A korai egyházban vízkereszt ünnepe állt a karácsonyi ünnepkör középpontjában - mondta Gájer László érseki titkár az M1 aktuális csatornán, szombaton, vízkereszt napján. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseki titkára felidézte, a karácsony Nagy Konstantin császár milánói rendelete után lett megjelölt dátum, azt megelőzően vízkeresztet ünnepelte a katolikus egyház. Elmondta: vízkereszt elvont teológiai ünnep. Ez a nap a hit tartalmának megjelenéséről, feltárulásáról, s a hitbéli döntésről szól, "az én szívemben lesz-e hit vagy nem".

Kocsis Fülöp, a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye érsek metropolitája ősi keresztény szokás szerint megszenteli a Duna vizét vízkereszt ünnepén a Budapesten a Batthyány téri Duna-parton 2018. január 6-án. MTI Fotó: Czimbal Gyula

A mai emberiség életútját a napkeleti bölcsek Betlehembe vezető útjával hasonlította össze Ferenc pápa a római Szent Péter-székesegyházban vízkereszt ünnepén szombaton bemutatott szentmisén, amelyen számos nyelv mellett magyarul is fohászkodtak. Ferenc pápa homíliájában azt mondta, hogy a három királyok azért vették észre a gyermek Jézushoz vezető csillagot, mert felemelték tekintetüket az égre.

 "Életünkben gyakran megelégszünk azzal, amit magunk előtt találunk (...) a napkeleti bölcsek viszont ráéreztek arra, hogy az igazi élethez magas célkitűzés kell, amelyhez fel kell emelnünk a tekintetünket"

- jelentette ki az egyházfő. Hozzátette, hogy

a Jézushoz vezető csillag nem vakít és nem kábít el, mint a pénz, a karrier, a pillanatnyi dicsőség hullócsillaga.

A Szent Péter-székesegyházban bemutatott szentmisén többek között latinul, olaszul, filippínó, burmai, arámi és kínai nyelven imádkoztak.Magyarul Isten bölcsességéhez szólt a fohász, amelyet a szentszéki magyar nagykövetség diplomatája olvasott fel.

Ferenc pápa a Szent Péter téren délben mondott beszédében kijelentette, hogy a napkeleti bölcsek útkeresését az akkori időkben is sokak részéről közöny kísérte

, a hatalmat képviselő Heródes pedig egyenesen félt a gyermek Jézustól.

MTI