1977. szeptember 16-án Budapesten aláírták a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer felépítéséről és közös üzemeltetéséről szóló magyar-csehszlovák szerződést. A magyar kormány 1989. május 13-án felfüggesztette a vízerőmű-beruházás munkálatait, majd az Országgyűlés felhatalmazásával 1992. május 25-i hatállyal felmondta a szerződést.

Forrás: pim.hu Az 1977-es államközi szerződés aláírása; Lázár György és Ljubomir Strougal

Forrás: Wikipédia, tervezett helyszín

A tervezett nagymarosi vízlépcső makettje

Kossuth Lajos tér, tüntetés a Bős-nagymarosi Vízlépcsőrendszer felépítése ellen, 1988. szeptember 12-én.(Fortepan)

Kossuth Lajos tér, tüntetés a Bős-nagymarosi Vízlépcsőrendszer felépítése ellen, 1988. szeptember 12-én.

 Bajcsy-Zsilinszky út a Bajcsy-Zsilinszky köz torkolatánál, tüntetés a Bős-nagymarosi Vízlépcsőrendszer felépítése ellen, 1988. szeptember 12-én (Forterpan)

Bős-nagymarosi Vízlépcsőrendszer építése. 1989.( Fortepan)

Megérkezett a Száhel-övezetbe a magyar jeladós fehér gólyák (Ciconia ciconia) többsége, de a Nílus-völgyet elhagyva már nehezen követhetők nyomon a GSM-hálózat lefedetlensége miatt - tájékoztatta az MTI-t a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület programkoordinátora. ITT lehet nyomon követni a madarakat.

Fotó: Hegymegi Kiss Áron

Papp Ferenc hozzátette: a tavasszal a legkorábban érkezők közé tartozó Báró nevű gólya már augusztus 21-én megérkezett Izraelbe, itt levált arról a csapatról, amelyikkel addig "utazott", másnap pedig már a megszokott telelőhelyén volt. A Nógrád megyei Őrhalom községben fészkelő madár rendszeresen Izraelben tölti a hideg hónapokat, így rövidebb utat tesz meg, mint az akár Afrika déli csücskéig, Fokföldig is vonuló fajtársai. A legmesszebbre eljutó gólyák őszi-téli vándorútjuk során húszezer kilométernyi utat is bejárnak, hiszen táplálkozás céljából kisebb-nagyobb kitérőket is tenniük kell.
Papp Ferenc elmondta, hogy a vonulás megkezdése előtt német és osztrák gyűrűs madarak mellett egy horvátországi gólya is felbukkant az Ipoly-völgyben, ami előbb észak felé kóborolt.

"A Ludány nevű fehér gólya Nógrádban utolsóként repült ki a fészekből, a vonulást augusztus 26-án kezdte meg. Délkelet felé vette az irányt egy nagyobb csapattal. Isztambul és Rodostó között érték el a Márvány-tengert, itt azonban a fiatal madár megállt az európai oldalon. Mivel későn repült ki, valószínűleg nem volt több energiája a vonulás folytatásához, nem tudott megerősödni sem az indulás előtt. Jelenleg egy legelőn, Isztambul közelében tartózkodik, egy autópálya mellett. Nem tudjuk, hogy folytatja-e még az útját. Akár át is telelhet ezen a környéken, mivel a Márvány-tenger partvidékén nem jellemzőek a szélsőséges éghajlati viszonyok" - fogalmazott a szakember.
Papp Ferenc hozzátette: áttelelő madarakra idén is számítani lehet. A spanyol gyűrűs, már hosszú évekkel óta Tokajban és környékén tartózkodó, Fülöp nevű gólya mellett Ásotthalom és Berettyóújfalu környékén is él ilyen példány.

A zömmel magyar jeladós madarak erről a linkről követhetők nyomon:  http://jeladosmadarak.mme.hu/

Közel 130 ezer önkéntes regisztrált a VII. TeSzedd! Önkéntesen a tiszta Magyarországért! elnevezésű akcióhoz, amelyhez az idén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Tiszta Kárpátalja! című környezetszépítő mozgalma is igazodik - közölte a rendezvényt szervező Földművelésügyi Minisztérium (FM)  - 2017. szeptember 14-én - csütörtökön  az MTI-vel.

Ismertették, hogy a szeptember 15. és 17. között zajló akcióra 1732 találkozási pontot jelentettek be országszerte, a kárpátaljai rendezvényhez pedig több magyarországi szervezet önkéntesei csatlakoznak. A Magyar Posta eljuttatta a szemétszedéshez szükséges zsákokat, kesztyűket és gyorskötözőket a koordinátorokhoz - írták.

A szemétszedéshez a rendezvény honlapján www.teszedd.hu feltüntetett találkozási pontoknál is lehet csatlakozni - áll a közleményben.

Dunavirág Vízibusz néven az országban egyedülálló kezdeményezésként a vízi élővilág vizsgálatára szolgáló oktatóbuszt rendezett be a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság.

Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park  Dunavirág Vízibusz (Fotó: Selmeczi Kovács Ádám

A nemzeti park tájékoztatása szerint a mikrobuszban kialakított vízvizsgáló állomással a természetben lehet környezetismeret és biológiaórát tartani,

melyen a helyszínen lévő patak vagy tó vízének ökológiai minőségét állapíthatják meg a diákok, a benne található élőlények alapján.
A tanulók saját kezű mintavétel után egy erős nagyítású kamerán és egy kivetítőn keresztül pillanthatják meg a szűrőikkel általuk kifogott, kisméretű állatokat. Az élőlények szabályos meghatározásához a busz oldalán képes útmutató nyújt segítséget, melyet a gyerekek jó eredménnyel használnak.
A Dunavirág Vízibusz kialakítását német alapítványi támogatásból és saját forrásaiból fedezte a nemzeti park igazgatósága. A programot 2018 márciusáig tesztelik elsősorban a Börzsöny és az Ipoly-völgy oktatási intézményeiben, majd minden iskola és óvoda számára elérhetővé válik a helyszíni biológiaóra. A foglalkozásokon egyszerre legfeljebb 20 fő vehet részt.
A gyerekcsoportok, osztályok részére kialakított természetismereti program előnye, hogy résztvevőknek nem kell messzire utazniuk. A busz a csoport lakóhelyéhez, oktatási intézményéhez közel eső vizes élőhely mellé érkezik, így mindenki a saját környezetének élővilágával ismerkedhet meg. MTI