Kisoroszi

Kisoroszi

Kisoroszi

Az újrahasználatról szól az Európai Hulladékcsökkentési Hét kampánya

2017. november 23. - Kisoroszi Online szerkesztő

Az újrahasználat a központi témája a november 18. és 26. között szervezett Európai Hulladékcsökkentési Hét kampánynak, amelyben Magyarország a Földművelésügyi Minisztérium  szervezésében vesz részt - mondta a tárca parlamenti államtitkára csütörtökön a mosonmagyaróvári Móra Ferenc Általános Iskola kampányrendezvényén.

hulldek_het_allamtitkar.jpgNagy István, a Földművelésügyi Minisztérium  parlamenti államtitkára beszédet mond a mosonmagyaróvári Móra Ferenc Általános Iskola alsó tagozatos diákjainak 2017. november 23-án. MTI Fotó: Krizsán Csaba

Az ökoiskola címet viselő intézményben Nagy István mintegy száz második, harmadik és negyedik osztályos tanulónak mondta, ők a legalkalmasabbak arra, hogy megtanítsák a felnőtteket a Föld védelmére.

hulladek_gyerekek.jpgDiákok hulladékból készítenek karácsonyi díszeket a mosonmagyaróvári Móra Ferenc Általános Iskolában. A Földművelésügyi Minisztérium szervezésében Magyarország részt vesz az Európai Hulladékcsökkentési Hét kampányában, Adj új életet tárgyaidnak! jelmondattal november 18. és 26. között. MTI Fotó: Krizsán Csaba

 Adj új életet tárgyaidnak!

A kampány célja, hogy az embereket rávegye arra, a szükségtelen, de még használható tárgyakat ne dobják ki, hanem adják oda vagy cseréljék el, mert másnak még szüksége lehet arra, ezt jelenti az újrahasználat.Az Európai Hulladékcsökkentési Hét célja a jó hulladékcsökkentési gyakorlatok felkutatása, bemutatása, népszerűsítése, valamint az egyének és közösségek ösztönzése a társadalmi felelősségvállalásra - tette hozzá.

Kitért rá: 2050-re a világ népessége eléri a kilencmilliárd embert, de a bolygó termőterülete harminc, ivóvízkészlete pedig negyven százalékkal csökken, "mert mi nem gazdálkodtunk jól azzal, amink van".

A programra idén minden eddiginél több, mintegy négyezer vállalás érkezett oktatási intézményektől, közigazgatási szervektől, egyesületektől, magánszemélyektől és cégektől. A kampányban 2012 és 2016 között Magyarországon mintegy 417 ezren vettek részt.A programmal azt szeretnék bizonyítani, hogy a mindennapok során egy kis odafigyeléssel, az erőforrásokkal való takarékossággal jelentősen csökkenthető a keletkező hulladék mennyisége, megőrizhető a természeti tőke, növelhető a termékek élettartama.

A héthez a regisztrációval csatlakozó hazai önkéntesek saját, helyi körülményeikhez szabott ötleteiket megvalósítva hívják fel a figyelmet a hulladékmennyiség csökkentésének fontosságára, különböző módozataira, a termékek újbóli felhasználására, valamint a már hulladékká vált anyagok újrahasznosítására, megjavítására.

November 15-ig saját ötlettel lehetett regisztrálni a hulladekcsokkentesihet.hu weboldalon, 26-ig pedig 16 féle vállalás közül lehet még választani a vallalom.eu oldalon.

 

 

MTI

Emberek, ne igyatok palackozott ásványvizet!

Nem szokatlan látvány az utcán ásványvizes palackkal sétáló emberek látványa. Azonban mindenki jobban tenné, ha leszokna az ilyen termékek fogyasztásáról, főleg hogy Magyarországon a vezetékes víz minősége kiemelkedően jó a régióhoz képest. Sokan az egészséges táplálkozás jegyében fogyasztják, hiszen a reklámok is megmondták, hogy tele van ásványi anyagokkal, és hát egyébként is, maga a palackba zárt egészség!- írja Horowitz Katalin http://www.nlcafe.hu online kiadásában.palackos_viz.jpg

Forrás:http://www.nlcafe.hu Az állatok sokszor tápláléknak nézik a műanyag hulladékot, amiért az életükkel fizethetnek – fotó: Tumblr

Sokan viszont nem gondolnak bele abba, hogy a palackozott ásványvizek gyártása egyrészt rendkívül káros a környezetre – ha másért nem, a visszamaradó műanyag hulladék miatt –, másrészt ez a termék maga a két lábon járó lehúzás, főleg ha összevetjük egy félliteres palack árát egy köbméter friss csapvizével. Fordítsuk ezt le a számok nyelvére, mert úgy lényegesen látványosabb:

egy félliteres ásványvíz ára körülbelül 100-300 forint körül mozog. Ez nagyjából egy köbméter, azaz ezer liter csapvíz árának felel meg. Tehát egy félliteres ásványvíz áráért közel ezer liter csapvízhez juthatunk hozzá.

