Az Ujváry Ignác műterme megóvandó épülete Kisoroszinak. A műterem - felújítás után - funkcionálisan és építészetileg is a mostanihoz hasonló kíván maradni – fejtette ki lapunknak Szily Boldizsár a Kisoroszi Kulturális Központ terveit készítő építészmérnök. Terveik szerint a Duna felé bővítenék az épületegyüttest. A régi és az új épület közötti átrium kialakításával egy új, többféle funkciót kielégítő belső udvar jönne létre.

- A Kisoroszi fő utcáján lévő Ujváry Műterem évtizedek óta romos állapotban van, csúfítva – az építészeti értékeire méltán büszke – Kisoroszi faluképét. Miért csak most készültek el a hasznosítását is bemutató tervek?

- Az Ujváry Műterem évtizedeken át magántulajdonban volt, pár évvel ezelőtt vette meg Kisoroszi Önkormányzata, azóta van közösségi használatban, mára az épület állapota nagyon megromlott, a fedélszerkezet statikailag bizonytalanná vált. A pályázatoknál feltétel, hogy a tervezett beruházás építési engedéllyel rendelkezzen. Gondolom, így akar meggyőződni a támogató arról, hogy a pályázó komolyan átgondolta a beruházást. A pályázatok megjelenése és beadása közötti idő nem elegendő az építési engedélyezési tervdokumentáció elkészítésére és az engedélyeztetési folyamat lebonyolítására. Kisoroszi polgármestere és az önkormányzat képviselőtestülete elkötelezett az építészeti értékek megőrzése mellett, pályázati forrásból szándékozzák felújítani az Ujváry Műtermet, ezért kaptunk megbízást az engedélyezési tervdokumentáció elkészítésére.- Az Ujváry Műterem építészetileg milyen értéket képvisel?

- Az épület ebben az állapotában nem illeszkedik a faluképbe. Az utcára néző homlokzat természetesen más karakterű, mint az épületet körülvevő falukép, de a műterem, mint funkció ezt kívánja. Ez eredetileg nem lakóház volt, és az áttervezett épület funkcióját tekintve sem lesz az.

A tervezési koncepciónál nem volt szempont, hogy a környező lakóépületek építészeti karakteréhez illeszkedjünk, mivel a funkció különbözik, az eltérő tömegformálás erősítése indokolt.

Maga az épület szerkezetileg labilis, megőrzendő értéke belsejében rejlik. A belsőépítészeti kialakítás és a műteremben alkotó Ujváry Ignác munkássága képvisel értéket.

- Mi volt a tervezési koncepció?

- A tervezett bővítés a meglévő épületet kívánja kiegészíteni, mind vizuálisan, mind funkcionálisan. A tervezett műterem a mostanihoz hasonló kíván maradni.

A műteremrész enteriőrjét változatlan formában megőriznénk.

 Ezt kiegészítve, a Duna felé, a régi és az új épület között, olyan átriumot terveztünk, mely által egy többféle funkciót betöltő belső udvar jön létre. Tömegformálását tekintve az új épületegyüttes oly módon lesz építészetileg egybefogva, hogy a mostanival megegyező tetőhajlásszög fut végig mindkét épületen, azokat egybefogva. A belső átriumban található egy kemence is, illetve egy meglévő fa, mely a kompozíció részét képezi. Az új épületrészben vizesblokk is helyet kap.

- Milyen funkciók kapnak helyet az épületben?

 - Itt kapna helyet a Kisoroszi Kulturális Központ, amelyben két állandó kiállítás lenne: Ujváry Emlékház és a - Duna felöli zárt épületrészben – a Kisoroszi Helytörténeti Gyűjtemény, amely jelenleg a művelődési ház tetőterében helyezkedik el. A tervezett bővítés az Ujváry Műterem és a Duna felé is nagy üveg nyílászáróval nyit, ezzel biztosítva az újonnan kialakuló épületegyüttes sokrétű kihasználhatóságát, mint például kiselőadások, zenei koncertek, felolvasóestek, gyermekfoglalkozások, különféle összejövetelek megrendezésének lehetőségét magában hordozva.

- A jelenlegi műteremépület mérete változni fog?

- Az épület mellett kialakul egy tornác modernebb változata, ez alatt lehet bemenni az átriumba, ennyivel lesz szélesebb az épület.

- Az Eurovelo6 kerékpárúthoz kapcsolódó híd tervezett helyszíne az Ujváry Műterem ingatlana, az épület mellett elfér a kerékpárút?

- Az Ujváry Műterem melletti 4,5 méteres oldalkert lehetővé teszi azt, hogy egy gyalogos és kerékpáros forgalom kiérkezzen a Széchenyi útra.- Télen is lehet majd programokat, rendezvényeket tartani a kulturális központban, lesz benne fűtés?

- Igen,az Ujváry Műteremben és az újonnan épített részben egyaránt lesz fűtés.

 - Terv szerint a Művelődési Házból a Kulturális Központba költözik a Kisoroszi Helytörténeti Gyűjtemény. Milyen funkció marad a Művelődési Házban?

- Terveink szerint egy funkció esik ki, a helytörténeti kiállítás költözik. Ami ottmarad, az az összes többi rendezvény. A Kulturális Központ elképzelésünk szerint, a művészeti rendezvényeknek, kiállításoknak adna otthont. A Művelődési Házban közösségi, ünnepi, társadalmi, sport rendezvények kerülnének megrendezésre.

Györgyi János

Az év végére befejeződik a kisoroszi Szigetcsúcs, szabad strand, táborozóhely turisztikai fejlesztése. Kisoroszi polgármestere lapunknak kifejtette, hogy a turisztikai fejlesztésnél nem az cél, hogy a turisták számát növeljék, hanem hogy a szolgáltatások színvonala emelkedjen. Molnár Csaba kifejtette, a fejlesztés alapvető célja az, hogy a Kisorosziban élők életminősége javuljon, a páratlan természeti érték és az épített örökség ne sérüljön és a Duna-part adottságait a település jobban kihasználja.

– A Kisorosziban élőket nagy izgalomban tartják a közeljövőben megvalósuló beruházások, féltik a falu eddigi csendjét, hangulatát. Milyen fejlesztések valósulhatnak meg Kisorosziban?

– Négy nagy csoportra oszthatók a beruházások: vidékfejlesztés a Magyar Falu Program keretében, turisztikai fejlesztés a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programban, az EuroVelo 6 kerékpárút építése, valamint vízi közlekedés fejlesztése, ezen belül kikötök építése és gyorshajó járatok beindítása. Ezen fejlesztések mindegyikében érintett Kisoroszi. 

A magyar kormány célul tűzte ki a kistelepülések népességmegtartó erejének növelését, a fiatalok helyben maradását, az elvándorlás visszaszorítását.

A Magyar Falu Program „A helyi egyházi közösségi terek fejlesztése”, alprogram keretében a helyi egyházaknak lehet pályázni, remélem élnek a lehetőséggel. A Magyar Falu Program pályázatai folyamosan kerülnek kiírásra, jelenleg: A helyi egyházi közösségi terek fejlesztése, A nemzeti és helyi identitástudat erősítése, Orvosi rendelő, Orvosi szolgálati lakás, Orvosi eszközök fejlesztésére lehet pályázni. A turizmus fejlesztés keretében a Szigetcsúcson idei évben valósul meg egy jelentős fejlesztés, az EuroVelo 6 kerékpárúthoz kapcsolódó híd tervezése és építése is folyamatban van.

– Ezeknek a fejlesztéseknek jelentős hatása lesz a kisoroszi lakosok mindennapjaira, életminőségére. Milyen társadalmi egyeztetés van a fejlesztésekkel kapcsolatban?

– 2018 év végén falugyűlésen ismertettem a Kisoroszi tíz éves fejlesztési koncepció tervezetét. Településünk életében soha nem látott összegű fejlesztés valósul meg a közeljövőben, nem mindegy, hogyan. Elkészítettünk egy anyagot, ami az összes lehetséges fejlesztési irányt tartalmazza. Ez vitaanyagként szolgál, amit természetesen a falu igényeinek megfelelően tovább kell gondolni. Ezt prezentáltam a falugyűlésen.

– Kiknek a véleményét tartalmazza a fejlesztési koncepció?

– Próbáltam minél több, a faluban élő ember véleményét, képviselőtársaim ötleteit, javaslatait összegyűjteni. Például volt olyan javaslat, hogy a falu elejét zárjuk le sorompóval az autósforgalom elöl. A falugyűlésen bemutatott anyagban lényegesen több fejlesztési javaslat szerepel, mint amire majd ténylegesen forrásunk lesz, arra kértem a lakosokat, hogy mindenki mondja el a véleményét, több észrevétel érkezett a fejlesztéssel kapcsolatban, ezeket figyelembe vesszük a beruházásnál.

– Információink szerint az idei évben megkezdődik a Szigetcsúcs turisztikai fejlesztése. Mekkora összeg áll rendelkezésre? 

– A kormány a 1 milliárd forintos támogatást biztosított hét település önkormányzatának a Duna-part strandjainak fejlesztésére (Komárom, Esztergom, Visegrád, Zebegény, Kisoroszi, Verőce és Szentendre a – szerk.)  Minden fórumon elmondtam, hogy a Szigetcsúcs turisztikai fejlesztése kiemelten fontos számukra, mert a

Szigetcsúcs egyedül álló természeti kincs, és a látogatók száma évről-évre növekszik, ugyanakkor az infrastruktúra elmaradott.

Most az infrastruktúrát kell hozzáigazítani a megnövekedett idegenforgalomhoz.  Kisoroszi számára létfontosságú, hogy kellő forrás álljon rendelkezésre a beruházáshoz, sikerült elérni, hogy – egyedi elbírálás alapján – a rendelkezésre álló forrás 30 százalékát Kisoroszi kapja meg. A Szigetcsúcson 300 millió forint állami támogatásból tudunk fejleszteni.

– Kinek a tulajdonában van a Szentendrei-sziget északi csúcsa a turisztikai fejlesztés területe?

– A Szentendrei- Duna-ág felöli oldal, a Kisoroszi Önkormányzat tulajdonában van, a Nagy-Duna felé eső területen a Magyar Állam a tulajdonos, az egész terület kezelője a Kisoroszi Önkormányzata az erdőgazdálkodási feladatokat a Pilisi Parkerdő Zrt. végzi. A sportpálya és a Rácz- Kert Büfé épülete is az önkormányzat tulajdona.

– Mikor kezdődik és fejeződik be a beruházás, milyen társadalmi egyeztetés várható?

– A Megvalósíthatósági tanulmány most készül, ha elkészült bemutatjuk a lakosoknak a terveket is nyilvánosságra hozzuk. A beruházást 2019. december 31-ig be kell fejezni. Nagyon rövid idő áll rendelkezésre ezért nagyon fontos, hogy mindenki támogassa a munkánkat.

– Ez nagyon rövid idő, milyen beruházás lesz a Szigetcsúcson?

– Az idei év végéig szilárd burkolattal látjuk el a táborozóhely bejáratáig vezető utat.  A Szigetcsúcson ivóvízhálózat, szennyvízcsatorna, elektromos hálózat, valamint közvilágítás kerül kialakításra. Legális szabad strand, mobil vizesblokkok, úszómesteri tartózkodó, öltöző egységek készülnek. Padokat, strand- és utcabútorokat, szelektív szeméttárolókat helyezünk ki, a vendéglátó-ipari egységek fejlesztése is megtörténik. Kerékpártárolót építünk, kerékpárok, kenuk, kajakok és mentőcsónak beszerzésére is meg fog történni.

– A turisztikai beruházás sok kellemetlenséggel jár majd a lakosoknak, miért jó ez Kisoroszinak?

– A fejlesztés alapvető célja, hogy a Kisorosziban élők életminősége javuljon és a páratlan természeti értékek ne sérüljenek, a települést meg akarjuk óvni a tömegturizmus kedvezőtlen hatásától, a strand létrehozásával pedig a Duna-parti adottságainkat akarjuk jobban kihasználni. Nem beszélve arról, hogy a magasabb színvonalú infrastruktúrát a kisoroszi lakosok is élvezni fogják.

– Első hallásra az ellentmondásnak tűnik, hogy a turisztikai fejlesztés a Kisorosziban élők érdekeit szolgálja?

 – Valóban, első hallásra ez ellentmondásnak tűnhet, de hiszek benne, hogy lehet úgy fejleszteni a turizmust, hogy abból a helyben élők ne szenvedjenek kárt.

Fontos hangsúlyozni, hogy nem a hozzánk látogató turisták számát kell emelni, hanem a nekik nyújtott szolgáltatások színvonalát.

Kisorosziban a turizmussal járó kellemetlenség nagy részét – a falun áthaladó – nagyszámú autó okozza. Az önkormányzat mindent elkövet annak érdekében, hogy az autósforgalmat csökkentsük. Forgalomszervezéshez értő szakembert bíztunk meg egy közlekedési hatástanulmány elkészítésével, lakósági  fórumon lehet majd véleményezi a koncepciót, ha elkészül a tanulmány, akkor nyilvánosságra hozzuk. A turisztikai fejlesztés keretében külön forrás áll rendelkezésre parkoló területek vásárlására. Az elektromos busz beszerzését a Fővárosi Vízművek is támogatja.  Kérek minden kisoroszi lakost, hogy támogassa munkánkat, mert a beruházás kisoroszi emberek érdekében történik. Az önkormányzat mindent elkövet, hogy az építkezés minél kevesebb kellemetlenséggel járjon.

– Az elmúlt év végén kormányhatározat született a Kisoroszi és Dunabogdány között épülő híd finanszírozásáról, több milliárdos forrást is rendelt hozzá a kormány az idei évre. Hol tart a beruházás és milyen nyomvonalon és mikor épül meg a kerékpáros híd?

– Az EuroVelo6 kerékpárút fejlesztése kiemelt kormányzati beruházás, az önkormányzatnak csak véleményezési joga van, minden kérdésben a beruházó dönt. Nincs beleszólásunk abba, hogy hol épül meg és azt sem mi döntjük el, hogy milyen legyen.

– Mi a munkamegosztás a többi beruházásoknál a kisoroszi önkormányzat és a kormány között?

– A Magyar Falu Programnál „A helyi egyházi közösségi terek fejlesztése”pályázatnál az egyház az illetékes, nekik kell pályázni és a beruházást lebonyolítani. A „A nemzeti és helyi identitástudat erősítése” című alprogramnál az önkormányzat feladata a pályázat és a beruházás intézése.  A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében megvalósuló strandfejlesztési program beruházásának megvalósítása Kisoroszi Önkormányzatának a feladata, a szükséges forrást pedig a kormány biztosítja.

– Sokan aggódnak amiatt, hogy a turisztikai fejlesztés után jelentősen növekedni fog az idegenforgalom. Jelenleg mekkora gondot okoz a falunak a turizmus?

– Sok negatív példa van arra Magyarországon és világban is, hogy egy település befogadóképességét meghaladó számú turista megkeseríti az ott élők életét. A szomszédos Visegrádon a Fellegvárba vezető út gyakorlatilag ketté vágja a várost, hatalmas a forgalom a hétvégeken. Hasonló gonddal küszködik Kisoroszi is, a nyári meleg hétvégeken - ha alacsony a Duna vízállása - több ezer ember látogatja meg a Szigetcsúcs táborozóhelyet. Ez egy évben pár nyári hétvégét érint, a többi napon nem okoznak gondot a turisták Kisorosziban.

A turisták által kedvelt Szigetcsúcsra jelenleg csak egy keskeny út vezet, a nagy forgalom az ott lakóknak sok kellemetlenséget okoz. Szerintem a legfontosabb a Szigetcsúcsra történő közlekedés megoldása.

Az autóközlekedést a hajóközlekedést és a kerékpáros közlekedést kell harmonizálni, ez közlekedésfejlesztéshez értő szakemberek feladata. Nem az a célja a beruházásnak, hogy a turisták számát növeljük, hanem hogy a szolgáltatások színvonalát emeljük, amit a kisoroszi lakosok is használni fognak.

– Kisorosziról az itt élő embereknek és az ide látogató vendégeknek most is van egy kialakult képe. Ön mit szeretne, hogy mit gondoljanak az emberek a faluról a beruházások után?

– Én azt szeretném, ha valaki Kisoroszira gondol, akkor az jusson az eszébe, hogy a Szigetcsúcson, természetvédelmi területen, kristálytiszta vízben, biztonságosan lehet fürödni és táborozni. A Duna-parti falu több kikötővel és kerékpáros híddal rendelkezik, valamint a víz felől is kiválóan megközelíthető. A településen élők a természeti értékeket és az épített örökséget megőrzik és gondozzák.

Györgyi János

 „Több előnye van a vidéki életnek mint hátránya” –  mondta lapunknak Szily Boldizsár építészmérnök. Kisoroszi díszpolgára szerint a turisztikai fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy közben a település egész évben élhető maradjon. Kiemelte, hogy a ravatalozó tervezésénél fontos szempont volt a földi élet befejezésének vallásos megközelítése.

 Szily Boldizsár

– Ön évek óta él Kisorosziban, mit szeretett meg a faluban, mikor költözött ide?

– Kisgyerekkorom óta a Kisoroszihoz tartozó Duna-parton táboroztunk minden nyáron szüleimmel és testvéremmel. Édesapám 1973-ban vásárolt egy régi parasztházat a faluban, amit harminc évvel később felújítottunk. 2008-ban kijöttünk egy hétvégére, végül itt maradtunk, azóta itt élek családommal.

– Milyen egy fiatal - többgyerekes, családos - értelmiséginek Kisorosziban élni?

– Nagyon inspiráló a környezet, sok művész élt és él ma is a faluban. Az itt élő ember többet kap a falusi környezettől, mint amennyit elveszít a városi életből; a csönd, a jó levegő, a páratlan természeti környezet lényegesen fontosabb számomra, mint a városban megtalálható infrastrukturális előnyök. A helyi óvoda és az elemi iskola szintén mesébe illő. Az iskolaudvar határos a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal.

Olyasmit szívhatnak magukba itt a gyerekek, ami, reményeim szerint, egy életre meghatározza a természethez való viszonyukat.

