A globális vízválság mára fenyegető valósággá vált - jelentette ki Áder János köztársasági elnök 2017. július 20-án, csütörtökön New Yorkban, a vízzel és természeti katasztrófák csökkentésével foglalkozó magas szintű ENSZ-ülésen.

Áder János köztársasági elnök és António Guterres ENSZ-főtitkár találkozója New Yorkban 2017. július 20-án. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Az államfő - aki a helyzet társadalmi, gazdasági, egészségügyi és szociális következményeit is sorra vette felszólalásában - arra hívta fel a figyelmet, hogy a vízzel kapcsolatos katasztrófák száma és az okozott károk mértéke is jelentősen nőtt az utóbbi időben.

Áder János számos javaslatot fogalmazott meg a tanácskozáson. Ezek között szerepel, hogy a párizsi klímamegállapodás végrehajtása során olyan rendszert kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy a következő 30 évben a globális üvegházhatású gázkibocsátás 10 évente megfeleződjön.

Meg kell teremteni annak feltételeit is - folytatta -, hogy az egyezményhez ne csak a szuverén államok, hanem városok, tartományok, szövetségi államok is csatlakozhassanak, mert az komoly lendületet ad a végrehajtásnak.

Áder János köztársasági elnök felszólal a természeti katasztrófák csökkentésével és a vízzel foglalkozó magas szintű ENSZ-ülésen New Yorkban 2017. július 20-án. Mellette Ameenah Gurib-Fakim, Mauritius elnöke  és Henry Van Thio, Mianmar alelnöke . MTI Fotó: Bruzák Noémi

Az államfő a megállapodás kiterjesztését sürgette a tengeri hajózásra, továbbá felvetette a légiközlekedési szabályok szigorításának megfontolását.

Szorgalmazta a vizes infrastrukturális befektetések megduplázását a következő öt évben, s erre a Tisza példáját hozta, ahol a nemrég épült illetve épülő 12 szükségtározó akár 1 méterrel is csökkentheti a vízszintet árvíz esetén, s a fölösleget képes aszályos időszakra tározni.

A klímavédelmi források legalább egyharmadát az ellenállóképességet segítő vízügyi befektetésekre kell fordítani - jelentette ki, kifejtve: ezek között kell szerepelnie a vízbázis-védelemnek, a korszerű öntözés megteremtésének, a szennyvíz-újrahasznosítás biztosításának, a hálózati veszteségek csökkentésének, a sótalanításnak és az árvízvédelemnek.

A köztársasági elnök arra is javaslatot tett, hogy az ENSZ szervezetén belül egy központi felelőse legyen a vízügyi kérdésnek, amely értékelése szerint gyorsabb és hatékonyabb reagálást tenne lehetővé. Jelenleg 28 ügynökség foglalkozik vizes kérdésekkel a szervezetben és egy további koordinálja - magyarázta.

Az ENSZ-en belül létre kell hozni a vízügyi kormányzati egyeztetések fórumát, s szükség van egy azonnali beavatkozást lehetővé tevő, a mainál lényegesen nagyobb pénzügyi alapra, amely gyorsabban reagál az esetleges katasztrófákra.

Áder János a forrásokat az ENSZ főtitkára alá rendelné, a méretét és a feltöltés módját pedig neves közgazdászokkal határoztatná meg.

Áder János előadásában egy, a földfelszín hőmérsékletének elmúlt 130 éves változását nyomon követő videografikát is bemutatott. Ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy ha a párizsi egyezményt mindenki betartja, akkor is 2,7 foknál köt ki a folyamat, ami még mindig magas ahhoz, hogy biztonságban tudhassuk magunkat.

Az államfő beszélt arról is, hogy az áradások és aszályok egyre gyakoribbá válnak, romlanak az élelmiszertermelés feltételei, erősödnek a társadalmi konfliktusok és mindezek következtében tömeges migráció várható.

