Megjelent a Magyarország környezeti állapota 2016 című kötet, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. kiadványa, amely az adatok bemutatásán túl értékeli a környezet változásának folyamatait, és felhívja a figyelmet a természetvédelem fontosságára.

A keddi könyvbemutató sajtótájékoztatón, Budapesten V. Németh Zsolt, a kiadvány megjelenését támogató Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a tudományos igényű, mégis közérthető kötet a szakemberek mellett a nagyközönségnek is szól. A kiadvány a természeti erőforrások állapota mellett a környezetre ható tényezőket is bemutatja

Kiemelte, 

Magyarországon erősödik a biológiai sokszínűség, csökken a keletkező hulladék mennyisége, javul a szennyvíz- és a hulladékkezelés, de számos területen - többek között a légszennyezettség csökkentésében - nemzetközi összefogásra van szükség.

A mesterséges felszínek aránya viszont - Európa más államaihoz hasonlóan - Magyarországon minden évben nő, és a levegő minőségének javulása is jelentős részben az enyhe télnek köszönhető - tette hozzá.

Az államtitkár jelentős eredménynek nevezte a rákosi vipera megmentését és az aranysakál megjelenését Magyarország területén, ám az utóbbi - mint hozzátette - számos helyen már gondokat okoz a vadgazdálkodásban. Folyamatosan emelkedik az egységnyi erőforrással előállított termékek, szolgáltatások értéke is, de még elmarad az uniós átlagtól, akárcsak a 15 millió tonnányi hulladék újrahasznosítási aránya. Sürgető feladatnak nevezte az ország zajtérképének elkészítését, amely  kormányzati segítséggel már elkezdődött.

Béres András, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese felhívta a figyelmet, hogy

határokon átívelő összefogásra van szükség számos állatfaj - például a vándorló és ezért több országban is megjelenő madarak

- vagy a levegő védelme érdekében, hiszen a légszennyező anyagok jelentős része a környező államokból érkezik Magyarországra. Utóbbi terén a lakosság felelősségvállalása is nélkülözhetetlen, hiszen a háztartások fűtése jelentős környezetszennyező, de számos idegenhonos faj megjelenése sem természetes terjedésnek, hanem az állattartók felelőtlenségének tudható be - tette hozzá.

Bárány Rita, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője közölte, hogy a kiadványhoz a szakmai rendezvényeken a közönség is hozzájuthat, de az intézet honlapjáról is letölthető. Hozzátette, hogy az intézmény és szakmai elődei 4 éve készítik a kiadványt, a 2016-ról szóló összefoglalóban pedig minden eddiginél több, csaknem 20 szervezet - többek között a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Meteorológiai Szolgálat és számos egyetem - vett részt.

MTI

Amíg az Egyesült Királyság kormányának székhelyén, a Downing Street 10. előtt valódi fenyőfát állítottak az idei karácsonyon is, addig a dél-angliai Portsmouth Városi Tanácsa környezetbarátnak közel sem nevezhető műfenyő állítását ösztönzi az újrahasznosítás jegyében. Pedig a szakértők szerint az élő karácsonyfa teljes életciklusa alatt ugyanannyi szén-dioxidot használ föl, mint amennyit termel.

 A londoni Downing Street 10. elé minden évben a nyertes díszfaiskola karácsonyfája kerülhet, Fotó: itv.com

A Portsmouth Városi Tanács plakátokon arra buzdít, hogy a lakosok válasszanak inkább műfenyőt, amit minden évben újra és újra fel tudnak állítani. Aki mégis élő karácsonyfát állít, az az ünnepek után saját kertjében hasznosítsa, vagy szállítsa el a városi hulladékudvarba. Céljuk, hogy csökkentsék a kidobott fenyőfák begyűjtési költségét, és megváltoztassák az adófizető polgárok vásárlási szokásait.

Az önkormányzati megszorítások miatt egyre több angliai városban igyekeznek csökkenteni az utcára kidobott fenyők mennyiségét. Portsmouthban továbbra is elszállítják és hőerőművekben hasznosítják azokat. Ám hulladékcsökkentési és újrahasznosítási kampányukban a környezetbarát megoldások között a műfenyő állításának népszerűsítése is szerepel, amit többen erősen vitatnak.

 Harry Brightwellt, a Brit Karácsonyfa Termesztők Szövetségének titkárát mélyen megdöbbentette ez az akció. A vállalatok és intézmények kibocsátáscsökkentését segítő független tanácsadó szervezet, a Carbon Trust vizsgálatai szerint ugyanis

az élő fenyő életciklusa alacsonyabb károsanyag-kibocsátással jár, mint a műanyag fenyőé. Amennyiben a hulladék fenyő megfelelő helyen és módon kerül újrahasznosításra, szinte karbonsemlegesnek mondható.

Egy műfenyő tíz év alatt hozza be az élő fenyőnek ezt az előnyét. Tájékoztatása szerint egyre nagyobb a kereslet az élő karácsonyfák iránt, mivel

az emberek, Portsmouth önkormányzatával ellentétben, tisztában vannak a karácsonyfa-ültetvények kedvező környezeti hatásával.

 A Carbon Trust szerint a károsanyag-kibocsátás szempontjából sokkal lényegesebb az, hogy hogyan hasznosítjuk újra az élő fenyőt, mint az, hogy honnan származik, és mennyi üzemanyagot használnak föl a szállításához.

Forrás: ÉLŐ BOLYGÓNK

Klímavédelmi alapítványt hozott létre Áder János köztársasági elnök, az államfő ezt szombaton jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján. Az államfő azt is bejelentette, megújult az Élő bolygónk (www.elobolygonk.hu) honlap, ahol a klímaváltozás megelőzése szempontjából fontos írásokat szemléznek majd.

