Elkészült az Eurovelo 6 kerékpáros útvonal Visegrád-Dömös településhatár – Szentendre közötti szakaszának létesítésére vonatkozó környezeti hatásvizsgálata. Az üggyel kapcsolatban közmeghallgatás tart a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala

Időpont: 2019. május 6. 14 óra

Helyszín: Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal Díszterem

                2000 Szentendre, Városház tér 3.

Az alábbiakban kivonatokat közlünk az Akusztika Mérnöki Iroda 407 oldalas tanulmányából. A tanulmány innen tölthető le 

A híd terveket a SPECIÁLTERV Építőmérnöki Kft. készítette

 8. melléklet: Hídtervek Kisoroszi – Dunabogdány összekötésére (HÍD-I, HÍD II és HÍD-III elhelyezési változatra vonatkozó szakaszjelöléssel) három változatban

3.4 Kisorosz-Dunabogdány szakasz (Kisoroszi hídhelyek)

A hídhelyszínek vizsgálati szempontjai:

• Közlekedés, városszerkezetbe illesztés
• Hajózási körülmények, előírások
• Vízügyi körülmények, előírások
• Felszín alatti vízbázis védelem
• Híd pályaszintek és terepszintek viszonya

3.4.1 HÍD-1 helyszín

A helyszín Kisoroszi, Rév utca vonalában; Szentendrei-Duna-ág 29+940 fkm-nél találhatóA Duna-híd Kisoroszi felőli hídrámpája a Rév utcába érne le. Ez az utca közlekedése szempontjából kedvezőtlen, mivel az utcában lévő ingatlanok kiszolgálása ellehetetlenül. A gyalogos-kerékpáros híd létesítése miatt a jelenleg üzemelő rév megszüntetése indokolt.

3.4.2 HÍD-2 helyszín

A helyszín a 487/2 hrsz-ú Kisoroszi közigazgatási területén lévő ingatlan vonalában, Szentendrei-Duna-ág 29+840 fkm-nél található A Duna-híd Kisoroszi felőli hídrámpája az önkormányzat tulajdonában lévő 487/2 hrsz-ú ingatlan területére érne le. Az ingatlanon kialakított kerékpárforgalmi nyomvonal kapcsolódna Kisoroszi Széchenyi utcai kerékpárforgalmi nyomvonalához. A gyalogos-kerékpáros híd létesítése miatt a jelenleg üzemelő rév megszüntetése indokolt. A Duna jobb partján a híd Dunabogdány közigazgatási területére érne le az Áprily Lajos völgyből kijövő patak térségébe.

3.4.3 HÍD-3 helyszín

A helyszín a Hajós utca, Szentendrei-Duna-ág 29+350 fkm-nél található.Kisoroszi közigazgatási területén a Hajós utca vonalában érne le a hídrámpa. E változatnál a kisoroszi kerékpárforgalmi nyomvonal-szakasza a települést lényegében elkerülné. Ez a település közlekedési és gazdasági érdekszempontjai miatt nem szerencsés.

Dunabogdány - Kisoroszi hídhelyek

I. változat: Kisoroszi, Rév utca vonalában (29+940 fkm),

II. változat: Kisoroszi 487/2 hrsz. ingatlan vonalában (29+840 fkm)

III.  változat: Kisoroszi, Hajós utca vonalában (29+350 fkm).

Összefoglaló

A NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpáros útvonal Dömös és Szentendre közti szakaszára előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be az illetékes környezetvédelmi hatósághoz, Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályára, melyet a hatóság főleg táj- és természetvédelmi okokra hivatkozva elutasított és környezeti hatástanulmány elkészítését írta elő.

A tanulmány elkészítése során a vizsgált területen több nyomvonal változat lehetséges létesítését vizsgáltuk meg környezet- és természetvédelmi szempontok alapján.

A vizsgálatok alapján összefoglalóan az alábbiakat mondhatjuk el a nyomvonalak valamint a hídhelyek tekintetébe.

Levegőtisztaság-védelem: Beruházás levegőtisztaság védelem tekintetében környezetvédelmi érdekeket nem sért. Építés időszakában az építés következtében időszakos mértékben a levegő minősége az építési terület környezetében. Üzemelés során légszennyezettség növekedésével nem kell számolni.

Zajvédelem: Beruházás zajvédelem tekintetében környezetvédelmi érdekeket nem sért. Építés során az építési terület környezetében zajkibocsátás növekedésével kell számolni. Üzemelés során a kerékpárúttal kapcsolatban többlet zajkibocsátással nem kell számolni.

Talajvédelem: A beruházás a nyomvonal által érintett terület esetében (ahol építési tevékenység fog folyni) ott a talaj véglegesen sérülni fog. Építés ideje alatt normál üzemmenet tekintetben talajszennyezettségével nem kell számolni. Környezetvédelem tekintetében a tervezett létesítmény megvalósítható.

