Kisoroszi

Kisoroszi

Kisoroszi

Elkészült a Kisoroszi Településképi Arculati Kézikönyv tervezete

2018. szeptember 08. - Kisoroszi Online szerkesztő

„A Kisorosziban ingatlant vásárlók és építkezők választása nem véletlenül esett a Szentendrei-szigetnek éppen erre a kis településére. Megkapó a táj szépsége, a Duna közelsége és környező hegységek látványa. Mindannyiunk közös érdeke és felelőssége, hogy a jövőben épülő házak illeszkedjenek a kialakult település képbe, megőrizve mindazt, amit szeretünk Kisorosziban. De milyen házat építsünk, ami nem csorbítja az összhangot? Erre próbál választ adni a településképi arculati kézikönyv, bemutatva Kisoroszi településképi arculatát, természeti környezetét, épített és természeti értékeit és mindazon elemeket, amelyek a településre jellemzőek. A kiadvány segítséget szeretne nyújtani az építtetőknek, ahhoz, hogy a saját elképzeléseiket megvalósítva, környezetbeillő épületet építsenek. Iránymutatást ad arra nézve, hogy Kisoroszi településképi arculatába milyen épületek illenek, mi a hagyomány, mi a követendő példa. Reményeink szerint a településen élők átlapozva a kézikönyvet újra felfedezik Kisoroszi értékeit. Mindazon szép épületek és környezet, amelyek mellett a mindennapok rohanásában elmennek, most más perspektívában látszik és rámutat arra, hogy tudatos építkezéssel, egy település értékeit megőrizve milyen településképet alakíthat ki, mely az ott élőknek otthonos, szép környezetet teremt.” – írja bevesztőjében a kézikönyv

img_1376.jpg

A szomszédos települések: Visegrád, Dunabogdány, Tahitótfalu, Pócsmegyer, Szigetmonostor Településképi Arculati Kézikönyvei itt olvashatók.  

Ferenc pápa felhívást intézett a szombati teremtésvédelmi napra: imádkozzunk a vízért, mint elsődleges közjóért

„Nem engedhetjük meg, hogy tengereinket és óceánjainkat úszó műanyagok végtelen mezői szennyezzék be. Mindannyiunknak felelősséggel kell tartoznia a másik iránt és bolygónk jövője iránt” – hangsúlyozta Ferenc pápa hétvégi üzenetében.

cq5dam_thumbnail_cropped_750_422.jpegFotó: VATICAN NEWS

 Közös fellépésre szólította fel az embereket az óceánok műanyagszennyezése ellen Ferenc pápa, aki az elmúlt években számtalanszor emelte fel szavát az ember által előidézett globális felmelegedés megállításáért. „Nem engedhetjük meg, hogy tengereinket és óceánjainkat úszó műanyagok végtelen mezői szennyezzék be. Mindannyiunknak felelősséggel kell tartoznia a másik iránt és bolygónk jövője iránt” – hangsúlyozta a pápa a teremtésvédelem negyedik imanapjához intézett hétvégi üzenetében.

Az imanapra Ferenc pápa az üzleti élet mintegy száz vezetőjét hívta meg a Vatikánba.

„Sajnálatosan túlságosan sok erőfeszítés végződött sikertelenül a hatékony szabályozás és ellenőrzés hiányában, különösen ami a nemzeti hatóságok igazgatásán kívül eső tengeri területek védelmét illeti”

– hangoztatta. Az ENSZ adatai szerint évente mintegy nyolcmillió tonna műanyag kerül az óceánok, tengerek vízébe, elpusztítva a tengeri életet, behatolva az emberi táplálékláncba.

Ferenc pápa 2015-ben adta ki Laudatio si (Áldott légy) enciklikáját, amely a közös otthon gondozása címet kapta, és amelyben kiemelt szerep jut a környezetvédelemnek. Az enciklika egyik fontos üzenete, hogy lépjünk ki az önpusztítás spiráljából. A pápa szombati üzenetében leszögezte azt is, hogy

„a biztonságos ivóvízhez való hozzáférés alapvető és általános emberi jog”,

és helytelenítette, hogy sokan nehezen vagy egyáltalán nem férnek hozzá tiszta ivóvízhez.

Az ENSZ szerint több mint 2,1 milliárd ember nem fér hozzá fogyasztható vízhez, közülük is a gyerekek vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben.

