A Földet a Nap UV-sugárzásától védő ózonrétegen az Antarktisz felett keletkezett lyuk 1988 óta nem látott méretűre zsugorodott – közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.

A Föld légkörét védő ózonrétegen keletkezett rés idei legnagyobb kiterjedését szeptemberben érte el, amikor 19,6 millió négyzetkilométer volt, majd a hónap közepétől kisebb lett.

2017-ben az ózonlyuk maximum kiterjedése majdnem kétszer akkora volt, mint az Egyesült Államok területe, mégis nagyjából kétmillió négyzetkilométerrel kisebb a tavaly, és 5,3 millió négyzetkilométerrel kisebb a 2015-ben mértnél.

Paul Newman NASA-nál dolgozó tudós szerint az atmoszféra alsó rétegeiben tapasztalt viharos időjárás felmelegítette a levegőt, s ezzel elejét vette a bróm- és klórvegyületek ózont pusztító hatásának.

Mínusz 78 Celsius-fokon kialakulnak úgynevezett sztratoszférikus felhők, amelyek az emberi tevékenység következtében a környezetbe került fluorklór-szénhidrogének (FCKW-k) révén lebontják az ózont. Az FCKW-k önmagukban kisebb mértékben okoznak ózoncsökkenést, a nagy hideg hatására viszont agresszívvé válnak. A szakember rámutatott arra, hogy az idén a csökkenés javarészt természetes okokra vezethető vissza, ugyanakkor nem elhanyagolható az 1987-ben aláírt sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló Montreali Jegyzőkönyv óta tapasztalható, kisebb léptékű, de folyamatos javulást mutató trendnek a szerepe sem.

Az ózonlyuk legnagyobb eddigi kiterjedését 2000-ben jegyezték fel: az UV-sugaraktól védő pajzson akkor közel 30 millió négyzetkilométeres rés tátongott.

Az ózonréteg feladata az élővilág szempontjából a Napból érkező káros ultraibolya sugárzás elnyelése. Az ózon magas napvédő faktorszáma nélkül nem létezne a szárazföldi élet, az ultraibolya sugárzás darabokra törné az élő szervezetek DNS-ét, és felbontaná a sejtjeikben lévő kémiai kötéseket.

MTI/  http://hu.euronews.com

„Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!”

(Nagy Imre 1956. november 4-i rádióközleménye)

Áder János köztársasági elnök jelenlétében katonai tiszteletadással felvonják, majd félárbócra engedik Magyarország lobogóját a Kossuth téren, a Parlament előtt az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 61. évfordulóján, a nemzeti gyásznapon 2017. november 4-én. A kegyelet jeleként a lobogó egész nap félárbócon marad.MTI Fotó: Balogh Zoltán

Áder János köztársasági elnök lerója kegyeletét az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatai előtt a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál a forradalom leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 61. évfordulóján, a nemzeti gyásznapon 2017. november 4-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

1956.november 4-én hajnalban indult meg a szovjet hadsereg magyarországi inváziója, aminek célja a forradalom leverése, a szocialista blokkból kilépni szándékozó, Nagy Imre vezette kormány megdöntése és a demokratikus rendszer felszámolása volt.

A következő napokban a világ felháborodva, ám tétlenül figyelte, ahogy a szovjetek páncélosaikkal megszállják Magyarország városait, lefegyverzik hadseregét, és hatalomra juttatják Kádár János Munkás-Paraszt Forradalmi Kormányát.

A Vörös Hadsereg támadását természetesen a forradalom hívei nem nézték tétlenül, Budapesten és az ország számos pontján elkeseredett fegyveres harc kezdődött a szocialista szuperhatalom bevonuló erőivel szemben.

Az október 23-án kirobbant és 28-án győzedelmeskedő forradalom sorsa már az intervenció megindítása előtt négy nappal, október 31-én megpecsételődött, ekkor ugyanis Hruscsov és a szovjet pártvezetés a fegyveres fellépés mellett tette le a voksát. Az eseményeket ettől a ponttól kezdve két szálon követhetjük nyomon: először is, azon a vonalon, hogy Moszkva miként készítette elő a csapást, és hogyan formálta meg a forradalom utáni rendszert, másfelől pedig abból az aspektusból, hogy Nagy Imre kormánya milyen módon próbálta meg elkerülni a szuperhatalom beavatkozását. Ami az első szálat illeti, Hruscsovnak a támadás előtt két feladata volt: meg kellett nyernie a jelentősebb szocialista államok vezetőit, illetve ki kellett kérnie Tito jóváhagyását, mivel a Szovjetunió – és Magyarország – a forradalmat megelőzően látványosan kibékült a jugoszláv vezetővel.

