Elkezdődött hétfőn a németországi Bonnban az ENSZ 23. klímakonferenciája. A párizsi klímaegyezmény végrehajtási szabályairól tárgyalnak.
A november 17-ig tartó tanácskozáson 195 ország 25 ezer küldöttje tárgyal arról, hogy miként lehet egységesen mérni a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, és hogyan kell beszámolni a nemzeti kibocsátás-csökkentési vállalások teljesítéséről.
A hivatalosan az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 23. éves ülésének (COP 23) nevezett konferencia az első nagyszabású nemzetközi klímavédelmi tanácskozás, amióta a francia fővárosban 2015-ben elfogadták az éghajlatváltozás megfékezését célzó erőfeszítések nemzetközi összehangolásáról szóló Párizsi megállapodást, és amióta Donald Trump amerikai elnök az idén júniusban bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az egyezményből.
Bonnban várhatóan csak előkészítik a klímavédelmi egyezmény végrehajtási előírásait, és a teljes szabálykönyvet 2018 decemberében fogadják el a COP 24-en, amelyet a lengyelországi Katowicében rendeznek meg.
A bonni tanácskozás levezető elnöki tisztségét a Fidzsi-szigetek tölti be, de a Csendes-óceáni szigetállam nem tud megrendezni egy ekkora konferenciát, ezért Németország átvállalta a feladatot. A konferenciát azért rendezik Bonnban, mert ott működik az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) titkársága.
A konferenciát megnyitó hétfői beszédekben a Fidzsi-szigetek, az UNFCCC-titkárság és az úgynevezett technikai házigazda Németország részéről is azt hangsúlyozták, hogy a párizsi klímaegyezmény valamennyi részes államának fokoznia kell erőfeszítéseit, különben megállíthatatlan lesz az éghajlatváltozás.
A Fidzsi Köztársaság miniszterelnöke, Frank Voreqe Bainimarama hangsúlyozta, hogy országa a klímaváltozás által leginkább veszélyeztetett államok között van, a tengerszint emelkedése miatt teljes egészében eltűnhet a Föld színéről, ha a nemzetközi közösség nem tesz meg mindent a Párizsban tett ígéretek betartásáért.
Patricia Espinosa, az UNFCCC főtitkára rámutatott: valamennyi eddigi mérés arra utal, hogy 2017 minden idők három legmelegebb évének egyike lesz. Ez is azt mutatja, hogy most kell cselekedni az éghajlatváltozás megfékezéséért, mert holnap már késő lesz.
Barbara Hendricks német környezetvédelmi miniszter kiemelte, hogy a párizsi klímaegyezmény megváltoztathatatlan, újratárgyalására nincs mód, és mindenkinek a végrehajtásra kell összepontosítani, mert a globális klímakatasztrófa elkerülésére "nem sok időnk maradt".
A párizsi klímaegyezmény fő célkitűzése, hogy a Föld légkörének középhőmérséklete ne növekedjen 2 Celsius fokot meghaladó mértékben az iparosodás előtti szinthez képest.
A cél teljesítéséhez az egyezmény részesei nemzeti, tagállami vállalásokat tesznek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről.
A megállapodásban az is szerepel, hogy egy új pénzügyi eszköz, a legkevésbé fejlett államokat támogató alap (Least Developed Countries Fund - LDCF) révén az ipari államok anyagilag támogatják a fejlődő országokat abban, hogy minél jobban tudjanak alkalmazkodni az éghajlat változásához. A német kormány a tanácskozás első napján bejelentette, hogy további 100 millió eurót (31 milliárd forint) befizet az alapba. Így 240 millió euróval Németország az LDCF legnagyobb befizetője. Az alapból eddig 67 ország kapott támogatást mintegy 500 millió euró értékben.
A tanácskozás első szakaszában a delegációk szakértői szinten tárgyalnak, a legmagasabb beosztású tisztségviselőkkel és legmagasabb rangú politikusok nélkül. A következő héten kezdődő második szakaszban vezető politikusok is bekapcsolódnak, igyekeznek majd lendületet adni a tárgyalásoknak. Így a COP 23 résztvevője lesz mások mellett Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő.
A 25 ezer küldött mellett nagyjából 500 civil szervezet képviselői is részt vesznek a tanácskozáson megfigyelői státuszban, és a konferencia 12 napja alatt több száz bemutatót, vitát, kiállítást és egyéb rendezvényt szerveznek a COP 23 helyszínén, egy külön erre a célra épített ideiglenes konferenciaközpontban.
Az épületegyüttes két szárnyból áll, az egyikben a hivatalos tárgyalásokat, a másikban a kísérőrendezvényeket tartják. A két szárny között felépítettek egy 20 méter magas modellt a Földről. A Climate Planet nevű építmény egy planetáriumra hasonlít, a belsejében kiállításokkal, filmekkel mutatják be a globális éghajlatváltozás hatásait. Az építményt bárki felkeresheti, belépőjegy nincsen, de várhatóan sokat kell majd várni, mert már több ezer német iskolai csoport foglalt időpontot.
A szervezők minden idők leginkább környezetbarát konferenciáját akarják megrendezni. Így például a tanácskozás helyszíne és a bonni belváros között elektromos meghajtású buszok közlekednek majd, és 600 ingyenesen használható kerékpárt is üzembe állítanak, a küldötteknek pedig többnyire a régióban termelt és kizárólag bio élelmiszerből készített ételeket szolgálnak fel, és mindenki kap majd egy kulacsot, aminek révén több millió műanyag pohár használatát lehet elkerülni.
Üvegházhatás-prognózis; a klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től;
- a vízkészletek csökkenése;
- a fertőzéses megbetegedések növekedése;
- gyakoribb szélsőséges időjárás;
- a mezőgazdasági erőforrások csökkenése;
- a biológiai sokszínűség visszaesése;
- a gleccserek olvadása
MTI
Sűrű szmogban jógázik egy asszony Újdelhiben Fotó: MTI
