Az EuroVelo 6 kerékpárút Kisoroszit érintő (Dömös-Szentendre) szakasznál jelenleg tanulmányterv készítése a feladat. A NIF Zrt. az EuroVelo6 északi szakasz gerincvonalának tervezésére a jövő évben indít közbeszerzési eljárást. A kormány és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) a sikeres közbeszerzési eljárások után 27 tervezési szerződést írt alá nettó 603 millió forintértékben idén júliusban - jelentette be Révész Máriusz kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos pénteken sajtótájékoztatón Budapesten.  Hozzátette, hogy a tervek legkésőbb október végére elkészülnek.

A kormánybiztos kitért arra is, hogy a kerékpáros úthálózat fejlesztésére a jövő évi költségvetésben 11 milliárd forintot irányoztak elő. A 2020-ig tartó uniós ciklusban erre a Gazdasági Innovációs Programból (Ginop) 3,6 milliárd forint, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (Vekop) pedig 7 milliárd forint áll rendelkezésre. A területi operatív programok egy részét is fordíthatják kerékpárút építésre a megyei jogú városok és az önkormányzatok a fenntartható közlekedésfejlesztés részeként.

Berencsi Miklós, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) Kerékpáros Koordinációs Főosztályának vezetője elmondta, hogy a magyar kerékpáros úthálózat hossza körülbelül 4500 kilométer, a fejlesztésnek köszönhetően az útminőség javítása mellett ennek 1000-1500 kilométeres bővülése várható.

Pántya József, a NIF útfejlesztési igazgatója elmondta: a 27 tervezési szakasz felöleli a teljes Budapest - Balaton kerékpáros útvonalszakaszt, a Balatoni Bringakört - a keszthelyi szakasz kivételével -, illetve az EuroVelo6 nemzetközi kerékpáros útvonal több szakaszát.

Hozzátette, hogy a NIF Zrt. az engedélyezési eljárást követően indíthatja a kivitelezési közbeszerzést, amely 6-8 hónapig tarthat. A nem engedélyköteles szakaszokon nem kell megvárni az engedélyek megszerzését, a tervezést követően közvetlenül indítható a közbeszerzés.

Pántya József hozzátette: a NIF Zrt. külön szerződés keretén belül nettó 7,7 millió forintból folytatja a Budapest-Szentendre 5,6 kilométeres kerékpárút szakasz tervezését.

MTI

A kormány meghatározta a Dunakanyar kiemelt turisztikai térségbe tartozó településeket, valamint elfogadta a térségben megvalósítandó egyes fejlesztésekről szóló, a 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó stratégiai fejlesztési programot - derül ki a Magyar Közlönyben pénteken közzétett kormányhatározatból. Kisoroszi: a Duna-parti szabadvízi strandjainak fejlesztésére kap támogatást.

A határozat szerint 70 település tartozik a Dunakanyar kiemelt turisztikai térséghez, ahol a következő években 35 fejlesztést terveznek 69,81 milliárd forint hazai forrásból származó támogatással.

A Dunakanyar kiemelt turisztikai fejlesztési térséget alkotó települések:

Almásfüzitő, Alsópetény, Bajót, Bánk, Berkenye, Bernecebaráti, Borsosberény, Budakalász, Csörög, Diósjenő, Dömös, Drégelypalánk, Dunaalmás, Dunabogdány, Dunakeszi, Esztergom, Felsőpetény, Göd, Hont, Horpács, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kisoroszi, Komárom, Kosd, Kóspallag, Lábatlan, Leányfalu, Letkés, Márianosztra, Mogyorósbánya, Nagybörzsöny, Nagymaros, Nagyoroszi, Neszmély, Nógrád, Nőtincs, Nyergesújfalu, Ősagárd, Penc, Perőcsény, Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pócsmegyer, Pomáz, Pusztaberki, Rétság, Süttő, Szendehely, Szentendre, Szigetmonostor, Szob, Szokolya, Sződ, Sződliget, Tahitótfalu, Tát, Tereske, Tésa, Tolmács, Üröm, Vác, Vácrátót, Vámosmikola, Verőce, Visegrád, Zebegény

Fejlesztik egyebek között a Börzsöny kerékpárút-hálózatát (1,5 milliárd forint támogatással), bővítik a börzsönyi kisvasutak útvonalait (2,28 milliárd forintból), fejlesztik a dunai gyorshajózást (12,5 milliárd forintból), a dobogókői kirándulóközpontot (1,5 milliárd forintból) és sípályát (0,98 milliárd forintból), az esztergomi Szent István műemlékfürdőt (5 milliárd forintból), a komáromi Monostori erődöt (0,3 milliárd forintból) és a nagymarosi Duna-part környezetét (1 milliárd forintból).

A kormány egyetért azzal is, hogy a Pilisben egyházturisztikai fejlesztésként spirituális, elvonulási központ épüljön (3 milliárd forint), összekapcsolják Budapestet és Szentendrét a Bubi rendszerrel (1 milliárd forint), továbbá újjáépítsék a szentendrei Duna korzót (2,6 milliárd forint), fejlesszék a váci barokk belvárost (3 milliárd forint) és múzeumnegyedet (1 milliárd forint) vagy például a visegrádi Lepence strandfürdőt (2 milliárd forint).

A fejlesztések között szerepel továbbá autós panorámapontok kialakítása (0,5 milliárd forint), gasztronómiai és borturisztikai mesterközpont kialakítása (0,50 milliárd forint) és az e-mobilitás élénkítése, töltőállomások létesítése a térségben (1 milliárd forint).

A nemzeti fejlesztési miniszternek és a belügyminiszternek meg kell vizsgálnia az esetleges átfedéseket a térségben már megvalósult, illetve megvalósítani tervezett vízügyi beruházások által és a fejlesztési programmal érintett területek között.

