Salgado: Bolygónk mintegy 46 százaléka még mindig pontosan olyan, mint a teremtés idején. Meg kell óvnunk azt, ami fennmaradt.
2017. október 19. írta: Kisoroszi Online szerkesztő

Salgado: Bolygónk mintegy 46 százaléka még mindig pontosan olyan, mint a teremtés idején. Meg kell óvnunk azt, ami fennmaradt.

Sebastião Salgado jelenünk nagy látnoka. Közel ötvenéves munkásságát végigtekintve kevés azt mondani, hogy egy jó fotós. Olyan, mintha fényképein az emberiség lelkiismeretét jelenítené meg. Kiállítása szeptember 6. és november 12. között a Műcsarnokban látható.Sebastião Salgado Genezis című kiállítása a bolygó felfedezéséről szól, abban az állapotában, ahogyan létrejött és kialakult, és ahogyan a modern életmód felgyorsulását megelőzően évezredekig létezett. A  kiállítás arról tanúskodik, hogy a bolygónk még mindig olyan hatalmas és távoli területeket rejt magában, ahol a természet az úr, a maga csendes és érintetlen szépségében.

mucsarnok_foto.JPG Fotó:Sebastião Salgado

mucsarnok_adre.JPGÁder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, Bán András, a Műcsarnok vezető kurátora társaságában megtekinti Sebastiao Salgado brazil fotóművész Genesis című kiállítását a Műcsarnokban 2017. október 18-án MTI Fotó: Kovács Tamás .

Egy szerencsés véletlen folytán, 1970-ben egy szép napon a 26 éves Sebastião Salgado életében először fogott a kezébe fényképezőgépet. Amikor belepillantott a keresőbe, megvilágosodása támadt: élete egy pillanat alatt értelmet nyert. Attól a naptól fogva – bár sokévi kemény munka árán jutott el oda, hogy fotósként keresse a kenyerét – a fényképezőgép lett a világgal való kapcsolatának az eszköze. Salgado, aki „mindig is jobban szerette a fekete-fehér felvételek chiaroscuro palettáját”, a pályája elején még készített színes felvételeket, de később teljesen felhagyott vele.

Sebastião Salgado egy brazíliai farmon nőtt fel: innen ered a természet iránt érzett szeretete és tisztelete. Rendkívül érzékennyé vált az emberiség gyakran végzetes társadalmi-gazdasági jelenségeivel szemben.

Pályája során készült megszámlálhatatlan műve közül három hosszútávú projektet lehetne kiemelni: a Workers (Munkások, 1993) című albumot, amely a kétkezi munkások eltűnőben levő életmódját dokumentálja világszerte; a Migrations (Migrációk, 2000) című kötetét, amely az éhség, a természeti katasztrófák, a környezetkárosodás és a demográfiai nyomás elől elmenekülő tömegek előtt tiszteleg; valamint legújabb munkáját,a Genezist, amely a modern társadalom hatásaitól még mentes hegyek, sivatagok, óceánok, állatok és népek – a még érintetlen bolygó tájainak és élővilágának – felfedezését célul kitűző nyolcéves expedíció eredményeiről számol be.

„Bolygónk mintegy 46% százaléka még mindig pontosan olyan, mint a teremtés idején,” emlékeztet Salgado. Meg kell óvnunk azt, ami fennmaradt.”

A Genezis projekt, valamint a Salgado által alapított Instituto Terra elkötelezett abban, hogy bemutassa a bolygónk szépségét, s hogy visszafordítva a károsodást megőrizzük a jövő nemzedékei számára.
A több mint harminc – gyalog, könnyű légi járművel, tengerjáró hajón, kenuval és még hőlégballonnal is, szélsőségesen hidegben és melegben, gyakran veszélyes körülmények között megtett – út során készült lélegzetelállítóan gyönyörű felvételein Salgado a természetet, az állatvilágot és az őslakos népeket mutatja be. A virtuóz Ansel Adams műveivel vetélkedő monokróm fényképezésben rendkívül jártas

Salgado új dimenziót ad a fekete-fehér fotózásnak. Műveiben a tónusok vibrálása, valamint a fény és az árnyék kontrasztjai a régi nagy mestereket, például Rembrandtot és Georges de La Tourt idézik.

Mit láthatunk a Genezisben?

A Galápagos-szigetek állatfajait és vulkánjait; pingvint, oroszlánfókát, kormoránt; az Antarktika és a dél-Atlanti-óceán bálnáit; brazil aligátort és jaguárt; afrikai oroszlánt, leopárdot és elefántot; az Amazonas-esőerdő mélyén, elszigeteltségben élő zo’é törzset; Nyugat-Pápuán élő kőkorszaki korowai népet; a szudáni nomád szarvasmarhatartó dinka törzset; a sarkkörön élő nomád nyenyeceket és rénszarvas csordáikat; a Szumátrától nyugatra fekvő szigeteken élő őserdei mentawai közösséget; az Antarktisz jéghegyeit; Közép-Afrika vulkánjait és a Kamcsatka-félszigetet; a Szahara sivatagot; az Amazonas mellékfolyóit, a Negrót és a Juruát; a Grand Canyon szurdokait; Alaszka gleccsereit, és még sok mást. Miután annyi időt, energiát és szenvedélyt szentelt a Genezisnek, Salgado úgy szokta mondani, hogy ez „a bolygónak írt szerelmes levelem.”
A kiállítás öt földrajzi területre tagolódik: menedékek, déli földterületek, Afrika, Amazonia és Pantanal, valamint északi terek. A felvételek együttesen mozaikot alkotnak, amelyben érintetlen nagyságában csodálhatjuk meg a természetet.

A fényképeken keresztül Salgado törékeny bolygónk előtt tiszteleg, amelynek megvédése mindannyiunk feladata.

Forrás: MTI, Műcsarnok

süti beállítások módosítása