A lábon száradt fák a Szigetcsúcson olyanok, mint egy lakótelep. Rengeteg odú van rajtuk, madarak, pele, lódarázs, erdei sikló lakik bennük, millió állatnak, gombáknak, moháknak adnak otthont. Némedy Zoltán, a Visegrádi Erdészet vezetője lapunknak elmondta, hogy a tájidegen özönfajok térhódításának megakadályozása, a természetes élőhelyek megőrzése fontos feladat a Szigetcsúcson. A passzív természetvédelem nem megoldás, sajnos az ember már annyira beleszólt a természet rendjébe, hogy sokszor ez nem működik. A természetiörökség-védelmi szakember szerint nem az baj, ha sok kiránduló van az erdőben, csak az a fontos hogyan élik meg az ottlétet. A zöldhulladék lerakása az erdőkben legalább akkora gondot okozhat, mint a szétdobált PET-palackok – fejtette ki a szakember.

Kisoroszi, Szigetcsúcs

 – Az erdőt az erdészek, a szegény vadakat a vadászok irtják – ez az emberek egy részének a véleménye. Mi az igazság? Hogy tölti mindennapjait, mit csinál egy erdész?

– Hogy mit csinál egy erdész, azt talán legjobban az erdő hármas funkcióján keresztül lehet szemléltetni: gazdasági, védelmi, közjóléti szerepe van az erdőknek. A gazdasági funkció gyakorlatilag az erdővagyonnal való gazdálkodás, része az erdőfelújítás. A védelmi funkció a Visegrádi Erdészetnél kezelt terület 100 százalékára terjed ki, amely természetvédelmi oltalom alatt áll.Forrás: http://erdoterkep.nebih.gov.hu/ Natura2000 védelem alatt lévő területek Kisorosziban

Minden terület Natura 2000-es besorolású, ez a gazdálkodásnak a mikéntjét is meghatározza és sok kötöttséget ad. Harmadik a közjóléti funkció. Budapest lakosságának – az agglomerációt is beleszámítva, hárommillió ember él ebben a térségben – nagy része a Pilisi Parkerdőben szeret kikapcsolódni. Vannak az állami tulajdonú erdők, amelyeknek a kezelői az állami erdőgazdaságok. A Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetéhez Visegrád, Dunabogdány, Kisoroszi, Tahitótfalu tartozik. A Pilis Parkerdő az állami tulajdonokra kapta meg a vagyonkezelést. A közösségi, önkormányzati vagy magántulajdonú erdőknél az erdészetünk nem jogosult semmilyen tevékenységre. A magántulajdonú erdőterületekre nem mehetünk be, ott az erdőgazdálkodás a tulajdonos kötelessége.Némedy Zoltán: Visegrádi Erdészet vezetője

– Kisorosziban hol végeznek erdészeti tevékenységet?

– Kisorosziban a Szigetcsúcson jó példa van az együttműködésre. A Szigetcsúcs nagy-dunai része állami tulajdon, a Pilisi Parkerdő vagyonkezelésben van, a kis-dunai oldali rész a Kisoroszi Önkormányzat tulajdona. Néhány éve az önkormányzat bejelentkezett erdőgazdálkodónak, egy megállapodás szerint az erdészeti szakirányú feladatokat a Pilisi Parkerdő látja el. Kisorosziban csak a Szigetcsúcson végzünk erdészeti tevékenységet. A falu nyaralóterülete és a Nagy-Duna közötti fenyőerdő a Csillagfürt tulajdona, ott az ő feladatuk az erdőgazdálkodás, míg a Fővárosi Vízművek területén lévő erdők a vízművekhez tartozik.

– A legújabb felmérés szerint évente mintegy 25 millió látogatást regisztrálnak a főváros környéki erdőket kezelő Pilisi Parkerdőben. Valóban az a cél, hogy még többen menjenek ki az erdőben? Hol a határ?