Áder János köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (b2) alapítója és Martonyi János volt külügyminiszter, a kuratórium elnöke (j2), valamint Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke (b) és Szűcs Gábor klímavédelmi szakértő (j), kuratóriumi tagok a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványról és a megújult Élő bolygónk honlapról tartott sajtótájékoztatón a zugligeti Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban 2017. december 16-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán

    A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnak Áder János az alapítója, kuratóriumi elnöke Martonyi János korábbi külügyminiszter, tagja pedig Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, valamint Szűcs Gábor klímavédelmi szakértő.

    Áder János elmondta: az alapítványt abból az összegből hozta létre, amit a Magyarországról kivándorolt és Manchesterben 2013-ban elhunyt Balázs Miklós elektormérnök hagyományozott a hivatalban lévő köztársasági elnökre azzal, hogy fordítsa a pénzt Magyarország népének javára.

    Mint mondta, a 234 396 font és 66 penny 2016 januárjában érkezett meg egy ügyvédi letéti számlára. Hozzátette: hosszas gondolkodás után úgy döntöttek, az örökhagyó akaratát azzal tudják a legjobban szolgálni, ha nem egyszeri alkalomra költik az örökséget, hanem megpróbálják hosszú távon jó célra felhasználni.

    Megjegyezte: erős ösztönzést adott ahhoz, hogy végül klímavédelmi alapítványra fordítsák a pénzt, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcs után többen is biztatták a munka folytatására.

    Elmondta: Martonyi Jánost nemzetközi tapasztalata, jogi tudása és a téma iránti érdeklődése révén, Vizi E. Szilvesztert a tudományos világban meglévő kapcsolatai és a Friends of Hungary-ban szerzett tapasztalatai miatt kérte fel az alapítvány munkájában való részvételre, Szűcs Gábor pedig évek óta segíti munkáját klímavédelmi szakértőként.

    Martonyi János, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, a legtöbb globális kockázat közvetve vagy közvetlenül összefügg az emberi tevékenységgel, ezért indokolt azt vizsgálni, mit lehet tenni ezek megelőzésére. Felhívta a figyelmet arra, a klímaváltozás összefügg a természeti katasztrófákkal, terrorizmussal, migrációval. Kitért arra, biztos abban, az alapítvány segítségével hozzájárulhatnak a globális kockázatok, a klímaváltozás hatásainak leküzdéséhez.

    Vizi E. Szilveszter is arról beszélt,

korunk emberének hallatlanul nagy a felelőssége abban, hogyan változtatja meg azt a bolygót, amit örökölt.

Megjegyezte: éppen a tudomány exponenciális növekedésének eredménye, hogy az ember kezében olyan hihetetlen hatalom összpontosult, hogy képes elpusztítani a bolygót.

    A köztársasági elnök hangsúlyozta, minden jogi, adminisztrációs és technikai feltétel adott, hogy az alapítvány megkezdhesse munkáját.

    Áder János szólt arról is, hogy

online szemlét indítanak a megújított www.elobolygonk.hu segítségével.

(A honlapot a 2015-ös párizsi klímacsúcs alatt hozta létre a köztársasági elnök, a honlapon regisztrálók csatlakoztak Al Gore volt amerikai alelnök kezdeményezéséhez, amelynek célja az volt, hogy a klímacsúcs előtt egymilliárd támogatót szerezzen, és ezzel egy ambiciózusabb megállapodást kényszerítsenek ki a politikusokból.)

    A megújult honlap célja, hogy növeljük az olvasók tudását, ismereteit a klímaváltozással kapcsolatban, illetve felmutassunk egyéni és közösségi megoldásokat - mondta. A honlapon összegyűjtik a magyar és nemzetközi portálokon megtalálható releváns információkat, amelyek a klímaváltozással kapcsolatban, minden korosztályhoz szólnak.

    A honlapon klímahíreket, innovatív trendeket, zene- és programajánlót is közölnek, az "Én mit tehetek" menüben pedig gyakorlati tanácsokat is adnak a környezetvédelemhez.

    A köztársasági elnököt kérdezték a paksi atomerőmű bővítéséről, erről Áder János azt mondta: az egyik cél, hogy a klímaváltozást okozó gázokért felelős fosszilis energiahordozók használatát visszaszorítsuk, a másik, hogy megtartsuk a fejlődés további feltételeit, ezért energiára van szükségünk. Mint mondta,

amíg nem tudjuk megoldani a fölösleges nap- és szélenergia tárolását, alaperőművekre van szükség, ma ezt az üvegházhatású gázok növelése nélkül csak nukleáris erőművel lehet elérni.

MTI

A két évvel ezelőtt elfogadott párizsi klímamegállapodás végrehajtásáról egyeztetett kedden Áder János köztársasági elnök francia kollegájával, Emmanuel Macronnal a francia elnöki hivatalban a One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozó megnyitója előtt, 2017. december 12- én Párizsban.

Emmanuel Macron francia elnök (j) fogadja Áder János köztársasági elnököt a párizsi államfői rezidencia, az Elysée-palota bejáratánál 2017. december 12-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

    Áder János a mintegy félórás találkozót követően az MTI-nek elmondta: a francia államfővel egyetértettek abban, öt feltétele van annak, hogy az egyezmény célja megvalósulhasson, azaz a Föld légkörének középhőmérséklete az évszázad végére ne növekedjen 2 Celsius-fokot meghaladó mértékben az iparosodás előtti szinthez képest.

