A gyűrű alakú fényjelenséget a 8-12 kilométer magasban elhelyezkedő felhőkben lévő jégkristályokon visszaverődött és megtört fénysugarak okozzák. Balról a kivilágított pécsi tévétorony.
A haló elnevezésű fényjelenség látszik a Hold körül a Tubesről fotózva 2018. január 28-án. A gyűrű alakú fényjelenséget a 8-12 kilométer magasban elhelyezkedő felhőkben lévő jégkristályokon visszaverődött és megtört fénysugarak okozzák. MTI Fotó: Sóki Tamás
A haló (görögből: ἅλως) a Nap vagy a Hold körül megjelenő optikai jelenség. Több típusa létezik, azonban mindet a 8–12 km magasban képződő fátyol- és pehelyfelhőkben levő jégkristályok okozzák a felső troposzférában. A kristályok változatos alakja és különös rendeződése, valamint a fénysugarak beesési szöge egyaránt felelős a megfigyelt haló típusáért. A fénysugarak visszaverődhetnek a hatszöges formavilágú jégkristályok belső vagy külső lapjairól vagy megtörhetnek bennük, mint a vízcsepp esetén a szivárvány keletkezésekor. A jelenség lehet rövidke (pár másodperces), vagy tarthat több órán át. A légiforgalom növekedésével a jelenség egyre gyakrabban megfigyelhető a kondenzcsíkok miatt keletkező mesterséges felhőknél is
Forrás: Wikipédia
Forrás: MTI
