Tiszavirágok (Palingenia longicauda) párzása zajlik a Tiszán, Nagykörű közelében. A legnagyobb termetű kérészfajunk a tiszavirág, természetvédelmi értéke egyedenként tízezer forint. A kérész napjainkra csak a Tiszán, illetve egy-két mellékfolyóján - főként a Kőrösön - lelhető fel. A dunavirág (Ephoron virgo) a kérészek rendjébe tartozó rovar, akárcsak az ismertebb tiszavirág, amelynél azonban jóval kisebb méretű, mintegy három centiméteres. Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 forint.

Tiszavirágok (Palingenia longicauda) násztánca a Tiszán, Nagykörű közelében 2017. június 18-án. MTI Fotó: Bugány János

A dunavirág csak tiszta, oxigéndús vízben tud kifejlődni, emiatt a Dunán mintegy negyven évig nem rajzottak a vízszennyezés miatt, egészen 2012-ig, amikor újra tömegesen jelentek meg. Augusztus végén, szeptemberben rajzanak, este fél kilenc és tíz óra között, hagyományosan a folyóról visszaverődő fényt követve. Nem szokatlan egy helyen a 10-11 rajzás sem, míg a tiszavirág kétszer-háromszor rajzik. A nőstények a folyó sodrásával ellentétes irányban úgynevezett „kompenzációs repülést” hajtanak végre, végkimerülésig repülnek, majd a folyóba petéznek és elpusztulnak. A hímek a párzás után a felszínen pusztulnak el. A fényszennyezés a dunavirág millióinak petézés előtti pusztulását okozza, mivel a mesterséges fények a repülő nőstényeket magukhoz vonzzák, így azok a parton pusztulnak el.

forrás: MTI, wikipedia