Szakértők a klímaváltozással kapcsolatos 2017-es fejleményeket az alábbi hét pontban foglalták össze.

• Csökkenő jégsapkák.
• Emelkedik a tengerek és óceánok szintje.
• A gleccserek nagy iramban olvadnak.
• Újdonságok a szén-dioxiddal kapcsolatban.
• Az extrém időjárás oka gyakran a klímaváltozásra vezethető vissza.
• A szén-dioxid-kibocsátás újra nőni kezdett.
• Új hőmérsékleti rekordok születtek, a szén-dioxid-koncentráció pedig az eddigi legmagasabb volt.

Ezek a megállapítások is mutatják, hogy Párizs nem a végállomás volt. Minden országnak – különösen a nagy kibocsátóknak – további tennivalói vannak, ha a 2 °C-os célt tartani akarjuk.

Forrás:Előbolgónk

„Véletlenül megalkották a mutáns enzimet, amely lebontja a műanyagot” – írja a Guardian. Az első gondolat, ami eszembe jutott: túl szép, hogy igaz legyen.

De mégis…

A tudósítás arról szól, hogy kutatók kikísérleteztek egy olyan enzimet, amely néhány nap alatt képes arra, hogy lebontsa a műanyagot, miközben a természetnek ugyanerre néhány száz évre van szüksége.

Bizakodjunk!

Tovább a forrásra: Élő Bolygónk

A világ minden táján súlyos gondot jelent a műanyagszemét keletkezése. Közterületeink, folyóink „műanyagterhelése” évről évre nő. Egy szakértői becslés szerint, ha mindez így folytatódik, 2050-re az óceánokban több műanyagszemét lesz, mint hal. A szomszéd Románia bátor döntést hozott, amikor úgy döntött, hogy júliustól betiltja a vékony műanyag szatyrok importját, jövő évtől kezdődően pedig a forgalmazásukat is. Remélem, ez a példa minél több országban követőkre talál.

Tovább a forrásra:https://fyouture.met.com

Nincs több elvesztegetni való időnk. Cselekednünk kell, méghozzá közösen, kinek-kinek a maga felelőssége szerint – figyelmeztetnek a Vízügyi Elnöki Testület (VET) tagjai. Az ENSZ és a Világbank felkérésére létrejött testület március 14-én nyilvánosságra hozott, „Minden csepp számít” című vízügyi cselekvési programjának benyújtását követően nyílt levélben fordult a világ valamennyi kormányzatához. A felhívás szövegét teljes terjedelmében közöljük.

A Vízügyi elnöki testület világ vezetőihez intézett felhívása

A világ globális vízválsággal néz szembe. A vízkincsen keresztül bontakozik ki az egyik legnagyobb veszély, amely a gazdasági fejlődést, a szegénység visszaszorítását, a békét, a biztonságot és a fenntartható fejlődést fenyegeti.

A közelítő válságot a tiszta vízhez és szanitációhoz való hozzáférés hiánya, a világ népességének növekedése, a szennyezés, az ökoszisztémák hanyatlása és a klímaváltozás hatásai együttesen okozzák.

A Vízügyi Elnöki Testület a vízügyi cselekvés új programjára tesz javaslatot, amely a közelítő válságjelenségeket lehetőségekké formálja át. Így is lesz, ha elérjük, hogy minden csepp számítson.

Sürgősen szemléletet kell váltanunk: újra kell gondolnunk, megértjük-e, értékeljük-e, és helyesen gazdálkodunk-e vízkincsünkkel? Az együttműködési módokat és formákat meg kell változtatnunk, hogy sikerre vigyük az Agenda 2030 program vízügyi szempontból is biztonságos világot kitűző céljait.

Újra kell értelmezni azokat az értékeket, amelyeket a víz kínál a gazdaságainknak, kultúránknak, társadalmainknak és a környezetünknek. A vízkészleteinket úgy kell felhasználnunk, hogy az a legnagyobb haszonnal járjon a társadalmaink számára. Ebben a kincses kosárban van a tiszta ivóvíz, az élelmiszer előállítása, az energiatermelés és mindazok az értékek, amelyeket az egészséges folyók, tavak, vízbázisok és vizes élőhelyek állítanak elő.

A vízgazdálkodási, a vízellátási és szanitációs szolgáltatások piaca, valamint a természeti katasztrófák elleni védelem akkor vonzza a befektetéseket, ha világos politikai szándék, országos és helyi szinten átlátható szabályozás és innovatív szemlélet jellemzi a működésünket. A következő öt évben legalább meg kell dupláznunk a vizes infrastruktúrába irányuló befektetéseinket. A politikáinkat e célt szem előtt tartva kell alakítanunk.

A szemléletváltás nem könnyű, de nincs más választásunk. Haladéktalan, már ma lépésekkel számoló cselekvésre szólítjuk az állam- és kormányfőtársainkat.

Ösztönözzék az egész kormányzat erejét megmozdító, integrált problémaértelmezésre alapozott együttműködést.

Olyan megközelítést javaslunk, amelyben mindenkinek van szerepe és feladata: a gazdasági ágazatoknak, mint például a mezőgazdaságnak, és vezetőknek, mint például a polgármestereknek és a vállalati igazgatóknak. A siker érdekében új együttműködési lehetőségeket és munkamódszereket kell kimunkálni.

A kormányzatoknak együtt kell működniük a helyi közösségekkel, az üzleti és a tudományos szférával.

A határon átnyúló folyóvölgyeken és vízbázisokon osztozó országoknak olyan gyümölcsöző módon kell együttműködniük, hogy a célok és eredmények minden érintett fél számára elfogadhatóak legyenek. 

Egyénekként is felelősséggel tartozunk. Mindannyiunk kötelessége, hogy megbecsüljük a vízkincset, használjuk okosan, előzzük meg a pazarlást és a szennyezést, és másokat is helyes irányba fordítsunk.

A jelentésünk cselekvésre szólító programja és ajánlásaink építenek erre a szemléletre és azokra a látásmódokra, amelyeket a világ különböző sarkaiból érkező vezetőkként összekapcsoltunk. A rövidfilmünk pedig azt villantja fel, hogy a világ miként adhat hatékony választ az előttünk tornyosuló, létfontosságú kérdésekre.

A víz a fenntartható fejlődésért 2018–28 – nemzetközi cselekvés évtizede 2018. március 22-én indul. Kérjük Önt, csatlakozzon hozzánk, és együtt lépjünk fel az évtized keretében a víz megbecsüléséért, és együtt keressük a vízügyi problémák megoldását.

