Vatikánváros, 2017. június 17., szombat - Afrikáról, a párizsi klímaegyezményről és multilaterális politikai és társadalmi kérdésekről is szó volt Ferenc pápa és Angela Merkel találkozóján szombaton a Vatikánban, s a német kancellár Pietro Parolin szentszéki államtitkárral is egyeztetett az aktuális nemzetközi kérdésekről 

Fotó forrás: radiovaticana Angela Merkel,  Ferenc pápa

A pápával folytatott, a vatikáni protokoll szerint hosszúnak számító, 40 perces találkozója után Merkel a jelen lévő újságírók szerint sajnálatát fejezte ki, hogy Egyesült Államok kilépett a globális felmelegedés mérséklésére kidolgozott egyezményből.

A katolikus egyházfő és a német kancellár a "falak ledöntésének" szükségességét hangsúlyozta.

Téma volt a G20-csoport júliusban esedékes hamburgi csúcstalálkozója, amelynek egyik kiemelt témája szintén az éghajlatváltozás lesz.

A világ 19 gazdaságilag fejlett országát és az EU-t tömörítő csoport soros elnöki tisztét jelenleg Németország tölti be.

A magánaudiencián, amelyre Merkelt a férje és egy delegáció is elkísérte, a katolikus egyházfő részvétét fejezte ki Helmut Kohl volt német kancellár pénteken bekövetkezett halála miatt.

Ez volt Ferenc pápa és a német kancellár hatodik találkozója 2013 óta. Legutóbb idén márciusban a Római Szerződések 60. évfordulóján rendezett római EU-csúcstalálkozó alkalmával találkoztak.

A kancellár Vatikánban ellátogatott a pápai állam területén található német temetőbe, valamint a XVI. Benedekről elnevezett német központba. Emellett találkozott Rómában Hans Zollner jezsuitával, a Pápai Gergely Egyetem kiskorúak védelmével foglalkozó központjának vezetőjével.

MTI

Megszavazta a párizsi klímaegyezmény rendelkezéseinek végrehajtását lehetővé tévő intézkedéseket 2017. június 14-én az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülése. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke hibának nevezte az amerikai döntést, hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás az egyik legnagyobb globális probléma.

Fotó  forrás, News Europa Parlament ,Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke

Az elfogadott szabályok lehetővé teszik, hogy az Európai Unió teljesítse vállalásait, és 2030-ra összességében 40 százalékkal csökkentse károsanyag-kibocsátását az 1990-es szinthez képest - tájékoztatott a parlament sajtószolgálata.

Mint írták, a határozat az uniós vállalást kötelező nemzeti célokra bontja le olyan területeket érintve, mint a mezőgazdaság, a közlekedés, az építőipar, illetve a hulladékkezelés, amelyeket az EU szén-dioxid-piaca ugyan nem fed le, de az üvegházhatású gázok kibocsátásának 60 százalékát adják.

Az 534 szavazattal, 88 ellenében, 56 tartózkodás mellett elfogadott javaslat alapján ha 2020 előtt lépnek, jutalomban részesülnének azok a tagországok, melyeknek az uniós átlag alatt van az egy főre eső bruttó hazai termékük (GDP).

A képviselők 2050-re 80 százalékos csökkentést tartanak kívánatosnak a 2005-ös szinthez képest.

A plenáris ülésen az Európai Bizottság elnöke is felszólalt, és szomorú fejleménynek nevezte,

hogy Donald Trump amerikai elnök nemrég úgy döntött, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. "Sajnálatos módon nem mindenki fogadja el a tények igazságát" - fogalmazott Jean-Claude Juncker,

hozzáfűzve, hogy ez a lépés jele annak, hogy Washington lemond a Föld sorsát meghatározó közös cselekvésben való részvételről.

