Megkezdték a települések a helyi klímastratégia kidolgozását, a megfogalmazott célok eléréséhez uniós forrásra is lehet pályázni - mondta Fegyveres-Fiskál Gábor, a Dipol Humánpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója szombaton az M1 aktuális csatorna délelőtti műsorában.

Fotó: Hegymegi Kiss Áron

Elmondása szerint a stratégia elkészítése azért szükséges, mert a klímaváltozással együtt kell élni, ahhoz alkalmazkodni kell

Eddig megyei szinten készültek ilyen tervek, most a települések kezdték el a dokumentáció összeállítását.

A stratégiának tartalmaznia kell a természeti, gazdasági, társadalmi adatokat, veszélyeztetettséget, üvegházhatású gázokat kibocsátó szervezetek felsorolását, és lehetőségeket is fel kell vázolni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.

Fegyveres-Fiskál Gábor elmondása szerint a leírás mellett elemzést kell készíteni a feladatokról, jövőképet, célokat kell megfogalmazni, ehhez feladatokat, embereket, és forrást kell rendelni.

Közölte továbbá, hogy a

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében 20 millió forintig lehet majd pályázni a feladatok végrehajtásának támogatására, a dokumentáció még ebben az évben megjelenik,

először a megyei jogú városok és Budapest kerületei által beadott pályázatokat bírálják el.

MTI

A református egyháznak még ma is adóssága van Ravasz László református püspökkel szemben, de talán még több a magyar szellemi és közéletnek - fogalmazott az emberi erőforrások minisztere pénteken (2017. október 27-én) Leányfalun.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond a reformáció 500. és Ravasz László református püspök születésének 135. évfordulója tiszteletére rendezett kiállítás megnyitóján a leányfalui Sorg-villában 2017. október 27-én. MTI Fotó: Kovács Attila

Balog Zoltán a Ravasz László születésének 135. és a reformáció 500. évfordulójának tiszteletére rendezett kiállítás megnyitóján azt mondta, a református közéletiség része Magyarország politikatörténetének, de általános kultúrtörténetének és szellemi-lelki történetének is, amelyből nemcsak tanulni lehet, de "kötelességünk, hogy a magunk szerény képességeivel ezt folytatni tudjuk".

A miniszter kiemelte:

Ravasz László az egyik legfontosabb magyar református személyisége a 20. századnak. Legfőbb mondanivalója mindig az volt, hogy az élet egyik nagy célja "a világ zűrzavarain felülemelkedő keresztyén jóság".

Egyik prédikációjában arról beszélt, hogy az élet a maga egészében "becsületügy"; "nem szabad elvetni, nem szabad elprédálni, nem szabad eladni vagy eldobni".

Balog Zoltán szólt arról is, hogy

Ravasz László a magyar reformátusoknak a határok fölötti egységét nemcsak kifejezte, hanem őrizte, képviselte és erősítette is.

Trianon után képes volt megtalálni az új küldetést, a megmaradás útjait. Életében mindenkor jelen volt a keresztyén ember felelősségtudata Isten és ember előtt, és emellett egy erős kálvinista tudat.

 A miniszter idézte Makkai Sándor írót, református püspököt, aki azt mondta: a lelki egyház "kötelezett, de képes is arra, hogy a politikai nemzetből lelki nemzetet neveljen". A nemzet lelki és szellemi közösség is, az egyház feladata, hogy így szolgálja a közösséget, és ez lett Ravasz László programja is Trianon után - tette hozzá.

Boross Péter volt miniszterelnök emlékező beszédében egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy "a sokat vállaló, magyar lélekkel hadakozó, aztán elnémított személy körül nagyon csendes a levegő". A volt miniszterelnök szerint nem sokat okítják a mai nemzedéket arra, hogy milyen nagyszerű elődei voltak az elmúlt évtizedekben. A reformáció 500. évfordulója és az ahhoz kapcsolódó programok ezért fontosak - mutatott rá. Beszélt arról is, hogy az első minden magyar számára a megmaradás parancsa. Ravasz László szavaira utalva úgy fogalmazott, hogy a magyarság tény, érték és küldetés. Hozzátette, a legfontosabb dolog a nemzet egységbe tömörülése, s a legnagyobbak, akik közé Ravasz László is tartozott, az utolsó erejükkel is védelmezték azt az eszményt, "melynek végső kicsúcsosodása csak az lehet: magyarként megmaradni mindenáron".