 

(MTI)

 

Áder János: A civilizációnk jövőjét fenyegeti a klímaváltozás

A klímaváltozás az emberiséget fenyegető legnagyobb veszély – jelentette ki Áder János köztársasági elnök hétfőn - az Európai Meteorológiai Társaság konferenciáján Budapesten, 2018. szeptember 3-án.

ader.jpgÁder János köztársasági elnök (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A klímaváltozás az emberiséget fenyegető legnagyobb veszély, amelyről nem hatásvadász szónoki fordulat azt állítani: civilizációnk jövője a tét – mondta Áder János köztársasági elnök hétfőn az Európai Meteorológiai Társaság budapesti konferenciáján.  

Az államfő nyitóbeszédében arra kérte a rendezvényre érkező tudósokat,

kíméletlen őszinteséggel fogalmazzák meg a klímaváltozásról szerzett ismereteiket, hogy azok megkerülhetetlenek legyenek a gazdasági élet szereplőinek és a politikai döntéshozóknak.

Kiemelte, a tudósok felelőssége, hogy az embereket és a politikai közösségeket is szembesítsék cselekedeteik következményeivel, továbbá újra és újra figyelmeztessenek arra,

„minél inkább halogatjuk döntéseinket, annál radikálisabb fordulatra lesz majd szükség később".

MTI

Molnár Csaba: Emeljük hát fel lelkünket mi is

„A nemzet csak akkor remélhet jobb jövőt, ha polgárai képesek közös erőfeszítéssel felelősséget vállalni a közjóért” – idézte II. János Pál pápa szavait Molnár Csaba polgármester, 2018. augusztus 20-án megtartott ünnepségen, Kisorosziban. Valamennyien sokszor tévedünk, és gyakran talán nem is ismerjük fel a hibáinkat, de amíg a többséget a jobbító szándék vezeti, addig nincs okunk aggodalomra a jövőt illetően, mondta beszédében a polgármester.  

csaba_20_ok_2.pngMolnár Csaba Kisoroszi polgármestere

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Ünneplők!

Az évek, sőt évszázadok során, sok néven ünnepeltük augusztus 20-át. A teljesség igénye nélkül: volt Szent István ünnepe, új kenyér ünnepe, az Alkotmány ünnepe, jelenleg pedig Magyarország hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére. István király uralkodása idején augusztus 15-ét Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén ezen a napon ajánlotta föl az országot Szűz Máriának, majd 1038-ban ezen a napon halt meg. Szent László közbenjárására 1083.augusztus 20-án avatták szentté István királyt. Ez a nap egyik legrégebbi magyar ünnepnap, Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam 1000 éves folytonosságának emléknapja. A keresztény magyar állam megalapításával biztosította a magyarok túlélését a Kárpát-medencében, ő alapozta meg a szilárd és erős Magyarországot.

István az egész Kárpát-medencére kiterjedő ország ura lett. Az általa kiépített erős központi királyi hatalom az egész Árpád korban uralkodói mintaként szolgált. Törvényeit két törvénykönyvbe foglalta, a harmadik - azaz a Szent István király intelmei Imre herceghez - valójában királytükör, melyben István egy jó király teendőit foglalta össze fia számára. Az országban megalapozta a vármegye rendszert, a vármegyék az ispán igazgatása alatt álltak, központjuk egy-egy vár volt. Egyházmegyéket, köztük Esztergomban és Kalocsán érsekséget, valamint országszerte püspökségeket alapított. Elrendelte, hogy minden tíz falu építsen egy templomot és közösen tartsák el a papot. Kötelezővé tette a misére járást vasárnaponként. Törvényei a kereszténység megerősítésére szolgáltak.

Nagyon fontos, hogy nem a keleti, bizánci kereszténységet vette föl, mert ez megszüntette volna politikai függetlenségünket, és nem a német-római császártól fogadta el a koronát, ami szintén a függetlenség csorbulását és politikai hűségesküt jelentett volna. Hanem II. Szilveszter pápától vette át a szent koronát és vele együtt az apostoli felhatalmazást. Szabadon építette ki a magyar egyház szervezetét, szabadon rendelkezett a pénzkibocsátás és az adókivetés jogával, szabadon rendelkezett az ország erőforrás tartalékaival, vagyis egy önálló, szuverén államot teremtett.

 Szent István királyunk államalapító tevékenységének sokféle üzenete van, és ezek évről évre elhangzanak különböző értelmezésekben ezen a napon szerte az országban. Talán az egyik legfontosabb gondolata a következő volt:

„minden ember azonos állapotban születik, semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csak a gőg és a gyűlölség.”