Kezdjük azzal, hogy egyetlen palack ásványvíz előállításához hárompalacknyi vízre van szükség. Tegyük hozzá, hogy a műanyag hulladék jelentős része – hiába a szelektív hulladékgyűjtés – egyszerűen nem kerül be az újrafelhasználási ciklusba: egy 2012-es adat szerint Magyarország hulladékának mindössze 17 százalékát hasznosítjuk újra, 69 százalék egyszerűen a szemétlerakókba kerül. Arról most ne is beszéljünk, hogy ez a helyzet mennyivel rosszabb világszerte, elég, ha csak a Csendes-óceánon keringő óriási kiterjedésű műanyag-hordalékra gondolunk, amelynek a kiterjedése nagyobb, mint Texas államé.

Amíg mi bármikor megtehetjük, hogy kinyitjuk a csapot és iszunk egy pohár frissítő vizet, a Föld lakosságának 11 százalékának nincs erre módja, mivel egyszerűen nem férnek hozzá a biztonságos forrásból származó ivóvízhez. Erre is érdemes gondolni, amikor legközelebb a műanyag flakonért nyúlnánk a büfében vagy a közértben.

De a csapvíz klóros és nem finom!

Ez az egyik leggyakoribb érv a csapvíz fogyasztása ellen, azonban sok esetben ez már csak a régi megszokáson és esetenként tévhiten alapul. A csapvizet ugyanis ma már egyre több helyen speciális műgyanta és UV fény segítségével fertőtlenítik, klórnak már nincs szerepe a folyamatban. A vezetékeket időszakosan tisztítják klór használatával, de az távolról sem akkora mennyiség, ami az egészségre ártalmas lenne, illetve két tisztítási fázis között nem kerül be további klór a rendszerbe. Ami ezt illeti egyébként, a magyar szabályozás jóval szigorúbb, mint az európai, így nálunk még az EU-országokhoz képest is jobb minőségű a csapvíz.

De álljon itt még egy érdekesség, amit bárki leellenőrizhet a vonatkozó kormányrendeletek alapján: az ásványvizek és a csapvíz esetében közel azonos az egészségügyi határérték a különböző nehézfémekre és egyéb vegyületekre vonatkoztatva, így az is tévhit, hogy a csapvíz nagyobb mértékben tartalmazhat ilyesmit, mint a palackozott vizek.

 

A csapvíz íze szubjektív, mindenkinek a saját ízlése szerint tetszik vagy nem. Ezzel kapcsolatban érdemes lehet kipróbálni kísérletként, hogy megkérünk valakit egy-egy pohár ásványvíz és csapvíz kitöltésére, majd anélkül, hogy tudnánk, melyik-melyik, megkóstoljuk. Meglepő lesz. A szűrők és víztisztító berendezések használatát nem javasoljuk, ezek nagy része ugyanis hatástalan, épp azokat az ásványi anyagokat szűri ki, amelyek miatt a csapvíz egészséges lehet, illetve akár fertőzések forrásai is lehetnek, ha nincsenek rendszeresen tisztítva és karbantartva.

 Palackozott ásványvízzel vannak tele a boltok polcai, mit számít, ha én nem ilyet veszek?

 Nagyon is sokat! Gondolj bele, hogy például a nejlonzacskókat pár éve még fürtökben nyomták az ember kezébe a bevásárlóközpontokban, hipermarketekben, ma meg már külön fizetni kell érte, éppen azért, hogy ne terheljük feleslegesen a környezetünket.

Az amerikai St. Louis városában található Washington Universityn hét éve betiltották a palackozott víz forgalmazását, ennek eredményeképpen az összes műanyag palackban árusított termék forgalma közel 40 százalékkal csökkent. Van remény!

