Kisoroszi

Kisoroszi

Kisoroszi

Példátlan méretű turisztikai fejlesztés Kisorosziban a Szigetcsúcson

A turisztikai fejlesztésnél nem az cél, hogy a turisták számát növeljék, hanem az, hogy a szolgáltatások színvonala emelkedjen

2019. március 27. - Kisoroszi Online szerkesztő

Az év végére befejeződik a kisoroszi Szigetcsúcs, szabad strand, táborozóhely turisztikai fejlesztése. Kisoroszi polgármestere lapunknak kifejtette, hogy a turisztikai fejlesztésnél nem az cél, hogy a turisták számát növeljék, hanem hogy a szolgáltatások színvonala emelkedjen. Molnár Csaba kifejtette, a fejlesztés alapvető célja az, hogy a Kisorosziban élők életminősége javuljon, a páratlan természeti érték és az épített örökség ne sérüljön és a Duna-part adottságait a település jobban kihasználja.molnar_cs_interju_01_ok.png

– A Kisorosziban élőket nagy izgalomban tartják a közeljövőben megvalósuló beruházások, féltik a falu eddigi csendjét, hangulatát. Milyen fejlesztések valósulhatnak meg Kisorosziban?

– Négy nagy csoportra oszthatók a beruházások: vidékfejlesztés a Magyar Falu Program keretében, turisztikai fejlesztés a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programban, az EuroVelo 6 kerékpárút építése, valamint vízi közlekedés fejlesztése, ezen belül kikötök építése és gyorshajó járatok beindítása. Ezen fejlesztések mindegyikében érintett Kisoroszi. 

A magyar kormány célul tűzte ki a kistelepülések népességmegtartó erejének növelését, a fiatalok helyben maradását, az elvándorlás visszaszorítását.

A Magyar Falu Program „A helyi egyházi közösségi terek fejlesztése”, alprogram keretében a helyi egyházaknak lehet pályázni, remélem élnek a lehetőséggel. A Magyar Falu Program pályázatai folyamosan kerülnek kiírásra, jelenleg: A helyi egyházi közösségi terek fejlesztése, A nemzeti és helyi identitástudat erősítése, Orvosi rendelő, Orvosi szolgálati lakás, Orvosi eszközök fejlesztésére lehet pályázni. A turizmus fejlesztés keretében a Szigetcsúcson idei évben valósul meg egy jelentős fejlesztés, az EuroVelo 6 kerékpárúthoz kapcsolódó híd tervezése és építése is folyamatban van.

– Ezeknek a fejlesztéseknek jelentős hatása lesz a kisoroszi lakosok mindennapjaira, életminőségére. Milyen társadalmi egyeztetés van a fejlesztésekkel kapcsolatban?

– 2018 év végén falugyűlésen ismertettem a Kisoroszi tíz éves fejlesztési koncepció tervezetét. Településünk életében soha nem látott összegű fejlesztés valósul meg a közeljövőben, nem mindegy, hogyan. Elkészítettünk egy anyagot, ami az összes lehetséges fejlesztési irányt tartalmazza. Ez vitaanyagként szolgál, amit természetesen a falu igényeinek megfelelően tovább kell gondolni. Ezt prezentáltam a falugyűlésen.

– Kiknek a véleményét tartalmazza a fejlesztési koncepció?

– Próbáltam minél több, a faluban élő ember véleményét, képviselőtársaim ötleteit, javaslatait összegyűjteni. Például volt olyan javaslat, hogy a falu elejét zárjuk le sorompóval az autósforgalom elöl. A falugyűlésen bemutatott anyagban lényegesen több fejlesztési javaslat szerepel, mint amire majd ténylegesen forrásunk lesz, arra kértem a lakosokat, hogy mindenki mondja el a véleményét, több észrevétel érkezett a fejlesztéssel kapcsolatban, ezeket figyelembe vesszük a beruházásnál.

– Információink szerint az idei évben megkezdődik a Szigetcsúcs turisztikai fejlesztése. Mekkora összeg áll rendelkezésre? 

– A kormány a 1 milliárd forintos támogatást biztosított hét település önkormányzatának a Duna-part strandjainak fejlesztésére (Komárom, Esztergom, Visegrád, Zebegény, Kisoroszi, Verőce és Szentendre a – szerk.)  Minden fórumon elmondtam, hogy a Szigetcsúcs turisztikai fejlesztése kiemelten fontos számukra, mert a

Szigetcsúcs egyedül álló természeti kincs, és a látogatók száma évről-évre növekszik, ugyanakkor az infrastruktúra elmaradott.