 A Sorg-villában látható kiállítás Ravasz László (1882-1975) leszármazottainak szakmai vezetésével, aktív közreműködésével készült. A tárlat kurátorai a püspök unokái, dédunokája: Bibó Borbála, Szacsvay Éva és Tegzes Orsolya.

Az életutat bemutató kiállítással magyarországi és határon túli magyarlakta települések művelődési intézményeibe, egyházi iskolákba, cserkészotthonokba kívánnak eljutni.

MTI

Berkes Antal, a manchesteri egyetem fiatal oktatója kapta idén Herczegh Géza Nemzetközi Jogi Emlékérmet és Ösztöndíjat a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

Herczegh Géza három unokájával, Borival, Orsival és Andrissal 1993-ban, forrás: http://herczeghanita.keh.hu

Sonnevend Pál, az ELTE nemzetközi jogi tanszékének vezetője laudációjában úgy fogalmazott, Berkes Antal angol és francia nyelven is elkészített, 800 oldalas értekezése az elmúlt évek erős mezőnyében is kiemelkedik.

Hangsúlyozta, a díjazott dolgozat azzal foglakozik, hogy az emberi jogokat mennyire lehet érvényre juttatni azokban a krízisövezetekben, amelyeket egyetlen állam sem tud hatékonyan ellenőrizni.

Ez a téma azért is nagyon aktuális mert, például a menekülthullámok is a háborús-, illetve polgárháborús övezetek egyik következményei - tette hozzá Sonnevend Pál, megjegyezve azt is, hogy Berkes Antal biztosan öregbíteni tudja majd a magyar nemzetközi jogtudomány hírnevét, és jó követője lesz Herczegh Gézának.  Berkes Antal külföldi elfoglaltsága miatt nem tudta személyesen átvenni a díjat.

Kovács Péter, a Nemzetközi Büntetőbíróság bírája a hágai testület esélyeiről és kihívásairól tartott előadásában elmondta, az Obama-adminisztráció alatt jó együttműködés alakult ki az Egyesült Államok és a bíróság között, amelynek ugyanakkor még mindig nehéz dolga van azokban az esetekben, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem kényszeríti ki a szervezet fennhatóságát el nem ismerő országok részvételét az eljárásokban.

A rendezvényen jelen volt Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, aki a díj névadójának, Herczegh Géza jogtudósnak a lánya.

A Herczegh Géza hozzátartozói által létrehozott alapítvány emlékérem és ösztöndíj adományozásával kívánja elismerni és támogatni azokat a fiatal kutatókat, akik nemzetközi jogi témakörben elmélyült munkát végeznek. Herczegh Géza (1928-2010) 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja, 1990-1993 között az Alkotmánybíróság elnökhelyettese volt, majd a hágai Nemzetközi Bíróság tagjává választották, ahol 2003-ig tevékenykedett. Fő kutatási területe a nemzetközi jog, illetve annak kapcsolata az alkotmánybíráskodással és az európai közösségi joggal, a nemzetközi bíráskodás, az emberi jogok nemzetközi érvényesülése, a nemzeti kisebbségek védelme, a humanitárius jog nemzetközi fejlődése és a diplomáciatörténet. MTI

A drónnal készült felvételen a Dunakanyar látképe Visegrád felől 2017. október 26-án. 25 éve, 1992. október 25-én terelték a Dunát csehszlovák területre 40 kilométer hosszan a bősi erőmű sikeres próbaüzemét követően.

