A szentendrei gyalogos-kerékpáros híd kálváriájával az elmúlt hetekben sokat foglalkozott a sajtó. Ez nem csoda, hiszen ennek a hídnak nagy jelentősége van Szentendre városi arculatában, a mindennapi kerékpáros közlekedésben, ezáltal a mostanában egyre fontosabbnak tartott környezetvédelmi szempontok érvényesítésében, és igazán ez a híd tenné lehetővé, hogy Budapestről és a környező településekről fenntartható módon elérhető legyen a Szentendrei-sziget.

Sok éves előkészítő munka után, sok éves egyeztetés sorozat után, most mégis eljutottunk odáig, hogy a hídból valószínűleg nem lesz semmi, és mindez annak ellenére történik, hogy a híd megépítéséhez szükséges uniós források is a rendelkezésre állnak. Érdemes röviden összefoglalni, hogy hogyan is jutottunk idáig.
2011-ben döntött a kormány arról, hogy Magyarországon is folytatni kell, meg kell építeni a Duna-menti kerékpárutat, az Eurovelo6-ot. Ausztriában ezt az ikonikus kerékpárutat rengetegen, évi több mint 300 ezren használják, nyilvánvaló, hogy érdemes ennek a kerékpárútnak a magyarországi szakaszát kiépíteni. A szomszédos Szlovákiában is így látták ezt, és a Duna bal partján már szinte végig elkészült a bicikliút. 10 év alatt lassan haladtunk előre, és ennek nem kizárólag pénzügyi okai voltak. A települések általában ragaszkodtak ahhoz, hogy az Eurovelo6 keresztülhaladjon a lakott területen, akkor is, ha a gáton például sokkal egyszerűbb lett volna vezetni, és még olyan helyeken is küzdöttek ezért, ahol a faluban az adottságok miatt nem állt rendelkezésre megfelelő szélességű hely a bringás út megépítésére. 2014-re elkészültek a tanulmánytervek, de az önkormányzati választások miatt sok településen új testület alakult, és a korábbi vezetés által jóváhagyott nyomvonalakat elkezdték felülvizsgálni. A vízügyet érintő területeken pedig hosszú ideig arról folyt a vita, ki legyen a kerékpárút üzemeltetője.
Már ebben a 2014 előtt elkészült tanulmánytervben szerepelt a gondolat, hogy a Szentendrei-szigetet két híddal érdemes lenne bekapcsolni a hálózatba, ami nem csak a bringás turisták, hanem a szigeten lakók életét is nagyban megkönnyítené. Az első hidat a sziget északi végénél Dunabogdány és Kisoroszi, a másodikat Szentendre és Szigetmonostor között javasolták. A szigeten lévő települések lelkes támogatói lettek az elképzelésnek, a Dunabogdány és Szentendre közötti jobb parti települések pedig reménykednek, hogy a még a nehezen megoldható szakaszok ellenére is, idővel náluk is végig ki fog épülni a kerékpárút.

Nyugodtan elmondhatjuk, hogy Szentendre és Szigetmonostor önkormányzatainak választásokon átívelő álma, hogy a várost és a Szentendrei-szigetet híd kösse össze.

A szigetmonostoriak már az M0-ás híd építésekor ígéretet kaptak (azzal a feltétellel járultak hozzá a forgalomba helyezéséhez), hogy a jövőben megvalósul a közúti összeköttetés. Szentendre képviselőtestülete pedig több körben is tárgyalt a gyalogos-kerékpáros híd létesítéséről. Amikor a Hegyen-Völgyön Konzorcium elkészítette az EuroVelo6-os, Duna-menti kerékpárút nyomvonal és tanulmányterveit, akkor két lehetséges helyszínt jelölt meg. Az egyik északabbra a Határcsárdánál volt, a másik délebbre a belvároshoz közelebb.

Szentendre képviselőtestülete 2014. április 17-én, (ez a kettővel ezelőtti testület) a Duna felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd kapcsán a következő határozatot hozta:

„elfogadja a tervezett, kizárólag csak gyalogos és kerékpáros forgalmat biztosító „gyalogos és kerékpáros híd” elsőszámú prioritásként történő helykijelölését a Belvárosi Duna korzó északi részénél, tekintettel a várható idegenforgalmi, kulturális hozadékára, amelyet kiemelt látványbeli helyzeténél fogva a legmagasabb szintű szakmai és művészeti elvárások szerint szükséges megtervezni és megvalósítani.”

A határozatot a képviselő-testület 14 egyhangú szavazattal hozta meg, és ezt megszavazta Fülöp Zsolt, Szentendre jelenlegi polgármestere is.
2016-ban kormánybiztosi megbízásomat követően megkeresett a két önkormányzat, és a körzet országgyűlési képviselője Hadházy Sándor, hogy támogassam a két híd megvalósulását. Számos egyeztetést folytattam az önkormányzatok vezetőivel, mert a szigetmonostoriak szerették volna, ha autós közlekedésre is alkalmas híd épülne, a szentendreiek erről hallani sem akartak. Végül a szentendrei álláspontnak megfelelően sikerült megegyeznünk, egy kizárólag gyalogos-kerékpáros hídban. Időközben egyeztettünk Dunabogdány és Kisoroszi elöljáróival is, ez alapján készítettük el a kormány-előterjesztést, végül a kormány némi vita után elfogadott.
A kormány döntését követően a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt., továbbiakban NIF, kapta meg a feladatot, hogy készítse el a híd engedélyes és kiviteli terveit.

Szentendre kérésének megfelelően nem az olcsóbban és egyszerűbben megvalósítható függőhíd, hanem felsőpályás vezetésű hídra vonatkozóan készültek a tanulmánytervek.

(Szerintem egyébként a függőhidak egyáltalán nem nyújtanak rosszabb látványt, sőt sokkal inkább ezeket tudjuk felidézni, és inkább hozzátesznek a város látképéhez, de elfogadtuk Szentendre kérését.) A híd helyszínének pontos kijelöléséhez el is készítették a tanulmányterveket, és az önkormányzatok által támogatott helyszínek elsőfokon megkapták a szükséges környezetvédelmi engedélyeket. Mindkét híd környezetvédelmi engedélyét megtámadták, és másodfokon megváltoztatták a döntéseket.

A NIF mindkét híd esetében a másodfok által kifogásolt részletek áttervezésével, az elsődlegesen támogatott helyszínekre szerette volna elkészíttetni a terveket, de mielőtt kiírta volna a közbeszerzést, egyeztetett az újonnan megválasztott testületekkel.

A NIF jelezte az önkormányzatoknak, hogy az uniós forrásokkal legkésőbb 2023-ban el kell számolni, előtte el is kell készülnie a hídnak, ezért 2019 december elején mindenképpen el kell indítania a tervezői közbeszerzést, különben a kivitelezéssel ki fogunk csúszni az időből. (Eddigi tapasztalataim szerint a kerékpárút-építéseknél szinte soha nem sikerült a vállalt határidőket tartani, így aggasztó, hogy a NIF már az elején is kevésnek tartja a rendelkezésre álló időt.)
Együtt ültünk le az önkormányzatok vezetőivel, nagy meglepetésünkre Szentendre vezetői időt kértek az elképzelések tanulmányozására. A Szentendrei Önkormányzat először azt jelezte, hogy december közepére lesz álláspontja arról, hogy melyik helyszínen szeretnék a hidat, azután január közepére ígérték, majd a következő találkozásunkkor Polgármester úr hosszú bizonytalankodás után, végül azt jelezte, hogy az a problémájuk, hogy a Duna-korzón áthalad a kerékpárút.
Bevallom, én nem teljesen értettem az önkormányzat álláspontját. A Duna parton jelenleg autók közlekednek, parkolók vannak, meglehetősen széles a korzó. Ausztriában és Magyarországon is sok helyen, ennél sokkal kisebb felületeken is kiválóan meg tudják oldani a gyalogos kerékpáros együttélést. De a leglényegesebb: Szentendrén akkor is keresztül kell vezetni a kerékpárutat, ha nem épül meg egyetlen híd sem. A Duna menti kerékpárút híd nélkül is eléri a várost,

Leányfalutól Szentendréig most is van kerékpárút, és nyárra kész lesz a régóta várt Budapest-Szentendre kerékpárút is.