    A két ország vezetője szerint a megállapodást ki kell terjeszteni úgynevezett szubnacionális szervezetekre, azaz városokra, régiókra, szövetségi államokra és a klímavédelmi mozgalmakat is részes félként kell a megállapodásban elfogadni.

    Áder János azt is kiemelte, hogy ki kell terjeszteni a párizsi megállapodás hatályát, ugyanis abból kimaradt a tengeri fuvarozásra vonatkozó passzus, márpedig

"a tengeti hajózás meglehetősen komoly üvegházhatású gázkibocsátással jár, minél hamarabb és minél radikálisabb módon kell csökkenteni a tengeri kereskedelem káros anyag kibocsátást"

- hangsúlyozta az államfő.

    Az uniós széndioxid kvóták árának emelését is fontosnak tartja a két ország vezetője. Jelenleg tonnánként nyolc euróba kerül egy kvóta, és Magyarország támogatja azt a korábban elhangzott francia javaslatot, amely szerint 25-30 euróra emelkedne ez az összeg. Ennek egyrészt ösztönző jellege, másrészt pedig büntető hatálya van - hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök.

Áder János és Emmanuel Macron is úgy vélte, hogy az energiatárolás megoldásáig szükség van atomerőművekre.

    A köztársasági elnök azt is jelezte, hogy a G20 országcsoport -  a világ 19 legnagyobb gazdasága és az Európai Unió - esetében el kellene érni, hogy a két évvel ezelőtti párizsi klímakonferencián tett felajánlásokhoz képest jelentősebb vállalást tegyenek, mert ezek az országok felelősek a kibocsátás mintegy nyolcvan százalékáért.

    Ha ezen a téren sikerülne radikális előrelépést tenni, amelyhez minden országra szükség lesz, az komoly segítséget jelentene a többi ország meggyőzése szempontjából - mondta Áder János.

    A köztársasági elnök megismételte Emmanuel Macron meghívását Magyarországra, aki azt örömmel elfogadta és jelezte, hogy a jövő év első félévében Budapestre látogat.

Párizsban több mint ötven ország állam- és kormányfőjének részvételével rendezik meg a One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozót, amelynek célja a klímavédelmi lépések finanszírozásának felgyorsítása és konkrét bejelentések megtétele.

    Az ENSZ, a Világbank és a francia kormány szervezésében megrendezett konferenciát napra pontosan a párizsi klímamegállapodás elfogadásnak második évfordulóján tartják, arra mintegy száz országból 4 ezren hivatalosak, köztük a köz- és magánszféra szereplői, politikusok, finanszírozók, alapítványok, bankok, civil szervezetek, egyesületek, városvezetők.

    A konferencia célja, hogy a nemzetközi közösség elkötelezze magát a párizsi klímaegyezmény pénzügyi feltételeinek megteremtése mellett, mobilizálja  a nagy finanszírozókat, felgyorsítsa a klímavédelmi akciók pénzügyi támogatását, és ehhez újfajta, innovatív finanszírozási modelleket mutasson fel.

MTI

„Megosztja a falu lakosságát Havas Henrik ügye” – nyilatkozta a Kisoroszi Online-nak Molnár Csaba, Kisoroszi polgármestere. A polgármester azt várja, hogy a megvádolt Havas Henrik képviselőtársuk megjelenik a december 14-i nyílt képviselő-testületi ülésen és elmondja álláspontját. Molnár Csaba kifejtette, hogy a parlamenti és önkormányzati képviselők nem hívhatóak vissza, ezért hasonló ügyek esetén minden képviselőnek mérlegelnie kell azt, hogy meddig tudja hitelesen képviselni választóit. Az önkormányzat a szexuális zaklatás és a hatalommal való visszaélés minden formáját mélységesen elítéli.

Fotó: Molnár Csaba, Kisoroszi polgármestere

- Kisoroszi lakosságát izgalomban tartja egy önkormányzati képviselőjük körül kialakult országos médiabotrány. A faluban élők mit szólnak hozzá?

 - Kisoroszi önkormányzatának képviselőjét, Havas Henrik képviselő urat többen szexuális zaklatással vádolták meg, és ez országos médianyilvánosságot kapott. A falunkban több országosan ismert ember lakik vagy van nyaralója.

A lakosok figyelemmel kísérik az ismert emberekkel kapcsolatos híreket, kíváncsiak arra, hogy mi történik a világban, de szerintem igazán az érdekli őket, hogy elkészült a buszmegálló és nem kell az esőben várakozni a buszra.

Most úton-útfélen megállítanak az emberek a faluban, hogy polgármester úr, mi igaz ebből? Van, aki sajnálja Havas Henriket, és úgy vélik, hogy rágalmazzák, mások meg fel vannak háborodva a neki tulajdonított cselekmény miatt. Nagyon nagy a zavarodottság az üggyel kapcsolatban. Megosztja a falu lakosságát Havas Henrik ügye.

Kisoroszi madártávlatból, 2017. december 1., fotó: Szily Boldizsár

 - Mi a teendője ilyenkor a település polgármesterének?

 - Kisoroszi egy kicsi település, mindenki ismeri egymást, amikor önkormányzati választás van a településen, akkor minden polgármester- és képviselőjelölt kiáll a falu népe elé és elmondja, hogy hogyan képzeli el a település jövőjét és mit szándékozik tenni, ha megválasztják képviselőnek vagy polgármesternek. Így tett Havas Henrik képviselő úr is.

Ilyen kis közösségben, mint Kisoroszi, nem a médiában kialakult kép, vagy a politikai hovatartozás alapján választanak az emberek képviselőket, hanem a személyes benyomás alapján.

Én azért hívtam össze - Havas Henrik képviselőtársunk ügyében - egy nyílt képviselő-testületi ülést, mert ezt a lakosok kérték tőlem. A képviselő úrnak itt lehetősége lesz személyesen kifejteni az álláspontját. Fontos szempont volt az is, hogy ne csak az országos médiából kelljen tájékozódniuk a település lakosainak.

 - Milyen hatásköre van a képviselő-testületnek ilyen ügyekben, milyen döntés születhet a nyílt képviselő-testületi ülésen?

 - A parlamenti és önkormányzati képviselők nem válthatóak le, nem hívhatóak vissza,

ezért minden képviselőnek mérlegelni kell azt, hogy hasonló ügyek esetén meddig tudja hitelesen képviselni választóit.

Jogi értelemben, – esetleges visszahívásával kapcsolatban - nem kompetens Havas Henrik képviselő úr ügyében Kisoroszi képviselő-testülete. Ha a képviselő úr eljön az testületi ülésre, akkor lehetősége lesz arra, hogy személyesen tájékoztassa képviselőtársait és a falu lakosságát a szexuális zaklatás vádjával kapcsolatban. A képviselő-testületi ülésen a képviselők is kifejhetik a véleményüket az ügyről. Szeretném hangsúlyozni, hogy az önkormányzat a szexuális zaklatás és a hatalommal való visszaélés minden formáját mélységesen elítéli.

Kisoroszi Online

A mesterséges intelligencia (AI) a technológiai forradalom küszöbén áll, elterjedése alapvetően változtatja meg a társadalmat, a fejlesztések értéke e területen globálisan elérheti az 57, 6 milliárd dollárt 2021-ra az amerikai International Data Corporation (IDC) informatikai és távközlési piackutató vállalat legfrissebb elemzése szerint.

Fotó forrás: http://consumer.huawei.com/hu/

A Huawei által támogatott jelentés szerint az AI algoritmusokat rövidesen az élet szinte minden területén alkalmazzák majd - a vásárlástól az önvezető autókon és a robotikán át az egészségügyi diagnosztikáig -, a mesterséges intelligencia szerepe pedig olyan alapvető lesz, mint a gőzgépé az ipari forradalomban. Az AI terjedésében kulcsszerepet játszó okostelefonok mindenki kezébe elviszik a technológiát, minthogy 2021-re a világ lakosságának 60 százaléka használ majd okostelefont.

Az előrejelzés szerint 2017 végére a világ lakosságának fele fog okostelefont használni, és a következő 4 évben 8,1 milliárd okostelefont szállítanak le világszerte.

Az okostelefonok globális elterjedésének növekedése magával hozza a mesterséges intelligencia széleskörű elterjedését és felhasználását is. Eközben az okostelefonok intelligens készülékekké válnak, amelyek megjósolják majd a felhasználó következő lépését, és cselekedni is fognak helyette.

Az IDC szerint az okostelefon iparág jövője a "mobil" mesterséges intelligencián múlik, azaz azon, hogy a felhő és a készülékek mesterséges intelligenciája (cloud AI és on-device AI) megfelelően tud-e együttműködni. Az AI által használt óriási, strukturálatlan adathalmaz feldolgozása jelenti ugyanis a fejlesztések legnagyobb nehézségét, az adatok megfelelő értelmezéséhez elengedhetetlen a felhő technológiája. A felhő ereje tanítja majd a hatalmas mennyiségű strukturálatlan adatokat kezelő AI algoritmusokat; a készülékekbe épített AI chipkészlet pedig biztosítja a készülék számára, hogy alkalmazza azt, amit az AI algoritmus megtanult. A felhő technológia segítségével a készülékek megtanulják a szükséges funkciókat, és képessé válnak értelmezni az általuk feldolgozott komplex adatokat - összegzi az elemzés.

A chipkészletek segítségével a mobilkészülékek jobban megértik majd a felhasználót, és automatikusan személyre szabott szolgáltatásokat nyújtanak.

Ugyanakkor egy ilyen teljesítményű chipkészlet megtervezése nagy kihívás, tekintve az okostelefon mérete, a tápegység és a fogyasztás korlátokat szab.
 A kutatóintézet előrejelzése alapján az AI-nak köszönhetően a következő 10 évben megoldás születik a hatalmas információtömegek strukturált, biztonságos feldolgozására és tárolására, amelyet a szerkezetek többek között a felhasználói viselkedés megfigyelésekor és lemodellezésekor, vagy a környezeti elemek vizsgálatakor halmoznak fel.

A mobil mesterséges intelligencia olyan területeken hozhat érdemi fejlődést, mint a fotózás, az egészségügy, a közlekedéslogisztika és az információbiztonság.

Az intelligens készülékek megvizsgálják és megjegyzik, hogy tulajdonosuk milyen alkalmazásokat használ és ezt a nap melyik szakában teszi. A Machine Learning, azaz gépi tanulás segítségével a szerkezetek önmaguktól képesek az adatbázisok kezelésére anélkül, hogy erre külön utasítani kellene őket. Az okostelefonok esetében jellemzően a beszédfelismerésért, az ujjlenyomat leolvasásért és az akkumulátor energiagazdálkodásáért felelős terület kiegészül az úgynevezett Deep Learning-gel. A Deep Learning-gel olyan tevékenységek valósíthatók meg, mint a kamera általi tárgy-, és képfelismerés, vagy akár az egészségi állapot diagnosztizálása.
  Az IDC előrejelzése szerint az

intelligens készülékek hamarosan képesek lesznek a különböző forrásból érkező információk komplex értelmezésére és a felhasználó nevében való cselekvésre.