Bárki is legyen Ön, bármivel foglalkozzék, bárhol éljen, mindannyiunk közös felelőssége a víz jövőjének megváltoztatása.

Minden csepp számít. Eljött a cselekvés ideje.

Mauritius (Társelnök) – Ameenah Gurib-Fakim, Mauritius elnöke

Mexikó (Társelnök) – Enrique Peña Nieto, Mexikó elnöke

Ausztrália – Malcolm Turnbull, Ausztrália miniszterelnöke

Banglades – Sheikh Hasina, Banglades miniszterelnöke

Magyarország – Áder János, Magyarország köztársasági elnöke

Jordánia – Hani Mulki, Jordánia miniszterelnöke

Hollandia – Mark Rutte, Hollandia miniszterelnöke

Peru – Pedro Pablo Kuczynski Godard, Peru elnöke

Dél-Afrika – H. E. Mr. Cyril Ramaphosa, Dél-Afrika elnöke

Szenegál – Macky Sall, Szenegál elnöke

Tadzsikisztán – Emomali Rahmon, Tadzsikisztán elnöke

Különleges tanácsadó – Han Seung-soo, Dél-Korea korábbi miniszterelnöke

Forrás: Élő Bolygónk

Magyarország nemzetközi tevékenységének fő irányaiban a választások eredményétől függetlenül folyamatosság és kiszámíthatóság várható - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a diplomáciai testület képviselőinek újévi fogadásán 2018. január 15-én, Budapesten. Áder János kiemelte mindannyian egyetértenek abban, hogy felelősséggel tartoznak a következő generációkért.

Áder János köztársasági elnök beszédet mond a Budapestre akkreditált nagyköveteknek adott újévi fogadáson a Művészetek Palotájában 2018. január 15-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Az államfő hat területet ajánlott a diplomaták figyelmébe, ahol, mint leszögezte, nem lesz változás a választások után, bármi lesz is a polgárok döntése.

Első helyen említette, hogy minden párt úgy gondolja,

"mi, magyarok az Európai Unió polgárai vagyunk, és azok is maradunk".

Lehetnek esetenként éles polémiák a brüsszeli intézményekkel, láthatják másképpen Európa jövőjét, vitatkozhatnak a fejlesztési források mértékéről, felhasználásának módjáról, vagy épp a kötelező kvótákról. A lényeg, hogy vitáikat nem az unió ellen, hanem érte, annak eredményesebb működéséért folytatják - mutatott rá Áder János.

Hozzátette: a nemzetközi stabilitás szempontjából a jövőben is kiemelten fontosnak tartják az észak-atlanti együttműködést, a NATO szerepét.

Magyarország a szövetségből adódó valamennyi kötelezettségét teljesíti, és az idei évben egy olyan haderőfejlesztést indít el, amely a NATO-val szemben fennálló régi adósság törlesztését is lehetővé teszi

- fejtette ki a köztársasági elnök.

Áder János harmadikként említette, hogy "számunkra magától értetődő", de az alkotmányban is rögzített, hogy

Magyarország mindenkori kormánya felelősséget visel azokért a honfitársakért is, akik határainkon kívül élnek, s akiknek ősei a legtöbb esetben nem saját akaratukból lettek más országok polgáraivá.

Magyarország változatlanul arra törekszik - folytatta-, hogy minél szorosabb együttműködést építsen ki a szűkebb térség országaival, mert ennek révén hatékonyabban képviselheti - a hasonló történelmi fejlődés miatt oly sok esetben közös - értékeket és érdekeket.

Kitért arra is, hogy

Magyarország minden politikai szereplője elkötelezett abban, hogy folytassák és erősítsék hozzájárulásukat a terrorizmus, a szélsőségek, a pusztítás megszállottjai elleni fellépéshez.

Áder János kiemelte még: mindannyian egyetértenek abban, hogy felelősséggel tartoznak a következő generációkért.

"A jövőben is becsülettel kivesszük majd részünket abból a munkából, amelyet a fenntarthatóság érdekében együttes erővel kell elvégeznünk"

- fogalmazott, és kijelentette: vizeink, földjeink, természeti értékeink megóvása, gyermekeink, unokáink életesélyének biztosítása a jövőben sem lehet politikai alkudozás tárgya.

A köztársasági elnök azt mondta: bár a választási kampány mindig - és nemcsak Magyarországon - felfokozott érzelmekkel jár, ő minden fórumon arra kéri és biztatja a közszereplőket, hogy kellő tisztelettel forduljanak egymás felé és ne vitassák el annak lehetőségét, hogy a vetélytársnak is lehet igaza, őt is vezetheti tisztességes szándék. Emlékeztetett arra, hogy korábban is arra kérte a pártokat, hogy érveket érvekkel, és ne indulatokat indulatokkal mérjenek össze.

MTI

Klímavédelmi alapítványt hozott létre Áder János köztársasági elnök, az államfő ezt szombaton jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján. Az államfő azt is bejelentette, megújult az Élő bolygónk (www.elobolygonk.hu) honlap, ahol a klímaváltozás megelőzése szempontjából fontos írásokat szemléznek majd.

Áder János köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (b2) alapítója és Martonyi János volt külügyminiszter, a kuratórium elnöke (j2), valamint Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke (b) és Szűcs Gábor klímavédelmi szakértő (j), kuratóriumi tagok a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványról és a megújult Élő bolygónk honlapról tartott sajtótájékoztatón a zugligeti Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban 2017. december 16-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán

    A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnak Áder János az alapítója, kuratóriumi elnöke Martonyi János korábbi külügyminiszter, tagja pedig Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, valamint Szűcs Gábor klímavédelmi szakértő.

    Áder János elmondta: az alapítványt abból az összegből hozta létre, amit a Magyarországról kivándorolt és Manchesterben 2013-ban elhunyt Balázs Miklós elektormérnök hagyományozott a hivatalban lévő köztársasági elnökre azzal, hogy fordítsa a pénzt Magyarország népének javára.

    Mint mondta, a 234 396 font és 66 penny 2016 januárjában érkezett meg egy ügyvédi letéti számlára. Hozzátette: hosszas gondolkodás után úgy döntöttek, az örökhagyó akaratát azzal tudják a legjobban szolgálni, ha nem egyszeri alkalomra költik az örökséget, hanem megpróbálják hosszú távon jó célra felhasználni.

