A Szentendrei sziget északi csúcsán, Kisoroszi határában különleges életközösségek találtak menedéket. A 6 000 éves homokbuckákon olyan növényritkaságok élnek, mint a csikófark, a homoki kikerics, vagy a báránypirosító. Alacsony vízállásnál a Duna part kagylóit és csigáit is láthatják  a kiránduláson résztvevők. A Duna - Ipoly Nemzeti Park munkatársai várják a programra jelentkezőket Kisorosziban, 2017. szeptember 2-án 10 órakor, a Rácz Fogadó előtti parkolóban.

A tavalyi nyár végén nagy egyedszámban volt megfigyelhető a védett imádkozó sáska, de előkerült a ritka sisakos sáska is.

Az ENSZ keretein belül működő kormányközi tudományos testület létrehozását javasolta a fenyegető vízválság kezelésére Áder János köztársasági elnök csütörtökön Stockholmban, a Víz Világhéten.

Stockholm, 2017. augusztus 31. Áder János köztársasági elnök előadást tart a Víz világhét rendezvényen a stockholmi Norra Latin konferenciaközpontban Svédországban 2017. augusztus 31-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Az államfő a konferencián elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy a klímaválság fontosságát megértette a világ, de a vízválság súlyosságát még nem.
Áder János véleménye szerint a vízválság következményei alól egyik ország sem vonhatja ki magát. Példaként Svédországot említette, ahol a tavalyi év volt az elmúlt 40 esztendő legszárazabb éve. Kiemelte, hogy a legkomolyabb a helyzet Öland és Gotland szigetén volt, ahová a nyári időszakban szállítani kellett a vizet.
A magyar államfő úgy látja, hogy kibontakozóban van a víz drámája.

Már nem a jövőről, hanem a jelen meghatározó problémáiról beszélünk" - tette hozzá.

Az is elhangzott, hogy a ma érzékelhető politikai válságokban már tagadhatatlan a vízzel, a vízellátással kapcsolatos problémák szerepe

Áder János kitért arra is, hogy a szénerőművek szerepének csökkentésére nemcsak a szénd-ioxid-kibocsátás minimalizálása miatt van szükség, hanem azért is, mert ezek a rendszerek annyi vizet fogyasztanak, amely több mint 1 milliárd ember ellátására lenne elegendő.

A magyar köztársasági elnök felhívta a figyelmet, hogy amennyiben nem történik változás a jelenlegi vízpolitikában, akkor a szegénység felszámolásában sem lehet eredményeket elérni.
Áder János szorgalmazta a vízügyi infrastruktúrára fordítandó befektetések forrásainak növelését. Azt is fontosnak nevezte, hogy az ENSZ-en belül központi felelőse legyen a vízügyi kérdéseknek. Szintén hiányolta, hogy nincs az ENSZ-ben egy kormányközi vízügyi együttműködési testület.
Áder János delegáció élén háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik a svéd fővárosban, ahol nemcsak a Víz Világhét konferenciáin vett részt, hanem az idei év Water Prize díjátadóján is, és audiencián fogadta őt XVI. Károly Gusztáv svéd uralkodó.

MTI

Átfogó program indul a zártkerti ingatlanok megújításáért, a programban 2 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásra lehet - az önkormányzatoknak - pályázni, közölte a Földművelésügyi Minisztérium 2017. augusztus 30-án.

Fotó: Hegymegi Kiss Áron

A tárca már harmadik alkalommal hirdeti meg a zártkertek, elhagyott, elvadult gyümölcsösök, szőlőskertek megújítását támogató országos programját.

Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként kezelt területek mezőgazdasági hasznosítását elősegítő átfogó infrastrukturális fejlesztésére

az önkormányzatok vagy önkormányzati konzorciumok pályázhatnak, projektenként mintegy 10 millió forint értékben,

így a program eredményeképpen várhatóan mintegy 200 település jut fejlesztési forráshoz - közölték.