Vízvédelem: A tervezett beruházással összefüggésben vízvédelem tekintetben az árvízvédelmi és vízbázisvédelmi kérdéseket jártuk körbe. A tervezés során az egyes építményeket árvízvédelmi szempontból a MÁSZ-hez igazították (hidak) illetve a meglévő építmények magassági szintjeihez. A 6.2.4 fejezetben bemutatásra kerültek azok a szakaszok, amelyek a nagy vízi mederkezelési terv alapján érintettek.

Vízbázis védelem tekintetében a megvizsgálásra került az egyes szakaszok valamint a hídhelyek vízbázis védelmi védőterületi érintettség. Azokon a szakaszokon melyeken belső védőterületet érint az útszakasz, ott a jogszabályi építési tiltás miatt kerékpár út megvalósulása jelenleg nem megvalósítható (D-6, D-8, P-7, P-9, SZM-9, SZM-13, SZM-14). Hídhelyek tekintetében a Szentendrénél a hídhelyek vízbázis belső védőterületet érintenek (Kivétel a Szentendre Határcsárda). Ezeken a helyeken jelenleg híd építése jogszabályi tiltás miatt nem lehetséges. A tanulmányban kifejtésre került hogy bizonyos műszaki és hatósági eljárások és engedélyezések következtében ezen tiltásokat fel lehet oldani (6.4 fejezet), viszont ezen engedélyezések tervezési feladatok rendkívül hosszadalmasok és költségigényesek. Ezzel összefüggésben egyeztetések történtek az engedélyessel. Mivel a területen kis területi igényű beavatkozás történne ezért várhatóan a felszín alatti áramlási viszonyokban jelentős változások melyek a vízbázisra negatív hatással járnának nem valószínűsíthetőek.

Építési fázisban normál üzemmenet mellett a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége nem romlik.

Üzemeltetés során kerékpáros használatból a felszín alatti vizek nem veszélyeztetettek.

Tájvédelem: A tervezett, új kerékpárút-szakasz részben védett természeti területen és NATURA 2000 területen valósul meg. A területigénybevétel érinti az országos ökológiai hálózat területét is. A tervezett nyomvonal egyedi tájértéket nem veszélyeztet. A tervezett nyomvonal követi a terepadottságok vonalvezetését, többnyire a meglévő nyomvonalas létesítmény (műutak) mellett fog húzódni. A tervezett kerékpárút csak a szükséges mértékű zöldfelületi igénybevétellel fog megépülni.

Természetvédelem: A Részletes Környezeti Hatásvizsgálat Élővilág-védelmi fejezete az Eurovelo 6 kerékpáros útvonal Dömös – Szentendre szakasz fejlesztésével érintett területeken végzett botanikai-zoológia és természetvédelmi kutatási eredményeket, ill. az eredmények kapcsán kialakított szakértői véleményeket, javaslatokat tartalmazza. A hatásvizsgálati dokumentáció készítésének célja a tervezett fejlesztés által érintett terület természeti értékeinek feltérképezése, a természeti értékekre gyakorolt hatások meghatározása és a fennmaradásuk, megőrzésük érdekében hatáscsökkentő, kármérséklő intézkedések, javaslatok megfogalmazásain romlik kis A tervezett fejlesztés egyes rész szakaszai közvetlenül érintik a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét, érintik és határosak a Pilis és Visegrádi-hegység (HUDI20039), a Szigeti homokok (HUDI20047). Duna és ártere (HUDI20034) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési, valamint a Börzsöny és Visegrádi-hegység (HUDI10002) különleges madárvédelmi területtel, továbbá az Országos Ökológiai Hálózat (Nemzeti Ökológiai Hálózat) különböző övezeti besorolásba tartozó területeivel.

Az élővilágvédelmi felmérésre valamennyi nyomvonal változat esetében 2018. május és október hónapok közötti időszakban került sor. A felmérés során azonban alaposabb vizsgálatokra, élőhely térkép készítésre elsősorban a természetvédelmi szempontból érintett szakaszok esetében került sor.

A vizsgálat a rovar-, kétéltű-, hüllő-, madár és emlősfajok jelenlét-hiány kimutatására, érintett állománynagyságok felmérésére irányult. A mintavételi helyek úgy kerültek kijelölésre, hogy az a kerékpárút tervezett nyomvonala által érintett, vagy környezetébe eső legértékesebb élőhelyekre, pl. a Duna menti puhafás fűz-nyár ártéri erdő foltok, vagy a homoki gyepfoltok területére essenek. Továbbá a várható természetvédelmi hatások pontosabb megítéléséhez, értékeléséhez a Duna-Ipoly Nemzeti Park rendelkezésre bocsájtotta az Igazgatóság Biotikai Adatbázisából a tervezési szakasz környezetében előforduló védett, vagy védendő faj adatokat.

