A vízválság előbb sújthat bennünket, mint az elhatalmasodó klímaváltozás - hívta fel a figyelmet Áder János köztársasági elnök, 2017. szeptember 20-án, New Yorkban azon az ENSZ-ben rendezett konferencián, amelyet Magyarország és Dánia közösen szervezett egy "vízbiztos" világhoz szükséges befektetések finanszírozásáról.

Áder János köztársasági elnök nyilatkozik a közmédia forgatócsoportjának az ENSZ New York-i székháza előtt, miután részt vett a világszervezet közgyűlése 72. ülésszakán az éghajlatváltozás elleni küzdelemről tartott állam- és kormányfői megbeszélésen a 2017. szeptember 19-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Áder János a Világbank adatait idézve leszögezte: jelenleg a világban több mint 2 milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez, és 4 milliárd azoknak a száma, akiknek szennyvize nincs megfelelő módon kezelve.
"Azt is tudjuk, hogy az ENSZ által meghatározott 17 fenntartható fejlődési cél közül legalább 15 nem valósítható meg megfelelő vízgazdálkodás nélkül" - fogalmazott az államfő. Hozzátette:

a fenntartható urbanizáció is csupán vágyálom marad és a szegénység sem küzdhető le helyes vízgazdálkodás nélkül.

Előadásában Áder János kitért Perura, utalva arra, hogy ebben az országban az idén márciusban - hosszú aszály után - annyi eső esett, hogy 150 ezer otthon vált lakhatatlanná, s a természeti katasztrófa olyan óriási károkat okozott, hogy a perui GDP 3 százalékának megfelelő összeget kellett a helyreállításra fordítani.
Afrikában ugyanakkor éppen az a baj, hogy túl kevés az eső - hangsúlyozta az államfő. Dél-Szudán, Etiópia, Nigéria példáját említve kifejtette, hogy a vízhiány katasztrófához vezetett: milliók éheznek, pusztulnak az állatok és pusztul a termés. 
Ázsiában Banglades küszködik túl sok vízzel. "Májusban Bangladesben olyan mennyiségű eső esett, hogy még a monszunhoz szokott vidéken is sok volt belőle: 2 millió tonna rizs esett az esőzés áldozatul, s nem nehéz belátni ennek költségvetési, gazdasági és egyéb következményeit" - mondta Áder János. 
Ezután az államfő felvételeket mutatott az öt évvel ezelőtti New Yorkról, amelyet akkor a Sandy hurrikán okozta áradás sújtott, és a pár héttel ezelőtti Houstonról, amelyet a Harvey hurrikán tett tönkre. Felhívta a figyelmet: mindkét esetben megelőzhető lett volna a mérhetetlen kár és veszteség. New Yorkban védműveket kellett volna építeni, ez mintegy 200 millió dollárba került volna, de mivel elmulasztották, a hurrikán pusztításai utáni helyreállításra már 20 milliárd dollárt kellett fordítani. Houston is az átgondolatlan városi fejlesztéseket szenvedte meg. Áder János megjegyezte: mindkét tragédiának fontos tanulságai vannak a jövőre nézve.

Elsődleges fontosságúnak nevezte az ésszerű urbanizációt.

Beszédében az államfő feltette a kérdést, hogy mit kell tenni az ésszerű vízgazdálkodás érdekében és miképp kellene finanszírozni azt. Kiemelte az öntözés, a szanitáció, valamint a vízhálózat korszerűsítésének és az árvízi védekezésnek a fontosságát. Leszögezte: mindegyik feladat komoly strukturális beruházásokat és anyagi forrásokat, korszerű megoldásokat igényel. 
Áder János magyar példát hozott a jó árvízi védekezésre. Megemlítette a tizenkét tiszai árvízi szükségtározót, amelyből hat már el is készült. "Drága program ez, az adófizetőknek sok pénzébe kerül, de megtérül" - hangsúlyozta. 
"Szembe kell nézni a vízkérdés finanszírozásával" - mondta a köztársasági elnök. Világszerte 500 milliárd dollárnyi befektetésre lenne szükség évente a vízválság elhárítására - tette hozzá. 
"Jó ötletek vannak, azok beruházókra várnak" - mondta, majd három magyar ötletet mutatott be: arzénmentesítő készüléket, napelemes vízszivattyút és konténeres szennyvíztisztítót. "Olyan adományozókra van szükség, akiknek fontosabb a társadalom, mint a gyors anyagi megtérülés" - jelentette ki.

