A természetvédelem középpontjában eddig főként a védetté nyilvánítás állt, ám a jövőben az élőhelyek természetvédelmi kezelése és az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése lesz a legfontosabb feladat - mondta Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért felelős helyettes államtitkára, 2018. április 20-án  pénteken, a Föld napja alkalmából Budapesten tartott központi rendezvényen, ahol átadták az idei Pro Natura díjakat és emlékplaketteket, valamint a Herman Ottó szellemisége díjakat is.

Rácz András hangsúlyozta, hogy az ország területének egyharmadán fenn tudott maradni a természetközeli állapot, ám ennek megőrzése állandó beavatkozást igényel.

A magyar állami természetvédelmi rendszer európai viszonylatban is rendkívül erős, hiszen a 10 nemzeti park mellett 300 ezer hektár védett területet van állami tulajdonban és csaknem 2 ezren dolgoznak hivatásosként az állami természetvédelemben.

A helyettes államtitkár szerint a sokrétű állami feladatrendszer ellátásához a helyben élők, a gazdálkodók, az önkormányzatok, civil szervezetek és a kutatóműhelyek támogatására is szükség van. Szorgalmazta továbbá a természetvédelemhez kapcsolódó egyéb feladatok társadalmi elfogadottságának javítását, többek között a történelmi emlékhelyek fenntartását, a régészeti lelőhelyek védelmét vagy az ökoturizmust. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója hangsúlyozta, hogy a környezet védelme terén egyre gyarapodnak a tennivalók a klímaváltozás és a túlnépesedés miatt. A Föld napja cselekvő ünnepként arra hívja föl az emberek figyelmét, hogy a bolygót épp az emberektől kell megvédeni.

A környezet védelme - mint fogalmazott - nem korlátozódhat csupán egy-egy alkalomra, hiszen az év minden napján szükség van rá.

A Föld napja Amerikából indult egyetemi magánkezdeményezésből 1970-ben. Magyarország 1990-ben csatlakozott a világszintű, mára 175 országra kiterjedő mozgalomhoz.

MTI