Három évvel ezelőtt még itthon dolgoztam, ebben a szép környezetben, most bejárok Békásmegyeren lévő tervezőirodámba. Ez egy kényszerpálya, de a nagyobb beruházások megtervezését munkatársaimmal közösen kell elvégeznünk, fontos ez a szellemi műhely. Amikor hazafelé jövök a munkából, és megérkezem a gyönyörű – fasorral szegélyezett – kapura emlékeztető bekötőúton Kisorosziba, az megnyugtatja a  lelkemet. Bármely évszakban egyedi és különleges kapuja ez településünknek.

Már a hídon való átkelésnél úgy érzem, hogy hazaértem, kint hagyom a gondokat, problémákat.

– A tervezőirodája milyen projekteken dolgozik, amiért el kell hagynia szigetet?

– Több száz lakásos lakóparkokat, többfunkciós épületeket, irodákat tervezünk, de foghíjbeépítést is készítettünk Budapesten. Most egy szállodát kezdünk tervezni Budapest belvárosba.

– Kisorosziban ön katalizátora és - társadalmi munkában - tervezője az épített örökség megőrzése érdekében végzett felújításoknak. Hány épület lett felújítva az Ófalu program keretében?

– Az Ófalu területén belül szerencsére nagy számban maradtak meg hagyományos parasztházak, hála Istennek nem kerültek elbontásra. A klasszikus fésűs beépítésű házak a tömegformálást tekintve fennmaradtak, így csak a homlokzatokat és az ablakokat kellett visszaállítani eredeti szépségükbe. Nagyon jó adottságok vannak Kisorosziban, mert egy olyan településen, ahol „Kádár-kockákkal” (általában 10x10 méteres alapterületű sátortetős ház – a szerk.) van tele a falu, ott már nem lehet visszaállítani a hagyományos faluképet.

A támogatás az utcai homlokzat felújítására irányult, de gyakran kovásza lett az épület további felújításának.

Nem arról van szó Kisorosziban, hogy a homlokzatok elkészültek és mögöttük lakatlan, élettelen terek lennének. Nagyjából 60-65 épület készült el így.

– Milyen épített értéket kellene megőrizni még a faluban?

– Aki az Ófaluban, pályázni akart, annak a háza mind elkészült - egy-két kivételtől eltekintve. Aki nem akar pályázni, azt nem lehet kényszeríteni. Az önkormányzat tulajdonában lévő Ujváry Ignác műterem felújítása, kibővítése szerintem fontos volna. Ez nem kapcsolódik az Ófalu programhoz, hiszen ott a házak tulajdonosának és az önkormányzatnak közös erőfeszítése volt az épület eredeti állapotának visszaállítása.

– Az Ujváry Ignác műterem építészetileg milyen értéket képvisel?

– Ez az épület attól vált értékessé, hogy Ujváry Ignác festőművész alkotott benne. Maga az épület szerkezetileg labilis, sem formaképzése, sem anyaghasználata nem képvisel különös értéket. De mint

„Ujváry műterem” fontos és megóvandó helye Kisoroszinak.

Az utcára néző homlokzat természetesen más karakterű mint az épületet körülvevő falukép, de a műterem, mint funkció ezt kívánja.

– Mire lehetne használni az épületet felújítás után?

– Az épületnek több funkciója lehetne: az első részében egy emlékhely, kiállítás lehetne, a hátsó részében a helytörténeti múzeum kaphatna helyet, a kettő közötti nyitott tér pedig szabadtéri kulturális események színhelyéül szolgálhatna.

– A régi parasztházak felújítása, a kálváriadomb helyreállítása, a művelődési ház megépítése után most ravatalozót tervezett. Mi indokolta a beruházást?

– A régi ravatalozó minden szempontból elavult, műszakilag tönkrement és méltatlan volt a Dunakanyar egyik legszebb településéhez, Kisoroszihoz.

– Mennyire nagy kihívás, illetve mekkora feladat egy építésznek egy ravatalozó megtervezése?

– Ritkán adataik meg egy építésznek, hogy szakrális szempontból fontos épületet tervezzen, legyen az templom vagy ravatalozó. A templom tervezése jobban behatárolt, mert az adott egyház szertartásaihoz kell kialakítani a liturgikus teret. Egy ilyen, vagy ehhez hasonló épületet, a halál gondolatának, a túlvilágnak vallásos oldala felől lehet megközelíteni. Az építészetben nagyon fontos, hogy milyen környezet veszi körül a megvalósítandó épületet. A ravatalozó helye nagyon jó adottságú: ahogy az út kanyarodik és kiszélesedik a tér, valamint mögötte a domboldal a temetővel, rendkívül szép környezetet nyújt. Szerencsénk van azzal is, hogy a kivitelezés magas színvonalon készült el.

– A ravatalozó terveit nézve egy bibliai idézet jut az eszembe, hogy „könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni’’. Gondolt erre, amikor a ravatalozó keskeny ablakát tervezte?

– 2018 telének végén, mielőtt felmerült volna a romos állapotú kisoroszi ravatalozó felújítása, az egyik vasárnapi misén Gáspár atya (Kisoroszi katolikus plébánosa - a szerk.) arról prédikált a templomban, hogy

az időskor tájékán az emberi élet lehetőségei, akárcsak az idős emberek mozgásterei, beszűkülnek.

Ekkor az a vízió ébredt bennem, hogy e szűkületnek vége a halál, a koporsó. Olyan, mint egy tölcsér, amit nem lehet megkerülni: mindenkit, aki született, szépen beterelget Teremtőjéhez. A keskeny ablaknyílás utal az említett bibliai idézetre is.

– Milyen állapotban van a ravatalozó építkezése, hol tart a beruházás?

– Az építészeti munkák elkészültek, a belső építészeti tervezés folyamatban van, ennek kivitelezése van még hátra.

– Kerékpáros híd épül Kisoroszi és Dunabogdány között. A hídépítés helye izgalomban tartja Kisoroszi lakosságát. Ön szerint hol lenne ideális helye a hídnak?

– A híd megvalósításának helyszíne annál jobb, minél távolabb van a Szigetcsúcstól, és attól a táji és épített környezettől, ami Kisoroszi kincse. A jelenleg kijelölt Hajós utca tengely egy jó kompromisszum. Egy ekkora műtárgy megépítésénél rengeteg szempont merül fel: tájépítészeti, településképi, látványbeli, statikai, műszaki, vízgazdálkodási szempontok. Nyilvánvaló, hogy olyan megoldás, amely mindenkinek 100 százalékosan megfelel, nincsen.

A híddal mint funkcióval kapcsolatban nekem nincs ellenérzésem. A mérete és a környezetbe, tájba illesztése az, amit nagy körültekintéssel kell megtervezni.

– A Szigetcsúcson küszöbön áll egy turisztikai fejlesztés, Ön szerint mi a legsürgősebb feladat?

– Kisorosziban az elmúlt évek alatt jelentős turizmus alakult ki, az ide látogatók száma szó szerint csúcsra fejlődött. Most az infrastruktúrát kell hozzáigazítani ehhez a megnövekedett forgalomhoz. Nem arról van szó, hogy nincs semmi érdeklődés a település iránt, és szeretnénk növelni a turisták számát. Szerintem a helyi lakosok számára legzavaróbb az idegenforgalomban az, hogy a nyári hétvégéken nagy autóforgalom halad át a falun . Ezt az autós forgalmat kellene megfelelően kezelni, esetleg kitérőkkel a keskeny útszakaszokon, hogy ne alakuljon ki forgalmi dugó a Széchenyi utca vége felé. Fontos volna még megoldani, hogy a Szigetcsúcsra vezető út ne porozzon.

– Egy évben hány napon van tömegturizmus Kisorosziban?

– Nem sok napot érint, inkább csak a meleg nyári hétvégéket, amikor alacsony a Duna.

Vigyázni kell arra, nehogy olyan beruházásokat csináljunk, amelyek az év többi napján kellemetlenséggel járnak.

– Mi a legfontosabb idegenforgalmi beruházás a Szigetcsúcson, és Ön szerint hogyan kellene azt megvalósítani?

– Pormentes utat kellene létesíteni, esetleg a meglévőt rendszeresen locsolni.  Ne menjen mindenki autóval a Szigetcsúcson lévő parkolóig, inkább a falu elején leparkolva, gyalogosan tudja megközelíteni a szigetorrt, a Duna-parti sétányon, ami elképzelésem szerint egy olyan rendezett föld-, vagy makadámút lenne, amelyen kerékpárral és gyalogosan is lehetne közlekedni. A Rácz Kert büfé épülete jó épület; megjelenése és tömegformálása tájba illő, nagyon jó helyen van a Nagytisztás sarkán, a Duna-parton. A különböző hozzáépítéseket újra kellene gondolni. Az épületet hátrafelé kellene bővíteni, és a kívánt funkciókat ebbe az irányba sorolni.

– A Szigetcsúcsot és környékét időnként elönti a Duna, hogyan lehet ilyen területen beruházni?

– A nagyfokú turisztikai terheltség csak évi 10-15 napot érint, mégis ez a terhelt időszak mély nyomokat hagy az itt élőkben. Így van ez az árvíz esetében is.

Nagyon ritkán előforduló esemény, mégis nyomot hagy bennünk. Volt egy pár év, amikor egymás után kiöntött a Duna, akkor arra rendezkedtünk be, hogy minden évben árvíz lesz. Hála Istennek, 2013 óta nem volt árvíz. A Rácz Kert büfé bővítésénél, felújításánál olyan anyagokat kellene alkalmazni, amelyek bírják az árvizet, és a Duna visszahúzódása után könnyen takaríthatók.

– A táborozóhelyen lévő vizesblokkokat is bővíteni kellene, milyen irányba lehetne fejleszteni?

– Döntő kérdés, hogy a csatornahálózat megépül-e vagy sem. Én olyan megoldásban gondolkozom, hogy nem egy dombon, lábakon vagy cölöpökön lenne a vizesblokk, hanem olyan szerkezetet kellene építeni, amely kibírja, ha elönti a víz: látszó vasbeton, fagyálló és „árvízálló” burkolatokkal. A másik megoldás egy kereken guruló vizesblokk lehetne, melyet a szezon végén egyszerűen el tudnának húzni.

– Önnek a település képviselő testülete - az épített örökség megőrzése érdekében végzet tevékenységért és a tervezői munkája elismeréseként - Kisoroszi Község Díszpolgára címet adományozott. Ez milyen tevékenységet takar?

– Nagyon nagy megtiszteltetés a díszpolgári cím. Amit Kisoroszi építészeti értékeinek megőrzésért tettem, az nem egy előre elhatározott dolog volt, inkább sodródás. A felkérésekre nem mondtam nemet, és így talált meg egyre több feladat. A kialakult településkép, amelyre büszke lehet minden kisoroszi ember, természetesen nem csak az én érdemem. Kellett hozzá egy jó szemléletű polgármester és képviselőtestület, valamint olyan háztulajdonosok sokasága, akiknek ez szintén fontos volt, és akik megbíztak bennem. Az építész szakma nem olyan, mint a festőművész munkája, aki vesz egy vásznat, és megfesti az általa elképzelt műalkotást, amit akkor is meg tud tenni, ha nincs megbízója. Az építésznek, hogy alkotni tudjon, kell a megbízó, kell a bizalom. Nagyon boldog vagyok, hogy részt vehettem a régi házak, a kálváriadomb, a Szent Erzsébet tér, a művelődési ház és a ravatalozó megújulásában.

Györgyi János

A lábon száradt fák a Szigetcsúcson olyanok, mint egy lakótelep. Rengeteg odú van rajtuk, madarak, pele, lódarázs, erdei sikló lakik bennük, millió állatnak, gombáknak, moháknak adnak otthont. Némedy Zoltán, a Visegrádi Erdészet vezetője lapunknak elmondta, hogy a tájidegen özönfajok térhódításának megakadályozása, a természetes élőhelyek megőrzése fontos feladat a Szigetcsúcson. A passzív természetvédelem nem megoldás, sajnos az ember már annyira beleszólt a természet rendjébe, hogy sokszor ez nem működik. A természetiörökség-védelmi szakember szerint nem az baj, ha sok kiránduló van az erdőben, csak az a fontos hogyan élik meg az ottlétet. A zöldhulladék lerakása az erdőkben legalább akkora gondot okozhat, mint a szétdobált PET-palackok – fejtette ki a szakember.

Kisoroszi, Szigetcsúcs

 – Az erdőt az erdészek, a szegény vadakat a vadászok irtják – ez az emberek egy részének a véleménye. Mi az igazság? Hogy tölti mindennapjait, mit csinál egy erdész?

– Hogy mit csinál egy erdész, azt talán legjobban az erdő hármas funkcióján keresztül lehet szemléltetni: gazdasági, védelmi, közjóléti szerepe van az erdőknek. A gazdasági funkció gyakorlatilag az erdővagyonnal való gazdálkodás, része az erdőfelújítás. A védelmi funkció a Visegrádi Erdészetnél kezelt terület 100 százalékára terjed ki, amely természetvédelmi oltalom alatt áll.Forrás: http://erdoterkep.nebih.gov.hu/ Natura2000 védelem alatt lévő területek Kisorosziban

Minden terület Natura 2000-es besorolású, ez a gazdálkodásnak a mikéntjét is meghatározza és sok kötöttséget ad. Harmadik a közjóléti funkció. Budapest lakosságának – az agglomerációt is beleszámítva, hárommillió ember él ebben a térségben – nagy része a Pilisi Parkerdőben szeret kikapcsolódni. Vannak az állami tulajdonú erdők, amelyeknek a kezelői az állami erdőgazdaságok. A Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetéhez Visegrád, Dunabogdány, Kisoroszi, Tahitótfalu tartozik. A Pilis Parkerdő az állami tulajdonokra kapta meg a vagyonkezelést. A közösségi, önkormányzati vagy magántulajdonú erdőknél az erdészetünk nem jogosult semmilyen tevékenységre. A magántulajdonú erdőterületekre nem mehetünk be, ott az erdőgazdálkodás a tulajdonos kötelessége.Némedy Zoltán: Visegrádi Erdészet vezetője

– Kisorosziban hol végeznek erdészeti tevékenységet?

– Kisorosziban a Szigetcsúcson jó példa van az együttműködésre. A Szigetcsúcs nagy-dunai része állami tulajdon, a Pilisi Parkerdő vagyonkezelésben van, a kis-dunai oldali rész a Kisoroszi Önkormányzat tulajdona. Néhány éve az önkormányzat bejelentkezett erdőgazdálkodónak, egy megállapodás szerint az erdészeti szakirányú feladatokat a Pilisi Parkerdő látja el. Kisorosziban csak a Szigetcsúcson végzünk erdészeti tevékenységet. A falu nyaralóterülete és a Nagy-Duna közötti fenyőerdő a Csillagfürt tulajdona, ott az ő feladatuk az erdőgazdálkodás, míg a Fővárosi Vízművek területén lévő erdők a vízművekhez tartozik.

– A legújabb felmérés szerint évente mintegy 25 millió látogatást regisztrálnak a főváros környéki erdőket kezelő Pilisi Parkerdőben. Valóban az a cél, hogy még többen menjenek ki az erdőben? Hol a határ?

– A kiránduló tömegek – ha csak egy tavaszi időszakot tekintünk - március 15-én, húsvétkor, pünkösdkor illetve május 1-én jelennek meg a kiránduló központokban. Szinte lépni sem lehet, annyian vannak. A tapasztalat az, hogy megáll a vendég a kocsival és pár lépésre letelepszik az autótól. Vannak frekventáltabb területek, ahol nagyobb a forgalom, az Apátkúti-völgy nagyon látogatott terület és a Mogyoróhegyi Kiránduló Központ jóval nagyobb tömegeket fogad, mint a hegység belsejében lévő helyek. Ketté lehet választani vendégeinket, vannak a kirándulók és vannak a turisták.

A kirándulók a kirándulóközpontokba mennek, autóval érkeznek, és közeli távolságokra mennek el a kocsitól. A bakancsos turista jelzett turistaútvonalakon, vagy kerékpáros útvonalon fedezi fel a Visegrádi hegységet,

ezeknek a vendégeknek nagyságrendileg kisebb a létszáma a kirándulókhoz képest.

– Milyen a látogatottság a Visegrádi Erdészet területén?

–  A Pilisi Parkerdőnek 10 erdészete van, mindegyik eléggé látogatott, mi a Budapesti Erdészettel vagyunk „versenyben”, a dobogó második helyén állunk. Számunkra jó visszajelzés, hogy egyre több ember, család jön ki az erdőbe, itt tölti el a vasárnapot és nem az a programjuk, hogy bemennek a bevásárlóközpontba és ott vannak egész nap. Sokkal értelmesebb, ha a családok idejönnek a hétvégére, nemcsak Visegrádi Erdészet területére, de az ország bármelyik erdőterületére, kirándulóközpontjába. Ez szolgálja mindenki érdekét, csak a mérték a fontos, hogyan, mi módon.

Ne szemeteljenek! Ne hagyjanak nagy ökológiai lábnyomot! Ne pusztítsák a környezetet! Ne egy nagy csokor védett virággal menjenek haza!

Nem baj, ha sokan vannak, csak az a fontos, hogyan élik meg az ittlétet.

– Mekkora gondot okoz a látogatók által ott hagyott szemét?

–16 éve vagyok itt a Visegrádi Erdészetnél, a múlt rendszerben mindenhol szemétgyűjtőket helyeztek el a turistautak mellé. Jelenleg csak a kirándulóközpontokban vannak, azzal a jeligével, mindenki vigye haza a szemetét.

Ha valaki kihoz egy másfél literes ásványvizet és cipeli magával az egész úton, miután már megitta az üdítőt, könnyebb az üres PET- palackot továbbvinni és otthon kidobni.

A szemétgyűjtőket felszámoltuk és ez nagyjából beváltotta a hozzáfűzött reményeinket, ugyanis amikor turistaút mellett volt egy kuka, vagy egy forrásnál, generálta szemetelést az, hogy ott a kuka, akkor pakoljuk meg. Pozitív irányba haladunk, kevesebb a szemét, több a látogató, igaz a közutak mellett nem csökken, sajnos ez szomorú. Az erdőben a kerékpározásra kijelölt utak mellett vannak eldobált energiaitalos dobozok. Kisorosziban a Szigetcsúcson a legtöbb szemetet az áradó Duna rakja le, több millió forintot költünk szemétszedésre, minden tavasszal hóolvadás után az általunk kezelt területen, amíg még nem indult meg a természet és nem lesz embermagasságú az aljnövényzet.