Ezenfelül Szentendrének is elemi érdeke lenne, hogy az északi városrészeiről is biztosítsa a HÉV végállomás biztonságos megközelítését. Akkor is meg kell oldani a belvárosban a kerékpárút átvezetését, ha a Határcsárdánál van a híd, és akkor is, ha a belvároshoz közelebb épül a híd és akkor is, ha nincs híd. Amikor ezt próbáltuk elmagyarázni, akkor javasolták, hogy a híd helye a belváros előtt a Postás strandnál legyen. A NIF képviselői és a tervezők elmondták, hogy ez biztos nem kapna engedélyt, mert érintené a sziget teljes ivóvíz bázisát. Ekkor abban állapodtunk meg, hogy január 31-ig kialakítja az önkormányzat az álláspontját.

Néhány nappal a megbeszélésünk után értesültem, hogy az önkormányzat népszavazást szervez a kérdésben, és március elején adna választ arra, hogy hol szeretné a hidat. A népszavazás fontos demokratikus intézmény, de ebben az időszakban már teljesen értelmetlen, ugyanis a forrás a híd építésére addigra elvész. Azóta az is kiderült, hogy

a Szentendrei Önkormányzat választható lehetőségként kínálja fel a híd építésének a helyszínét a Postás strandnál. Ez azért furcsa, mert jelenleg ilyen alternatíva nincs! Ez egyszerűen a választók átverése. Mivel a stranddal szemben van a szigeten az ívóvízbázis, ami Budapest vízellátásának jelentős részét biztosítja, jelenleg nincs esély arra, hogy ez a híd a szükséges engedélyeket megkapja. Ha valaki erre szavaz, az valójában egyenértékű azzal, hogy ne legyen kerékpáros-gyalogos híd Szentendrén, még akkor is, ha lenne elegendő idő.

A Szentendrei Önkormányzat, ha ezt ennyire fontosnak tartja, már tisztességes és korrekt kérdésekkel rég kikérhette volna a lakosok véleményét. Kívülről egyre inkább úgy tűnik, hogy az önkormányzat úgy akarja megakadályozni a gyalogos-kerékpáros híd építését, hogy közben ne kelljen nemet mondania.
Sőt, ha megnézzük az önkormányzat honlapján a különböző lehetőségek mellett és ellen szóló érveket, akkor eléggé úgy tűnik, hogy próbálják a kerékpárosok ellen hergelni a közvéleményt. Hátrányokként ilyen állítások szerepelnek: „a kerékpárforgalom a Duna korzót szeli át, várhatóan súlyos gyalogos-kerékpáros konfliktusokat generálva, vagy ellehetetleníti a Duna szabad megközelítését”. Érdemes elmenni Ausztria Duna-menti településeire, ahol mindenhol, a szentendrei korzónál sokkal kisebb területen is meg tudták oldani az együttélést, és ez sehol nem okoz problémát, nem érzik a települések, hogy elvágnák őket a Dunától.
Vagy a híd építésének elmaradásának előnyei mellett ilyen érvek szerepelnek: „ nem gyorsul fel a szigeti ökoszisztéma egyensúlyának romlási folyamata”.
Erre nehéz mit mondani, hiszen az ökoszisztémát éppen az rombolja, hogy a szigeten lakók ma szinte kizárólag autókkal tudnak bejutni Szentendrére és Budapestre. Szentendre városát ma olyan pártok irányítják, akik több helyen klímavédelmi vészhelyzetet hirdettek, itt viszont éppen megakadályozzák, hogy klímavédelmi szempontból is fontos beruházás megvalósuljon!

Szigetmonostorról és Pócsmegyerről naponta 120 gyerek jár Szentendrére vagy Budapestre középiskolába, és 1500-2000 ember munkába. A 11-es úton minden nap hatalmas dugók vannak! Biztos, hogy kevéssé rombolná az ökoszisztémát, ha ezeknek a diákoknak, dolgozóknak egy része autó helyett bringával járna iskolába, munkába vagy a HÉV végállomásra.

(Szerintem még Tahiból is sokan választanák a biciklizést a dugóban állás helyett.)
Egy másik érv a híd ellen: „megnyílik az út a közlekedési kapcsolat újragondolása és – szükségszerűen – egy új térségi együttműködés előtt, és ehhez – jó eséllyel – Európai Uniós fejlesztési források is megpályázhatók lesznek”.
Ebben az esetben térségi együttműködési lehetőségek megnyílásával és közlekedési kapcsolat újragondolásával érvelni a híd ellen? Hát… Akárhányszor újragondolhatjuk a közlekedési kapcsolatokat, mindig az fog kijönni, hogy kellene egy gyalogos-kerékpáros híd.

Szentendrének, mint a környék legnagyobb városának térségi felelőssége is van, de új térségi együttműködést azért nehéz lesz úgy kialakítani, hogy jól kiszúrunk a szigetmonostoriakkal és pócsmegyeriekkel, hiszen épp a gyalogos-kerékpáros híd építésének ellehetetlenítése akadályozza a fenntartható, környezetbarát közlekedési kapcsolatuk kialakítását.

Meggyőződésem, hogy a Szentendrei Önkormányzat ezzel a magatartásával súlyos hibát követ el!

Meggyőződésem, hogy Szentendréhez bármelyik helyszínen hozzátesz egy gyalogos-kerékpáros híd!

Ha ez a belvárosi helyszínen valósulna meg, a város vonzerejét növelné, a korzó meghosszabbításaként funkcionálna, és nagyon sokan sétálnának, andalognának a hídon, és kinyitná a szentendreiek számára a szigetet. A híd építésének elmaradása nyilván rosszat tenne a kerékpáros turizmusnak, hiszen késleltetné az EuroVelo 6 magyar szakaszának megépítését, nem beszélve arról, hogy itt Budapest határában mindenképpen érdemes lenne elérhető bringás célponttá tenni a Szentendrei-szigetet.

A híd építésének elmaradása merénylet lenne Szigetmonostor és Pócsmegyer lakosaival szemben, akiket ezzel megfosztanánk a lehetőségtől, hogy kerékpárral kényelmesen elérjék a 3-4 km-re levő HÉV végállomást, és merénylet a környezetvédelmi szempontokkal szemben is, hiszen ezek a lakosok továbbra is kénytelenek lesznek 15-20 kilométert kerülni, visszaautózni Tahitótfaluig, ahonnan azután a dugóban Szentendrén keresztül juthatnának el Budapestre.

(Én biztos jobban örülnék, ha 100 autó helyett 100 bicikli jönne át a városomon.)

A Szentendrei-híd megépítésének elmaradása turisztikai nézőpontból megkérdőjelezi a Dunabogdány-Kisoroszi híd szükségességét, de minden szempontot mérlegelve úgy döntöttünk, hogy fontos a sziget és a jobb part összekötése, és ezt a hidat meg fogjuk építeni.

Összefoglalva: az önkormányzatok több cikluson keresztül dolgoztak azért, hogy legyen híd Szentendre és a Szentendrei-sziget között. Hosszú viták után megegyezés született, hogy ez a híd gyalogos-kerékpáros híd lehet. Minden kérdést az önkormányzatok vezetőivel döntöttünk el, én személyesen legalább 8-10 alkalommal vettem részt egyeztetéseken, és a tervezők, a NIF munkatársai pedig még számtalan alkalommal. A kormány támogatta az önkormányzatok kérését, és uniós forrásból a szükséges összeget biztosította. Az uniós forrásoknak azonban nagyon szigorú elszámolási határideje van. A Szentendrei Önkormányzat a harmadszorra módosított határideig sem döntött arról, hogy milyen helyszínen támogatja a híd megépítését.
A NIF azt állítja, hogy számításai szerint a híd megépítése közbeszerzésekkel, engedélyeztetéssel, kivitelezéssel már nem fér bele a rendelkezésre álló időkeretbe. Én semmiképpen sem szeretném, ha ez az uniós forrás elveszne a kerékpározás számára, ezért a NIF-fel és a Pénzügyminisztérium Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Irányító Hatóságával, a február 17-ével kezdődő héten, kénytelenek leszünk eldönteni, milyen közép-magyarországi kerékpárút-fejlesztésre csoportosítjuk át az itt felszabaduló forrásokat. Ha valamilyen csoda folytán Szentendre képviselő-testülete addig képes lenne eldönteni, hogy melyik helyszínen támogatja a híd megépítését, ígérem, a NIF-fel és a Pénzügyminisztériummal még egyszer végigszámoljuk az időkeretet, mert továbbra is kiemelt fontosságú feladatnak érzem a Szentendrei-sziget gyalogos-kerékpáros feltárását. A Szentendrei-híd szolgálná a szentendreiek kikapcsolódását, a környékbeliek napi munkába járását, a budapesti biciklisek hétvégi pihenését, és a külföldi kerékpáros turisták hosszú távú túráit. Amennyiben a híd most nem épül meg, újabb hosszú éveket veszítünk, és az elszalasztott lehetőségek nagy könyvét egy újabb sorral gazdagítjuk.

