Míg a 20. század az olaj évszázada volt, addig a 21. század a víz évszázada lesz - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök szerdán Pécsett. Az államfő a pécsi Leőwey Klára Gimnázium diákjainak Fenntarthatósági témahét keretében tartott rendhagyó tanórán kiemelte: a Föld népessége az elmúlt száz évben három és félszeresére nőtt, miközben a vízfogyasztás kétszer olyan gyorsan növekedett, mint ahogy a népességszám.Áder János köztársasági elnök előadást tart a klímaváltozásról a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban 2019. március 20-án. MTI/Sóki Tamás

Ma a világon 2,5 milliárd ember él súlyosan vízhiányos területen - hívta fel a figyelmet Áder János.  Megjegyezte: ha nem változtatunk vízkezelési szokásainkon, akkor 2050-re, az akkori - jelenleg 10 milliárdosra becsült - népesség fele fog súlyosan vízhiányos területen élni.

A vízszennyezésre kitérve közölte, hogy főként az eldobható palackok használatának köszönhetően, az indiai szubkontinens nagyságával megegyező hulladéksziget úszik a világ óceánjain.

A tengerekben széttöredező PET-palackok pedig "végérvényesen elszennyezik" a sós vizek élővilágát

- tette hozzá.

Az államfő méltatta, hogy a Leőwey Klára Gimnáziumban szerdán két ivókutat adtak át, hogy környezettudatosság jegyében csökkentsék a PET-palackok felhasználását.

Az ipari és főként a fejlődő országokban jellemző kommunális vízszennyezés egészségügyi következményeiről is szólva Áder János úgy fogalmazott:

"azok a folyók, amelyek korábban még az élet forrásai voltak (.), bűzös szennyvízcsatornákká alakultak át".

Az ENSZ adatait idézve közölte: naponta 14 ezer ember hal meg a szennyezett víz miatt kialakuló betegségekben, ami vezető halálokot jelent.

Áder János szerint megoldást kell találni arra, hogyan tudjuk hosszú távon, környezet- és költségbarát módon biztosítani a megtermelt, de az adott pillanatban fel nem használt energia tárolását, s miként lehetne javítani a vízgazdálkodást a hatékonyabb mezőgazdaság érdekében. Az államfő a vállalati megoldások között magyar fejlesztésű organikus és napelemes víztisztító művek működési elvét osztotta meg hallgatóságával.

A diákok kérdéseire válaszolva Áder János egyebek mellett szólt az árvízi védekezés kapcsán a Tiszán létesítendő szükségtározók fontosságáról, továbbá jelezte, hogy a kormány a korábbi 100 ezer hektárról rövid időn belül 300 ezer hektárra kívánja emelni az öntözéses agrárgazdálkodásba bevont terület nagyságát.

Szintén kérdésre válaszolva a köztársasági elnök kifejtette: ha a 2015-ös párizsi klíma-megállapodás minden vállalását teljesítjük, még akkor is messze vagyunk attól, hogy a földfelszín hőmérsékletének emelkedése 2 Celsius fokon maradjon. Álláspontja szerint elsősorban a teljes szén-dioxid-kibocsájtás 80-85 százalékáért felelős "top tíz, top húsz" szennyező ország esetében kellene még több eredményt elérni.

Áder János előadása során többször kérdéseket intézett hallgatóságához, amelyekre a tanulók okostelefonjuk segítségével válaszolhattak.

Az államfő és felesége a rendhagyó tanóra után megtekintette az év európai fájának kedden megválasztott pécsi havihegyi mandulafát is.

MTI

A TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért akció ma hazánk legnagyobb önkéntes mozgalma. A szemétgyűjtési akció keretében szerte az országban „nagytakarítanak” a TeSzedd! önkéntesei.  Kisoroszi Önkormányzata is csatlakozott szemétgyűjtési akcióhoz, támogatókén a Rácz Fogadó és Rácz kert Büfé is segíti az eseményt. Találkozó: 2019. március 23., 8.30 órakor Kisoroszi Rácz Fogadó.

Információ: Kovács Sándor +36 30 922 3259

Drasztikusan csökkent a fecskék száma Magyarországon. Ha nem történik jelentős változás, akkor hazánkból 2020-ra eltűnhetnek a fecskék, pedig ők jelenthetnek biológiai védelmet a rovarok által terjesztetett betegségekkel szemben is- hangzott el az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában. A központilag szervezett szúnyogirtás következtében Kisorosziban is csökkent a szúnyogok és a fecskék száma. A biológiai szúnyogirtásban reménykedhetnek a fecskék és mi is.

