A kemikáliákra épülő, iparszerű mezőgazdasággal szemben csak egy innovációkkal támogatott ökológiai gazdálkodás tudja biztosítani a jövőt - mondta Nagy István a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a XXX. Tudományos Biokultúra Napon, 2017. december 2-én, Budapesten.

A 21. században a természeti erőforrások megőrzése, a környezet védelme, a fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése egymástól elválaszthatatlan - jelentette ki az államtitkár. Szavai szerint a magyar mezőgazdaság sikere az előttünk álló évtizedekben azon múlik, tud-e alkalmazkodni a változó feltételekhez, meg tud-e felelni az új kihívásoknak.

Az államtitkár kiemelte, hogy

világszerte folyamatosan emelkedik a biotermékek iránti kereslet. Magyarország kedvező klímája, jó minőségű termőföldje lehetővé teszi, hogy mesterséges szerek nélkül is kiváló élelmiszereket állítsunk elő.

Követendő példaként Ausztriát említette, ahol az ökológiai terület részaránya eléri a 20 százalékot.

Pozitív fejleményként értékelte a GMO-mentes termelés szabályait, valamint a GMO-mentes élelmiszer és takarmány előállítás és forgalmazás feltételeit meghatározó hazai rendelet életbe lépését. Az új, önkéntes jelölés a vásárlók tájékozódását és a GMO-mentes élelmiszerekhez való könnyebb hozzáférést segíti.

A földművelésügyi tárca céljai között szerepel például, hogy

a biogazdálkodásba vont terület nagyságát a duplájára, 350 ezer hektárra, a bioalapanyagok felhasználását az óvodák, iskolák és egyéb szociális intézményekben pedig legalább 30 százalékra kívánja növelni.

A célok közé tartozik az ökológiai gazdálkodásból származó termékek feldolgozottsági szintjének emelése, a biotermékek fogyasztásának népszerűsítése, a képzési, a kutatás-fejlesztési és a szaktanácsadási rendszer fejlesztése, amelyhez a 2014–20-as uniós költségvetési ciklusban az eddigieknél is jelentősebb források állnak rendelkezésre.

A földművelésügyi tárca elkötelezett  az ökológiai gazdálkodás mellett és mindent megtesz a hazai bioágazat erősödéséért.

OS

Fotó Szily Boldizsár

További képek: KISOROSZI FOTÓK

Olyan "népesedési spirálban" van Afrika, amiből semmi jó nem származhat - mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.

A docens szerint körülbelül

1,25 milliárd ember él az afrikai kontinensen, és ez a szám 2050-re megduplázódik. A népesség túlnyomó része 25 éves vagy fiatalabb. Ez a "népességfelesleg", amelynek sem ivóvize, sem termőföldje nincs, "valamerre el fog indulni" - mondta az egyetemi oktató, hozzátéve, döntő többségük Európa felé veheti az irányt.

Kaiser Ferenc szerint míg az Egyesült Államok és Kína az afrikai népességrobbanásban a lehetőséget látja, addig Európa megközelítése sokkal kevésbé gazdasági természetű, inkább fenyegetésként éli meg azt.

Az embercsempészek Líbiában rekedt áldozatainak kimenekítését célzó "sürgős, napokon vagy heteken belül végrehajtandó evakuálási műveletek" végrehajtásáról állapodtak meg kilenc európai és afrikai ország, köztük Líbia, valamint az ENSZ, az Európai Unió és az Afrikai Unió vezetői - jelentette be szerdán Abidjanban Emmanuel Macron francia elnök. A francia kezdeményezésre megtartott tanácskozás résztvevői "egy rendkívüli sürgősségű műveletről döntöttek, annak érdekében, hogy Líbiából evakuáljanak mindenkit, aki ezt akarja. Líbia pedig beleegyezett abba, hogy beazonosítsa azokat a (menekült)táborokat, ahol a barbár jeleneteket rögzítették" - fejtette ki a francia államfő.