 Forrás: Révész Máriusz Facebook 

Megjelent az Indiánok a Duna partján című könyv. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum kiadásában megjelent kötet – az egykori munkatársuk – , Baktay Ervin által 1931-ben alapított indián törzs életét mutatja be.

Dr. Baktay Ervin hazánkban, mint író, műfordító és orientalista vált ismertté a XX. század első felében. Kevésbé volt ismeretes, hogy színes egyéniségét az észak-amerikai indián-cowboy romantika is vonzotta. Dús fantáziája, játékos, a történelmi eseményeket mélyen átélni tudó lelkialkata indíttatására kezdeményezte 1924-ben – hasonló gondolkodású barátaival együtt – a vadnyugati „Város”, majd a sikereken felbuzdulva 1931-ben az első magyarországi „indián törzs” megalapítását

A „nagy játékhoz” a Kisoroszi környékén elterülő páratlan szépségű szigetvilág nyújtotta a természeti hátteret. Baktay így írt az indiánokról:

„Az indián sohasem szakadt el a természettől, hanem minden idegszálával Isten szabad világába kapcsolódott. A természet szelleme, a természeti élet ősi szabadsága, de ugyancsak a természet parancsolta szigorú önfegyelem s a közösség kötelességtudata jellemezte az indiánok életét mindaddig, amíg a fehér civilizáció erőnek erejével rá nem kényszerítette őket az új, idegen, mesterkélt életformák elfogadására, megfosztva őket szabadságuktól.”

Baktay Ervin gyerekkorától fogva rajongott az indiánokért. Ez megmutatkozott már gyermekkori olvasmányaiban, játékaiban, élményeiben (Buffalo Bill budapesti előadása) és a kamaszkorában rögtönzött, nagyszabású színházi előadásaiban is, hogy azután felnőttkorában felelevenítse és valóságossá tegye gyerekkori ideáljait. 1924-ben művész barátai társaságával megalapítja a képzeletbeli vadnyugati várost, Loaferstownt, 1931-ben, Zebegényben pedig a dunai indiánok Törzsét. Azontúl minden évben valamelyik kis dunai szigeten töltik a nyarat. A halálosan komolyan vett játék vezetője természetesen Baktay volt: a Városban mint Bucktye Sheriff, a Törzsben mint Heverő Bölény Nagyfőnök.

Az "örök időkre" megalapított Városnak és Törzsnek állít emléket a történetüket feldolgozó tanulmánykötet. Ebben a korszak európai indiánmozgalmainak bemutatása mellett megjelenik Baktay, valamint az egykori Hollósy-iskolához tartozó művész barátok személyes háttere is. Külön elemzést kap a Törzs tárgykultúrája és mindennapi élete, valamint Huzella Pál festőművésznek a Törzs tagjairól készített egyedülálló karikatúrái és festményei. Ugyancsak külön tanulmányok elemzik a korszak "valódi" indiánok által írt legfontosabb műveinek - az utóbbi időszakban felszínre került adatok nyomán - igencsak ellentmondásosan megközelíthető hátterét.

A könyv megvásárolható: Írók Boltja 1061 Budapest, Andrássy út 45.

Az Ujváry Ignác műterme megóvandó épülete Kisoroszinak. A műterem - felújítás után - funkcionálisan és építészetileg is a mostanihoz hasonló kíván maradni – fejtette ki lapunknak Szily Boldizsár a Kisoroszi Kulturális Központ terveit készítő építészmérnök. Terveik szerint a Duna felé bővítenék az épületegyüttest. A régi és az új épület közötti átrium kialakításával egy új, többféle funkciót kielégítő belső udvar jönne létre.

- A Kisoroszi fő utcáján lévő Ujváry Műterem évtizedek óta romos állapotban van, csúfítva – az építészeti értékeire méltán büszke – Kisoroszi faluképét. Miért csak most készültek el a hasznosítását is bemutató tervek?

- Az Ujváry Műterem évtizedeken át magántulajdonban volt, pár évvel ezelőtt vette meg Kisoroszi Önkormányzata, azóta van közösségi használatban, mára az épület állapota nagyon megromlott, a fedélszerkezet statikailag bizonytalanná vált. A pályázatoknál feltétel, hogy a tervezett beruházás építési engedéllyel rendelkezzen. Gondolom, így akar meggyőződni a támogató arról, hogy a pályázó komolyan átgondolta a beruházást. A pályázatok megjelenése és beadása közötti idő nem elegendő az építési engedélyezési tervdokumentáció elkészítésére és az engedélyeztetési folyamat lebonyolítására. Kisoroszi polgármestere és az önkormányzat képviselőtestülete elkötelezett az építészeti értékek megőrzése mellett, pályázati forrásból szándékozzák felújítani az Ujváry Műtermet, ezért kaptunk megbízást az engedélyezési tervdokumentáció elkészítésére.- Az Ujváry Műterem építészetileg milyen értéket képvisel?

- Az épület ebben az állapotában nem illeszkedik a faluképbe. Az utcára néző homlokzat természetesen más karakterű, mint az épületet körülvevő falukép, de a műterem, mint funkció ezt kívánja. Ez eredetileg nem lakóház volt, és az áttervezett épület funkcióját tekintve sem lesz az.

A tervezési koncepciónál nem volt szempont, hogy a környező lakóépületek építészeti karakteréhez illeszkedjünk, mivel a funkció különbözik, az eltérő tömegformálás erősítése indokolt.

Maga az épület szerkezetileg labilis, megőrzendő értéke belsejében rejlik. A belsőépítészeti kialakítás és a műteremben alkotó Ujváry Ignác munkássága képvisel értéket.

- Mi volt a tervezési koncepció?

- A tervezett bővítés a meglévő épületet kívánja kiegészíteni, mind vizuálisan, mind funkcionálisan. A tervezett műterem a mostanihoz hasonló kíván maradni.

A műteremrész enteriőrjét változatlan formában megőriznénk.

 Ezt kiegészítve, a Duna felé, a régi és az új épület között, olyan átriumot terveztünk, mely által egy többféle funkciót betöltő belső udvar jön létre. Tömegformálását tekintve az új épületegyüttes oly módon lesz építészetileg egybefogva, hogy a mostanival megegyező tetőhajlásszög fut végig mindkét épületen, azokat egybefogva. A belső átriumban található egy kemence is, illetve egy meglévő fa, mely a kompozíció részét képezi. Az új épületrészben vizesblokk is helyet kap.

- Milyen funkciók kapnak helyet az épületben?

 - Itt kapna helyet a Kisoroszi Kulturális Központ, amelyben két állandó kiállítás lenne: Ujváry Emlékház és a - Duna felöli zárt épületrészben – a Kisoroszi Helytörténeti Gyűjtemény, amely jelenleg a művelődési ház tetőterében helyezkedik el. A tervezett bővítés az Ujváry Műterem és a Duna felé is nagy üveg nyílászáróval nyit, ezzel biztosítva az újonnan kialakuló épületegyüttes sokrétű kihasználhatóságát, mint például kiselőadások, zenei koncertek, felolvasóestek, gyermekfoglalkozások, különféle összejövetelek megrendezésének lehetőségét magában hordozva.

- A jelenlegi műteremépület mérete változni fog?

- Az épület mellett kialakul egy tornác modernebb változata, ez alatt lehet bemenni az átriumba, ennyivel lesz szélesebb az épület.

- Az Eurovelo6 kerékpárúthoz kapcsolódó híd tervezett helyszíne az Ujváry Műterem ingatlana, az épület mellett elfér a kerékpárút?

- Az Ujváry Műterem melletti 4,5 méteres oldalkert lehetővé teszi azt, hogy egy gyalogos és kerékpáros forgalom kiérkezzen a Széchenyi útra.- Télen is lehet majd programokat, rendezvényeket tartani a kulturális központban, lesz benne fűtés?

- Igen,az Ujváry Műteremben és az újonnan épített részben egyaránt lesz fűtés.

 - Terv szerint a Művelődési Házból a Kulturális Központba költözik a Kisoroszi Helytörténeti Gyűjtemény. Milyen funkció marad a Művelődési Házban?

- Terveink szerint egy funkció esik ki, a helytörténeti kiállítás költözik. Ami ottmarad, az az összes többi rendezvény. A Kulturális Központ elképzelésünk szerint, a művészeti rendezvényeknek, kiállításoknak adna otthont. A Művelődési Házban közösségi, ünnepi, társadalmi, sport rendezvények kerülnének megrendezésre.

