Visegrádon minden készen áll arra, hogy fogadják az EuroVelo 6 kerékpárúton érkező turistákat – nyilatkozta a Kisoroszi Blognak Félegyházi András, a település polgármestere, aki reményét fejezte ki, hogy a városban élők iskolába, boltba és munkába járásra, valamint szabadidős célból is használják majd.
Félegyházi András Visegrád polgármestere
– A Dunabogdányban megtartott, a Kisoroszit és Dunabogdányt összekötő híd építésével kapcsolatos megbeszélésen Ön úgy nyilatkozott, hogy ha kisoroszi lakos lenne, akkor nem szeretné, ha a Rév utcában épülne meg a híd – amely így egyébként a Visegrádhoz tartozó Szentgyörgypusztára ment volna át – és a Hajós utcai helyszínt támogatta. Mire alapozta ezt a véleményét?
–Visegrádnak tulajdonképpen mindegy, hogy a 11-es út mellett vagy a Szentendrei-szigeten halad majd az EuroVelo 6 kerékpárút. Az is legföljebb másodlagos, hogy hol épül meg a híd, csak az a fontos, hogy létrejöjjön, pár száz méter különbség a hídépítés két helyszíne (Dunabogdány, illetve Visegrád-Szentgyörgypuszta) között nem bír nagy jelentőséggel. Kisoroszinál viszont nem mindegy, hogy hol csatlakozik a településhez a híd. Budapesten az Erzsébet híd beruházása szolgálhat negatív példaként: lehet, hogy a helyszín a tervezéskor jónak tűnt, de amint az M1-es és az M3-as autópályák átmenő forgalma rázúdult a hídra, tönkretette a Ferenciek terét és a Kossuth Lajos utcát is. A mostani rekonstrukcióval próbálták helyrehozni az akkor elhibázott döntést. Ezeket a tanulságokat azért érdemes megfontolni, mert az ilyen beruházásoknak olyan hatása van egy település életére, mely akár évtizedekig tarthat és nehezen visszafordítható. Kisoroszi esetében is hasonló a helyzet, bár természetesen nagyságrendekkel kisebb beruházásról van szó, és hangsúlyozottan gyalogos és kerékpáros hídról beszélünk.
Kisoroszi közepére ilyen nagy forgalom bevezetése komoly problémákat okozhat, arról nem is beszélve, hogy a Rév utcában álló házak egy részénél ablakmagasságban menne a híd, ami komoly értékcsökkenést idézne elő az ottani ingatlanokban.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az idegenforgalom egyszerre áldás és átok. Nagyon nagy gondot okozna a falu központjába bevezetni ekkora kerékpáros forgalmat. Aki Kisoroszit akarja meglátogatni, az a Hajós utcai hídon is megteheti, így ebben az esetben a turizmus áldásos része kerülhet előtérbe.
– Miután eldőlt, hogy a Szentendrei-szigeten épül meg az EuroVelo 6 kerékpárút, nem kerülnek hátrányba azok a települések, amelyeket elkerül a kerékpárút?
– A kerékpárút tervezése során az egyik legfontosabb tényező a hálózatosság elvének érvényesítése. Az elmúlt évben kezdeményezője voltam annak az elgondolásnak, miszerint az érintett nyolc település polgármestere nyilatkozatban fogalmazza meg, hogy elfogadja a kormány által meghatározott nyomvonalat azzal, hogy az „átugrott” települések, Dunabogdány, Leányfalu és részben Tahi (településrész) is össze legyen kötve az EuroVelo 6 kerékpárúttal.
– Döntés született arról, hogy a Hajós utcai helyszínen épül meg a híd, így funkció nélkül marad a Visegrád-Szentgyörgypuszta buszmegálló és a Duna közötti terület. Milyen fejlesztési elképzelése van az önkormányzatnak a Visegrád és Dunabogdány határánál lévő területre?