 A szovjet pártfőtitkár aztán a lengyel Gomulka után – már Bukarestben – a románok beleegyezését is hamar megszerezte, november 2-3-a éjszakáján pedig a Brioni-szigeten már Titóval tárgyalt, aki a Hruscsov által kiszemelt Münnich Ferenc helyett Kádár Jánost ajánlotta az ellenkormány vezetőjének. A jugoszláv vezető a miniszterelnök személyére vonatkozó javaslat mellett közvetítőnek is ajánlkozott, megígérte ugyanis, hogy Nagy Imrét az invázió megindításakor rábeszéli majd a lemondásra. Így aztán, mivel

Eisenhower amerikai elnök korábban egyértelművé tette, hogy nem szándékozik támogatni Magyarországot

– ráadásul október 29-én a szuezi válság még zavarosabbá tette a nemzetközi politikai helyzetet –, elvileg nem maradt akadálya a november 4-i beavatkozásnak.

Mindeközben Nagy Imre, aki október 31-én nyilvános ígéretet tett a Varsói Szerződésből való kilépésre, azt kellett tapasztalja, hogy a látszólagos partnerség ellenére a hazánkban állomásozó szovjet erők nagyarányú mozgósításba kezdtek – körbezárták például a repülőtereket –, ezzel együtt pedig további hadosztályok özönlöttek be Magyarországra. A miniszterelnök ennek kapcsán november 1-jén kérdőre is vonta Andropov nagykövetet, a kitérő válaszok nyomán azonban egyre világosabbá vált számára, hogy a Szovjetunió erőszakos beavatkozásra készül. Nagy és a forradalmi kormány egyetlen esélye ebben a helyzetben a semlegesség elismertetése volt, hiszen amennyiben az ENSZ deklarálja Magyarország új státusát, a szovjet lépés jogi szempontból is agressziónak minősült volna.

Bár a kormányfő erre – 1-je után – november 2-án és 3-án újabb kísérleteket tett, törekvése kudarcot vallott, miközben egyre zajlott a mozgósítás és az új csapatok bevonulása: 2-án Konyev marsall – a november 4-én megindított invázió főparancsnoka – Szolnokon már be is rendezte főhadiszállását, a következő nap során pedig a Vörös Hadsereg egységei gyakorlatilag az összes jelentős várost körülzárták, és a legtöbb stratégiai pontot ellenőrzésük alá vonták. Ezzel egy időben ugyanakkor a moszkvai kormányzat küldöttei – pusztán időhúzás céljából – tárgyalásokat kezdett a Vörös Hadsereg csapatainak kivonásáról.

A megbeszélések november 3-án napközben a Parlamentben zajlottak, a szovjetek pedig aznap estére Tökölre invitálták a magyar vezérkar prominens tagjait – köztük Maléter Pál vezérezredest, honvédelmi miniszert –, hogy ott folytassák a tárgyalásokat. Bár a katonai vezetők tisztában voltak a meghívás veszélyével, felelősségük tudatában végül vállalták a kockázatos utat, mely megegyezés helyett a KGB közbeavatkozásával és a magyar vezérkar letartóztatásával végződött.

A nemzetközi jog szabályait lábbal tipró eljárás nyomán a honvédelem tehát lefejezve várta a november 4-én hajnalban meginduló támadást, de ha másként is alakultak volna az események, erősen kétséges, hogy a vezérkar az esztelen vérontást választotta volna. A szervezett ellenállásnak nem volt értelme, ugyanis – a megelőző napok csapatmozgásainak eredményeként – a laktanyák, repülőterek mind a Vörös Hadsereg egységeinek gyűrűjébe kerültek; ezzel a kormány is tisztában volt, nem véletlen, hogy arra utasította a szabadon maradt tiszteket, hogy egységeikkel ne tanúsítsanak ellenállást. A parancsot a legtöbb egység betartotta, de arra is akadtak példák, hogy a reguláris erők a felkelők oldalán szálltak harcba a szovjetek ellen.

November 4-én hajnali 4 óra körül aztán megkezdődött a forradalom leverése: miközben az éterben elhangzott a Szolnokon ellenkormányt alakító Kádár János beszéde, majd Nagy Imre azóta híressé vált közleménye, a Vörös Hadsereg lefegyverezte a laktanyákban állomásozó egységeket, a felvezényelt páncélos hadtestek pedig bevonultak a városokba. Nagy Imre és a kormány tagjai – Bibó István kivételével, aki az utolsó pillanatig a Parlamentben maradt – reggel 6 óra után a jugoszláv nagykövetségen kerestek menedéket, 8 órára pedig a szovjetek már a Kossuth tér és a legfőbb közhivatalok őrségét is megadásra kényszerítették. Ezzel de facto a forradalmi kormány uralma véget ért.