– A kiránduló tömegek – ha csak egy tavaszi időszakot tekintünk - március 15-én, húsvétkor, pünkösdkor illetve május 1-én jelennek meg a kiránduló központokban. Szinte lépni sem lehet, annyian vannak. A tapasztalat az, hogy megáll a vendég a kocsival és pár lépésre letelepszik az autótól. Vannak frekventáltabb területek, ahol nagyobb a forgalom, az Apátkúti-völgy nagyon látogatott terület és a Mogyoróhegyi Kiránduló Központ jóval nagyobb tömegeket fogad, mint a hegység belsejében lévő helyek. Ketté lehet választani vendégeinket, vannak a kirándulók és vannak a turisták.

A kirándulók a kirándulóközpontokba mennek, autóval érkeznek, és közeli távolságokra mennek el a kocsitól. A bakancsos turista jelzett turistaútvonalakon, vagy kerékpáros útvonalon fedezi fel a Visegrádi hegységet,

ezeknek a vendégeknek nagyságrendileg kisebb a létszáma a kirándulókhoz képest.

– Milyen a látogatottság a Visegrádi Erdészet területén?

–  A Pilisi Parkerdőnek 10 erdészete van, mindegyik eléggé látogatott, mi a Budapesti Erdészettel vagyunk „versenyben”, a dobogó második helyén állunk. Számunkra jó visszajelzés, hogy egyre több ember, család jön ki az erdőbe, itt tölti el a vasárnapot és nem az a programjuk, hogy bemennek a bevásárlóközpontba és ott vannak egész nap. Sokkal értelmesebb, ha a családok idejönnek a hétvégére, nemcsak Visegrádi Erdészet területére, de az ország bármelyik erdőterületére, kirándulóközpontjába. Ez szolgálja mindenki érdekét, csak a mérték a fontos, hogyan, mi módon.

Ne szemeteljenek! Ne hagyjanak nagy ökológiai lábnyomot! Ne pusztítsák a környezetet! Ne egy nagy csokor védett virággal menjenek haza!

Nem baj, ha sokan vannak, csak az a fontos, hogyan élik meg az ittlétet.

– Mekkora gondot okoz a látogatók által ott hagyott szemét?

–16 éve vagyok itt a Visegrádi Erdészetnél, a múlt rendszerben mindenhol szemétgyűjtőket helyeztek el a turistautak mellé. Jelenleg csak a kirándulóközpontokban vannak, azzal a jeligével, mindenki vigye haza a szemetét.

Ha valaki kihoz egy másfél literes ásványvizet és cipeli magával az egész úton, miután már megitta az üdítőt, könnyebb az üres PET- palackot továbbvinni és otthon kidobni.

A szemétgyűjtőket felszámoltuk és ez nagyjából beváltotta a hozzáfűzött reményeinket, ugyanis amikor turistaút mellett volt egy kuka, vagy egy forrásnál, generálta szemetelést az, hogy ott a kuka, akkor pakoljuk meg. Pozitív irányba haladunk, kevesebb a szemét, több a látogató, igaz a közutak mellett nem csökken, sajnos ez szomorú. Az erdőben a kerékpározásra kijelölt utak mellett vannak eldobált energiaitalos dobozok. Kisorosziban a Szigetcsúcson a legtöbb szemetet az áradó Duna rakja le, több millió forintot költünk szemétszedésre, minden tavasszal hóolvadás után az általunk kezelt területen, amíg még nem indult meg a természet és nem lesz embermagasságú az aljnövényzet.

– Az erőgazdálkodási tevékenység mit jelent a Szigetcsúcson?

–  A Szigetcsúcs folyó menti fűz-nyár ligeterdő, amelynek a fajai a fehér fűz, a fehér nyár, a fekete nyár, a törékeny fűz és a vénic-szil. A Szigetcsúcson az őshonos ártéri fafajok, a fűz- és nyárfélék már 100 éves kor fölött vannak, azért száradnak és pusztulnak, mert kezdik a elérni biológiai életkoruk végét.