MTI

A Szilveszter és Emma frigyéből világra jött recés zsiráf mintegy 450 napnyi vemhesség után, november 22-én látta meg a napvilágot - közölte a nagyerdei vidámpark és állatkert igazgatója sajtótájékoztatón csütörtökön.

Az állatkert zsiráfházában Nagy Gergely Sándor elmondta: a zsiráfoknál az ellés több kockázattal is jár. A korábban már anyai tapasztalatokat szerző nyolcéves Emma a szerencsés ellést követően nem neveli kicsinyét, ezért az állatápolók végzik a gondozását.

A kéthetes életerős zsiráfcsikó már látható a kifutóban szülei mellett. Születésével 165 egyedre nőtt az európai recészsiráf-állomány. A Magyarországon csak Debrecenben látható recés zsiráfok az európai fajmentő program keretében 2006 óta élnek a Nagyerdő fái alatt.

MTI , fotó forrás:https://www.facebook.com/zoodebrecen/

A kemikáliákra épülő, iparszerű mezőgazdasággal szemben csak egy innovációkkal támogatott ökológiai gazdálkodás tudja biztosítani a jövőt - mondta Nagy István a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a XXX. Tudományos Biokultúra Napon, 2017. december 2-én, Budapesten.

A 21. században a természeti erőforrások megőrzése, a környezet védelme, a fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése egymástól elválaszthatatlan - jelentette ki az államtitkár. Szavai szerint a magyar mezőgazdaság sikere az előttünk álló évtizedekben azon múlik, tud-e alkalmazkodni a változó feltételekhez, meg tud-e felelni az új kihívásoknak.

Az államtitkár kiemelte, hogy

világszerte folyamatosan emelkedik a biotermékek iránti kereslet. Magyarország kedvező klímája, jó minőségű termőföldje lehetővé teszi, hogy mesterséges szerek nélkül is kiváló élelmiszereket állítsunk elő.

Követendő példaként Ausztriát említette, ahol az ökológiai terület részaránya eléri a 20 százalékot.

Pozitív fejleményként értékelte a GMO-mentes termelés szabályait, valamint a GMO-mentes élelmiszer és takarmány előállítás és forgalmazás feltételeit meghatározó hazai rendelet életbe lépését. Az új, önkéntes jelölés a vásárlók tájékozódását és a GMO-mentes élelmiszerekhez való könnyebb hozzáférést segíti.

A földművelésügyi tárca céljai között szerepel például, hogy

a biogazdálkodásba vont terület nagyságát a duplájára, 350 ezer hektárra, a bioalapanyagok felhasználását az óvodák, iskolák és egyéb szociális intézményekben pedig legalább 30 százalékra kívánja növelni.

A célok közé tartozik az ökológiai gazdálkodásból származó termékek feldolgozottsági szintjének emelése, a biotermékek fogyasztásának népszerűsítése, a képzési, a kutatás-fejlesztési és a szaktanácsadási rendszer fejlesztése, amelyhez a 2014–20-as uniós költségvetési ciklusban az eddigieknél is jelentősebb források állnak rendelkezésre.

A földművelésügyi tárca elkötelezett  az ökológiai gazdálkodás mellett és mindent megtesz a hazai bioágazat erősödéséért.

OS

Az újrahasználat a központi témája a november 18. és 26. között szervezett Európai Hulladékcsökkentési Hét kampánynak, amelyben Magyarország a Földművelésügyi Minisztérium  szervezésében vesz részt - mondta a tárca parlamenti államtitkára csütörtökön a mosonmagyaróvári Móra Ferenc Általános Iskola kampányrendezvényén.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium  parlamenti államtitkára beszédet mond a mosonmagyaróvári Móra Ferenc Általános Iskola alsó tagozatos diákjainak 2017. november 23-án. MTI Fotó: Krizsán Csaba

Az ökoiskola címet viselő intézményben Nagy István mintegy száz második, harmadik és negyedik osztályos tanulónak mondta, ők a legalkalmasabbak arra, hogy megtanítsák a felnőtteket a Föld védelmére.

Diákok hulladékból készítenek karácsonyi díszeket a mosonmagyaróvári Móra Ferenc Általános Iskolában. A Földművelésügyi Minisztérium szervezésében Magyarország részt vesz az Európai Hulladékcsökkentési Hét kampányában, Adj új életet tárgyaidnak! jelmondattal november 18. és 26. között. MTI Fotó: Krizsán Csaba

 Adj új életet tárgyaidnak!

A kampány célja, hogy az embereket rávegye arra, a szükségtelen, de még használható tárgyakat ne dobják ki, hanem adják oda vagy cseréljék el, mert másnak még szüksége lehet arra, ezt jelenti az újrahasználat.Az Európai Hulladékcsökkentési Hét célja a jó hulladékcsökkentési gyakorlatok felkutatása, bemutatása, népszerűsítése, valamint az egyének és közösségek ösztönzése a társadalmi felelősségvállalásra - tette hozzá.

Kitért rá: 2050-re a világ népessége eléri a kilencmilliárd embert, de a bolygó termőterülete harminc, ivóvízkészlete pedig negyven százalékkal csökken, "mert mi nem gazdálkodtunk jól azzal, amink van".

A programra idén minden eddiginél több, mintegy négyezer vállalás érkezett oktatási intézményektől, közigazgatási szervektől, egyesületektől, magánszemélyektől és cégektől. A kampányban 2012 és 2016 között Magyarországon mintegy 417 ezren vettek részt.A programmal azt szeretnék bizonyítani, hogy a mindennapok során egy kis odafigyeléssel, az erőforrásokkal való takarékossággal jelentősen csökkenthető a keletkező hulladék mennyisége, megőrizhető a természeti tőke, növelhető a termékek élettartama.

