Szőnyegbombázás a szúnyogok ellen, 0.1 %-os hatékonysággal
2017. augusztus 02. írta: Kisoroszi Online szerkesztő

Szőnyegbombázás a szúnyogok ellen, 0.1 %-os hatékonysággal

A szúnyoglárvák és a kifejlett szúnyogok a vízi és szárazföldi ökoszisztémák nélkülözhetetlen elemei, teljes kiirtásuk ökológiai katasztrófát okozna – hangoztatja  a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa. Orbán Zoltán szerint a szúnyoggyérítésnél használt vegyszerek nem szelektívek, azaz nem csak a szúnyogokra hatnak, hanem az összes rovarra és ezáltal az összes rovarfogyasztó állatfajra, gyakorlatilag a teljes táplálékláncra kihatással van. A szúnyogirtás jelenlegi, kémiai szereket előtérbe helyező gyakorlata súlyos környezet- és természetvédelmi kockázattal jár, ezért közös érdekünk a kérdés megnyugtató rendezése. Ezekről az elvileg gerinces- és emlősbiztos (azaz a gerinces élőlényekre nem ható) szerekről viszont sorra kiderül, hogy hosszú távon akár az emberekre nézve is veszélyes egészségkárosodást okoznak.

szunyogirtas_ok.jpgTalajról képzett melegködös szúnyogírtás

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa a tömeges szúnyogirtás veszélyeire hívja fel a figyelmet, illetve arra, hogy az embereknek kellemetlen csípéseket okozó szúnyogoknak a természetben komoly szerepük van:

„A szúnyoglárvák és a kifejlett szúnyogok a vízi és szárazföldi ökoszisztémák nélkülözhetetlen elemei, teljes kiirtásuk pedig ökológiai katasztrófát okozna, emellett a szúnyogirtás jelenlegi, kémiai szereket előtérbe helyező gyakorlata súlyos környezet- és természetvédelmi kockázattal jár.

A szúnyoggyérítésnél használt vegyszerek nem szelektívek, azaz nem csak a szúnyogokra hatnak, hanem az összes rovarra (például a virágokat beporzó méhekre), és ezáltal az összes rovarfogyasztó állatfajra, gyakorlatilag a teljes táplálékláncra. Szemléletes példáját adják ennek a 2010-es év madarai – a fecskék – között az ezredforduló első évtizedének végére átlagosan mintegy 50 százalékos állománycsökkenés volt kimutatható. Közülük a legnagyobbat (64 %) a városlakó molnárfecskék, az ő esetükben az egyik gyanúsított éppen a táplálékállatok számát csökkentő szúnyogirtás volt.”

Alacsonyabb ára és egyszerűbb alkalmazhatósága miatt napjainkban elsősorban idegmérgekkel irtják a kifejlett szúnyogokat. A légi permetezéssel kiszórt méregfelhő fentről lefelé süllyedve szinte kizárólag a repülő szúnyogokra hat, mert csak így tud érintkezni a rovar testével, ahonnan a légzőrendszeren át jut a testbe. A módszer a nem repülő, a levelek fonákán rejtőzködő szúnyogokra hatástalan, éppen ezért a kémiai szórást csak este vagy hajnalban lehet végezni, amikor a szúnyogok aktívak.

Légi permetezés esetén szórófejekkel érik el a vízben oldott hatóanyag porlasztását, a talajról viszont melegködöt képeznek. Ebben az esetben a rovarölő szer hordozóanyaga a közelmúltig a magában is súlyosan környezetszennyező, az emberben többek között bőrrákot okozó nyers gázolaj volt, amiből hektáronként 10 liternyi (!) jutott a környezetbe! A gázolaj helyett napjainkban a nem mérgező, paraffinbázisú fehérolaj használatos.

A vízszintes irányban mozgó mérgező köd akár 40 percig is a területen lebeghet és teljesen átöblíti a térséget, így a növényzetben megbúvó, tehát az éppen nem repülő rovarokra is hat. A levelek fonákán is ható melegködös gyérítés kapcsán  egy MTA vizsgálat kimutatta, hogy az elhullott rovarok között a célcsoportot jelentő szúnyogok aránya 0,1% (azaz minden ezredik rovar) volt csak!

A melegebb égövből az ottani kórokozókat hordozó szúnyogok észak felé terjeszkednek, és hazánkban is megjelenhetnek invazív szúnyogfajok. Az alattomos vérszívók gyérítése fontos feladat, ám a manapság használt szúnyogirtó módszerek nagy károkat okoznak a madárvilágnak, és hosszú távon az embereknek is.

A rovarölő szer a vízbe kerülve a magasabb rendű szervezetekre, így a halakra, illetve a mérgezett rovarokat elfogyasztó madarakra, hüllőkre, emlősökre is károsan hat. A szúnyogirtásokat követően általában megnő az elhullott madarak száma, előfordul akár egész fészekaljnyi fiókák pusztulása is.

A világ egyik legelterjedtebb rovarriasztó vegyülete, a dietil-meta-toluamid (DEET) veszélyes lehet az emlősök idegrendszerére. A montpellier-i Fejlődéstudományi Intézet és az angers-i Bruno Lapied Egyetem közös vizsgálatában igazolták, hogy a DEET befolyásolja az acetilkolin, az egyik idegrendszeri ingerületátvivő anyag, működését. A francia tudósok szerint jelenleg nem lehet pontosan tudni, az anyag milyen koncentrációban veszélyes például a gyermekekre, vagy a várandós nőkre.

Az otthon használt rovarölő szerek, elektromos szúnyogriasztó berendezésekről 2005-ben, a Levegő Munkacsoport kutatásai során kiderült, hogy az egyik háztartási szúnyogriasztó készítmény egészséget veszélyeztető hatóanyagot tartalmaz. A szem- és bőrirritációt okozó bioresmetrint az EU-csatlakozás során kivonták a forgalomból.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület