„Elképzelhető egy hulladék nélküli világ?” Teszi fel a kérdést a Tőzsdefórum. Mi is a körforgásos gazdaság? Miért több, mint újrahasznosítás? A becslések szerint a termékgyártás során felhasznált anyagok csupán egy százaléka marad „használatban” hat hónappal az értékesítés után. Ma a világ top 100 vállalatának közel fele rendelkezik már olyan koncepcióval, amelynek célja, hogy az általuk felhasznált anyagok folyamatosan használatban maradjanak.

A Nielsen (amerikai) közvélemény-kutató cég felmérést végzett az európai fogyasztók – köztük a magyarok – környezettudatosságáról. A magyar fogyasztók a víz- és energiatakarékosságot, a szelektív hulladékgyűjtést, a megújuló energiaforrások használatát és a tudatos élelmiszer-felhasználást tekintik a legfontosabbnak. Ugyanakkor a jó irányba változó szemléletet nem mindig követik tettek. A megkérdezettek fele például az üres üvegeket sosem viszi vissza. A használt étolajtól pedig 100-ból csak 14 magyar válik meg megfelelő módon.

A víz- és energiatakarékosság, valamint a szelektív hulladékgyűjtés a legfontosabb szerintünk.

Saját bevásárlótáskát használ a magyarok közel fele, több mint egyharmaduknak fontos, hogy az adott márka tesz-e a fenntarthatóságért, és - bevallása szerint - a lakosság közel kétharmada szelektíven gyűjti a hulladékot, derült ki a Nielsen 2018 áprilisában a Föld napja kapcsán 800 fő megkérdezésével végzett országos, reprezentatív felméréséből. Legfontosabb környezetvédelemmel kapcsolatos tennivalónak a víz- és energiatakarékosságot, illetve a szelektív hulladékgyűjtést tekintik a magyarok.

A környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések és aggodalmak tekintetében a magyarok első helyen a víztakarékosságot említik, a felmérésben résztvevők egyötödénél végzett ez az első helyen. Leginkább a 40+-os korosztályt és a Budapesten, valamint a főváros közelében élő lakosokat izgatja a kérdés. Emellett fontosnak találjuk az energiatakarékosságot és a szelektív hulladékgyűjtést is, de a megújuló energiaforrások használatát és a tudatos élelmiszer-felhasználást is a környezetvédelem felé tett aktív lépésnek tekintik a magyar fogyasztók.

A környezettudatos magatartásformák mindinkább megjelennek a fogyasztói attitűdökben: Európában a fogyasztók közel fele lenne hajlandó vásárlási-fogyasztási szokásain változtatni bolygónk védelme érdekében. Ez Magyarországon is konkrét tettekben és lépésekben képeződik le:

A választott márka fenntarthatósággal kapcsolatos tudatossága a válaszadók mintegy 40 százalékánál befolyásoló tényező, emellett bevásárláskor a magyarok közel fele visz magával bevásárlótáskát. Közel egyötödük pedig a szövet és papír táskákra voksol, így csökkentve a műanyag hordtasakok okozta környezeti terhelést.

A harmadik helyen emlegetett szelektív hulladékgyűjtésnél ugyanakkor árnyaltabb a kép, ha a valódi tetteket nézzük: a megkérdezettek mindössze alig 40 százaléka váltja vissza legalább alkalmilag az üres üvegeket, és több mint fele szinte soha nem viszi vissza. A fáradt olaj begyűjtése és leadása gyakorlatilag teljesen idegen a magyar fogyasztóknak, százból mindössze tizennégy fő gondoskodik róla, hogy a fáradt olajtól a megfelelő módon váljon meg.

"Bolygónk állapota és a környezetvédelem globálisan is izgatja a fogyasztókat, a Föld lakosságának négyötöde kifejezetten aggódik a víz- és légszennyezettség mértéke miatt" - mondta Groszmann Diána, a Nielsen szenior piackutatási tanácsadója. "Egyik globális felmérésünk szerint a vízhiány miatt tízből heten aggódnak, de az élelmiszerek csomagolásából keletkező hulladék és kidobott élelmiszer is legalább ennyire nyugtalanító."

A csomagolás okozta környezeti ártalmak enyhítése érdekében az európai lakosság több mint fele választaná egy adott termék esetében a környezetkímélőbb csomagolást. Közel ugyanennyien a dizájnnal kapcsolatban is hajlandóak kompromisszumot kötni. Kevésbé rugalmasak a fogyasztók azonban, ha a választott termék ízéről és állagáról kellene lemondani, erre százból tizenpáran lennének hajlandóak.

Forrás:news4business.hu

A klímaváltozás korunk egyik legnagyobb környezeti kihívását jelenti. A legösszetettebb földi életközösségnek számító erdőségek a klímaváltozás következményeként nemcsak jelentős változásokon mennek keresztül, hanem tudatos tevékenységgel, odafigyeléssel fenntartható eszközt jelentenek a klímaváltozás káros hatásainak mérséklésében is.

A Kárpát-medence élővilága különösen érzékeny a környezeti változásokra, a klímaváltozás hatásai a hazai erdőkben már napjainkban is érezhetők. Nem dughatjuk homokba a fejünket, mert mindezek nem rajtunk kívül álló, tőlünk független folyamatok: napi életvitelünkkel befolyásoljuk, befolyásolhatjuk őket. Így ha okosan sáfárkodunk a környezeti örökségünkkel, akkor élhető környezetet hagyhatunk örökül utódaink számára.

Milyen jelei vannak a klímaváltozásnak a magyar erdőkben? Mivel tudják az egyes fák és a kiterjedt erdőségek a klímaváltozás hatásait mérsékelni?

Mit tehet az ember, ha tudja azt, hogy erdeink jövője szorosan összekapcsolódik a következő generációk jövőjével? Figyeljünk oda, és óvjuk erdeinket, mert segítenek a klímaváltozás elleni küzdelemben!

 A teljes cikk itt olvasható

A városiasodás és a klímaváltozás együttes következményeire hívja fel a figyelmet a Climate Central elemzése. A kérdés azért is életbevágó, mert már ma is az emberiség több mint fele él nagyvárosokban, és ez az arány 75%-ra nő 2050-re. A nagyvárosokban olyan hőszigetek alakulhatnak ki, amelyektől a város akár 7-8 °C-kal is melegebb lehet, mint a növényekben gazdagabb vidéki települések. A budapesti városvezetésnek is érdemes tanulmányozni ezt az elemzést…

Fotó:pixabay

A nyarak napjainkban már jóval melegebbek, mint az ipari forradalom előtt. Ha nem sikerült megfékeznünk a szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátását, a hőmérséklet tovább fog emelkedni. Úgy tűnik, a jelenség különösen súlyosan érintheti a magyar fővárost.

A teljes cikk itt olvasható

Milyen a budapesti csapvíz minősége? Ha összevetjük a főváros vizét más – ázsiai, afrikai, dél-amerikai – nagyvárosok csapvizével, a budapestiek különösen szerencsésnek mondhatják magukat. Míg az előbb említett régiók városainak túlnyomó többségében nemhogy ivásra, de még fogmosásra sem alkalmas a csapvíz (még a szállodákban sem!), addig Budapesten bárki ihat csapvizet.

MI KERÜL A POHÁRBA? KULISSZATITKOK A BUDAPESTI CSAPVÍZRŐL

Teljes cikk itt olvasható

A lábon száradt fák a Szigetcsúcson olyanok, mint egy lakótelep. Rengeteg odú van rajtuk, madarak, pele, lódarázs, erdei sikló lakik bennük, millió állatnak, gombáknak, moháknak adnak otthont. Némedy Zoltán, a Visegrádi Erdészet vezetője lapunknak elmondta, hogy a tájidegen özönfajok térhódításának megakadályozása, a természetes élőhelyek megőrzése fontos feladat a Szigetcsúcson. A passzív természetvédelem nem megoldás, sajnos az ember már annyira beleszólt a természet rendjébe, hogy sokszor ez nem működik. A természetiörökség-védelmi szakember szerint nem az baj, ha sok kiránduló van az erdőben, csak az a fontos hogyan élik meg az ottlétet. A zöldhulladék lerakása az erdőkben legalább akkora gondot okozhat, mint a szétdobált PET-palackok – fejtette ki a szakember.

Kisoroszi, Szigetcsúcs

 – Az erdőt az erdészek, a szegény vadakat a vadászok irtják – ez az emberek egy részének a véleménye. Mi az igazság? Hogy tölti mindennapjait, mit csinál egy erdész?