    Megjegyezte: erős ösztönzést adott ahhoz, hogy végül klímavédelmi alapítványra fordítsák a pénzt, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcs után többen is biztatták a munka folytatására.

    Elmondta: Martonyi Jánost nemzetközi tapasztalata, jogi tudása és a téma iránti érdeklődése révén, Vizi E. Szilvesztert a tudományos világban meglévő kapcsolatai és a Friends of Hungary-ban szerzett tapasztalatai miatt kérte fel az alapítvány munkájában való részvételre, Szűcs Gábor pedig évek óta segíti munkáját klímavédelmi szakértőként.

    Martonyi János, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, a legtöbb globális kockázat közvetve vagy közvetlenül összefügg az emberi tevékenységgel, ezért indokolt azt vizsgálni, mit lehet tenni ezek megelőzésére. Felhívta a figyelmet arra, a klímaváltozás összefügg a természeti katasztrófákkal, terrorizmussal, migrációval. Kitért arra, biztos abban, az alapítvány segítségével hozzájárulhatnak a globális kockázatok, a klímaváltozás hatásainak leküzdéséhez.

    Vizi E. Szilveszter is arról beszélt,

korunk emberének hallatlanul nagy a felelőssége abban, hogyan változtatja meg azt a bolygót, amit örökölt.

Megjegyezte: éppen a tudomány exponenciális növekedésének eredménye, hogy az ember kezében olyan hihetetlen hatalom összpontosult, hogy képes elpusztítani a bolygót.

    A köztársasági elnök hangsúlyozta, minden jogi, adminisztrációs és technikai feltétel adott, hogy az alapítvány megkezdhesse munkáját.

    Áder János szólt arról is, hogy

online szemlét indítanak a megújított www.elobolygonk.hu segítségével.

(A honlapot a 2015-ös párizsi klímacsúcs alatt hozta létre a köztársasági elnök, a honlapon regisztrálók csatlakoztak Al Gore volt amerikai alelnök kezdeményezéséhez, amelynek célja az volt, hogy a klímacsúcs előtt egymilliárd támogatót szerezzen, és ezzel egy ambiciózusabb megállapodást kényszerítsenek ki a politikusokból.)

    A megújult honlap célja, hogy növeljük az olvasók tudását, ismereteit a klímaváltozással kapcsolatban, illetve felmutassunk egyéni és közösségi megoldásokat - mondta. A honlapon összegyűjtik a magyar és nemzetközi portálokon megtalálható releváns információkat, amelyek a klímaváltozással kapcsolatban, minden korosztályhoz szólnak.

    A honlapon klímahíreket, innovatív trendeket, zene- és programajánlót is közölnek, az "Én mit tehetek" menüben pedig gyakorlati tanácsokat is adnak a környezetvédelemhez.

    A köztársasági elnököt kérdezték a paksi atomerőmű bővítéséről, erről Áder János azt mondta: az egyik cél, hogy a klímaváltozást okozó gázokért felelős fosszilis energiahordozók használatát visszaszorítsuk, a másik, hogy megtartsuk a fejlődés további feltételeit, ezért energiára van szükségünk. Mint mondta,

amíg nem tudjuk megoldani a fölösleges nap- és szélenergia tárolását, alaperőművekre van szükség, ma ezt az üvegházhatású gázok növelése nélkül csak nukleáris erőművel lehet elérni.

MTI

A két évvel ezelőtt elfogadott párizsi klímamegállapodás végrehajtásáról egyeztetett kedden Áder János köztársasági elnök francia kollegájával, Emmanuel Macronnal a francia elnöki hivatalban a One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozó megnyitója előtt, 2017. december 12- én Párizsban.

Emmanuel Macron francia elnök (j) fogadja Áder János köztársasági elnököt a párizsi államfői rezidencia, az Elysée-palota bejáratánál 2017. december 12-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

    Áder János a mintegy félórás találkozót követően az MTI-nek elmondta: a francia államfővel egyetértettek abban, öt feltétele van annak, hogy az egyezmény célja megvalósulhasson, azaz a Föld légkörének középhőmérséklete az évszázad végére ne növekedjen 2 Celsius-fokot meghaladó mértékben az iparosodás előtti szinthez képest.

    A két ország vezetője szerint a megállapodást ki kell terjeszteni úgynevezett szubnacionális szervezetekre, azaz városokra, régiókra, szövetségi államokra és a klímavédelmi mozgalmakat is részes félként kell a megállapodásban elfogadni.

    Áder János azt is kiemelte, hogy ki kell terjeszteni a párizsi megállapodás hatályát, ugyanis abból kimaradt a tengeri fuvarozásra vonatkozó passzus, márpedig

"a tengeti hajózás meglehetősen komoly üvegházhatású gázkibocsátással jár, minél hamarabb és minél radikálisabb módon kell csökkenteni a tengeri kereskedelem káros anyag kibocsátást"

- hangsúlyozta az államfő.

    Az uniós széndioxid kvóták árának emelését is fontosnak tartja a két ország vezetője. Jelenleg tonnánként nyolc euróba kerül egy kvóta, és Magyarország támogatja azt a korábban elhangzott francia javaslatot, amely szerint 25-30 euróra emelkedne ez az összeg. Ennek egyrészt ösztönző jellege, másrészt pedig büntető hatálya van - hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök.

Áder János és Emmanuel Macron is úgy vélte, hogy az energiatárolás megoldásáig szükség van atomerőművekre.

    A köztársasági elnök azt is jelezte, hogy a G20 országcsoport -  a világ 19 legnagyobb gazdasága és az Európai Unió - esetében el kellene érni, hogy a két évvel ezelőtti párizsi klímakonferencián tett felajánlásokhoz képest jelentősebb vállalást tegyenek, mert ezek az országok felelősek a kibocsátás mintegy nyolcvan százalékáért.

    Ha ezen a téren sikerülne radikális előrelépést tenni, amelyhez minden országra szükség lesz, az komoly segítséget jelentene a többi ország meggyőzése szempontjából - mondta Áder János.

    A köztársasági elnök megismételte Emmanuel Macron meghívását Magyarországra, aki azt örömmel elfogadta és jelezte, hogy a jövő év első félévében Budapestre látogat.

Párizsban több mint ötven ország állam- és kormányfőjének részvételével rendezik meg a One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozót, amelynek célja a klímavédelmi lépések finanszírozásának felgyorsítása és konkrét bejelentések megtétele.

