Több száz hektáron égett a Hortobágyi Nemzeti Park Nagyiván település közelében.  Az aljnövényzet kapott lángra, azóta mintegy 600 hektárnyi növényzet már leégett a nádas, füves területen, és több mint ezer hektár volt veszélyben. Az aszály miatt a szokásosnál lényegesen kevesebb fiókát nevelnek a madarak a Körös-Maros Nemzeti Parkban, ahol számos madárfaj költése teljesen sikertelen lett az idén - mondta Kotymán László természetvédelmi tájegységvezető.

 MTI Fotó: Czeglédi Zsolt Hortobágyi tűz - Honvédségi helikopterek is részt vesznek az oltásban

A Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta részterületén az év első hat hónapjában mindössze 150-160 milliméternyi csapadék hullott, ami körülbelül a fele a szokásosnak. Június elejére gyakorlatilag teljesen eltűntek a pusztai vízállások, a hónap közepére a Kígyósi-puszta több száz hektáros rétjei, legelői és zsombékosai teljesen kiszáradtak, a puszta augusztusi állapotnak megfelelő képet mutatott - mondta Kotymán László.

A szárazság miatt a térségben fészkelő vízi- és parti madarak hamar elhagyták a területet, nagy részüknél sikertelen lett a költés. Csupán a korán fészkelő fajoknál, például a tőkésrécéknél és bíbiceknél volt néhány sikeres költés. A tőkésrécék - amelyekre jellemző, hogy nagyon jól alkalmazkodnak - a csatornák közelébe húzódtak, ahol még volt víz, így tudták felnevelni fiókáikat. A később fészkelésbe kezdő piroslábú cankók és nagy godák eredménytelenül költöttek, ahogyan a böjti- és kanalasrécék fészekaljai is megsemmisültek.

Idén 10-20 százalékosnak mondható a költési eredményesség - mondta a természetvédelmi tájegységvezető.

Először a vízimadarak hagyták el a pusztát, június elején a parti madarak is követték őket. A jellegzetes pusztai madarak közül már csak a gyepek felett vadászó ragadozók, vércsék, ölyvek, rétihéják, valamint a szalakóták és kis őrgébicsek maradtak, amelyeknek a táplálkozásában nem játszik olyan fontos szerepet a víz.

Kotymán László megjegyezte: bíbicet idén alig láttak a nemzeti park területén, de ennek az is lehet az oka, hogy a faj valahol máshol talált vizes területet a költésre, a bíbicre jellemző ugyanis, hogy bárhol képes költeni Európában.

 Idén az átlagosnál eggyel kevesebb fiókát nevelnek a fehér gólyák is, amelyekből körülbelül 500 pár él a nemzeti park területén. A szakember szerint ennek több oka van. Egyrészt az idén a vonulásban lehetett valamilyen hátráltató tényező, mert más madarakhoz hasonlóan a gólyáknál is kettészakadt a mezőny.

Ha a tojásos illetve a kisfiókás időszakban többnapos hidegfrontok, esők, viharok vannak, akkor sok gólyatojás, vagy fióka elpusztulhat. Idén áprilisban volt nagyobb hóesés, május vége felé pedig betört a térségbe egy hidegfront. Valószínűleg ez lehet az oka annak, hogy meglehetősen sok gólyafészekben egyáltalán nem nevelkedett fióka - tette hozzá.

    Ahol szerencsésen kikeltek az utódok, ott igen erősen jelentkezett a táplálékhiány. Az aszály miatt nagyon kevés vízfelület maradt, így a gólyák étlapjáról sok helyen hiányoztak a halak és a kétéltűek.

Idén a szokásos négyfiókás fészkek helyett a háromfiókásak vannak többségben. Négyfiókásból keveset, ötfiókásból pedig egyetlen egyet sem találtak a természetvédelmi őrök, sok fészekben csupán egyetlen fióka nevelkedik - közölte Kotymán László.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint fokozódik a kánikula a következő napokban: többfelé 40 Celsius-fokig melegedhet a levegő, helyenként a leghidegebb órákban is 25 fok várható. A Békés megyei Békéssámsonban csütörtökön 1927-es maximumhőmérsékleti rekord dőlt meg, 40,1 Celsius-fokig melegedett a levegő.