Györgyi János

LIBAVACSORA november 9. /szombat/ 17:00-19:00

Szigeti muzsikusok: hegedű, brácsa, nagybőgő

LIBAVACSORA november 16. /szombat/ 18:00-20:00

Szigeti muzsikusok: hegedű, brácsa, nagybőgő

ZENÉS VACSORA november 23. /szombat/ 18:00-20:00

Akusztikus gitárest Milánnal

ZENÉS VACSORA november 30. /szombat/ 18:00-20:00

Latin és jazz gitárest Pelva Gáborral

A HKR Alapítvány fő célja, hogy tevékenységeivel hozzájáruljon a kutyatartási kultúra, a kutyás sportok, valamint az állatvédelem fejlődéséhez, valamint részt vegyen eltűnt, bajbajutott személyek keresésében, felkutatásában, mentő-, és keresőkutyákkal.

 választható távok nem csak futva, de akár sétálva is teljesíthetőek, 6 vagy 10 lábon futóknak, felszerelés póráz és hám. Egy vagy több kutyával, vagy kutya nélkül is. (Azért nagyon szeretnénk, ha legtöbben kutyával indulnátok. Támogatott szervezeteink is biztosan tudnak kölcsönözni gazdikereső védenceik közül, még van is idő addig összebarátkozni velük.

Távok:

Caida futam (CF): 1.5 km (a versenyző kutya 6 hónapos korát betöltötte)

Angyali futam (AF): 3 km (a versenyző kutya 10 hónapos korát betöltötte)

Panda futam (PF: 6 km (a versenyző kutya 1 éves korát betöltötte)

  SZIGETCSÚCS ZENEI SZÍNPAD           

Nyári zenés esték a Rácz Kertben!

Augusztus 15. csütörtök 19 -21 óra

SZEMEK ZENEKAR koncert,  Balogh Géza – gitár, ének, Zarubay Bence - ének, szájharmonika, fuvola,  Potys Róbert – gitár Horváth Márton – basszusgitár, Bolló Gergő – dob.

Dalok egy utazó szemszögéből, az úton látottakról, és az út közben átélt érzésekről, lelkiállapotokról. Felismerések, melyek a nagyvárosi éjszakákban születtek. Elbeszélések, fotóalbumok világát idéző hangulatképekben, progresszív blues-rock zene kíséretében.

Augusztus 17. szombat 19:30 -21 óra

MILÁN ACUSTIC koncert (a nagy sikerre való tekintettel  újra, közkívánatra) 

  SZIGETCSÚCS KERTMOZI                

Nézz filmeket a csillagos ég alatt!

Augusztus 16. péntek 21 óra

KINCSEM magyar romantikus kalandfilm

Blaskovich Ernő mindenét elvesztette a szabadságharc után. Céltalan, kicsapongó életet él, amikor egy nap megjelenik élete nagy lehetősége, Kincsem, a csodaló, akivel sikert sikerre halmoz az európai lóversenypályákon.

Augusztus 18. vasárnap 21 óra  

ROLLING STONES Scorsese szemével Shine a Light amerikai-angol koncertfilm 

Két rendhagyó koncertet adott 2006 őszén a világhírű Rolling Stones rockegyüttes a New York-i Beacon színházban. Ezen nemcsak különleges vendégszereplők - Jack White a White Stripes együttesből, Christina Aguilera és Buddy Guy - működtek közre, hanem olyan számokat is játszott a csapat, amelyet élőben még sohasem adtak elő. A koncertfelvételek mellett ritka archív képek, valamint kulisszák mögött készült felvételek és interjúk is láthatók. A különleges zenés film addig még soha nem látott helyzetben mutatja be a Rolling Stones-t a színpadon és a színpad mögött.

Augusztus 20. kedd 21 óra

ISTVÁN, A KIRÁLY, magyar zenés film

A rockopera főhősei az első magyar király, István, aki az országot a keresztény Európába integrálta, és a törzsi-nemzetségi kötelékekhez ragaszkodó, az ősi tradíciókat őrző-védelmező Koppány.

 KISOROSZI HŐSÖK TERE:           

Augusztus 19. hétfő:

KIS DUNA-ÜNNEP 

11 óra                              Államalapító Szent István király ünnepe, Millenniumi emlékmű

14 óra                              Sportpark avató

14-17 óra                        Családi- és gyermekprogramok

15-17 óra                        Halfőző-verseny

19-21 óra                        Latin gitárest Mediterrán Duó, Szűcs Antal Gábor, Horváth János

21:30 -24 óra                 Rácz Fogadó: Sanzonest Orbán Borival és Pánczél Kristóffal

21:30 - 24 óra                Dréher Söröző: Rácz Kati koncert

22-02 óra                        Sziget Pizza: Jazz est

Bori és Kristóf ,Tanítvány és tanár? Tűz és víz? Énekes és zongorista? Nő és férfi? Orbán Bori és Pánczél Kristóf duója ha nem is válaszol, de újra és újra kérdez. Kérdez a színpadon, a tévében; színházban, kulturális fesztiválokon, fővárosban és kis falvak szívteljes közönsége előtt. Bori énekel. Sanzont, kuplét, régi olasz slágereket, de elsősorban Borit. Kristóf zongorázik és énekel is, ha a sors úgy hozza, diplomáján úgyis ez áll: „Énekművész, -tanár”. Muzsika.

A Rácz Fogadó és Étterem hazai halételekkel készül a Kis Duna-ünnepre

• Akasztói pontykocsonya savanyított lilahagymával, dunabogdányi kovászolt kenyérrel
• Szürkeharcsa steak, illatos pilisi gombákkal, mini tejfeles lángossal
• Narancsos - kardamomos sörtészában sült nyurgaponty, nyárvégi Othellós salátával
• Bőrös fogasfilé szarvasgombás burgonyapürével, fonnyasztott spenóttal fehérboros – tejszínes sáfránymártással
• Harcsapaprikás túrós csuszával
• Kapros- túrós lepény
• Fűszeres körtetorta házi vanília fagylalttal

Asztalfoglalás, információ:

2024 Kisoroszi, Hősök tere 3.

infó@raczfogado.hu

+ 36-30-444-7103, +36-26-365-638

FILMPÉNTEK KISOROSZI SZIGETCSÚCSON

Nézz filmeket a csillagos ég alatt!

A belépés díjtalan.

KEZDÉS PÉNTEKEN 21.00 ÓRAKOR

Rossz idő esetén a filmvetítés elmarad!

Jótékonysági futóverseny résztvevőit köszöntötte, valamint a Herczegh Géza Emlékév keretében meghirdetett történelmi-irodalmi esszépályázat díjait adta át Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége vasárnap a szlovákiai Nagykaposon, 2019. június 23-án

Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége, Herczegh Géza jogtudós lánya , édesanyja, Herczegh Melinda , Gui Angéla karitatív futónagykövetet, az Egy vérből valók vagyunk mottójú, a Vereckei-hágótól Budapestig tartó jótékonysági futás szervezője  és Gabri Rudolf, a Nagykapos és Vidéke Társulás elnöke  a szlovákiai Nagykaposon, a Herczegh Géza Emlékév záróeseményén 2019. június 23-án. MTI/Balázs Attila

Herczegh Anita az emlékév záróeseményén, A mi büszkeségünk című pályázat eredményhirdetésén elmondta, hogy a Herczegh Károly Alapítvány és a Nagykapos és Vidéke Társulás által indított, a Kárpát-medencei általános iskolák tanulói számára meghirdetett esszéversenyre jelentkezők alkotásaikkal a felvidéki szülőföld egy-egy jeles alakjának életét és munkásságát mutatták be.

  "Azokét, akik előrevitték közösségük életét és példát mutattak az utókornak arra, hogy a közösségért tenni, egymásnak segíteni, és a nemzet ügyét szolgálni életünk egyik legfontosabb célja"

- fogalmazott a helyi Magyar Közösségi Házban megtartott ünnepségen a köztársasági elnök felesége, Herczegh Géza jogtudós lánya.

 A hangsúly nem a konkrét életrajzok ismeretén, hanem a szellemiségén volt, azon, amit ezek az emberek tetteikkel számunkra sugallnak - tette hozzá.

Herczegh Anita szavai szerint az esszéverseny pályázói és a jótékonysági futás résztvevői kicsit szebbé tették a világot és kifejezték nemzeti összetartozásukat.

"Ezért is fontos, hogy lássuk magunk előtt azokat, akikre büszkék lehetünk, erre teremtettek lehetőséget a pályázatban résztvevő gyerekek és felkészítő tanáraik"

- hangsúlyozta.