MTI Fotó: Ruzsa István

Novembertől egy új, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező szakember fogja vezetni, a 2004 óta családi vállalkozásként működő Rácz fogadót és az éttermet Kisorosziban. A településen élő Balla Máté - az üzemeltető cég ügyvezetője - a Kisoroszi Online-nak elmondta, hogy a környéken lévő gazdálkodóktól tervezik beszerezni az étterem működéséhez szükséges alapanyagokat. Lapunknak kifejtette, hogy az étlapon eddig is szereplő ételek mellett, új választékot is szeretnének kialakítani. Balla Máté elmondta, hogy szeretnénk, ha a Kisoroszi emberek a törzsvendégek közé tartoznának, ezért novemberben vendégül látják a falu lakóit.

Balla Máté

- Évek óta a családjával Kisorosziban él, mivel foglakozott mielőtt elvállalta a Rácz Fogadó vezetését?

- Amióta az eszemet tudom, a vendéglátással foglalkozom. Poharasként kezdtem el dolgozni úgy, hogy semmi tapasztalatom nem volt, csak figyeltem és próbáltam megfelelni az elvárásoknak. Később voltam pultfőnök, főpincér, vadászházvezető. Évek óta a Magyarország legnagyobb fesztiváljain (budapesti Sziget Fesztivál, a soproni Volt Fesztivál – a szerk.) nyújtunk catering szolgáltatást ahol világsztárok ellátása a feladatunk. Szerencsére az utóbbi tizenöt évben, amióta a szakmában vagyok, nagyon sok olyan helyen megfordultam, ahol nem csak lehetett, hanem kellett is fejlődni. Sok kiváló munkatársam és főnököm volt, akiktől azt is meg lehetett tanulni, hogy mitől működik jól egy vendéglátó egység, és ami talán még fontosabb, az is kiderült számomra, hogy mi az az irány, amerre biztosan nem szabad haladni.

- Ön szerint mitől sikeres egy vendéglátóhely, mi a titok?

- A vendéglátás szerintem bizonyos szempontból nagyon egyszerű, de gyönyörű szakma.

Vendégül látni valakit nekem olyan, mintha bejönne a házamba, leülne az asztalhoz az étkezőben. Ez egy óriási megtiszteltetés,

amit nagyon komolyan kell venni! Ha vendég teljesen önszántából a kezünkbe adja a szabadidejét, akár valamilyen jeles családi esemény, ünnepi alkalom lebonyolítását, mert reméli, hogy a lehető legjobban fogunk vele gazdálkodni. Mindent el fogok követni azért, hogy ezzel a szellemiséggel „átitassam” a fogadót.

Kisoroszi, Rácz Fogadó Étterem

- Miért döntött úgy, hogy az idejét és energiáját a Rácz Fogadó vezetésére áldozza?

- Kisoroszi nem lehet elég hálás idősebb Rácz Lajosnak, aki a fogadót megépítette. 2004 előtt nem volt a faluban színvonalas fogadó és étterem. Lajos bácsi Kisorosziban született és a gyermekkorát a faluban élte, ezer szállal kötődik ma is a településhez. Mikor felmerült, hogy családi vállalkozásként már nem üzemeltetik tovább a fogadót és az éttermet nem sokat gondolkodtunk. Megpróbálunk élni a lehetőséggel.

Szakmailag igen izgalmas a feladat az, hogy a hagyományokat megtartva egy hatékony és a mai igényeknek megfelelő vendéglátóhelyet hozzunk létre.

Fontos szempont volt a döntésnél az is, hogy a feleségemmel, (Szily Borbálával – a szerk.) és két kislányommal itt élek Kisorosziban, nekem ez lett az otthonom. A gyerekek itt járnak óvodába és iskolába, minden, ami fontos, ideköt. Bori szintén foglalkozott vendéglátással. Az ő fő feladata a szobafoglalások és a rendezvények koordinálása lesz, ami nagy precizitást igénylő, komoly dolog. Minden fontos döntést együtt fogunk meghozni, gyakorlatilag együtt fogjuk vezetni a fogadót. Egyébként a faluban él a feleségem testvére is és a szüleiknek is van itt háza. Ha a Kisoroszi táblán innen dolgozom, remélem, én is többet lehetek a családommal.

Bodza, Sára, Bori, Máté

- Kisorosziban nyáron jelentős a turista forgalom van, télen viszont csendes életét éli a falu. Tervezik-e, hogy őszi és téli időszakban programokat szerveznek a Kisorosziban élők közreműködésével?