A héthez a regisztrációval csatlakozó hazai önkéntesek saját, helyi körülményeikhez szabott ötleteiket megvalósítva hívják fel a figyelmet a hulladékmennyiség csökkentésének fontosságára, különböző módozataira, a termékek újbóli felhasználására, valamint a már hulladékká vált anyagok újrahasznosítására, megjavítására.

November 15-ig saját ötlettel lehetett regisztrálni a hulladekcsokkentesihet.hu weboldalon, 26-ig pedig 16 féle vállalás közül lehet még választani a vallalom.eu oldalon.

MTI

A népességnövekedés miatt 2050-re ötven százalékkal több élelmiszerre és harminc százalékkal több vízre lesz szüksége az akkorra csaknem 10 milliárd lakost számláló emberiségnek- mondta Áder János köztársasági elnök kedden, a Pest megyei Gödöllőn -2017. november 21-én.

Áder János köztársasági elnök előadást tart Klímaváltozás és vízválság. Merre tart a világ? Mit tegyünk? címmel a gödöllői Szent István Egyetem Tudástranszfer Központjában 2017. november 21-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Az államfő a Klímaváltozás és vízválság címmel a Szent István Egyetemen tartott előadásában arra kereste a választ, hogy a klímaváltozás és a növekvő vízfelhasználás tekintetében merre tart a világ, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jövőben a nagyobb válságok elkerülésére.

Áder János elmondta, hogy

az elmúlt tíz évben egyre magasabb rekordhőmérsékleteket mértek, ami a Föld felmelegedését jelenti. Hozzátette, hogy ennek egyik oka a szén-dioxid koncentráció növekedése, aminek a megállítása globális feladat.

A köztársasági elnök kitért arra, hogy a légkörben található széndioxid 50 százalékát nyelik csak el az óceánok és az erdők.

A légszennyezés miatt 3,5 millió ember hal meg évente.

Hozzátette, hogy a párizsi éghajlatvédelmi egyezményben megfogalmazott cél, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedést 2 Celsius fok alatt tartsák, nehezen vagy egyáltalán nem valósítható meg, mivel ehhez a széndioxid kibocsátást tízévente felezni kellene.

Az államfő arról is beszélt, hogy a Föld vízkészletének csak 2,5 százaléka édesvíz, azonban az édesvízkészlet jelentős része a sarki jégtakaróban található, így a valóban rendelkezésre álló édesvízkészlet csak 0,7 százalék. Ráadásul a felmelegedés miatt folyamatosan nőnek a Földön a vízhiányos területek, a vízhiány pedig kihat az élet és a gazdaság minden területére.

Naponta 10 ezer, hatévesnél fiatalabb gyermek hal meg a szennyezett víz miatt

- fűzte hozzá a köztársasági elnök.

 Áder János felvázolta, hogy 2050-re a Föld népességének 75 százaléka nagyvárosokban fog élni, a növekvő vízszükséglet ellátásának megoldása pedig megoldandó feladat.

A vizek szennyezésével kapcsolatban Áder János rámutatott, hogy

az óceánokon úszó PET-palack szemétsziget már Argentína méretű. Riasztó adat, hogy 20 ezer PET palackot használunk el másodpercenként.

 A köztársasági elnök előadása utolsó harmadában bemutatott néhány korszerű víztisztítási megoldást.

Az államfő a jövő kihívásának nevezte azt a szemléletváltozást, amely a körforgásos gazdálkodás megteremtését szorgalmazza, ami azt jelenti, hogy a felhasznált termékek elavulásuk után ismét nyersanyagokká válnak és teljes mértékben felhasználásra kerülnek. Cél a hulladék tervezett és tudatos megszüntetése: Áder János szerint mindez akkor fog megtörténni, ha az újrahasznosítás is jó üzlet lesz.

MTI

Alkotmányos mulasztást állapított meg a Natura 2000 földek értékesítésére és azt követő hasznosítására vonatkozó szabályozással kapcsolatban az Alkotmánybíróság keddi nyilvános ülésen kihirdetett határozatában,Budapest, 2017. október 17.

A Natura 2000 földeken az élővilág védelme érdekében csak jelentős korlátozásokkal, a speciális természetvédelmi előírások betartása mellett lehet gazdálkodni. A Natura 2000 szabályozásának alapja az uniós jogból ered, részletszabályait az egyes tagállamok alkották meg.

A kormány a "Földet a gazdáknak!" program keretében jelentős mennyiségű állami tulajdonban álló Natura 2000 területet értékesített.

Sallai R. Benedek LMP-s honatya és 51 ellenzéki képviselőtársa a Natura 2000 földek értékesítésére vonatkozó szabályok megsemmisítését kérte az Ab-től azért, mert álláspontjuk szerint e földterületek természetvédelmi értékei kevésbé őrizhetőek meg, ha magántulajdonba kerülnek.

Kedden az Ab rámutatott: Magyarország biológiai sokféleségét - egyedeket, fajokat, élőhelyeket - lehetetlen csak a természetvédelmi területek védelmével megóvni, elengedhetetlen az ország területének több mint ötödét kitevő Natura 2000 földek szigorú védelme is.