 A mi büszkeségünk című kiírásra huszonhárom pályamunkát küldtek be nagyrészt felvidéki általános iskolákból, de neveztek a szerbiai Magyarkanizsa és Torontálvásárhely, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kálmánháza általános iskoláinak tanulói is. Az első három díjazottnak járó nyereményeket a füleki, a szőgyényi és a királyhelmeci általános iskola diákjai vehették át Herczegh Anitától.

A díjátadón jelen voltak az Egy vérből valók vagyunk mottójú, a Vereckei-hágótól Budapestig tartó jótékonysági futás mezőnyének Nagykaposra érkező tagjai is. A futás fővédnöke, Herczegh Anita beszédében köszöntötte a kezdeményezéshez csatlakozókat, akik részvételükkel a kárpátaljai Rát község Szent Mihály Gyermekotthonának támogatására hívták fel a figyelmet.

A budapesti Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központjáig tartó 500 kilométeres futás mellett véradásokat is szerveznek, az Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Vöröskereszt közös véradónapjai keretében június 24-én Miskolcon, június 25-én Egerben, majd június 26-án Budapesten hívják fel a figyelmet a véradás fontosságára.

Forrás MTI fotó: Balázs Attila

„A termelőtől az asztalig” – ez a mottója a Rácz Fogadó konyhafőnökének, Csillik Gábornak. A jó minőségű alapanyagokat a környékről szerzik be, magyar termelőktől: az epret, a sajtot, a tejterméket. Még az Angus marha is a közeli réten legel. Csillik Gábor hitvallása szerint szezononként váltják az étlapot, évente legalább kétszer, ahogyan azt a természet törvényei diktálják, nagy hangsúlyt fektetve a halakra. Így érvényesül a Rácz Fogadó egyik fontos szempontja, az ökológiai lábnyom csökkentése. A felújított konyhában korszerű technológiával készülnek az ételek, és az étlapon a megszokott otthoni ízek is megtalálhatók, modern köntösbe öltöztetve. A kutyás társadalmat is nagyon szívesen látják a fogadóban – Nyilatkozta  a KISOROSZI GASZTRO-nak Csillik Gábor, a teljes cikk itt olvasható

Aláírásgyűjtés kezdődött Kisorosziban, az akció kezdeményezői szerint veszélyben van az építészeti emlékekben gazdag település eddigi harmonikus képe, úgy gondolják, hogy meg kell akadályozni, hogy a - Szentendrei- Duna-ág felett - tervezett kerékpáros híd a Rév utcánál (29+940 fkm) épüljön meg. Az EuroVelo 6 kerékpáros útvonal Visegrád és Szentendre közötti szakaszának környezeti hatásvizsgálatában a Kisoroszi Rév utca, mind lehetséges hídhelyszín szerepel.Kép: aláírást gyűjtő plakát Kisoroszi, 2019. április 10.

A Kisoroszi Online évek óta figyelemmel kíséri az EuroVeló 6 kerékpárút és a hozzá a kapcsolódó hidak építésével kapcsolatos eseményeket. Lapunak kifejtette véleményét:

Révész Máriusz: aktív Magyarországért felelős kormánybiztos, „Közös cél, hogy a híd létesítése a lehető legkisebb mértékben változtassa meg a környezetet”.

Molnár Csaba: Kisoroszi polgármestere, „Az EuroVelo6 kerékpárút fejlesztése kiemelt kormányzati beruházás, az önkormányzatnak csak véleményezési joga van, minden kérdésben a beruházó dönt”.

Félegyházi András: Visegrád polgármestere „Kisoroszi közepére ilyen nagy forgalom bevezetése komoly problémákat okozhat, arról nem is beszélve, hogy a Rév utcában álló házak egy részénél ablakmagasságban menne a híd, ami komoly értékcsökkenést idézne elő az ottani ingatlanokban”.

Schuszter Gergely: Dunabogdány polgármestere „Dunabogdányban nagyon örülnek annak, hogy a két település híddal lesz összekötve. Dunabogdány minden helyzethez tud alkalmazkodni, és abból a legtöbbet tudja kihozni”.

Nádasdy-Csontos Elek: Kisoroszi volt polgármestere „a Rév utca nem optimális a beruházásra, túlságosan szép ehhez, ez a legszebb utcánk, az ott lévő páratlan dunakanyari panorámában és a faluképben is kárt tenne. A Duna partjára való lejutás is nagyon körülményes lenne, ahová most könnyedén el lehet jutni autóval, biciklivel és gyalog is”.

Szily Boldizsár: Kisoroszi díszpolgára építészmérnök: „A híd megvalósításának helyszíne annál jobb, minél távolabb van a Szigetcsúcstól, és attól a táji és épített környezettől, ami Kisoroszi kincse. A mérete és a környezetbe, tájba illesztése az, amit nagy körültekintéssel kell megtervezni”.

Oldalainkon folyamatosan  közöljük  a megvalósult, illetve tervezett kerékpáros hidakat, bemutattuk a szolnoki „Tiszavirág” gyalogoshidat és a világ leghosszabb kéttámaszú gyalogos- és kerékpáros hídját , írtunk a Temze felett Imbolygó hídról és kommentár nélkül közöltünk híd koncepcióterveket is.

Kisoroszi Online

Elkészült az Eurovelo 6 kerékpáros útvonal Visegrád-Dömös településhatár – Szentendre közötti szakaszának létesítésére vonatkozó környezeti hatásvizsgálata. Az üggyel kapcsolatban közmeghallgatás tart a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala

Időpont: 2019. május 6. 14 óra

Helyszín: Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal Díszterem

                2000 Szentendre, Városház tér 3.

Az alábbiakban kivonatokat közlünk az Akusztika Mérnöki Iroda 407 oldalas tanulmányából. A tanulmány innen tölthető le 

A híd terveket a SPECIÁLTERV Építőmérnöki Kft. készítette

 8. melléklet: Hídtervek Kisoroszi – Dunabogdány összekötésére (HÍD-I, HÍD II és HÍD-III elhelyezési változatra vonatkozó szakaszjelöléssel) három változatban

3.4 Kisorosz-Dunabogdány szakasz (Kisoroszi hídhelyek)

A hídhelyszínek vizsgálati szempontjai:

• Közlekedés, városszerkezetbe illesztés
• Hajózási körülmények, előírások
• Vízügyi körülmények, előírások
• Felszín alatti vízbázis védelem
• Híd pályaszintek és terepszintek viszonya

3.4.1 HÍD-1 helyszín

A helyszín Kisoroszi, Rév utca vonalában; Szentendrei-Duna-ág 29+940 fkm-nél találhatóA Duna-híd Kisoroszi felőli hídrámpája a Rév utcába érne le. Ez az utca közlekedése szempontjából kedvezőtlen, mivel az utcában lévő ingatlanok kiszolgálása ellehetetlenül. A gyalogos-kerékpáros híd létesítése miatt a jelenleg üzemelő rév megszüntetése indokolt.

3.4.2 HÍD-2 helyszín

A helyszín a 487/2 hrsz-ú Kisoroszi közigazgatási területén lévő ingatlan vonalában, Szentendrei-Duna-ág 29+840 fkm-nél található A Duna-híd Kisoroszi felőli hídrámpája az önkormányzat tulajdonában lévő 487/2 hrsz-ú ingatlan területére érne le. Az ingatlanon kialakított kerékpárforgalmi nyomvonal kapcsolódna Kisoroszi Széchenyi utcai kerékpárforgalmi nyomvonalához. A gyalogos-kerékpáros híd létesítése miatt a jelenleg üzemelő rév megszüntetése indokolt. A Duna jobb partján a híd Dunabogdány közigazgatási területére érne le az Áprily Lajos völgyből kijövő patak térségébe.

3.4.3 HÍD-3 helyszín

A helyszín a Hajós utca, Szentendrei-Duna-ág 29+350 fkm-nél található.Kisoroszi közigazgatási területén a Hajós utca vonalában érne le a hídrámpa. E változatnál a kisoroszi kerékpárforgalmi nyomvonal-szakasza a települést lényegében elkerülné. Ez a település közlekedési és gazdasági érdekszempontjai miatt nem szerencsés.

Dunabogdány - Kisoroszi hídhelyek

I. változat: Kisoroszi, Rév utca vonalában (29+940 fkm),

II. változat: Kisoroszi 487/2 hrsz. ingatlan vonalában (29+840 fkm)

III.  változat: Kisoroszi, Hajós utca vonalában (29+350 fkm).

Összefoglaló

A NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpáros útvonal Dömös és Szentendre közti szakaszára előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be az illetékes környezetvédelmi hatósághoz, Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályára, melyet a hatóság főleg táj- és természetvédelmi okokra hivatkozva elutasított és környezeti hatástanulmány elkészítését írta elő.