- Szigetmonostoron évente rendezik meg a Piros Lábas fesztivált, amire büszkék lehetnek a szigetmonostoriak. Nekünk, Kisoroszinak is hasonló programokat kellene csinálni, reméljük, hogy az ötleteink meghallgatásra találnak az önkormányzatnál és lakosoknál is. Jelenleg az elsődleges feladatnak mégis azt tartom, hogy a Rácz Fogadó egy stabil, kiszámítható működéssel képes legyen minél több elégedett vendéget kiszolgálni.

-  Kisorosziban jól megfér egymás mellett a golfpályára igyekvő terepjárós, a Sziget-csúcsra tekerő kerékpáros, az otthonába vagy a nyaralójába hazatérő lakos. Kinek szeretnének szolgáltatni?

- Valóban eltérő szolgáltatási igényeket kell kielégíteni, ami nagy szakmai kihívást jelent. Más a feladat egy meleg nyári hétvégén és más egy csendes őszi napon. Azt szeretnénk, ha a Kisoroszi lakosok és a nyaralók is a törzsvendégeink közé tartoznának, mindenképpen szeretnénk kedvező szolgáltatást nyújtani számukra. Novemberben rendezünk egy baráti beszélgetéssel egybekötött összejövetelt a Kisorosziban élő emberek részére, ahol megismerhetik az éttermi szolgáltatásainkat és kóstolhatnak is az új étlapról.

- Molnár Csaba, Kisoroszi polgármestere a lapunknak adott interjúban kifejtette, fontosnak tartja, hogy az önkormányzat biokertészetet hozzon létre. Honnan szándékoznak beszerezni az ételekhez szükséges alapanyagokat?

- Számunkra nagyon fontos, hogy a fogadó és az étterem működéséhez szükséges alapanyagok közül minél többet Kisorosziból vagy a környékbeli településekről szerezzük be, ezzel is csökkentve tevékenységünk ökológiai lábnyomát. Az is nagyon fontos, hogy ha lehet, minél több helyi lakosnak adjunk munkát. Szurkolunk a polgármester úrnak, hogy sikerüljön minél hamarabb létrehozni az önkormányzati biokertészetet, mi biztos vevők leszünk a terményekre.

Megállapodást szeretnék kötni a helyi gazdálkodókkal, hogy számunkra termeljenek zöldséget, gyümölcsöt. A friss alapanyagokból lehet csak finom ételeket főzni.

Aki hozzánk betér, az biztos lehet abban, hogy amit felszolgálunk neki, az kiváló alapanyagokból készül, és nem terheli indokolatlanul a természetet. Gondolom, annak a vendégnek aki - Natura 2000 védelem alatt lévő- Szentendrei-sziget északi csúcsára kilátogat, ez fontos.

- A Rácz Fogadó és Étterem eddigi szolgáltatásai miben fognak változni?

- Minden eddigi szolgáltatást továbbra is igénybe lehet venni, a kerékpár kölcsönzéstől a szállásig. Az étlapon megmaradnak azok az ételek, amit a vendégeink nagyon szeretnek, és szinte már az étterem védjegyévé váltak, de aki izgalmas, újabb típusú ételeket keres, annak sem fogunk csalódást okozni.

Éber Sándor

A Föld "természeti tőkéjének" felélésétől óvott a köztársasági elnök az Exportfejlesztési Világfórum (WEDF) szerdai (2017. október 25.) budapesti megnyitóján tartott köszöntő beszédében.

Áder János köztársasági elnök beszédet mond az Exportfejlesztési Világfórum (WEDF) megnyitóján a Budapest Kongresszusi Központban 2017. október 25-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

Áder János kijelentette: nem a rendelkezésünkre álló természeti tőke kamatait, hozadékát használjuk, hanem magát a tőkét éljük fel, ezen ideje változtatni, cselekedni kell.

Mára eljutottunk oda, hogy a Földön annyi erőforrást használunk el egy évben, mint amennyit egy több mint másfélszer ekkora bolygó lenne képes újratermelni ugyanennyi idő alatt

- közölte.