– Az erőgazdálkodási tevékenység mit jelent a Szigetcsúcson?

–  A Szigetcsúcs folyó menti fűz-nyár ligeterdő, amelynek a fajai a fehér fűz, a fehér nyár, a fekete nyár, a törékeny fűz és a vénic-szil. A Szigetcsúcson az őshonos ártéri fafajok, a fűz- és nyárfélék már 100 éves kor fölött vannak, azért száradnak és pusztulnak, mert kezdik a elérni biológiai életkoruk végét.

Kisoroszi, Szigetcsúcs elöregedett fűzfa

Amikor egy-két fa kidől, szobányi lékek keletkeznek, ahol a természetes folyamatban az történne, hogy a puha iszapos rétegben szaporodnak és nőnek a kis füzek, kis nyárak. Főleg amikor jön egy árvíz, vagy egy elöntés. Sajnos ez a folyamat nem történik meg, mert az észak-amerikai idegenhonos, agresszív fafajok, a zöld juhar, az amerikai kőris, az ezüst juhar nő az őshonosok helyett nagy számban a Szigetcsúcson.

Szintén nem idevaló az ázsiai eredetű fehér eper, de az ember szétszórta az egész európai kontinensen. Ezek a fák viszont az őshonos fajokkal ellentétben nem élnek több száz évig. A 2009. évi erdőtörvényben vannak a természetességi kategóriák, amelyek megállapítják, hogy az adott erdőrészlet milyen természetességi állapotban van. A Szigetcsúcson elsősorban az idegenhonos fafajok vannak elterjedve, ez egy úgynevezett származék erdő. Az erdőtörvény szerint a természetességi kategória a gazdálkodás során nem romolhat. Itt az a bökkenő, hogy mi nem csinálhatunk benne semmit, mert faanyag termelést nem szolgál, magyarul természetvédelmi és közjóléti célja van, így kellene hagyni.

– Az inváziós fáknak, bokroknak is van levele, amely szintén termeli az oxigént, miért fontos az irtásuk?

– Az inváziós zöld juhar vagy az amerikai kőris terjedése több gondot okoz. Nem csak az a baj, hogy elnyomja szegény őshonos füzeket, nyárakat, vagy a cserjéket, hanem ezen keresztül több állatfajunknak is elfoglalja az élőhelyét. A zöld juhar, az amerikai kőris nem odvasodik, így nem lesz annyi odúlakó énekesmadár, harkály, bagoly.

A rovarnak vagy a lepke hernyójának, ami fűz vagy a nyár levelét eszi, nem lesz tápláléka, mert a zöld juhar és az amerikai kőrisét nem eszi meg, mert nem ezt szokta meg az évmilliók során.

Ez sokkal nagyobb a probléma, mint gondolnánk. Természetességi vizsgálatot végeztünk a területen, az idős beteg fákat csak ott javasoljuk kivágni, ahol alatta látszik, hogy rendszeresen táboroznak lakókocsival.

A lábon száradt fákon látszik, hogy teljesen elpusztultak, de míg állnak, millió állatnak adhatnak otthont valamint gombáknak, moháknak és még zuzmóknak is.

Egy-két törzscsonkot érdemes megnézni, olyan, mint egy lakótelep rengeteg odú van rajta, felében madarak laknak, de lakik, benne pele, lódarázs, erdei sikló is.

Tanösvényt is lehetne kialakítani, hiszen van mit megmutatni. Lehet, hogy drasztikusnak tűnik, amit a Szigetcsúcson hajtottunk végre, de indokolt volt és a jó szándék vezérel minket a további munkákban is.

Kisoroszi, Szigetcsúcs törzscsonk

Szeretnénk a Dunára jellemző folyó menti fűz-nyár ligeterdőt visszavarázsolni, amit – az elmúlt évtizedekben – az inváziós fajok kezdenek tönkre tenni.

– Évekkel ezelőtt volt egy nagyarányú fakitermelés a Szigetcsúcson mi volt ennek az oka?

– 2012 őszén volt egy fakitermelésünk, elindultunk azon az úton, hogy takarítsuk ki a nem őshonos zöld juhart és társait a Szigetcsúcsról. Van egy 10 éves ciklusra készült erdőterv, ami erdőrészleteként megszabja, hogy hol és mennyi fa kerülhet kitermelésre, és hogy ezek után mit kell csinálni a területen. Az is elő van írva, hogy a beteg és balesetveszélyes fehér fűzből, fekete nyárból mennyi lehet kivágni. 72 köbméter zöld juhart vághattunk ki, addig haladtunk, amíg elértük ezt a mennyiséget. Ennek az lett az eredménye, hogy a Szigetcsúcson egyhektáros foltról gyakorlatilag minden ilyen fa lekerült, az öreg füzek, nyárak ott vannak most is, de elszórtan, mert körülöttük csak a tájidegen zöld juhar és amerikai kőris volt. Azontúl, hogy ezek

az inváziós fafajok kiszorítják az őshonosakat, már az őshonos cserjék is eltűntek a területről, mint például a veresgyűrűs som, a kutyabenge, vagy a kányabangita.

Sajnos a lakosság még a nevüket sem ismeri, ezek teljesen eltűntek Szigetcsúcsról. Amikor kipucoltuk az egy hektáros területet, az lett a helyiek véleménye, hogy tönkretettük a Szigetcsúcsot többé nem lesz olyan szép, mint volt.De gondoljunk bele: ha egy ház felújításába belekezdünk, mert a kiderül, hogy hibásan került valami beépítésre akkor először bontanunk kell, ami nem hagy maga után szép látványt. De a jó szakember utána helyre tudja állítani a problémás részeket, ami után örömmel vesszük újra birtokba az építményt. Nincs ez másként itt sem. 2013 tavaszán elkezdtük a terület rehabilitációját. A dunamenti részekre beültettük a fehér füzet, mellé a törékeny füzet, a fekete nyárat, magasabb részekre pedig fehér nyárat. Soronként ültettünk, hogy ezt megtörjük, a sorok közé vénic-szilt helyeztünk, amely az ártéri erdők alsó, második korona szintjét alkotja. A nagyon jól sikerült ültetés után volt egy zöldár, 3-4 méteres vízoszloppal a Szigetcsúcson. Az erdőfelügyelőnk azon izgult, hogy az ültetés el fog pusztulni. Sokszor előfordul ugyanis, hogy az iszap rárakódik a kis fákra és nem hajt ki alatta, de a facsemeték gyönyörűen túlélték az árvizet.

Hogy gondos gazdaként bántunk a területtel mi sem mutatja jobban, mint hogy három éven belül befejeztük az erdőfelújítást úgy, hogy a fafajokon kívül a szegélybe visszaültettük még a vörösgyűrűs somot, a kutyabengét, a kányabangitát.

Azokat a cserjéket is visszaültettük, amelyek erre a térségre jellemzőek és valószínűleg régen is itt voltak. A Dunabogdányi oldalon például ma is találni ilyen fajtákat.

– Mikor tervezik a következő akciót a Szigetcsúcson?

– Idén ősszel fogunk megint egy ütemet végrehajtani. Teljesen jól látszik, hogy amint 2013-ban ültettünk, már 8-10 méter magas.Kisoroszi, Szigetcsúcs 2013. évben telepített fűz-nyár erdőrészlet

Öt év alatt nőtt ekkorát, hiszen az ártéri erdők rendkívül gyorsan fejlődnek. Azt tervezzük, hogy ősszel minden őshonos fajt meghagyunk, a tájidegen inváziósokat kivágjuk. Ez egy hektárt érint. 2019. év tavaszán beültetjük a területet őshonos fajokkal. Ez a tájidegen, inváziós fákkal legfertőzöttebb terület.

– A kis dunai oldalon hasonló jelenségek vannak, mint a Szigetcsúcson, itt találkozik Kisoroszi a Dunával. Mi a helyes magatartás, mit csináljanak, és mit ne csináljanak a falu lakosai a Duna parton?

– Minden szakterület más szemüvegen keresztül néz egy adott területet. Ez a terület nem tartozik az erdészethez, a mai szemmel nézve biológia sokszínűség a fontos. Biztos az a legjobb, ha természetesnek megtartjuk ezt a vízpartot, mert a vizes élőhelyek mindig fajgazdag élőhelyek.

– Vannak olyan vélemények, mely szerint az ideális megoldás a természetvédelemben az, hogy le kell zárni egy nagy területet és nem hozzányúlni?

– A passzív természetvédelem nem megoldás, sajnos az ember már annyira beleszólt a természet rendjébe, hogy sokszor ez nem működik. Az idegenhonos és inváziós növények miatt lehet, hogy sokkal rosszabbul sülne el például a Szigetcsúcson, az ártéri részeken is. Mi ott egy hektáron száműztük ezeket a fajokat, de a teljes Szigetcsúcs 10 hektár, ha a közepén lévő nagyirtás rétet hozzávesszük, akkor 11-12 hektár területről van szó. Ha a Szigetcsúcsot magára hagynánk, biztos rövid időn, 10-20 éven belül csak idegenhonos fajok foglalnák el a területet, amely így átmenne, egy jellegtelen idegenhonos állományba, zöld juhar és amerikai kőris uralnák a területet.

Az ártéri erdőkre jellemző életközösség így megszűnne, aminek a negatív hatásait mi még nem, de unokáink biztosan megéreznék. Mi most nekik is dolgozunk.

– A kertben levágott fű, lenyesett ág, lehullott gyümölcs, vagyis az úgynevezett zöldhulladék nem tűnik veszélyesnek. Sokan azt gondolják, hogy a természetben lebomló anyagokat bátran elhelyezhetik az erdőkben, mezőkön, utak szélén és ezzel nem követnek el természetkárosítást. Mekkora gondot jelent a Visegrádi Erdészetnél az illegális zöldhulladék lerakása?

– A zöldhulladék lerakása az erdőkben legalább akkorra gond, mint a PET-palack. Az emberek azt hiszik, hogy ez nem ártalmas.

A kertekben nagyrész tájidegen fajok vannak.

Úgy gondolkodnak az emberek, hogy az a szép, mert az a ritka, igazi különlegesség. Ősszel, mikor elvirágzanak, levágják a növényeket és a zöldhulladékkal a magot is kiviszik az erdőbe vagy az útszélére.

Új életfeltételek generálják az újabb inváziós fajokat, vagy nem is kell, hogy inváziós legyen, annak az erdőnek a természetességét rontja.

Ahova felhalmozzuk a zöldhulladékot, – mint a komposztnál is – egy rothadásos bomlás indul el, sok csiga, pocok, a pajor, giliszta él benne, ezeket szereti vaddisznó. Visegrádon, Dömös felé vezető úton pár éven át volt, hogy valaki a 11-es útra hordta a levágott füvet, szinte az útpadkára. Ez rész volt legjobban összetúrva vaddisznók által. A zöldhulladék lerakása tilos, táblákkal hirdetjük, hogy ne rakják ki. Hosszútávon az volna a megoldás, hogy egy központi zöldhulladék gyűjtőt kellene csinálni a településeken, - mint Kisorosziban is van - ahova koordináltan bevinnék az emberek, és nem szanaszét dobálnák ki.

– A visegrádi Mogyoró-hegyen lévő Madas László Erdészeti Erdei Iskola hazánk és Közép-Európa legelső erdei iskolája. Kik jelentkezhetnek az iskolába és mi a program?

– Oktatóközpontunk, a magyarországi erdei iskoláztatás fellegvára, azon túl, hogy a visegrádi Fellegvár tőszomszédságában van, idén ünnepli 30. évfordulóját.

„Az erdő a világ egyetlen olyan könyvtára, amely már akkor is tudáshoz juttat, ha csendben vagy és nyitott szemmel sétálsz benne”

- Madas László gondolatai vonzóak a diákok számára. Gyakorlatilag bárki jöhet, elsősorban általános iskolások, óvodások járnak hozzánk. Minden dologra nyitottak vagyunk, az egynapos programtól az egyhetesig. Az alpesi típusú faházakban kettő illetve négyágyas szobák vannak, fűthetőek egész évben. Ősztől inkább az egynapos programok a jellemzőek, szeptemberben van az őszköszöntő, novembertől az erdei karácsony, január után kezdődik az erdei farsang, nemrég volt a tavaszköszöntő erdei húsvét. Nem árt jó előre jelentkezni az iskolába, mert már augusztusban szinte betelik a naptár.

Györgyi János

Szeretnénk megvédeni Kisoroszit a tömegturizmus hátrányos hatásaitól – nyilatkozta lapunknak Hegymegi Kiss Áron, a kisoroszi Szigetcsúcson lévő táborozóhely, parkoló és büfé üzemeltetésére kiírt pályázatot megnyerő RF-JBM Kft. ügyvezetője. Fontos számukra a természeti értékek megőrzése és a szolgáltatások színvonalának emelése. Terveik között szerepel a Rácz Kert fejlesztése, többek között a gyorsabb kiszolgálás elérése.

Hegymegi Kiss Áron

- Az Önök cége nyert a Kisoroszi Önkormányzat által – a Szigetcsúcs üzemeltetésére - kiírt pályázaton, miért indultak, mi volt a motivációjuk?

- Nem elsősorban üzleti megfontolások vezettek minket a pályázaton való indulást illetően. Mindannyian kisoroszi kötődésűek vagyunk, ügyvezető társam Balla Máté évek óta itt él a családjával és jó magam is a falut övező Duna-partokon táborozva töltöttem minden nyaramat. Nekem is van házam Kisorosziban így nem lehet közömbös számunkra, hogy milyen irányt vesz a falu fejlődése, aminek kiemelkedő fontosságú része a Szigetcsúcs és az ahhoz kapcsolódó idegenforgalom. Kisoroszi több évszázados múltra visszatekintő település, ahol az építészeti értékek kiemelkedően magas arányban maradtak fenn. Ahhoz, hogy ezt a varázst meg tudjuk őrizni, feltétlenül szükséges, hogy a turizmust – amely fontos bevételi forrása a falunak – keretek közé tudjuk szorítani, meg tudjuk előzni, hogy a falu a tömegturizmus „áldozatává” váljon. Amikor eldöntöttük, hogy indulunk a pályázaton, akkor megállapodtunk abban, hogy - sikeres pályázat esetén - nem elsődleges célunk a rövid távú, minél nagyobb nyereség elérése, hanem a fenntartható, a falu érdekeit szolgáló üzemeltetés és a jól átgondolt, a fenti célokat szolgáló fejlesztés a prioritás.

Kisoroszi

- Információnk szerint a határidő előtt nem sokkal adták be a pályázatukat. Mi volt ennek az oka?

- Amikor megjelent a pályázati felhívás, nem voltunk biztosak benne, hogy induljunk-e és ennek két oka is volt. Egyfelől, társaságunk üzemelteti a faluban található Rácz Fogadót, és a fogadó színvonalas üzemeltetése is nagyon sok munkával jár, különösen így lesz ez a nyári hónapokban. Az ottani csapat Balla Máté és Szily Bori vezetésével kitűnően végzi a feladatát, rengeteget dolgoznak, semmiképpen sem szerettük volna, hogy energiáink szétforgácsolódása a fogadó működtetését és fejlesztését akadályozza. Végül úgy döntöttünk, hogy a két területet vezetését szét kell választani, így a Rácz Fogadó színvonalas szolgáltatásainak biztosítása továbbra is Balla Máté feladata, a Szigetcsúccsal kapcsolatos feladatokat pedig én kaptam meg. A másik ok, ami elgondolkoztatott minket az indulással kapcsolatban, az a szigetcsúcson működő Rácz Kert korábbi üzemeltetőjének Rácz Lajosnak a személye volt. Biztosan vannak, akik nem voltak mindig megelégedve a Rácz Kert korábbi szolgáltatási színvonalával, de mi úgy éreztük, Lali 10 éves munkája megérdemel annyi tisztelet részünkről, hogy ellene ne induljunk el. A végső lökést a pályázaton való indulásunkhoz az adta, hogy röviddel a kiírás után kiderült, Lali nem száll versenybe, ő a jövőben más terveket dédelget.

Táborozóhely

- Milyen terveik vannak a Szigetcsúcs üzemeltetésével kapcsolatban, mi fog változni a jövőben?

- Mint már említettem

nagyon átgondolt és a falu népével, valamint a táborozókkal egyeztetett fejlesztéseket szeretnénk végrehajtani.

Ennek érdekében minden év április első szombatján lakossági fórumot tartanánk, ahol a kisoroszi lakosság és a táborozók tapasztalatait szeretnék megismerni. Az első lakossági fórum tervezett időpontja: 2018. április 21. 15:00 óra, a Rácz Kertben. Emellett persze ott vannak azok a fejlesztések, amiket a pályázatunkban is vállaltunk, például az illemhelyek számának, színvonalának emelése, vagy a hulladékgyűjtés eddigieknél eredményesebb megoldása. 

- Milyen változást fognak tapasztalni azok a vendégek, akik idén kilátogatnak a Szigetcsúcsra?

- A Szigetcsúcsra kilátogató vendégek elsőként a parkolási rendszert érintő változásokat fogják tapasztalni, mindenképpen gördülékenyebbé szeretnénk tenni a forgalmat, az erre vonatkozó terveket a napokban véglegesítjük. A táborozóhelyen fontos változás lesz, hogy az önkormányzat által a pályázati kiírásban megszabott feltételeknek megfelelően regisztrálnunk kell az érkezőket és 2018-tól idegenforgalmi adó fizetési kötelezettség terheli a sátorozókat, Ennek mértéke 300 forint egy főnek éjszakánként. Bízunk benne, hogy ezt a rajtunk kívül álló okból jelentkező plusz terhet bőven ellensúlyozni fogják a pozitív változások.

A Rácz Kertet illetően a legfontosabb változás az lesz, hogy megszűnnek a hosszú várakozások,

emellett szeretnénk egy kisebb mobil egységgel kitelepülni a táborozóhely nyugati végébe is, hogy a vendégek, strandolók helyben hozzájuthassanak egy hideg italhoz, vagy némi harapnivalóhoz.