Kisoroszi, Szigetcsúcs elöregedett fűzfa

Amikor egy-két fa kidől, szobányi lékek keletkeznek, ahol a természetes folyamatban az történne, hogy a puha iszapos rétegben szaporodnak és nőnek a kis füzek, kis nyárak. Főleg amikor jön egy árvíz, vagy egy elöntés. Sajnos ez a folyamat nem történik meg, mert az észak-amerikai idegenhonos, agresszív fafajok, a zöld juhar, az amerikai kőris, az ezüst juhar nő az őshonosok helyett nagy számban a Szigetcsúcson.

Szintén nem idevaló az ázsiai eredetű fehér eper, de az ember szétszórta az egész európai kontinensen. Ezek a fák viszont az őshonos fajokkal ellentétben nem élnek több száz évig. A 2009. évi erdőtörvényben vannak a természetességi kategóriák, amelyek megállapítják, hogy az adott erdőrészlet milyen természetességi állapotban van. A Szigetcsúcson elsősorban az idegenhonos fafajok vannak elterjedve, ez egy úgynevezett származék erdő. Az erdőtörvény szerint a természetességi kategória a gazdálkodás során nem romolhat. Itt az a bökkenő, hogy mi nem csinálhatunk benne semmit, mert faanyag termelést nem szolgál, magyarul természetvédelmi és közjóléti célja van, így kellene hagyni.

– Az inváziós fáknak, bokroknak is van levele, amely szintén termeli az oxigént, miért fontos az irtásuk?

– Az inváziós zöld juhar vagy az amerikai kőris terjedése több gondot okoz. Nem csak az a baj, hogy elnyomja szegény őshonos füzeket, nyárakat, vagy a cserjéket, hanem ezen keresztül több állatfajunknak is elfoglalja az élőhelyét. A zöld juhar, az amerikai kőris nem odvasodik, így nem lesz annyi odúlakó énekesmadár, harkály, bagoly.

A rovarnak vagy a lepke hernyójának, ami fűz vagy a nyár levelét eszi, nem lesz tápláléka, mert a zöld juhar és az amerikai kőrisét nem eszi meg, mert nem ezt szokta meg az évmilliók során.

Ez sokkal nagyobb a probléma, mint gondolnánk. Természetességi vizsgálatot végeztünk a területen, az idős beteg fákat csak ott javasoljuk kivágni, ahol alatta látszik, hogy rendszeresen táboroznak lakókocsival.

A lábon száradt fákon látszik, hogy teljesen elpusztultak, de míg állnak, millió állatnak adhatnak otthont valamint gombáknak, moháknak és még zuzmóknak is.

Egy-két törzscsonkot érdemes megnézni, olyan, mint egy lakótelep rengeteg odú van rajta, felében madarak laknak, de lakik, benne pele, lódarázs, erdei sikló is.

Tanösvényt is lehetne kialakítani, hiszen van mit megmutatni. Lehet, hogy drasztikusnak tűnik, amit a Szigetcsúcson hajtottunk végre, de indokolt volt és a jó szándék vezérel minket a további munkákban is.

Kisoroszi, Szigetcsúcs törzscsonk

Szeretnénk a Dunára jellemző folyó menti fűz-nyár ligeterdőt visszavarázsolni, amit – az elmúlt évtizedekben – az inváziós fajok kezdenek tönkre tenni.

– Évekkel ezelőtt volt egy nagyarányú fakitermelés a Szigetcsúcson mi volt ennek az oka?

– 2012 őszén volt egy fakitermelésünk, elindultunk azon az úton, hogy takarítsuk ki a nem őshonos zöld juhart és társait a Szigetcsúcsról. Van egy 10 éves ciklusra készült erdőterv, ami erdőrészleteként megszabja, hogy hol és mennyi fa kerülhet kitermelésre, és hogy ezek után mit kell csinálni a területen. Az is elő van írva, hogy a beteg és balesetveszélyes fehér fűzből, fekete nyárból mennyi lehet kivágni. 72 köbméter zöld juhart vághattunk ki, addig haladtunk, amíg elértük ezt a mennyiséget. Ennek az lett az eredménye, hogy a Szigetcsúcson egyhektáros foltról gyakorlatilag minden ilyen fa lekerült, az öreg füzek, nyárak ott vannak most is, de elszórtan, mert körülöttük csak a tájidegen zöld juhar és amerikai kőris volt. Azontúl, hogy ezek

az inváziós fafajok kiszorítják az őshonosakat, már az őshonos cserjék is eltűntek a területről, mint például a veresgyűrűs som, a kutyabenge, vagy a kányabangita.