A világkereskedelem forgalma 1950 óta harminckétszeresére nőtt, a globális GDP-ből való részesedése 5,5 százalékról 21 százalékra emelkedett. A legtöbb gazdasági kutató pedig ennek a tendenciának a folytatását jelzi előre a következő évtizedekre - mondta az államfő.

Áder János köztársasági elnök beszédet mond az Exportfejlesztési Világfórum (WEDF) megnyitóján a Budapest Kongresszusi Központban 2017. október 25-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

Emlékeztetett: az elmúlt évtizedekben a kereskedelem fő mozgatórugója az elérhető profit nagysága volt, a gazdasági fejlődés modellje pedig a

"kitermeljük, feldolgozzuk, használjuk, eldobjuk"

képletére épült.

A siker az volt, ha ezt a folyamatot minél nagyobb sebességre lehetett kapcsolni - tette hozzá Áder János.

A termelési, kereskedelmi láncban azonban nem számoltuk bele azokat a természeti erőforrásokat, amelyeket "ingyen" vettünk igénybe. Nem számított a légkör terhelése, a víz szennyezése, a biodiverzitás hanyatlása, az emberi egészségre káros tényezők felerősítése - közölte.

Áder János a fejlődés fenntarthatóvá tétele érdekében elkerülhetetlennek nevezte a hajók üzemanyag-fogyasztásának hatékonyabbá tételét, az emisszió csökkentését.

A kereskedelmi áruforgalom 80 százaléka ma hajón történik, amely ugyan a legolcsóbb közlekedési forma, de a környezeti lábnyoma óriási:

a teherhajózás adja a világ szén-dioxid-kibocsátásának 3 százalékát. Ez meghaladja Németország éves kibocsátását, tizenötszöröse Magyarországénak és megegyezik 230 nagyteljesítményű szénerőmű éves emissziójával - mondta az államfő.

Rámutatott: az előrejelzések szerint 2050-re a szén-dioxid-kibocsátásból 17 százalékra emelkedik a hajózás részesedése, amely több, mint az Európai Unió valamennyi tagországának teljes éves kibocsátása.

Ráadásul a hajózás felelős a kén-dioxid-kibocsátás 13 és a nitrogén-oxid-kibocsátás 15 százalékáért - tette hozzá az államfő.

MTI

Kisorosziban, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóját minden évben megünneplik. Molnár Csaba, Kisoroszi polgármestere ünnepi beszédében kifejtette, hogy a múlt század legnagyobb hazugsága a szocializmus volt, bőséget, igazságot ígért, azt állította, hogy véglegesen megoldja az emberek összes problémáját. Ígéreteiből annyit tartott be, hogy száz millió ember problémáját sajnos véglegesen megoldotta…

 Forrás:Néprajzi Múzeum

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ünneplők!

 Az 1956-os forradalom és szabadságharc kiemelkedő jelentőségű Magyarország, de nyugodtan mondhatjuk, a világ történetében is.

Mi vezetett a forradalomhoz? Röviden fogalmazhatunk úgy: a kommunista zsarnokság.

Véget ért a II.világháború, szovjet megszállással hatalomra kerültek a kommunisták. Kevesen voltak, de kezükben voltak a fegyveres testületek, az államvédelmi szervek és az akkori kommunikáció. Ők álltak az egyik oldalon, a másik oldalon pedig a háborút megszenvedő ország, benne sok-sok elhunyt katonával, hadifogolytáborral és az emigrációval. Ennek ellenére talpra állt az ország, és ekkor jött a belügyminiszteri tárcát birtokló kommunisták megszervezésével az elcsalt kék cédulás választás. Megszerezték a hatalmat, megfenyegették az egyházakat, üldöztek mindenkit, aki veszélyt jelentett az ő tejhatalmukra.

Alig kellett 10 év ahhoz, hogy az ország rádöbbenjen a mindenen túlmutató zsarnokságra. A magyar nép 1956. október 23-án ezzel a zsarnoksággal állt szemben, ez ellen a zsarnokság ellen lázadt fel egységesen.

