Fontosnak tartom a biológiai szúnyoggyérítés bevezetését – nyilatkozta lapunknak Benedek Károly, Kisoroszi alpolgármestere. Szerinte a település fejlődését csak az értékek megőrzése mellett szabad megvalósítani és reméli, hogy sokan fognak termelni saját kertjükben zöldséget, gyümölcsöt. 

Benedek Károly, Kisoroszi alpolgármestere

– „A környezetvédelmet illetően a Föld szinte minden országára jellemző a politikai nemtörődömség” – korholta Áder János köztársasági elnök beiktatási beszédében a politikusokat a parlamentben. Ezek szerint Ön – a biológiai szúnyoggyérítési programmal – kilóg a sorból. Nem fél attól, hogy ha a választások előtt a falut ellepik szúnyogok, akkor az mondják az emberek, hogy ez Benedek Karcsi miatt van, és nem szavaznak Önre?

– Úgy gondolom, hogy annak a képviselőnek, aki az emberek érdekében cselekszik helye van a közéletben.

Sajnos az emberek sokszor nem ismerik fel, hogy mi az érdekük,

így van ez a szúnyoggyérítésnél és így van a falu fejlesztésénél is.

– Miért gondolja, hogy az eddig használt, kémiai szereket előtérbe helyező szúnyogirtás helyett a biológiai szúnyoggyérítést kellene alkalmazni?

– A jelenleg használt vegyszerek nem csak a szúnyogokra hatnak, hanem az összes rovarra, például a virágokat beporzó méhekre, és ezáltal az összes rovarfogyasztó állatfajra, gyakorlatilag a teljes táplálékláncra, így az emberre is. A légi permetezéssel kiszórt méregfelhő fentről lefelé süllyedve szinte kizárólag a repülő szúnyogokra hat, mert csak így tud érintkezni a rovar testével. A módszer a nem repülő, a levelek fonákán rejtőzködő szúnyogokra hatástalan, éppen ezért a kémiai szórást csak este vagy hajnalban lehet végezni, amikor a szúnyogok repkednek. A másik szúnyoggyérítési módszer a földről kiszórt melegködös szúnyoggyérítés. A vízszintes irányban mozgó mérgező köd hosszú ideig a területen lebeg és elárasztja  a térséget, így a növényzetben megbúvó, tehát az éppen nem repülő rovarokra is hat.

– Mi a jelenleg alkalmazott szúnyoggyérítésnél a „munkamegosztás” az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Kisoroszi Önkormányzat között?

– Amíg alacsony csípésszámok vannak az irtandó területen, addig az önkormányzatok feladata a szúnyoggyérítés, ez többnyire melegködös módszert jelent. A csípésszámok megnövekedése esetén napnyugtakor jön – a kémények magasságában repülő – „megmentő sereg”, a katasztrófavédelem repülőgépe és bepermetezi Kisoroszit…

– Miért szenteli idejét és energiáját a biológiai szúnyoggyérítésre?

– Kisoroszi ivóvízbázison helyezkedik el, természetvédelmi terület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén van és egy része a Natura 2000 védelem alatt áll. Gondolom, ilyen helyen mindenképpen fokozottan kell vigyázni az ökológiai egyensúlyra. Van önző része is az elhatározásnak,

itt élünk Kisorosziban, szeretnénk egészséges körülmények között élni

és nem szeretném, hogy mesterségesen kelljen megtermékenyíteni a növényeket, amire sajnos a világban, több helyen van már szomorú példa. Nagyon fontos, hogy a Szentendrei-szigeten élő emberek is felismerjék, hogy a biológiai szúnyoggyérítés az elemi érdekük.

– Mi a lényege ennek az eljárásnak?

– A biológia szúnyoggyérités csak a csípőszúnyog lárváit pusztítja el a keltető helyeken, a többi rovar nem pusztul el, ezzel nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az ökológiai egyensúly fennmaradjon. Első és egyben a legfontosabb szakasza a szúnyoglárvák élőhelyeinek beazonosítása. Ha tudjuk, hogy hol kelnek ki a szúnyogok, akkor már könnyű dolgunk van, mert utána csak monitorozni kell a lárvák keltető helyeit és csak ott kell kijuttatni a szúnyogirtó anyagot, amely csak csípőszúnyog lárvákra hat.

Kisoroszi, a Kőgeszteri- sziget mellékágban az árhullámból megrekedt víz, fotó: Hegymegi Kiss Áron

– Mennyire költséges ez a módszer?

– Visszakérdezek. Mennyire drága az egészségünk? Mennyire drága az ökológiai egyensúly megőrzése?

– Mit tehetnek az emberek, hogy ők is segítsék a programot?