Sajnos a lakosság még a nevüket sem ismeri, ezek teljesen eltűntek Szigetcsúcsról. Amikor kipucoltuk az egy hektáros területet, az lett a helyiek véleménye, hogy tönkretettük a Szigetcsúcsot többé nem lesz olyan szép, mint volt.De gondoljunk bele: ha egy ház felújításába belekezdünk, mert a kiderül, hogy hibásan került valami beépítésre akkor először bontanunk kell, ami nem hagy maga után szép látványt. De a jó szakember utána helyre tudja állítani a problémás részeket, ami után örömmel vesszük újra birtokba az építményt. Nincs ez másként itt sem. 2013 tavaszán elkezdtük a terület rehabilitációját. A dunamenti részekre beültettük a fehér füzet, mellé a törékeny füzet, a fekete nyárat, magasabb részekre pedig fehér nyárat. Soronként ültettünk, hogy ezt megtörjük, a sorok közé vénic-szilt helyeztünk, amely az ártéri erdők alsó, második korona szintjét alkotja. A nagyon jól sikerült ültetés után volt egy zöldár, 3-4 méteres vízoszloppal a Szigetcsúcson. Az erdőfelügyelőnk azon izgult, hogy az ültetés el fog pusztulni. Sokszor előfordul ugyanis, hogy az iszap rárakódik a kis fákra és nem hajt ki alatta, de a facsemeték gyönyörűen túlélték az árvizet.

Hogy gondos gazdaként bántunk a területtel mi sem mutatja jobban, mint hogy három éven belül befejeztük az erdőfelújítást úgy, hogy a fafajokon kívül a szegélybe visszaültettük még a vörösgyűrűs somot, a kutyabengét, a kányabangitát.

Azokat a cserjéket is visszaültettük, amelyek erre a térségre jellemzőek és valószínűleg régen is itt voltak. A Dunabogdányi oldalon például ma is találni ilyen fajtákat.

– Mikor tervezik a következő akciót a Szigetcsúcson?

– Idén ősszel fogunk megint egy ütemet végrehajtani. Teljesen jól látszik, hogy amint 2013-ban ültettünk, már 8-10 méter magas.Kisoroszi, Szigetcsúcs 2013. évben telepített fűz-nyár erdőrészlet

Öt év alatt nőtt ekkorát, hiszen az ártéri erdők rendkívül gyorsan fejlődnek. Azt tervezzük, hogy ősszel minden őshonos fajt meghagyunk, a tájidegen inváziósokat kivágjuk. Ez egy hektárt érint. 2019. év tavaszán beültetjük a területet őshonos fajokkal. Ez a tájidegen, inváziós fákkal legfertőzöttebb terület.

– A kis dunai oldalon hasonló jelenségek vannak, mint a Szigetcsúcson, itt találkozik Kisoroszi a Dunával. Mi a helyes magatartás, mit csináljanak, és mit ne csináljanak a falu lakosai a Duna parton?

– Minden szakterület más szemüvegen keresztül néz egy adott területet. Ez a terület nem tartozik az erdészethez, a mai szemmel nézve biológia sokszínűség a fontos. Biztos az a legjobb, ha természetesnek megtartjuk ezt a vízpartot, mert a vizes élőhelyek mindig fajgazdag élőhelyek.

– Vannak olyan vélemények, mely szerint az ideális megoldás a természetvédelemben az, hogy le kell zárni egy nagy területet és nem hozzányúlni?