Szigetcsúcs

 - Kapnak-e kedvezményt a kisoroszi lakosok?

- A Szigetcsúcs fontos helyszíne a kisoroszi lakosok, nyaralótulajdonosok pihenésének kikapcsolódásának, ezért azt szeretnénk, ha a jövőben is hozzájuthatnának mindahhoz, amit a hely kínál. Ennek megfelelően a pályázati kiírásban is szereplő kedvezmények (ingyen parkolás, ingyen strandhasználat, sátorozás féláron) mellett további 10 százalék kedvezményt nyújtunk nekik a csónak-, a kerékpárkölcsönzés, a Rácz Kert, illetve a Rácz Fogadó áraiból. Ahogy a pályázati szlogenünkben is fogalmaztunk,

„a Szigetcsúcs Kisoroszié és az is marad!”

 Milyen tematikus szolgáltatásokat terveznek a Szigetcsúcson?

- Sok mindennel készülünk, persze ezen tervek egy része csak közép-, vagy hosszabb távon valósulhat meg. Szeretnénk táboroztatási lehetőséget biztosítani a gyermek-, ifjúsági-, sport-, művészeti-, evezőstáborok szervezői részére. Kellő érdeklődés esetén sportversenyek rendezését is tervezzük. Mindenképpen

szeretnénk erősíteni a kerékpárosoknak nyújtott szolgáltatásokat,

ahogy Máté fogalmazott, „ha 500 kerékpáros biciklizik át a falun, az maximum látványosság...ám ha ugyanennyi autó megy végig a főutcán, na az már csúcsforgalom”. Értelemszerűen szeretnénk a gyerekek kedvében is járni, hosszabb távon tervezzük egy játszótér kialakítását is.

- Milyen hosszú távú fejlesztési céljaik vannak?

- Rengeteg tervünk van a jövőre nézve, de ezek megvalósítását egyeztetni szeretnénk a falu népével, a táborozókkal, az önkormányzattal is. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a Szigetcsúcs Natura 2000-es védettségű terület, a fejlesztéseknek rendkívül szigorú környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelniük, és van köztük olyan is, amely más hatóságok engedélyezéséhez kötött. Emellett az is fontos szempont, hogy a Szigetcsúcs területe a Duna ártere, árvíz járta terület, ezért a beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy árvíz esetén az eszközök a területről elszállíthatók legyenek. Mindezek figyelembevételével alakítottuk ki hosszú távú fejlesztési stratégiánkat.

– Megemlítene néhány konkrét tervet? Például mi változna a táborozóhelyen és a környékén?

 – Többek között el szeretnénk érni, hogy a jövőben a partszakasz egy részét szabadvizi strandfürdővé nyilvánítsák. Fürdésre alkalmas partszakaszt jelölnénk ki, vizimentő ügyeletet is biztosítanánk. Öltözőket, zuhanyzókat hoznánk létre, növelnénk a vezetékes vízvételi pontok számát. A büfénél fedett teraszt építenénk, itt is növelnénk az illemhelyek számát, s ahogy már említettem, mozgó büfét telepítenénk a nyugati partszakaszra. Korszerűsítenénk a parkolót, kerékpártárolókat is építenénk. Az informatikai fejlesztések között megemlíteném, hogy bevezetnénk egy GPS alapú sátorhely foglalási rendszert. Online vízállásjelentés jelenne meg a táborozóhelyről, telepítenénk web-kamerát is a helyszínre, s létrehoznánk egy interaktív weblapot is. Tervezzük, hogy nyáron kivetítőn nézhetik majd a vendégek az oroszországi labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseit.

- Úgy látom nem fognak unatkozni az elkövetkező években, sok sikert kívánok a terveik megvalósításához.

- Köszönjük, reméljük, nem fognak bennünk csalatkozni sem a kisorosziak, sem az ideérkező vendégek.

 Éber Sándor

Fontosnak tartom a biológiai szúnyoggyérítés bevezetését – nyilatkozta lapunknak Benedek Károly, Kisoroszi alpolgármestere. Szerinte a település fejlődését csak az értékek megőrzése mellett szabad megvalósítani és reméli, hogy sokan fognak termelni saját kertjükben zöldséget, gyümölcsöt. 

Benedek Károly, Kisoroszi alpolgármestere

– „A környezetvédelmet illetően a Föld szinte minden országára jellemző a politikai nemtörődömség” – korholta Áder János köztársasági elnök beiktatási beszédében a politikusokat a parlamentben. Ezek szerint Ön – a biológiai szúnyoggyérítési programmal – kilóg a sorból. Nem fél attól, hogy ha a választások előtt a falut ellepik szúnyogok, akkor az mondják az emberek, hogy ez Benedek Karcsi miatt van, és nem szavaznak Önre?

– Úgy gondolom, hogy annak a képviselőnek, aki az emberek érdekében cselekszik helye van a közéletben.

Sajnos az emberek sokszor nem ismerik fel, hogy mi az érdekük,

így van ez a szúnyoggyérítésnél és így van a falu fejlesztésénél is.

– Miért gondolja, hogy az eddig használt, kémiai szereket előtérbe helyező szúnyogirtás helyett a biológiai szúnyoggyérítést kellene alkalmazni?

– A jelenleg használt vegyszerek nem csak a szúnyogokra hatnak, hanem az összes rovarra, például a virágokat beporzó méhekre, és ezáltal az összes rovarfogyasztó állatfajra, gyakorlatilag a teljes táplálékláncra, így az emberre is. A légi permetezéssel kiszórt méregfelhő fentről lefelé süllyedve szinte kizárólag a repülő szúnyogokra hat, mert csak így tud érintkezni a rovar testével. A módszer a nem repülő, a levelek fonákán rejtőzködő szúnyogokra hatástalan, éppen ezért a kémiai szórást csak este vagy hajnalban lehet végezni, amikor a szúnyogok repkednek. A másik szúnyoggyérítési módszer a földről kiszórt melegködös szúnyoggyérítés. A vízszintes irányban mozgó mérgező köd hosszú ideig a területen lebeg és elárasztja  a térséget, így a növényzetben megbúvó, tehát az éppen nem repülő rovarokra is hat.

– Mi a jelenleg alkalmazott szúnyoggyérítésnél a „munkamegosztás” az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Kisoroszi Önkormányzat között?

– Amíg alacsony csípésszámok vannak az irtandó területen, addig az önkormányzatok feladata a szúnyoggyérítés, ez többnyire melegködös módszert jelent. A csípésszámok megnövekedése esetén napnyugtakor jön – a kémények magasságában repülő – „megmentő sereg”, a katasztrófavédelem repülőgépe és bepermetezi Kisoroszit…

– Miért szenteli idejét és energiáját a biológiai szúnyoggyérítésre?

– Kisoroszi ivóvízbázison helyezkedik el, természetvédelmi terület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén van és egy része a Natura 2000 védelem alatt áll. Gondolom, ilyen helyen mindenképpen fokozottan kell vigyázni az ökológiai egyensúlyra. Van önző része is az elhatározásnak,

itt élünk Kisorosziban, szeretnénk egészséges körülmények között élni

és nem szeretném, hogy mesterségesen kelljen megtermékenyíteni a növényeket, amire sajnos a világban, több helyen van már szomorú példa. Nagyon fontos, hogy a Szentendrei-szigeten élő emberek is felismerjék, hogy a biológiai szúnyoggyérítés az elemi érdekük.

– Mi a lényege ennek az eljárásnak?

– A biológia szúnyoggyérités csak a csípőszúnyog lárváit pusztítja el a keltető helyeken, a többi rovar nem pusztul el, ezzel nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az ökológiai egyensúly fennmaradjon. Első és egyben a legfontosabb szakasza a szúnyoglárvák élőhelyeinek beazonosítása. Ha tudjuk, hogy hol kelnek ki a szúnyogok, akkor már könnyű dolgunk van, mert utána csak monitorozni kell a lárvák keltető helyeit és csak ott kell kijuttatni a szúnyogirtó anyagot, amely csak csípőszúnyog lárvákra hat.

Kisoroszi, a Kőgeszteri- sziget mellékágban az árhullámból megrekedt víz, fotó: Hegymegi Kiss Áron

– Mennyire költséges ez a módszer?

– Visszakérdezek. Mennyire drága az egészségünk? Mennyire drága az ökológiai egyensúly megőrzése?

– Mit tehetnek az emberek, hogy ők is segítsék a programot?

– A lakosok is sokat tehetnek annak érdekében, hogy kevesebb szúnyog legyen a faluban. Vízgyűjtőhordók, az egyéb vízzel teli edények kiváló keltető helyei a szúnyoglárváknak.

Mindenkinek saját környezetében kellene figyelnie arra, hogy ne legyen szúnyogkeltető hely.

Nagyon fontos volna, hogy sikerüljön meggyőzni a környező települések önkormányzatait, lakosait a biológiai szúnyoggyérítés fontosságáról, mert így hatékonyabb és olcsóbb lehetne a védekezés.

– Az EuroVelo 6 kerékpárút megépítésével a kisoroszi lakosok eddigi élete meg fog változni. Ön szerint pozitív vagy negatív irányba?

– Az EuroVelo 6 kerékpárút és a hozzákapcsolódó híd jelentős változást hoz Kisoroszi mindennapjaiban. Mindent el kell követni azért, hogy a pozitív hatások legyenek többségben. Én éveken át jártam dolgozni mindennap a révvel, szép emlékeim vannak a dunai átkelésről, megértem azokat is, akik ellenzik a hídépítést. A híddal kapcsolatban nem árt, ha tudjuk, hogy amit megépítenek az egy gyalogos- kerékpáros híd lesz, ahol télen esőben, hóviharban is gyalogosan kell átmenni.

Kapunk egy hidat és cserébe adunk egy szigetet, majd évek múlva kiderül milyen üzlet volt.

Tavaly év elején kormánydöntés született arról, hogy az EuroVelo 6 kerékpárút a Szentendrei-szigeten fog megépülni és döntöttek arról is, hogy két híd fog megépülni. Most az érintett települések önkormányzatainak már csak arra van lehetősége, hogy próbálják azt elérni, hogy a beruházások a településen élők érdekeit is szolgálják. Jelenleg a beruházás tervezési fázisban van. A közelmúltban készült el az EuroVelo 6 kerékpáros útvonal Dömös–Szentendre szakasz környezeti hatásvizsgálata, amely három lehetséges helyszint vizsgált a híddal kapcsolatban. Szerintem nincs olyan helyszín, amely mindenkinek megfelel, remélem olyan döntés születik, amely a legkevesebb gondot okozza a falu életében.

– Ön szerint Kisoroszinak milyen irányba kellene fejlődnie?

– Kisoroszinak sikerült megőriznie a természeti és építészeti értékeit, amit elzártságának következménye, és amit az itt élő emberek egy része természetesnek tart.

Csak akkor jövünk rá, hogy milyen csodálatos helyen élünk, ha elmegyünk a nagyvilágba.

Nem becsüljük eléggé, hogy milyen gyönyörű a környezetünk. Kérdés, ha jelentős mértékben megnő a turisták száma, akkor mit tudunk megőrizni a megmaradt értékekből. Sajnos sok negatív példa van arra a világban, hogy a nagyszámú turista az ott élők életét megkeseríti. Nagyon fontos, hogy az értékeinket megőrizzük. Kisorosziban sok régi épület maradt fenn. A természeti értékeink is Natura 2000 védelem alatt állnak. Kisoroszi fejlesztését  csak az értékek megőrzése mellett szabad megvalósítani.

A falu-szépészeti program megvalósításánál nem az a cél, hogy városi mintát másoljunk, hanem, hogy meglévő értékeinket megőrizzük,

illetve amit elrontottunk, azt kijavítsuk. Nagyon örülnék annak, ha sikerülne a falut elcsúfító elektromos kábeleket, oszlopokat megszüntetni. Az elektromos áramot földkábeleken lehetne vezetni.

 Kisoroszi, Damjanich utca, fotó: Szily Boldizsár 

 Kisoroszi, Hősök tere, Nepomuki Szent János szobor fotó: Györgyi János

 Kisoroszi, Széchenyi út 93. önkormányzat épülete, fotó: Szily Boldizsár

– Mi a Kiskert – Nagy öröm program? Kik vesznek benne részt?

- A program célja elsődlegesen a szemléletformálás és a szakmai támogatás, tanácsadás. Kisorosziban minden házhoz tartozik annyi földterület, hogy konyhakertet lehessen csinálni.

Ma az a helyzet, hogy a lakosok nagy része elmegy az üzletbe és azon bosszankodik, hogy nincs, petrezselyem a boltban, ahelyett, hogy kimenne a kertbe, és onnan szedné le.

Nagyon-nagy öröm, hogy a programban minden korosztály részt vesz. Az idősek tudását itt a fiatalok átvehetik, és reméljük, hogy továbbadják. Újra kell tanulni olyan dolgokat, amiket már elfelejtettünk. Remélem, minél többen csatlakoznak a programhoz és otthon, saját kertjükben, megtermelik a zöldséget és a gyümölcsöt.

Györgyi János

A Tahitótfaluról származó Füzes Ádám katolikus pap szerint kevesebb mohósággal kellene kizsákmányolnunk a világot, elhasználni a kőolajat, a vizet, a tiszta levegőt. Az atya úgy véli, Kisoroszi természeti értékei csodálatosak, a nyugati világban pedig már sok helyen kezd divat lenni a természet védelme. Füzes Ádám hangsúlyozta, hogy karácsonykor nyitottnak kell lenni arra, hogy Isten is megjelenhessen ünnepben. Isten nélkül ugyanis még inkább sérülékeny az ünnep és mi magunk is.

Dr. Füzes Ádám katolikus pap

– Ön gyakran megfordul Kisorosziban, miért látogat el a településre, mit szeret benne?

– A szomszéd településről, Tahitótfaluról származom, szüleim és a húgom családja ma is ott élnek. Gyerekkoromban sokat eveztünk, kirándultunk a szigetspiccre. Sajnos az utóbbi időben csak ritkán fordulok meg Kisorosziban, régebben gyakrabban kerékpároztam erre.  A Duna kettéágazása, a szigetcsúcs, a Visegrádi-hegység és a Börzsöny látványa, valamint a falu autentikus hangulata mindig megfogott. 

 – A Kisoroszi Online fontosnak tartja a természeti értékek és az épített örökség megőrzését. Milyennek ítéli meg a település épített és természeti értékeit? 

 –  Példaértékű, ahogyan a régi épületeket felújították, csodálatos természeti adottságok vannak a Szentendrei-sziget északi végén, nem véletlenül kedvelt kirándulóhely.

– Ferenc pápa a Vatikánban látogató Donald Trump amerikai elnöknek klímaváltozásról szóló Laudato Si  című első körlevelét adta ajándékba, melynek bevezetőjében Assisi Ferenc idézet olvasható: „Áldott légy, Uram, földanya-nővérünkért, ki fenntart és ellát minket, gyümölcsöket terem, színes virágokat és füvet”. Mi volt a szándéka ezzel? 

– Nem tudom, nem vagyok vatikanista.  

– A klímaváltozás egyik legborzasztóbb paradoxona, hogy az ártatlanokat – a legszegényebbeket és a még meg sem születetteket – érinti legsúlyosabban. Sokan úgy gondolják, hogy miért kellene bizonytalan jóslatok miatt föláldozni a kényelmünket olyan emberekért, akiket nem is ismerünk? Mi erről a véleménye? 

 – A fent idézett Laudato Si alapvetően erkölcsi jellegű tennivalónak tartja a teremtett világ megóvását, ez pedig önkorlátozással jár.

Kevesebb mohósággal kellene kizsákmányolnunk a világot, elhasználni a kőolajat, a vizet, a tiszta levegőt, kevesebbet kellene zajongani.

Sajnos erre azonban a mai nyugati civilizáció nem kész, illetve a tudat-befolyásolók, a reklámok, a divat és a kényelem mind az erkölcsi megfontolás nélküli világ felé vezetnek bennünket.

– Egyre többet hallunk és olvasunk arról, hogy globális problémáink (például a klímaváltozás) meghatározó módon erkölcsi jellegűek. Áder János a parlament előtt megtartott beszédében megemlítette, hogy a környezetvédelmet illetően a Föld szinte minden országára jellemző a politikai nemtörődömség, a kormányzati felelőtlenség”. Mi erről a véleménye, min kellene változtatni, hogy ez megváltozzon? 

– A politikához nem értek sajnos, de szerencsére sokan foglalkoznak már ezzel. Sajnos a közvetlen, rövid távú gazdasági és politikai érdek ezt sokszor felülírja.

 – „Ez a teremtő Isten elleni bűn kora! ” – mondta korábban XVI. Benedek pápa annak kapcsán, hogy az elmúlt évtizedekben gyakoribbak a természetellenesnek mondható tevékenységek. Ön szerint ez a tendencia megállíthatatlan vagy vannak-e esetleg biztató jelek? 

– Nem tudom, hogy megállítható-e, de annak örülök, hogy vannak jó gondolkodású emberek, csoportok, sőt, nyugaton már sok helyen kezd divatos lenni a természet  védelme, az önkorlátozó, tudatos fogyasztói magatartás, trendi a környezet szeretetet.

 –  Most advent van, készülődünk a karácsonyra, adventi koszorút azok is készítenek, akik nem vallásosak. Ez csak egy szokás, vagy van más jelentősége is?  

- A 19. században egy német evangélikus lelkész készítette az első adventi koszorút, és naponta mindig eggyel több gyertyát gyújtott rajta. Ennek egyszerűsített változata terjedt el aztán: vasárnaponként egy-egy gyertyával többet gyújtunk.

Az adventi koszorú otthonainkba varázsolja a várakozást, a meghittséget, főleg, ha a család este le tud mellé ülni egy kis időre.

A templomban persze nagy liturgikus műgonddal gyújtogatjuk a gyertyákat. Olyan kapocs a koszorú, amely se nem liturgikus, se nem profán. Paraliturgikus, amely összeköti otthonainkat templomainkkal.

 – Van jelentősége annak, hogyan néz ki az adventi koszorú? 