Most az infrastruktúrát kell hozzáigazítani a megnövekedett idegenforgalomhoz.  Kisoroszi számára létfontosságú, hogy kellő forrás álljon rendelkezésre a beruházáshoz, sikerült elérni, hogy – egyedi elbírálás alapján – a rendelkezésre álló forrás 30 százalékát Kisoroszi kapja meg. A Szigetcsúcson 300 millió forint állami támogatásból tudunk fejleszteni.dsc01677_2.JPG

– Kinek a tulajdonában van a Szentendrei-sziget északi csúcsa a turisztikai fejlesztés területe?

– A Szentendrei- Duna-ág felöli oldal, a Kisoroszi Önkormányzat tulajdonában van, a Nagy-Duna felé eső területen a Magyar Állam a tulajdonos, az egész terület kezelője a Kisoroszi Önkormányzata az erdőgazdálkodási feladatokat a Pilisi Parkerdő Zrt. végzi. A sportpálya és a Rácz- Kert Büfé épülete is az önkormányzat tulajdona.

– Mikor kezdődik és fejeződik be a beruházás, milyen társadalmi egyeztetés várható?

A Megvalósíthatósági tanulmány most készül, ha elkészült bemutatjuk a lakosoknak a terveket is nyilvánosságra hozzuk. A beruházást 2019. december 31-ig be kell fejezni. Nagyon rövid idő áll rendelkezésre ezért nagyon fontos, hogy mindenki támogassa a munkánkat.

– Ez nagyon rövid idő, milyen beruházás lesz a Szigetcsúcson?

– Az idei év végéig szilárd burkolattal látjuk el a táborozóhely bejáratáig vezető utat.  A Szigetcsúcson ivóvízhálózat, szennyvízcsatorna, elektromos hálózat, valamint közvilágítás kerül kialakításra. Legális szabad strand, mobil vizesblokkok, úszómesteri tartózkodó, öltöző egységek készülnek. Padokat, strand- és utcabútorokat, szelektív szeméttárolókat helyezünk ki, a vendéglátó-ipari egységek fejlesztése is megtörténik. Kerékpártárolót építünk, kerékpárok, kenuk, kajakok és mentőcsónak beszerzésére is meg fog történni.negyret_50.jpg

– A turisztikai beruházás sok kellemetlenséggel jár majd a lakosoknak, miért jó ez Kisoroszinak?

– A fejlesztés alapvető célja, hogy a Kisorosziban élők életminősége javuljon és a páratlan természeti értékek ne sérüljenek, a települést meg akarjuk óvni a tömegturizmus kedvezőtlen hatásától, a strand létrehozásával pedig a Duna-parti adottságainkat akarjuk jobban kihasználni. Nem beszélve arról, hogy a magasabb színvonalú infrastruktúrát a kisoroszi lakosok is élvezni fogják.

– Első hallásra az ellentmondásnak tűnik, hogy a turisztikai fejlesztés a Kisorosziban élők érdekeit szolgálja?

 – Valóban, első hallásra ez ellentmondásnak tűnhet, de hiszek benne, hogy lehet úgy fejleszteni a turizmust, hogy abból a helyben élők ne szenvedjenek kárt.

Fontos hangsúlyozni, hogy nem a hozzánk látogató turisták számát kell emelni, hanem a nekik nyújtott szolgáltatások színvonalát.

Kisorosziban a turizmussal járó kellemetlenség nagy részét – a falun áthaladó – nagyszámú autó okozza. Az önkormányzat mindent elkövet annak érdekében, hogy az autósforgalmat csökkentsük. Forgalomszervezéshez értő szakembert bíztunk meg egy közlekedési hatástanulmány elkészítésével, lakósági  fórumon lehet majd véleményezi a koncepciót, ha elkészül a tanulmány, akkor nyilvánosságra hozzuk. A turisztikai fejlesztés keretében külön forrás áll rendelkezésre parkoló területek vásárlására. Az elektromos busz beszerzését a Fővárosi Vízművek is támogatja.  Kérek minden kisoroszi lakost, hogy támogassa munkánkat, mert a beruházás kisoroszi emberek érdekében történik. Az önkormányzat mindent elkövet, hogy az építkezés minél kevesebb kellemetlenséggel járjon.