Juncker csalódottságának adott hangot, ugyanakkor leszögezte, hogy az Egyesült Államok visszavonulása nem jelenti a megállapodás végét, mivel a világ többi része ezáltal csak még elkötelezettebbé vált az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Kijelentette: az Európai Unió nem fogja újratárgyalni a szerződést, annak a rendelkezéseit végre kell hajtani. "Húsz évet töltöttünk tárgyalással, most eljött az ideje a cselekvésnek" - mondta.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke hibának nevezte az amerikai döntést, hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás az egyik legnagyobb globális probléma.

 "A mai szavazás teljesen világos üzenetet küld Trump elnöknek: Európa tiszteletben tartja a vállalásokat és megragadja a zöld növekedésben rejlő lehetőségeket, akár az Egyesült Államokkal, akár nélküle" - mondta Gerben-Jan Gerbrandy holland liberális jelentéstevő.

MTI

Nem tartóztatja fel a Föld védelme mellett elkötelezett erőket az, hogy a washingtoni vezetés úgy döntött, kilép a párizsi klímaegyezményből - jelentette ki Angela Merkel német kancellár Berlinben.

Fotó:forrás, www.cdu.de Angela Merkel

Hivatalában tett nyilatkozatában aláhúzta, hogy az Egyesült Államok kilépése nem veti vissza az éghajlatváltozás megfékezéséért folytatott küzdelmet, "éppen ellenkezőleg, az eddiginél is eltökéltebben fogunk össze", hogy "sikeresen megbirkózzunk az egész emberiség előtt álló olyan kihívásokkal, mint a klímaváltozás".

Donald Trump amerikai elnök döntése "rendkívül sajnálatos, és akkor még nagyon visszafogottan fogalmaztam" - tette hozzá Angela Merkel.

Fotó: forrás, www. hente.de Angela Merkel és Donald Trump

 "Azt mondom mindenkinek, akinek fontos a bolygónk jövője, hogy menjünk tovább együtt az úton Földanyánkért" - mondta a német kancellár.

 A párizsi klímaegyezmény elengedhetetlen ahhoz, hogy "megőrizzük a teremtést"."Semmi sem tart vissza minket ebben"

- mondta Angela Merkel, aki azóta küzd a Kiotói egyezményt felváltó új klímavédelmi megállapodásért, hogy az 1994-1998-as ciklusban a környezetvédelmi tárcát vezette Helmut Kohl kormányában.

Az évekig tartó viták után végül 2015 decemberében megkötött egyezmény szavai szerint a nemzetközi közösség együttműködésének fontos eleme, és megmutatja a "nagyobb jólét és a több esély" felé vezető utat.

Kiemelte, hogy az Egyesült Államok távozása után is bizakodó a klímavédelmi erőfeszítések eredményességét illetően. "Az egyezmény sikerre fog vezetni" - jelentette ki a jobbközép CDU elnöke.

Donald Trump lépése pártokon átívelő elutasításra talált Németországban. Angela Merkelszociáldemokrata kihívója, Martin Schulz például kiemelte, hogy az amerikai elnök ugyan kiléphet a klímavédelmi megállapodásból, de a klímaváltozás alól nem vonhatja ki magát. Számos német társadalmi szervezet és befolyásos gazdasági érdekképviselet is élesen bírálta Donald Trump döntését.

MTI

Szigetmonostor a határcsárdai helyszínen szeretné, hogy megépüljön a kerékpárhíd, mivel így nem lenne szükséges évekig tartó egyeztetést folytatni a vízbázis védelmi övezete miatt. A Szentendrei-szigeten a hídhoz vezető út árvíztől védett és a szentendrei oldalon pedig közvetlen tömegközlekedési kapcsolat van - nyilatkozta a Kisoroszi Blognak Molnár Zsolt, Szigetmonostor polgármestere.