– Hogy mit csinál egy erdész, azt talán legjobban az erdő hármas funkcióján keresztül lehet szemléltetni: gazdasági, védelmi, közjóléti szerepe van az erdőknek. A gazdasági funkció gyakorlatilag az erdővagyonnal való gazdálkodás, része az erdőfelújítás. A védelmi funkció a Visegrádi Erdészetnél kezelt terület 100 százalékára terjed ki, amely természetvédelmi oltalom alatt áll.Forrás: http://erdoterkep.nebih.gov.hu/ Natura2000 védelem alatt lévő területek Kisorosziban

Minden terület Natura 2000-es besorolású, ez a gazdálkodásnak a mikéntjét is meghatározza és sok kötöttséget ad. Harmadik a közjóléti funkció. Budapest lakosságának – az agglomerációt is beleszámítva, hárommillió ember él ebben a térségben – nagy része a Pilisi Parkerdőben szeret kikapcsolódni. Vannak az állami tulajdonú erdők, amelyeknek a kezelői az állami erdőgazdaságok. A Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetéhez Visegrád, Dunabogdány, Kisoroszi, Tahitótfalu tartozik. A Pilis Parkerdő az állami tulajdonokra kapta meg a vagyonkezelést. A közösségi, önkormányzati vagy magántulajdonú erdőknél az erdészetünk nem jogosult semmilyen tevékenységre. A magántulajdonú erdőterületekre nem mehetünk be, ott az erdőgazdálkodás a tulajdonos kötelessége.Némedy Zoltán: Visegrádi Erdészet vezetője

– Kisorosziban hol végeznek erdészeti tevékenységet?

– Kisorosziban a Szigetcsúcson jó példa van az együttműködésre. A Szigetcsúcs nagy-dunai része állami tulajdon, a Pilisi Parkerdő vagyonkezelésben van, a kis-dunai oldali rész a Kisoroszi Önkormányzat tulajdona. Néhány éve az önkormányzat bejelentkezett erdőgazdálkodónak, egy megállapodás szerint az erdészeti szakirányú feladatokat a Pilisi Parkerdő látja el. Kisorosziban csak a Szigetcsúcson végzünk erdészeti tevékenységet. A falu nyaralóterülete és a Nagy-Duna közötti fenyőerdő a Csillagfürt tulajdona, ott az ő feladatuk az erdőgazdálkodás, míg a Fővárosi Vízművek területén lévő erdők a vízművekhez tartozik.

– A legújabb felmérés szerint évente mintegy 25 millió látogatást regisztrálnak a főváros környéki erdőket kezelő Pilisi Parkerdőben. Valóban az a cél, hogy még többen menjenek ki az erdőben? Hol a határ?

– A kiránduló tömegek – ha csak egy tavaszi időszakot tekintünk - március 15-én, húsvétkor, pünkösdkor illetve május 1-én jelennek meg a kiránduló központokban. Szinte lépni sem lehet, annyian vannak. A tapasztalat az, hogy megáll a vendég a kocsival és pár lépésre letelepszik az autótól. Vannak frekventáltabb területek, ahol nagyobb a forgalom, az Apátkúti-völgy nagyon látogatott terület és a Mogyoróhegyi Kiránduló Központ jóval nagyobb tömegeket fogad, mint a hegység belsejében lévő helyek. Ketté lehet választani vendégeinket, vannak a kirándulók és vannak a turisták.

A kirándulók a kirándulóközpontokba mennek, autóval érkeznek, és közeli távolságokra mennek el a kocsitól. A bakancsos turista jelzett turistaútvonalakon, vagy kerékpáros útvonalon fedezi fel a Visegrádi hegységet,

ezeknek a vendégeknek nagyságrendileg kisebb a létszáma a kirándulókhoz képest.

– Milyen a látogatottság a Visegrádi Erdészet területén?

–  A Pilisi Parkerdőnek 10 erdészete van, mindegyik eléggé látogatott, mi a Budapesti Erdészettel vagyunk „versenyben”, a dobogó második helyén állunk. Számunkra jó visszajelzés, hogy egyre több ember, család jön ki az erdőbe, itt tölti el a vasárnapot és nem az a programjuk, hogy bemennek a bevásárlóközpontba és ott vannak egész nap. Sokkal értelmesebb, ha a családok idejönnek a hétvégére, nemcsak Visegrádi Erdészet területére, de az ország bármelyik erdőterületére, kirándulóközpontjába. Ez szolgálja mindenki érdekét, csak a mérték a fontos, hogyan, mi módon.

Ne szemeteljenek! Ne hagyjanak nagy ökológiai lábnyomot! Ne pusztítsák a környezetet! Ne egy nagy csokor védett virággal menjenek haza!

Nem baj, ha sokan vannak, csak az a fontos, hogyan élik meg az ittlétet.

– Mekkora gondot okoz a látogatók által ott hagyott szemét?

–16 éve vagyok itt a Visegrádi Erdészetnél, a múlt rendszerben mindenhol szemétgyűjtőket helyeztek el a turistautak mellé. Jelenleg csak a kirándulóközpontokban vannak, azzal a jeligével, mindenki vigye haza a szemetét.

Ha valaki kihoz egy másfél literes ásványvizet és cipeli magával az egész úton, miután már megitta az üdítőt, könnyebb az üres PET- palackot továbbvinni és otthon kidobni.

A szemétgyűjtőket felszámoltuk és ez nagyjából beváltotta a hozzáfűzött reményeinket, ugyanis amikor turistaút mellett volt egy kuka, vagy egy forrásnál, generálta szemetelést az, hogy ott a kuka, akkor pakoljuk meg. Pozitív irányba haladunk, kevesebb a szemét, több a látogató, igaz a közutak mellett nem csökken, sajnos ez szomorú. Az erdőben a kerékpározásra kijelölt utak mellett vannak eldobált energiaitalos dobozok. Kisorosziban a Szigetcsúcson a legtöbb szemetet az áradó Duna rakja le, több millió forintot költünk szemétszedésre, minden tavasszal hóolvadás után az általunk kezelt területen, amíg még nem indult meg a természet és nem lesz embermagasságú az aljnövényzet.

– Az erőgazdálkodási tevékenység mit jelent a Szigetcsúcson?

–  A Szigetcsúcs folyó menti fűz-nyár ligeterdő, amelynek a fajai a fehér fűz, a fehér nyár, a fekete nyár, a törékeny fűz és a vénic-szil. A Szigetcsúcson az őshonos ártéri fafajok, a fűz- és nyárfélék már 100 éves kor fölött vannak, azért száradnak és pusztulnak, mert kezdik a elérni biológiai életkoruk végét.

Kisoroszi, Szigetcsúcs elöregedett fűzfa

Amikor egy-két fa kidől, szobányi lékek keletkeznek, ahol a természetes folyamatban az történne, hogy a puha iszapos rétegben szaporodnak és nőnek a kis füzek, kis nyárak. Főleg amikor jön egy árvíz, vagy egy elöntés. Sajnos ez a folyamat nem történik meg, mert az észak-amerikai idegenhonos, agresszív fafajok, a zöld juhar, az amerikai kőris, az ezüst juhar nő az őshonosok helyett nagy számban a Szigetcsúcson.

Szintén nem idevaló az ázsiai eredetű fehér eper, de az ember szétszórta az egész európai kontinensen. Ezek a fák viszont az őshonos fajokkal ellentétben nem élnek több száz évig. A 2009. évi erdőtörvényben vannak a természetességi kategóriák, amelyek megállapítják, hogy az adott erdőrészlet milyen természetességi állapotban van. A Szigetcsúcson elsősorban az idegenhonos fafajok vannak elterjedve, ez egy úgynevezett származék erdő. Az erdőtörvény szerint a természetességi kategória a gazdálkodás során nem romolhat. Itt az a bökkenő, hogy mi nem csinálhatunk benne semmit, mert faanyag termelést nem szolgál, magyarul természetvédelmi és közjóléti célja van, így kellene hagyni.

– Az inváziós fáknak, bokroknak is van levele, amely szintén termeli az oxigént, miért fontos az irtásuk?

– Az inváziós zöld juhar vagy az amerikai kőris terjedése több gondot okoz. Nem csak az a baj, hogy elnyomja szegény őshonos füzeket, nyárakat, vagy a cserjéket, hanem ezen keresztül több állatfajunknak is elfoglalja az élőhelyét. A zöld juhar, az amerikai kőris nem odvasodik, így nem lesz annyi odúlakó énekesmadár, harkály, bagoly.

A rovarnak vagy a lepke hernyójának, ami fűz vagy a nyár levelét eszi, nem lesz tápláléka, mert a zöld juhar és az amerikai kőrisét nem eszi meg, mert nem ezt szokta meg az évmilliók során.

Ez sokkal nagyobb a probléma, mint gondolnánk. Természetességi vizsgálatot végeztünk a területen, az idős beteg fákat csak ott javasoljuk kivágni, ahol alatta látszik, hogy rendszeresen táboroznak lakókocsival.