– A lakosok is sokat tehetnek annak érdekében, hogy kevesebb szúnyog legyen a faluban. Vízgyűjtőhordók, az egyéb vízzel teli edények kiváló keltető helyei a szúnyoglárváknak.

Mindenkinek saját környezetében kellene figyelnie arra, hogy ne legyen szúnyogkeltető hely.

Nagyon fontos volna, hogy sikerüljön meggyőzni a környező települések önkormányzatait, lakosait a biológiai szúnyoggyérítés fontosságáról, mert így hatékonyabb és olcsóbb lehetne a védekezés.

– Az EuroVelo 6 kerékpárút megépítésével a kisoroszi lakosok eddigi élete meg fog változni. Ön szerint pozitív vagy negatív irányba?

– Az EuroVelo 6 kerékpárút és a hozzákapcsolódó híd jelentős változást hoz Kisoroszi mindennapjaiban. Mindent el kell követni azért, hogy a pozitív hatások legyenek többségben. Én éveken át jártam dolgozni mindennap a révvel, szép emlékeim vannak a dunai átkelésről, megértem azokat is, akik ellenzik a hídépítést. A híddal kapcsolatban nem árt, ha tudjuk, hogy amit megépítenek az egy gyalogos- kerékpáros híd lesz, ahol télen esőben, hóviharban is gyalogosan kell átmenni.

Kapunk egy hidat és cserébe adunk egy szigetet, majd évek múlva kiderül milyen üzlet volt.

Tavaly év elején kormánydöntés született arról, hogy az EuroVelo 6 kerékpárút a Szentendrei-szigeten fog megépülni és döntöttek arról is, hogy két híd fog megépülni. Most az érintett települések önkormányzatainak már csak arra van lehetősége, hogy próbálják azt elérni, hogy a beruházások a településen élők érdekeit is szolgálják. Jelenleg a beruházás tervezési fázisban van. A közelmúltban készült el az EuroVelo 6 kerékpáros útvonal Dömös–Szentendre szakasz környezeti hatásvizsgálata, amely három lehetséges helyszint vizsgált a híddal kapcsolatban. Szerintem nincs olyan helyszín, amely mindenkinek megfelel, remélem olyan döntés születik, amely a legkevesebb gondot okozza a falu életében.

– Ön szerint Kisoroszinak milyen irányba kellene fejlődnie?

– Kisoroszinak sikerült megőriznie a természeti és építészeti értékeit, amit elzártságának következménye, és amit az itt élő emberek egy része természetesnek tart.

Csak akkor jövünk rá, hogy milyen csodálatos helyen élünk, ha elmegyünk a nagyvilágba.

Nem becsüljük eléggé, hogy milyen gyönyörű a környezetünk. Kérdés, ha jelentős mértékben megnő a turisták száma, akkor mit tudunk megőrizni a megmaradt értékekből. Sajnos sok negatív példa van arra a világban, hogy a nagyszámú turista az ott élők életét megkeseríti. Nagyon fontos, hogy az értékeinket megőrizzük. Kisorosziban sok régi épület maradt fenn. A természeti értékeink is Natura 2000 védelem alatt állnak. Kisoroszi fejlesztését  csak az értékek megőrzése mellett szabad megvalósítani.

A falu-szépészeti program megvalósításánál nem az a cél, hogy városi mintát másoljunk, hanem, hogy meglévő értékeinket megőrizzük,

illetve amit elrontottunk, azt kijavítsuk. Nagyon örülnék annak, ha sikerülne a falut elcsúfító elektromos kábeleket, oszlopokat megszüntetni. Az elektromos áramot földkábeleken lehetne vezetni.

 Kisoroszi, Damjanich utca, fotó: Szily Boldizsár 

 Kisoroszi, Hősök tere, Nepomuki Szent János szobor fotó: Györgyi János

 Kisoroszi, Széchenyi út 93. önkormányzat épülete, fotó: Szily Boldizsár

– Mi a Kiskert – Nagy öröm program? Kik vesznek benne részt?

- A program célja elsődlegesen a szemléletformálás és a szakmai támogatás, tanácsadás. Kisorosziban minden házhoz tartozik annyi földterület, hogy konyhakertet lehessen csinálni.

Ma az a helyzet, hogy a lakosok nagy része elmegy az üzletbe és azon bosszankodik, hogy nincs, petrezselyem a boltban, ahelyett, hogy kimenne a kertbe, és onnan szedné le.

Nagyon-nagy öröm, hogy a programban minden korosztály részt vesz. Az idősek tudását itt a fiatalok átvehetik, és reméljük, hogy továbbadják. Újra kell tanulni olyan dolgokat, amiket már elfelejtettünk. Remélem, minél többen csatlakoznak a programhoz és otthon, saját kertjükben, megtermelik a zöldséget és a gyümölcsöt.

Györgyi János