 Molnár Zsolt, Szigetmonostor polgármestere

 – A Szentendrei-sziget északi részén, a Kisoroszit és Dunabogdányt összekötő híd a Hajós utcai helyszínen épül meg. A hídépítés tervezési munkálati elkezdődhetnek. A Szentendrei-sziget déli részén, a Szigetmonostort és Szentendrét összekötő híd helyével kapcsolatban még nem született döntés. Mi az oka annak, hogy elhúzódik a megállapodás?

 - A megállapodás Szigetmonostor részéről bármikor megköthető. A vízbázis védelem szabályai (23/1997 korm. rend.) miatt az egyedüli szóba jöhető helyszín a határcsárdai komp térsége, tekintettel arra, hogy itt a parton nincs vízbázis védelmi belső övezet. Szentendre ezt a helyszínt második helyen támogatja, első helyen a szentendrei belváros közelében szeretnék, ha megépülne a híd. Szentendre álláspontján van Révész Máriusz kormánybiztos úr is, ezért a legutóbbi egyeztetésen ígéretet tett arra, hogy megkísérli a kormányrendelet módosíttatását. Amennyiben ez sikerül, a szigeti oldalon is több lehetőség kínálkozhat. Ez a körülmény hátráltatja most a megállapodást, mi azt szeretnénk, ha mielőbb megépülne. A kormányrendelet esetleges megváltozása sem egy sima döntés kérdése, mivel számos végrehajtási szabály kötődik a rendelethez, sok feladatot hozna magával, emellett a kutak keresztezése technikai feladatokat is jelenthet.

A Szentendre belvárosi hídépítés helyszíne

 – Szigetmonostoron állítólag egység van a híd helyével kapcsolatban, így „csak” Szentendrével kellene dűlőre jutni. A már említett vízbázis védelmi szempontok mellett miért a határcsárdai helyszínt támogatják?

- Az Önkormányzat elsősorban az EuroVelo projekt megvalósításában érdekelt. Mi azt a helyszínt támogatjuk, ahol nem szükséges további évekig tartó egyeztetést folytatni, mert az EU-s pénzügyi ciklus lezárása után félő, hogy nem marad forrás.

A Szentendre belvárosi helyszín a szigetmonostori oldalról nézve minden lakott területtől távol van, és a szentendrei oldalon távoli a tömegközlekedési kapcsolat is, azonban Szentendre belvárosa számára közvetlen zöldterületi kapcsolatot jelentene a sziget.

A szigeti oldalon az idevezető utat is mintegy másfél kilométer hosszban a jelenlegi terepszint fölé kell emelni 2-2,5 méterrel, hogy az áradó Duna ne öntse el a leendő kerékpár utat. Fontosnak tartjuk a közvilágítás kiépítését is az erdős területnél. A határcsárdai hídhely esetén az odavezető út árvíztől védett területen van, a túloldalon pedig közvetlenebb a tömegközlekedési kapcsolat. Noha turisztikai beruházásról van szó, a lakossági közlekedési igények sem hagyhatóak figyelmen kívül, ezért bármely változat esetén a folyamatos, árvízszinttől független használhatóság fontos kritérium a részünkről. Ahol ez garantálható, azt előnyben részesítjük.

A határcsárdai hídhely

 – Szigetmonostor a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóságához tartozik. Révész Máriusz kormánybiztos a Kisoroszi Blognak adott interjújában említette, hogy a beruházás tervezési és engedélyezési folyamata során a nemzeti park feladata a természeti védelmének biztosítása. Veszélyezteti-e az EuroVelo 6 beruházás és a hozzá csatlakozó kerékpáros híd Szigetmonostor természeti vagy épített értékeit?

 -Véleményem szerint nem veszélyezteti a beruházás Szigetmonostor természeti vagy épített értékeit, a Natura 2000 terület a híd engedélyezés során jelenthet korlátozást.

Szigetmonostoron már most, de a jövőben is pont a természeti és épített értékek megőrzésével szeretnénk turisztikai kínálatot nyújtani az ideérkezőknek,

így a mi érdekünk az, hogy ezek megőrződjenek, és a bemutatásuk is oly módon történjen, hogy a beruházás se károsítsa ezeket az értékeket. Ezt a turisták programjának szervezésével tudjuk biztosítani.

