Meteorológiai kuriózum az Ophelia hurrikán, amely hétfőn éri el a Brit-szigeteket, mert a tudományos adatgyűjtések szerint nem volt még ilyen erős, Európa felé tartó hurrikán - mondta Tóth Tamás, az M1 aktuális csatorna meteorológusa  vasárnap.

Forrás CBS NEWS

Tóth Tamás közölte: az Egyesült Államok légkörkutató hivatala, a NOAA

1851 óta íródó feljegyzései szerint nem volt még ilyen erős, Európa felé tartó hurrikán. "Teljesen példátlan", hogy ez a 3-as erősségű vihar Európa felé vette az irányt

- mondta, hozzátéve: egy hurrikán 2005-ben elérte az európai partokat, de az nem volt ennyire erős.

Mint mondta, az Ophelia jelenleg az Azori-szigetektől tart a Brit-szigetek felé, elsősorban Írországot "találja el". Hozzátette: a számítások azt mutatják, hogy már nem hurrikánként, hanem mérsékelt övi ciklonként ér partot, de akár 160-170 kilométeres széllökések is lehetnek az ír partoknál. Felhívta a figyelmet arra is: napra pontosan harminc éve történt, hogy az addigi legerősebb viharciklon érte el a Brit-szigetek déli részét.

Szavai szerint az Ophelia "megbolondította" Európa és Észak-Afrika időjárást, mivel a ciklon által a Szahara felől beszívott meleg levegő miatt Spanyolországban 36, a Kanári-szigeteken 43 Celsius-fokos maximális hőmérsékletet mértek, de a marokkói 40, valamint az angliai 25 fok is abszolút szokatlannak számít ilyenkor, október közepén. A meteorológus jelezte: az októberi szép,

tartós meleg Magyarországon is részben annak a levegőnek köszönhető, amely a hurrikán előtt Európa felé áramlik.

Tóth Tamás elmondta azt is: a hurrikánok erősségét a "fűtőanyag-mennyiség" határozza meg, és a fűtőanyag ebben az esetben a meleg óceán, energiájukat a meleg tengervízből merítik. Márpedig

idén nemcsak a légkör és az északi félteke hőmérséklete szokatlanul magas, hanem emiatt az óceán vizének hőmérséklete is.

Az is érdekes, hogy nagyon északon, majdhogynem a 30. szélességi fokon alakult ki, noha a hurrikánok alapvetően a trópusi égöv jelenségei.

MTI

Átadták a 26 méter magas Prónay-kilátót a Romhányi-hegyen. A Prónay-kilátó teljes magassága 26 méter, 32,5 köbméter rétegelt, ragasztott lucfenyőből épült, a felső teraszra 128 lépcső vezet. A kilátót az Ipoly Erdő Zrt. saját forrásból finanszírozva, nettó 45 millió forintból építette meg.

Prónay-kilátó a Romhányi-hegyen, az építmény 26 méter magas, 32,5 köbméter rétegelt, ragasztott lucfenyőből épült, a felső teraszára 128 lépcső vezet. MTI Fotó: Komka Péter

Az Országos Kéktúra útvonaláról rövid kitérővel megközelíthető építmény minden évszakban és napszakban látogatható. 23 méter magasan lévő teraszáról teljes körpanorámás kilátás élvezhető: nyugat-északnyugati irányban a Börzsöny, északon a Selmeci-hegység a Szitnya csúccsal, kelet felé a Szandavár, illetve a távolban a Karancs, a Mátra hegyvonulatai, délről a Gödöllői-dombvidék lankái, majd délnyugati irányban a Naszály, a Pilis és a Visegrádi-hegység csúcsai is láthatók.

A közlemény idézi Ugron Ákost, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős helyettes államtitkárát, aki avató beszédében elmondta, hogy a torony összeköti a természeti és kulturális örökséget a tájjal, amelynek fenntartása és megóvása közös feladat. Hozzátette: az építményt a térségnek sokat jelentő, történelmi hagyatékkal rendelkező Prónay családról nevezték el.

A kilátóból látható az Ipoly-mente és a Karancs-Medves-vidék, ahol újabb turisztikai beruházásokkal bővíti kínálatát az Ipoly Erdő Zrt. Ezek a vidékek olyan kulturális, történelmi és geológiai értékek őrzői, mint a Palóc Múzeum Balassagyarmaton, a Madách- és a Mikszáth-kúriák, a szécsényi kastélymúzeum és történelmi városközpont, a Páris-patak völgye, a somoskői, szilváskői bazalt- és a béri andezitoszlopok, a nógrádi, a csábrági, a somoskői, valamint a salgói vár.