Természetesen a hadsereg lefegyverzése nem jelentette azt, hogy Magyarország népe belenyugodott a megszállásba: az október 23-a után vívott fegyveres harc felkelői november 4-én hajnalban visszatértek az utcákra, és megpróbálták a lehetetlent, bátran szembeszálltak a több ezerszeres túlerővel. Budapesten belül – többek között – a Széna téren, a Baross tér környékén, a korábban is forradalmi tűzfészeknek számító Corvin köznél, de Soroksáron és Pesterzsébeten is elkeseredett harc kezdődött, ezzel egy időben pedig a vidéki városok – egyebek mellett Pécs, Miskolc, Keszthely és Sztálinváros – polgárai szintén fegyvert ragadtak. Dunapentelén például a reguláris helyőrség látta el hadianyaggal a felkelőket.

Az invázióval egy idővel megkezdődött a reménytelen szabadságharc rövid időszaka, mely során a forradalmárok – főleg a fővárosban, a Dob utca, az Élessarok vagy a Corvin köz esetében – több napon át megtartották állásaikat a modern haditechnikát bevető szovjetek ellen.

November 11-én aztán a küzdelem szimbolikusan is véget ért, ugyanis ezen a napon Nagy Imrét – és a kormány többi tagját – felmentették pozíciójából. Bár a miniszterelnök nem volt hajlandó benyújtani lemondását, a hatalom ezzel az aktussal minden szempontból a Kádár János vezette Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kezébe került, vagyis megkezdődött a diktatúra restaurációjának időszaka.

 Forrás:http://www.rubicon.hu/ Tarján M. Tamás

Az ENSZ főtitkára, a francia elnök és a Világbank vezetője meghívta Áder János államfőt a december 12-i klíma-csúcstalálkozóra, amelynek Franciaország lesz a házigazdája - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH)

Áder János köztársasági elnök a klímaváltozással kapcsolatos előadást tartott a székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumban, forrás: KEH

António Guterres ENSZ-főtitkár, Emmanuel Macron francia elnök és Jim Yong Kim, a Világbank elnöke levelében azt írta: a találkozót napra pontosan a párizsi klímamegállapodás két évvel ezelőtti elfogadása után tartják, célja pedig, hogy

"a klímaváltozás elleni küzdelem magas szintről indított lendületet kapjon, és az mozgósító erővel hasson minden szereplő számára".

Úgy fogalmaztak: az éghajlatváltozás elleni küzdelem az egész világ mozgósítását igényli.

"Az ENSZ, a Világbank Csoport és több partnerszervezet úgy döntött, hogy - tovább fokozva eddigi közös erőfeszítéseinket - minden energiánkat latba vetjük a klímakatasztrófa megelőzése érdekében"

- tették hozzák levelükben, amelyet a KEH bocsátott az MTI rendelkezésére.

 Az ENSZ főtitkára, a francia elnök és a Világbank elnöke hangsúlyozta: egyre inkább érezhetők a klímaváltozás ökológiai, társadalmi és gazdasági káros következményei.

Az idén rekordszintre nőtt az időjárási katasztrófákból fakadó anyagi veszteség, emberi életek milliói vannak kitéve a veszélyeknek, a klímakatasztrófák intenzitása, egymásutánisága és ereje pedig egyre fokozódik

- hívták fel a figyelmet.

Kiemelték: a klímaváltozásra való felkészülés minden országnak prioritássá vált, különösen a leginkább érintett államoknak és a fejlődő országoknak. Az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére irányuló erőfeszítések új lendületet igényelnek. Az állami és a magánszféra egyre szorosabb együttműködését teszi szükségessé azoknak az akcióknak a finanszírozása, amelyek klímabarát és alkalmazkodóképes gazdaságok megteremtésére irányulnak - írták.

MTI

Az emberiség nem tanult a múlt tragédiáiból, a világ ma is háborúban áll,  és újabb, még nagyobb háborúra készül Ferenc pápa szerint. A katolikus egyházfő az olaszországi Nettuno második világháborús amerikai katonai temetőjében mutatott be misét halottak napján csütörtökön.

Ferenc pápa a nettunói katonai temetőben, forrás:http://hu.radiovaticana.va/

Ferenc pápa a mise előtt csendben imádkozott a temető sírjai között, miközben egy ismeretlen katona, egy olasz származású amerikai és egy zsidó katona sírjánál állt meg.

A misén a katolikus egyházfő szabadon mondott beszédet.  A háborúk ellen emelte fel szavát, emlékeztetve, hogy Nettuno temetőjében többségében egykori fiatal katonák nyugszanak.

 XVI. Benedek pápát idézve a háborút "felesleges mészárlásnak" nevezte.

"Elég a háborúból (...) a háborúval minden elveszik, a háború önmagunk elpusztítása"

- mondta Ferenc pápa. Kijelentette, az emberiség nem tanult a múltbéli háborúk leckéjéből és úgy tűnik, nem is akar belőle tanulni. Úgy vélte, a világ ma is "darabokban zajló" háborúban áll, és újabb, még erősebb háborúra készül.

"A történelemben gyakran megtörtént már, hogy az emberiség azt hiszi, a háborúval új világot teremtenek, tavaszt hoznak, de csúnya, kegyetlen télben találják magukat"

- mondta Ferenc pápa.  Hangsúlyozta, hogy a világnak nem szabad elfelejteni az atombomba pusztította Hiroshima könnyeit.

Ferenc pápa  Nettunóból a Fosse Ardeatine egykori római kőbánya emlékhelyére ment, ahol a Rómát megszállt náci csapatok 1944 márciusában 335 foglyot gyilkoltak le egy olasz partizánakció miatti bosszúból. Az áldozatok között volt a magyar Kereszti Sándor is.  

MTI

Emmanuel Macron válaszlevélben mondott köszönetet a magyar államfő éghajlatvédelemre vonatkozó javaslataiért, egyúttal üdvözölte Áder János elkötelezettségét a klímaváltozás elleni küzdelemben.

 Emmanuel Macron, Forrás: wikipedia

Áder János augusztusban fordult levében Emmanuel Macronhoz, amelyben azt írta:  szubnacionális szervezetekkel javasolja bővíteni a párizsi megállapodáshoz csatlakozók körét. Egyúttal azt kérte a francia politikustól, teremtsék meg a feltételeit annak, hogy ezen szervezetek már az idei  nemzetközi klímavédelmi találkozókon is érdemi szerephez juthassanak. A köztársasági elnök javaslatát korábban António Gueterres, az ENSZ főtitkára is támogatta. 

Emmanuel Macron válaszában - amely a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján olvasható - úgy fogalmazott: egyetért a magyar államfővel, hiszen

"jómagam is szorgalmazom az egyezményben foglaltak gyors és hatékony megvalósítását".

Az éghajlatvédelemre irányuló cselekvés határozottsága azon is múlik - ahogy azt Áder János is megállapította - hogy mennyire vesz benne részt a civil társadalom egésze, beleértve a szubnacionális szervezeteket is. Franciaország több programmal is támogatta ezt a törekvést, emellett két megbízottat jelöltek ki annak segítésére, hogy a civil társadalom részt vehessen az éghajlatváltozással kapcsolatos munkában - áll a levélben.

"E vonatkozásban lényegesnek tartom a szövetségi államok, a tartományok és a városok hozzájárulását, amelynek nagyobb mértéket kell öltenie, ha meg akarunk felelni az éghajlatváltozás által támasztott kihívásnak"

- folytatta levelét a francia elnök, rámutatva: Franciaország is arra törekszik, hogy emellett a civil társadalom egészét bevonják a részvételbe.

Beszámolt arról is, hogy a 2017. december 12-i a párizsi csúcstalálkozó alkalmával  kerekasztal- konferenciát is rendeznek, melynek témája: a szubnacionális szint szerepe a párizsi egyezmény végrehajtásában.

Az elnök a levele zárásaként elismerően szólt arról, hogy a magyar köztársasági elnök részvételének köszönhetően Magyarország élen jár az éghajlatvédelem érdekében tett erőfeszítések megvalósításában.

MTI

Weöres Sándor:  ..."De, mint mindent, ezt is csak álmodom. / Ha mindeddig nem ébredtem: tudom, / most már halálig hortyogok. Talán / a haldoklás majd ébren szembesít / minden mulasztás terhével. Talán / az álmon túli csöndben ébredek"

Szombathely, Weöres Sándor szobor, forrás: http://www.evangelikus.hu

Weöres Sándor: AZ ÉLET VÉGÉN

Átbóbiskoltam teljes életem.
A látványok, mint álmomban, forogtak,
semmit se tettem, csak történt velem,
ezernyi versemet fél-éberen írtam
dohányfüstben, nem is tudom hogyan.
Süvölvény-kortól fogva mostanig
asszony-kormány pólyált vattába és
elzsongított, nem bírtam tenni, élni,
szunnyadtam délben, írtam éjszaka,
sötétben szálltam, mint a denevér,
benső szemem nyílt a külső helyett.
Ha közben bölcsesség, vagy balgaság
felrázott volna, szenvedés, akármi:
kazánom túl-erős volt, sose robbant,
minden belül kavargott, forrt, feszített.

Dúlt két világvihar, százmillió
ember pusztult, meghalt anyám-apám:
álmomból serkentőnek mind kevés volt,
akárhogyan szégyenlem, így igaz.
Mindent vetítővásznon éltem át,
még akkor is, ha engem hajkurásztak
disznót őrizni, vagy sírt ásni, vagy
fejem körül fütyültek a lövések,
aludtam folyton, egykedvűn. De most,
hogy vénülés megrázza tagjaim
és bőrömben koccint a csontjaimmal:
végtére fölriadnék és szaladnék
szürcsölni elmulasztott kéjeket,
örülni, s örömöt megbánva, fájni,
késő gyönyörtől megrokkanva halni,
bűzben, koszban, szégyenben, elhagyottan,
mint trágyadombon a veszettkutya.

De, mint mindent, ezt is csak álmodom.
Ha mindeddig nem ébredtem: tudom,
most már halálig hortyogok. Talán
a haldoklás majd ébren szembesít
minden mulasztás terhével. Talán
az álmon túli csöndben ébredek

Az amerikai kémelhárítás 1955-ös dokumentumai szerint a náci vezető Kolumbiába menekült, és 1955-ben még biztosan élt. A második világháború legnagyobb háborús bűnöse életben maradt volna a háború után? A CIA korabeli dokumentumaiból az derül ki, hogy az amerikai szervezet komoly nyomozást folytatott annak ügyében, hogy Hitler Dél-Amerikába menekülve túlélte-e a háborút. A sokáig titkosított iratok arról számolnak be, hogy egyik informátoruk azt állította, találkozott is a náci diktátorral, írja az express angol kiadása.

Az iratok tanúsága szerint egy egykori SS-tiszt kémeknek azt nyilatkozta, hogy rendszeresen találkozik Hitlerrel Kolumbiában. Mindez 1955-ben, tíz évvel a háború vége után történt.

A magát Phillip Citroen-nek nevező férfi saját maga fedte fel az információt az ügynökök előtt, és azt állította, hogy Hitler a Bogota északi részén lévő Tunja-ban él. “Citroen azt állítja, hogy az egyénnel a ‘Residencies Coloniales’ -ben találkozott, mely forrásunk szerint volt német náci tisztektől hemzseg.”

A jelentést a CIA venezuelai irodájában találta meg egy kolumbiai újságíró, sőt, még egy fénykép is csatolva volt hozzá, melyen az informátor egy Hitlerre erősen hasonlító férfival üldögél. A fotót 1955-ben készítették.

Egy évvel később egy másik férfi, akit csak kódnevén, Cimelody-3-ként emlegetnek, ugyanezzel az információval kereste meg az ügynököket. Állítása szerint Hitler 1955-ben elhagyta Kolumbiát és Argentínába ment, de azt már nem tudta megmondani, pontosan hova.

Ő is tudott viszont fotót mutatni az állítólagos Hitlerről: a fénykép hátulján az Adolf Schuttlemayer név állt. A CIA-jelentésben ez áll: “CIMELODY-3 [CIA informátor] barátja állítja, hogy 1955 szeptemberében Phillip Citroen, egykori német SS-tiszt bizalmasan bevallotta neki, hogy Adolph Hitler még mindig él, és ő havonta egyszer meglátogatja az egykori vezetőt Kolumbiában, mikor a holland hajózási társaság alkalmazottjaként Maracaibo-ból jön vissza.” Az ügynökök a feljegyzést továbbították főnökeiknek, mint érdeklődésre esetleg számot tartó nyomot.

 Miért pont most fedezték fel?

A dokumentumot még a kilencvenes években feloldották a titkosítás alól, de csak szeptemberben tweetelt róla Jose Cardenas kolumbiai újságíró, aki a CIA-archívumban akadt rá.

A John Fitzgerald Kennedy (JFK)-akták titkosításának feloldása után a világsajtó most ismét felkapta az ügyet – leginkább a dél-amerikai újságok írnak a dokumentumokról.