    Az ENSZ, a Világbank és a francia kormány szervezésében megrendezett konferenciát napra pontosan a párizsi klímamegállapodás elfogadásnak második évfordulóján tartják, arra mintegy száz országból 4 ezren hivatalosak, köztük a köz- és magánszféra szereplői, politikusok, finanszírozók, alapítványok, bankok, civil szervezetek, egyesületek, városvezetők.

    A konferencia célja, hogy a nemzetközi közösség elkötelezze magát a párizsi klímaegyezmény pénzügyi feltételeinek megteremtése mellett, mobilizálja  a nagy finanszírozókat, felgyorsítsa a klímavédelmi akciók pénzügyi támogatását, és ehhez újfajta, innovatív finanszírozási modelleket mutasson fel.

MTI

A népességnövekedés miatt 2050-re ötven százalékkal több élelmiszerre és harminc százalékkal több vízre lesz szüksége az akkorra csaknem 10 milliárd lakost számláló emberiségnek- mondta Áder János köztársasági elnök kedden, a Pest megyei Gödöllőn -2017. november 21-én.

Áder János köztársasági elnök előadást tart Klímaváltozás és vízválság. Merre tart a világ? Mit tegyünk? címmel a gödöllői Szent István Egyetem Tudástranszfer Központjában 2017. november 21-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Az államfő a Klímaváltozás és vízválság címmel a Szent István Egyetemen tartott előadásában arra kereste a választ, hogy a klímaváltozás és a növekvő vízfelhasználás tekintetében merre tart a világ, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jövőben a nagyobb válságok elkerülésére.

Áder János elmondta, hogy

az elmúlt tíz évben egyre magasabb rekordhőmérsékleteket mértek, ami a Föld felmelegedését jelenti. Hozzátette, hogy ennek egyik oka a szén-dioxid koncentráció növekedése, aminek a megállítása globális feladat.

A köztársasági elnök kitért arra, hogy a légkörben található széndioxid 50 százalékát nyelik csak el az óceánok és az erdők.

A légszennyezés miatt 3,5 millió ember hal meg évente.

Hozzátette, hogy a párizsi éghajlatvédelmi egyezményben megfogalmazott cél, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedést 2 Celsius fok alatt tartsák, nehezen vagy egyáltalán nem valósítható meg, mivel ehhez a széndioxid kibocsátást tízévente felezni kellene.

Az államfő arról is beszélt, hogy a Föld vízkészletének csak 2,5 százaléka édesvíz, azonban az édesvízkészlet jelentős része a sarki jégtakaróban található, így a valóban rendelkezésre álló édesvízkészlet csak 0,7 százalék. Ráadásul a felmelegedés miatt folyamatosan nőnek a Földön a vízhiányos területek, a vízhiány pedig kihat az élet és a gazdaság minden területére.

Naponta 10 ezer, hatévesnél fiatalabb gyermek hal meg a szennyezett víz miatt

- fűzte hozzá a köztársasági elnök.

 Áder János felvázolta, hogy 2050-re a Föld népességének 75 százaléka nagyvárosokban fog élni, a növekvő vízszükséglet ellátásának megoldása pedig megoldandó feladat.

A vizek szennyezésével kapcsolatban Áder János rámutatott, hogy

az óceánokon úszó PET-palack szemétsziget már Argentína méretű. Riasztó adat, hogy 20 ezer PET palackot használunk el másodpercenként.

 A köztársasági elnök előadása utolsó harmadában bemutatott néhány korszerű víztisztítási megoldást.

Az államfő a jövő kihívásának nevezte azt a szemléletváltozást, amely a körforgásos gazdálkodás megteremtését szorgalmazza, ami azt jelenti, hogy a felhasznált termékek elavulásuk után ismét nyersanyagokká válnak és teljes mértékben felhasználásra kerülnek. Cél a hulladék tervezett és tudatos megszüntetése: Áder János szerint mindez akkor fog megtörténni, ha az újrahasznosítás is jó üzlet lesz.

MTI

A körforgásos gazdaság megvalósítása a jövő egyik nagy lehetősége, ígérete – mondta - 2017. november 10-én - a köztársasági elnök, Budapesten, miután megtekintette az V. Ökoindustria Nemzetközi Környezetipari Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállításon részt vevő cégek és szervezetek standjait.

Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója, Áder János köztársasági elnök és Ágoston Csaba, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke (b-j) az V. Ökoindustria Nemzetközi Környezetipari Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállításon a Magyar Vasúttörténeti Parkban 2017. november 10-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Áder János hozzátette:

a körforgásos gazdaságban az iparban és a mezőgazdaságban használt anyagokat különválasztják, külön dolgozzák fel és külön is hasznosítják.

Közölte: a szakkiállításon nagyon sok olyan magyar innovációt mutattak be a cégtulajdonosok, feltalálók, amelyek hosszú idő óta meglévő problémákra próbálnak megoldást találni. Példaként említette Budapest és a nagyvárosok szennyvíz- és ivóvízhálózatának elöregedését.  Az államfő elmondta: a kiállítók arról tájékoztatták, hogy

elindult a verseny az erőforrásokért, ezáltal a papír, a műanyag ma már erőforrás és nem hulladék.

Ráadásul a magyarországi cégeknek már a külföldi versenytársakkal is meg kell küzdeni, hogy jó minőségű, újrahasznosítható nyersanyagot kapjanak, amelyből aztán ipari terméket tudnak készíteni. Áder János a hulladékokért való versenyt pozitívumként értékelte, mert mint fogalmazott: ha ez a szemlélet általánossá válik, akkor "több legyet tudunk ütni egy csapásra".Ugyanis ennek következtében csökkenteni lehet a környezeti terhelést, hiszen

"kevesebb hulladék vesz majd körül bennünket"

- Hozzátette: emellett ezeket a hulladéknak számító anyagokat nyersanyagként újra lehet hasznosítani, ezáltal kevesebb eredeti nyersanyagra lesz szükség, kevesebbet kell kibányászni, kevesebbé terheljük a környezetet és egy új üzlet ág, egy új ipar erősödhet meg.

Czibók Ágnes, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója  elmondta, hogy a szövetség idén ötödik alkalommal rendezte meg Nemzetközi Oköindustria kiállítást, a környezetipar, az energiahatékonyság és megújuló energiaforrások témában.