A tanulmány elkészítése során a vizsgált területen több nyomvonal változat lehetséges létesítését vizsgáltuk meg környezet- és természetvédelmi szempontok alapján.

A vizsgálatok alapján összefoglalóan az alábbiakat mondhatjuk el a nyomvonalak valamint a hídhelyek tekintetébe.

Levegőtisztaság-védelem: Beruházás levegőtisztaság védelem tekintetében környezetvédelmi érdekeket nem sért. Építés időszakában az építés következtében időszakos mértékben a levegő minősége az építési terület környezetében. Üzemelés során légszennyezettség növekedésével nem kell számolni.

Zajvédelem: Beruházás zajvédelem tekintetében környezetvédelmi érdekeket nem sért. Építés során az építési terület környezetében zajkibocsátás növekedésével kell számolni. Üzemelés során a kerékpárúttal kapcsolatban többlet zajkibocsátással nem kell számolni.

Talajvédelem: A beruházás a nyomvonal által érintett terület esetében (ahol építési tevékenység fog folyni) ott a talaj véglegesen sérülni fog. Építés ideje alatt normál üzemmenet tekintetben talajszennyezettségével nem kell számolni. Környezetvédelem tekintetében a tervezett létesítmény megvalósítható.

Vízvédelem: A tervezett beruházással összefüggésben vízvédelem tekintetben az árvízvédelmi és vízbázisvédelmi kérdéseket jártuk körbe. A tervezés során az egyes építményeket árvízvédelmi szempontból a MÁSZ-hez igazították (hidak) illetve a meglévő építmények magassági szintjeihez. A 6.2.4 fejezetben bemutatásra kerültek azok a szakaszok, amelyek a nagy vízi mederkezelési terv alapján érintettek.

Vízbázis védelem tekintetében a megvizsgálásra került az egyes szakaszok valamint a hídhelyek vízbázis védelmi védőterületi érintettség. Azokon a szakaszokon melyeken belső védőterületet érint az útszakasz, ott a jogszabályi építési tiltás miatt kerékpár út megvalósulása jelenleg nem megvalósítható (D-6, D-8, P-7, P-9, SZM-9, SZM-13, SZM-14). Hídhelyek tekintetében a Szentendrénél a hídhelyek vízbázis belső védőterületet érintenek (Kivétel a Szentendre Határcsárda). Ezeken a helyeken jelenleg híd építése jogszabályi tiltás miatt nem lehetséges. A tanulmányban kifejtésre került hogy bizonyos műszaki és hatósági eljárások és engedélyezések következtében ezen tiltásokat fel lehet oldani (6.4 fejezet), viszont ezen engedélyezések tervezési feladatok rendkívül hosszadalmasok és költségigényesek. Ezzel összefüggésben egyeztetések történtek az engedélyessel. Mivel a területen kis területi igényű beavatkozás történne ezért várhatóan a felszín alatti áramlási viszonyokban jelentős változások melyek a vízbázisra negatív hatással járnának nem valószínűsíthetőek.

Építési fázisban normál üzemmenet mellett a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége nem romlik.

Üzemeltetés során kerékpáros használatból a felszín alatti vizek nem veszélyeztetettek.

Tájvédelem: A tervezett, új kerékpárút-szakasz részben védett természeti területen és NATURA 2000 területen valósul meg. A területigénybevétel érinti az országos ökológiai hálózat területét is. A tervezett nyomvonal egyedi tájértéket nem veszélyeztet. A tervezett nyomvonal követi a terepadottságok vonalvezetését, többnyire a meglévő nyomvonalas létesítmény (műutak) mellett fog húzódni. A tervezett kerékpárút csak a szükséges mértékű zöldfelületi igénybevétellel fog megépülni.

Természetvédelem: A Részletes Környezeti Hatásvizsgálat Élővilág-védelmi fejezete az Eurovelo 6 kerékpáros útvonal Dömös – Szentendre szakasz fejlesztésével érintett területeken végzett botanikai-zoológia és természetvédelmi kutatási eredményeket, ill. az eredmények kapcsán kialakított szakértői véleményeket, javaslatokat tartalmazza. A hatásvizsgálati dokumentáció készítésének célja a tervezett fejlesztés által érintett terület természeti értékeinek feltérképezése, a természeti értékekre gyakorolt hatások meghatározása és a fennmaradásuk, megőrzésük érdekében hatáscsökkentő, kármérséklő intézkedések, javaslatok megfogalmazásain romlik kis A tervezett fejlesztés egyes rész szakaszai közvetlenül érintik a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét, érintik és határosak a Pilis és Visegrádi-hegység (HUDI20039), a Szigeti homokok (HUDI20047). Duna és ártere (HUDI20034) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési, valamint a Börzsöny és Visegrádi-hegység (HUDI10002) különleges madárvédelmi területtel, továbbá az Országos Ökológiai Hálózat (Nemzeti Ökológiai Hálózat) különböző övezeti besorolásba tartozó területeivel.

Az élővilágvédelmi felmérésre valamennyi nyomvonal változat esetében 2018. május és október hónapok közötti időszakban került sor. A felmérés során azonban alaposabb vizsgálatokra, élőhely térkép készítésre elsősorban a természetvédelmi szempontból érintett szakaszok esetében került sor.

A vizsgálat a rovar-, kétéltű-, hüllő-, madár és emlősfajok jelenlét-hiány kimutatására, érintett állománynagyságok felmérésére irányult. A mintavételi helyek úgy kerültek kijelölésre, hogy az a kerékpárút tervezett nyomvonala által érintett, vagy környezetébe eső legértékesebb élőhelyekre, pl. a Duna menti puhafás fűz-nyár ártéri erdő foltok, vagy a homoki gyepfoltok területére essenek. Továbbá a várható természetvédelmi hatások pontosabb megítéléséhez, értékeléséhez a Duna-Ipoly Nemzeti Park rendelkezésre bocsájtotta az Igazgatóság Biotikai Adatbázisából a tervezési szakasz környezetében előforduló védett, vagy védendő faj adatokat.

Az élőhely térképezés eredményeként megállapítható, hogy a tárgyi tervezési szakaszok a visegrádi-dunabogdányi szakaszon többé-kevésbé közvetlenül a 11. sz. főúttal párhuzamosan, túlnyomórészt a meglévő kerékpárút, műút, vagy földút nyomvonalán haladnak. Rövidebb, új kiépítésű szakaszon a műút melletti jellegtelen üde gyepet érintik (elkerülve a jelölő élőhelyként nyilvántartott keskeny fűz-nyár ártéri erdősávot). Dunabogdány és Kisoroszi között a híd kialakítás kapcsán azonban elkerülhetetlen a Natura 2000 jelölő élőhely, a 91E0 kódjelű fűz-nyár ártéri erdő hídváltozatonként eltérő mértékű érintése. Kisoroszi és Tahitótfalu közötti szakaszon a tervezett változatok a 1113. jelű úttal párhuzamosan, közvetlenül az út mellett haladnak. Ez esetben is a leggondosabb tervezés mellett szintén elkerülhetetlen egyes rövidebb szakaszokon Natura 2000 terület és egyben a kiemelt jelentőségű jelölő élőhely, a 6260 kódjelű homoki gyepek érintése. Az érintettség mértéke mind a jelölő élőhely, mind az országos és közösségi jelentőségű védett fajok száma, állomány nagysága tekintetében változatonként eltérő. A terepi felmérések egyértelműen a 1113. jelű út északi oldalán vezetett változat esetében mutatnak lényegesen kisebb mértékű károkozást. Ennek mértéke pedig az Útügyi Műszaki Előírásoktól való eltéréssel tovább csökkenthető. Tahitótfalu – Pócsmegyer – Szigetmonostor között a változatok a meglévő műút, földút hálózat, vagy az árvízvédelmi töltés nyomvonalát követik. Az egyes változatok egészen a Szigetmonostor – Szentendre között kialakítandó híd változatokig természetvédelmi szempontból kevésbé problémás élőhelyeket érintenek. A tervezési szakaszok antropogén hatással különböző mértékben érintett, de alapvetően jellegtelen üde, vagy félszáraz gyepsávokat, kisebb szakaszon akác dominálta telepített, vagy spontán eredetű fasort, nem őshonos fafajok spontán állományait érintik. Az árvízvédelmi töltés mentett oldalára eső szakaszok is többnyire a meglévő földutak mellett, rendszeresen taposott gyepen haladnak. Ezen a szakaszon a tervezett fejlesztés nyomán hazai védett vagy közösségi jelentőségű faj, állományának pusztulása csak minimális mértékben következik be. A dunai hídváltozatok esetében szintén elkerülhetetlen a Natura 2000 jelölő élőhelyként is nyilvántartott 91E0 kódjelű fűz-nyár ártéri erdő hídváltozatonként eltérő mértékű érintése.