Minden egyes fecske, amíg Magyarországon van, minimum 1 kilogramm rovart eszik meg - mondta el a műsorban Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület szóvivője, hozzátéve

ha egy-két millió fecske hiányzik hazánkból, egy-két millió kilogramm rovar marad a "nyakunkon". A fecskék által fogyasztott rovarok közé tartozik szinte az összes mezőgazdasági kártevő, illetve azok a szúnyogfajok, köztük az újabb betelepülők, amelyek akár halálos betegséget is terjeszthetnek

- fűzte hozzá, figyelmeztetve arra, hogy a fecskeállomány eltűnésével Magyarország természetes biológiai védekezési potenciálja csökken a klímaváltozás körülményei közepette.

A legfontosabb állománycsökkentő tényező a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítás, -pusztítás, illetve az agrárkemizálás. "A második helyen áll a klímaváltozás, és Magyarországon teljesen megdöbbentő módon a harmadik helyen belép a lakosság fecskék iránti toleranciájának csökkenése" - mondta Orbán Zoltán.

"A figyelmeztetéseink és a törvények ellenére évről évre egyre nagyobb mennyiségben verik le a fészkeket, szinte mindig a költési időszak közepén. Ekkor elpusztul a tojás, a fióka és gyakran a kotló madár is" - mondta a természetvédő, hozzátéve, hogy a tömeges elkövetések hátterében szinte mindig az önkormányzatok állnak.

A fecskefészkeket általában azért verik le, mert azt mondják, hogy a fecskeürülék veszélyt jelent, ugyanakkor az semmivel nem jelent nagyobb veszélyt mint bármilyen más ürülék.

"A településen össze nem szedett sok tonnányi macska- és kutyaürülék sokkal nagyobb kockázatot jelent"

- hangsúlyozta Orbán Zoltán, hozzátéve, hogy a fecskeürülék potyogása egy nagyon egyszerű eszközzel, a fészek alá felhelyezett, körülbelül kéttenyérnyi fém, fa vagy műanyag lappal, úgynevezett fecskepelenkával megakadályozható.

Elmondta, hogy sokszor csupán azért verik le a fészkeket, mert a madarak csicseregnek, ami zavarja az embereket.

Azzal nem számolnak, hogy ha eltűnnek a fecskék, akkor a rovarok ellen be kell vetni a kémiai idegmérgeket, amelyek minden rovart elpusztítanak, többek között a beporzó rovarokat is, és a vízbázison, a táplálékon keresztül az emberi szervezetbe is bejutnak és minket is megmérgeznek - figyelmeztetett a természetvédő, aki szerint a fecskék védelmében a lakosság toleranciájának növelése mellett fontos lenne, hogy változtassanak a szúnyogirtás szabályain is, a jelenleg 4-5-6 százalékos biológiai szúnyogírást 100 százalékra kellene növelni.

 "Próbáljunk meg együtt élni a fecskékkel!"

- kérte a lakosságot Orbán Zoltán, emellett felhívta a figyelmet arra is, ha bárki azt tapasztalja, hogy a fecskefészkekben kárt tesznek, akkor okostelefonon rögzítse azt és jelezze az illetékes megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályának.

Mi kapcsolja össze a dalai lámát, David Attenborough-t, Mahátma Gandhit vagy Szent-Györgyi Albertet? A természetről való felelős gondolkodás. Tanulságos idézeteket gyűjtött össze az elobolygonk.hu. Minden mondat közös és egyéni felelősségünkre figyelmeztet minket.

Fotó: /pixabay.com/

A eredeti teljes cikk itt olvasható

Évekkel ezelőtt a Rácz Fogadóban reggelizett  " a minden galaxisban ismert színészlegenda" most drámai beszédet mondott a Föld megmentéséről a Conservation International ügyvezető alelnökeként.

Harriosan Ford a Conservation International ügyvezető alelnökeként arról beszélt egy klímavédelmi rendezvényen, hogy amíg nem hagyunk fel természetes élővilágunk pusztításával, mit sem ér a megújuló energia alkalmazása, az autók károsanyag-kibocsátásának csökkentése.

Csak akkor van lehetőségünk elkerülni az éghajlati katasztrófa fenyegetését, ha a hozzánk hasonló emberek nem adják fel.

Mindannyian szenvedni fogunk, napjaink legnagyobb morális válságává válik a téma, tette hozzá.

Ha életben akarunk maradni, szükségünk van a természetre,  fogalmazott.

A  beszéd felvétele magyar felirattal az alábbi videón  itt tekinthető meg.