Tevékenységének egy fontos tényezőjét emelném ki: a meg nem alkuvó munkát, az ország jelenéért és jövőjéért történő szüntelen küzdelmet. Kijelölte az irányt, hitt benne, követte és elérte. Ez nem volt más, mint a kereszténység felvétele, a keresztény európai gondolkodás kialakítása. Nem volt könnyű feladat, találkozott belső és külső ellenállással, testvérháborúval is, de mégsem adta fel.

Fontos megemlíteni azt a sok millió magyar embert, akik az évszázadok során igyekeztek a saját hitük, elveik és elképzeléseik szerint jobbá és jobbá tenni saját környezetüket, a saját életüket, és közben talán észre sem vették, hogy az ország ügyét is viszik előre. Ezzel közösen szülőhazájukat, Magyarországot építették.

Az államalapítás, a kereszténység felvétele elengedhetetlen volt népünk fennmaradása szempontjából, fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, de úgy gondolom, ugyanilyen fontos és lényeges államunk szempontjából a sok apró személyes hozzájárulás, ami valóban állammá teszi ezt az országot.

A magunk mögött hagyott több mint ezer esztendő is azt példázza, hogy mi magyarok „annyi balszerencse közt és oly sok viszály után” is mindig képesek voltunk megőrizni jövőbe vetett hitünket, alkotókedvünket, életszeretetünket. Megőrizni azt a képességünket, hogy lelkünket felemelve, akár a semmiből is újra alapítsuk államunkat. Amikor tehát első királyunk műve előtt fejet hajtunk, nem csupán Szent István történelmi tettére emlékezünk, hanem mindazokra is, akik az elmúlt ezer esztendőben, dacolva a túlerővel, az elődök dicső példáiból erőt merítve, a fájdalmas veszteségek ellenére, reménytelennek tűnő helyzetekben is újjá alapították a magyar államot. Elég, ha a tatárjárásra, a török dúlásra, az 1848-as szabadságharcunkra vagy az 1867-es kiegyezésünkre gondolunk.

A XX. századba lépve is többször kellet újraalapítanunk államunkat. A második világháború vesztesége borzasztó volt, Trianon pedig egy mai napig elevenen égő fájdalom. 1956 októberében, amikor a „felszabadítók” megszállókká lettek, ismét felemeltük a lelkünket.

Világraszóló erővel megfogalmaztuk a szabad és önálló európai magyar állam igényét és vágyát. Így váltunk a világ szemében politikai nemzetből a szabadság nemzetévé, melynek következtében 1990-ben ismét újjá alkottuk államunkat.

Mi történelmünk üzenete a ma emberének? Széchenyi István szavaival: „A nemzet nagysága, boldogsága mindig csak magában a nemzetben rejtezik.” Vagyis ma is mi mindannyian vagyunk a fontosak, mindannyian, akik szóval és tettel, hatással vagy munkával egyre jobbá és jobbá igyekszünk tenni ezt az országot. 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Kisorosziak!

„A nemzet csak akkor remélhet jobb jövőt, ha polgárai képesek közös erőfeszítéssel felelősséget vállalni a közjóért” –mondta II. János Pál pápa. Valamennyien sokszor tévedünk, és gyakran talán nem is ismerjük fel a hibáinkat, de amíg a többséget a jobbító szándék vezeti, addig nincs okunk aggodalomra a jövőt illetően.

Az államalapítás célja az volt, hogy mindannyian, még ha néha bizonyos kérdésekben széthúzva is, de megkapjuk a kellő kereteket ahhoz, hogy itt éljünk és dolgozhassunk.

Rajtunk múlik, hogy a magyar állam XXI. századi építménye milyen otthonunk lesz. Rajtunk, mindannyiunkon. Ezért nem elég büszkének lennünk elődeinkre, nem elég fejet hajtani az ő teljesítményük előtt. Történelmünk nagyon fontos időszakát éljük. Államunk, az országunk, a hazánk védelme mindennél fontosabb. Biztos vagyok abban, hogy azok a nemzetek lesznek a XXI. század nyertesei, akik képesek megvédeni saját országukat, a kor technikai vívmányait megfelelően szolgálatba tudják állítani, biztos és megbízható jövőt tudnak teremteni állampolgáraiknak.

Befejezésül Áder János köztársasági elnök úr gondolatait idézném:

„Mi magyarok pedig a vérünkben hordozzuk a tudást, ezer év óta kellő tapasztalattal rendelkezünk, hogyha a lélek emelkedik, csakugyan vele emelkedik minden. Emeljük hát fel lelkünket mi is, kezdetnek elég lesz, ha oda emeljük, ahová az van írva: „a haza minden előtt”!

 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

 

 

Kisoroszi Online

 

 

 

süti beállítások módosítása