A lábon száradt fákon látszik, hogy teljesen elpusztultak, de míg állnak, millió állatnak adhatnak otthont valamint gombáknak, moháknak és még zuzmóknak is.

Egy-két törzscsonkot érdemes megnézni, olyan, mint egy lakótelep rengeteg odú van rajta, felében madarak laknak, de lakik, benne pele, lódarázs, erdei sikló is.

Tanösvényt is lehetne kialakítani, hiszen van mit megmutatni. Lehet, hogy drasztikusnak tűnik, amit a Szigetcsúcson hajtottunk végre, de indokolt volt és a jó szándék vezérel minket a további munkákban is.

Kisoroszi, Szigetcsúcs törzscsonk

Szeretnénk a Dunára jellemző folyó menti fűz-nyár ligeterdőt visszavarázsolni, amit – az elmúlt évtizedekben – az inváziós fajok kezdenek tönkre tenni.

– Évekkel ezelőtt volt egy nagyarányú fakitermelés a Szigetcsúcson mi volt ennek az oka?

– 2012 őszén volt egy fakitermelésünk, elindultunk azon az úton, hogy takarítsuk ki a nem őshonos zöld juhart és társait a Szigetcsúcsról. Van egy 10 éves ciklusra készült erdőterv, ami erdőrészleteként megszabja, hogy hol és mennyi fa kerülhet kitermelésre, és hogy ezek után mit kell csinálni a területen. Az is elő van írva, hogy a beteg és balesetveszélyes fehér fűzből, fekete nyárból mennyi lehet kivágni. 72 köbméter zöld juhart vághattunk ki, addig haladtunk, amíg elértük ezt a mennyiséget. Ennek az lett az eredménye, hogy a Szigetcsúcson egyhektáros foltról gyakorlatilag minden ilyen fa lekerült, az öreg füzek, nyárak ott vannak most is, de elszórtan, mert körülöttük csak a tájidegen zöld juhar és amerikai kőris volt. Azontúl, hogy ezek

az inváziós fafajok kiszorítják az őshonosakat, már az őshonos cserjék is eltűntek a területről, mint például a veresgyűrűs som, a kutyabenge, vagy a kányabangita.

Sajnos a lakosság még a nevüket sem ismeri, ezek teljesen eltűntek Szigetcsúcsról. Amikor kipucoltuk az egy hektáros területet, az lett a helyiek véleménye, hogy tönkretettük a Szigetcsúcsot többé nem lesz olyan szép, mint volt.De gondoljunk bele: ha egy ház felújításába belekezdünk, mert a kiderül, hogy hibásan került valami beépítésre akkor először bontanunk kell, ami nem hagy maga után szép látványt. De a jó szakember utána helyre tudja állítani a problémás részeket, ami után örömmel vesszük újra birtokba az építményt. Nincs ez másként itt sem. 2013 tavaszán elkezdtük a terület rehabilitációját. A dunamenti részekre beültettük a fehér füzet, mellé a törékeny füzet, a fekete nyárat, magasabb részekre pedig fehér nyárat. Soronként ültettünk, hogy ezt megtörjük, a sorok közé vénic-szilt helyeztünk, amely az ártéri erdők alsó, második korona szintjét alkotja. A nagyon jól sikerült ültetés után volt egy zöldár, 3-4 méteres vízoszloppal a Szigetcsúcson. Az erdőfelügyelőnk azon izgult, hogy az ültetés el fog pusztulni. Sokszor előfordul ugyanis, hogy az iszap rárakódik a kis fákra és nem hajt ki alatta, de a facsemeték gyönyörűen túlélték az árvizet.

Hogy gondos gazdaként bántunk a területtel mi sem mutatja jobban, mint hogy három éven belül befejeztük az erdőfelújítást úgy, hogy a fafajokon kívül a szegélybe visszaültettük még a vörösgyűrűs somot, a kutyabengét, a kányabangitát.

Azokat a cserjéket is visszaültettük, amelyek erre a térségre jellemzőek és valószínűleg régen is itt voltak. A Dunabogdányi oldalon például ma is találni ilyen fajtákat.

– Mikor tervezik a következő akciót a Szigetcsúcson?

– Idén ősszel fogunk megint egy ütemet végrehajtani. Teljesen jól látszik, hogy amint 2013-ban ültettünk, már 8-10 méter magas.Kisoroszi, Szigetcsúcs 2013. évben telepített fűz-nyár erdőrészlet

Öt év alatt nőtt ekkorát, hiszen az ártéri erdők rendkívül gyorsan fejlődnek. Azt tervezzük, hogy ősszel minden őshonos fajt meghagyunk, a tájidegen inváziósokat kivágjuk. Ez egy hektárt érint. 2019. év tavaszán beültetjük a területet őshonos fajokkal. Ez a tájidegen, inváziós fákkal legfertőzöttebb terület.

– A kis dunai oldalon hasonló jelenségek vannak, mint a Szigetcsúcson, itt találkozik Kisoroszi a Dunával. Mi a helyes magatartás, mit csináljanak, és mit ne csináljanak a falu lakosai a Duna parton?

– Minden szakterület más szemüvegen keresztül néz egy adott területet. Ez a terület nem tartozik az erdészethez, a mai szemmel nézve biológia sokszínűség a fontos. Biztos az a legjobb, ha természetesnek megtartjuk ezt a vízpartot, mert a vizes élőhelyek mindig fajgazdag élőhelyek.

– Vannak olyan vélemények, mely szerint az ideális megoldás a természetvédelemben az, hogy le kell zárni egy nagy területet és nem hozzányúlni?

– A passzív természetvédelem nem megoldás, sajnos az ember már annyira beleszólt a természet rendjébe, hogy sokszor ez nem működik. Az idegenhonos és inváziós növények miatt lehet, hogy sokkal rosszabbul sülne el például a Szigetcsúcson, az ártéri részeken is. Mi ott egy hektáron száműztük ezeket a fajokat, de a teljes Szigetcsúcs 10 hektár, ha a közepén lévő nagyirtás rétet hozzávesszük, akkor 11-12 hektár területről van szó. Ha a Szigetcsúcsot magára hagynánk, biztos rövid időn, 10-20 éven belül csak idegenhonos fajok foglalnák el a területet, amely így átmenne, egy jellegtelen idegenhonos állományba, zöld juhar és amerikai kőris uralnák a területet.

Az ártéri erdőkre jellemző életközösség így megszűnne, aminek a negatív hatásait mi még nem, de unokáink biztosan megéreznék. Mi most nekik is dolgozunk.

– A kertben levágott fű, lenyesett ág, lehullott gyümölcs, vagyis az úgynevezett zöldhulladék nem tűnik veszélyesnek. Sokan azt gondolják, hogy a természetben lebomló anyagokat bátran elhelyezhetik az erdőkben, mezőkön, utak szélén és ezzel nem követnek el természetkárosítást. Mekkora gondot jelent a Visegrádi Erdészetnél az illegális zöldhulladék lerakása?

– A zöldhulladék lerakása az erdőkben legalább akkorra gond, mint a PET-palack. Az emberek azt hiszik, hogy ez nem ártalmas.

A kertekben nagyrész tájidegen fajok vannak.

Úgy gondolkodnak az emberek, hogy az a szép, mert az a ritka, igazi különlegesség. Ősszel, mikor elvirágzanak, levágják a növényeket és a zöldhulladékkal a magot is kiviszik az erdőbe vagy az útszélére.

Új életfeltételek generálják az újabb inváziós fajokat, vagy nem is kell, hogy inváziós legyen, annak az erdőnek a természetességét rontja.

Ahova felhalmozzuk a zöldhulladékot, – mint a komposztnál is – egy rothadásos bomlás indul el, sok csiga, pocok, a pajor, giliszta él benne, ezeket szereti vaddisznó. Visegrádon, Dömös felé vezető úton pár éven át volt, hogy valaki a 11-es útra hordta a levágott füvet, szinte az útpadkára. Ez rész volt legjobban összetúrva vaddisznók által. A zöldhulladék lerakása tilos, táblákkal hirdetjük, hogy ne rakják ki. Hosszútávon az volna a megoldás, hogy egy központi zöldhulladék gyűjtőt kellene csinálni a településeken, - mint Kisorosziban is van - ahova koordináltan bevinnék az emberek, és nem szanaszét dobálnák ki.

– A visegrádi Mogyoró-hegyen lévő Madas László Erdészeti Erdei Iskola hazánk és Közép-Európa legelső erdei iskolája. Kik jelentkezhetnek az iskolába és mi a program?

– Oktatóközpontunk, a magyarországi erdei iskoláztatás fellegvára, azon túl, hogy a visegrádi Fellegvár tőszomszédságában van, idén ünnepli 30. évfordulóját.