Kisoroszi Rácz Fogadó és Étterem, 2016. szeptember 11.

Mi áll a folyamatosan növekvő fogyasztás hátterében, miért költjük a csapvíz árának sokszorosát a boltok polcain sorakozó termékekre? John Jewell újságíró pár évvel ezelőtt az évszázad marketingtrükkjének nevezte a többtonnányi műanyaghulladékot termelő iparágat.

Magyarországon a palackozott víz iránti kereslet 1993-ban kezdett el lendületesen felfelé ívelni, innentől kezdve évente 20-30 százalékkal nőtt, és 2017-ben elérte az évi, fejenkénti 125 litert.

Az eladás napjainkban is dinamikusan nő: a Nielsen felmérése szerint 2018. április végéig Magyarországon 332 millió liter ásványvizet, azaz 222 millió palackot adtak el 208,5 milliárd forint értékben.

Mi van a palackban?

Ásványvíznek nevezhetünk minden olyan terméket, amelynek összetételében az összes oldott ásványianyag-tartalom eléri a legalább 500 mg/l-es értéket. Valójában azonban a meghatározott érték, sőt 50 mg/l ásványianyag-tartalom alatti értéknél is használhatják az elnevezést. Az adatok szerint azonban hazánkban a legtöbb helyen az ivóvízminőség megfelelősége 95 százalék feletti.

A palackozott víz egy marketinglufi? 

A feljegyzések szerint az első palackozott vizet 1767-ben adták el egy bostoni gyógyfürdőben. Az igazi üzlet azonban a 19. században kezdődött, amikor az üvegkészítési technológia lehetővé tette a tömeggyártást, ennek köszönhetően

1856-ra már 7 millió üveg ásványvizet adtak el évente.

A városban élők számára ekkor még ez volt a legbiztonságosabb folyadékbeviteli opció. Ám az 1920-as évekre a legtöbb USA-beli városban elérhető lett az ingyenes, szűrt, klórozott víz. Ám az 1960-70-es években jött csak az igazi fordulópont: megjelent a PET-palack, amely tovább egyszerűsítette és költséghatékonyabbá tette a kis palackok tömegek számára történő előállítását. 

Ekkor indult a Perrier nevű francia gyár dollármilliós kampánya,

amelyben a palackozott víz tisztaságát, frissességét hangsúlyozták. A cél és a háttérben meghúzódó asszociáció mindenhol egy volt: a palackozott víz fiatalságot és egészséget ígér. Az említett marketingtrükk pedig azt takarja, hogy számos kampány a palackozott vizet a cukros üdítők egészséges és ajánlott alternatívájaként prezentálta, miközben

a palackozott víz valójában a csapvíz alternatívája – legalább tízszeres áron.

Apró szépséghiba és a jövő

A döntéshozók már dolgoznak rajta, hogy a közművek, így a csapvíz iránt is növekedjen a fogyasztói bizalom: október 23-án az Európai Parlament elfogadta az ivóvíz minőségének és hozzáférhetőségének javítását célzó szabályokat. A tervek célja, hogy erősítsék a fogyasztói bizalmat a vízszolgáltatási hálózatban, terjesszék a csapvíz fogyasztását és csökkentsék a műanyagszemetet – a 2018-ban elfogadott műanyag-stratégia fontos eleme ugyanis, hogy 17 százalékkal csökkenjen a palackozott vizek fogyasztása.

Igyunk erre – egy pohár csapvizet!

Forrás: Élőbolygó

A Szentendrei- szigeten az emlősök közül kiemelkedő a dámvadállomány. A dámszarvasok üzekedése (barcogás) október eleje - november közepe között zajlik, egy hónappal később, mint a gímszarvasoknál. A bikák csoportjai kora ősszel bomlanak fel, amikor az agancsaikról a barkát, (más néven háncs) már letisztították.

Fotó: MTI – Kovács Attila

Fontos tudnivaló, hogy nemcsak azokon a helyeken lehet a közutakon a felbukkanásukra számítani, ahol ki van helyezve a vadveszélyt jelző tábla, hanem máshol is. Különösen azokon az útszakaszokon kell óvatosabban vezetni, ahol az út mentén sűrű a bozótos, az aljnövényzet, emiatt nem lehet jól belátni. Ráadásul, ahol egy szarvas felbukkan ebben az időszakban, ott gyaníthatóan egy másik vad is követni fogja. Az állatok ugyanis ilyenkor csoportosan vonulnak.