Hitler 1945 áprilisában, a berlini ostrom végóráiban lőtte agyon magát a bunkerben, ahol előtte heteken át lakott. Felesége, Eva Braun ciánnal követett el öngyilkosságot ugyanakkor. A szövetségek egy héttel később elfoglalták Németországot. Hitler testét szovjet katonák találták meg és temették el egy jelöletlen sírba. Az összeesküvés-elméletek azonban halála napjától kezdve újra és újra felbukkannak – annak ellenére is, hogy több szemtanú állította egybehangzóan: látták Hitler holttestét. A pletykák, miszerint Hitler még a háború vége előtt Dél-Amerikába menekült, kiírthatatlanok, és ezek a dokumentumok azt mutatják, hogy még a CIA-s főnökök is elég komolynak tartották őket ahhoz, hogy nyomozást indítsanak az ügyben.

Forrás:http://hu.euronews.com/

Magyar nyelvterületen, magyarul már a 16. században kimondták a lelkiismeret szabadságát, miközben Európa még az egymásnak feszülő tanítások vallási türelmetlenségében égett - mondta Áder János köztársasági elnök kedden a németországi Wittenbergben a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Wittenberg, 2017. október 31. Áder János köztársasági elnök beszédet mond a wittenbergi városháza dísztermében tartott, a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett német állami ünnepségen, MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

 Az államfő a mások mellett Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök, Angela Merkel kancellár és Raimonds Vejonis lett elnök részvételével rendezett megemlékezés egyedüli külföldi szónokaként elmondott beszédében rámutatott arra, hogy a világon elsőként az Erdélyi Fejedelemségben ismerték el a vallások szabadságát és egyenjogúságát.

 Mint mondta,

"alig több mint 50 évvel a wittenbergi fordulat után, 1568-ban, a Torda városában tartott erdélyi országgyűlésen törvénnyé vált, hogy minden embernek, minden közösségnek joga van megválasztania felekezetét, papját és egyházát".

Tordán arról is rendelkeztek, hogy a vallás szabadsága "nem függ sem fejdelemtől, sem földesúrtól, és hitéért senki hátrányt nem szenvedhet, vallásáért nem üldözhető". Így Erdélyben és egész Magyarországon természetessé vált, hogy "uralkodói vagy tartományi vallás helyett akár egyetlen faluban is két-három gyülekezet temploma állt békében egymás mellett"- tette hozzá Áder János.

Hangsúlyozta: a sok tekintetben az evangélikus erdélyi szászoknak köszönhetően kimondott lelkiismereti szabadság hasonló felfogást jelentett, mint ahogyan a jelenkorban, a 21. században gondolkodnak a vallásszabadságról.

A lutheri fordulat 500 éves történetére visszatekintve a magyaroknak könnyű felsorolni a reformáció "ajándékait", amelyek között ott van a protestantizmus őszintesége, az örökös kérdezés joga, a "viták tüzében edzett" igazságkeresés, a vallás személyességének és a gondolat szabadságának biztosítása, de az anyanyelvű tanítás elterjedése, a nemzethez ragaszkodás megerősítése, és "német és magyar önazonosságunk kifejezésének képessége" is - mondta az államfő.

Kiemelte, hogy a 16. században több mint ezer magyarországi diák iratkozott be a Wittenbergi Egyetemre, megfordult a városban a magyar reformáció szinte minden jeles képviselője. Ez is mutatja, hogy a magyarok és "a velünk ezer éve kapcsolatban álló, ránk sokszor és sokféleképpen ható németek" közös története "a politikai, eszmei, kulturális és a hétköznapi párbeszéd ezernyi példájával" van tele.

Mint mondta, a keresztény értékrendre épülő Európa békéjének szeretete a különállásokon felülemelkedni képes közösséggé teszi a magyarokat és a németeket.

"Együttműködésünk ősi forrása, hogy a Kárpát-medencében velünk élő német ajkú közösségek révén századok óta jól ismerjük és jól megértjük egymást. Segítők, együttműködők, szövetségesek voltunk és vagyunk"

- hangsúlyozta Áder János.

Frank-Walter Steinmeier német államfő (b2) és felesége, Elke Büdenbender (b), Áder János köztársasági elnök (k) és felesége, Herczegh Anita, valamint Raimonds Vejonis lett elnök (j4) a wittenbergi vártemplomban tartott ünnepi istentiszteleten 2017. október 31-én. A magyar államfő és felesége a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett német állami ünnepségen vesz részt. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Luther Márton német szerzetes Wittenbergben indította el a reformációt az egyházi megújulást követelő téziseinek 1517. október 31-i meghirdetésével. A Berlin térségében fekvő Szász-Anhalt tartományi városban az évforduló alkalmából tartott ünnepséggel véget ért Németországban a reformáció emlékéve, amelynek kiállításai, konferenciái és egyéb eseményei százezreket vonzottak.