„Az erdő a világ egyetlen olyan könyvtára, amely már akkor is tudáshoz juttat, ha csendben vagy és nyitott szemmel sétálsz benne”

- Madas László gondolatai vonzóak a diákok számára. Gyakorlatilag bárki jöhet, elsősorban általános iskolások, óvodások járnak hozzánk. Minden dologra nyitottak vagyunk, az egynapos programtól az egyhetesig. Az alpesi típusú faházakban kettő illetve négyágyas szobák vannak, fűthetőek egész évben. Ősztől inkább az egynapos programok a jellemzőek, szeptemberben van az őszköszöntő, novembertől az erdei karácsony, január után kezdődik az erdei farsang, nemrég volt a tavaszköszöntő erdei húsvét. Nem árt jó előre jelentkezni az iskolába, mert már augusztusban szinte betelik a naptár.

Györgyi János

Ezen a héten a világhálót böngészve felkeltette a figyelmemet egy környezetbarát kertészeti növényvédelmi módszer. Az érdekes megoldás lényege, hogy különböző növényfélék társításával vissza lehet szorítani a kártevőket, és gazdagabb terméshozamot lehet elérni vegyszer használata nélkül. Egyes növények illatanyaga és a belőlük talajba jutó tápanyagok elűzik a kártevő rovarokat, visszaszorítják a gyomokat. Nemcsak a környezetet óvjuk így meg, de magunkat is, hiszen egészségesebb zöldségekhez, gyümölcsökhöz jutunk.

Fotó: Femina

Forrás: Élőbolygónk

Szakértők a klímaváltozással kapcsolatos 2017-es fejleményeket az alábbi hét pontban foglalták össze.

• Csökkenő jégsapkák.
• Emelkedik a tengerek és óceánok szintje.
• A gleccserek nagy iramban olvadnak.
• Újdonságok a szén-dioxiddal kapcsolatban.
• Az extrém időjárás oka gyakran a klímaváltozásra vezethető vissza.
• A szén-dioxid-kibocsátás újra nőni kezdett.
• Új hőmérsékleti rekordok születtek, a szén-dioxid-koncentráció pedig az eddigi legmagasabb volt.

Ezek a megállapítások is mutatják, hogy Párizs nem a végállomás volt. Minden országnak – különösen a nagy kibocsátóknak – további tennivalói vannak, ha a 2 °C-os célt tartani akarjuk.

Forrás:Előbolgónk

A - Natura 2000 védelem alatt lévő - Szigetcsúcson  az erdőgazdálkodást végző Pilisi Parkerdő, felelős kutyatartás erdei szabályait fogalmazta meg a kutyatartókkal, civil- és szakmai szervezetekkel közösen. Fontos betartani a kutyasétáltatással kapcsolatos alapvető erdei viselkedési elveket, amelyek betartása sokak nyugalmát és biztonságérzetét növelheti.

Forrás: kisoroszi.hu

1. Az erdei kutyasétáltatás során mindig vegyük figyelembe, hogy az erdő nem csak a miénk: az erdei állatok és a védett növények számára élettér az erdő, kutya nélküli természetjárók, gyerekek és kerékpárosok sokasága élvezi kedvencünkkel egy időben és ugyanazon területen az erdei levegőt.

A békés egymás mellett élés érdekében mindig tekintsünk úgy a kutyánkra, ahogyan az egy másik erdőjáró számára megjelenik, vegyük figyelembe a többiek, különösen a gyerekek és gyerekes szülők szempontjait!

2. A felelős kutyatartás legfontosabb alapszabálya, hogy

kutyánk megfelelően szocializált, képzett, bármilyen kritikus helyzetben visszahívható, illetve fegyelmezhető legyen!

Engedelmességi alapképzés nélküli kutyát póráz nélkül sétáltatni akár az erdőben, akár bárhol másutt felelőtlenség, amely kiszámíthatatlan következményekkel járhat, továbbá kockára teheti emberek és kutyák biztonságát.

3. Az erdőben kutyát sétáltatva

feltétlenül tartsuk szem előtt, hogy a kutya ragadozó állat.

Szabadon elengedve, hosszabb-rövidebb időre felügyelet nélkül hagyva az erdőben számos konfliktushelyzet adódhat az erdő élővilága és a kutya között, amely elsősorban az erdő állatait veszélyezteti:

A legszelídebbnek tartott házi kedvenc is megkergetheti az erdei állatokat. Ilyenkor akár hosszabb időre is szem elől téveszthetjük. (Egy legyengült őzgida a kutya kitartó kergetésének hatására például el is pusztulhat!) Kutyánk távoli vidám csaholását hallva gondoljunk arra, hogy ez egyben valamilyen erdei állat riadt menekülését is jelentheti, amit mi észre sem veszünk. Felzavarhat költő madarat, kiáshatja az ürgét, vagy a vakondot. Rosszabb esetben el is pusztíthatja a nála kisebb állatokat (pl. békákat, gyíkokat, siklókat, fiatal madarakat, kisemlősöket), feldúlhatja a földön, vagy alacsonyan fészkelő madarak fészkeit, például a fák kimosódott gyökerei között, vagy bokrok alacsony zónájába rakott, továbbá szedres szövedékbe földre rakott fészkeket. Védett területeken, így a fővárost övező Budai Tájvédelmi Körzetben, vagy a Dunakanyar kedvelt kirándulóhelyein elsődleges természetvédelmi cél az élőhelyek és a helyi élővilág védelme. Ez magában foglalja mind a védett, mind a nem védett fajok megóvását, életkörülményeik fenntartását, élőhelyük nyugalmának biztosítását.

4. Az erdőben kutyát sétáltatva ne feledkezzünk meg a legfontosabb veszélyforrásokról:

Az erdei séta előtt gondoskodjunk a kullancsok-bolhák riasztására alkalmas nyakörv, vagy egyéb védőeszköz használatáról. A sétából hazaérve alaposan vizsgáljuk át a kutyát, távolítsuk el róla a kullancsokat!

A kutya az erdei állatokkal vagy azok ürülékével, tetemével való találkozáskor súlyos, akár emberre is veszélyes betegségeket kaphat el,

ezeket esetlegesen átviheti gazdáira, más személyekre is. Ilyen például a kisragadozók által terjesztett veszettség, számos parazitás megbetegedés vagy a vaddisznó által terjesztett, a kutyára nézve halálos Aujelszky-kór.

A kutyák közötti agresszív összecsapások súlyos sérülést okozhatnak állatnak és gazdájának egyaránt.

A malacait védő vaddisznókoca viszonttámadása veszélyes lehet a kutyára, de a gazdájára nézve is (a kutya felbőszítheti a vaddisznót, a felbőszített állatot pedig a gazda közelébe vonzhatja).

5. Az erdőben sétálva mindig gondoljunk arra, hogy a városok belterületével határos részeken, a lakott területeken is egyre gyakrabban megjelenő vaddisznóállomány apasztása érdekében magaslesekről történő vadászat folyik. A lesek környékén a hajnali és esti órákban megjelenő, gazdájuk felügyelete alól kikerülő kutyák ellehetetlenítik a vaddisznók számának szabályozását.

6. Lehetőség szerint a napfelkeltétől napnyugtáig terjedő időszakban sétáljunk kedvencükkel az erdőben, mert a magaslesekről történő vadászat leggyakrabban a hajnali, az esti és az éjszakai órákban zajlik. A vadászat és a vadászok célja a vadállomány kordában tartása. Kutyára a vonatkozó jogszabályok értelmében kizárólag akkor adhatnak le lövést, ha az emberre vagy vadra támad, és a vad sérelme másként nem hárítható el.

7. Akkor óvhatjuk meg kedvencünket leghatékonyabban, ha erdei sétáltatás során jól látható jelzéssel, például láthatósági mellénnyel vagy nyakörvre szerelhető villogóval látjuk el. A város környéki erdőkben jelentős természetvédelmi károkat okoznak, és a kirándulók körében riadalmat keltenek a sokszor falkába verődő kóbor kutyák, ezért nagyon fontos, hogy az erdészek, vadászok és állatrendészeti szakemberek számára egyaránt jól felismerhető módon megkülönböztessük tőlük kedvencünket.

8. Mindezek ismerete mellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Szabálysértési törvény 193. § (1) bekezdése értelmében

„aki a felügyelete alatt álló kutyát természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen – a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével – póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja, szabálysértést követ el.”

Hasonló jogszabály nemcsak hazánkban, hanem más fejlett országokban is érvényben van.

9. Ne feledjük: a felelős kutyatartó elsősorban saját kutyája, a város körül megmaradt természeti környezet és kiránduló embertársai védelme miatt tartja be az erdei kutyasétáltatás írott és íratlan szabályait!

