Kisoroszi

Kisoroszi

Kisoroszi

Horgásznagykövetek találkozója és versenye Bátonyterenyén

2017. október 07. - Kisoroszi Online szerkesztő

Áder János köztársasági elnök  a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) horgásznagyköveteinek V. találkozóján és horgászversenyén a Maconkai-víztározónál Bátonyterenyén 2017. október 7-én.

ader_horgaszik.jpg

ader_r2.jpgÁder János köztársasági elnök egy dévérkeszeget vesz le a horogról MTI Fotó: Komka Péter

Az elektromos járművek áramfogyasztása megduplázódik az elkövetkező öt évben

Ötven százalékkal 74 gigawattal nőtt tavaly a fotovoltaikus áramtermelő kapacitás világszerte, felerészt Kínának köszönhetően - írja a párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerdán megjelent "Renewables 2017" tanulmánya.

napelem_2.jpgNapenergiával működő kiserőművek száma Magyarországon (2008-2016) MTI

napelem_4.jpgHáztartási méretű kiserőművek kapacitása (kW) Magyarországon (2008-2016) MTI

A tavaly hálózatra kapcsolt 165 gigawatt új áramtermelő kapacitásnak kétharmadát a megújítható energiaforrásokra támaszkodó áramtermelő kapacitás adta.

Fatih Birol, az IEA vezérigazgatója rámutatott, hogy a számítások szerint 2022-re ezer gigawattal nő majd a megújítható energiaforrásokra támaszkodó globális áramtermelő kapacitás, ami nagyjából megfelel a jelenleg aktív szenes áramtermelő kapacitás felének.

"Egy új korszak nyitányának vagyunk a tanúi" fogalmazott, hozzátéve, hogy a PV áramtermelő kapacitás növekedésének az üteme meg fogja haladni minden más megújítható energiaforrás növekedési ütemét.

Az IEA becslése szerint az idén 12 százalékkal több megújítható energiaforrásra támaszkodó új áramtermelési kapacitást kapcsolnak majd hálózatra, mint tavaly és ennek is a fotovoltaikus (napelemes, PV) forrás teszi majd ki az oroszlánrészét.

A megújítható áramtermelési források növekedésének kétharmadát három ország adja majd egészen 2022-ig, Kína, India és az Egyesült Államok.

A globális PV áramtermelési kapacitás pedig 2022-re már meg fogja haladni India és Japán mai teljes áramtermelési kapacitását.

A megújítható energiaforrásokra támaszkodó áramtermelési kapacitás növelésében Kína tölti be az éllovas szerepét. Az előrejelzési periódusban, 2022-ig 360 gigawattos globális kapacitásnövekedés 40 százalékát fogja adni. Kína már a 2020-ra saját magának kitűzött PV-kapacitásnövelési célját is túlteljesítette, a szélerőmű-kapacitás növelésére az évtized végére kitűzött célját pedig 2019-re éri el.

 Az elektromos járművek áramfogyasztása megduplázódik az elkövetkező öt évben

az IEA tanulmánya szerint.

Révész Máriusz: Bringázz a munkába!

Hosszú távú együttműködési megállapodást kötött a fenntartható közlekedési módok terjedése, a kerékpározás feltételeinek és a közlekedési kultúra országos javítása, valamint a kerékpárral rendszeresen közlekedők számának bővítése érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Magyar Kerékpárosklub szerdán, Budapesten.

bam_logo_2.jpgRévész Máriusz, kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos a sajtótájékoztatón elmondta: együttműködnek többek között a kerékpározást népszerűsítő kampányok szervezésében, tavasszal újraindítják a kerékpárral a munkába járást ösztönző, a Bringázz a munkába! (Bam!) kampányt is, amelyben évente kétszer - tavasszal és ősszel - 8-10 ezer ember vesz részt

Kiemelte, a kerékpáros balesetek száma még mindig magas Magyarországon a fejlett európai kerékpáros kultúrákhoz képest, ezért csökkentésük érdekében felülvizsgálják a KRESZ-t is.

A legtöbb baleset vidéken, kivilágítatlan szakaszokon, településeken fordul elő

- tette hozzá. Arról is beszélt, hogy a fővárosi önkormányzat a jelenlegi becsült 2-3 százalékról 10 százalékra szeretné növelni 2030-ra Budapesten a kerékpározás részarányát.Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke hozzátette, Magyarországon 7 millió kerékpár van, egy tavaszi kutatás szerint a rendszeres kerékpárhasználók aránya országosan 24 százalék, Budapesten 7 százalék, a belvárosban pedig 10 százalék. Hangsúlyozta, a kerékpáros közlekedésre jellemző adathiány csökkentése érdekében megosztják egymással kutatási eredményeiket, felméréseiket, valamint közösen készítenek baleseti elemzéseket is.

A Magyar Kerékpárosklub kétévente országos kutatást végezne a kerékpározási szokásokról, attitűdökről, és ellenőrizné a Nemzeti kerékpáros stratégia sikerességét - közölte.MTI

Fazekas Sándor: a növénytermesztés egyik kulcseleme a növényfajta kísérleti tevékenység

A növénytermesztés egyik kulcseleme a növényfajta kísérleti tevékenység, mivel az agrárium és erdőgazdálkodás számára a biológiai alapok jelentik a termesztés biztonságát - emelte ki a földművelésügyi miniszter kedden Budapesten egy szakmai konferencián.  genetikileg_novenyek.jpgA genetikailag módosított növények vetésterülete a világon, 2016. A világon 28 országban termesztenek genetikailag módosított (gm) növényeket. 2016-ban a gm-növények vetésterülete összesen 185,1 millió hektár

Fazekas Sándor a "125 éves a magyar növényfajta kísérlet" című szakmai tanácskozáson aláhúzta: a 125 évvel ezelőtt Magyarországon megkezdett növényfajta kísérleti tevékenység célkitűzése az volt, hogy az alkalmazott génmegőrzési, fajtafenntartási és szaporítóanyag-gazdálkodási módszereket széles körben megismerjék a gazdálkodók az országban. Hozzátette:

a magas színvonalú növénytermesztés alapját jelentő genetikai anyagok megőrzése, a növényfajták állami elismerése alapvető nemzetgazdasági érdek.