Tíz hasznos tanács a tanácsát a vadbalesetek megelőzésére:

1. Lassítson! A megengedett legnagyobb sebesség nem azt jelenti, hogy annyival is kell haladnia. Ha lakott területen kívül 90 km/h helyett mérsékeltebb sebességgel halad, jóval több ideje lesz reagálnia egy esetlegesen hirtelen felbukkanó vadra
2. Ne mobilozzon! Ha másra figyel, lassabban tud reagálni. Lehet, hogy egy vad áll az úton a következő kanyarban.
3. Kapcsolja fel a távolsági fényszórót! Így nagyobb területet láthat át. Szembejövő forgalom esetén természetesen kapcsolja le a reflektort!
4. Tudjon róla, hogy szembejövő forgalomnál nehezebb észrevenni a közelben lévő vadállatokat. A sebesség csökkentése segíthet.
5. Tartson nagyobb követési távolságot! Az elöl haladó gépkocsi is ugyanúgy bármikor hirtelen fékezésre kényszerülhet.
6. Folyamatosan figyelje az út két oldalát! Vezetés közben az ember hajlamos elmerengeni – különösen éjszaka egy kihalt úton.
7. Ha vadat lát, lassítson! A vadállatok kiszámíthatatlanul viselkednek. Van, hogy nem mozdulnak, de az is lehet, hogy megugranak és valamelyik irányba vágtatni kezdenek.
8. Ha egy őzet vagy szarvast látott, számítson többre is! Általában ezek az állatok csoportokba verődnek.
9. Ha hirtelen nagytestű vad kerül a gépkocsi elé, vészfékezzen, adjon hangjelzést, de ne rántsa félre a kormányt, még ha így el is üti az állatot! Egy út menti fának vagy a szemben közlekedő gépkocsinak csapódva sokkal súlyosabb baleset következhet be.
10. Ha elpusztult, vagy haldokló vadállatot lát az úton, hívja a 112 segélyhívó számot! Ne próbálja meg lehúzni az úttestről; lehet, hogy még életben van, és egy rémült állat súlyos sérülést okozhat patáival, agancsával vagy harapásával. Az elpusztult állatot ne vigye magával, az lopásnak számít!

Forrás:www.police.hu

A klímaváltozás elleni cselekvésre az időnk egyre kevesebb, a felelősségünk viszont egyre nagyobb - mondta Áder János államfő pénteken a San Franciscó-i Global Climate Action Summit klímacsúcson elmondott beszédében - San Franciscoban, 2018. szeptember 14-én.

Áder János köztársasági elnök beszél a Global Climate Action Summit nemzetközi klímacsúcs záró ülésén a Moscone Center kongresszusi központban San Franciscóban 2018. szeptember 14-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

A köztársasági elnök a szubnacionális szervezetek szerepét hangsúlyozta a károsanyag-kibocsátás csökkentésében, hozzátéve: ezen földrajzi egységek tudják fenntartani a párizsi klímamegállapodás után megtorpant lendületet.

Reményét fejezte ki, hogy kezdeményezésére hamarosan a küzdelem ezen szereplői is, a városok és a tartományok is csatlakozhatnak a párizsi megállapodáshoz.

Az államfő a konferencián elhangzottakat úgy összegezte:

ma már nem a Föld atmoszférája a kérdés, hogy mi történik vele, hanem civilizációnk jövője a tét.

Áder János előadásában elmondta, hogy Magyarország az egyike annak a huszonegy országnak, amelyek 1991 óta úgy tudták 50 százalékkal növelni a GDP-t, hogy közben 15 százalékkal csökkentették energiafelhasználásukat és 32 százalékkal az üvegház hatású gázok kibocsátását.

Ismertette a magyar kormány klímastratégiájának fontosabb elemeit is, amely szerint Magyarország 2050-re 85 százalékkal csökkenti a szén-dioxid kibocsátását, az áramtermelést pedig 2030-ra 90-95 százalékban szén-dioxid-mentessé teszi az atom- és a napenergia felhasználása révén.

Beszámolt arról is, hogy Budapest mellett további huszonhárom magyar város csatlakozott a klímánk védelme érdekében szükséges cselekvés gyorsítását szorgalmazó Under 2 mozgalomhoz, így az ország lakosságának mintegy 40 százaléka részese annak.

Az államfő két magyar találmányra is felhívta a figyelmet: az egyik a mezőgazdasági termelés metánkibocsátásának 80 százalékos csökkentése mellett eredményez jobb minőségű tej- és hústermékeket, míg a másik a talaj vízmegtartó képességét növeli 40-50 százalékkal.