Fotó: Visegrád-Szentgyörgypuszta, tervezett gépkocsi parkoló helyszíne
– A dunabogdányi hídfőtől pár száz méterre lévő terület – a felmerülő igényeknek megfelelő infrastruktúra kialakításával – kiválóan alkalmas lehet arra, hogy kiszolgálja az EuroVelo 6 kerékpárúton közlekedőket; étkezési lehetőséget a jelenleg is működő Gondűző tud biztosítani, a területen pedig parkolóhelyek, illetve egyéb szolgáltatások kaphatnak helyet.
– A tervezett kerékpárút mentén élők különféle problémáik megoldását remélik a beruházás részeként. Van, aki több méteres árvízi töltés tetején képzeli el az utat, van, aki az évtizedekkel korábban beígért hídépítést várja a fejlesztéstől. Ön szerint a kerékpárút építésénél mennyiben kell figyelembe venni a helyiek igényeit?
– A különböző beruházások esetében fontos lenne az egybelátás szemléletét alkalmazni; „a helyiek” ebben jók. A legtöbbször azonban ennek ellentéte az ágazati típusú fejlesztés valósul meg, amelyre jellemző, hogy ha most például kerékpáros utat fejlesztünk, akkor csak arra koncentrálunk, és nem figyelünk egyéb szempontokra. Ez a típusú „probléma” a Dömös és Visegrád közötti kerékpárút tervezett nyomvonalán is felmerül. A 2014-ben készült tanulmányban javasolttal szemben – amely a Duna partján tervezte a kerékpárút megépítését – mi egy teljesen új nyomvonalat javasoltunk, amely szerint a kerékpárút nem a parton valósulna meg, hanem egy olyan nyomvonalon, mely gyönyörű tájképi feltárulásokkal turisztikai attrakció szempontjából is érdekes. E mellett tudni kell, hogy a nagyobb árvizek idején a Duna elönti a Visegrád Dömös közötti utat. 2013-ban másfél méteres víz állt a 11-es út érintett szakaszán, Dömöst körbe zárta a víz és csak egy keskeny földúton, nagyon nehezen volt megközelíthető a település. Az általunk javasolt kerékpárút vonalon azonban nem merülne föl ilyen jellegű probléma.
Érdemes volna megfontolni a kerékpárút tervezésénél, hogy az útalapot úgy kellene elkészíteni, hogy árvíz – és kizárólag árvíz – idején teherautóval is használható legyen.
Igaz, hogy ez növeli a beruházás költségét, de sokszorosan megtérül. Megértem ugyanakkor azt az álláspontot is, hogy minden igényt nem lehet a kerékpárút-fejlesztés költségvetésébe belerakni.
– Visegrád a Dunakanyar kiemelt turisztikai célpontja, jelenleg is nagyon sokan keresik fel a várost. Az EuroVelo 6 kerékpárúton csúcsidőben várható, hogy évente többszázezer kerékpáros fog a településen áthaladni. Számos negatív példa van arra (Velence, Dubrovnik, Szentendre), hogy a település befogadóképességét meghaladó számú turista az ott élők életét megkeseríti. Jelenleg mekkora gondot okoz az idegenforgalom a visegrádiaknak?
– Visegrád részben hasonló helyzetben van, mint az előbb említett települések. A városban nem a klasszikus idegenforgalmi időszakban jelentős a közterületeken is megjelenő turistaforgalom, hanem jellemzően a szép tavaszi és őszi napokon, valamint a hétvégéken. A Rév, Nagy Lajos és Mátyás király utca forgalma gyakorlatilag kettévágja a települést, továbbá valós problémaként jelentkezik, hogy hogyan jut el egy visegrádi polgár a boltig. Jelenleg nehezen becsülhető meg, hogy az EuroVelo 6 kerékpárút mekkora változást fog okozni az átmenő forgalom tekintetében, mindenesetre az önkormányzat feltett szándéka a jelenleg meglévő parkoló kapacitás bővítése, elsősorban a városközponthoz közeli területen gépkocsi megállásra alkalmas park kialakításával. Ugyanitt, illetve a város több pontján kerékpáros parkoló kialakítását is tervezzük.
– Milyen szempontokat kell figyelembe venni a kerékpárút tervezésénél, hogy Visegrád lakosainak az életminősége ne romoljon a kerékpárút megépítése után? Visegrád szempontjából milyen jelentősége van az EuroVelo 6 megépítésének? Jelent-e valamilyen előnyt Visegrádnak ez a beruházás?