A mostani korban divatos jelentékteleníteni az 56-os eseményeket. Mondják, a forradalom mindenkié. Hogy lehet mindenkié? Amikor az

egyik oldalon félmillió ártatlan ember elhurcolása, megbüntetések, kitelepítések , internáló táborok, kulák listák, koncepciós perek, Ávó-s terror áll, a másik oldalon pedig, azok, akik életüket áldozták a szabadságért.

Hogy lehetne egyenlőségjelet tenni a hős katona és az oroszokat behívók között.

1956-ban egy maréknyi magyar nem csak cselekedett a szabadságért, hanem életét is áldozta érte. A világ leghatalmasabb békéről és szabadságról oly szépen beszélő nemzetei pedig ölbe tett kézzel nézték erőfeszítéseinket, nem avatkoztak közbe, nem jöttek segítségünkre. Ma, október 23-án a szabadság ünnepére kell emlékeznünk. Azokra, akik néhány nap leforgása alatt hétköznapi emberekből, melósokból és fölművelőkből, gyári munkásokból és egyetemistákból hirtelen forradalmárok, mártírok és hősök lettek. Akik felismerték saját történelmi szerepüket, akik annak tudatában fogtak fegyvert, hogy nem a maguk, hanem a nemzet szabadságáért fognak meghalni. Ma már tudjuk, hogy ez a jóslat sokuknak be is teljesedett. Rövid volt ez a forradalom, hiszen a Rákóczi szabadságharc évekig tartott, az 1948-49-es szabadságharc másfél év után ért véget.

1956-ban két hét sem telt el és bekövetkezett november 4.-ének hajnala, amikor a miniszterelnök néhány mondatos rádióbeszéde a nemzeti tragédiát jelentette be.

„ Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt.”

Az orosz páncélosok kíméletlen erőszakkal lőtték a felkelőket, az utcákat halottak borították és már az idegen hatalom zsoldosai járőröztek. 56 azonban olyan mintha csak egyetlen segélykiáltás lenne, egy jajszó, egy sikoltás, amely azután el is hal a magyarokat körülvevő nagy-nagy csendben, hogy azután sokáig csak az orosz tankok lánctalpainak csikorgása, ágyúszó és robbanás zaja hallatszódjék,

mert szüleimtől tudom, hogy hangosan sírni, siratni az elvesztetteket nem lehetett. És következett a nagy csönd síri, néma szorongató, félelemkeltő csönd.

A kommunisták által vezérelt kommunikáció – megjegyzem ebben mindig erősek voltak – konszolidációt sugárzott, a felkelők által levert vörös csillagok rövidesen visszaröppentek a helyükre. A falvakban újraindult az erőszakos tsz-szervezés, a rádióban és az újságokban a hazugságáradat.

A felkelő hősöket köztörvényes bűnözőkként emlegették, és kíméletlenül leszámolta velük. Erre a sorsra jutott Nagy Imre, Magyarország mártír miniszterelnöke is, akiben nem a politikust tiszteljük, hanem mártíromsága előtt hajtunk fejet,

hiszen nem volt hajlandó lepaktálni az orosz tankokkal érkező Kádárral.

 Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A múlt század legnagyobb hazugsága, mondjuk ki: a szocializmus volt. Bőséget, igazságot ígért, azt állította, véglegesen megoldja az emberek összes problémáját. Ígéreteiből annyit tartott be, hogy száz millió ember problémáját sajnos véglegesen megoldotta, hiszen kb. ennyi ember pusztult el a munkatáborokban, az éheztetések következtében, a börtönökben és a fegyverek által.

A szocializmus története ezért a saját nép ellen indított háborúk története.

Az emberiségre mérhetetlen szenvedést zúdító Német Nemzeti Szocialista Munkáspárt ámokfutása a második világháborúval véget ért. Ahogy Hamvas Béla írta: „1945 tabula rasa volt, a múltat a tábláról letörölték, ám ahelyett, hogy elkezdtük volna építeni az Isten országát, megidéztük az Antikrisztust.”

S valóban, bejött hazánkba a másik szocializmus, a nemzeti unokatestvére, a nemzetközi, a bolsevik.