Forrás: MTI

A szúnyoglárvák és a kifejlett szúnyogok a vízi és szárazföldi ökoszisztémák nélkülözhetetlen elemei, teljes kiirtásuk ökológiai katasztrófát okozna – hangoztatja  a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa. Orbán Zoltán szerint a szúnyoggyérítésnél használt vegyszerek nem szelektívek, azaz nem csak a szúnyogokra hatnak, hanem az összes rovarra és ezáltal az összes rovarfogyasztó állatfajra, gyakorlatilag a teljes táplálékláncra kihatással van. A szúnyogirtás jelenlegi, kémiai szereket előtérbe helyező gyakorlata súlyos környezet- és természetvédelmi kockázattal jár, ezért közös érdekünk a kérdés megnyugtató rendezése. Ezekről az elvileg gerinces- és emlősbiztos (azaz a gerinces élőlényekre nem ható) szerekről viszont sorra kiderül, hogy hosszú távon akár az emberekre nézve is veszélyes egészségkárosodást okoznak.

Talajról képzett melegködös szúnyogírtás

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa a tömeges szúnyogirtás veszélyeire hívja fel a figyelmet, illetve arra, hogy az embereknek kellemetlen csípéseket okozó szúnyogoknak a természetben komoly szerepük van:

„A szúnyoglárvák és a kifejlett szúnyogok a vízi és szárazföldi ökoszisztémák nélkülözhetetlen elemei, teljes kiirtásuk pedig ökológiai katasztrófát okozna, emellett a szúnyogirtás jelenlegi, kémiai szereket előtérbe helyező gyakorlata súlyos környezet- és természetvédelmi kockázattal jár.

A szúnyoggyérítésnél használt vegyszerek nem szelektívek, azaz nem csak a szúnyogokra hatnak, hanem az összes rovarra (például a virágokat beporzó méhekre), és ezáltal az összes rovarfogyasztó állatfajra, gyakorlatilag a teljes táplálékláncra. Szemléletes példáját adják ennek a 2010-es év madarai – a fecskék – között az ezredforduló első évtizedének végére átlagosan mintegy 50 százalékos állománycsökkenés volt kimutatható. Közülük a legnagyobbat (64 %) a városlakó molnárfecskék, az ő esetükben az egyik gyanúsított éppen a táplálékállatok számát csökkentő szúnyogirtás volt.”

Alacsonyabb ára és egyszerűbb alkalmazhatósága miatt napjainkban elsősorban idegmérgekkel irtják a kifejlett szúnyogokat. A légi permetezéssel kiszórt méregfelhő fentről lefelé süllyedve szinte kizárólag a repülő szúnyogokra hat, mert csak így tud érintkezni a rovar testével, ahonnan a légzőrendszeren át jut a testbe. A módszer a nem repülő, a levelek fonákán rejtőzködő szúnyogokra hatástalan, éppen ezért a kémiai szórást csak este vagy hajnalban lehet végezni, amikor a szúnyogok aktívak.

Légi permetezés esetén szórófejekkel érik el a vízben oldott hatóanyag porlasztását, a talajról viszont melegködöt képeznek. Ebben az esetben a rovarölő szer hordozóanyaga a közelmúltig a magában is súlyosan környezetszennyező, az emberben többek között bőrrákot okozó nyers gázolaj volt, amiből hektáronként 10 liternyi (!) jutott a környezetbe! A gázolaj helyett napjainkban a nem mérgező, paraffinbázisú fehérolaj használatos.

A vízszintes irányban mozgó mérgező köd akár 40 percig is a területen lebeghet és teljesen átöblíti a térséget, így a növényzetben megbúvó, tehát az éppen nem repülő rovarokra is hat. A levelek fonákán is ható melegködös gyérítés kapcsán  egy MTA vizsgálat kimutatta, hogy az elhullott rovarok között a célcsoportot jelentő szúnyogok aránya 0,1% (azaz minden ezredik rovar) volt csak!

A melegebb égövből az ottani kórokozókat hordozó szúnyogok észak felé terjeszkednek, és hazánkban is megjelenhetnek invazív szúnyogfajok. Az alattomos vérszívók gyérítése fontos feladat, ám a manapság használt szúnyogirtó módszerek nagy károkat okoznak a madárvilágnak, és hosszú távon az embereknek is.

A rovarölő szer a vízbe kerülve a magasabb rendű szervezetekre, így a halakra, illetve a mérgezett rovarokat elfogyasztó madarakra, hüllőkre, emlősökre is károsan hat. A szúnyogirtásokat követően általában megnő az elhullott madarak száma, előfordul akár egész fészekaljnyi fiókák pusztulása is.