A rendezvényen több mint 70 magyar és külföldi kiállító képviselteti magát. A szakkiállítás célja, hogy bemutassa a hulladékgazdálkodás, a levegőtisztaság védelem, a talaj és a víz védelem, valamint a környezetvédelmi szemléletformálás témájában a legújabb ökoinnovációkat - mondta az igazgató.

 A környezetvédelmi konferenciákkal, kerekasztal beszélgetésekkel és partnertalálkozókkal egybekötött rendezvényen a környezetiparban és fenntarthatóság elérésében érdekelt jellemzően közép-kelet európai vállalkozások és szakemberek találkoztak. A november 8-10. között megrendezett környezetipari kiállításnak a MÁV Zrt. a főtámogatója.

MTI

„Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!”

(Nagy Imre 1956. november 4-i rádióközleménye)

Áder János köztársasági elnök jelenlétében katonai tiszteletadással felvonják, majd félárbócra engedik Magyarország lobogóját a Kossuth téren, a Parlament előtt az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 61. évfordulóján, a nemzeti gyásznapon 2017. november 4-én. A kegyelet jeleként a lobogó egész nap félárbócon marad.MTI Fotó: Balogh Zoltán

Áder János köztársasági elnök lerója kegyeletét az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatai előtt a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál a forradalom leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 61. évfordulóján, a nemzeti gyásznapon 2017. november 4-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

1956.november 4-én hajnalban indult meg a szovjet hadsereg magyarországi inváziója, aminek célja a forradalom leverése, a szocialista blokkból kilépni szándékozó, Nagy Imre vezette kormány megdöntése és a demokratikus rendszer felszámolása volt.

A következő napokban a világ felháborodva, ám tétlenül figyelte, ahogy a szovjetek páncélosaikkal megszállják Magyarország városait, lefegyverzik hadseregét, és hatalomra juttatják Kádár János Munkás-Paraszt Forradalmi Kormányát.

A Vörös Hadsereg támadását természetesen a forradalom hívei nem nézték tétlenül, Budapesten és az ország számos pontján elkeseredett fegyveres harc kezdődött a szocialista szuperhatalom bevonuló erőivel szemben.

Az október 23-án kirobbant és 28-án győzedelmeskedő forradalom sorsa már az intervenció megindítása előtt négy nappal, október 31-én megpecsételődött, ekkor ugyanis Hruscsov és a szovjet pártvezetés a fegyveres fellépés mellett tette le a voksát. Az eseményeket ettől a ponttól kezdve két szálon követhetjük nyomon: először is, azon a vonalon, hogy Moszkva miként készítette elő a csapást, és hogyan formálta meg a forradalom utáni rendszert, másfelől pedig abból az aspektusból, hogy Nagy Imre kormánya milyen módon próbálta meg elkerülni a szuperhatalom beavatkozását. Ami az első szálat illeti, Hruscsovnak a támadás előtt két feladata volt: meg kellett nyernie a jelentősebb szocialista államok vezetőit, illetve ki kellett kérnie Tito jóváhagyását, mivel a Szovjetunió – és Magyarország – a forradalmat megelőzően látványosan kibékült a jugoszláv vezetővel.

 A szovjet pártfőtitkár aztán a lengyel Gomulka után – már Bukarestben – a románok beleegyezését is hamar megszerezte, november 2-3-a éjszakáján pedig a Brioni-szigeten már Titóval tárgyalt, aki a Hruscsov által kiszemelt Münnich Ferenc helyett Kádár Jánost ajánlotta az ellenkormány vezetőjének. A jugoszláv vezető a miniszterelnök személyére vonatkozó javaslat mellett közvetítőnek is ajánlkozott, megígérte ugyanis, hogy Nagy Imrét az invázió megindításakor rábeszéli majd a lemondásra. Így aztán, mivel

Eisenhower amerikai elnök korábban egyértelművé tette, hogy nem szándékozik támogatni Magyarországot

– ráadásul október 29-én a szuezi válság még zavarosabbá tette a nemzetközi politikai helyzetet –, elvileg nem maradt akadálya a november 4-i beavatkozásnak.

Mindeközben Nagy Imre, aki október 31-én nyilvános ígéretet tett a Varsói Szerződésből való kilépésre, azt kellett tapasztalja, hogy a látszólagos partnerség ellenére a hazánkban állomásozó szovjet erők nagyarányú mozgósításba kezdtek – körbezárták például a repülőtereket –, ezzel együtt pedig további hadosztályok özönlöttek be Magyarországra. A miniszterelnök ennek kapcsán november 1-jén kérdőre is vonta Andropov nagykövetet, a kitérő válaszok nyomán azonban egyre világosabbá vált számára, hogy a Szovjetunió erőszakos beavatkozásra készül. Nagy és a forradalmi kormány egyetlen esélye ebben a helyzetben a semlegesség elismertetése volt, hiszen amennyiben az ENSZ deklarálja Magyarország új státusát, a szovjet lépés jogi szempontból is agressziónak minősült volna.

Bár a kormányfő erre – 1-je után – november 2-án és 3-án újabb kísérleteket tett, törekvése kudarcot vallott, miközben egyre zajlott a mozgósítás és az új csapatok bevonulása: 2-án Konyev marsall – a november 4-én megindított invázió főparancsnoka – Szolnokon már be is rendezte főhadiszállását, a következő nap során pedig a Vörös Hadsereg egységei gyakorlatilag az összes jelentős várost körülzárták, és a legtöbb stratégiai pontot ellenőrzésük alá vonták. Ezzel egy időben ugyanakkor a moszkvai kormányzat küldöttei – pusztán időhúzás céljából – tárgyalásokat kezdett a Vörös Hadsereg csapatainak kivonásáról.

A megbeszélések november 3-án napközben a Parlamentben zajlottak, a szovjetek pedig aznap estére Tökölre invitálták a magyar vezérkar prominens tagjait – köztük Maléter Pál vezérezredest, honvédelmi miniszert –, hogy ott folytassák a tárgyalásokat. Bár a katonai vezetők tisztában voltak a meghívás veszélyével, felelősségük tudatában végül vállalták a kockázatos utat, mely megegyezés helyett a KGB közbeavatkozásával és a magyar vezérkar letartóztatásával végződött.