S a világ megtudhatta, hogy annyi közöttük a különbség, mint a Déli és az Északi Sark között, azaz semmi.

A második világháború előtt Magyarország, minden gondjával s bajával együtt, önbecsülésében, szellemi, tudományos és anyagi fejlettségében egy rendes, közepes, európai ország volt. Tíz év szocialista kormányzás után Magyarország kimaradt Európából. A sok százezer megalázott, kirabolt, fogságra vetett embert hazugságra, lelkes éljenzésre kényszerítették. A hazugság kiterjedt az egész világra. S ekkor valami történt Magyarországon. Kirobbant a forradalom, ami spontán volt és antikommunista.

Pongrácz Gergely a legendás 56-os parancsnok így fogalmazott: „ Nem vagyok politikus, én szabadságharcos vagyok. A politikusnak meg kell gondolnia minden szavát. A szabadságharcosnak viszont kötelessége kimondani mindent, amit érez.”

Egyetlen szempillantás alatt mindenki, a sok százezer párttag túlnyomó részét is beleértve hirtelen felfedezte, hogy becsület nélkül lehetetlen élni. A lelkek kitárultak, és egymásra találtak barátságban, bizalomban, szeretetben, ahogy Márai írta  „..meghasadt az Égbolt, mert egy nép azt mondta: elég volt!”

Kedves Barátaim!

Évtizedeken át olyan országban éltünk, ahol szüleink a maguk életében nem remélhették a szabad világba való visszatérést, mégis becsülettel dolgoztak abban a reményben, ha egyszer megváltozik a csillagok állása, az ő gyermekeiknek nem kell újból mindent a semmiből kezdeniük. Köszönet érte!

A kommunizmus - mint már említettem - kb. 100 millió áldozatának számbavételére sehol a világon nem rendeztek nürnbergi pert – de mi, józan magyarok az áldozatokat ma is áldozatoknak, és a megtorlást ma is megtorlásnak nevezzük.

Mi, józan magyarok jól tudjuk:

Ez itt a hóhér, ez pedig az áldozat.
Ez itt a védtelen polgár, ez pedig a fölfegyverzett megtorló.
Ez itt a fogoly, ez pedig a foglár.
Ez itt Nagy Imre, ez pedig az őt eláruló pártfőtitkár: Kádár János

Egyik a jövőért, a másik a múltért harcolt. Egyik a szabad, független, európai Magyarországért küzdött, a másik a Szovjetunióért.

Mi józan magyarok tudjuk, nem lehet vállalni mindkettőjüket. Mert egyik a másiknak gyilkosa.

Hatvanegy éve egy felejthetetlen pillanatot próbálunk megragadni. Egy olyan felejthetetlen pillanatot, amilyet a fotóriporter örökít meg, amint a magasugró a léc fölé kerül. Ez a századmásodperc vésődik mindannyiunk fejébe. Mintha a magasugró így élne örökké a léc fölött, fittyet hányva a fizika törvényeinek, örökké a csúcson.

Forradalmak és szabadságharcok egyedülállóan ritka teljesítményei a nemzetnek. Folytonos forradalmak nincsenek. Nem lehetünk állandóan a léc fölött. Csak ritkán sikerül elegendő erőt összegyűjtenünk, hogy abba a magasságba emelkedjünk. De a lécet mégsem szabad kényelmesebbre állítani. A mérce marad.
Mérce azoknak az embereknek az élete, akik készek voltak mindent megtenni az igazságért, mert tudták, hogy a szabadságra csak azok méltók, akik nem adják fel az igazságot.

Mérce marad azok döntése, akik októberben a Párt és Haza közül az utóbbit választották, és az életükkel fizettek érte.

Ez a mérce mutatja meg, hogy azok, akik a sötét oldalon járnak, bár a testet gyakran bebörtönzik és megölik, valójában a lelket akarják rabul ejteni és elsorvasztani.

Országból hazát, lakóhelyből szülőföldet, lakosokból polgárokat, népből nemzetet kell építeni, mert csak így tarthatjuk meg, ami nekünk igazán fontos:

• az emberi méltóságot,
• ezer éves keresztény kultúránkat,
• a magyar termőföldet,
• családjaink jövőjét,
• fiatalok tehetségét,
• az időskor tisztességét,
• a határon túli magyarokat.