Forrás:http://parkerdo.hu

„Véletlenül megalkották a mutáns enzimet, amely lebontja a műanyagot” – írja a Guardian. Az első gondolat, ami eszembe jutott: túl szép, hogy igaz legyen.

De mégis…

A tudósítás arról szól, hogy kutatók kikísérleteztek egy olyan enzimet, amely néhány nap alatt képes arra, hogy lebontsa a műanyagot, miközben a természetnek ugyanerre néhány száz évre van szüksége.

Bizakodjunk!

Tovább a forrásra: Élő Bolygónk

A természetvédelem középpontjában eddig főként a védetté nyilvánítás állt, ám a jövőben az élőhelyek természetvédelmi kezelése és az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése lesz a legfontosabb feladat - mondta Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért felelős helyettes államtitkára, 2018. április 20-án  pénteken, a Föld napja alkalmából Budapesten tartott központi rendezvényen, ahol átadták az idei Pro Natura díjakat és emlékplaketteket, valamint a Herman Ottó szellemisége díjakat is.

Rácz András hangsúlyozta, hogy az ország területének egyharmadán fenn tudott maradni a természetközeli állapot, ám ennek megőrzése állandó beavatkozást igényel.

A magyar állami természetvédelmi rendszer európai viszonylatban is rendkívül erős, hiszen a 10 nemzeti park mellett 300 ezer hektár védett területet van állami tulajdonban és csaknem 2 ezren dolgoznak hivatásosként az állami természetvédelemben.

A helyettes államtitkár szerint a sokrétű állami feladatrendszer ellátásához a helyben élők, a gazdálkodók, az önkormányzatok, civil szervezetek és a kutatóműhelyek támogatására is szükség van. Szorgalmazta továbbá a természetvédelemhez kapcsolódó egyéb feladatok társadalmi elfogadottságának javítását, többek között a történelmi emlékhelyek fenntartását, a régészeti lelőhelyek védelmét vagy az ökoturizmust. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója hangsúlyozta, hogy a környezet védelme terén egyre gyarapodnak a tennivalók a klímaváltozás és a túlnépesedés miatt. A Föld napja cselekvő ünnepként arra hívja föl az emberek figyelmét, hogy a bolygót épp az emberektől kell megvédeni.

A környezet védelme - mint fogalmazott - nem korlátozódhat csupán egy-egy alkalomra, hiszen az év minden napján szükség van rá.

A Föld napja Amerikából indult egyetemi magánkezdeményezésből 1970-ben. Magyarország 1990-ben csatlakozott a világszintű, mára 175 országra kiterjedő mozgalomhoz.

MTI

A világ minden táján súlyos gondot jelent a műanyagszemét keletkezése. Közterületeink, folyóink „műanyagterhelése” évről évre nő. Egy szakértői becslés szerint, ha mindez így folytatódik, 2050-re az óceánokban több műanyagszemét lesz, mint hal. A szomszéd Románia bátor döntést hozott, amikor úgy döntött, hogy júliustól betiltja a vékony műanyag szatyrok importját, jövő évtől kezdődően pedig a forgalmazásukat is. Remélem, ez a példa minél több országban követőkre talál.

Tovább a forrásra:https://fyouture.met.com

Némedy Zoltán okleveles erdőmérnök,  természetiörökség-védelmi szakmérnök a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetének vezetője,- lapunkban részleletesen kifejti a Szigetcsúcson végzett természetvédelmi erdőkezelés célját. A tájidegen özönfajok térhódítását a természetes és természetközeli élőhelyeket veszélyeztető legjelentősebb tényezők közt tartják számon. Némedy Zoltán véleménye szerint olykor drasztikusabbnak tűnő beavatkozások is jó cél, természetünk védelme érdekében történnek.

Fotó: Némedy Zoltán, Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetének vezetője

A tájidegen özönfajok térhódítását a természetes és természetközeli élőhelyeket veszélyeztető legjelentősebb tényezők közt tartják számon. Számos növény- és állatfaj őshazájától távol, szándékos telepítés vagy véletlen behurcolás következtében, gyors elszaporodása révén a honos növény és állatközösségek biológiai sokféleségét, úgynevezett biodiverzitását csökkenti, az élőhelyek elszegényedését okozza. Az idegenhonos fajok nagy része invázióssá válhat, s azon túl, hogy komoly káros hatást gyakorolnak a biodiverzitásra és az ebből eredő, napjainkban egyre jobban felismert ökoszisztéma-szolgáltatásokra, egyéb társadalmi (pl. népegészségügyi) és gazdasági (pl. terméscsökkenés) gondot okoznak, amelyek megelőzése, mérséklése vagy megszüntetése közös érdekünk. Tény az is, hogy

a globális kereskedelem bővülése, a közlekedés, a turizmus és az éghajlatváltozás tovább fokozhatják az e fajok okozta kockázatokat.

Az idegenhonos inváziós fajok a biológiai sokféleséget és a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokat különféle módon veszélyeztethetik, ilyen például az élőhelyek átalakítása, ezek összetételének, szerkezetének és működésének megváltoztatása, az őshonos fajokkal való versengés, azok kiszorítása vagy a velük való hibridizálódás; betegségek terjesztése, állatok esetében ragadozás.

Az Európai Unió területén mintegy 12 000 idegenhonos faj található a környezetben, s ennek mintegy 10-15 százaléka tekinthető inváziós viselkedésűnek

(forrás: Bartha 2016).

Az özönnövények erőteljesen átformálják környezetüket, árnyékolással, tápanyagelvonással, kioldódó anyagokkal gátolják más fajok csírázását és egyedfejlődését. Az őshonos növényfajok kiszorításával természetesen az eredetileg ott élő állatvilág táplálékbázisát is csökkentik, vagy akár teljesen meg is szüntethetik. A Pilisi Parkerdő Zrt.

Visegrádi Erdészete évek óta fontos feladatának tartja az idegenhonos fafajok terjeszkedésének megfékezését

Legyen az a Visegrádi-hegységben a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) vagy a fehér akác (Robinia pseudoacacia), netán a Szentendrei-szigeten a zöldjuhar (Acer negundo), az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) vagy éppen a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis).

 A Kisoroszi szigetcsúcs bemutatása és állományértékelése

A Kisoroszi 7/A erdőrészlet a Dunai-szigetek erdészeti tájban fekszik, a Szentendrei-sziget északi csúcsán. A részlet területe 4,79 ha. Elsődleges rendeltetése természetvédelmi, további rendeltetése parkerdő és Natura 2000 terület.Az itt található erdő származék erdő, faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban.

Védettségi foka: védett természeti terület. A terület szorosan kapcsolódik a vele szomszédos Kisoroszi 9/A erdőrészlethez, amellyel egy egységet, egy tömböt alkot. Korábbi évtizedekben egy erdőrészletként kezelték. A megosztást csak a tulajdonviszonyok indokolták, mivel a Kisoroszi 7/A erdőrészlet tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője a Pilisi Parkerdő Zrt., a Kisoroszi 9/A erdőrészlet tulajdonosa pedig Kisoroszi község Önkormányzata. A Kisoroszi 9/A erdőrészlet is hasonlóan jellemezhető: a Dunai-szigetek erdészeti tájban fekszik, a Szentendrei-sziget északi csúcsán. A részlet területe 4,65 ha. Elsődleges rendeltetése természetvédelmi, további rendeltetése parkerdő és Natura 2000 terület. Az itt található erdő származék erdő, faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban. Védettségi foka: védett természeti terület.

A Kisoroszi 7/A erdőrészlet potenciális természetes erdőtársulása a Duna mentén jellemző fűz-nyár ligeterdő. Jellemző állományalkotó fafajai a fehér fűz (Salix alba) és a fekete nyár (Populus nigra), a magasabb térszinteken pedig a fehér nyár (Populus alba). Elegyfaként a törékeny fűz (Salix fragilis) és a vénic-szil (Ulmus laevis) jelenik meg.

A potenciális természetes erdőtársulásnak és a termőhelyi viszonyoknak megfelelő őshonos főfafajok közül a fehérfűz dominál, amely a teljes területen megtalálható. A fekete nyár már csak szórványosan lelhető fel (mára csupán egy-egy matuzsálem tanúskodik egykori jelenlétéről), még az 1% elegyarányt sem éri el. A fehér nyár ugyan előfordul, de jellemzően csak a magasabb fekvésekben. Az erdőterv említést tesz még egy nyárról, ez pedig a korai nyár. Mivel nemes nyárról van szó, nem kívánatos a területen. Az állomány magas életkora miatt ezek az egyedek pusztulnak a legjobban, így a természet elvégzi ezen egyedek kiszelektálását.