A nemzetközi jog szabályait lábbal tipró eljárás nyomán a honvédelem tehát lefejezve várta a november 4-én hajnalban meginduló támadást, de ha másként is alakultak volna az események, erősen kétséges, hogy a vezérkar az esztelen vérontást választotta volna. A szervezett ellenállásnak nem volt értelme, ugyanis – a megelőző napok csapatmozgásainak eredményeként – a laktanyák, repülőterek mind a Vörös Hadsereg egységeinek gyűrűjébe kerültek; ezzel a kormány is tisztában volt, nem véletlen, hogy arra utasította a szabadon maradt tiszteket, hogy egységeikkel ne tanúsítsanak ellenállást. A parancsot a legtöbb egység betartotta, de arra is akadtak példák, hogy a reguláris erők a felkelők oldalán szálltak harcba a szovjetek ellen.

November 4-én hajnali 4 óra körül aztán megkezdődött a forradalom leverése: miközben az éterben elhangzott a Szolnokon ellenkormányt alakító Kádár János beszéde, majd Nagy Imre azóta híressé vált közleménye, a Vörös Hadsereg lefegyverezte a laktanyákban állomásozó egységeket, a felvezényelt páncélos hadtestek pedig bevonultak a városokba. Nagy Imre és a kormány tagjai – Bibó István kivételével, aki az utolsó pillanatig a Parlamentben maradt – reggel 6 óra után a jugoszláv nagykövetségen kerestek menedéket, 8 órára pedig a szovjetek már a Kossuth tér és a legfőbb közhivatalok őrségét is megadásra kényszerítették. Ezzel de facto a forradalmi kormány uralma véget ért.

Természetesen a hadsereg lefegyverzése nem jelentette azt, hogy Magyarország népe belenyugodott a megszállásba: az október 23-a után vívott fegyveres harc felkelői november 4-én hajnalban visszatértek az utcákra, és megpróbálták a lehetetlent, bátran szembeszálltak a több ezerszeres túlerővel. Budapesten belül – többek között – a Széna téren, a Baross tér környékén, a korábban is forradalmi tűzfészeknek számító Corvin köznél, de Soroksáron és Pesterzsébeten is elkeseredett harc kezdődött, ezzel egy időben pedig a vidéki városok – egyebek mellett Pécs, Miskolc, Keszthely és Sztálinváros – polgárai szintén fegyvert ragadtak. Dunapentelén például a reguláris helyőrség látta el hadianyaggal a felkelőket.

Az invázióval egy idővel megkezdődött a reménytelen szabadságharc rövid időszaka, mely során a forradalmárok – főleg a fővárosban, a Dob utca, az Élessarok vagy a Corvin köz esetében – több napon át megtartották állásaikat a modern haditechnikát bevető szovjetek ellen.

November 11-én aztán a küzdelem szimbolikusan is véget ért, ugyanis ezen a napon Nagy Imrét – és a kormány többi tagját – felmentették pozíciójából. Bár a miniszterelnök nem volt hajlandó benyújtani lemondását, a hatalom ezzel az aktussal minden szempontból a Kádár János vezette Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kezébe került, vagyis megkezdődött a diktatúra restaurációjának időszaka.

 Forrás:http://www.rubicon.hu/ Tarján M. Tamás

Az ENSZ főtitkára, a francia elnök és a Világbank vezetője meghívta Áder János államfőt a december 12-i klíma-csúcstalálkozóra, amelynek Franciaország lesz a házigazdája - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH)

Áder János köztársasági elnök a klímaváltozással kapcsolatos előadást tartott a székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumban, forrás: KEH

António Guterres ENSZ-főtitkár, Emmanuel Macron francia elnök és Jim Yong Kim, a Világbank elnöke levelében azt írta: a találkozót napra pontosan a párizsi klímamegállapodás két évvel ezelőtti elfogadása után tartják, célja pedig, hogy

"a klímaváltozás elleni küzdelem magas szintről indított lendületet kapjon, és az mozgósító erővel hasson minden szereplő számára".

Úgy fogalmaztak: az éghajlatváltozás elleni küzdelem az egész világ mozgósítását igényli.

"Az ENSZ, a Világbank Csoport és több partnerszervezet úgy döntött, hogy - tovább fokozva eddigi közös erőfeszítéseinket - minden energiánkat latba vetjük a klímakatasztrófa megelőzése érdekében"

- tették hozzák levelükben, amelyet a KEH bocsátott az MTI rendelkezésére.

 Az ENSZ főtitkára, a francia elnök és a Világbank elnöke hangsúlyozta: egyre inkább érezhetők a klímaváltozás ökológiai, társadalmi és gazdasági káros következményei.

Az idén rekordszintre nőtt az időjárási katasztrófákból fakadó anyagi veszteség, emberi életek milliói vannak kitéve a veszélyeknek, a klímakatasztrófák intenzitása, egymásutánisága és ereje pedig egyre fokozódik

- hívták fel a figyelmet.

Kiemelték: a klímaváltozásra való felkészülés minden országnak prioritássá vált, különösen a leginkább érintett államoknak és a fejlődő országoknak. Az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére irányuló erőfeszítések új lendületet igényelnek. Az állami és a magánszféra egyre szorosabb együttműködését teszi szükségessé azoknak az akcióknak a finanszírozása, amelyek klímabarát és alkalmazkodóképes gazdaságok megteremtésére irányulnak - írták.

MTI

Magyar nyelvterületen, magyarul már a 16. században kimondták a lelkiismeret szabadságát, miközben Európa még az egymásnak feszülő tanítások vallási türelmetlenségében égett - mondta Áder János köztársasági elnök kedden a németországi Wittenbergben a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Wittenberg, 2017. október 31. Áder János köztársasági elnök beszédet mond a wittenbergi városháza dísztermében tartott, a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett német állami ünnepségen, MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

 Az államfő a mások mellett Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök, Angela Merkel kancellár és Raimonds Vejonis lett elnök részvételével rendezett megemlékezés egyedüli külföldi szónokaként elmondott beszédében rámutatott arra, hogy a világon elsőként az Erdélyi Fejedelemségben ismerték el a vallások szabadságát és egyenjogúságát.

 Mint mondta,

"alig több mint 50 évvel a wittenbergi fordulat után, 1568-ban, a Torda városában tartott erdélyi országgyűlésen törvénnyé vált, hogy minden embernek, minden közösségnek joga van megválasztania felekezetét, papját és egyházát".

Tordán arról is rendelkeztek, hogy a vallás szabadsága "nem függ sem fejdelemtől, sem földesúrtól, és hitéért senki hátrányt nem szenvedhet, vallásáért nem üldözhető". Így Erdélyben és egész Magyarországon természetessé vált, hogy "uralkodói vagy tartományi vallás helyett akár egyetlen faluban is két-három gyülekezet temploma állt békében egymás mellett"- tette hozzá Áder János.