MTI

A klímaváltozás az emberiséget fenyegető legnagyobb veszély – jelentette ki Áder János köztársasági elnök hétfőn - az Európai Meteorológiai Társaság konferenciáján Budapesten, 2018. szeptember 3-án.

Áder János köztársasági elnök (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A klímaváltozás az emberiséget fenyegető legnagyobb veszély, amelyről nem hatásvadász szónoki fordulat azt állítani: civilizációnk jövője a tét – mondta Áder János köztársasági elnök hétfőn az Európai Meteorológiai Társaság budapesti konferenciáján.  

Az államfő nyitóbeszédében arra kérte a rendezvényre érkező tudósokat,

kíméletlen őszinteséggel fogalmazzák meg a klímaváltozásról szerzett ismereteiket, hogy azok megkerülhetetlenek legyenek a gazdasági élet szereplőinek és a politikai döntéshozóknak.

Kiemelte, a tudósok felelőssége, hogy az embereket és a politikai közösségeket is szembesítsék cselekedeteik következményeivel, továbbá újra és újra figyelmeztessenek arra,

„minél inkább halogatjuk döntéseinket, annál radikálisabb fordulatra lesz majd szükség később".

MTI

A Szentendrei sziget északi csúcsán, Kisoroszi határában különleges életközösségek találtak menedéket. A 6 000 éves homokbuckákon olyan növényritkaságok élnek, mint a csikófark, a homoki kikerics, vagy a báránypirosító. Alacsony vízállásnál a Duna part kagylóit és csigáit is ismertetjük a látogatókkal. A tavalyi nyár végén nagy egyedszámban volt megfigyelhető a védett imádkozó sáska, de előkerült a ritka sisakos sáska is. Reméljük, idén is szerencsénk lesz!

A Duna - Ipoly Nemzeti Park munkatársai várják a programra jelentkezőket Kisorosziban, 2018. szeptember 1-én 10 órakor, a Rácz Fogadó előtti parkolóban.

Fotó: forrás Duna-Ipoly Nemzeti Park

Helyszín: Kisoroszi

Túra hossza, időtartama: 2 km, 1,5 óra

Találkozó: 10:00, Kisoroszi, Rácz Fogadó parkolója (Hősök tere 3., GPS: 47.807219, 19.011133)

Részvételi díj: 1500 Ft/fő, kedv./családi: 750 Ft/fő

Kapcsolattartó: dr. Jankainé Németh Szilvia

E-mail: nemethsz@dinpi.hu

Telefon: +36 30 663 4614 (munkaidőben)

A Kisorosziban élő hódok kiválóan alkalmazkodottak a vízi életmódhoz, élőhelyük a fás Duna part. Nem csak télen vannak itt, az alábbi képek 2018. augusztus közepén készültek.

Fotó: Aniol Gonzalez

Négy évtizedes szünet után néhány éve ismét rajzik a dunavirág a folyó Budapesthez közeli szakaszán. Az időjárási viszonyoktól függően akár néhány héten keresztül is megfigyelhetjük az apró fehér kérészek látványos násztáncát. A jelenség a tiszavirágzáshoz hasonló, de sokkal ritkább, így kevesebben is tudnak a létezéséről. A faj populációja a 60-as évek végére szinte teljesen eltűnt, néhány éve azonban, a bécsi szennyvíztisztító felújítása miatt jelentősen javuló vízminőségnek köszönhetően újra megjelent.

Örüljünk…

A teljes cikk itt olvasható

A klímapolitikát alapjaiban meghatározó, az ökoszisztémák szolgáltatásait beárazó, a negatív externáliákat számosító közgazdász, Lord Nicholas Stern szerint két évtizedünk van rá, hogy átalakítsuk a gazdaságot, különben visszafordíthatatlan környezeti változások kárvallottjaivá válunk.

A teljes cikk itt olvasható

Idén minden eddiginél korábban, már augusztus 1-jén elérkezik a túlfogyasztás napja. 2018-ban így az emberiség mindössze 212 nap alatt használja el azt az erőforrás-mennyiséget, melynek egy évre kellene volna elegendőnek lenni ahhoz, hogy a bolygó a jelenlegi állapotában fennmaradjon.

 A teljes cikk itt olvasható

Szükségállapotot hirdettek ki…

Egyes helyeken április óta nem volt csapadék, sok szántóföld kiszáradt. Van, ahol már a termés 20-30 százaléka elveszett. A kormány országos szükségállapotot hirdetett a tartós szárazság miatt. Sokan azt gondolnák, hogy ez a tudósítás valamelyik afrikai vagy ázsiai országból érkezett. De nem. Ezek a hírek Lettországból származnak.

A teljes cikk itt olvasható