– Az elmúlt év végén kormányhatározat született a Kisoroszi és Dunabogdány között épülő híd finanszírozásáról, több milliárdos forrást is rendelt hozzá a kormány az idei évre. Hol tart a beruházás és milyen nyomvonalon és mikor épül meg a kerékpáros híd?

– Az EuroVelo6 kerékpárút fejlesztése kiemelt kormányzati beruházás, az önkormányzatnak csak véleményezési joga van, minden kérdésben a beruházó dönt. Nincs beleszólásunk abba, hogy hol épül meg és azt sem mi döntjük el, hogy milyen legyen.

– Mi a munkamegosztás a többi beruházásoknál a kisoroszi önkormányzat és a kormány között?

– A Magyar Falu Programnál „A helyi egyházi közösségi terek fejlesztése”pályázatnál az egyház az illetékes, nekik kell pályázni és a beruházást lebonyolítani. A „A nemzeti és helyi identitástudat erősítése” című alprogramnál az önkormányzat feladata a pályázat és a beruházás intézése.  A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében megvalósuló strandfejlesztési program beruházásának megvalósítása Kisoroszi Önkormányzatának a feladata, a szükséges forrást pedig a kormány biztosítja.

– Sokan aggódnak amiatt, hogy a turisztikai fejlesztés után jelentősen növekedni fog az idegenforgalom. Jelenleg mekkora gondot okoz a falunak a turizmus?

– Sok negatív példa van arra Magyarországon és világban is, hogy egy település befogadóképességét meghaladó számú turista megkeseríti az ott élők életét. A szomszédos Visegrádon a Fellegvárba vezető út gyakorlatilag ketté vágja a várost, hatalmas a forgalom a hétvégeken. Hasonló gonddal küszködik Kisoroszi is, a nyári meleg hétvégeken - ha alacsony a Duna vízállása - több ezer ember látogatja meg a Szigetcsúcs táborozóhelyet. Ez egy évben pár nyári hétvégét érint, a többi napon nem okoznak gondot a turisták Kisorosziban.

A turisták által kedvelt Szigetcsúcsra jelenleg csak egy keskeny út vezet, a nagy forgalom az ott lakóknak sok kellemetlenséget okoz. Szerintem a legfontosabb a Szigetcsúcsra történő közlekedés megoldása.

Az autóközlekedést a hajóközlekedést és a kerékpáros közlekedést kell harmonizálni, ez közlekedésfejlesztéshez értő szakemberek feladata. Nem az a célja a beruházásnak, hogy a turisták számát növeljük, hanem hogy a szolgáltatások színvonalát emeljük, amit a kisoroszi lakosok is használni fognak.dsc01699.JPG

– Kisorosziról az itt élő embereknek és az ide látogató vendégeknek most is van egy kialakult képe. Ön mit szeretne, hogy mit gondoljanak az emberek a faluról a beruházások után?

– Én azt szeretném, ha valaki Kisoroszira gondol, akkor az jusson az eszébe, hogy a Szigetcsúcson, természetvédelmi területen, kristálytiszta vízben, biztonságosan lehet fürödni és táborozni. A Duna-parti falu több kikötővel és kerékpáros híddal rendelkezik, valamint a víz felől is kiválóan megközelíthető. A településen élők a természeti értékeket és az épített örökséget megőrzik és gondozzák.

 

 

Györgyi János

Áder János: a 21. század a víz évszázada lesz

Míg a 20. század az olaj évszázada volt, addig a 21. század a víz évszázada lesz - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök szerdán Pécsett. Az államfő a pécsi Leőwey Klára Gimnázium diákjainak Fenntarthatósági témahét keretében tartott rendhagyó tanórán kiemelte: a Föld népessége az elmúlt száz évben három és félszeresére nőtt, miközben a vízfogyasztás kétszer olyan gyorsan növekedett, mint ahogy a népességszám.ader_pecs_gimi_kicsi.jpgÁder János köztársasági elnök előadást tart a klímaváltozásról a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban 2019. március 20-án. MTI/Sóki Tamás

Ma a világon 2,5 milliárd ember él súlyosan vízhiányos területen - hívta fel a figyelmet Áder János.  Megjegyezte: ha nem változtatunk vízkezelési szokásainkon, akkor 2050-re, az akkori - jelenleg 10 milliárdosra becsült - népesség fele fog súlyosan vízhiányos területen élni.