– A passzív természetvédelem nem megoldás, sajnos az ember már annyira beleszólt a természet rendjébe, hogy sokszor ez nem működik. Az idegenhonos és inváziós növények miatt lehet, hogy sokkal rosszabbul sülne el például a Szigetcsúcson, az ártéri részeken is. Mi ott egy hektáron száműztük ezeket a fajokat, de a teljes Szigetcsúcs 10 hektár, ha a közepén lévő nagyirtás rétet hozzávesszük, akkor 11-12 hektár területről van szó. Ha a Szigetcsúcsot magára hagynánk, biztos rövid időn, 10-20 éven belül csak idegenhonos fajok foglalnák el a területet, amely így átmenne, egy jellegtelen idegenhonos állományba, zöld juhar és amerikai kőris uralnák a területet.

Az ártéri erdőkre jellemző életközösség így megszűnne, aminek a negatív hatásait mi még nem, de unokáink biztosan megéreznék. Mi most nekik is dolgozunk.

– A kertben levágott fű, lenyesett ág, lehullott gyümölcs, vagyis az úgynevezett zöldhulladék nem tűnik veszélyesnek. Sokan azt gondolják, hogy a természetben lebomló anyagokat bátran elhelyezhetik az erdőkben, mezőkön, utak szélén és ezzel nem követnek el természetkárosítást. Mekkora gondot jelent a Visegrádi Erdészetnél az illegális zöldhulladék lerakása?

– A zöldhulladék lerakása az erdőkben legalább akkorra gond, mint a PET-palack. Az emberek azt hiszik, hogy ez nem ártalmas.

A kertekben nagyrész tájidegen fajok vannak.

Úgy gondolkodnak az emberek, hogy az a szép, mert az a ritka, igazi különlegesség. Ősszel, mikor elvirágzanak, levágják a növényeket és a zöldhulladékkal a magot is kiviszik az erdőbe vagy az útszélére.

Új életfeltételek generálják az újabb inváziós fajokat, vagy nem is kell, hogy inváziós legyen, annak az erdőnek a természetességét rontja.

Ahova felhalmozzuk a zöldhulladékot, – mint a komposztnál is – egy rothadásos bomlás indul el, sok csiga, pocok, a pajor, giliszta él benne, ezeket szereti vaddisznó. Visegrádon, Dömös felé vezető úton pár éven át volt, hogy valaki a 11-es útra hordta a levágott füvet, szinte az útpadkára. Ez rész volt legjobban összetúrva vaddisznók által. A zöldhulladék lerakása tilos, táblákkal hirdetjük, hogy ne rakják ki. Hosszútávon az volna a megoldás, hogy egy központi zöldhulladék gyűjtőt kellene csinálni a településeken, - mint Kisorosziban is van - ahova koordináltan bevinnék az emberek, és nem szanaszét dobálnák ki.

– A visegrádi Mogyoró-hegyen lévő Madas László Erdészeti Erdei Iskola hazánk és Közép-Európa legelső erdei iskolája. Kik jelentkezhetnek az iskolába és mi a program?

– Oktatóközpontunk, a magyarországi erdei iskoláztatás fellegvára, azon túl, hogy a visegrádi Fellegvár tőszomszédságában van, idén ünnepli 30. évfordulóját.

„Az erdő a világ egyetlen olyan könyvtára, amely már akkor is tudáshoz juttat, ha csendben vagy és nyitott szemmel sétálsz benne”

- Madas László gondolatai vonzóak a diákok számára. Gyakorlatilag bárki jöhet, elsősorban általános iskolások, óvodások járnak hozzánk. Minden dologra nyitottak vagyunk, az egynapos programtól az egyhetesig. Az alpesi típusú faházakban kettő illetve négyágyas szobák vannak, fűthetőek egész évben. Ősztől inkább az egynapos programok a jellemzőek, szeptemberben van az őszköszöntő, novembertől az erdei karácsony, január után kezdődik az erdei farsang, nemrég volt a tavaszköszöntő erdei húsvét. Nem árt jó előre jelentkezni az iskolába, mert már augusztusban szinte betelik a naptár.

Györgyi János