Magyarországon jelenleg 467 különleges NATURA 2000 természet-megőrzési területet jelöltek ki

Az Ab eljárása során megkereste a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóintézetét, melynek tájékoztatása szerint Magyarország biológiai sokfélesége évről évre fél százalékkal csökken. A globális trendek ennél is rosszabbak: a Természetvédelmi Világalap (WWF) adatai szerint a világ biológiai sokféleségében a pusztulás 1970 óta globálisan meghaladta az 58 százalékot, és ilyen tendenciák mellett a biológiai sokféleség a harmadára zsugorodhat a 21. század végéig.

Az Ab kimondta: a hatályos magyar szabályozás nem ad a magántulajdonba kerülő Natura 2000 területeknek az állami tulajdonnal azonos szintű védelmet.

Jelenleg nincs olyan garanciális szabály, amely a Natura 2000 területek értékesítésénél biztosítaná a természetvédelmi szempontok megfelelő mértékű figyelembevételét, például a föld vevőjének kiválasztásakor. Továbbá az sem biztosított, hogy a magántulajdonba került földön az állami tulajdonúhoz hasonló szintű természetvédelmi ellenőrzés működjön tovább.

Az Ab szerint a jelenlegi szabályozás alapján az értékesítésre kerülő Natura 2000 területek kiválasztásakor nem természeti, hanem pénzben kifejezhető értékük, az állami bevételek maximalizálása az irányadó.

Az Ab szerint tehát már

a fennálló szabályozás mellett is egyértelműen csökken Magyarország biológiai sokfélesége.

E miatt az Ab túllépett 1994-ben megfogalmazott tételén, mely szerint tilos a jogi szabályozás terén visszalépés, és ezúttal már azt a szigorúbb követelményt fogalmazta meg, hogy a szabályozás változatlansága mellett is alaptörvény-ellenes minden olyan intézkedés, amely a természeti állapot romlását vagy annak kockázatát vonja maga után.

Az Ab hivatkozott az alaptörvényre, mely szerint

"a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok (...) a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége".

Továbbá Ferenc pápa egyik enciklikájára utalva az Ab hangsúlyozta, hogy a biológiai sokféleség megőrzése nem csupán jogi, hanem erkölcsi kötelezettség is, hiszen a ma élő nemzedékek életének értelmét kérdőjelezheti meg, ha olyan világot hagynak gyermekeikre, unokáikra, amely élhetetlen.

Az Ab mindezekre tekintettel állapította meg az alkotmányos mulasztást a Natura 2000 földek értékesítésével és azt követő hasznosításával kapcsolatban és 2018. június 30-ig szabott határidőt az Országgyűlésnek az új, immár alkotmányos szabályozás megalkotására.

Az Ab közleményében kiemelte, hogy fennállása óta most először vizsgálta átfogóan a hazai állat- és növényvilág, biológiai sokféleség megőrzésének jogi követelményeit.

A határozathoz a 15 tagú testületből Balsai István és Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró csatolt különvéleményt.

Az Ab határozata a testület honlapján teljes terjedelmében olvasható.

MTI

A körforgásos gazdaság megvalósítása a jövő egyik nagy lehetősége, ígérete – mondta - 2017. november 10-én - a köztársasági elnök, Budapesten, miután megtekintette az V. Ökoindustria Nemzetközi Környezetipari Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállításon részt vevő cégek és szervezetek standjait.

Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója, Áder János köztársasági elnök és Ágoston Csaba, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke (b-j) az V. Ökoindustria Nemzetközi Környezetipari Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállításon a Magyar Vasúttörténeti Parkban 2017. november 10-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Áder János hozzátette:

a körforgásos gazdaságban az iparban és a mezőgazdaságban használt anyagokat különválasztják, külön dolgozzák fel és külön is hasznosítják.

Közölte: a szakkiállításon nagyon sok olyan magyar innovációt mutattak be a cégtulajdonosok, feltalálók, amelyek hosszú idő óta meglévő problémákra próbálnak megoldást találni. Példaként említette Budapest és a nagyvárosok szennyvíz- és ivóvízhálózatának elöregedését.  Az államfő elmondta: a kiállítók arról tájékoztatták, hogy

elindult a verseny az erőforrásokért, ezáltal a papír, a műanyag ma már erőforrás és nem hulladék.

Ráadásul a magyarországi cégeknek már a külföldi versenytársakkal is meg kell küzdeni, hogy jó minőségű, újrahasznosítható nyersanyagot kapjanak, amelyből aztán ipari terméket tudnak készíteni. Áder János a hulladékokért való versenyt pozitívumként értékelte, mert mint fogalmazott: ha ez a szemlélet általánossá válik, akkor "több legyet tudunk ütni egy csapásra".Ugyanis ennek következtében csökkenteni lehet a környezeti terhelést, hiszen

"kevesebb hulladék vesz majd körül bennünket"

- Hozzátette: emellett ezeket a hulladéknak számító anyagokat nyersanyagként újra lehet hasznosítani, ezáltal kevesebb eredeti nyersanyagra lesz szükség, kevesebbet kell kibányászni, kevesebbé terheljük a környezetet és egy új üzlet ág, egy új ipar erősödhet meg.

Czibók Ágnes, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója  elmondta, hogy a szövetség idén ötödik alkalommal rendezte meg Nemzetközi Oköindustria kiállítást, a környezetipar, az energiahatékonyság és megújuló energiaforrások témában.

A rendezvényen több mint 70 magyar és külföldi kiállító képviselteti magát. A szakkiállítás célja, hogy bemutassa a hulladékgazdálkodás, a levegőtisztaság védelem, a talaj és a víz védelem, valamint a környezetvédelmi szemléletformálás témájában a legújabb ökoinnovációkat - mondta az igazgató.