Az élőhely térképezés eredményeként megállapítható, hogy a tárgyi tervezési szakaszok a visegrádi-dunabogdányi szakaszon többé-kevésbé közvetlenül a 11. sz. főúttal párhuzamosan, túlnyomórészt a meglévő kerékpárút, műút, vagy földút nyomvonalán haladnak. Rövidebb, új kiépítésű szakaszon a műút melletti jellegtelen üde gyepet érintik (elkerülve a jelölő élőhelyként nyilvántartott keskeny fűz-nyár ártéri erdősávot). Dunabogdány és Kisoroszi között a híd kialakítás kapcsán azonban elkerülhetetlen a Natura 2000 jelölő élőhely, a 91E0 kódjelű fűz-nyár ártéri erdő hídváltozatonként eltérő mértékű érintése. Kisoroszi és Tahitótfalu közötti szakaszon a tervezett változatok a 1113. jelű úttal párhuzamosan, közvetlenül az út mellett haladnak. Ez esetben is a leggondosabb tervezés mellett szintén elkerülhetetlen egyes rövidebb szakaszokon Natura 2000 terület és egyben a kiemelt jelentőségű jelölő élőhely, a 6260 kódjelű homoki gyepek érintése. Az érintettség mértéke mind a jelölő élőhely, mind az országos és közösségi jelentőségű védett fajok száma, állomány nagysága tekintetében változatonként eltérő. A terepi felmérések egyértelműen a 1113. jelű út északi oldalán vezetett változat esetében mutatnak lényegesen kisebb mértékű károkozást. Ennek mértéke pedig az Útügyi Műszaki Előírásoktól való eltéréssel tovább csökkenthető. Tahitótfalu – Pócsmegyer – Szigetmonostor között a változatok a meglévő műút, földút hálózat, vagy az árvízvédelmi töltés nyomvonalát követik. Az egyes változatok egészen a Szigetmonostor – Szentendre között kialakítandó híd változatokig természetvédelmi szempontból kevésbé problémás élőhelyeket érintenek. A tervezési szakaszok antropogén hatással különböző mértékben érintett, de alapvetően jellegtelen üde, vagy félszáraz gyepsávokat, kisebb szakaszon akác dominálta telepített, vagy spontán eredetű fasort, nem őshonos fafajok spontán állományait érintik. Az árvízvédelmi töltés mentett oldalára eső szakaszok is többnyire a meglévő földutak mellett, rendszeresen taposott gyepen haladnak. Ezen a szakaszon a tervezett fejlesztés nyomán hazai védett vagy közösségi jelentőségű faj, állományának pusztulása csak minimális mértékben következik be. A dunai hídváltozatok esetében szintén elkerülhetetlen a Natura 2000 jelölő élőhelyként is nyilvántartott 91E0 kódjelű fűz-nyár ártéri erdő hídváltozatonként eltérő mértékű érintése.

A hatásterület környezetében a felmérések során számos védett állat- és növényfaj előfordulását sikerült kimutatni. Az egyes állatcsoportok esetében általánosan elmondható, hogy a hatásterületen a tágtűrésű, zavarást jól toleráló taxonok mellett a speciális élőhely-kínálatnak és a jelenlegi zavartalanságnak köszönhetően számos ritka, értékes fajok is megtalálható. Az élőhelyekhez hasonlóan az egyes változatok esetében azonban eltérő mértékű a védett fajok számának, állományának érintettsége. Ennek mértékét, hatását változatonként értékelve a hatásvizsgálati dokumentáció részletesen tartalmazza.

Általánosságban elmondható, hogy a tervezési terület közvetlen hatásterületén – a dunai hídkeresztezések kivételével – az antropogén eredetű zavarás szintje a folyamatos közúti forgalomból fakadóan jelentős. A kivitelezés során a zavarás növekedése időleges időlegesen megnövekszik. A zavaró hatással leginkább a madarak és a vadállomány esetében kell számolni veszélyforrásként. Az ízeltlábúak, kétéltűek, hüllők esetében a zavarás negatív szerepe csekély. A kerékpáros forgalom megjelenése, a kerékpárút későbbi rendszeres üzemelés során egyenletes terhelés várható, ahol már nem kell számolni az építésből eredő időszakos zavaró hatásokkal. A kerékpáros forgalom megjelenése pedig nem jár olyan jelentős mértékű zaj- és rezgésterheléssel, hogy emiatt további elvándorlások következnének be.

Országhatáron átnyúló hatásokkal nem kell számolni.