Míg a Szaharában havazik, Amerikában hidegrekordok dőlnek meg, autók fagynak be az utakon, áram, víz és étel nélkül maradnak családok, addig Ausztráliában 79 éve nem volt ilyen meleg, és tűzgyújtási tilalmat rendeltek el. Következzen egy Ausztráliában élő magyar srác levele a klímaváltozásról. Sós Péter bő három éve költözött Ausztráliába dolgozni, és bár nagyon szereti a napsütést, megtapasztalta, hogy egy ponton túl abból is tud sok lenni.  Most nyílt levelet írt, melyet mindenkinek érdemes elolvasni.

 Kedves családom és barátaim!

Szeretném, ha tudnátok, hogy félek. Nem túlzok, tényleg félek.

A mai napon, január 7-én melegrekord volt Sydney-ben (47 fok feletti legmagasabb hőmérséklettel),

míg Észak-Amerikában hidegrekord van, évszázadok óta nem látott havazással. Néhány hete Kaliforniában erdőtüzek pusztítottak – a tél kellős közepén, ami korábban még soha nem fordult elő.

 Félek, mert ma nemcsak tudom, de érzem is, hogy a klímaváltozás maga a valóság. A változás már most is komoly problémákat okoz világszerte, rendszeressé vált az éhínség, árvizek, tüzek, áramkimaradás, szélsőséges viharok, otthonukat elveszítő állatok… Félek, mert már azt sem tudom elképzelni, mit hozhat a közeli jövő.

Világos, hogy az emberiség nem fogja egyik napról a másikra megváltoztatni a régi szokásait. Nem fog azonnal felhagyni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, nem fog véget vetni a túltenyésztésnek, a túlfogyasztásnak, az erdőirtásnak, a légszennyezésnek, a műanyag-függőségének. Ez nem reális, hiszen a komoly változtatásokhoz idő kell. Még akkor is, ha szorít az idő, és óriási rajtunk a nyomás. Próbálkozásra, új megoldásokra, befektetésre, energiára és millió másra van szükség, hogy valós és mélyre ható változást érjünk el.

De mi lesz addig? Évről évre nő az éves átlaghőmérséklet, az extrém időjárás egyre gyakoribbá válik. Egyszerűen elképzelni sem tudom, mi vár ránk a következő egy-két évtizedben, míg megpróbáljuk kitalálni, hogyan tovább.

Be kell vallanom, bár tisztában vagyok vele, hogy a klímaváltozás a migrációs krízis legmeghatározóbb oka, hogy a korallzátonyok elpusztulnak a melegedő óceánban, és a bozóttüzek is egyre gyakrabban pusztítanak (és igen, ezek szintén mind rendkívüli módon aggasztanak), de most az életemet féltem. A saját életemet.

Csak annyit kérek tőled, és mindenkitől, aki ezt olvassa, hogy gondolkozz, mielőtt cselekszel. Nem kérem, hogy változtasd meg minden szokásodat még ma. Csak motoszkáljon ott a fejedben, tudat alatt, hogy jelenleg épp elpusztítjuk ezt a bolygót. Ha úgy gondolod, ez nem jó így (és biztos vagyok benne, hogy így gondolod), legközelebb gondold át a döntéseid, amikor vásárolni indulsz.

Ne kérj nejlonzacskót, ha ott van veled a hátizsák. Csukd be az ablakot, amikor bekapcsolod a légkondit. Fontold meg, nem jobb-e bicajjal menni a városba kocsi helyett. Csak annyi kaját vegyél, amennyit meg is eszel. Próbálj meg valamivel kevesebb húst enni.

Rengeteget tudsz tenni azért, hogy ne féltsem annyira az életem. Kérlek, tedd meg értem. És mindannyiunkért.

 Köszönöm!

Sós Péter

Forrás: wmn.hu

A globális felmelegedés következtében a szélsőséges időjárási jelenségek fel fognak erősödni, azt viszont nem lehet hosszú távra előre jelezni, hogy mikor, hogyan következnek be - erről Juhász Árpád geológus beszélt az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

    A geológust az Egyesült Államok északkeleti partvidékén tomboló ítéletidő és az Európában tapasztalható szokatlanul meleg időjárás kapcsán kérdezték.

    Juhász Árpád a szélsőségesen hideg időjárás okait magyarázva elmondta hogy az amerikai kontinensnek teljesen más a földrajzi felépítése mint Európának: észak-dél irányban futnak le a hegyláncok, ami azt jelenti, hogy a sarki jégtömegek akadály nélkül "pillanatok alatt" lejutnak délre. Hozzáfűzte: ennek hatására történhet meg az is, hogy egyetlen nap alatt akár 30-40 Celsius-fokot essen a hőmérséklet. Ehhez még az is hozzájárul, hogy a tengeráramlások Kanada Atlanti-óceáni partjainál negatívan hatnak a környező területek éghajlatára - tette hozzá.

    A geológus emellett fontosnak nevezte azt is, hogy már olyan dolgokat is tudnak mérni a szakemberek, amit korábban nem sikerült. Így derülhetett ki, hogy

az Északi-sarkon a közelmúltban több alkalommal is abban az időszakban, amikor mínusz 30-40 Celsius-foknak kellett volna lennie, plusz 1 Celsius-fok volt. "Ez már több mint időjárás, ez már a klíma változásának a jele"

- mutatott rá Juhász Árpád, hozzátéve, hogy Európa attól különbözik az amerikai kontinenstől, hogy keresztbe fekszik az Alpok hegységrendszere, így az északi légtömegek nem tudnak akadály nélkül dél felé áramlani.