Hangsúlyozta: a sok tekintetben az evangélikus erdélyi szászoknak köszönhetően kimondott lelkiismereti szabadság hasonló felfogást jelentett, mint ahogyan a jelenkorban, a 21. században gondolkodnak a vallásszabadságról.

A lutheri fordulat 500 éves történetére visszatekintve a magyaroknak könnyű felsorolni a reformáció "ajándékait", amelyek között ott van a protestantizmus őszintesége, az örökös kérdezés joga, a "viták tüzében edzett" igazságkeresés, a vallás személyességének és a gondolat szabadságának biztosítása, de az anyanyelvű tanítás elterjedése, a nemzethez ragaszkodás megerősítése, és "német és magyar önazonosságunk kifejezésének képessége" is - mondta az államfő.

Kiemelte, hogy a 16. században több mint ezer magyarországi diák iratkozott be a Wittenbergi Egyetemre, megfordult a városban a magyar reformáció szinte minden jeles képviselője. Ez is mutatja, hogy a magyarok és "a velünk ezer éve kapcsolatban álló, ránk sokszor és sokféleképpen ható németek" közös története "a politikai, eszmei, kulturális és a hétköznapi párbeszéd ezernyi példájával" van tele.

Mint mondta, a keresztény értékrendre épülő Európa békéjének szeretete a különállásokon felülemelkedni képes közösséggé teszi a magyarokat és a németeket.

"Együttműködésünk ősi forrása, hogy a Kárpát-medencében velünk élő német ajkú közösségek révén századok óta jól ismerjük és jól megértjük egymást. Segítők, együttműködők, szövetségesek voltunk és vagyunk"

- hangsúlyozta Áder János.

Frank-Walter Steinmeier német államfő (b2) és felesége, Elke Büdenbender (b), Áder János köztársasági elnök (k) és felesége, Herczegh Anita, valamint Raimonds Vejonis lett elnök (j4) a wittenbergi vártemplomban tartott ünnepi istentiszteleten 2017. október 31-én. A magyar államfő és felesége a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett német állami ünnepségen vesz részt. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Luther Márton német szerzetes Wittenbergben indította el a reformációt az egyházi megújulást követelő téziseinek 1517. október 31-i meghirdetésével. A Berlin térségében fekvő Szász-Anhalt tartományi városban az évforduló alkalmából tartott ünnepséggel véget ért Németországban a reformáció emlékéve, amelynek kiállításai, konferenciái és egyéb eseményei százezreket vonzottak.

Áder János köztársasági elnök a wittenbergi városházán 2017. október 31-én. Balra Angela Merkel német kancellár. A magyar államfő és felesége a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett német állami ünnepségen vesz részt. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A wittenbergi városházán tartott záró ünnepségen több száz meghívott vendég vett részt, közük német és külföldi vallási vezetők, politikusok, diplomaták és tudósok.

MTI

A Föld "természeti tőkéjének" felélésétől óvott a köztársasági elnök az Exportfejlesztési Világfórum (WEDF) szerdai (2017. október 25.) budapesti megnyitóján tartott köszöntő beszédében.

Áder János köztársasági elnök beszédet mond az Exportfejlesztési Világfórum (WEDF) megnyitóján a Budapest Kongresszusi Központban 2017. október 25-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

Áder János kijelentette: nem a rendelkezésünkre álló természeti tőke kamatait, hozadékát használjuk, hanem magát a tőkét éljük fel, ezen ideje változtatni, cselekedni kell.

Mára eljutottunk oda, hogy a Földön annyi erőforrást használunk el egy évben, mint amennyit egy több mint másfélszer ekkora bolygó lenne képes újratermelni ugyanennyi idő alatt

- közölte.

A világkereskedelem forgalma 1950 óta harminckétszeresére nőtt, a globális GDP-ből való részesedése 5,5 százalékról 21 százalékra emelkedett. A legtöbb gazdasági kutató pedig ennek a tendenciának a folytatását jelzi előre a következő évtizedekre - mondta az államfő.

Áder János köztársasági elnök beszédet mond az Exportfejlesztési Világfórum (WEDF) megnyitóján a Budapest Kongresszusi Központban 2017. október 25-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

Emlékeztetett: az elmúlt évtizedekben a kereskedelem fő mozgatórugója az elérhető profit nagysága volt, a gazdasági fejlődés modellje pedig a

"kitermeljük, feldolgozzuk, használjuk, eldobjuk"

képletére épült.

A siker az volt, ha ezt a folyamatot minél nagyobb sebességre lehetett kapcsolni - tette hozzá Áder János.

A termelési, kereskedelmi láncban azonban nem számoltuk bele azokat a természeti erőforrásokat, amelyeket "ingyen" vettünk igénybe. Nem számított a légkör terhelése, a víz szennyezése, a biodiverzitás hanyatlása, az emberi egészségre káros tényezők felerősítése - közölte.

Áder János a fejlődés fenntarthatóvá tétele érdekében elkerülhetetlennek nevezte a hajók üzemanyag-fogyasztásának hatékonyabbá tételét, az emisszió csökkentését.

A kereskedelmi áruforgalom 80 százaléka ma hajón történik, amely ugyan a legolcsóbb közlekedési forma, de a környezeti lábnyoma óriási:

a teherhajózás adja a világ szén-dioxid-kibocsátásának 3 százalékát. Ez meghaladja Németország éves kibocsátását, tizenötszöröse Magyarországénak és megegyezik 230 nagyteljesítményű szénerőmű éves emissziójával - mondta az államfő.

Rámutatott: az előrejelzések szerint 2050-re a szén-dioxid-kibocsátásból 17 százalékra emelkedik a hajózás részesedése, amely több, mint az Európai Unió valamennyi tagországának teljes éves kibocsátása.

Ráadásul a hajózás felelős a kén-dioxid-kibocsátás 13 és a nitrogén-oxid-kibocsátás 15 százalékáért - tette hozzá az államfő.