– A tervezett EuroVelo 6 kerékpárút mentén élők az őket érintő infrastrukturális gondok megoldását szeretnék a beruházás részeként megvalósítani. Szigetmonostor az évtizedekkel korábban beígért közúti hídépítést várja a fejlesztéstől, a kormány kerékpáros híd megépítéséhez biztosít forrást. Önök 2017. március 30-án egy közúti hidat kompenzáló javaslatcsomagot készítettek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) részére, amelyben – többek között – az orvosi rendelő felújítása, út-és közműfejlesztések is szerepelnek. Ön szerint a kerékpárút építésénél mennyiben kell figyelembe venni a helyiek egyéb igényeit? Nem veszélyezteti-e a beruházás létrejöttét, ha évtizedes problémákat a kerékpárút fejlesztése kapcsán szeretnének megoldani?

- Az EuroVelo 6 kerékpárút  a Megyeri hídtól eltérő projekt. Azt az NFM is külön kezeli, és szerintünk is jól van ez így.

Az autós híd ügyében még semmilyen érdemi megállapodás nem született. Szigetmonostor a korábbi helyi népszavazás kapcsán is ragaszkodik az autós hídhoz, miközben azt látjuk, hogy megépítésére az állam részéről nincs szándék. A kérdésben szereplő javaslat csomag a minisztérium kérésére készült el, azon témaköröket tartalmazza, amelyekben az autós híd esetén előrelépés történne a könnyebb elérések miatt, de annak megépülése elmaradása esetén sürgősen megoldandó probléma. A kerékpáros híd ügyét ez nem fékezheti.

 – A Szigetmonostor honlapján megfogalmazott polgármesteri köszöntő - „A kristálytiszta ivóvízágyon nyugvó falu őrzi a rábízott értékeket, tudva, hogy mindez nem a miénk, hanem unokáinktól kaptuk ezeket kölcsön” - szerint a település vezetői tisztában vannak azzal, hogy milyen felelősségük van az épített és természeti értékek megőrzésében, sokan vannak, akik nem szeretnék, hogy autós híd épüljön a Szentendrei-sziget déli végén, mert az autósforgalom miatt féltik a sziget vízbázisát és élővilágát. Mi az Ön álláspontja a közúti híddal kapcsolatban? Nem okozna Szigetmonostornak is nagy terhelést az áthaladó autósforgalom?

- Az áthaladó autós forgalom mindenképpen terhelést jelentene a településre, mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az áthaladó forgalmat a lehető legkisebbre szorítsuk autós híd esetén.

A közúti híd a település igénye, így attól nem lépünk vissza.

Az állam nem szeretné ezt megépíteni, ez egyébként 1999-től, (amióta az engedélyben szerepel) így van, ezért hangzott el az, hogy a közúti híd által kínált előnyöket kérjük, amely egyébként legegyszerűbben a közúti híddal érhető el. Tisztában vagyunk azzal, hogy a jobb közlekedési kapcsolat a letelepedést is felgyorsítja, annak környezeti terheivel együtt. Ezek kiküszöbölésére az ismeretátadást, a közösségi felelősségvállalás erejét erősítjük már most és szeretnénk erősíteni a jövőben is.

– Szigetmonostor és a hozzátartozó Horány a Szentendrei-sziget kedvelt kiránduló helye. Jelenleg is sokan keresik fel a települést. Az EuroVelo 6 kerékpárúton várható, hogy évente több százezer kerékpáros fogja a települést érinteni. Milyen szempontokat kell figyelembe venni a kerékpárút és a híd nyomvonalának tervezésénél, hogy Szigetmonostor lakosainak életminősége ne romoljon a kerékpárút megépítése után?