Áder János köztársasági elnök a wittenbergi városházán 2017. október 31-én. Balra Angela Merkel német kancellár. A magyar államfő és felesége a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett német állami ünnepségen vesz részt. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A wittenbergi városházán tartott záró ünnepségen több száz meghívott vendég vett részt, közük német és külföldi vallási vezetők, politikusok, diplomaták és tudósok.

MTI

Magyarországnak a keresztényellenes, internacionalista erők kormányzása után egy keresztény értékeket követni igyekvő kormányzásra van szüksége - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából tartott nemzeti megemlékezésen, a Papp László Budapest Sportarénában.

Orbán Viktor miniszterelnök, a Reformáció Emlékbizottság elnöke beszédet mond a reformáció jubileumi emlékévének központi ünnepségén a Papp László Budapest Sportarénában 2017. október 31-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Szavai szerint nem véletlen, hanem "Isten kegyelmének megnyilvánulása", hogy Magyarország élén ma keresztény, hitvalló kormány áll.

Orbán Viktor kormánya kötelességének nevezte "a kereszténységből kisarjadt létformák", az emberi méltóság, a család, a nemzet és a hitbéli közösségek megvédését, valamint annak az életszemléletnek a megőrzését, amely "a krisztusi tanítások alapján Európát és a magyarságot naggyá tette".

A kormányfő - aki egyben a reformáció emlékbizottság elnöke - azt is mondta ugyanakkor, hogy a magyarságnak és a keresztény Európának lelki és szellemi megújulásra van szüksége. Jelezte: "az ebből ránk eső részt (...) vállaljuk".

Arról is beszélt a sportarénában összegyűlteknek, hogy

"az embert szolgálni legalább olyan nehéz feladat a kormányzásban, mint az egyházban, ezért vagyok személyesen is hálás minden támogatásért, amit szellemi és lelki közösségünktől, önöktől, protestánsoktól és természetesen a katolikus testvérektől is kapunk".

"Hálásak vagyunk azért, hogy a nemzet összefogott, talpra állt és megerősödött (...), hogy visszanyerte életerejét, cselekvőképességét és tettvágyát is. Hálásak vagyunk, hogy sodródás helyett égtájat és csillagot választott, irányt szabott és utat épít saját élete számára" - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, kiváltságnak tartja, hogy "a gondviselés ebben a megújulásban bennünket eszközként használt: egyházainkat, a kormányt és a magyar polgárok szabad közösségeit az egész Kárpát-medencében".

A miniszterelnök azt is mondta: Isten segítségét látják abban is, hogy "bár súlyos erők, sőt világerők ellen is sorompóba kell lépnünk, még mindig állhatunk, még mindig állunk a lábunkon".

Hozzátette, amikor a kormány azért dolgozik, hogy a magyarok jól éljenek, akkor arra is törekszik, hogy "szépen tudjanak élni", igazságosabban, derűsebben, gazdagabban és felemelt szívvel.

"Mi nem csak olyan jövőt akarunk, ahol mindenkinek lesz munkája - ezt már szinte el is értük -, de olyat is, ahol a munka minden formája az Isten dicsőségét is szolgálja, az utcasepréstől az ország kormányzásáig"

- fogalmazott a kormányfő.

Szerinte "a körvonalak már látszanak": hidak épülnek a Dunán, magyar egyetemek Erdélyben, több száz óvoda a Kárpát-medencében, és ma is együtt ünnepel Felvidék, Kárpátalja, Délvidék és Erdély. "Látszik a békés, határok feletti nemzetegyesítés valósága" - mondta. Úgy fogalmazott: "azt már tudjuk, hogy a felismert igazság szabaddá tesz", azonban "a végső és nagy nemzetegyesítéshez szükség lesz arra az igazságra, amely nemcsak megszabadít, hanem egyben is tart bennünket, és nemcsak a nemzetrészeket köti össze, hanem a magyar lelkeket is".

 "Együtt harcolunk és együtt imádkozunk azért, hogy Isten, áldd meg a magyart. (...) Isten óvja Magyarországot! Soli Deo gloria"

- zárta szavait Orbán Viktor.