MTI

A látványos szarvuk vagy sörényük miatt feltűnő hímek vadászata a "jó gének" kiiktatásával növeli a fajok kihalásának esélyét egy új tanulmány szerint.

Forrás:http://www.bbc.com

A veszélyeztetett fajok jó adottságú hímjei öt százalékának kiirtása az egész populációt elpusztíthatja a Biological Sciences című tudományos lap friss számában megjelent kutatás alapján. A trófeavadászok kedvelt célpontjai ugyanis általában a legjobb génállománnyal rendelkező hímek - idézte a tanulmányt a BBC News.
Komoly vita folyik a világban a trófeavadászatról, vannak, akik a betiltást követelik, mások szerint viszont jelentős jövedelemforrás. "Az a feltételezés, hogy az úgynevezett szelektív vadászat nem különösebben fenyegeti az egyes állatpopulációkat, nem veszi figyelembe a friss eredményeket: ezek a feltűnő külsejű hímek általában számos utódot nemzenek, jó génjeik gyorsan terjednek, így a populációk gyorsan alkalmazkodhatnak a változó körülményekhez" - magyarázta Rob Knell, a Queen Mary Egyetem tudósa, a kutatás vezetője.

Az emberek űzte vadászat különbözik az állatvilág természetes zsákmányejtéstől, hiszen a trófeagyűjtők a nagy testű állatokra, rendszerint a hímekre hajtanak. Az orvvadászok, akik az elefántcsontért gyilkolják az állatokat, szintén a legnagyobb agyarúakat keresik

.
Számítógépes modellkísérlettel a tudósok megjósolták, milyen hatással jár, ha a hímeket szelektíven, másodlagos nemi jellegzetességeik miatt vadásszák.

"Azok a gének fognak hiányozni a populációból, amelyek a könnyebb alkalmazkodást teszik lehetővé, ami kihaláshoz vezethet"

- mondta Knell.
    A vadászatot sok országban engedélyezik,a trófeagyűjtés Fekete-Afrika nagyobb területén legális, mint amekkorát a rezervátumoknak tartanak fenn.
    A tudósok szerint a korhatáros trófeavadászat csökkentené a kihalás kockázatát, mert így a hímek szaporodhatnának, mielőtt elejtenék őket. Az oroszlánok vadászatát már életkori korlátozás szabályozza

A WWF Magyarország friss jelentése szerint hazánkban a települések több mint felén közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés, az energiaszegénység a települési önkormányzatok 80%-át érinti, és a helyi önkormányzatok középületeinek hőszigetelése és fűtési rendszere is rossz állapotban van.

Forrás: http://www.legszennyezes.hu

Az idei Föld Órája alkalmából indított kutatás – amelyre az önkormányzatok 22%-a válaszolt – szerint a középületek harmada nincs szigetelve, a nyílászárók fele közepes vagy rossz állapotú, de a kazánok és hőleadók helyzete sem sokkal jobb. Az önkormányzatok 60%-ának pályázati próbálkozása sikertelen volt az elmúlt 10 évben.

"Az önkormányzatok erőforrásai a helyzet javításában korlátozottak. Az energiaszegénység a települések négyötödét érinti, több mint felénél pedig közepes vagy súlyos probléma a lakossági fűtésből eredő légszennyezettség"

– mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.  Az energiaszegénység csökkentése érdekében a legtöbb önkormányzat a szociális tüzelőanyag programban vesz részt, egytizedük viszont a tűzifa helyett szenet vagy lignitet oszt. Vannak előremutató kezdeményezések is mind az energiaszegénység megfékezésére, mind a légszennyezés csökkentésére vonatkozóan. Az alapítvány partnerek támogatásával energiamegtakarítási fejlesztésekkel segít három, a kérdőívre válaszoló helyi önkormányzatot. A javaslatokat is tartalmazó jelentés innen letölthető:

http://bit.ly/energetikai_korke

 OS