MTI

Sebastião Salgado jelenünk nagy látnoka. Közel ötvenéves munkásságát végigtekintve kevés azt mondani, hogy egy jó fotós. Olyan, mintha fényképein az emberiség lelkiismeretét jelenítené meg. Kiállítása szeptember 6. és november 12. között a Műcsarnokban látható.Sebastião Salgado Genezis című kiállítása a bolygó felfedezéséről szól, abban az állapotában, ahogyan létrejött és kialakult, és ahogyan a modern életmód felgyorsulását megelőzően évezredekig létezett. A  kiállítás arról tanúskodik, hogy a bolygónk még mindig olyan hatalmas és távoli területeket rejt magában, ahol a természet az úr, a maga csendes és érintetlen szépségében.

 Fotó:Sebastião Salgado

Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, Bán András, a Műcsarnok vezető kurátora társaságában megtekinti Sebastiao Salgado brazil fotóművész Genesis című kiállítását a Műcsarnokban 2017. október 18-án MTI Fotó: Kovács Tamás .

Egy szerencsés véletlen folytán, 1970-ben egy szép napon a 26 éves Sebastião Salgado életében először fogott a kezébe fényképezőgépet. Amikor belepillantott a keresőbe, megvilágosodása támadt: élete egy pillanat alatt értelmet nyert. Attól a naptól fogva – bár sokévi kemény munka árán jutott el oda, hogy fotósként keresse a kenyerét – a fényképezőgép lett a világgal való kapcsolatának az eszköze. Salgado, aki „mindig is jobban szerette a fekete-fehér felvételek chiaroscuro palettáját”, a pályája elején még készített színes felvételeket, de később teljesen felhagyott vele.

Sebastião Salgado egy brazíliai farmon nőtt fel: innen ered a természet iránt érzett szeretete és tisztelete. Rendkívül érzékennyé vált az emberiség gyakran végzetes társadalmi-gazdasági jelenségeivel szemben.

Pályája során készült megszámlálhatatlan műve közül három hosszútávú projektet lehetne kiemelni: a Workers (Munkások, 1993) című albumot, amely a kétkezi munkások eltűnőben levő életmódját dokumentálja világszerte; a Migrations (Migrációk, 2000) című kötetét, amely az éhség, a természeti katasztrófák, a környezetkárosodás és a demográfiai nyomás elől elmenekülő tömegek előtt tiszteleg; valamint legújabb munkáját,a Genezist, amely a modern társadalom hatásaitól még mentes hegyek, sivatagok, óceánok, állatok és népek – a még érintetlen bolygó tájainak és élővilágának – felfedezését célul kitűző nyolcéves expedíció eredményeiről számol be.

„Bolygónk mintegy 46% százaléka még mindig pontosan olyan, mint a teremtés idején,” emlékeztet Salgado. Meg kell óvnunk azt, ami fennmaradt.”

A Genezis projekt, valamint a Salgado által alapított Instituto Terra elkötelezett abban, hogy bemutassa a bolygónk szépségét, s hogy visszafordítva a károsodást megőrizzük a jövő nemzedékei számára.
A több mint harminc – gyalog, könnyű légi járművel, tengerjáró hajón, kenuval és még hőlégballonnal is, szélsőségesen hidegben és melegben, gyakran veszélyes körülmények között megtett – út során készült lélegzetelállítóan gyönyörű felvételein Salgado a természetet, az állatvilágot és az őslakos népeket mutatja be. A virtuóz Ansel Adams műveivel vetélkedő monokróm fényképezésben rendkívül jártas

Salgado új dimenziót ad a fekete-fehér fotózásnak. Műveiben a tónusok vibrálása, valamint a fény és az árnyék kontrasztjai a régi nagy mestereket, például Rembrandtot és Georges de La Tourt idézik.

Mit láthatunk a Genezisben?

A Galápagos-szigetek állatfajait és vulkánjait; pingvint, oroszlánfókát, kormoránt; az Antarktika és a dél-Atlanti-óceán bálnáit; brazil aligátort és jaguárt; afrikai oroszlánt, leopárdot és elefántot; az Amazonas-esőerdő mélyén, elszigeteltségben élő zo’é törzset; Nyugat-Pápuán élő kőkorszaki korowai népet; a szudáni nomád szarvasmarhatartó dinka törzset; a sarkkörön élő nomád nyenyeceket és rénszarvas csordáikat; a Szumátrától nyugatra fekvő szigeteken élő őserdei mentawai közösséget; az Antarktisz jéghegyeit; Közép-Afrika vulkánjait és a Kamcsatka-félszigetet; a Szahara sivatagot; az Amazonas mellékfolyóit, a Negrót és a Juruát; a Grand Canyon szurdokait; Alaszka gleccsereit, és még sok mást. Miután annyi időt, energiát és szenvedélyt szentelt a Genezisnek, Salgado úgy szokta mondani, hogy ez „a bolygónak írt szerelmes levelem.”
A kiállítás öt földrajzi területre tagolódik: menedékek, déli földterületek, Afrika, Amazonia és Pantanal, valamint északi terek. A felvételek együttesen mozaikot alkotnak, amelyben érintetlen nagyságában csodálhatjuk meg a természetet.

A fényképeken keresztül Salgado törékeny bolygónk előtt tiszteleg, amelynek megvédése mindannyiunk feladata.

Forrás: MTI, Műcsarnok

Meg kellene haladni a kialakult ipari és fogyasztási modellt, egyre általánosabbá kellene tenni azt a szemléletet, hogy amit eddig hulladéknak tekintettünk, az sokkal inkább nyersanyagforrás legyen - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök Szekszárdon, 2017. október 14-én, szombaton, ahol péntektől kétnapos tanácskozást tartottak a visegrádi négyek (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) államfői.

Andrzej Duda lengyel, Milos Zeman cseh, Áder János magyar és Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök sajtótájékoztatót tart a visegrádi országok (V4) államfői találkozója második napján a szekszárdi megyeházán 2017. október 14-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

A tárgyalások utáni sajtótájékoztatón Áder János azt mondta, a jelenlegi modell nemcsak környezetvédelmi szempontból aggályos, hanem súlyos gazdasági következményekkel is jár. Míg 1900 és 2000 között a természeti erőforrások ára reálértéken számolva folyamatosan csökkent, az elmúlt 17 évben meredeken nőtt. Ezért a visegrádi államfők tárgyaltak az úgynevezett körforgásos gazdaságra való átállás szempontjairól - közölte.

Áder János arról is beszélt, hogy miközben a digitalizáció hihetetlen gazdasági-társadalmi lehetőségeket rejt magában, érdemes az árnyoldalairól is gondolkodni, különösen a fiatalokat, a gyermekeket érintő veszélyekről.

MTI