 A környezetvédelmi konferenciákkal, kerekasztal beszélgetésekkel és partnertalálkozókkal egybekötött rendezvényen a környezetiparban és fenntarthatóság elérésében érdekelt jellemzően közép-kelet európai vállalkozások és szakemberek találkoztak. A november 8-10. között megrendezett környezetipari kiállításnak a MÁV Zrt. a főtámogatója.

MTI

A Fővárosi Állat- és Növénykertben 2017. november 8-án született ázsiai elefánt-bikaborjú (Elephas maximus) anyjával, a 16 éves Angelével november 9-én.

Angele, a 16 éves ázsiai elefánttehén bikaborjával és Ashával, az ötéves borjával (b) a Fővárosi Állat- és Növénykertben november 9-én.

MTI Fotó: Kovács Attila

Évente 25 millióan kényszerülnek elmenekülni otthonukból az éghajlat változása miatt, a "klímamenekültek" száma így nagyságrendekkel meghaladja a háborús menekültekét - figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) a bonni nemzetközi klímavédelmi konferencián -  2017. november 8-án.

Sűrű szmogban jógázik egy asszony Újdelhiben Fotó: MTI

A Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió szerdai beszámolója az UNHCR és több nemzetközi civil szervezet közreműködésével készített kutatásban kiemelték, hogy a 25 millió nem a "klímamenekültek" teljes száma, hanem csak azoké, akik az éghajlatváltozás miatt hirtelen bekövetkező természeti katasztrófák miatt válnak földönfutóvá, mert nincsenek megbízható adatok a hosszabb távú folyamatok, például az elsivatagosodás miatt az otthonukat elhagyni kényszerülő emberek számáról.

Azonban így is drámai az éghajlatváltozás hatása, az évi 25 millió "klímamenekült" azt jelenti, hogy több mint háromszor annyian válnak menekültté a klímaváltozás miatt, mint a háborúk és a politikai üldöztetés miatt.

Kubában például csak az idei hurrikánszezonban 1,7 millió embernek kellett elhagynia az otthonát, ami a teljes lakosság 15 százaléka. A Dominikai Köztársaságban 50 ezren menekültek el, a szintén a Karib-térségben fekvő egyik apró szigetország, Antigua és Barbuda egyik fele, Barbuda szigete pedig 300 éve most először teljesen elnéptelenedett - mondta a Deutschlandfunknak Camilla Minerva, az Oxfam nemzetközi segélyszervezet munkatársa.

A klímaváltozás jellemzően fejlődő országok lakóit teszi menekültté. A leginkább veszélyeztetett országok listáján az első helyén Kína áll, utána a Fülöp-szigetek következik. A háborús vagy politikai menekültektől eltérően a klímamenekültek többnyire a hazájukban maradnak, a nagyvárosok szegénynegyedeiben húzzák meg magukat, vagy a lakható területekre vándorolnak.

Vannak ugyan országok, amelyek kiadnak humanitárius vízumot az éghajlatváltozás miatt menekülő embereknek, és vannak olyanok is, amelyek a bevándorlási törvényükben szabályozzák, hogy miként kell bánni az ilyen emberekkel, de ezzel együtt is tovább kell erősíteni a "kílmamenekültek" jogi védelmét - mondta  Marine Franck, az UNHCR munkatársa.

A legfontosabb a megelőzés - tette hozzá Nina Berkeland, a norvégiai menekültügyi tanács nevű civil szervezet képviselője. Gondoskodni kell arról, hogy az emberek tudjanak alkalmazkodni az éghajlat változásához, és erősíteni kell a katasztrófák elleni védelmet. Azonban az is fontos, hogy

az országok felkészüljenek a a klímaváltozás okozta kényszervándorlásra, gondoskodjanak a "méltóságteljes migráció" feltételeiről, vagyis arról, hogy az érintettek a méltóságuk megőrzésével találhassanak új otthonra

- mondta a szakember.

Bonnban a hivatalosan az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 23. éves ülésének (COP 23) nevezett konferencián a Párizsi Megállapodás végrehajtási szabályairól tárgyalnak. A november 17-ig tartó tanácskozáson várhatóan csak előkészítik az előírásokat, és a teljes szabálykönyvet 2018 decemberében fogadják el a COP 24-en, amelyet a lengyelországi Katowicében rendeznek meg.

A 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodás legfőbb célkitűzése, hogy 2 Celsius-fok alatt legyen a globális éves átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodást megelőző szinthez képest. Ennek érdekében az egyezmény részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, és rendszeresen tájékoztatják egymás a vállalások teljesítéséről.

Bonnban így a többi között arról tárgyalnak, hogy miként lehet egységesen mérni a kibocsátáscsökkentést, és milyen előírások alapján kell beszámolni a nemzeti kibocsátáscsökkentési vállalások teljesítéséről.

MTI

Áder János köztársasági elnök beszédet mond a néhai Husszein királyról elnevezett jordániai konferenciaközpontban a Holt-tengernél, a Tudomány Világfórumának (WSF) megnyitóján 2017. november 7-én. Az idei tanácskozás fő témái közé tartoznak az élelmiszerbiztonság, a víz és az energia kérdései.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita Ammar Shahin atya társaságában a Nébó-hegyen, a Holt-tenger északkeleti végének közelében Jordániában 2017. november 7-én. A hívők szerint Isten a hegy tetejéről mutatta meg Mózesnek az ígéret földjét, a hagyomány szerint Mózest a hegyen temették el.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita a Jordán folyó partján Al-Maghtasban Jordániában 2017. november 7-én. Sokak szerint Keresztelő János itt merítette alá, keresztelte meg a folyóban Jézust.

MTI Fotó: Bruzák Noémi