A Világbank nemrég közzétett elemzésére hivatkozva kiemelte: az árvíznek kitett anyagi javak mértéke elérheti a 45 ezer milliárd dollárt.

Az aszályról szólva pedig azt említette: a szíriai polgárháborút is három éves, soha nem látott aszály előzte meg.

Évente 10-12 millió hektár válik alkalmatlanná a művelésre, ez Magyarország termőterületének másfélszerese - hívta fel a figyelmet.

Hat ország - nagyjából 20 millió ember - már most súlyos éhínséggel érintett, s ez az arány rövidesen megduplázódhat - hangoztatta az államfő, aki arról is beszélt: a polgárháború sújtotta Jemen nagyvárosaiban 2-3 éven belül nem lesz megfelelő mennyiségű víz, s ma is az évszázad legsúlyosabb kolerajárványa pusztít ebben az országban.

Másodpercenként egy ember kénytelen elhagyni az otthonát árvíz vagy aszály miatt - emelte ki Áder János, hozzátéve: 2025-re az előrejelzések szerint 2,5 milliárd ember él olyan területen, amely intenzív vízhiányosnak számít, azaz két hónapon keresztül a folyamatos vízellátás nem biztosított.

MTI

A romániai medveállomány szabályozásának a szükségességéről vitatkoztak szakemberek és politikusok szerdán Tusnádfürdőn - 2017. július 19-én - a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében szervezett pódiumbeszélgetésen. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat erdészmérnöki végzettségű elnöke elmondta, a megyéjében körülbelül kétszer annyi medve él, mint amennyi számára a terület mérete optimális lenne.

Fotó forrás: Wikipédia

A vita valamennyi résztvevője egyetértett abban, hogy szabályozni kell a romániai medveállomány egyedszámának az alakulását az állat és az ember harmonikus együttélése érdekében. Sárkány Árpád vadgazdálkodási szakember, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) alelnöke elmondta,

Európában - Oroszország európai részét leszámítva - körülbelül 17 ezer barnamedvét tartanak számon, amelyből több mint 6800 Romániában él, a romániai medveállomány 78 százaléka pedig Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében található.

A számok azt tükrözik, hogy Európában a medvével való együttélés alapvetően székelyföldi probléma. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat erdészmérnöki végzettségű elnöke elmondta, a megyéjében körülbelül kétszer annyi medve él, mint amennyi számára a terület mérete optimális lenne.

A beszélgetés résztvevői elmondták, a medve védett állat, melynek vadászati tilalmát Románia az EU-csatlakozási szerződésben is vállalta. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke ez utóbbit úgy pontosította, Románia a csatlakozási szerződésben 5-6 ezres medveállomány megőrzését vállalta, és nem az állomány felszaporítását, és a szerződés is lehetővé teszi az állomány szabályozását. Sárkány Árpád hozzátette: ezzel a szabályozási lehetőséggel a többi medvepopulációval rendelkező európai állam is él. Az általa közölt adatok szerint Svédországban, Finnországban az állomány közel tíz százalékát lövik ki évente. Hozzátette:

Romániában az elmúlt évig évente 400-450 egyed kilövésére adott engedélyt a minisztérium, a Ciolos-kormány azonban tavaly teljesen betiltotta a medvék vadászatát.

A beszélgetésből az a kép rajzolódott ki, hogy a korábbi szabályozás sem volt jó, mert minden vadásztársaság számára általában egy medve kilövését tették lehetővé. A társaságok pedig abban voltak érdekeltek, hogy ne a sok esetben kukázó fiatalabb egyedeket, hanem a domináns hímeket lőjék ki. Ezek trófeája ugyanis bevételi forrást jelentett a vadászterületek gondnokainak. Kelemen Márton környezetvédelmi szakember elmondta: az állomány szabályozása akkor lehetséges, ha a domináns hímek helyett a kisebb méretű nőstényeket vadásszák.