MTI

Az Európai Bizottság 45 millió euróra (mintegy 14 milliárd forint) módosította a regionális fejlesztési EU-programok keretében igényelhető támogatási összeg felső határát a Portugália középső régiójában pusztító erdőtüzek okozta károk következményeinek kezelhetősége érdekében - közölte Corina Cretu, a kohéziós politikáért felelős uniós biztos csütörtökön Brüsszelben.

 Fotó: hirado.hu

 Mint elmondta, az elfogadott módosítás lehetővé teszi, hogy rendkívül súlyos mértékű természeti katasztrófa esetén - mint amilyen június közepe óta Portugáliában tapasztalható - könnyebben újjáéleszthető legyen az adott terület regionális gazdasági tevékenysége

Az uniós alapok forrásai segítséget nyújtanak ahhoz, hogy Portugália középső régiójában visszatérjen a korábban megszokott élet az utak és más infrastruktúra helyreállítása révén, és lehetővé teszik a termelési kapacitás helyreállítását a helyi kisvállalkozások megsemmisült eszközeinek pótlásával - közölte az uniós biztos.

Az Európai Bizottság hétfőn - azt követően, hogy Lisszabon az unió és tagországainak segítségét kérte az erdőtüzek megfékezéséhez az EU polgári védelmi mechanizmusát aktiválva, és kérésére Spanyolország 120 tűzoltót, 27 tűzoltóautót és 3 tűzoltó-repülőgépet ajánlott fel az erdőtüzek megfékezéséhez -, arról döntött, hogy támogatást nyújt a személyzet és eszközeik eljuttatásához az érintett területre.

Constanca Urbana de Sousa portugál belügyminiszter szombaton este fordult külföldi segítségért, mert fennállt annak veszélye, hogy a kánikula és a fel-feltámadó szél miatt a lángok tovább terjednek, vagy további tüzek keletkeznek.

Idén nyáron eddig 140 ezer hektárnyi növényzet vált a lángok martalékává Portugáliában, több mint háromszor akkora területen pusztított tűz, mint az utóbbi tíz év átlagában.

Június közepén egy hatalmas kiterjedésű tűz 64 ember halálát okozta, és több mint kétszázan szenvedtek sérüléseket a fővárostól, Lisszabontól kétszáz kilométerre északkeletre fekvő Pedrógao Grande település közelében.

MTI

További szervezetekkel bővítené a Párizsi Megállapodáshoz csatlakozók körét Áder János köztársasági elnök. Emmanuel Macron francia államfőnek írt levelében azt kérte a politikustól, teremtsék meg a feltételeit annak, hogy az új tagok már az idei nagy nemzetközi klímavédelmi találkozókon érdemi szerephez juthassanak.

A magyar köztársasági elnök - akinek levele hivatalának honlapján csütörtökön jelent meg - külön megemlítette az ENSZ klímatárgyalásainak legközelebbi fordulóját, a bonni COP23-at, valamint a francia államfő által decemberre összehívott párizsi csúcstalálkozót, amelyeken már az által felvenni javasolt szubnacionális szervezetek is részt vehetnének.

A dokumentumban rámutatott: a szubnacionális szervezetek bekapcsolására vonatkozó javaslatát António Guterres, az ENSZ főtitkára is támogatja.

Áder János felidézte: olyan ország államfőjeként fordul francia kollégájához, amely az Európai Unióban elsőként ratifikálta a Párizsi Megállapodást, és amelynek fővárosa Közép-Európában elsőként csatlakozott az Under2 világméretű mozgalomhoz, és amely a nemrég megalapított America's pledge klímavédelmi hálózat gerincét is adja.

"Kék Bolygónk" klímájának megvédése mára a legfontosabb politikai kérdéssé vált - szögezte le az államfő, aki szerint ettől függ jólétünk és biztonságunk,

hiszen civilizációnk jövője okos és előrelátó alkalmazkodásunkon múlik. Hozzátette: köztársasági elnökként ezért is tekinti személyes ügyének, hogy Magyarországon minél szélesebb társadalmi és politikai egyetértés övezze a környezeti fenntarthatóságot szolgáló erőfeszítéseket.

Rámutatott: a természet napról napra figyelmeztet bennünket az emberi tevékenység által előidézett klímaváltozás mind súlyosabb következményeire, és Emmanuel Macron maga is személyes ügyének tekinti e veszélyes folyamat megfékezését.

Áder János szerint ez minden ország és minden ember közös érdeke, még azoké is, akik ma még nem osztják az ENSZ által felkért tudósok egybehangzó álláspontját a klímaváltozás okairól és a szükséges teendőkről.

 Az államfő szerint nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok kormányzatának részvétele nélkül a közös célok nehezebben érhetők el, mint azt a Párizsi Megállapodás aláírásakor remélni lehetett. Új szövetségesekre van szükségünk - rögzítette, majd közölte: az előttünk álló időszak a klímaegyezmény végrehajtásáról, a részletszabályok kidolgozásáról, a nemzeti vállalások erősítéséről és a finanszírozásról szól.

Áder János szerint mostantól még fontosabb lesz azoknak a szubnacionális szerveződéseknek (Under2, America's pledge, Climate Alliance, Covenant of Mayors for Climate & Energy) a szerepe, illetve esetleges közös képviselete, amelyek eddig is sokat tettek a klímavédelem érdekében. Előrevetítette azt is, hogy a szövetségi államok, tartományok, városok szerepe is felértékelődik.

Ezek az entitások az államfő szerint mind a lakosságuk számát, mind gazdasági erejüket tekintve a Párizsi Megállapodás legfontosabb szereplői lesznek, ezért mindenki érdekének nevezte bekapcsolásukat a klímaegyezmény végrehajtásába.

MTI