A programban való részvételhez önerőre nincs szükség, a pénzből a zártkertekhez vezető utak járhatóvá tételét, a vízvételi és áramvételi lehetőségek biztosítását, valamint vadvédelmi kerítések telepítését lehet megvalósítani. A programot várhatóan az év végéig hirdetik meg.

A már három éve működő kísérleti zártkerti mintaprogramban a szakemberek azt tapasztalták, hogy az elhanyagolt zártkerti területeken célzott beavatkozással újraindulhat a zöldség- és gyümölcstermesztés - olvasható a közleményben.

Hozzátették, hogy Magyarországon mintegy 200 ezer hektárnyi területen több mint 1 millió zártkerti ingatlan található, ezek nagy része elvadult, főként kézimunkával művelhető, apróparcellás szőlő- és gyümölcsterület.

MTI

Áder János, Stockholmban kijelentette, hogy tanulhatunk Svédországtól, ahol széleskörű politikai megegyezés van a jövő generációs érintő környezeti döntések meghozatalában. A tengerek elszennyeződésének, túlhalászásának kérdését és a párizsi klímacsúcson tett svéd vállalás ügyét érintette stockholmi megbeszélésén Áder János köztársasági elnök és XVI. Károly Gusztáv svéd király. 

A tengerek elszennyeződésének, túlhalászásának kérdését és a párizsi klímacsúcson tett svéd vállalás ügyét érintette stockholmi megbeszélésén Áder János köztársasági elnök, amikor XVI. Károly Gusztáv svéd királlyal tárgyalt kedden. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Az audiencia után a hivatalos látogatáson a svéd fővárosban tartózkodó magyar államfő a közmédiának azt mondta, hogy a megbeszélés szorosan kapcsolódott a víz világhét programjához, amely most zajlik Stockholmban.

Áder János elmondta, hogy Svédország gazdasági erejét tekintve reálisnak tűnik az ország két évvel ezelőtti párizsi klímacsúcson tett vállalása. Akkor a svédek azt vállalták, hogy a 1990-es évek szintjéhez képest 85 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A megbeszélést követően a magyar államfő összegzésként úgy fogalmazott:

tanulhatunk Svédországtól, ahol széleskörű politikai megegyezés van a jövő generációs érintő környezeti döntések meghozatalában.

Áder János köztársasági elnök beszédet mond az idei évi Junior Water Prize díjátadóján a stockholmi Grand Hotelben 2017. augusztus 29-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

 Az audiencia után a hivatalos látogatáson a svéd fővárosban tartózkodó magyar államfő a közmédiának azt mondta, hogy a megbeszélés szorosan kapcsolódott a víz világhét programjához, amely most zajlik Stockholmban.

Áder János elmondta, hogy Svédország gazdasági erejét tekintve reálisnak tűnik az ország két évvel ezelőtti párizsi klímacsúcson tett vállalása. Akkor a svédek azt vállalták, hogy a 1990-es évek szintjéhez képest 85 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A megbeszélést követően a magyar államfő összegzésként úgy fogalmazott: tanulhatunk Svédországtól, ahol széleskörű politikai megegyezés van a jövő generációs érintő környezeti döntések meghozatalában.

Áder János kedden este részt vesz, és köszöntőt mond az idei évi Junior Water Prize díjátadóján, ahol

Magyarországot a kőbányai Szent László Gimnázium csapata képviseli.

A versenyt 1997 óta rendezik meg minden évben.

A hét hátralévő részében Áder János számos a víz világhéthez kapcsolódó eseményen vesz részt és csütörtökön reggel előadást is tart a rendezvényen. A magyar államfő Stockholmba érkezése után ellátogatott az Ericsson vállalatcsoport stockholmi központjába, ahol a legújabb innovációkhoz kapcsolódó berendezéseket tekintett meg. Ezt követően a magyar nagykövetségen állami kitüntetéseket adtak át jelenlétében.