MTI

Huszonhárom veszélyes medve kilövését, és egy áthelyezését hagyta jóvá a szeptember elején kiadott miniszteri rendelet alapján a román környezetvédelmi minisztérium. Kolozsvár, 2017. október 30.,hétfő .

A székelyföldi Kovászna megyében tíz, Hargita megyében hét medve kilövését hagyták jóvá - közölte az MTI-vel a minisztérium sajtóosztálya. A jóvá nem hagyott kérvények egy részénél a dokumentáció kiegészítését, másoknál a dosszié újrakészítését kérte a tárca.
Az MTI azt követően kereste meg a minisztériumot, hogy múlt szerdán a

Hargita megyei önkormányzat közleményben sérelmezte, hogy addig a székelyföldi megyéből egyetlen kilövési kérelmet sem hagytak jóvá Bukarestben. Ezt az önkormányzat azért tartotta kirívónak, mert országosan Hargita megyében okozták a legtöbb kárt a nagyvadak, és itt jegyezték a legtöbb olyan esetet is, amikor medve emberre támadt.

A minisztérium közölte: 96 veszélyes medve kilövésére, illetve átköltöztetésére kaptak összesen 46 kérvényt nyolc romániai megyéből. A legtöbb kérvény Hargita (14) és Kovászna (15) megyéből érkezett, ezek mellett Szeben megyéből hat, Brassó és Arges megyéből három-három, Prahova és Hunyad megyéből két-két, Dimbovita megyéből pedig egy kérvényt iktattak. A tárca a székelyföldiek mellett Brassó és Szeben megyéből két-két medve, Arges, Dambovita és Hunyad megyéből egy-egy medve kilövését engedélyezte.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az MTI-nek hétfőn elmondta: szeptember 4-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben a rendelet, amely lehetővé teszi 140 medve kilövését vagy áthelyezését. Október 23-án a minisztérium még azt közölte, hogy addig egyetlen Hargita megyei kérvényt sem hagytak jóvá. Az elöljáró valószínűsítette, hogy a múlt heti közleményük után érezte szükségesnek a minisztérium, hogy azzal a megyével is foglalkozzon, ahol a legnagyobb gondot jelentik a nagyragadozók.

 MTI

Az európai egyház és politika között vannak nézeteltérések, de közösen is tudnak gondolkodni olyan lényeges kérdésekben mint Európa jövője, amelynek család nélkül nincsen esélye - mondta Hölvényi György európai parlamenti képviselő az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) által rendezett konferencián a 2017. október 28.án, Vatikánban szombaton. A konferencián felszólaló Ferenc pápa kijelentette, Európát nem számok és intézmények, hanem emberek alkotják.

 Forrás:http://hu.radiovaticana.va/news

Az (Újra)gondolni Európát című tanácskozáson a brüsszeli székhelyű COMECE szervezésében az EU mintegy háromszázötven politikusa, a katolikus egyház magas rangú tagja, valamint az európai tudományos élet képviselője vett részt. Jelen volt Reinhard Marx bíboros, a COMECE elnöke és Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke.   

A konferencián felszólaló Ferenc pápa kijelentette, Európát nem számok és intézmények, hanem emberek alkotják.

"Európában nem polgárokat, hanem szavazókat számolnak, nem migránsokról beszélnek, hanem kvótákról, nem dolgozókról, hanem gazdasági mutatókról, nem szegényekről, hanem szegénységi küszöbről (...), a másikban az embert kell meglátni, ez tesz bennünket közösségé"

- mondta a katolikus egyházfő.

Hölvényi György, a Fidesz-KDNP politikusa elmondta, hogy a Vatikánban zajló találkozón mindenekelőtt közös gondolkodás folyt a kontinens jövőjéről, amit maga a Szentszék is fontosnak tart. Kijelentette, hogy

a politika és egyház között lehetnek véleménykülönbségek, de alapvető kérdésekben mindkét fél együttműködésre törekszik.

Példaként említette a nemzeti és egyházi identitást, a szélsőséges individualizmussal szembeni közösségi dimenziót, valamint a család védelmét, "amely nélkül az EU-ban nincsen jövő". Hölvényi György saját munkacsoportjában a migrációval kapcsolatos magyar álláspontot is ismertette hangsúlyozva a menekülők helyben történő segítését.

A konferencián résztvevő magyar delegációnak többek között Cserháti Ferenc, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia külföldi magyar lelkipásztori szolgálatért felelős püspöke, Tóth Tamás prelátus, a Római Pápai Magyar Intézet rektora és Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet volt a tagja.

MTI