 Teljes cikk: http://www.nlcafe.hu/

A Fővárosi Vízművek vízminőség-vizsgálati tevékenysége több mint 100 éves múltra tekint vissza. Akkreditált laboratóriumainak magasan képzett, tapasztalt szakemberei, korszerű berendezései és alkalmazott technológiája biztosítja a szolgáltatási területükön élők magas színvonalú, kiváló minőségű vízellátását. A társaság tevékenységi körének csatornaszolgáltatással és szennyvíztisztítással történt bővülése egyúttal a laboratóriumi vizsgálati eljárások kiszélesítését is maga után vonta. Az ivóvíz-vizsgálati laboratóriumokban kialakított rendszer szennyvizes területre adaptálása és a mikrobiológiai laboratórium új mérési módszerei is vizsgáztak most a NAH (Nemzeti Akkreditációs Hatóság) által végzett akkreditációs audit keretében. A vizsgálati eljárások, a dokumentációs folyamatok ellenőrzésén túl az auditorok személyes interjúk keretében a munkatársak tudását, felkészültségét is górcső alá vették. Az auditorok  az akkreditációs szemle során egyetlen kifogást sem találtak. A Fővárosi Vízművek kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az alkalmazott technológiai megoldások ellenőrzése pontos és megbízható módszerekkel történjen, hiszen a társaság által üzemeltetett tisztító telepekről kibocsátott szennyvíz összetevőinek, tisztítottsági fokának folyamatos figyelemmel kísérésével mérhető és szabályozható az élő vizekbe visszajutó víz környezetünkre gyakorolt hatása.

 Fővárosi Vízművek

 

 

Európa ikonikus vadvilágát és őserdeit fenyegeti a környezeti bűnözés

Az illegális fakitermelés, a kaviárkereskedelem, a vadon élő madarak tömeges pusztítása, valamint a medvékre, farkasokra és hiúzokra irányuló orvvadászat súlyosan veszélyezteti a 15 európai országon átívelő Duna-Kárpát régió élővilágát és biológiai sokféleségét - figyelmeztet az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), a Természetvédelmi Világalap (WWF) és az Eurac Research kutatóintézet szerdán publikált jelentése.

hiuz_foto_fritz_polking_wwf.jpg Hiúz,  forrás: http://wwf.hu/   fotó: Fritz Polking  

A jelentés szerint a Közép- és Kelet-Európában fekvő Duna-Kárpát régió természeti értékeiről ismert, azonban a környezeti bűnözés egyre nagyobb nyomást helyez rá. Az illegális fakitermelés és a vadon élő állatok kereskedelme - az európai és nemzetközi környezetvédelmi jogszabályok ellenére - már a régió biodiverzitását és lakosainak megélhetését fenyegeti. Az Európai Unió egységes belső piaca további kihívásokkal állítja szembe a vadkereskedelem megfékezésére irányuló törekvést, hiszen az áruk szabadon mozoghatnak a 28 tagország között.

Az illegális fakivágás hatására tovább pusztulnak Európa utolsó érintetlen erdei, dacára annak, hogy ezek jelentős része az UNESCO világörökség listáján található.

Műholdfelvételek és tanulmányok alátámasztják, hogy a fenntarthatóságra a törvényellenes fakitermelés jelenti az egyik legnagyobb veszélyt - közölte a WWF Magyarország szerdán

A Kárpátok erdei Európa legnagyobb, máig fennmaradó barnamedve-, farkas- és hiúzpopulációinak nyújtanak menedéket.

Ezeket a fajokat azonban - az uniós, valamint a nemzetközi törvények és egyezmények ellenére - folyamatosan fenyegeti az orvvadászat.

Nem csupán a nagyragadozók vannak kitéve veszélyeknek: a tokfélék utolsó fennmaradt európai populációja a Duna-medencében található, ezt a halfajt ikrájuk illegális gyűjtése sodorta veszélybe. A tokhalak kaviárja ugyanis a feketepiacon ma már eléri a 6000 eurós kilogrammonkénti árat. Egy dunai tokféle már kihalt, míg négy másik a kritikusan veszélyeztetett kategóriába tartozik, és egyes jelentések szerint egyedszámuk továbbra is csökken.

    A madarakat sem kíméli az illegális vadászat és begyűjtés: csak a Földközi-tengeri régióban évente mintegy 11-36 millió egyedet ölnek meg vagy fognak el törvényellenesen - Szerbiában például évi 104-163 ezret -, és ez a szám folyamatosan növekszik. A madarakat többek között olyan országok éttermei számára értékesítik, mint Olaszország és Málta.

"Európa utolsó ősi erdei és azok biológiai sokfélesége riasztó ütemben tűnnek el. A Duna a tokhalnak, a világ egyik legősibb és legveszélyeztetettebb halfajának állományát őrzi, az illegális kaviárkereskedelem viszont végleg eltörölheti ezt a fajt, amennyiben nem teszünk azonnali lépéseket

- idézi a közlemény Marco Lambertini, a WWF nemzetközi főigazgatója szavait.

A környezeti bűnözés sajnos Magyarországon sem ismeretlen fogalom, bár egyes válfajai - köztük az illegális fakitermelés - szerencsére nem éri el a néhány szomszédos országban tapasztalható mértéket.

A nagyragadozók illegális kilövése viszont - amelyre szintén volt néhány példa hazánkban az elmúlt években - veszélyeztetheti ezeknek a természetvédelmi szempontból fontos, védett fajoknak a visszatérését - mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.