 Az államfő Ferenc pápa szavait idézve zárta beszédét:

Isten mindig megbocsát, az ember néha megbocsát, a természet azonban soha nem bocsát meg.

MTI

A klímaváltozás, a vízszennyezés, a népességszaporodás és a munkához való jog biztosítása is kihat a fenntartható fejlődésre, amely kiszámítható és megfelelő döntésekkel irányítható - hangzott el a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) kutatóközpontja első nemzetközi szimpóziumán Rómában kedden, amelyen a Vatikán is képviseltette magát.

A globális fejlődésről rendezett szimpóziumot megnyitó Szuromi Szabolcs Anzelm, a PPKE rektora az MTI-nek elmondta, lassan már ötven éve napirenden szerepel a fenntartható fejlődés kérdése, de

válaszok és döntések helyett a "helyzet egyre romlik, pedig a következő generációk, az emberi társadalom életminősége" forog kockán.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen működő húszfős, az amerikai Heriberto Cabezas professzor vezette, 2015-ben létesített Folyamatelemző Mérnöki és Fenntarthatósági Központ (CPSES) a nemzetközi fenntarthatósági kutatás élére emelkedett - mondta. Együttműködik amerikai, cseh, lengyel, indiai, szingapúri, koreai és ausztráliai kutatócsoportokkal. Szuromi Szabolcs Anzelm megjegyezte,

a PKKE-CPSES a világ első számú fenntarthatósági központja lett, megelőzve az ezt a címet korábban birtokló amerikai Yale Egyetemet is.

Szuromi Szabolcs Anzelm hangsúlyozta, a CPSES kutatásainak újdonságát az adja, hogy az eddigi politikai vagy szociológiai tanulmányok helyett a PPKE kutatói természettudósok, és matematikai modellt alkalmaznak.

A Friedler Ferenc professzor kidolgozta matematikai modellel a fenntartható fejlődés alakulása kiszámíthatóvá válik

A magyar egyetem kutatócsoportja ezen kívül a fenntartható fejlődésre vonatkozó következtetéseit az egyház erkölcsi tanítása alapján fogalmazza meg.

Áder János köztársasági elnök a New Yorkban 2017. szeptember 20-án megtartott klímavédelmi tanácskozáson azt javasolta António Guterres ENSZ-főtitkárnak, hogy világszerte bővítsék a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó kezdeményezésben részt vevő városok, tartományok, szövetségi államok körét.

Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára (k), Áder János köztársasági elnök (j3) és Susilo Bambang Yudhoyono indonéz elnök (j2) az az ENSZ Közgyűlése 72. ülésszakán az éghajlatváltozás elleni küzdelemről tartott állam- és kormányfői megbeszélésen New Yorkban 2017. szeptember 19-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

A köztársasági elnök az ENSZ-közgyűlés ülésszakán és a párhuzamosan rendezett környezetvédelmi tanácskozásokon vesz részt New Yorkban.

Kedden - miután jelen volt az ülésszak általános vitájának ünnepélyes megnyitóján -, Áder János az esti órákban zárt ajtók mögött tartott klímavédelmi tanácskozáson szólalt fel. A szűk körű állam- és kormányfői megbeszélést António Guterres szervezte az éghajlatváltozás elleni küzdelem legégetőbb kérdéseiről. Az eszmecserén részt vett Theresa May, az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Emmanuel Macron francia államfő, Erna Solberg norvég kormányfő, Stefan Löfven svéd miniszterelnök, a dán kormányfő, a dél-afrikai elnök, a kínai külügyminiszter.
A magyar köztársasági elnök az MTI-t tájékoztatva kiemelte: a tanácskozást az tette jelentőssé és időszerűvé, hogy António Guterres álláspontja szerint Párizs "nem végállomás, hanem csak egy fontos megálló a klímavédelmi harcban".

A világszervezet főtitkára a mostani tanácskozáson is emlékeztetett arra, hogy ha mindenki teljesíti a párizsi klímaegyezményben rögzített vállalását, a világ még akkor is nagyon messze van attól az áhított céltól, hogy a Föld felmelegedése csupán két fokkal emelkedjék."