 A 22 állami erdőgazdasági társaság közül az Ipoly Erdő Zrt. összesen 65 568 hektár állami területet kezel. Az állami erdőgazdaság a tavalyi évben több mint 235 millió forintot fordított közjóléti beruházásokra.MTI

A Rákóczi-törökmogyorófa Romhányban 25 méter koronaátmérőjű és 20 méter magas mogyorófa több mint 300 éves. MTI Fotó: Komka Péter

Meg kellene haladni a kialakult ipari és fogyasztási modellt, egyre általánosabbá kellene tenni azt a szemléletet, hogy amit eddig hulladéknak tekintettünk, az sokkal inkább nyersanyagforrás legyen - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök Szekszárdon, 2017. október 14-én, szombaton, ahol péntektől kétnapos tanácskozást tartottak a visegrádi négyek (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) államfői.

Andrzej Duda lengyel, Milos Zeman cseh, Áder János magyar és Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök sajtótájékoztatót tart a visegrádi országok (V4) államfői találkozója második napján a szekszárdi megyeházán 2017. október 14-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

A tárgyalások utáni sajtótájékoztatón Áder János azt mondta, a jelenlegi modell nemcsak környezetvédelmi szempontból aggályos, hanem súlyos gazdasági következményekkel is jár. Míg 1900 és 2000 között a természeti erőforrások ára reálértéken számolva folyamatosan csökkent, az elmúlt 17 évben meredeken nőtt. Ezért a visegrádi államfők tárgyaltak az úgynevezett körforgásos gazdaságra való átállás szempontjairól - közölte.

Áder János arról is beszélt, hogy miközben a digitalizáció hihetetlen gazdasági-társadalmi lehetőségeket rejt magában, érdemes az árnyoldalairól is gondolkodni, különösen a fiatalokat, a gyermekeket érintő veszélyekről.

MTI

Kisoroszi, 2017. október 12-én reggel, fotó: Szily Boldizsár

Rekordot döntött a légi utasforgalom 2016-ban az Európai Unióban, az utasok száma mintegy 6 százalékkal bővült az előző évhez képest és megközelítette az egymilliárdot - közölte szerdán az uniós statisztikai hivatal (Eurostat). Áder János köztársasági elnök 2017. július 20-án New Yorkban, magas szintű ENSZ-ülésen a légiközlekedési szabályok szigorításának megfontolását javasolta a fenntartható fejlődés érdekében.

Európa légterében lévő repülök 2017.10.11. 21:49 forrás Flightradar24

 Az utasok száma tavaly 972,7 millió volt az EU-ban, 54,4 millióval több, mint 2015-ben, és 219,2 millióval több, mint a pénzügyi válság 2009-es mélypontján, amely óta folyamatos a növekedés.
A vizsgált időszakban a teljes forgalom 47 százalékát tették ki a tagállamok közötti utasok, 35,6 százalékát az unión kívülre repülők, 17,3 százalékát pedig a belföldi utazók.

A legnagyobb mértékben, 22,5 százalékkal Bulgáriában nőtt az utasszám, megelőzve Romániát (+20,5 százalék), Ciprust (+18,1 százalék) és Magyarországot (+14,1 százalék). Visszaesést egyedül Belgiumban (-2,7 százalék) és Szlovéniában (-2,2 százalék) jegyeztek fel.

A legtöbb utast az Egyesült Királyságban regisztrálták (249 millió), utána Németország (201 millió), Spanyolország (194 millió), Franciaország (145 millió), majd Olaszország (135 millió) következik.
Az utasok száma alapján Európa legforgalmasabb repülőtere változatlanul London/Heathrow, ahol 75,7 millió utas fordult meg tavaly, 1 százalékkal több, mint 2015-ben. Párizs Charles de Gaulle repülőterén 0,3 százalékkal 65,8 millióra, Amszterdamban pedig 9,3 százalékkal 63,6 millióra emelkedett az utasforgalom. Amszterdam ezzel letaszította a harmadik helyről Frankfurtot, ahol 60,7 millió utast regisztráltak tavaly.
A legtöbb EU-n kívüli utast, 44,8 milliót London/Heathrow-n kezelték, az unión belüli forgalmat tekintve Amsterdam vezetett 37,9 millió utassal, a legnagyobb belföldi forgalmat pedig 14,1 millióval Párizs Orly és Madrid Bajaras repülőtere bonyolította le.

Az Eurostat adatai szerint a magyarországi légi utasok száma 2016-ban 11,66 millió volt.

Ezen belül az EU tagállamaira 9,48 millió, a harmadik országokra 2,18 millió utas jutott. A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalom alapján a 37. helyen állt az európai légikikötők rangsorában.

Légi balesetek következtében hat ember vesztette életét tavaly az Európai Unió területén.