A törékeny fűz teljesen eltűnt a területről, ez köszönhető a zöldjuhar agresszivitásának. A területre és társulásra jellemző elegyfafajok közül a vénic-szilt említhetjük meg, amely a folyó menti galériaerdők jellemző elegyfája. Ennek a fajnak több idős és méretes egyede még fellelhető.

Szembetűnő a zöldjuhar (Acer negundo) megjelenése, amely már az erdőtervi leírásban is 10% részesedéssel szerepel. A valóságban azonban ennél nagyobb mértékben van jelen. Terepi vizsgálataim alapján a zöldjuhar elegyarányát 50-60 %-ra becsülöm. Ez az érték az alsóbb szintekben jóval nagyobb is lehet. Legnagyobb problémát ez a faj okozza, mivel adventív, invazív, átalakító faj. Hosszú távon a terület faji sokféleségét csökkenti, amely már most is érezhető. Emiatt tűnt el például a törékeny fűz. A fekete nyárnak és vénic-szilnek is csak idős példányai találhatóak az állományban, a fiatal korosztályból és az újulati szintből teljesen hiányoznak.

Hasonló megjelenésű és életmódú idegenhonos faj az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), amely szintén el tud hatalmasodni a számára kedvező termőhelyen. Sajnos már ennek a fajnak is megtalálhatóak egyedei mind a cserjeszintben, mind pedig az újulati szintben. Szintén idegenhonos faj a fehér eper (Morus alba), amely az újulati szintben már megjelent. A fehér akác (Robinia pseudoacacia) és a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) feltehetően a terület keleti oldala felől jöhetett be (mivel itt vannak belőlük egyedek). Ez a szomszédos terület ma mezőgazdasági hasznosítás alatt áll, illetve egy része nyaralóövezettel beépített. Betelepülésük innen valószínűsíthető, terjeszkedésük azonban nem számottevő. Terepi bejárásaim során találtam ezüst juhart (Acer saccharinum) is, ami inkább a részlet táborozóhely jellege révén kerülhetett ide. Ez a faj szintén idegenhonos, de nem inváziós.

A kislevelű hárs (Tilia cordata) és a szelídgesztenye (Castanea sativa) viszont már nem idegenhonos. Termőhely-honosságuk azonban vitatható, valószínűleg a terület közjóléti jellege révén kerülhettek ide. A folyó menti puhafás ligeterdőkre nem jellemzőek, azonban a 2009. évi XXXVII. törvény a kislevelű hársat a hazai nyáras faállományok elegyfafajaként tartja számon.

Az őshonos cserjefajok teljesen eltűntek a területről, ami szintén a zöldjuhar számlájára írható. Ezek a következők: vörösgyűrű som (Cornus sanguinea), kutyabenge (Frangula alnus) és a kányabangita (Viburnum opulus). A cserjeszintben két faj található: az őshonos hamvas szeder (Rubus caesius) és az idegenhonos gyalogakác (Amorpha fruticosa).

Védett növényfajok közül említést érdemel a ligeti szőlő (Vitis silvestris), amely a ligeterdők fáira, bokraira magasan felkúszó lián, valamint a ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis), amely az árterek kora tavaszi aszpektusának geofitonja.

Összegzésül megállapítható, hogy a Duna mentére jellemző puhafás ligeterdő ökológiailag értékes fásszárú fajai kezdenek a zöldjuhar és egyéb idegenhonos fafajok térhódítása miatt eltűnni.

 A Kisoroszi szigetcsúcs faállományának természetességi szempontú értékelése

Az alábbiakban szeretném bemutatni Önöknek, hogy mik is azok a szempontok, tényezők, amelyek alapján egy faállományt természetességi szempontból megvizsgálunk. A térszintkülönbségek alapján a társulás kissé szétválik, a mélyebb részeken főleg a fűzfajok, a magasabb részeken – de az előzőnél kisebb területen – a fehér nyár dominál. A záródás lecsökkent átlagosan 60%-ra. Ez azonban nem az jelenti, hogy az erdőrészlet területén a záródás egyenletesen 60%. Vannak teljesen zárt, szinte 100% záródású részek, és vannak – a főfafajok idős korából adódóan – lékek, alacsony záródású foltok is. Összességében megállapítható, hogy a terület változatos lombkorona-záródású, nyitottabb és zártabb állományfoltok váltakoznak egymással.

Természetességi szempontból szintén kedvező a néhány száz négyzetméteres, természetes eredetű, napsütötte lékek jelenléte. Sajnálatos azonban, hogy az ilyen térrészeken főleg a zöldjuhar és egyéb idegenhonos fajok dominálnak.

A terület holtfa ellátottsága igen jó. Az egész erdőrészletben váltakozva, foltokban és egymás mellett, csoportokban és egyenletesen elosztva is megtalálhatóak a lábon száradt, törzs- vagy koronatörött, illetve kidőlt faegyedek. A jelen lévő holtfa mind méretben, mind mennyiségben egyaránt kedvező a területen. Ugyanúgy megtalálható a földön fekvő vastag (jellemzően 30 cm feletti) és vékony holt faanyag, mint a lábon álló vastag (jellemzően 30 cm feletti) és vékony holtfa, törzscsonk, valamint a részben még élő, de elhalt koronarészeket és ágakat is viselő faegyed. A fekete nyárak között találunk olyanokat is, amelyek elhalt törzsrészeket, bekorhadt szakaszokat hordoznak magukon.

A fehér füzekből és fekete nyárakból idős állományrészek, facsoportok találhatóak a területen, ami őrzi a terület természetességét.

A szigetcsúcson (ahol a korábban bemutatott két erdőrészlet fekszik) még fellelhető a természetes külső erdőszegély, amely a Kis- és Nagy Duna-ág felől, és az erdőtömb keleti, mezőgazdaságilag művelt oldala felől is jól látható. A fafajok korosztályviszonya, nem kedvező a szigetcsúcson. Sajnos a potenciális természetes erdőtársulás őshonos fafajai az erdőterv szerint is 94 évesek (ha hozzávesszük, hogy az erdőterv 2011-ben készült, akkor idén már 99 évesek), vagyis közelítenek biológiai életkoruk vége felé. A nagyobb probléma, hogy ezek a fafajok a középkorú és fiatal korosztályokban egyáltalán nem jelennek meg. Megállapítható, hogy ennél fiatalabb korosztályokban csak és kizárólag az idegenhonos és termőhelyidegen fafajok fordulnak elő. Az őshonos fafajok adják azonban továbbra is a fatömeg jelentős részét (80-90%-át). Az idős fűz- és nyárfajok között nem ritkák a méteres átmérő fölötti egyedek jelenléte sem. A természetességet az erdőrészletben a matuzsálemek elszórt jelenléte is növeli. A vénic-szilek között is szép számban találunk méretes példányokat. A vékonyabb átmérő jelentős részét pedig a zöldjuhar teszi ki.

A faállomány felső lombkoronaszintjét a fehér fűz, a fehér nyár és a fekete nyár uralja. Az alsó lombkoronaszintben vénic-szil és a zöldjuhar osztozik, míg a cserje- és újulati szintet kizárólag a zöldjuhar és egyéb idegenhonos fajok (amerikai kőris, ezüst juhar, fehér eper stb.) alkotják.

A természetes bolygatások következtében – elsősorban az idős faegyedek között – fellelhetőek az összeborult, valamint összetámaszkodott, de még zömében álló helyzetű törzsek csoportjai.

Természetességi szempontból rendkívül fontos a mikroélőhelyek jelenléte a területen. Az abiotikus eredetű mikroélőhelyek közül a lefolyástalan mélyedések a legjellemzőbbek. Ilyenek a tömpölyök, pocsolyák, dagonyák és tocsogók. A nagyobb esőzést követően vagy a Duna áradása után megtelnek vízzel, és rövidebb-hosszabb ideig megtartják a vizet.

A biotikus eredetű mikroélőhelyek legnagyobb arányú és legmeghatározóbb képviselője a holtfa. Ez különböző, fentebb már részletezett formákban jelenik meg: tövön száradt faegyedek, omolványok, erősen korhadt növényi maradványok, törzscsonkok, lehullott ágak, gallyak, tuskók, eltört vagy elhasadt fák. Az odúlakók által kivésett odvas fák és a törzsükön üreges fák egyaránt megtalálhatók a területen. Szép számban találunk a természetes bolygatások következtében kifordult gyökértányérokat, amelyek mint mikroélőhelyek növelik az erdőrészlet természetességét.

Említést érdemelnek még az élő növények föld feletti hajtásainak mikroélőhelyei is: ilyen például a fitotelma és a dendrotelma. Utóbbiból bőven találunk példát az idős egyedek ágvilláiban vagy bekorhadt odúiban. Ide tartoznak továbbá a malakotelmák is, azzal a kitétellel, hogy ezek nem növényi, hanem állati eredetű mikroélőhelyek.