A tanulmány szerzői szerint az illegális vadkereskedelem és fakitermelés elleni küzdelem hatékonysága érdekében az egyes országokon belül erősíteni kell az érdekelt felek közti összefogást, valamint az adatmegosztásra és bűnüldözésre irányuló, államok közötti együttműködést. A cél elérése érdekében szükség van a bűnüldöző szervek erőforrásainak növelésére, büntetőeljárási és joghatósági továbbképzésére, hogy emelkedjen a bíróság elé kerülő és jogerős ítélettel záruló esetek száma. Emellett a 2016-ban kiadott, a vadállatok kereskedelme ellen fellépő európai uniós akcióterv végrehajtását mind uniós, mind nemzeti szinten sürgetni kell.

Az ENSZ, a WWF és az Eurac Research környezetvédelmi jelentése ajánlást tesz egy célzott közös akcióprogram létrehozására annak érdekében, hogy elősegítsék és kivitelezzék a szükséges intézkedéseket a természetkárosító bűncselekmények felülvizsgálatához, megakadályozásához és visszaszorításához. Így biztosítanák a régió fenntarthatóságát és biztonságos jövőjét.

 

MTI

 

Áder János: 2050-re ötven százalékkal több élelmiszerre és harminc százalékkal több vízre lesz szükségünk

A népességnövekedés miatt 2050-re ötven százalékkal több élelmiszerre és harminc százalékkal több vízre lesz szüksége az akkorra csaknem 10 milliárd lakost számláló emberiségnek- mondta Áder János köztársasági elnök kedden, a Pest megyei Gödöllőn -2017. november 21-én.

ader_godolo1.jpgÁder János köztársasági elnök előadást tart Klímaváltozás és vízválság. Merre tart a világ? Mit tegyünk? címmel a gödöllői Szent István Egyetem Tudástranszfer Központjában 2017. november 21-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Az államfő a Klímaváltozás és vízválság címmel a Szent István Egyetemen tartott előadásában arra kereste a választ, hogy a klímaváltozás és a növekvő vízfelhasználás tekintetében merre tart a világ, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jövőben a nagyobb válságok elkerülésére.

Áder János elmondta, hogy

az elmúlt tíz évben egyre magasabb rekordhőmérsékleteket mértek, ami a Föld felmelegedését jelenti. Hozzátette, hogy ennek egyik oka a szén-dioxid koncentráció növekedése, aminek a megállítása globális feladat.

A köztársasági elnök kitért arra, hogy a légkörben található széndioxid 50 százalékát nyelik csak el az óceánok és az erdők.

A légszennyezés miatt 3,5 millió ember hal meg évente.

Hozzátette, hogy a párizsi éghajlatvédelmi egyezményben megfogalmazott cél, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedést 2 Celsius fok alatt tartsák, nehezen vagy egyáltalán nem valósítható meg, mivel ehhez a széndioxid kibocsátást tízévente felezni kellene.

ader_godolo2.jpg

Az államfő arról is beszélt, hogy a Föld vízkészletének csak 2,5 százaléka édesvíz, azonban az édesvízkészlet jelentős része a sarki jégtakaróban található, így a valóban rendelkezésre álló édesvízkészlet csak 0,7 százalék. Ráadásul a felmelegedés miatt folyamatosan nőnek a Földön a vízhiányos területek, a vízhiány pedig kihat az élet és a gazdaság minden területére.

Naponta 10 ezer, hatévesnél fiatalabb gyermek hal meg a szennyezett víz miatt

- fűzte hozzá a köztársasági elnök.

 Áder János felvázolta, hogy 2050-re a Föld népességének 75 százaléka nagyvárosokban fog élni, a növekvő vízszükséglet ellátásának megoldása pedig megoldandó feladat.

A vizek szennyezésével kapcsolatban Áder János rámutatott, hogy

az óceánokon úszó PET-palack szemétsziget már Argentína méretű. Riasztó adat, hogy 20 ezer PET palackot használunk el másodpercenként.

 A köztársasági elnök előadása utolsó harmadában bemutatott néhány korszerű víztisztítási megoldást.

Az államfő a jövő kihívásának nevezte azt a szemléletváltozást, amely a körforgásos gazdálkodás megteremtését szorgalmazza, ami azt jelenti, hogy a felhasznált termékek elavulásuk után ismét nyersanyagokká válnak és teljes mértékben felhasználásra kerülnek. Cél a hulladék tervezett és tudatos megszüntetése: Áder János szerint mindez akkor fog megtörténni, ha az újrahasznosítás is jó üzlet lesz.

 

MTI

süti beállítások módosítása