Az előadásokból és a felszólalásokból kiderült, a tavalyi tilalomnak is a következménye, hogy

a medvék immár napi rendszerességgel jelennek meg a településeken, pusztítják a háziállatokat, és heti rendszerességgel támadnak emberekre is.

Tamás Sándor megjegyezte: ehhez az is hozzájárult, hogy az erdőkben terepmotorosok, gomba- és erdeigyümölcs-szedők zavarják a medvéket, és az is, hogy a

medvék elvesztették a veszélyérzetüket, nem ijednek már meg az emberektől.

Szép Róbert, a romániai Országos Környezetvédelmi Őrség főfelügyelő-helyettese elmondta, az is gondot jelent, hogy nem egyenletes a medvék romániai eloszlása. Míg Székelyföldön túlszaporodott az állomány, az Erdélyi-szigethegységben alig több mint húsz egyedet tartanak számon. A környezetvédelmi szakember elmondta: a román szaktárca által közvitára bocsátott tervezet a tavalyi tilalom után 140 veszélyes medve áthelyezését vagy kilövését engedélyezi.

Szinte valamennyi megszólaló bírálta a rendeletet. Sárkány Árpád úgy fogalmazott: a tervezet "nem vadgazdálkodást, hanem sintérkedést " javasol, és csak a válsághelyzet pillanatnyi orvoslását tűzte ki célul.

Tamás Sándor úgy vélte: nem megtizedelni kell a medveállományt, hanem az egyensúlyt kell visszaállítani a természetben.

MTI

A világ hat nagy ragadozója több mint 90 százalékot vesztett történelmi élőhelyeiből - állítja Londonban 2017. július 16-án megjelent amerikai kutatók új tanulmánya. Az etióp farkas, a vörös farkas, a tigris, az oroszlán, az afrikai vadkutya és az afrikai gepárd mind veszélybe került, ahogy az emberi települések és a gazdálkodás elfoglalta élőhelyüket. Az etióp farkasok természetes élőhelyük 99 százalékát, a tigrisek 95 százalékát veszítették el - ismertette a kutatást vasárnap a BBC News.

Etióp farkas

A tudósok szerint létfontosságú a fajok megőrzése érdekében, hogy eredeti élőhelyükön újratelepítsék ezeket a ragadozókat.

A Royal Society Open Science folyóiratban publikált tanulmányt az Oregoni Állami Egyetem két tudósa, Christopher Wolf és William Ripple jegyzi. A kutatók a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatbázisának vörös listája adatai alapján térképezték fel 25 nagy ragadozó jelenlegi populációját. A kapott adatokat vetették össze 500 évvel ezelőtti térképekkel. Munkájuk megmutatta, hogy a ragadozók élőhelyének eltűnése globális probléma.

Az általunk tanulmányozott 25 nagy ragadozó 60 százaléka, 15 faj történelmi élőhelyének több mint felét veszítette el.

Ez azt jelenti, hogy életben maradásuk és fontos ökológiai szerepük megőrzése érdekében szükséges a tudományosan megalapozott visszatelepítésük azokba a régiókba, ahonnan szinte eltűntek" - mondta el Wolf.

A tudós hangsúlyozta, hogy ennek a feladatnak fontos eleme, hogy az emberek nagyobb toleranciával forduljanak a nagy ragadozók felé.

A visszatelepítési programok azokon a helyszíneken a legsikeresebbek a tudósok szerint, ahol kicsi az emberi populáció, és korlátozott a mezőgazdasági termelés.

Ripple szintén kiemelte, hogy a nagy ragadozók kihalása elleni küzdelem mindenképpen azon dől el, hogy az emberek mennyire támogatják. A nagy ragadozók visszatelepítése különösen a természetvédelmi területeken lehet sikeres. Ezért további nagy természetvédelmi területek létrehozása is sürgetően szükséges a fajok megőrzéséhez - mondta a szakember.