A Kisoroszi szigetcsúcson a beavatkozás nélküli állományfenntartás kockázatai

A természetvédelmi erdőkezelésnek egyik legkézenfekvőbb és legegyszerűbb formája a beavatkozás nélküli állományfenntartás. Ennek során a természetes folyamatokra hagyatkozunk, és nem avatkozunk be az erdő életébe. A Kisoroszi 7/A erdőrészlet, és ezzel együtt az egész erdőtömb esetében azonban a beavatkozás nélküli állományfenntartás nagy valószínűséggel a természetességi kategória drasztikus leromlásához vezetne. Ugyanis beavatkozás nélkül a területet elborítaná a zöldjuhar és egyéb idegenhonos fafajok (amerikai kőris, fehér eper, gyalogakác). A spontán erdődinamikai folyamatok már most is érvényesülnek a területen, csak egy kicsit másképpen.

A kis erdőciklusnak számtalan példája látható, amint az összeomlási fázist követi a felújulási szakasz.

A probléma csak abban rejlik, hogy az összeomló fűz- és nyármatuzsálemek helyén keletkezett lékekben idegenhonos fajok egyedei újulnak.

A potenciális természetes erdőtársulás fafajaiból az újulati szintben jóformán egyet se találni. Ennek legfőbb oka az inváziós fajok agresszív térhódítása, de vannak más veszélyeztető tényezők is, melyeket az alábbiakban ismertetem.

Vadhatás szempontjából kedvező a terület, mert a nagyvadfajok közül egy sem találta meg számára az optimális feltételeket. Se nem táplálkozó hely, se nem búvó- vagy pihenőhely, se nem átváltó hely. Ennek egyik oka, hogy a terület a sziget csúcsán helyezkedik el. Két oldalról a Dunával, a harmadik oldal (kelet) felől pedig mezőgazdasági területekkel és a Kisoroszi településsel határos. A másik ok, hogy az erdőtömb viszonylag kicsi és zavart a nagytestű növényevők megtelepedésére.

Az erdőrészletben a spontán erdődinamikai folyamatok érvényesülését legnagyobb mértékben az idegenhonos fafajok terjeszkedése akadályozza.

A korábban leírtakból és részletezettekből is szembetűnő folyamat az inváziós fajok térhódítása. Ezek nem csak az itt élő és honos fajokat veszélyeztetik, hanem az egész élőhelyet, a társulást is gyökeresen megváltoztatják, átalakítják. Ha magára hagyjuk a területet, akkor néhány éven, évtizeden belül eljuharosodna a terület. Szinte kizárólag idegenhonos fajok alkotnának zárt erdőállományt.

Kisebb mértékben, de helyenként jelentős nyomást gyakorol a területre a turizmus, hiszen a nyolcvanas évek óta táborozóhelyként is üzemel. (Szezonális, tehát csak májustól szeptemberig fogad vendégeket.) Infrastruktúra nem épült ki a területen, csak sátorozásra, illetve lakókocsik fogadására alkalmas. Ezek elsősorban a Duna menti ötvenméteres sávban veszélyeztetik az élőhelyet, mivel az általuk elfoglalt területen – akár sátor, akár lakókocsi – eltávolítják a természetes növénytakarót.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a Kisoroszi 7/A erdőrészletben a beavatkozás nélküli állomány-fenntartás nem őrizné meg a Duna mentére jellemző természetes fűz-nyár ligeterdőt. A síkvidéki, vagy más néven folyómenti fűz-nyár (puhafás) ligeterdők sérülékeny erdőtársulások. A puhafás ligeterdők kezelése nem egyszerű feladat. Szerencsére a hullámtéri termőhelyeken a szukcesszió gyors, és a regenerálódás is gyorsan végbemegy. Az adventív fa-, cserje- és lágyszárú fajok azonban még így is gondot okoznak, teljesen megszabadulni tőlük ma már aligha lehet.

A 2012-ben megkezdett erdőgazdálkodási munkánk eredménye kézzel fogható: mára mintegy öt-hat méteres magasságot elérő, kizárólag őshonos, a Duna mentére jellemző puhafás ligeterdők fafajaiból álló állományrész található a sziget csúcsán, ahová visszatelepítettük az eltűnt őshonos jellemző cserjefajokat, valamint száműztük az idegenhonos fajokat.Célunk, hogy a szigetcsúcson visszaszorítsuk a tájidegen fafajokat, teret adva az őshonos fajoknak és az erdődinamikai folyamatok érvényesülésének. Ehhez a megkezdett munkához kérem támogatásukat, hogy a Szentendrei szigetcsúcs újra olyan lehessen, mint elődeink idejében, amire méltán büszkék lehetünk mindannyian: a páratlan szépségű

Kisoroszi szigetcsúcs, amely máig őrzi az egykor a Duna mentére jellemző folyómenti fűz-nyár ligeterdőt minden tekintetben.

Még, ha időnként oly drasztikusnak is tűnhet beavatkozásunk, higgyék el, hogy a lehető legjobb cél vezérel bennünket.

Némedy Zoltán okleveles erdőmérnök, természetiörökség-védelmi szakmérnök 

A víz élet és halál kérdése - hangoztatta Áder János köztársasági elnök hétfőn Brazíliavárosban, a Víz Világfórum megnyitóján, 2018. március 19-én, hétfőn.

Brazíliaváros, 2018. március 19. Az asztalnál Áder János köztársasági elnök (j5), Naruhito japán koronaherceg (j6), David A. Granger Guyana elnöke, Benedito Braga, a Víz Világtanács elnöke (j2). MTI Fotó: Bruzák Noémi

    Az ENSZ Vízügyi Elnöki Testület kétéves munkájának eredményét ismertetve a magyar államfő egy Kurt Vonnegut-idézetet átalakítva írta le a helyzetet:

"Úgy tékozoljuk bolygónk kincseit, a levegőt és a vizet, mintha nem lenne holnap."

    Emlékeztetett: az ENSZ főtitkára és a Világbank elnöke két évvel ezelőtt kért fel 12 politikust, hogy tegyenek javaslatokat, miként lehet a vízre vonatkozó fenntartható fejlődési célt elérni.

    Áder János a jelentés üzeneteit sorolva kiemelte: a víz élet és halál kérdése.

"Nem vehetjük adottnak, hogy van elég vizünk; a vízválság nem a jövő, hanem a jelen; ha a vizes fenntarthatósági cél elérésében nem leszünk sikeresek, akkor a további célok elérése is reménytelenné válik; hogy ezt elkerüljük, meg kell változtatni gondolkodásmódunkat"

- folytatta a felsorolást a köztársasági elnök.

    Az adatok drámai képet mutatnak - fogalmazott az államfő, kifejtve: ötből két ember a Földön már napjainkban is vízhiányos régióban él. Emellett 2,1 milliárd ember kénytelen szennyezett vizet fogyasztani, 4,5 milliárd ember - az emberiség kétharmada - szennyvizének kezelése nem megoldott. A szennyvíz 80 százaléka napjainkban is tisztítatlanul kerül vissza a természetbe. Az 1990 óta bekövetkezett ezer legpusztítóbb természeti katasztrófa 90 százaléka vízzel összefüggő volt - hangsúlyozta.

    Hozzátette, a 2050-re vonatkozó prognózisok "még riasztóbb" képet mutatnak. Ekkorra az emberiség fele vízhiányos területen él majd, az elsivatagosodás 1 milliárd ember életét nehezíti meg, s a vízzel összefüggő katasztrófák száma, mértéke és az okozott kár drámaian nőni fog.

    A jelentés legfontosabb és egyben legolcsóbb javaslataként a megelőzést emelte ki az államfő, hozzátéve:

minden vízforrást - folyók, tavak, vízgyűjtők - meg kell védeni a szennyezéstől.

    Emellett meg kell érteni: mi a víz szerepe, "a víz valódi értéke" egy fenntartható világ létrehozásában. A víz használatára vonatkozó döntéseknél integrált rendszerek kialakítására kell törekedni, s mielőbb át kell térni a tudományos tényekre alapozott vízgazdálkodásra - tette hozzá.

    Kitért arra is, hogy a határon átnyúló vízkészletekkel való gazdálkodás közös felelősséggel jár. Felhívta a figyelmet arra, hogy az emberiség 40 százaléka osztott vízgyűjtő területen él. Elengedhetetlen, hogy a közös folyókat, tavakat használó országok mielőbb megállapodjanak a közös vízhasználatról, a szennyezés megelőzéséről és létrehozzák a végrehajtáshoz szükséges intézményi feltételeket. Mindez a regionális konfliktusok elkerülésének is előfeltétele - szögezte le az államfő.