Ahogy a megfelelő minőségű vetőmag, vegetatív szaporító-alapanyag, valamint ültetési anyag előállítása és felhasználása, valamint a korszerű fajtahasználat is. Ez biztosítja a magyar emberek ellátását jó minőségű - GMO-mentes -, belföldi előállítású élelmiszerekkel, és Magyarország élelmezésbiztonságának megőrzését - mutatott rá Fazekas Sándor.

Az agrártárca vezetője emlékeztetett: a növényfajta kísérleti tevékenység 125 éve, 1892-ben a Magyaróvári Országos Növénytermelési Kísérleti Állomáson kezdődött el Magyarországon. Cserháti Sándor több mint egy évszázaddal ezelőtt megálmodott és elindított rendszere a világ egyik legkorszerűbb vizsgálati rendszerévé fejlődött, amely a hazai termelők elvárásait, igényeit veszi figyelembe, úgy, hogy felhasználja mind a hazai, mind a nemzetközi kutatás, alkalmazott és gyakorlati tudományágak vívmányait.

 A nagy múltú állami fajtakísérletek jelentik manapság is a garanciát a korszerű növényfajták köztermesztésbe kerülésére, amely egyúttal a kiváló minőségű, egészséges élelmiszerek előállításának az alapja. Napjainkban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságánál működik a magyar és nemzetközi jogszabályoknak megfelelően az egységes módszereken alapuló hazai fajtakísérleti tevékenység.

 Utalt arra is: a genetikai sokféleség, a biológiai alapok védelme kiemelt szerepet kap az agrárágazat hosszú távú stratégiájában. Kiemelt jelentőségű Magyarországon a kutatás-fejlesztés, innováció. Magyarország kiépítette a kutatói-nemesítői hálózatát, amelynek célja a versenyképes magyar mezőgazdasági termelés alapjainak megteremtése. Ezért az új fajták termesztésbe vonását is megelőzi a Nébih szigorú szakmai vizsgálata. Így megelőzhető, hogy gazdaságilag haszontalan, vagy természetre káros növényfajták szaporodjanak el.

A fajtakísérletek eredményei alapján kaphat egy növényfajta állami elismerést, ami feltétele annak, hogy az új fajták eljuthassanak a fogyasztókhoz. Ezáltal a

köztermesztésbe kizárólag olyan fajták kerülhetnek, amelyek gazdaságosan és környezet-kímélően termeszthetőek. Ez az alapja annak, hogy egészséges, ízletes élelmiszer kerüljön mindenki asztalára

- hívta fel a figyelmet Fazekas Sándor.

 Oravecz Márton, a Nébih elnöke azt emelte ki: a Kárpát-medence, így Magyarország is jó adottságokkal rendelkezik a növénytermesztéshez, de csak a magas színvonalú, a korszerű tudományos eredményeket alkalmazva végezhet magas színvonalú és eredményes növénytermesztést. Ezért a növényfajta kísérletek alapvetően azt szolgálják, hogy hozzájáruljanak a magyar növénytermesztés és agrárium sikeréhez, versenyképességének növeléséhez.

Feldman Zsolt, a szaktárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a növényfajta kísérletek az egyik legkomolyabb szakmai hátteret igénylik a mezőgazdaságban. E tevékenység alapjául szolgál a növénytermesztés korszerű biológiai alapjainak megteremtéséhez, biztosításához, hogy azok megfeleljenek az ország környezeti adottságainak és a gazdák termesztési céljainak, elvárásainak.

Lukács József, a Nébih tenyésztési és növénytermesztési elnökhelyettese az MTI-nek elmondta: a Nébih az elmúlt években átlagosan 25-30 szántóföldi faj 850-900 fajtajelöltjét állította kísérletbe évente, a gazdasági értékvizsgálatok keretében.

Az úgynevezett DUS (fajtaazonosítási) vizsgálatokban - melyek a meghosszabbítást, letéti felújítást is tartalmazzák, valamint a szülői vonalak vizsgálatát is magukban foglalják - pedig átlagosan évi 40-45 faj 3000 fajtája kerül beállításra. Az utóbbi években évente 85-90 zöldségfaj 600-650 fajtáját vonták be a DUS vizsgálatokba. A 125 év alatt, a mai napig összesen 7515 fajta került regisztrálásra a törzskönyvben.

Beszélt arról is, hogy egy szántóföldi fajta problémamentes DUS vizsgálata általában 2 évet vesz igénybe, évelő fajták esetében azonban 3 évig is eltarthat. A gazdasági értékvizsgálat fajtól függően 2, illetve 3 év időtartamú. Gazdasági értékvizsgálatra 87 faj kötelezett az Európai Unióban, ebből 61 faj szerepel a Nemzeti Fajtajegyzéken.

 Közölte: a Nébih génbankkal nem rendelkezik, a nemzeti génbank fenntartása a Növényi Diverzitás Központ feladata. A Nébih a fajtakísérletekhez referenciagyűjteményt tart fenn, amelyben 61 növényfaj 6584 növényfajtájának vetőmagmintája szerepel.MTI

 

süti beállítások módosítása