A hatásterület környezetében a felmérések során számos védett állat- és növényfaj előfordulását sikerült kimutatni. Az egyes állatcsoportok esetében általánosan elmondható, hogy a hatásterületen a tágtűrésű, zavarást jól toleráló taxonok mellett a speciális élőhely-kínálatnak és a jelenlegi zavartalanságnak köszönhetően számos ritka, értékes fajok is megtalálható. Az élőhelyekhez hasonlóan az egyes változatok esetében azonban eltérő mértékű a védett fajok számának, állományának érintettsége. Ennek mértékét, hatását változatonként értékelve a hatásvizsgálati dokumentáció részletesen tartalmazza.

Általánosságban elmondható, hogy a tervezési terület közvetlen hatásterületén – a dunai hídkeresztezések kivételével – az antropogén eredetű zavarás szintje a folyamatos közúti forgalomból fakadóan jelentős. A kivitelezés során a zavarás növekedése időleges időlegesen megnövekszik. A zavaró hatással leginkább a madarak és a vadállomány esetében kell számolni veszélyforrásként. Az ízeltlábúak, kétéltűek, hüllők esetében a zavarás negatív szerepe csekély. A kerékpáros forgalom megjelenése, a kerékpárút későbbi rendszeres üzemelés során egyenletes terhelés várható, ahol már nem kell számolni az építésből eredő időszakos zavaró hatásokkal. A kerékpáros forgalom megjelenése pedig nem jár olyan jelentős mértékű zaj- és rezgésterheléssel, hogy emiatt további elvándorlások következnének be.

Országhatáron átnyúló hatásokkal nem kell számolni.

Az év végére befejeződik a kisoroszi Szigetcsúcs, szabad strand, táborozóhely turisztikai fejlesztése. Kisoroszi polgármestere lapunknak kifejtette, hogy a turisztikai fejlesztésnél nem az cél, hogy a turisták számát növeljék, hanem hogy a szolgáltatások színvonala emelkedjen. Molnár Csaba kifejtette, a fejlesztés alapvető célja az, hogy a Kisorosziban élők életminősége javuljon, a páratlan természeti érték és az épített örökség ne sérüljön és a Duna-part adottságait a település jobban kihasználja.

– A Kisorosziban élőket nagy izgalomban tartják a közeljövőben megvalósuló beruházások, féltik a falu eddigi csendjét, hangulatát. Milyen fejlesztések valósulhatnak meg Kisorosziban?

– Négy nagy csoportra oszthatók a beruházások: vidékfejlesztés a Magyar Falu Program keretében, turisztikai fejlesztés a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programban, az EuroVelo 6 kerékpárút építése, valamint vízi közlekedés fejlesztése, ezen belül kikötök építése és gyorshajó járatok beindítása. Ezen fejlesztések mindegyikében érintett Kisoroszi. 

A magyar kormány célul tűzte ki a kistelepülések népességmegtartó erejének növelését, a fiatalok helyben maradását, az elvándorlás visszaszorítását.

A Magyar Falu Program „A helyi egyházi közösségi terek fejlesztése”, alprogram keretében a helyi egyházaknak lehet pályázni, remélem élnek a lehetőséggel. A Magyar Falu Program pályázatai folyamosan kerülnek kiírásra, jelenleg: A helyi egyházi közösségi terek fejlesztése, A nemzeti és helyi identitástudat erősítése, Orvosi rendelő, Orvosi szolgálati lakás, Orvosi eszközök fejlesztésére lehet pályázni. A turizmus fejlesztés keretében a Szigetcsúcson idei évben valósul meg egy jelentős fejlesztés, az EuroVelo 6 kerékpárúthoz kapcsolódó híd tervezése és építése is folyamatban van.

– Ezeknek a fejlesztéseknek jelentős hatása lesz a kisoroszi lakosok mindennapjaira, életminőségére. Milyen társadalmi egyeztetés van a fejlesztésekkel kapcsolatban?

– 2018 év végén falugyűlésen ismertettem a Kisoroszi tíz éves fejlesztési koncepció tervezetét. Településünk életében soha nem látott összegű fejlesztés valósul meg a közeljövőben, nem mindegy, hogyan. Elkészítettünk egy anyagot, ami az összes lehetséges fejlesztési irányt tartalmazza. Ez vitaanyagként szolgál, amit természetesen a falu igényeinek megfelelően tovább kell gondolni. Ezt prezentáltam a falugyűlésen.

– Kiknek a véleményét tartalmazza a fejlesztési koncepció?

– Próbáltam minél több, a faluban élő ember véleményét, képviselőtársaim ötleteit, javaslatait összegyűjteni. Például volt olyan javaslat, hogy a falu elejét zárjuk le sorompóval az autósforgalom elöl. A falugyűlésen bemutatott anyagban lényegesen több fejlesztési javaslat szerepel, mint amire majd ténylegesen forrásunk lesz, arra kértem a lakosokat, hogy mindenki mondja el a véleményét, több észrevétel érkezett a fejlesztéssel kapcsolatban, ezeket figyelembe vesszük a beruházásnál.

– Információink szerint az idei évben megkezdődik a Szigetcsúcs turisztikai fejlesztése. Mekkora összeg áll rendelkezésre? 

– A kormány a 1 milliárd forintos támogatást biztosított hét település önkormányzatának a Duna-part strandjainak fejlesztésére (Komárom, Esztergom, Visegrád, Zebegény, Kisoroszi, Verőce és Szentendre a – szerk.)  Minden fórumon elmondtam, hogy a Szigetcsúcs turisztikai fejlesztése kiemelten fontos számukra, mert a

Szigetcsúcs egyedül álló természeti kincs, és a látogatók száma évről-évre növekszik, ugyanakkor az infrastruktúra elmaradott.

Most az infrastruktúrát kell hozzáigazítani a megnövekedett idegenforgalomhoz.  Kisoroszi számára létfontosságú, hogy kellő forrás álljon rendelkezésre a beruházáshoz, sikerült elérni, hogy – egyedi elbírálás alapján – a rendelkezésre álló forrás 30 százalékát Kisoroszi kapja meg. A Szigetcsúcson 300 millió forint állami támogatásból tudunk fejleszteni.

– Kinek a tulajdonában van a Szentendrei-sziget északi csúcsa a turisztikai fejlesztés területe?

– A Szentendrei- Duna-ág felöli oldal, a Kisoroszi Önkormányzat tulajdonában van, a Nagy-Duna felé eső területen a Magyar Állam a tulajdonos, az egész terület kezelője a Kisoroszi Önkormányzata az erdőgazdálkodási feladatokat a Pilisi Parkerdő Zrt. végzi. A sportpálya és a Rácz- Kert Büfé épülete is az önkormányzat tulajdona.

– Mikor kezdődik és fejeződik be a beruházás, milyen társadalmi egyeztetés várható?

– A Megvalósíthatósági tanulmány most készül, ha elkészült bemutatjuk a lakosoknak a terveket is nyilvánosságra hozzuk. A beruházást 2019. december 31-ig be kell fejezni. Nagyon rövid idő áll rendelkezésre ezért nagyon fontos, hogy mindenki támogassa a munkánkat.

– Ez nagyon rövid idő, milyen beruházás lesz a Szigetcsúcson?

– Az idei év végéig szilárd burkolattal látjuk el a táborozóhely bejáratáig vezető utat.  A Szigetcsúcson ivóvízhálózat, szennyvízcsatorna, elektromos hálózat, valamint közvilágítás kerül kialakításra. Legális szabad strand, mobil vizesblokkok, úszómesteri tartózkodó, öltöző egységek készülnek. Padokat, strand- és utcabútorokat, szelektív szeméttárolókat helyezünk ki, a vendéglátó-ipari egységek fejlesztése is megtörténik. Kerékpártárolót építünk, kerékpárok, kenuk, kajakok és mentőcsónak beszerzésére is meg fog történni.

– A turisztikai beruházás sok kellemetlenséggel jár majd a lakosoknak, miért jó ez Kisoroszinak?