Lehet, hogy három fok is lesz a Föld hőmérsékletének emelkedése, ez pedig nagyon nagy bajok előidézője lehet a tudósok szerint, és ezért további vállalásokra van szükség" - szögezte le az MTI-nek a köztársasági elnök.
Áder János tapasztalatai szerint az ENSZ-főtitkár szándéka és célja az, hogy ösztönözze a különböző államokat, köztük természetesen a legnagyobb károsanyag-kibocsátókat a további vállalásokra. A keddi eszmecsere arról is szólt, hogy melyik állam milyen módon, milyen új ötletekkel tud hozzájárulni a szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséhez.

A köztársasági elnök kifejtette: "az én témám a szuverén állami szint alatti szereplők bekapcsolása. Ez jelent városokat, tartományokat, szövetségi államokat, amelyek nagyon komoly szerveződéseket kezdtek el az elmúlt években.

A talán legjelentősebb kezdeményezések egyike a kaliforniai kormányzó, Jerry Brown nevéhez fűződik, Párizs előtt fél évvel alakult meg, s most már több mint egymilliárd lakót tömörít, különböző városok, illetve területek, tartományok tartoznak ehhez a szövetséghez. Résztvevői azt vállalták: 2050-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 80 százalékkal csökkentik, de van olyan résztvevő is, amely 95 százalékos csökkentést szeretne elérni."
Áder János elmondta: azt javasolta António Guterres főtitkárnak, hogy bővítsék a kezdeményezésben részt vevők körét, és ebben ő szívesen segítene is. Az államfő az MTI-nek hangsúlyozta: Közép-Európából Budapest az egyetlen város, amely tagja e szerveződésnek. Áder János a keddi tanácskozáson azt is felvetette: javasolni kellene, hogy a szerveződés résztvevői ne csupán 2050-ig szóló vállalást tegyenek le az asztalra, hanem az azt követő tíz évre is vázolják fel elképzeléseiket. "Ezzel ugyanis részben másokat is ösztönöznének, részben pedig közelebb kerülhetnénk a hőn áhított célhoz, hogy ne fűtsük fel a bolygónkat"- tette hozzá a magyar köztársasági elnök.
Az MTI kérdésére, hogy milyen más témák kerültek szóba a zárt ajtók mögötti tanácskozáson, Áder János elmondta: megvitatták a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez szükséges komoly infrastrukturális beruházások finanszírozási lehetőségeit, az erdőtelepítések fontosságát, az esőerdők védelmének ügyét, esetleges nemzetközi programok finanszírozását, segélyprogramok elindítását.
    Az MTI-nek arra felvetésére, hogy nehéznek látszik az Egyesült Államok nélkül hatékony klímavédelmet kialakítani, a keddi tanácskozáson pedig Washington nem is képviseltette magát, Áder János hangsúlyozta: a konferencián is azt az álláspontot képviselte, hogy

"ne azon sajnálkozzunk, hogy az Egyesült Államok kilépett a párizsi megállapodásból, hanem használjuk ki azt a lehetőséget, hogy ugyanakkor sok amerikai szövetségi állam és város - például éppen Kalifornia - nagyon is elkötelezett a párizsi megállapodás végrehajtása mellett".

A magyar államfő meglátása szerint éppen ezért ma van esély arra, hogy az Egyesült Államokban is - annak ellenére is, hogy a kormány kilépett a klímaegyezményből - az egyes szövetségi államoknak és városoknak sikerül megvalósítaniuk az előző elnök, Barack Obama kormányzata által vállalt klímavédelmi intézkedéseket.
Áder János elmondta: António Guterres ENSZ-főtitkár bejelentette, hogy 2019-ben újabb nemzetközi klímacsúcsot szeretne rendezni, ezúttal New Yorkban. "De ezt megelőzően még jó néhány alkalom lesz, hogy ezekről a kérdésekről beszéljünk. Az idén december 12-én például Párizsban lesz tanácskozás, előtte Bonnban tartunk klímavédelmi konferenciát, jövőre a lengyelországi Katowice látja vendégül az éghajlatváltozás miatt aggódó politikusokat" - tette hozzá Áder János.
A köztársasági elnök kedden kétoldalú megbeszélést folytatott Raimonds Vejonis lett államfővel, szerdán délelőtt pedig - miután részt vesz a Bloomberg Globális Üzleti Fórumon - kétoldalú találkozót folytat Michael Bloomberggel, New York volt polgármesterével.
Szerdán délután az államfő az ENSZ Közgyűlés ülésszakával párhuzamosan rendezett magyar-dán vízügyi konferencián tart előadást.

MTI