– A kerékpárút fejlesztése a jelenlegi, idegenforgalommal kapcsolatos kellemetlenségeket nem fogja befolyásolni, mert a belvároshoz közeli szakasz forgalma a Duna-parton halad majd. Azt is látni kell, hogy a kerékpárút-fejlesztés nem csak az idegenforgalmi szempontok miatt fontos, hanem a helyben lakóknak is rengeteg előnnyel jár. Például biztonságosan el lehet jutni kerékpárral a környező településekre, ügyet intézni vagy egyszerűen csak sportolás céljából. A beruházás fontos Visegrádnak és a Dunakanyarnak is.
Jelenleg a 11-es úton turisztikai szezonban életveszélyes kerékpározni, ennek ellenére bátrabb turisták vállalkoznak erre, én is időnként megteszem, de a gyermekeimmel nem merészkedek ki biciklivel a főútra.
Aki kerékpárral közlekedik, az nem autóval jön a városba az idegenforgalmi szezonban: a Palotajáték idején, pünkösdhétfőn, március 15-én, napos tavaszi, őszi hétvégén autóforgalommal túlterhelt a település, a kerékpárút tehermentesítheti a közúti és a tömegközlekedést is. Véleményem szerint a kerékpárút építése egészségügyi beruházásnak is tekinthető, mert aki rendszeresen kerékpározik, az ritkábban keresi fel az orvosi rendelőket. Visegrádon minden készen van arra, hogy fogadja az EuroVelo 6-on érkező turistákat. A turisztikai attrakciók adottak, a turisztikai kiszolgáló kapacitás rendelkezésre áll, a megfelelő infrastruktúra készen van, minimálisan kell csak fejleszteni.
Fotó: Visegrád madártávlatból, jobboldalon a Fellegvárba vezető Rév utca - Nagy Lajos utca - Mátyás király utca, balra a tervezett autóPARKoló helyszíne
Az épített örökség és a kortárs építészet településléptékű összhangjáért, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága, Visegrád új városközpontjának kialakítását ICOMOS díjban részesítette.
Visegrád vezetése meglévő épületeinek felhasználásával és korszerűsítésével kívánta megoldani a központ fejlesztését. A város léptékéhez igazodóan, a meglévő épületek és közterületek felújításával, bővítésével valósult meg a rehabilitáció. Pár éve felújított plébániatemplom és a szintén helyreállítás alatt lévő plébánia közelében álló egészségházat korszerűsítették, visszaállítva korábbi nyílászáróit és a tornác faragott díszeit. Udvara folytatásaként, a mélyebb füves közterületen felépült a faszerkezetű rendezvénypavilon, amely lehatárolja az udvart, de nyitott tere egyúttal összeköttetést teremt a főutca és a Duna part közt is. A környező közterületek új díszburkolatot kaptak, az egészségház udvarán a korábbi ásatásokból ismert középkori épület alaprajzát is láthatóvá tették. Az együttes gyöngyszeme, a régi hangulatot idéző, díszesen faragott pavilon felújítása különleges értékkel gazdagította az együttest. Az épületek jó arányú közösségi teret hoztak létre, amely rendezvények, piacok számára is kiválóan alkalmas. A program további fontos eleme a jelentős bővítéssel megújított városháza volt, ami már hosszú ideje sem belső kialakítása, sem pedig műszaki állapota miatt nem felelt meg az ismét várossá nyilvánított település igazgatási funkcióinak. Az épület az udvar felé jelentősen kibővült, belseje is korszerűsödött, de felújított külseje megtartotta homlokzatát, utcaképi szerepét.
Az ICOMOS az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, a párizsi székhelyű Világörökség Bizottság állandó műemlékvédelmi szakértő intézménye.
Györgyi János
Áder János köztársasági elnök átadja Stefán Kristófnak, Szabó Nikolettnek és Tari Annának, a kőbányai Szent László Gimnázium tanulóinak a stockholmi ifjúsági víz díj magyarországi döntője győzteseinek járó díjat a Sándor-palotában 2017. május 31-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