– A fejlesztés alapvető célja, hogy a Kisorosziban élők életminősége javuljon és a páratlan természeti értékek ne sérüljenek, a települést meg akarjuk óvni a tömegturizmus kedvezőtlen hatásától, a strand létrehozásával pedig a Duna-parti adottságainkat akarjuk jobban kihasználni. Nem beszélve arról, hogy a magasabb színvonalú infrastruktúrát a kisoroszi lakosok is élvezni fogják.

– Első hallásra az ellentmondásnak tűnik, hogy a turisztikai fejlesztés a Kisorosziban élők érdekeit szolgálja?

 – Valóban, első hallásra ez ellentmondásnak tűnhet, de hiszek benne, hogy lehet úgy fejleszteni a turizmust, hogy abból a helyben élők ne szenvedjenek kárt.

Fontos hangsúlyozni, hogy nem a hozzánk látogató turisták számát kell emelni, hanem a nekik nyújtott szolgáltatások színvonalát.

Kisorosziban a turizmussal járó kellemetlenség nagy részét – a falun áthaladó – nagyszámú autó okozza. Az önkormányzat mindent elkövet annak érdekében, hogy az autósforgalmat csökkentsük. Forgalomszervezéshez értő szakembert bíztunk meg egy közlekedési hatástanulmány elkészítésével, lakósági  fórumon lehet majd véleményezi a koncepciót, ha elkészül a tanulmány, akkor nyilvánosságra hozzuk. A turisztikai fejlesztés keretében külön forrás áll rendelkezésre parkoló területek vásárlására. Az elektromos busz beszerzését a Fővárosi Vízművek is támogatja.  Kérek minden kisoroszi lakost, hogy támogassa munkánkat, mert a beruházás kisoroszi emberek érdekében történik. Az önkormányzat mindent elkövet, hogy az építkezés minél kevesebb kellemetlenséggel járjon.

– Az elmúlt év végén kormányhatározat született a Kisoroszi és Dunabogdány között épülő híd finanszírozásáról, több milliárdos forrást is rendelt hozzá a kormány az idei évre. Hol tart a beruházás és milyen nyomvonalon és mikor épül meg a kerékpáros híd?

– Az EuroVelo6 kerékpárút fejlesztése kiemelt kormányzati beruházás, az önkormányzatnak csak véleményezési joga van, minden kérdésben a beruházó dönt. Nincs beleszólásunk abba, hogy hol épül meg és azt sem mi döntjük el, hogy milyen legyen.

– Mi a munkamegosztás a többi beruházásoknál a kisoroszi önkormányzat és a kormány között?

– A Magyar Falu Programnál „A helyi egyházi közösségi terek fejlesztése”pályázatnál az egyház az illetékes, nekik kell pályázni és a beruházást lebonyolítani. A „A nemzeti és helyi identitástudat erősítése” című alprogramnál az önkormányzat feladata a pályázat és a beruházás intézése.  A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében megvalósuló strandfejlesztési program beruházásának megvalósítása Kisoroszi Önkormányzatának a feladata, a szükséges forrást pedig a kormány biztosítja.

– Sokan aggódnak amiatt, hogy a turisztikai fejlesztés után jelentősen növekedni fog az idegenforgalom. Jelenleg mekkora gondot okoz a falunak a turizmus?

– Sok negatív példa van arra Magyarországon és világban is, hogy egy település befogadóképességét meghaladó számú turista megkeseríti az ott élők életét. A szomszédos Visegrádon a Fellegvárba vezető út gyakorlatilag ketté vágja a várost, hatalmas a forgalom a hétvégeken. Hasonló gonddal küszködik Kisoroszi is, a nyári meleg hétvégeken - ha alacsony a Duna vízállása - több ezer ember látogatja meg a Szigetcsúcs táborozóhelyet. Ez egy évben pár nyári hétvégét érint, a többi napon nem okoznak gondot a turisták Kisorosziban.

A turisták által kedvelt Szigetcsúcsra jelenleg csak egy keskeny út vezet, a nagy forgalom az ott lakóknak sok kellemetlenséget okoz. Szerintem a legfontosabb a Szigetcsúcsra történő közlekedés megoldása.

Az autóközlekedést a hajóközlekedést és a kerékpáros közlekedést kell harmonizálni, ez közlekedésfejlesztéshez értő szakemberek feladata. Nem az a célja a beruházásnak, hogy a turisták számát növeljük, hanem hogy a szolgáltatások színvonalát emeljük, amit a kisoroszi lakosok is használni fognak.

– Kisorosziról az itt élő embereknek és az ide látogató vendégeknek most is van egy kialakult képe. Ön mit szeretne, hogy mit gondoljanak az emberek a faluról a beruházások után?

– Én azt szeretném, ha valaki Kisoroszira gondol, akkor az jusson az eszébe, hogy a Szigetcsúcson, természetvédelmi területen, kristálytiszta vízben, biztonságosan lehet fürödni és táborozni. A Duna-parti falu több kikötővel és kerékpáros híddal rendelkezik, valamint a víz felől is kiválóan megközelíthető. A településen élők a természeti értékeket és az épített örökséget megőrzik és gondozzák.

Györgyi János

Míg a 20. század az olaj évszázada volt, addig a 21. század a víz évszázada lesz - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök szerdán Pécsett. Az államfő a pécsi Leőwey Klára Gimnázium diákjainak Fenntarthatósági témahét keretében tartott rendhagyó tanórán kiemelte: a Föld népessége az elmúlt száz évben három és félszeresére nőtt, miközben a vízfogyasztás kétszer olyan gyorsan növekedett, mint ahogy a népességszám.Áder János köztársasági elnök előadást tart a klímaváltozásról a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban 2019. március 20-án. MTI/Sóki Tamás

Ma a világon 2,5 milliárd ember él súlyosan vízhiányos területen - hívta fel a figyelmet Áder János.  Megjegyezte: ha nem változtatunk vízkezelési szokásainkon, akkor 2050-re, az akkori - jelenleg 10 milliárdosra becsült - népesség fele fog súlyosan vízhiányos területen élni.

A vízszennyezésre kitérve közölte, hogy főként az eldobható palackok használatának köszönhetően, az indiai szubkontinens nagyságával megegyező hulladéksziget úszik a világ óceánjain.

A tengerekben széttöredező PET-palackok pedig "végérvényesen elszennyezik" a sós vizek élővilágát

- tette hozzá.

Az államfő méltatta, hogy a Leőwey Klára Gimnáziumban szerdán két ivókutat adtak át, hogy környezettudatosság jegyében csökkentsék a PET-palackok felhasználását.

Az ipari és főként a fejlődő országokban jellemző kommunális vízszennyezés egészségügyi következményeiről is szólva Áder János úgy fogalmazott:

"azok a folyók, amelyek korábban még az élet forrásai voltak (.), bűzös szennyvízcsatornákká alakultak át".

Az ENSZ adatait idézve közölte: naponta 14 ezer ember hal meg a szennyezett víz miatt kialakuló betegségekben, ami vezető halálokot jelent.

Áder János szerint megoldást kell találni arra, hogyan tudjuk hosszú távon, környezet- és költségbarát módon biztosítani a megtermelt, de az adott pillanatban fel nem használt energia tárolását, s miként lehetne javítani a vízgazdálkodást a hatékonyabb mezőgazdaság érdekében. Az államfő a vállalati megoldások között magyar fejlesztésű organikus és napelemes víztisztító művek működési elvét osztotta meg hallgatóságával.

A diákok kérdéseire válaszolva Áder János egyebek mellett szólt az árvízi védekezés kapcsán a Tiszán létesítendő szükségtározók fontosságáról, továbbá jelezte, hogy a kormány a korábbi 100 ezer hektárról rövid időn belül 300 ezer hektárra kívánja emelni az öntözéses agrárgazdálkodásba bevont terület nagyságát.

Szintén kérdésre válaszolva a köztársasági elnök kifejtette: ha a 2015-ös párizsi klíma-megállapodás minden vállalását teljesítjük, még akkor is messze vagyunk attól, hogy a földfelszín hőmérsékletének emelkedése 2 Celsius fokon maradjon. Álláspontja szerint elsősorban a teljes szén-dioxid-kibocsájtás 80-85 százalékáért felelős "top tíz, top húsz" szennyező ország esetében kellene még több eredményt elérni.

Áder János előadása során többször kérdéseket intézett hallgatóságához, amelyekre a tanulók okostelefonjuk segítségével válaszolhattak.

Az államfő és felesége a rendhagyó tanóra után megtekintette az év európai fájának kedden megválasztott pécsi havihegyi mandulafát is.

MTI