MTI

Nincs egyedül, ha nem tudja már hova tenni a szekrényben a rengeteg göncöt: mióta az olcsó kollekciók évszakonként akár 4-5 alkalommal is váltják egymást a fast fashion-láncokban, minden korábbinál több ruhát fogyasztunk a fejlett világban. Csakhogy a divatipar méretével együtt nő az okozott környezeti pusztítás is, mivel nincs olyan olcsó alapanyag és gyártási technológia, ami ne járna durva szén-dioxid-kibocsátással, vízpazarlással és vegyszeres szennyezéssel. Az olcsó ruha pedig hamar kimegy a divatból vagy tönkremegy, így tonnaszám gyűlik a hulladéklerakókban - írja Előd Fruzsina az INDEX  2017. 08. 27-én megjelent számában.

Forrás INDEX

Elképesztően sok felesleges ruhát vásárolunk. Még nekem is jóval több ruhám van, mint amit rendszeresen hordani tudok, pedig utálok vásárolni.

A legnagyobb láncok már eleve annyira olcsók, hogy egy pizzarendelés árából bármikor lehet venni náluk valamit,

és erre jönnek, még az elmúlt pár évben állandósult leértékelések- írja Előd Fruzsina

Ennek megfelelően a fast fashionben utazó nagy ruhaipari cégek évtizedes töretlen növekedési trendet tudnak maguk mögött, és nem látszik, hogy bármi az útjukba állhatna. A szegmens legnagyobb cége, a spanyol Inditex (a többek közt a Zarát, a Bershkát és a Pull&Beart is magába foglaló anyacég) egy évtized alatt közel 60 százalékkal tudta növelni eladásait, de hasonló arányokkal büszkélkedhet a második helyezett H&M és a harmadik Fast Retail (Uniqlo) is. A fast fashion világában rég megszűntek már a klasszikus értelemben vett (évszakonkénti) szezonok.

A H&M mostanában évi 16 kollekciót bocsát ki, ugyanez a Zaránál akár a 20-at is elérheti a legfrissebb adatok szerint.

És akinek ez sem lenne elég, annak ott van az ultrafast fashion, amiről mostanában kezdenek beszélni, éllovasa az Asos, ami mostanra 2-4 hétre szorította le a teljes gyártási folyamatot a tervasztaltól a ruhaboltig.

Ezt a sok ruhát valakinek el is kell adni, ez pedig nem működhet olyan modellben, ahol egy egyszerű darab ára feljebb megy, mint egy átlag ebédé; a fogyasztók csak úgy képesek évente akár egy tucat alkalommal is újítani a ruhatárukon, ha ezt nevetséges összegekért tehetik meg.

A cégeknek nem csak árbevétele elképesztően nagy, de a profitja is, árulkodó, hogy a mind

az Inditex, mind a H&M tulajdonosa saját országának (Spanyolország illetve Svédország) leggazdagabb embere, sőt: az Inditex-vezér Amancio Ortega a világ legvagyonosabbjai közt van, tavaly néhány órára még meg is előzte Bill Gatest a Forbes-listán.

Mindezt úgy sikerül elérni, hogy filléres termékeket árulnak, nem pedig nagyobb hozzáadott értékű high tech-cuccokat, mi hát titok? Természetesen az, hogy a ruhák gyártási költsége még a filléresnél is filléresebb, ami komoly emberi és ökológiai áldozatokkal jár.

Nem egyértelmű, hogy mi volt előbb, a fast fashionre mutatkozó vásárlói igény, vagy csak azután lett fontos a középosztálynak folyton ruhákat vásárolni, hogy megteremtették számára ezt a lehetőséget. Az azonban biztos, hogy miután kialakult, a turbódivat letarolta a teljes ágazatot, még a luxusmárkákat is megcsapta a sebesség szele.

Csak az USA-ban évente 14-15 millió tonna ruhát dobnak ki, és hiába viszik őket a gazdáik adományboltokba, az Environmental Protection Agency adatai szerint 84 százalékuk végül hulladéklerakókban végzi.

Teljes cikk: INDEX