A világ egyik legelterjedtebb rovarriasztó vegyülete, a dietil-meta-toluamid (DEET) veszélyes lehet az emlősök idegrendszerére. A montpellier-i Fejlődéstudományi Intézet és az angers-i Bruno Lapied Egyetem közös vizsgálatában igazolták, hogy a DEET befolyásolja az acetilkolin, az egyik idegrendszeri ingerületátvivő anyag, működését. A francia tudósok szerint jelenleg nem lehet pontosan tudni, az anyag milyen koncentrációban veszélyes például a gyermekekre, vagy a várandós nőkre.

Az otthon használt rovarölő szerek, elektromos szúnyogriasztó berendezésekről 2005-ben, a Levegő Munkacsoport kutatásai során kiderült, hogy az egyik háztartási szúnyogriasztó készítmény egészséget veszélyeztető hatóanyagot tartalmaz. A szem- és bőrirritációt okozó bioresmetrint az EU-csatlakozás során kivonták a forgalomból.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Az emberiség idén már augusztus elejére nagyobbat harap ki a természetből, mint amekkorát a bolygónk pótolni tud. A Föld nem bírja az ember tempóját, a lassítás része lehet egy vegetáriánus lakoma is. Az ökológiai túlfogyasztás oka, hogy több szén-dioxidot bocsátunk ki a légkörbe, mint amit az óceánok és az erdők el tudnak nyelni, és gyorsabb ütemben halászunk és vágunk ki erdőket, mint amilyen ütemben azok újra tudnának termelődni.

  Illusztráció - globális felmelegedés (Fotó: EPA/Franck Robichon)

Újabb hat  nappal korábbra került az Ökológiai Túlfogyasztás Napja, vagyis idén már augusztus 2-án eléri az emberiség azt a pontot, amikor feléltük a Föld egy évre elegendő erőforrásait. A dátum évről évre előrébb kerül.

Az ökológiai túlfogyasztás oka, hogy több szén-dioxidot bocsátunk ki a légkörbe, mint amit az óceánok és az erdők el tudnak nyelni, és gyorsabb ütemben halászunk és vágunk ki erdőket, mint amilyen ütemben azok újra tudnának termelődni.

Annak, hogy többet veszünk el a természettől, mint amennyit biztosítani tud számunkra, olyan konkrét negatív hatásai vannak például, hogy gyakoribbak a hőségriadók Magyarországon, az egész világon kevesebb a rendelkezésre álló tiszta víz és ehető hal – közölte már a nap „alkalmából” a CEEweb a Biológiai Sokféleségért Egyesület.

Egyszerű jobbítani a világon

Környezetvédők szerint a bolygó természeti erőforrásainak kizsákmányolása ellen például azzal is tehet bárki, ha tesz néhány egyszerű fogadalmat. Az egyik, hogy rendez egy vegetáriánus vacsorát. Ezzel nem csak az iparszerű, és világszerte sok esetben rengeteg szenvedést okozó húságazattal szemben mutathat alternatívát, hanem a környezetet is óvhatja.

A húsipar, illetve a hozzákapcsolódó állattenyésztés ugyanis a legnagyobb vízfogyasztók közé tartoznak. Egységnyi hús előállításához nagyságrendekkel több víz kell, mint növényi eredetű táplálék esetében. Ezen kívül az állattenyésztés rendkívüli mértékben hozzájárul az üvegházhatású gázok felszaporodásához a légkörben. Főleg a a kérődző állatok tartásával kerül szén-dioxid és metán a légtérbe.

Ne zacskózz!

Egy húsmentes vacsora mellett az sem tűnik kivitelezhetetlennek, hogy

a bolygó sorsáért aggódók jobban figyeljenek oda, mennyi szemetet termelnek, első körben csökkenthetik a miatt keletkező papír- vagy műanyaghulladék mennyiségét.

Ehhez kezdetben annyi is elég lehet, hogy vásárláskor nem tesznek mindent zacskóba, amit nem feltétlenül muszáj, illetve nem kérnek alkalmanként mindig új plasztikszatyrot a pénztárostól.

Az autóba sem mindig indokolt beülni, környezetkímélőbb, és még gyorsabb is lehet a közösségi közlekedés, a biciklizésről nem is beszélve. Ja, és persze mindig zárjuk el a csöpögő csapot, meg kapcsoljuk le a fölöslegesen égő lámpát, amivel ugyan messze nem lövünk túl a környezetvédelmi célokon, de ennyit is megéri megtenni. Mint a CEEweb hangsúlyozta,

mindannyian képesek vagyunk kis változásokra a mindennapi életünkben, ami globális szinten pozitív eredményeket hoz.

Forrás: hirado.hu