A vízszennyezésre kitérve közölte, hogy főként az eldobható palackok használatának köszönhetően, az indiai szubkontinens nagyságával megegyező hulladéksziget úszik a világ óceánjain.

A tengerekben széttöredező PET-palackok pedig "végérvényesen elszennyezik" a sós vizek élővilágát

- tette hozzá.

Az államfő méltatta, hogy a Leőwey Klára Gimnáziumban szerdán két ivókutat adtak át, hogy környezettudatosság jegyében csökkentsék a PET-palackok felhasználását.

Az ipari és főként a fejlődő országokban jellemző kommunális vízszennyezés egészségügyi következményeiről is szólva Áder János úgy fogalmazott:

"azok a folyók, amelyek korábban még az élet forrásai voltak (.), bűzös szennyvízcsatornákká alakultak át".

Az ENSZ adatait idézve közölte: naponta 14 ezer ember hal meg a szennyezett víz miatt kialakuló betegségekben, ami vezető halálokot jelent.

Áder János szerint megoldást kell találni arra, hogyan tudjuk hosszú távon, környezet- és költségbarát módon biztosítani a megtermelt, de az adott pillanatban fel nem használt energia tárolását, s miként lehetne javítani a vízgazdálkodást a hatékonyabb mezőgazdaság érdekében. Az államfő a vállalati megoldások között magyar fejlesztésű organikus és napelemes víztisztító művek működési elvét osztotta meg hallgatóságával.

A diákok kérdéseire válaszolva Áder János egyebek mellett szólt az árvízi védekezés kapcsán a Tiszán létesítendő szükségtározók fontosságáról, továbbá jelezte, hogy a kormány a korábbi 100 ezer hektárról rövid időn belül 300 ezer hektárra kívánja emelni az öntözéses agrárgazdálkodásba bevont terület nagyságát.

Szintén kérdésre válaszolva a köztársasági elnök kifejtette: ha a 2015-ös párizsi klíma-megállapodás minden vállalását teljesítjük, még akkor is messze vagyunk attól, hogy a földfelszín hőmérsékletének emelkedése 2 Celsius fokon maradjon. Álláspontja szerint elsősorban a teljes szén-dioxid-kibocsájtás 80-85 százalékáért felelős "top tíz, top húsz" szennyező ország esetében kellene még több eredményt elérni.

Áder János előadása során többször kérdéseket intézett hallgatóságához, amelyekre a tanulók okostelefonjuk segítségével válaszolhattak.

kep_gimi_mobil.jpg

Az államfő és felesége a rendhagyó tanóra után megtekintette az év európai fájának kedden megválasztott pécsi havihegyi mandulafát is.pecs_fa.jpg

 

 

MTI

Rövidfilm népszerűsíti Kisoroszi és Pest megye értékeit

Kisfilm készült Pest megye épített és természeti örökségéről. A rövidfilm olyan ismert és kevésbé ismert építészeti és természeti kincseket mutat be, mint a ráckevei Hajómalom, a Kisoroszi-ófalu és a szigetcsúcs a váci Diadalív vagy a zsámbéki Romtemplom.

video_vagott.pngA Pest megyei értéktárban jelenleg több mint 200 érték található az agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, valamint turizmus és vendéglátás kategóriában. Az Agrárminisztérium támogatásával készült, mintegy 19 perces kisfilm (Kisoroszi 11:17) madártávlatból mutatja be a megye építészeti és természeti kincseit, a dróntechnikának köszönhetően a nézők a levegőből csodálhatják meg többek között a lórévi Zichy-kápolnát, a Pátyi pincesort vagy az érdi Fundoklia-völgyet.

 A fim itt látható

TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Kisorosziért és a Szigetcsúcsért!

A TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért akció ma hazánk legnagyobb önkéntes mozgalma. A szemétgyűjtési akció keretében szerte az országban „nagytakarítanak” a TeSzedd! önkéntesei.  Kisoroszi Önkormányzata is csatlakozott szemétgyűjtési akcióhoz, támogatókén a Rácz Fogadó és Rácz kert Büfé is segíti az eseményt. Találkozó: 2019. március 23., 8.30 órakor Kisoroszi Rácz Fogadó.

Információ: Kovács Sándor +36 30 922 3259teszedd-mi-az-a-teszedd-2019_ok.png

süti beállítások módosítása