– Sok plébánián advent első vasárnapja előtti szombaton van közös koszorúkészítés. Én is voltam ilyenen, érdekes látni, ahogy mindenki a maga ízlése szerint készíti a koszorút. Vannak lényeglátó minimalisták és szertelenül örvendezők. Szép látni a sokféleséget.

 – Miért van négy gyertya az adventi koszorún? 

– A négy vasárnapot jelzi a négy gyertya. Minden vasárnap eggyel többet gyújtunk meg: ahogy megyünk bele a sötétségbe, az egyre hosszabb éjszakákba, úgy nő a fény a koszorún, végül pedig a karácsonyfa borítja fénybe a leghosszabb éjszakát.

 – Adventi naptárt sokan használnak, helyes, ha a naptárt nyitogató gyerekeket csokoládéval jutalmazzuk? 

– Nem tudom. Én mindig örültem neki. Érdemes tisztázni előtte, hogy a gyermek nem tett-e édességböjtre fogadalmat az advent elején, mert akkor nagy kiszúrás.

 – Ez az interjú karácsony előtt jelenik meg, hogyan kellene egy katolikus családnak várni az ünnepeket? Minek kellene prioritásnak lenni?  

– Talán a figyelmes szeretetnek, és nyitottnak lenni arra, hogy Isten is megjelenhessen benne. Isten nélkül még inkább sérülékeny az ünnep és mi magunk is.  

Az adventi előkészületekről részletesen a Magyar Kurír – ban olvashatnak  

 Györgyi János

„Megosztja a falu lakosságát Havas Henrik ügye” – nyilatkozta a Kisoroszi Online-nak Molnár Csaba, Kisoroszi polgármestere. A polgármester azt várja, hogy a megvádolt Havas Henrik képviselőtársuk megjelenik a december 14-i nyílt képviselő-testületi ülésen és elmondja álláspontját. Molnár Csaba kifejtette, hogy a parlamenti és önkormányzati képviselők nem hívhatóak vissza, ezért hasonló ügyek esetén minden képviselőnek mérlegelnie kell azt, hogy meddig tudja hitelesen képviselni választóit. Az önkormányzat a szexuális zaklatás és a hatalommal való visszaélés minden formáját mélységesen elítéli.

Fotó: Molnár Csaba, Kisoroszi polgármestere

- Kisoroszi lakosságát izgalomban tartja egy önkormányzati képviselőjük körül kialakult országos médiabotrány. A faluban élők mit szólnak hozzá?

 - Kisoroszi önkormányzatának képviselőjét, Havas Henrik képviselő urat többen szexuális zaklatással vádolták meg, és ez országos médianyilvánosságot kapott. A falunkban több országosan ismert ember lakik vagy van nyaralója.

A lakosok figyelemmel kísérik az ismert emberekkel kapcsolatos híreket, kíváncsiak arra, hogy mi történik a világban, de szerintem igazán az érdekli őket, hogy elkészült a buszmegálló és nem kell az esőben várakozni a buszra.

Most úton-útfélen megállítanak az emberek a faluban, hogy polgármester úr, mi igaz ebből? Van, aki sajnálja Havas Henriket, és úgy vélik, hogy rágalmazzák, mások meg fel vannak háborodva a neki tulajdonított cselekmény miatt. Nagyon nagy a zavarodottság az üggyel kapcsolatban. Megosztja a falu lakosságát Havas Henrik ügye.

Kisoroszi madártávlatból, 2017. december 1., fotó: Szily Boldizsár

 - Mi a teendője ilyenkor a település polgármesterének?

 - Kisoroszi egy kicsi település, mindenki ismeri egymást, amikor önkormányzati választás van a településen, akkor minden polgármester- és képviselőjelölt kiáll a falu népe elé és elmondja, hogy hogyan képzeli el a település jövőjét és mit szándékozik tenni, ha megválasztják képviselőnek vagy polgármesternek. Így tett Havas Henrik képviselő úr is.

Ilyen kis közösségben, mint Kisoroszi, nem a médiában kialakult kép, vagy a politikai hovatartozás alapján választanak az emberek képviselőket, hanem a személyes benyomás alapján.

Én azért hívtam össze - Havas Henrik képviselőtársunk ügyében - egy nyílt képviselő-testületi ülést, mert ezt a lakosok kérték tőlem. A képviselő úrnak itt lehetősége lesz személyesen kifejteni az álláspontját. Fontos szempont volt az is, hogy ne csak az országos médiából kelljen tájékozódniuk a település lakosainak.

 - Milyen hatásköre van a képviselő-testületnek ilyen ügyekben, milyen döntés születhet a nyílt képviselő-testületi ülésen?

 - A parlamenti és önkormányzati képviselők nem válthatóak le, nem hívhatóak vissza,

ezért minden képviselőnek mérlegelni kell azt, hogy hasonló ügyek esetén meddig tudja hitelesen képviselni választóit.

Jogi értelemben, – esetleges visszahívásával kapcsolatban - nem kompetens Havas Henrik képviselő úr ügyében Kisoroszi képviselő-testülete. Ha a képviselő úr eljön az testületi ülésre, akkor lehetősége lesz arra, hogy személyesen tájékoztassa képviselőtársait és a falu lakosságát a szexuális zaklatás vádjával kapcsolatban. A képviselő-testületi ülésen a képviselők is kifejhetik a véleményüket az ügyről. Szeretném hangsúlyozni, hogy az önkormányzat a szexuális zaklatás és a hatalommal való visszaélés minden formáját mélységesen elítéli.

Kisoroszi Online

Pályi Péter Kisoroszi református lelkésze lapunknak elmondta, hogy folyamatosan érzi az Úristen támogatását a gyülekezet életében, így a templomtorony építésénél is - A lelkész véleménye szerint az ökumenizmus nem azt jelenti, hogy összemossuk egymás hitét; mindenki kövesse a maga meggyőződését és a maga helyén találja meg a lényeget: Krisztust – Véleménye szerint, Európát már megint a magyaroknak kell megvédeni.

 Pályi Péter

- Mielőtt Kisorosziban elvállalta a református gyülekezet vezetését, mivel foglalkozott?

- Mindig is volt bennem egy érzés, hogy lelkész szeretnék lenni, mégsem így alakult. A gimnázium után beiratkoztam a Budapesti Műszaki Egyetem Energiatermelési Ágazatára. Az egyetem elvégzése után pedig az Energiagazdálkodási Intézetnél (EGI) kezdtem el dolgozni. Erőművek fejlesztésén dolgoztunk, végzettségem szerint egy atomerőművet is megtervezhetnék. Utána épületgépészettel foglalkoztam, tíz éven át tevékenykedtem, mint mérnök.

- Miért nem maradt a műszaki pályán?

- Belülről mindig szólt egy hang, hogy „téged várnak az öregek, neked lelkésznek kell menned”.  Arra gondoltam, hogy Tolnában-Baranyában van egy kiöregedett kis gyülekezet, majd oda küld az Isten. Beiratkoztam a teológia levelező tagozatára és a kisfiammal együtt kezdtünk iskolába járni, ő is elsős volt, én is.

- Hogyan került Leányfalura?

- A teológia elvégzése után Leányfalun vártak az öregek. A református egyháznak van itt egy hetven fő befogadására alkalmas idősotthona. Az otthon vezetésére kerestek embert. Amikor odamentem ötven fő élt az otthonban. Pomázról jártam be dolgozni minden nap, de ezt nem lehetett ingázva végezni, mert ez a munka éjjel-nappali jelenlétet kívánt. Leányfalura költöztünk. A leányfalui Idősek Református Szeretetotthonának vezetésénél nagyon jól jött a mérnöki tudás, sokban segítette a munkámat a műszaki tapasztalat.  Amikor Leányfalura kerültem kiderült, hogy sok fejlesztenivaló van az infrastruktúrán. A komfortfokozatot növelni kellett. Csináltattam egy tervet, de a terv mellé nem volt meg a pénz. Egyszer felhívott telefonon Bocskai Katalin, hogy ő nagyon jól ismerte Ravasz Lászlót, az – 1975-ben bekövetkezett haláláig – Leányfalun élő püspököt, ezért szeretné adománnyal segíteni az otthont. 15 millió forintot ajánlott fel, ez elég volt a beruházás felére, a többit a református egyház adta hozzá. További fejlesztéseket állami támogatásból és saját forrásból valósítottunk meg. Azt tapasztaltuk, ha az Úristen építkezni akar, akkor nincs az az ember, aki meg tudja azt akadályozni! Később lemondtam az Intézetvezetői pozícióról és lelkipásztorként dolgoztam ugyanott tovább.  Ezalatt a környék településein sokat helyettesítettem a lelkipásztorokat, az egész Dunakanyart jól ismertem.

 - Mióta vezeti a Kisoroszi gyülekezetet? Milyen nehézségek voltak a Kisoroszi református gyülekezetben?

- A Duna túlsó partján lévő szomszéd faluból, Dunabogdányból származom, édesapám ott volt lelkész. Ismertem a Dunakanyar református lelkészeit, de a faluk lakosságát nem. Kisoroszi református lelkészével Tóth Józsi bácsival is jó viszonyban voltunk. A gyerekeivel együtt nőttünk fel, a mai napig jóban vagyunk. A Kisoroszi missziói gyülekezetben 2011 áprilisában kezdtem szolgálni, mint helyettes lelkipásztor, Makkai Lilla tiszteletes asszony nyugdíjba vonulása után. 2012 nyarán kérte meg a presbitérium levélben Szabó István püspök urat, hogy engem nevezzen ki véglegesen a missziói egyházközség lelkipásztorának. Amikor elkezdem a gyülekezetben a szolgálatot, akkor a kasszában 9 600 Ft, a bankszámlánkon 16 000 Ft, az asztalon pedig 200 000 Ft összegű kifizetetlen számla volt. Sáfársági napot hirdettünk a gyülekezet tagjai között. Egy hét múlva 205 000 Ft gyűlt össze! Ad az Úristen annyit amennyire szükség van. Ez volt az első jele annak, hogy Istennek valami célja van velünk. Ezután az Úr rendbe szedte a gyülekezet lelki és anyagi dolgait.

- A Kisoroszi gyülekezet hogyan készült a reformáció 500. évfordulójára?

- Szerényen, anyagi lehetőségeinkhez mérten, arra gondoltunk, hogy kívülről kifestjük a templomot a jubileum tiszteletére. A templom átvizsgálásakor vettük észre, hogy torony beázik és a tartógerendák szét vannak korhadva, életveszélyes a szerkezet. Halaszthatatlanná vált a toronysisak kicserélése.Három kivitelezési ajánlat közül a presbiteri testület egy adventista hívő ember ajánlatát fogadta el.Az Úristen vezette döntésüket.

Gyűjtést hirdettünk, s a gyülekezet tagjain kívül idegen emberek is  adakoztak; volt aki milliókat adott, volt aki ötezer forintot. Mindkettőnek ugyanakkora az értéke – mert mindenki a lehetősége szerint adott – és összejött a szükséges összeg!

A kivitelező ragaszkodott a szombati munkaszünethez, én meg a vasárnapi pihenőnaphoz ragaszkodtam. Így hétfőtől péntekig tartott a munka, de soha nem hiányzott az a két Istennek szentelt nap. A kivitelezők szívvel-lélekkel dolgoztak. Pár hónap alatt felépült a torony, határidőre.

Fotó:Pályi Péter

Fotó:Pályi Péter

Fotó:Pályi Péter

Fotó:Pályi PéterFotó: Szily Boldizsár

Kisoroszi, 2017. október 12-én reggel, fotó: Szily Boldizsár

-  Isten segítségével és az emberek adakozásából felépült a torony és megújult a templom, de van elég hívő, aki vasárnaponként, istentiszteleti alkalmakkor megtöltse a templomot?

 -  A gyülekezet létszámához képest elég szép a templomlátogatók száma. S mindenkit szeretettel várunk és fogadunk.  Aki bemegy, a templomba az nem megy el onnan üres szívvel.  Aki nem tud az Úristenhez fordulni, hogy elmondja neki a bánatát és örömét, azaz nem tud beszélni Istennel, az nem hívő ember. Kérdezem az emberektől, miért nem jönnek templomba? Az válaszolják, hogy imádkozni otthon is lehet. Mire való hát a templom? A templom az a hely ahol az Úristen akar mondani nekünk valamit. A szószékről én közvetítem az Isten szavait.  

Ha valaki úgy dönt, hogy nem megy el a templomba, ez azt jelenti és üzeni az Istennek, hogy ma nem vagyok kíváncsi Rád.

Nem vagyok kíváncsi arra, hogy mit akar nekem mondani az Úr. Ezek nagyon súlyos, cselekedet által kimondott mondatok, Isten akar mondani neked valamit, de ez téged nem érdekel. 

A templom egy szakrális tér, ahol Isten szól hozzánk. Istent így semmibe venni veszélyes dolog.

Nem csodálkozom, hogy az emberek csak panaszkodni tudnak, ha megkérdezzük őket, hogy vannak. Egyébként a szeretet krisztusi parancsát is csak közösségben lehet gyakorolni. Imádság nélkül pedig nem hívő az ember, csak vallásos, az imádság beszélgetés Istennel.

 - A templomokban nagyrészt idős emberek vannak, hol vannak a fiatalok?

- Fiatalokat abból kellene kimozdítani, hogy egész héten dolgoznak vagy iskolába járnak, a hét végén meg csak buliznak, szórakoznak és ez így megy egész évben. Én bulit nem akarok szervezni. Nagyon nagy a szülők felelőssége a gyermekek nevelésében. Ha nincs ott a templomban a szülő a gyermek se lesz ott.

A gyermeknevelés a szülő feladata és ez feladat nem adható át senkinek, sem tanárnak, sem lelkipásztornak.

Egy gyermeknek mindig a szülő a minta. A mai gyerekek nincsenek felkészítve az életre, nincs elegendő tartásuk, felnőtt korukban is a szülőkre szeretnének támaszkodni majd. Mi lesz velük, ha eltűnik mögülük a szülő, akkor mit fognak csinálni?

- Milyen programokat tartanak a missziósházban?

-  Az Úristen segítségével a missziósház megmenekült egy tűzvésztől. Éjjel ébresztettek, hogy kigyulladt a missziósház tetőtere. A tűz egy ventilátor hibájából keletkezett,  szerencsére poroltóval sikerült gyorsan eloltani. A később megérkező tűzoltók azt mondták, hogy ha mi nem oltjuk el a tüzet, akkor ők már csak a hamura érkeztek volna. A Baár-Madas Gimnázium által szervezett festőtábor egyik kis résztvevője azt mondta másnap, hogy „tiszteletes úr, magukat nagyon szereti az Isten!”  Valóban így van.

A templom szép lett, a missziósház is megmenekült a tűzvésztől. Nagyon sokat imádkozom az Úristenhez, mondja el, mi a célja velünk itt Kisorosziban, mert biztos vagyok benne, hogy ezek az események nem véletlenül alakultak így.

A missziósházba kizárólag egyházi szervezésű csoportok jelentkezését várjuk. Azt szeretném, hogy ez egy igazi missziós ház legyen, aki idejön, az lelkileg töltődjék fel.

 -  Vannak olyan vélemények, hogy Európát két veszély fenyegeti, az egyik az ateizmus, a másik az iszlám. Mit kell tenni a keresztény egyházaknak ilyen korban?

- Nekem két gyerekem és hét unokám van, aggódom, hogy vajon milyen világban fogják leélni az életüket. Keresztyének. Ezt kell tenni: Keresztyén gyermekeket kell nevelni és szülni. S azután nekünk, keresztyéneknek össze kell tartanunk tudva, nem a felekezetiség üdvözít. Van egy igazi egyház és ennek vannak tagjai, Isten minden templomában ott van, még azt is el tudom képzelni, hogy az iszlám templomokban, a mecsetekben is jelen van.

Az ökumenizmus nem azt jelenti, hogy összemossuk egymás hitét; mindenki kövesse a maga meggyőződését, tradícióját, és a maga helyén találja meg a lényeget: Krisztust.

 Ha Krisztust megtalálja, és vele élő kapcsolatban van, akkor katolikusként is, reformátusként is üdvözül. A békés egymás mellett élés a fontos, mindenki úgy élje meg a hitét, amint megszokta. Nem a felekezet üdvözít, hanem a Krisztusba vetett hit, ha van hitem Krisztusban, akkor üdvözülök.

Az európai értékek védelme, a keresztyénség védelme megint a magyarokra maradt, mint a történelemben már annyiszor. A lengyel II. János Pál pápa szobrának keresztjét majd mi visszük vissza Franciaországba.

Jelenleg itt tartunk…

 Györgyi János

Novembertől egy új, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező szakember fogja vezetni, a 2004 óta családi vállalkozásként működő Rácz fogadót és az éttermet Kisorosziban. A településen élő Balla Máté - az üzemeltető cég ügyvezetője - a Kisoroszi Online-nak elmondta, hogy a környéken lévő gazdálkodóktól tervezik beszerezni az étterem működéséhez szükséges alapanyagokat. Lapunknak kifejtette, hogy az étlapon eddig is szereplő ételek mellett, új választékot is szeretnének kialakítani. Balla Máté elmondta, hogy szeretnénk, ha a Kisoroszi emberek a törzsvendégek közé tartoznának, ezért novemberben vendégül látják a falu lakóit.

Balla Máté

- Évek óta a családjával Kisorosziban él, mivel foglakozott mielőtt elvállalta a Rácz Fogadó vezetését?

- Amióta az eszemet tudom, a vendéglátással foglalkozom. Poharasként kezdtem el dolgozni úgy, hogy semmi tapasztalatom nem volt, csak figyeltem és próbáltam megfelelni az elvárásoknak. Később voltam pultfőnök, főpincér, vadászházvezető. Évek óta a Magyarország legnagyobb fesztiváljain (budapesti Sziget Fesztivál, a soproni Volt Fesztivál – a szerk.) nyújtunk catering szolgáltatást ahol világsztárok ellátása a feladatunk. Szerencsére az utóbbi tizenöt évben, amióta a szakmában vagyok, nagyon sok olyan helyen megfordultam, ahol nem csak lehetett, hanem kellett is fejlődni. Sok kiváló munkatársam és főnököm volt, akiktől azt is meg lehetett tanulni, hogy mitől működik jól egy vendéglátó egység, és ami talán még fontosabb, az is kiderült számomra, hogy mi az az irány, amerre biztosan nem szabad haladni.

