A természet és a környezet védelme a kormány számára nemzeti ügy. Ebben az uniós ciklusban a környezetvédelmi beruházások mértéke meghalad minden korábbi szintet - mondta a földművelésügyi miniszter 2017. szeptember 9 - én  szombaton, a Duna-Ipoly Nemzeti Park húszéves fennállását ünneplő Dömösi Zöld Forgatagon.

Forrás: Földművelésügyi Minisztérium,  Fazekas Sándor miniszter

Fazekas Sándor hozzátette, az ország tíz nemzeti parkjában 43,5 milliárd forint értékben zajlanak fejlesztések. Az előző ciklusban 30 milliárd forintot fordítottak környezetvédelemre, mintegy 100 ezer hektáron állították vissza a természetes élőhelyi állapotokat.
A miniszter megnyitotta a Nemzeti Parki Termék Védjegy Körút harmadik állomását és Nemzeti Parki Védjegy okleveleket adott át a helyi sajátosságokat megjelenítő kézműves termékek készítőinek. Elmondta, jelenleg 158 kézműves tagja a védjegyesek körének, ők csaknem 600 féle terméket kínálnak.

A 4. Dömösi Zöld Forgatag volt a Dunakanyar Látogatóközpont építésének nyitórendezvénye.Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója elmondta, 1,3 milliárd forint ráfordításával 2019 szeptemberére épült meg a létesítmény, a dömösi hajóállomás melletti 2,5 hektáros területen.

A látogatóközpont főépületében kiállítást rendeznek be és egy 150 fős konferenciatermet alakítanak ki. A főépület mellett két kisebb helyiség is lesz, amelyekben csoportos foglalkozásokat, illetve kisebb szakmai találkozókat lehet tartani.

Fotó forrás:https://www.facebook.com/dunaipoly/

A központ másik fő eleme egy kert, benne egy Dunát formázó és a Duna menti védett területeket bemutató tanösvénnyel, állatsimogatóval és madárröpdével. A látogatók kerékpárt és kenut is kölcsönözhetnek.
Völner Pál (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője kiemelte, hogy a beruházás illeszkedik a Dunakanyar turisztikai fejlesztéseinek sorába, melynek keretében az erdészet felújította a Rám-szakadék turista útvonalait, megújult a dömösi hajóállomás és hamarosan elkészül a Duna menti EuroVelo kerékpárút.
Nemrégiben a térségben összességében 70 milliárd forintos projektekről döntött a kormány, a keretből 17 milliárd forintot Esztergom használhat fel - ismertette a képviselő. MTI

Európa vízgyűjtő területeinek csaknem felénél legalább egy veszélyeztetett vagy korlátozott elterjedésű faj él - hangzott el az M1 aktuális csatorna pénteki adásában. Ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a kutatásnak, amelynek célja az volt, hogy alapvető információkat szolgáltasson Európában az édesvízi ökoszisztémák védelméhez.

Fotó: Wikipédia a Mosoni-Duna

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontja részvételével lezárult program eredményei nyomán a szakértők úgy látják, hogy főként a Balkánon és Kelet-Európában vannak nagy hiányosságok a kritikus vízgyűjtők védettségével kapcsolatban.

Lengyel Szabolcs, az MTA doktora, tudományos tanácsadója felhívta a figyelmet arra, hogy

az édesvízi élőhelyeknél az élővilág fogyatkozása jóval gyorsabb, mint a tengeri és szárazföldi ökológiai rendszereknél.

A vizsgálat során - amely része lehet egy egységes európai vízvédelmi tervnek -, az európai vízgyűjtő területek prioritizálását végezték el a védendő területek veszélyeztetettsége szerint.

A munka során mintegy 1300 édesvízi faj elterjedési adatai és veszélyeztetettségi státusza alapján Európa közel 19 ezer vízgyűjtőterületének határozták meg a természetvédelmi prioritását a védelem szempontjából kritikus vízgyűjtők azonosítása érdekében.
 A kutatók Magyarország

a legmagasabb prioritású területek közé sorolták a Mosoni-Dunát,az Ipoly vízgyűjtő területét,

a Répcét, az Ikva patakot, a Lajta folyót, a Fekete-Köröst, a Hortobágy-Berettyót, az Ér folyót, a Bükkből és a Mecsekből déli irányba lefutó patakok vízgyűjtő területeit. Lengyel Szabolcs a fenyegető hatások között a mederátalakításokat, az árvízvédelmi, belvízvédelmi beavatkozásokat, szennyezéseket emelte ki. Mint mondta, Európában ugyan a '70-es, '80-as évektől kezdve jelentős javulás történt a folyók állapotában, ami köszönhető volt a szennyeződések csökkenésének, ugyanakkor folyamatosan új szennyező anyagok jelennek meg, amelyek veszélyt jelentenek az édesvízi élővilágra.

MTI

A román környezetvédelmi tárca vezetője 140 medve és 97 farkas kilövéséről vagy áthelyezéséről adott ki miniszteri rendeletet, amelyet élesen bíráltak az állatvédők. A hivatalos közlöny hétfői számában megjelent jogszabály szerint azokban az esetekben tekintenek el a - medvét és farkast szigorúan védett fajként oltalmazó - törvények előírásaitól, amikor nem lehet más "elfogadható" módon megakadályozni, hogy a nagyragadozók jelentős károkat okozzanak, vagy az emberek biztonságát veszélyeztessék.

Fotó: www.mediatica.ro

A kilövési tilalmat eseti alapon oldják fel az országos környezetvédelmi hatóságok, a megyei környezetvédelmi szervek által láttamozott részletes dokumentáció alapján, de csak akkor, ha azzal nem veszélyeztetik a faj fennmaradását természetes környezetében.

A román kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltő

Gratiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter ellen bűnvádi feljelentést tett a korrupcióellenes ügyészségnél (DNA) az Állat- és Környezetvédők Szövetsége (FPAM), amely szerint a tárcavezető visszaélt hatalmával, és megsértette az állatok jogosulatlan megölését tiltó törvényt.

A civilek szerint a környezetvédelmi tárcának védenie, nem pedig gyilkolnia kellene az állatokat, és amíg a nagyvadak nem kapnak azonosító chipet, senki sem állíthatja azt, hogy hiteles adatokkal rendelkezik a védett fajok valós létszámáról.

A miniszteri rendeletből nem derül ki, hogy milyen időtartamra vonatkozik, azt csak a miniszter korábbi nyilatkozatából lehet feltételezni, hogy a megszabott "beavatkozási keret" az idei évből hátralévő három hónapra szól.

Korábban a bukaresti szaktárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. A medvetámadások azóta szaporodtak meg, hogy a korábbi szakértői kormány környezetvédelmi minisztere tavaly nem írta alá a nagyragadozók vadászatáról kidolgozott rendelettervezetet, miután a vezető kereskedelmi televízió a kilövési kvóták meghatározása körüli állítólagos visszaélésekről sugárzott riportot.

Július elején székelyföldi gazdák, közbirtokossági és önkormányzati vezetők tüntettek a bukaresti környezetvédelmi minisztérium épülete előtt, hogy a hatóságok sürgős közbelépését követeljék a térségükben mindennapossá vált medvetámadások megfékezése érdekében.

Sárkány Árpád vadgazdálkodási szakember, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik pódiumbeszélgetésén elmondta: Európában - Oroszország európai részét leszámítva - körülbelül 17 ezer medvét tartanak számon, amelyből több mint 6800 Romániában él. A romániai medveállomány 78 százaléka pedig Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében található.

MTI