    Áder János arról is szól, hogy a víz a gazdaság "hajtóereje". Ha "jól gazdálkodunk vele, hosszú távon is a jólétet gyarapítja", rossz döntésekkel viszont növekedés helyett 2050-re a világ különböző régióiban akár mínusz 14 százalékos GDP-veszteséggel is számolni lehet.

    Egy "vízbiztos világ" kialakításához jelentősen fejleszteni kell az infrastruktúrát is - mondta az államfő, aki szerint ehhez jobb megoldás a "mérnöki" és a "zöld" infrastruktúra ötvözése.

    A vizet használó vállalatoknak és a tevékenységüket finanszírozó bankoknak fel kell tárniuk, hogy beruházásaik milyen hatással vannak a vízkészletekre. Továbbá az eredményes megelőzés és a hatékony védekezés új pénzügyi konstrukciókat is kíván.

    A testület javaslata szerint öt éven belül meg kell duplázni a vízügyi befektetéseket, majd ezt mintegy évi 600 milliárd dolláros szintre kellene tovább emelni. Ilyen mértékű tőkebevonás csak akkor lehetséges, ha jelentősen javítják a víz- és szennyvízgazdálkodást végző cégek működését, a szektor szabályozását és az innovációk befogadásának feltételeit - mondta.

    Kulcskérdésnek nevezte a víz hatékony felhasználását Áder János. Megjegyezte, a legkülönbözőbb iparágak, a bányászattól a textiliparig rengeteg vizet igényelnek. Ezért olyan innovációkra van szükség, amelyek a vízfelhasználás hatékonyságát növelik, a szennyezést pedig minimálisra csökkentik - tette hozzá. Itt azt is elmondta, hogy a legnagyobb vízfelhasználó a mezőgazdaság. Megjegyezte, nincs technológiai akadálya annak, hogy az agrár vízhasználat hatékonyságát akár 2-3-szorosára emeljék. Hatékonyabb öntözési technológiák nélkül ugyanis számos országban belátható időn belül kimerülnek a kutak, s a növénytermesztés ellehetetlenül.

    Az államfő kitért arra is, hogy

2050-re a Föld lakóinak háromnegyede városlakó lesz. Így "a fenntarthatósági fordulat sikere" jórészt a városokban fog eldőlni.

A soha nem látott mértékű urbanizáció a vízellátás és a szennyvízkezelés szempontjából teljesen új technológiákat, decentralizált megoldásokat kíván. A körforgásos gazdaság elképzelhetetlen a víz városokon belüli újrahasznosítása nélkül - fejtette ki a köztársasági elnök.

    A Vízügyi Elnöki Testület szerint mindezen célok eléréséhez nélkülözhetetlen nemzetközi intézmények működésének javítása is - mutatott rá Áder János.

    Úgy fogalmazott: a víz drámáját eddig félvállról vette a világ, a közös cselekvés azonban nem halogatható tovább

MTI

Nincs több elvesztegetni való időnk. Cselekednünk kell, méghozzá közösen, kinek-kinek a maga felelőssége szerint – figyelmeztetnek a Vízügyi Elnöki Testület (VET) tagjai. Az ENSZ és a Világbank felkérésére létrejött testület március 14-én nyilvánosságra hozott, „Minden csepp számít” című vízügyi cselekvési programjának benyújtását követően nyílt levélben fordult a világ valamennyi kormányzatához. A felhívás szövegét teljes terjedelmében közöljük.

A Vízügyi elnöki testület világ vezetőihez intézett felhívása

A világ globális vízválsággal néz szembe. A vízkincsen keresztül bontakozik ki az egyik legnagyobb veszély, amely a gazdasági fejlődést, a szegénység visszaszorítását, a békét, a biztonságot és a fenntartható fejlődést fenyegeti.

A közelítő válságot a tiszta vízhez és szanitációhoz való hozzáférés hiánya, a világ népességének növekedése, a szennyezés, az ökoszisztémák hanyatlása és a klímaváltozás hatásai együttesen okozzák.

A Vízügyi Elnöki Testület a vízügyi cselekvés új programjára tesz javaslatot, amely a közelítő válságjelenségeket lehetőségekké formálja át. Így is lesz, ha elérjük, hogy minden csepp számítson.

Sürgősen szemléletet kell váltanunk: újra kell gondolnunk, megértjük-e, értékeljük-e, és helyesen gazdálkodunk-e vízkincsünkkel? Az együttműködési módokat és formákat meg kell változtatnunk, hogy sikerre vigyük az Agenda 2030 program vízügyi szempontból is biztonságos világot kitűző céljait.

Újra kell értelmezni azokat az értékeket, amelyeket a víz kínál a gazdaságainknak, kultúránknak, társadalmainknak és a környezetünknek. A vízkészleteinket úgy kell felhasználnunk, hogy az a legnagyobb haszonnal járjon a társadalmaink számára. Ebben a kincses kosárban van a tiszta ivóvíz, az élelmiszer előállítása, az energiatermelés és mindazok az értékek, amelyeket az egészséges folyók, tavak, vízbázisok és vizes élőhelyek állítanak elő.

A vízgazdálkodási, a vízellátási és szanitációs szolgáltatások piaca, valamint a természeti katasztrófák elleni védelem akkor vonzza a befektetéseket, ha világos politikai szándék, országos és helyi szinten átlátható szabályozás és innovatív szemlélet jellemzi a működésünket. A következő öt évben legalább meg kell dupláznunk a vizes infrastruktúrába irányuló befektetéseinket. A politikáinkat e célt szem előtt tartva kell alakítanunk.

A szemléletváltás nem könnyű, de nincs más választásunk. Haladéktalan, már ma lépésekkel számoló cselekvésre szólítjuk az állam- és kormányfőtársainkat.

Ösztönözzék az egész kormányzat erejét megmozdító, integrált problémaértelmezésre alapozott együttműködést.

Olyan megközelítést javaslunk, amelyben mindenkinek van szerepe és feladata: a gazdasági ágazatoknak, mint például a mezőgazdaságnak, és vezetőknek, mint például a polgármestereknek és a vállalati igazgatóknak. A siker érdekében új együttműködési lehetőségeket és munkamódszereket kell kimunkálni.

A kormányzatoknak együtt kell működniük a helyi közösségekkel, az üzleti és a tudományos szférával.

A határon átnyúló folyóvölgyeken és vízbázisokon osztozó országoknak olyan gyümölcsöző módon kell együttműködniük, hogy a célok és eredmények minden érintett fél számára elfogadhatóak legyenek. 

Egyénekként is felelősséggel tartozunk. Mindannyiunk kötelessége, hogy megbecsüljük a vízkincset, használjuk okosan, előzzük meg a pazarlást és a szennyezést, és másokat is helyes irányba fordítsunk.

A jelentésünk cselekvésre szólító programja és ajánlásaink építenek erre a szemléletre és azokra a látásmódokra, amelyeket a világ különböző sarkaiból érkező vezetőkként összekapcsoltunk. A rövidfilmünk pedig azt villantja fel, hogy a világ miként adhat hatékony választ az előttünk tornyosuló, létfontosságú kérdésekre.

A víz a fenntartható fejlődésért 2018–28 – nemzetközi cselekvés évtizede 2018. március 22-én indul. Kérjük Önt, csatlakozzon hozzánk, és együtt lépjünk fel az évtized keretében a víz megbecsüléséért, és együtt keressük a vízügyi problémák megoldását.

Bárki is legyen Ön, bármivel foglalkozzék, bárhol éljen, mindannyiunk közös felelőssége a víz jövőjének megváltoztatása.

Minden csepp számít. Eljött a cselekvés ideje.

Mauritius (Társelnök) – Ameenah Gurib-Fakim, Mauritius elnöke

Mexikó (Társelnök) – Enrique Peña Nieto, Mexikó elnöke

Ausztrália – Malcolm Turnbull, Ausztrália miniszterelnöke

Banglades – Sheikh Hasina, Banglades miniszterelnöke

Magyarország – Áder János, Magyarország köztársasági elnöke

Jordánia – Hani Mulki, Jordánia miniszterelnöke

Hollandia – Mark Rutte, Hollandia miniszterelnöke

Peru – Pedro Pablo Kuczynski Godard, Peru elnöke

Dél-Afrika – H. E. Mr. Cyril Ramaphosa, Dél-Afrika elnöke

Szenegál – Macky Sall, Szenegál elnöke

Tadzsikisztán – Emomali Rahmon, Tadzsikisztán elnöke

Különleges tanácsadó – Han Seung-soo, Dél-Korea korábbi miniszterelnöke

Forrás: Élő Bolygónk