- Ön szerint mitől sikeres egy vendéglátóhely, mi a titok?

- A vendéglátás szerintem bizonyos szempontból nagyon egyszerű, de gyönyörű szakma.

Vendégül látni valakit nekem olyan, mintha bejönne a házamba, leülne az asztalhoz az étkezőben. Ez egy óriási megtiszteltetés,

amit nagyon komolyan kell venni! Ha vendég teljesen önszántából a kezünkbe adja a szabadidejét, akár valamilyen jeles családi esemény, ünnepi alkalom lebonyolítását, mert reméli, hogy a lehető legjobban fogunk vele gazdálkodni. Mindent el fogok követni azért, hogy ezzel a szellemiséggel „átitassam” a fogadót.

Kisoroszi, Rácz Fogadó Étterem

- Miért döntött úgy, hogy az idejét és energiáját a Rácz Fogadó vezetésére áldozza?

- Kisoroszi nem lehet elég hálás idősebb Rácz Lajosnak, aki a fogadót megépítette. 2004 előtt nem volt a faluban színvonalas fogadó és étterem. Lajos bácsi Kisorosziban született és a gyermekkorát a faluban élte, ezer szállal kötődik ma is a településhez. Mikor felmerült, hogy családi vállalkozásként már nem üzemeltetik tovább a fogadót és az éttermet nem sokat gondolkodtunk. Megpróbálunk élni a lehetőséggel.

Szakmailag igen izgalmas a feladat az, hogy a hagyományokat megtartva egy hatékony és a mai igényeknek megfelelő vendéglátóhelyet hozzunk létre.

Fontos szempont volt a döntésnél az is, hogy a feleségemmel, (Szily Borbálával – a szerk.) és két kislányommal itt élek Kisorosziban, nekem ez lett az otthonom. A gyerekek itt járnak óvodába és iskolába, minden, ami fontos, ideköt. Bori szintén foglalkozott vendéglátással. Az ő fő feladata a szobafoglalások és a rendezvények koordinálása lesz, ami nagy precizitást igénylő, komoly dolog. Minden fontos döntést együtt fogunk meghozni, gyakorlatilag együtt fogjuk vezetni a fogadót. Egyébként a faluban él a feleségem testvére is és a szüleiknek is van itt háza. Ha a Kisoroszi táblán innen dolgozom, remélem, én is többet lehetek a családommal.

Bodza, Sára, Bori, Máté

- Kisorosziban nyáron jelentős a turista forgalom van, télen viszont csendes életét éli a falu. Tervezik-e, hogy őszi és téli időszakban programokat szerveznek a Kisorosziban élők közreműködésével?

- Szigetmonostoron évente rendezik meg a Piros Lábas fesztivált, amire büszkék lehetnek a szigetmonostoriak. Nekünk, Kisoroszinak is hasonló programokat kellene csinálni, reméljük, hogy az ötleteink meghallgatásra találnak az önkormányzatnál és lakosoknál is. Jelenleg az elsődleges feladatnak mégis azt tartom, hogy a Rácz Fogadó egy stabil, kiszámítható működéssel képes legyen minél több elégedett vendéget kiszolgálni.

-  Kisorosziban jól megfér egymás mellett a golfpályára igyekvő terepjárós, a Sziget-csúcsra tekerő kerékpáros, az otthonába vagy a nyaralójába hazatérő lakos. Kinek szeretnének szolgáltatni?

- Valóban eltérő szolgáltatási igényeket kell kielégíteni, ami nagy szakmai kihívást jelent. Más a feladat egy meleg nyári hétvégén és más egy csendes őszi napon. Azt szeretnénk, ha a Kisoroszi lakosok és a nyaralók is a törzsvendégeink közé tartoznának, mindenképpen szeretnénk kedvező szolgáltatást nyújtani számukra. Novemberben rendezünk egy baráti beszélgetéssel egybekötött összejövetelt a Kisorosziban élő emberek részére, ahol megismerhetik az éttermi szolgáltatásainkat és kóstolhatnak is az új étlapról.

- Molnár Csaba, Kisoroszi polgármestere a lapunknak adott interjúban kifejtette, fontosnak tartja, hogy az önkormányzat biokertészetet hozzon létre. Honnan szándékoznak beszerezni az ételekhez szükséges alapanyagokat?

- Számunkra nagyon fontos, hogy a fogadó és az étterem működéséhez szükséges alapanyagok közül minél többet Kisorosziból vagy a környékbeli településekről szerezzük be, ezzel is csökkentve tevékenységünk ökológiai lábnyomát. Az is nagyon fontos, hogy ha lehet, minél több helyi lakosnak adjunk munkát. Szurkolunk a polgármester úrnak, hogy sikerüljön minél hamarabb létrehozni az önkormányzati biokertészetet, mi biztos vevők leszünk a terményekre.

Megállapodást szeretnék kötni a helyi gazdálkodókkal, hogy számunkra termeljenek zöldséget, gyümölcsöt. A friss alapanyagokból lehet csak finom ételeket főzni.

Aki hozzánk betér, az biztos lehet abban, hogy amit felszolgálunk neki, az kiváló alapanyagokból készül, és nem terheli indokolatlanul a természetet. Gondolom, annak a vendégnek aki - Natura 2000 védelem alatt lévő- Szentendrei-sziget északi csúcsára kilátogat, ez fontos.

- A Rácz Fogadó és Étterem eddigi szolgáltatásai miben fognak változni?

- Minden eddigi szolgáltatást továbbra is igénybe lehet venni, a kerékpár kölcsönzéstől a szállásig. Az étlapon megmaradnak azok az ételek, amit a vendégeink nagyon szeretnek, és szinte már az étterem védjegyévé váltak, de aki izgalmas, újabb típusú ételeket keres, annak sem fogunk csalódást okozni.

Éber Sándor

Molnár Csaba, aki korábban 12 évig volt Kisoroszi polgármestere, a közelmúltban megtartott időközi választáson ismét elnyerte a település bizalmát. A polgármester a Kisoroszi Blognak adott interjúban kifejtette, hogy fontosnak tartja a falusi közösségi istálló létrehozását, a Cseres-tó rekultivációját, a legelő közösségi tulajdonba vételét, a kis-dunai part sétánnyá alakítását, a Szigetcsúcs fejlesztését és a kerékpárút árvízvédelmi gátként történő hasznosítását.

Fotó: Molnár Csaba Kisoroszi polgármestere

– Kisoroszi lakosságát nagy izgalomban tartotta az EuroVelo 6 kerékpárút tervezett beruházása, valamint a hozzá kapcsolódó – a Hajós utcánál kijelölt – gyalogoshíd megépítése. Egy 2014-ben készült megvalósíthatósági tanulmány önálló kerékpárút építését nem javasolta a Kisorosziba vezető úton. Révész Máriusz kormánybiztos a Kisoroszi Blognak azt nyilatkozta, hogy ezt a kérdést újból meg kell vizsgálni. Azt is elmondta, hogy gát építését nem tervezik. Ön milyen nyomvonal megépítését támogatná a kerékpárúttal kapcsolatban?

– Én a híd és a kerékpárút kérdését egyben kezelem. Jó megoldásnak tartom, hogy a híd a Hajós utcánál épül meg, a kerékpárút nyomvonala azonban valóban bizonytalanná vált. Révész Máriusz kormánybiztos úr véleménye az, hogy nem tudják támogatni a kerékpárút árvízvédelmi funkcióját, mivel ez jelentős költségnövekedéssel járna. Én mégis úgy érzem, hogy amikor „élesedni fog” a híd és a kerékpárút engedélyeztetése, akkor jó eséllyel tudunk majd tárgyalni a kerékpárút kérdésében is.

Én mindenképpen a Kisorosziba vezető országút kis-dunai oldalán történő külön kerékpárút építését javaslom, mely egyben árvízvédelmi célt is szolgálna.

Ebben az esetben nem sérülne a faluba bevezető országutat szegélyező gyönyörű fasor sem.

Fotó: a tervezett EuroVelo 6 útvonala

– Kisorosziba nyáron jelentősen megnő a turisták száma, a megnövekedett forgalom nagy terhelést jelen a településre. Az EuroVelo 6 kerékpárúton csúcsidőben várható, hogy rengeteg kerékpáros fogja Kisoroszit érinteni. Számos negatív példa van arra, hogy a település befogadóképességét meghaladó számú turista az ott élők életét megkeseríti.  Milyen szempontokat kell figyelembe venni a kerékpárút tervezésénél, hogy a Kisoroszi lakosainak életminősége ne romoljon a kerékpárút megépítése után?

- Az esetlegesen megnövekedett forgalom csillapítása érdekében jó megoldásnak tartom, hogy rögtön a település elején vigyük be a kerékpárutat a hídhoz, így tulajdonképpen az átmenő forgalom alig érinti a települést.

Szerintem a nyári nagy turistaforgalom legjelentősebb problémáját a Széchenyi út túlterheltsége okozza.

Erre szeretnék megoldást találni, egy új parkoló rendszer kiépítésével, sebességkorlátozással és egyéb eszközökkel. A későbbiekben nem vetem el annak a lehetőségét, hogy az átmenő forgalmat, részben külterületi utakra tereljük. Én úgy gondolom, hogy a híd és a kerékpárút megépítése nem fog rontani a lakosság életminőségén, hanem javítani fogja a közlekedési lehetőségeket. Nagyon fontos, hogy biztonságosan el lehet majd jutni kerékpárral a környező településekre. A kerékpárosút és a hozzá kapcsolódó híd fontos Kisoroszinak és a Dunakanyarnak is.

Fotó: Széchenyi utca részlet

– Sokan Kisoroszi egyik vonzerejét abban látják, hogy jól megfér egymás mellett a hagyományos falusias tevékenység és a nyaraló életmód. Az utóbbi időben nem látni a falu utcáján ballagó teheneket, viszont egyre több az autó. Mit szándékozik tenni az önkormányzat, hogy Kisoroszi se essen áldozatul a tömegturizmusnak, és fenn maradjon a falusias tevékenység is? Tervezi-e az önkormányzat falusi közösségi istálló létrehozását, amely segítené a hagyományos falusi életforma fenntartását?

- Mint gyakorló állattartó tisztában vagyok vele, hogy ez egy nem egyszerű feladat. Évekkel ezelőtt megindítottuk a „Kis kert nagy öröm” pályázatot, ezt szeretném tovább bővíteni háztáji telkek kialakításával. A lakosok egy részének és nekem is régi vágyam a falusi közösségi istálló létrehozása, ennek eddig az volt az akadálya, hogy nem volt megfelelő ingatlan e tevékenység végzésére.  Remélem a közeljövőben sikerül az önkormányzatnak megvásárolni erre a célra egy kiválóan alkalmas falusi házat a Hősök terén, a játszótérrel szemben, amely portáján korábban tradicionális paraszti gazdálkodás folyt.

A közösségi istálló nagyon jó lehetőség arra, hogy a gyerekeknek mintát tudjunk mutatni a hagyományos falusi gazdálkodásról. Létre lehetne hozni az önkormányzati biokertészetet, amelynek terményeit az iskolai és óvodai étkeztetésben használnánk fel.

A gyerekeink jó minőségű bioélelmiszert ehetnének. A fiataloknak nyári tábort tarthatnánk. A kisistálló megismertetése nagyon fontos lenne a gyerekek számára. A legelőre lehetne kihajtani a birkákat és a kecskéket, az istállóba a szarvasmarha tenyésztés is megvalósítható. Véleményem szerint jelentős érdeklődés lenne a közösségi istálló iránt és nagyon fontos tudatformáló hatása lenne. Vannak a településen ennek ellenzői, remélem, hogy ha megismerik ennek a fontosságát és értékeit, módosítanak álláspontjukon.

– A Kisoroszi Blog olvasói közözött szép számmal vannak olyanok, akik évek óta a Szigetcsúcson töltik szabadságukat és aggodnak azért, hogy jelenlegi „nomád”nyaralási lehetőség megváltozik, van olyan is, aki vízöblítéses WC–re és zuhanyozós kempingre vágyik.  Ön melyik véleménnyel ért egyet? Tervezik-e a Szigetcsúcson lévő sátorozó hely fejlesztését

- Tervezzük a fejlesztését a Szigetcsúcson lévő sátorozó helynek. A képviselő-testület alapvető döntés előtt áll, mivel őszre lejárnak a jelenlegi büfészerződések. Döntenünk kell a pályázati hosszabbítás, a teljesen önálló üzemeltetés vagy a hosszú távú bérbeadás lehetőségei között.

A Szigetcsúcs fejlesztésével kapcsolatban értelmes vitát kell folytatni arról, hogy maradjon-e a félnomád jelleg, vagy fejlesszük a Szigetcsúcs táborozó helyet.

Dönteni kell arról is, hogy milyen mértékű fejlesztés legyen. Véleményem szerint vízöblítéses WC-t kell kialakítani a jelenlegi „pottyantós”árnyékszék helyett. Egy nyári hétvégén közel 2000 ember tartózkodik a Szigetcsúcson, ez jelentős szakaszos terhelést jelent minden infrastruktúrára. Szennyvízcsatorna kiépítése esetén a papgödöri szennyvízátemelő kapacitása kevés lenne a csúcsterhelésre, ezért fejleszteni kellene, viszont az év jelentős részén nem lenne kihasználva. Racionális megoldásnak tűnik a szennyvíz zártrendszerű emésztőben történő gyűjtése – ma is így történik – és szippantó kocsival történő szállítása. Én egyéb fejlesztést nem tartok szükségesnek. A Szigetcsúcs előtt lévő sportpályát hasznosítani lehetne sport célokra.  A sportpályán megtiltottuk az autóparkolást, nyári hétvégeken 300-500 autó veszi igénybe az újonnan kijelölt parkolót.

Fotó: Kisoroszi Szigetcsúcs

Van egy régi terv, ez a „Sziget a Szigetben” nevű fejlesztés. A Nagy-Duna és a Kis-Duna között régen egy árok húzódott, amelynek a nyomai ma is láthatóak. Ha a régi árkot visszaállítanánk mederkotrással, akkor egy csatorna keletkezne a két Duna-ág között. A csatornában védett csónakkikötőt lehetne kialakítani. A csatorna felett kis hidat kellene építeni ezen keresztül, így lehetne megközelíteni a Szigetcsúcsot. A fejlesztés még csak elvi szinten van, sokat kell még tenni azért, hogy megvalósuljon, mivel ez egy Natura 2000 védett terület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség jóváhagyása is szükséges.

Fotó: Kisoroszi Szigetcsúcs

 Kinek a tulajdonában van a jelenleg a Szigetcsúcs?

 - Ha a Szigetcsúcsot középen megfelezzük, akkor kis-dunai rész Kisoroszi önkormányzat tulajdonában van a Nagy-Duna felé eső területen a Magyar Állam a tulajdonos, a kezelője a Pilisi Parkerdő Zrt. volt.

Korábbi polgármesteri ciklusom fontos eredményének tekintem, annak elérését, hogy erre a területre  az önkormányzat megkapja a kezelői jogot,

jelenleg az egész Szigetcsúcs a Kisoroszi önkormányzat kezelésében van. A sportpálya és a Rácz kert épülete is az önkormányzat tulajdona.

- Példaértékű kezdeményezés Kisorosziban az Ófalu pályázati program, amely segítségével számos régi ház utcai homlokzata megújult. Folytatódik-e a jövőben az Ófalu rehabilitációja?

- Az Ófalu pályázati program jövőjével kapcsolatos kérdésben Szily Boldizsár (szerk. a program elindítója és szakmai vezetője) őszre elkészíti a javaslatát a program esetleges módosításával kapcsolatban. Az önkormányzat képviselő-testülete az ő javaslatát fogja majd tárgyalni az ősz folyamán.

 Fotó: Kisoroszi, régi házak megújult utcai homlokzata

- Kisoroszi nagy-dunai partján van a falu legelője, amit időnként elönt a Duna. Az önkormányzatnak mi a célja ezzel a területtel?

- A legelő több száz ember osztatlan közös tulajdona, két tulajdonosi érdekcsoport befolyása alatt van ez a területet. Fogalmazzunk úgy, hogy a legelőt elérhetik a jogi viták, amelyekből rengeteg kellemetlenség és konfliktus lehet. 1993 előtt közösségi tulajdonban volt a legelő. Én szeretném, hogy az önkormányzat vásárolja meg a területet és ismét a település tulajdonába kerüljön vissza a legelő. Ez nem kerülne sokba, mivel ez egy 10-12 aranykorona értékű árvizes terület.
 Fotó: Kisoroszi legelő

 - Kisoroszi keleti részén van a Cseres-tó, ahol régen sóderbányászat folyt. A bányászati tevékenység több mint tíz éve megszűnt, jelenleg „balkáni” viszonyok vannak a tó körül. Milyen fejlesztést  tervez önkormányzat a tó környékén?

 - A Cseres-tó egy korábbi bányató, amelyben tilos fürödni, mégis mindenki fürdik benne, nem működik rendeltetésszerűen a horgászegyesület sem. Áldatlan állapotok vannak. A tó területén az önkormányzatnak közel egy hektár résztulajdona van. A  bányát üzemeltető cégnek – Dunakanyar TSz, mint bányászatra jogosult-  a hatóság előírta, hogy végezze el a terület rekultivációját, ez azonban a mai napig nem történt meg. (Strand, napos part, horgászati lehetőség). Ez sajnos a mai napig nem történt meg, mivel közben perek akadályozzák a bányászatra jogosultat ennek elvégzésében. Az önkormányzat kezdeményezi a terület tulajdonosaival, hogy közösen egyezzenek meg a tó kulturált használatáról.  Ez egy fontos fejlesztési lehetőség a település számára.

Fotó: Kisoroszi Cseres-tó és a golfpálya Magyar Golf Club

- Évek óta próbálkozik az önkormányzat a kis-dunai partszakasz rendbetételével, többször felmerült a Duna-parti sétány létrehozása. Mi szándéka a településnek ezzel a területtel?