Ezeket az értékeket ma is komoly veszély fenyegeti. A liberalizmus támadja keresztény értékeinket, az általuk fellázított embertömeg, pedig támadja Európát, beleértve hazánkat is.

A mi dolgunk az, hogy mélyen a szívünkbe nézve elgondolkodjunk azon, hogy ég-e még bennünk a szabadság, az igazmondás szikrája. Fel tudjuk-e szítani ezt a tüzet, vagy már végleg elkényelmesedtünk, és valami elfoglalta szívünkben azt a helyet, ahol a hazánk és a nemzetünk iránti felelősségérzet lakott? Ez itt a kérdés!

 Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

 Nem kerülhetjük meg a szembenézés kérdését.

Tudjuk, legalábbis a legtöbbjükről tudjuk, hogy kik voltak a gonosz ítéletek végrehajtói, kik voltak a verőlegények, kik voltak mindennapi életünk megnyomorítói. Nem felelősségre vonást kérünk, hanem részükről egy bocsánatkérést, bocsánat magyarok tévedtünk. Ez a mai napig nem történt meg. Azt is tudjuk, hogy kik voltak a hatvanas, hetvenes évek haszonélvezői, pártitkárok, tanácselnökök , KISZ vezetők. Itt sem szeretnénk mást, csak gondolkodjanak el azon, hogy milyen jóságos volt hozzájuk az Isten, hogy hagyta azt, hogy egy bűnben fogant világ hatalmi elitjének részesei lehettek, de ne feledjék: a sorsát senki sem kerülheti el.

Az ország azt hitte 1990-ben történik valami. Pozsgay Imrét idézem - akit azt hiszem senkinek nem kell bemutatni - „ nagy nyereség, hogy nem kellett vérben gázolni az 1990-es változásokhoz, nagy veszteség azonban - és ez már a 90 utáni új politikai elit gyávaságának következménye – hogy akkor semmilyen leszámolás sem volt. Meg kellett volna nevezni azt a néhány száz embert, akinek vér tapadt a kezéhez, nem akasztani, csak bíróság elé állítani és kimondani, hogy ezek bűnösök, mindnyájunk zsarnokai voltak. Ha ugyanis ma valaki kommunistázik, milliók gyomra rándul össze, mert azt gondolják, hogy róluk van szó. A zsarnokok, a főbűnösök pellengérre állításával a szorongás és az ebből fakadó megosztottság is megszűnhetett volna.” Mondta Pozsgay Imre, akivel kapcsolatban egy személyes élményemet is meg kell osztanom Önökkel, hiszen egyetemi éveim alatt rendszeres hallgatója voltam előadásainak, így az, amikor népfelkelésnek mondta ki ő először, az addig ellenforradalomnak nevezett szabadságharcot, vagy amit a lengyel válság kapcsán mondott egyetemi előadásaiban, örökre megmaradt bennem.

Fontos, hogy az ember megtalálja azt a viszonyítási pontot, amihez méri a cselekedeteit, különben nincs erkölcsi normája és mércéje sem ahhoz, amit cselekszik.

Én egy Isten központú keresztény világban és a cselekvő hazafiságban hiszek.

Molnár Csaba

A Reformáció Emlékbizottság a reformáció elindulásának 500. évfordulóján újszerű megközelítéssel szerette volna közelebb hozni a reformáció értékeit, emlékeit a ma emberéhez - közölte az utazó tárlat keddi budapesti sajtótájékoztatóján Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa.Reméljük a Szentendrei-szigetre is eljön.

Menő reformáció című vándorkiállítását szállító csuklós buszt a Budapesten a Múzeumkertben az indulás napján, 2017. október 24-én. MTI Fotó: Mohai Balázs

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója az intézmény reformációtörténeti kiállítására is felhívta a figyelmet: a magyarországi protestantizmus történetét gazdag anyagon keresztül áttekintő, Ige-idők című időszaki tárlat november 5-ig szintén ingyenesen tekinthető meg.