 - Mi lehetőségként tekintünk a kerékpárútra. Lehetőségként arra, hogy a jelenleginél nagyságrendileg több helyi munkahely jöjjön létre. A turizmusban az a jó, hogy számos szolgáltatás és még a termelés is épülhet rá.

Szeretnénk, ha újra megerősödne a zöldség- és gyümölcstermesztés, ezen termékek feldolgozása, kézműves termékek előállítása,

szállásadás, szerviz, vendéglő stb.  A spontán turisztikai terhelés úgy tartható kordában, ha szervezet formában bonyolítjuk. Erre már tettünk lépéseket, ezt szeretnénk erősíteni a jövőben. A híd nyomvonal tervezési szempontjait kevésbé határozza meg a kerékpárosok jövőbeni száma. Bármelyik változat esetén, a falu szélén, illetve az egész települést nézve egy szélső utcán haladna az út. Több százezer áthaladó kerékpáros esetén azért bizonyára jelenthet kellemetlenséget. Akiket letérítenénk az útról, azoknak kiszámítható szervezett programot szeretnénk kínálni.

– Szigetmonostor szempontjából milyen jelentősége van az EuroVelo 6 kerékpárút és a Szigetmonostor és Szentendre között tervezett kerékpáros híd megépítésének? Jelent-e valamilyen előnyt Szigetmonostornak a beruházás?

- A kerékpáros hídnak több szempontból van jelentősége. Egyrészt, ahogy már említettem, helyi gazdaságélénkítő hatást generálhat, másrészt

évszaktól, napszaktól és időjárástól függetlenebbé tenné a gyalogos közlekedést, tekintettel arra, hogy a munkaképes lakosság 80 százaléka, a középiskolás korosztály 100%-a ingázik jelenleg,

mindkét hatás életminőségi változást hozhat. A közvetlen szárazföldi kapcsolat mindemellett nyitottabbá tenne bennünket egy esetleges katasztrófahelyzet esetén, ezek mind hétköznapi nagyon fontos szempontok.

Éber Sándor

Az Egyesült Államoknak a Párizsi klímaegyezményből történő kilépése azért kritikus, mert a világ legnagyobb szennyezője, széndioxid kibocsátója hagyja ott a megállapodást - jelentette ki a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezeti fenntarthatóság igazgatója az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Kőrösi Csaba. Fotó: Facebook.com/Csaba Korosi

Ugyancsak aggályos, hogy egy nagyon nehezen, 195 ország közreműködésével összehozott egyezményből távozik az Egyesült Államok; ráadásul a megállapodás gerincét egy amerikai-kínai kétoldalú megállapodás jelenti - közölte Kőrösi Csaba.

Ugyanakkor az Egyesült Államok kilépése nem csupán azzal veszélyezteti a célok megvalósulását, hogy nem fogja vissza saját kibocsátását, hanem azzal is, hogy kilép a technológiaváltást finanszírozó nemzetközi rendszerből, ami nagy érvágást jelent - tette hozzá a kutató.

A helyzetet árnyalja, hogy az amerikai GDP több mint felét előállító városok és államok egyfajta koalícióba kezdenek tömörülni széndioxid kibocsátásuk csökkentése érdekében, illetve a közvélemény-kutatások szerint az amerikai polgárok úgy gondolják, hogy jó lett volna, ha Amerika bennmarad az egyezményben.

Eközben az sem kizárt, hogy Amerika mégis teljesíti a korábban vállalt kibocsátási értékeket, mert a palagáz forradalom miatt visszaszorulóban a szén használata az energiatermelésben - fűzte hozzá.

A Párizsi megállapodás szerint az aláírók vállalták, hogy jelentősen átalakítják energiarendszerüket. Ennek nyomán 20-30 év múlva a globális felmelegedés 2 Celsius fokkal alacsonyabb lehet. Nagy az Egyesült Államok felelőssége, mivel a világ széndioxid kibocsátásának 19 százalékát adja  - magyarázta a szakember.