 - A falunkat érintő szentendrei Duna-ág vízpartja egy ligetes terület, amelyet időnként napokra elönt a folyó, mert ez a rész a Duna medre. Én szeretném, hogy ez a terület - amely az év jelentős részében szárazon van - egy gondozott sétány legyen, amit elsősorban a Kisoroszi lakosok használnának. A sétány egészen a Szigetcsúcsig járható lesz, ahol lehet majd sétálni, pihenni, lovagolni és kerékpározni is.

 Kisoroszi Online

Szigetmonostor a határcsárdai helyszínen szeretné, hogy megépüljön a kerékpárhíd, mivel így nem lenne szükséges évekig tartó egyeztetést folytatni a vízbázis védelmi övezete miatt. A Szentendrei-szigeten a hídhoz vezető út árvíztől védett és a szentendrei oldalon pedig közvetlen tömegközlekedési kapcsolat van - nyilatkozta a Kisoroszi Blognak Molnár Zsolt, Szigetmonostor polgármestere.

 Molnár Zsolt, Szigetmonostor polgármestere

 – A Szentendrei-sziget északi részén, a Kisoroszit és Dunabogdányt összekötő híd a Hajós utcai helyszínen épül meg. A hídépítés tervezési munkálati elkezdődhetnek. A Szentendrei-sziget déli részén, a Szigetmonostort és Szentendrét összekötő híd helyével kapcsolatban még nem született döntés. Mi az oka annak, hogy elhúzódik a megállapodás?

 - A megállapodás Szigetmonostor részéről bármikor megköthető. A vízbázis védelem szabályai (23/1997 korm. rend.) miatt az egyedüli szóba jöhető helyszín a határcsárdai komp térsége, tekintettel arra, hogy itt a parton nincs vízbázis védelmi belső övezet. Szentendre ezt a helyszínt második helyen támogatja, első helyen a szentendrei belváros közelében szeretnék, ha megépülne a híd. Szentendre álláspontján van Révész Máriusz kormánybiztos úr is, ezért a legutóbbi egyeztetésen ígéretet tett arra, hogy megkísérli a kormányrendelet módosíttatását. Amennyiben ez sikerül, a szigeti oldalon is több lehetőség kínálkozhat. Ez a körülmény hátráltatja most a megállapodást, mi azt szeretnénk, ha mielőbb megépülne. A kormányrendelet esetleges megváltozása sem egy sima döntés kérdése, mivel számos végrehajtási szabály kötődik a rendelethez, sok feladatot hozna magával, emellett a kutak keresztezése technikai feladatokat is jelenthet.

A Szentendre belvárosi hídépítés helyszíne

 – Szigetmonostoron állítólag egység van a híd helyével kapcsolatban, így „csak” Szentendrével kellene dűlőre jutni. A már említett vízbázis védelmi szempontok mellett miért a határcsárdai helyszínt támogatják?

- Az Önkormányzat elsősorban az EuroVelo projekt megvalósításában érdekelt. Mi azt a helyszínt támogatjuk, ahol nem szükséges további évekig tartó egyeztetést folytatni, mert az EU-s pénzügyi ciklus lezárása után félő, hogy nem marad forrás.

A Szentendre belvárosi helyszín a szigetmonostori oldalról nézve minden lakott területtől távol van, és a szentendrei oldalon távoli a tömegközlekedési kapcsolat is, azonban Szentendre belvárosa számára közvetlen zöldterületi kapcsolatot jelentene a sziget.

A szigeti oldalon az idevezető utat is mintegy másfél kilométer hosszban a jelenlegi terepszint fölé kell emelni 2-2,5 méterrel, hogy az áradó Duna ne öntse el a leendő kerékpár utat. Fontosnak tartjuk a közvilágítás kiépítését is az erdős területnél. A határcsárdai hídhely esetén az odavezető út árvíztől védett területen van, a túloldalon pedig közvetlenebb a tömegközlekedési kapcsolat. Noha turisztikai beruházásról van szó, a lakossági közlekedési igények sem hagyhatóak figyelmen kívül, ezért bármely változat esetén a folyamatos, árvízszinttől független használhatóság fontos kritérium a részünkről. Ahol ez garantálható, azt előnyben részesítjük.

A határcsárdai hídhely

 – Szigetmonostor a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóságához tartozik. Révész Máriusz kormánybiztos a Kisoroszi Blognak adott interjújában említette, hogy a beruházás tervezési és engedélyezési folyamata során a nemzeti park feladata a természeti védelmének biztosítása. Veszélyezteti-e az EuroVelo 6 beruházás és a hozzá csatlakozó kerékpáros híd Szigetmonostor természeti vagy épített értékeit?

 -Véleményem szerint nem veszélyezteti a beruházás Szigetmonostor természeti vagy épített értékeit, a Natura 2000 terület a híd engedélyezés során jelenthet korlátozást.

Szigetmonostoron már most, de a jövőben is pont a természeti és épített értékek megőrzésével szeretnénk turisztikai kínálatot nyújtani az ideérkezőknek,

így a mi érdekünk az, hogy ezek megőrződjenek, és a bemutatásuk is oly módon történjen, hogy a beruházás se károsítsa ezeket az értékeket. Ezt a turisták programjának szervezésével tudjuk biztosítani.

– A tervezett EuroVelo 6 kerékpárút mentén élők az őket érintő infrastrukturális gondok megoldását szeretnék a beruházás részeként megvalósítani. Szigetmonostor az évtizedekkel korábban beígért közúti hídépítést várja a fejlesztéstől, a kormány kerékpáros híd megépítéséhez biztosít forrást. Önök 2017. március 30-án egy közúti hidat kompenzáló javaslatcsomagot készítettek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) részére, amelyben – többek között – az orvosi rendelő felújítása, út-és közműfejlesztések is szerepelnek. Ön szerint a kerékpárút építésénél mennyiben kell figyelembe venni a helyiek egyéb igényeit? Nem veszélyezteti-e a beruházás létrejöttét, ha évtizedes problémákat a kerékpárút fejlesztése kapcsán szeretnének megoldani?

- Az EuroVelo 6 kerékpárút  a Megyeri hídtól eltérő projekt. Azt az NFM is külön kezeli, és szerintünk is jól van ez így.

Az autós híd ügyében még semmilyen érdemi megállapodás nem született. Szigetmonostor a korábbi helyi népszavazás kapcsán is ragaszkodik az autós hídhoz, miközben azt látjuk, hogy megépítésére az állam részéről nincs szándék. A kérdésben szereplő javaslat csomag a minisztérium kérésére készült el, azon témaköröket tartalmazza, amelyekben az autós híd esetén előrelépés történne a könnyebb elérések miatt, de annak megépülése elmaradása esetén sürgősen megoldandó probléma. A kerékpáros híd ügyét ez nem fékezheti.

 – A Szigetmonostor honlapján megfogalmazott polgármesteri köszöntő - „A kristálytiszta ivóvízágyon nyugvó falu őrzi a rábízott értékeket, tudva, hogy mindez nem a miénk, hanem unokáinktól kaptuk ezeket kölcsön” - szerint a település vezetői tisztában vannak azzal, hogy milyen felelősségük van az épített és természeti értékek megőrzésében, sokan vannak, akik nem szeretnék, hogy autós híd épüljön a Szentendrei-sziget déli végén, mert az autósforgalom miatt féltik a sziget vízbázisát és élővilágát. Mi az Ön álláspontja a közúti híddal kapcsolatban? Nem okozna Szigetmonostornak is nagy terhelést az áthaladó autósforgalom?

- Az áthaladó autós forgalom mindenképpen terhelést jelentene a településre, mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az áthaladó forgalmat a lehető legkisebbre szorítsuk autós híd esetén.

A közúti híd a település igénye, így attól nem lépünk vissza.

Az állam nem szeretné ezt megépíteni, ez egyébként 1999-től, (amióta az engedélyben szerepel) így van, ezért hangzott el az, hogy a közúti híd által kínált előnyöket kérjük, amely egyébként legegyszerűbben a közúti híddal érhető el. Tisztában vagyunk azzal, hogy a jobb közlekedési kapcsolat a letelepedést is felgyorsítja, annak környezeti terheivel együtt. Ezek kiküszöbölésére az ismeretátadást, a közösségi felelősségvállalás erejét erősítjük már most és szeretnénk erősíteni a jövőben is.

– Szigetmonostor és a hozzátartozó Horány a Szentendrei-sziget kedvelt kiránduló helye. Jelenleg is sokan keresik fel a települést. Az EuroVelo 6 kerékpárúton várható, hogy évente több százezer kerékpáros fogja a települést érinteni. Milyen szempontokat kell figyelembe venni a kerékpárút és a híd nyomvonalának tervezésénél, hogy Szigetmonostor lakosainak életminősége ne romoljon a kerékpárút megépítése után?

 - Mi lehetőségként tekintünk a kerékpárútra. Lehetőségként arra, hogy a jelenleginél nagyságrendileg több helyi munkahely jöjjön létre. A turizmusban az a jó, hogy számos szolgáltatás és még a termelés is épülhet rá.

Szeretnénk, ha újra megerősödne a zöldség- és gyümölcstermesztés, ezen termékek feldolgozása, kézműves termékek előállítása,

szállásadás, szerviz, vendéglő stb.  A spontán turisztikai terhelés úgy tartható kordában, ha szervezet formában bonyolítjuk. Erre már tettünk lépéseket, ezt szeretnénk erősíteni a jövőben. A híd nyomvonal tervezési szempontjait kevésbé határozza meg a kerékpárosok jövőbeni száma. Bármelyik változat esetén, a falu szélén, illetve az egész települést nézve egy szélső utcán haladna az út. Több százezer áthaladó kerékpáros esetén azért bizonyára jelenthet kellemetlenséget. Akiket letérítenénk az útról, azoknak kiszámítható szervezett programot szeretnénk kínálni.

– Szigetmonostor szempontjából milyen jelentősége van az EuroVelo 6 kerékpárút és a Szigetmonostor és Szentendre között tervezett kerékpáros híd megépítésének? Jelent-e valamilyen előnyt Szigetmonostornak a beruházás?

- A kerékpáros hídnak több szempontból van jelentősége. Egyrészt, ahogy már említettem, helyi gazdaságélénkítő hatást generálhat, másrészt

évszaktól, napszaktól és időjárástól függetlenebbé tenné a gyalogos közlekedést, tekintettel arra, hogy a munkaképes lakosság 80 százaléka, a középiskolás korosztály 100%-a ingázik jelenleg,

mindkét hatás életminőségi változást hozhat. A közvetlen szárazföldi kapcsolat mindemellett nyitottabbá tenne bennünket egy esetleges katasztrófahelyzet esetén, ezek mind hétköznapi nagyon fontos szempontok.

Éber Sándor

Visegrádon minden készen áll arra, hogy fogadják az EuroVelo 6 kerékpárúton érkező turistákat – nyilatkozta a Kisoroszi Blognak Félegyházi András, a település polgármestere, aki reményét fejezte ki, hogy a városban élők iskolába, boltba és munkába járásra, valamint szabadidős célból is használják majd.

 Félegyházi András Visegrád polgármestere

– A Dunabogdányban megtartott, a Kisoroszit és Dunabogdányt összekötő híd építésével kapcsolatos megbeszélésen Ön úgy nyilatkozott, hogy ha kisoroszi lakos lenne, akkor nem szeretné, ha a  Rév utcában épülne meg a híd – amely így egyébként a Visegrádhoz tartozó Szentgyörgypusztára ment volna át – és a Hajós utcai helyszínt támogatta. Mire alapozta ezt a véleményét? 

 –Visegrádnak tulajdonképpen mindegy, hogy a 11-es út mellett vagy a Szentendrei-szigeten halad majd az EuroVelo 6 kerékpárút. Az is legföljebb másodlagos, hogy hol épül meg a híd, csak az a fontos, hogy létrejöjjön, pár száz méter különbség a hídépítés két helyszíne (Dunabogdány, illetve Visegrád-Szentgyörgypuszta) között nem bír nagy jelentőséggel. Kisoroszinál viszont nem mindegy, hogy hol csatlakozik a településhez a híd. Budapesten az Erzsébet híd beruházása szolgálhat negatív példaként: lehet, hogy a helyszín a tervezéskor jónak tűnt, de amint az M1-es és az M3-as autópályák átmenő forgalma rázúdult a hídra, tönkretette a Ferenciek terét és a Kossuth Lajos utcát is. A mostani rekonstrukcióval próbálták helyrehozni az akkor elhibázott döntést. Ezeket a tanulságokat azért érdemes megfontolni, mert az ilyen beruházásoknak olyan hatása van egy település életére, mely akár évtizedekig tarthat és nehezen visszafordítható. Kisoroszi esetében is hasonló a helyzet, bár természetesen nagyságrendekkel kisebb beruházásról van szó, és hangsúlyozottan gyalogos és kerékpáros hídról beszélünk.

Kisoroszi közepére ilyen nagy forgalom bevezetése komoly problémákat okozhat, arról nem is beszélve, hogy a Rév utcában álló házak egy részénél ablakmagasságban menne a híd, ami komoly értékcsökkenést idézne elő az ottani ingatlanokban.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az idegenforgalom egyszerre áldás és átok. Nagyon nagy gondot okozna a falu központjába bevezetni ekkora kerékpáros forgalmat.  Aki Kisoroszit akarja meglátogatni, az a Hajós utcai hídon is megteheti, így ebben az esetben a turizmus áldásos része kerülhet előtérbe. 

 – Miután eldőlt, hogy a Szentendrei-szigeten épül meg az EuroVelo 6 kerékpárút, nem kerülnek hátrányba azok a települések, amelyeket elkerül a kerékpárút?

 – A kerékpárút tervezése során az egyik legfontosabb tényező a hálózatosság elvének érvényesítése. Az elmúlt évben kezdeményezője voltam annak az elgondolásnak, miszerint az érintett nyolc település polgármestere nyilatkozatban fogalmazza meg, hogy elfogadja a kormány által meghatározott nyomvonalat azzal, hogy az „átugrott” települések, Dunabogdány, Leányfalu és részben Tahi (településrész) is össze legyen kötve az EuroVelo 6 kerékpárúttal.

 – Döntés született arról, hogy a Hajós utcai helyszínen épül meg a híd, így funkció nélkül marad a Visegrád-Szentgyörgypuszta buszmegálló és a Duna közötti terület. Milyen fejlesztési elképzelése van az önkormányzatnak a Visegrád és Dunabogdány határánál lévő területre?

Fotó: Visegrád-Szentgyörgypuszta, tervezett gépkocsi parkoló helyszíne

– A dunabogdányi hídfőtől pár száz méterre lévő terület – a felmerülő igényeknek megfelelő infrastruktúra kialakításával – kiválóan alkalmas lehet arra, hogy kiszolgálja az EuroVelo 6 kerékpárúton közlekedőket; étkezési lehetőséget a jelenleg is működő Gondűző tud biztosítani, a területen pedig parkolóhelyek, illetve egyéb szolgáltatások kaphatnak helyet.

 – A tervezett kerékpárút mentén élők különféle problémáik megoldását remélik a beruházás részeként. Van, aki több méteres árvízi töltés tetején képzeli el az utat, van, aki az évtizedekkel korábban beígért hídépítést várja a fejlesztéstől. Ön szerint a kerékpárút építésénél mennyiben kell figyelembe venni a helyiek igényeit?

 – A különböző beruházások esetében fontos lenne az egybelátás szemléletét alkalmazni; „a helyiek” ebben jók. A legtöbbször azonban ennek ellentéte az ágazati típusú fejlesztés valósul meg, amelyre jellemző, hogy ha most például kerékpáros utat fejlesztünk, akkor csak arra koncentrálunk, és nem figyelünk egyéb szempontokra. Ez a típusú „probléma” a Dömös és Visegrád közötti kerékpárút tervezett nyomvonalán is felmerül. A 2014-ben készült tanulmányban javasolttal szemben – amely a Duna partján tervezte a kerékpárút megépítését – mi egy teljesen új nyomvonalat javasoltunk, amely szerint a kerékpárút nem a parton valósulna meg, hanem egy olyan nyomvonalon, mely gyönyörű tájképi feltárulásokkal turisztikai attrakció szempontjából is érdekes. E mellett tudni kell, hogy a nagyobb árvizek idején a Duna elönti a Visegrád Dömös közötti utat. 2013-ban másfél méteres víz állt a 11-es út érintett szakaszán, Dömöst körbe zárta a víz és csak egy keskeny földúton, nagyon nehezen volt megközelíthető a település. Az általunk javasolt kerékpárút vonalon azonban nem merülne föl ilyen jellegű probléma. 

Érdemes volna megfontolni a kerékpárút tervezésénél, hogy az útalapot úgy kellene elkészíteni, hogy árvíz – és kizárólag árvíz – idején teherautóval is használható legyen.

Igaz, hogy ez növeli a beruházás költségét, de sokszorosan megtérül. Megértem ugyanakkor azt az álláspontot is, hogy minden igényt nem lehet a kerékpárút-fejlesztés költségvetésébe belerakni.

 – Visegrád a Dunakanyar kiemelt turisztikai célpontja, jelenleg is nagyon sokan keresik fel a várost. Az EuroVelo 6 kerékpárúton csúcsidőben várható, hogy évente többszázezer kerékpáros fog a településen áthaladni. Számos negatív példa van arra (Velence, Dubrovnik, Szentendre), hogy a település befogadóképességét meghaladó számú turista az ott élők életét megkeseríti. Jelenleg mekkora gondot okoz az idegenforgalom a visegrádiaknak?

 – Visegrád részben hasonló helyzetben van, mint az előbb említett települések. A városban nem a klasszikus idegenforgalmi időszakban jelentős a közterületeken is megjelenő turistaforgalom, hanem jellemzően a szép tavaszi és őszi napokon, valamint a hétvégéken. A Rév, Nagy Lajos és Mátyás király utca forgalma gyakorlatilag kettévágja a települést, továbbá valós problémaként jelentkezik, hogy hogyan jut el egy visegrádi polgár a boltig. Jelenleg nehezen becsülhető meg, hogy az EuroVelo 6 kerékpárút mekkora változást fog okozni az átmenő forgalom tekintetében, mindenesetre az önkormányzat feltett szándéka a jelenleg meglévő parkoló kapacitás bővítése, elsősorban a városközponthoz közeli területen gépkocsi megállásra alkalmas park kialakításával. Ugyanitt, illetve a város több pontján kerékpáros parkoló kialakítását is tervezzük.