Ugyanakkor a geológus szerint annak, hogy tavaly ilyenkor befagyott a Balaton és most meg ilyen meleg van, semmi köze nincs önmagában a klímaváltozáshoz. "Azt csak tömeges mérésekkel, statisztikai alapon lehet megítélni, hogy a Földön mi történik"

- hangsúlyozta.

    Hozzátette: a múlt év ugyanakkor egyike volt a valaha mért legmelegebb esztendőknek a Föld történetében, 2017 volt a második eddigi legmelegebb év. Arra a kérdésre, hogy ez már a globális felmelegedés tünete-e, elmondta: amikor rendszeressé válik, hogy több év is egymás után ennyire meleg, az már tekinthető egy folyamat részének.

    A geológus a műsorban beszélt arról is: az, hogy hazánkban a meleg telek vége felé nagy fagyok jönnek, a magyar mezőgazdaság történetében nem példa nélküli.

"Sajnos azt senki nem tudja megjósolni, hogy attól, hogy most ilyen kellemes meleg van, vajon mi lesz február közepén"

- magyarázta, hozzátéve, hogy a mezőgazdaság mindig ki lesz szolgáltatva ezeknek a szeszélyes jelenségeknek.

"Általában elmondható, hogy a globális felmelegedéssel a szélsőségek fel fognak erősödni(...). Azt viszont, hogy egy adott évben hogyan, mikor, milyen időrendben következnek be, ezt nem lehet ilyen hosszú távra előre megjósolni"

- hangsúlyozta Juhász Árpád.

MTI

Két magyar kutató elemzése szerint a korábbinál magasabb átlaghőmérsékleteknek jelentős szerepük van abban, hogy stagnálnak az árpa, a búza, a kukorica és a rozs termésátlagai Magyarországon és az egész régióban - közölte a Magyar Tudományos Akadémia(MTA).

    Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint jelenleg az emberiség kalóriaigényének körülbelül felét néhány gabonafajta biztosítja, amelyek közül kulcsszerepet játszik az árpa, a búza, a kukorica és a rozs. E növények jelentős hozamnövekedést mutattak az 1960-as években kezdődött, úgynevezett zöld forradalom során. Azonban, mint írják, a termésátlagok emelkedése a Föld egyes jelentős gabonatermő régióiban megtorpant, vagy egyenesen csökkenést mutat.

    A klímaváltozás hatásait elemezve a közlemény kitér arra, hogy noha a klímarendszer átalakulása látványos hatással lehet a növényi közösségekre - közöttük a gabonák terméseredményeire -, alig találkozunk olyan hosszú idősorú elemzésekkel, amelyek lehetőséget nyújtanak a változás perspektivikus áttekintésére. Egy magyarországi és egy dániai kutató viszont ilyen elemzést publikált a Global Change Biology 2017. decemberi számában. Pinke Zsolt a Szent István Egyetem Környezetvédelmi és Tájökológiai Tanszékének, Lövei Gábor pedig a dániai Aarhusi Egyetem Agroökológiai Tanszék Flakkebjerg Kutatóközpontjának munkatársa. A közlemény szerint a két kutató a négy legfontosabb magyarországi gabonaféle termésátlagai és egyes éghajlati tényezők közötti kapcsolatokat elemezte az 1921-2010 közötti időszakban.

A vizsgálat a hőmérséklet és a gabona-termésátlagok varianciái között fennálló egyre szorosabb kapcsolatra mutatott rá 1921 és 2010 között. A kutatás szerint ez a tendencia különösen meglepő, hiszen 1921-1950-ről 1951-1980-ra a középhőmérséklet vegetációs időszaki és éves átlagai jelentős mértékben csökkentek.

    Ezt követően az 1981-2010 közötti időszakban a vegetációs időszaki középhőmérséklet átlagának emelkedése Celsius-fokonként 9,6-14,8 százalékkal csökkentette a négy legfontosabb gabonaféleség terméshozamait. Mint írják, ez az érték globális tekintetben is jelentősnek mondható, és arra utal, hogy a közép-európai gabonatermesztés kiemelkedően ki van téve az éghajlat melegedésének. A vizsgált 90 év során a csapadékösszegek és a hőmérsékleti átlagok kombinációja 17-39 százalékban magyarázta a termésátlagok ingadozását, de ez a mutató az 1981 és 2010 közötti időszakban 33-67 százalékra ugrott.

    A két kutató elemzésének egyik következtetése szerint a 20. század második felében lezajlott "zöld forradalom" a klímatörténelem egy kivételesen kedvező időszakában javított a termésátlagokon, amikor a növekvő műtrágya- és kemikáliafelhasználás, valamint a gépesítés és a növénynemesítés eredményei a mainál lényegesen előnyösebb klimatikus feltételekkel párosultak.

Egyes gabonaféléknek az egész régióban megfigyelhető stagnálását eddig többnyire társadalmi és gazdasági tényezőkkel magyarázták, az elemzés eredményei azonban felvetik a korábbihoz képest szignifikánsan magasabb hőmérséklet szerepét e negatív tendenciájú folyamatban.

A felmelegedésnek a vizsgálatban feltárt robosztus hatása a termésátlagokra a jövőre vonatkozó figyelmeztetés is a közép-európai régió gabonatermesztői számára. Ezért a kutatók az Alföldhöz hasonló adottságú, délkelet-európai száraz síkságok aszálykitettségének releváns csökkentéseként a földhasználat extenzifikációját és a korábbi vizes élőhelyek restaurációját javasolják - áll a közleményben.

MTI