 – Milyen szempontokat kell figyelembe venni a kerékpárút tervezésénél, hogy Visegrád lakosainak az életminősége ne romoljon a kerékpárút megépítése után? Visegrád szempontjából milyen jelentősége van az EuroVelo 6 megépítésének? Jelent-e valamilyen előnyt Visegrádnak ez a beruházás?

 – A kerékpárút fejlesztése a jelenlegi, idegenforgalommal kapcsolatos kellemetlenségeket nem fogja befolyásolni, mert a belvároshoz közeli szakasz forgalma a Duna-parton halad majd. Azt is látni kell, hogy a kerékpárút-fejlesztés nem csak az idegenforgalmi szempontok miatt fontos, hanem a helyben lakóknak is rengeteg előnnyel jár. Például biztonságosan el lehet jutni kerékpárral a környező településekre, ügyet intézni vagy egyszerűen csak sportolás céljából. A beruházás fontos Visegrádnak és a Dunakanyarnak is.

Jelenleg a 11-es úton turisztikai szezonban életveszélyes kerékpározni, ennek ellenére bátrabb turisták vállalkoznak erre, én is időnként megteszem, de a gyermekeimmel nem merészkedek ki biciklivel a főútra.  

Aki kerékpárral közlekedik, az nem autóval jön a városba az idegenforgalmi szezonban: a Palotajáték idején, pünkösdhétfőn, március 15-én, napos tavaszi, őszi hétvégén autóforgalommal túlterhelt a település, a kerékpárút tehermentesítheti a közúti és a tömegközlekedést is. Véleményem szerint a kerékpárút építése egészségügyi beruházásnak is tekinthető, mert aki rendszeresen kerékpározik, az ritkábban keresi fel az orvosi rendelőket. Visegrádon minden készen van arra, hogy fogadja az EuroVelo 6-on érkező turistákat. A turisztikai attrakciók adottak, a turisztikai kiszolgáló kapacitás rendelkezésre áll, a megfelelő infrastruktúra készen van, minimálisan kell csak fejleszteni.

Fotó: Visegrád madártávlatból, jobboldalon a Fellegvárba vezető Rév utca - Nagy Lajos utca - Mátyás király utca, balra a tervezett autóPARKoló  helyszíne

Györgyi János

A Hajós utcai helyszín alkalmas lehet a Kisoroszinál megépítendő, 4 méter széles kerékpáros-gyalogos híd helyszínének, de a pontos helyszínt a tervezési folyamat során fogják meghatározni - nyilatkozta a Kisoroszi Blognak Révész Máriusz. A kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztésével és népszerűsítésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy a Szentendrei-szigeti önkormányzatok erősen lobbiztak azért, hogy az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpáros út a szigeten keresztül vezessen. A beruházás és a híd építése során is kiemelt szerepet kap majd a természeti értékek védelme, a Kisorosziba vezető 1113. j. országos közút mellé nem tervezik, hogy gátat is emelnének, a közúttal párhuzamos önálló kerékpárút építése azonban indokolt lehet. 

Révész Máriusz kerékpározásért és az aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos Fotó: NFM/Pongrátz Anita 

– Eldöntött tény-e már a híd építése Kisoroszi térségében? Milyen, mekkora híd épülne a térségben?

- A beruházásról a 1013/2017 Kormányhatározat döntött. Kerékpáros-gyalogos hídról van szó. A pontos paraméterek nem ismertek, de egy körülbelül

4 méter szélességű hídról van szó, amelyen nem lehetséges az autóforgalom.

 – A híd helyszíneként felmerült többek között a Rév utca, a Hajós utca és a katolikus templomtól partra vezető út térsége is. A Rév utcai helyszín ellenzői a Duna-parti panorámát, és az itt lévő építészeti emlékeket féltik a beruházástól. Hol lehet ennek a hídnak a helye?

 – A híd pontos helyét a tervezési folyamat során kell meghatározni. A folyamat része lehet a híd helyére vonatkozó tanulmányterv, a szükséges vizsgálati dokumentációk, engedélyes és kiviteli tervek. A Rév utcai helyszínt tudomásunk szerint az önkormányzat és a helyi lakosok sem támogatják. Ezt nem is vizsgálnánk. A Hajós utcai helyszín alkalmas lehet, de ha további helyszínek, ésszerű javaslatok merülnek fel, azokat is figyelembe lehet venni a tervezés során.

 –  Mit adhat a környéken élőknek a kerékpárút fejlesztése és a Kisoroszinál tervezett híd építése?

- A híd helyétől függően a kerékpárút átvezethet a településen, vagy annak csak a keleti térségét érintené. Egyértelműen nagyobb kerékpáros forgalomra lehet számítani, melyet a helyi vállalkozások, üzletek, vendéglátóhelyek ki tudnának használni.

 – Egyesek durva beavatkozásnak tartják egy híd építését Kisoroszi térségében. Ők inkább a révet fejlesztenék, szerintük egy modern, sűrűbben járó hajó is el tudná látni a forgalmat a két part között, akár még az EuroVelo 6 kerékpárosainak is. Mi erről a véleménye?

- Az EuroVelo hálózat elemein megszokott szolgáltatási szintet egy állandó kapcsolat tudná megfelelően biztosítani. Az EuroVelo 6 osztrák szakaszán például nagyon sűrűn vannak a Dunán állandó átkelési lehetőségek.

- Mennyire szempont a beruházás tervezésénél a természeti értékek és az  épített örökség védelme? Kell-e aggódniuk az itt élőknek, hogy jelentősen változik a környezet a beruházás miatt?

- Tekintettel arra, hogy a Duna-part Natura 2000 terület, a természeti értékek védelme kiemelt szerepet kap. Szigorú szabályok határozzák meg, hogy hol és milyen feltételekkel létesülhet ebben a térségben kerékpáros híd. A tervezési és engedélyezési folyamat során a Nemzeti Park és a további szakhatóságok feladata a természeti értékek és az épített örökség védelmének biztosítása.

Közös cél, hogy a híd létesítése a lehető legkisebb mértékben változtassa meg a környezetet.

A híd helyének meghatározása során fontos szempont még az ivóvízbázisok védelme is.

 – A Szentendrei-szigeten, a Kisoroszi térségben megépítendő EuroVelo6 nemzetközi kerékpárút milyen műszaki tartalommal épülne meg? Terveznek-e gátat építeni a kerékpárút miatt a Kisorosziba menő, fasor által szegélyezett út mentén?

- Az EuroVelo 6 kerékpárutat 3 méter szélességűre tervezzük. Indokolt esetben, rövidebb szakaszokon ennél keskenyebb is lehet. A Kisorosziba vezető 1113. j. országos közút mellé a 2013-2014-ben készült megvalósíthatósági tanulmány önálló kerékpárút építését nem javasolta. Ugyanakkor a tervezési folyamat során ezt a kérdést újból meg kell vizsgálni, tekintettel arra, hogy a nyári időszakban a magasabb gépjármű és kerékpáros forgalom konfliktusok forrása lehet. További probléma, hogy a 1113. j. úton nagy sebességgel hajtanak az autósok (teljesen egyenes a vonalvezetés), ami veszélyes a kerékpárosokra nézve.

Így indokolt lehet a közúttal párhuzamos önálló kerékpárút építése, de gát építését nem tervezzük.

 – Mi indokolja, hogy nem a 11-es út mellett, részletekben meglévő kerékpárút összekötésével fejlesztik az  EuroVelo 6 kerékpárutat?

- A 2013-14-ben készült megvalósíthatósági tanulmány a Duna jobb parti nyomvonal fejlesztését javasolta, akkor államtitkári döntés született erről. A Szentendrei-szigeti önkormányzatok azonban erősen lobbiztak azért, hogy az EuroVelo 6 a szigeten keresztül vezessen, ezért döntöttem úgy, hogy a kormány elé viszem a kérdést.

 – Ön tavaly nyáron interjút adott a Mandinernek, amiben megemlíti, hogy a Duna-menti kerékpárút, ha a kormány kiemelt fejlesztésnek nyilvánítja, akkor 2-3 éven belül elkészülhet. Ez az időtartam még mindig aktuális?

- Általánosságban reális lehet, azonban a Szentendrei-szigetre vezető hidak esetében ennél hosszabb idővel kell számolni.

– Mennyire gyorsítja meg a projekt megvalósítását az a tény, hogy kiemelt kormányzati beruházás lett? A kerékpárút által érintett önkormányzatoknak van-e döntési vagy véleményezési joga? Tulajdonképpen ki és hogyan dönt a kerékpárúttal, illetve a híddal kapcsolatos beruházásról?

- A kiemelt státusz az engedélyezési folyamatot gyorsítja meg. Az önkormányzatoknak a tervezés során van véleményezési és döntési joguk. A kormány döntése megszületett. A továbbiakban a tervezőkkel, az érintett hatóságokkal, helyi lakosokkal, önkormányzatokkal közösen kell megkezdeni a tervezést. Véleményünk szerint csak akkor lehet a beruházás sikeres, ha a döntő többség számára megfelelő megoldás és terv születik.

Éber Sándor

A Hajós utca térsége lenne a megfelelő helyszín az EuroVelo6 nemzetközi kerékpárúttal együtt megépülő hídnak, amely Dunabogdányba vezetne át – nyilatkozta a Kisoroszi Blognak Kisoroszi polgármestere. Nádasdy-Csontos Elek szerint, ha a híd a Rév utcánál épülne meg, akkor sérülnének az itt lévő egyedülálló építészeti értékek, a gyönyörű Duna-parti panoráma, az utca végén pedig már 2,5 méter magasan lenne a híd járószintje. A polgármester közölte, hogy a Hajós utcai helyszínt támogatja többek között a Pest megyei főépítész, a Fővárosi Vízművek és a fejlesztési tárca is.

Fotó: www.pestemegye.hu, Nadasdy-Csontos Elek, Kisoroszi polgármestere

– Mennyire eldöntött tény, hogy az EuroVelo6 nemzetközi kerékpárutat bevezetik a Szentendrei-szigetre, és a beruházás keretében két híd is épül, az egyik pedig éppen Kisoroszinál?

– A beruházásról már megszületett a kormány döntése, ami a Magyar Közlönyben is megjelent. Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert azzal bízták meg, hogy február végéig keressen uniós forrásokat a beruházásra, de ha ez esetleg nem sikerülne, akkor is megépül a kerékpárút a két tervezett híddal magyar költségvetési forrásból. Az egyik híd Szentendréből menne át Szigetmonostorra. A Kisoroszinál épülő híd pontos helyszínéről még nincs döntés. Tudomásom szerint a híd már nem épül meg a 2018-as parlamenti ciklusig, a szakértők szerint ehhez már meg kellett volna építeni a cölöpöket, inkább az a valószínűbb, hogy 2019-re, 2020-ra lehet kész.

– Informálisan két helyszín merült fel. Az egyik ilyen helyszín az épített örökségekben gazdag Rév utca lenne, a másik pedig a Hajós utca térsége. Ön melyik helyszínt támogatná?

– Reményeink szerint a híd nem a Rév utcánál épül meg, hanem a Hajós utcánál menne át Dunabogdányra.

A Rév utca nem optimális a beruházásra, túlságosan szép ehhez, ez a legszebb utcánk, az ott lévő páratlan dunakanyari panorámában és a faluképben is kárt tenne. Egy gyalogos, illetve kerékpáros híd is elég nagy monstrum lenne, a Rév utca végén már mintegy 2,5 méter magasan lenne a járószintje a hídnak. Így a Duna partjára való lejutás is nagyon körülményes lenne, ahová most könnyedén el lehet jutni autóval, biciklivel és gyalog is.

Fotó: Kisoroszi Rév utca

A Hajós utca környéke viszont nem olyan gazdag épített örökségben, mint a Rév utca környéke. A Rév utcánál egy híd nem is Dunabogdányra, hanem a Visegrádhoz tartozó Szentgyörgypusztára menne át, míg a Hajós utcánál egy építmény ténylegesen a Kisoroszihoz jobban kötődő Dunabogdányra vezetne át a vízművek vízkútjai mellett.

A Rév utcaiak egyébként aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy ne ott épüljön meg a híd.

A két lehetséges helyszín között nem lenne túl nagy távolság, biciklivel és gyalogosan is csak pár perc plusz különbség lenne a Felvégen, az Ófaluban lakóknak, viszont például a Homokalja, a Rigó, az Akácfa, vagy a Diófa utca térségében lévőknek ez egy közelebbi lehetőség lenne az átkeléshez, amely közelebb is lenne Dunabogdány központjához, például az ott lévő henteshez, gyógyszertárhoz, virágoshoz, vagy bármilyen egyéb szolgáltatáshoz. A Hajós utcai híd közelében is lenne buszmegálló, mégpedig a Kőkeresztnél Visegrád-Szentgyörgypusztához hasonlóan.

Fotó: Kisoroszi Duna part

–  Vannak-e olyan szakvélemények, amelyek a Hajós utcai helyszínt támogatnák a híd építésénél?

– A Fővárosi Vízművek írásbeli állásfoglalásában jelezte a Kisoroszi Önkormányzatnak, hogy a Hajós utcai helyszínt támogatnák. Ez érdekük is lenne, mivel egy 300-as főnyomócsövet is átvinnének a híd alatt, ami Dunabogdány északi részének a vízellátását is jelentősen javítaná. Szabóné Pányi Zsuzsanna, Pest megye főépítésze is a Hajós utcai, az úgynevezett alsó helyszínt támogatja. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól is azt jelezték, hogy maximálisan figyelembe veszik a település érdekeit a beruházásnál.

– Milyen műszaki tartalommal készülne el ez a híd?

–  Gyalogos és kerékpáros híd épülne, amelyet a legnagyobb hajózási vízszint felé kell emelni, el kell férni alatta a hajóknak, ezért lenne például egy erőteljes emelkedés a Rév utca végén. A vízműveknek az az álláspontja, hogy kizárólag mentőautó mehessen át rajta, így a katasztrófavédelem, így például egy tűzoltóautó már nem. Mi azt szeretnénk, ha a mentő mellett rendőrautó is áthaladhatna rajta.

– Olyan vélemények is vannak, amely szerint nem is lenne szükség hídra Kisoroszinál, a rév is át tudná vinni a kerékpárosokat. Sokan azért tartanak a beruházástól, mert szerintük, így elveszne a település számukra a nyugalom miatt előnynek számító zsákfalu jellege. Mi erről a véleménye?

– Én hídpárti vagyok! Történelmi léptékű esemény lenne a megépülése,

Kisorosziból ingyen, időponttól függetlenül, korlátlanul lehetne átmenni a Duna túloldalára. Árvíz esetén, a hídon lehetne biztosítani a bejövő védanyagot és az élelmiszert, ugyanis a településre bejövő 1113-as jelű út egy része ilyenkor víz alá kerül, elzárva a települést. Szerintem az alsó híd megépülésével nem veszne el a település nyugalma, nyáron már most is ki lehet tenni a megtelt táblát Kisorosziba. A híd nem gépjárművek számára épülne meg, így a faluba nem jutna több zaj, vagy benzinfüst.

– A híd elkészülte után mi lesz a Visegrád-Szentgyörgypusztára átmenő rév sorsa?

– Elvi lehetőségként az merül fel, hogy a két felszabaduló hajóművet, a Galgát, és a Varsányt a két kikötőpontonnal, illetve a lakópontonokkal át lehetne telepíteni a Nagy-Dunára és meg lehetne nyitni egy rév, vagy esetleg egy kompjáratot a szemben lévő partra, közigazgatásilag Verőce üdülőterületére (a település egyébként támogatja a kezdeményezést), amely közel van Kismaros vasútállomáshoz. Onnan már Budapest Nyugati pályaudvarra 35 perc alatt be lehet érni vonattal. A környéken élőknek, rokonoknak így nem kellene körbejönniük a Visegrád-Nagymaros komppal, vagy a Megyei hídon át kerülve Kisorosziba. Ezzel az átkelési lehetőséggel a Szentendrei-szigetre bejövő EuroVelo6 kerékpárutat is össze lehetne kötni a Budapest-Szob kerékpárúttal. Jelenleg azonban ennek nincsenek meg a feltételei, az oda vezető út nem szabványos, jelenleg csak egy másfél méter széles betonjárda vezet oda, a szabvány szerint az útnak legalább 3 méter szélesnek kellene lennie, két félméteres padkával, hogy a mentőautó is ki tudjon menni a kikötőhöz. Ezért egy komoly gát- és útszélesítésre lenne szükség és hajózási engedélyt is kellene kérni egy új révhez.

– Jelentene valamilyen terhet, költséget a híd megépítése Kisoroszinak?

– Nem tudjuk pontosan, hogy jelentene-e költséget nekünk a híd akkor, ha az állam építi meg. Reményeink szerint nem.

– A nemzetközi kerékpárút, az EuroVelo6 behozása a Szentendrei-szigetre hogyan érintené Kisoroszi térségét? Miért nem valósítják meg egyébként a beruházást a 11-es úton?

– A kormány a szigeti nyomvonal mellett döntött. A szigeten nyugodtabb körülmények között lehetne kerekezni, mezőkön keresztül madárcsicsergésben. A Kisorosziba vezető 1113-as jelű úton valószínűleg nagyobb beavatkozások fognak történni, mivel a 3 méter széles, két félméteres padkával rendelkező kerékpárút árvízvédelmi töltésként is szolgál majd.

– Nincs-e így veszélyben a településre vezető út melletti gyönyörű fasor?

–  A legkevésbé sem akarjuk feláldozni a gyönyörű fasort a kerékpárút érdekében. Az ökológiai szempontok a Pest megyei kormányhivatal és a Duna-Ipoly nemzeti Park számára is fontosak a beruházásnál, a környéken ugyanis Natura 2000-es védett területek is vannak.

Ha felmerül, hogy a fasornak valamilyen baja eshet, az ellen mi erősen protestálnánk.

 Éber Sándor