A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, január 24-én reggel egy másik, ritkán látott nagyragadozó, a hiúz nyomait kereste a friss hóban, amikor egy nagyobb kutyáéhoz hasonló lábnyomra lett figyelmes. Több kilométeren át tudta követni a nyomcsapást, nagyon jó hóviszonyok mellett. A nyomok alapján megállapíthatóvá vált az állat terepi mozgása, viselkedése és az egyedi vadászati technikája, amely csak tovább erősítette a kutatók gyanúját. Sok év után újra farkas van a Börzsönyben?

Fotó: forrás Duna-Ipoly Nemzeti Park

Kálmán Gergely sajtóközleményben ismertette: a szerdán reggel megtalált lábnyomok alapján figyelték a ragadozó mozgását, majd ürülékmintát is találtak.

Teljes biztonsággal csak a minta további elemzése után lehet kijelenteni, hogy a farkas sok év után visszatért a Börzsönybe - áll a dokumentumban.

Darányi László, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre egy másik ritkán látott nagyragadozó, a hiúz nyomait kereste a friss hóban, amikor egy nagyobb kutyáéhoz hasonló lábnyomra lett figyelmes.

Bedő Péterrel, a Börzsöny Alapítvány nagyragadozó-kutatójával folytatott konzultációt követően - aki

már tavaly decemberben a farkaséhoz hasonló nyomokat talált a Börzsönyben

- Darányi László és csapata több kilométeren át tudta követni a nyomcsapást, nagyon jó hóviszonyok mellett.

A nyomok alapján megállapíthatóvá vált az állat terepi mozgása, viselkedése és az egyedi vadászati technikája, amely csak tovább erősítette a kutatók gyanúját, majd a nap folyamán ürülékmintát is találtak

Kálmán Gergely szerint az utóbbi években egyre gyakrabban hallhatunk olyan hírekről, hogy ez az alkalmazkodóképes ragadozó fokozatosan visszahódítja korábbi területeit.

Nagyobb arányú elterjedésüknek csak élőhelyük feldarabolódása és zavartsága szab határt, hiszen élelmük lenne bőven.

A farkasok mozgásterülete akár több száz négyzetkilométer is lehet, így lehetséges, hogy ez az állat a Bükkből, vagy Szlovákia területéről érkezett a Börzsönybe felderítőként.

A farkas hazánkban fokozottan védett faj, fontos szerepet játszik a vadállomány természetes, évezredek során kialakult szabályozásában.

 Forrás: MTI,Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

A tervezési szakasz Visegrád Dömös település határától Szentendre Dera pataki átvezetésig tart. A nyomvonali vizsgálatok szempontjából a kerékpárforgalmi kötöttség, hogy EuroVelo nyomvonal, ezért kiemelt szolgáltatási szintet kell biztosítania. E miatt a nyomvonal „A” hálózati szerepű, a tervezési sebesség> 20 km/h, a kiépítési keresztmetszete pedig (legalább) 3 haladósáv. A tervezett - Eurovelo 6 - fejlesztési szakasz: Dömös, Visegrád, Dunabogdány, Kisoroszi, Tahitótfalu, Pócsmegyer, Szigetmonostor, Szentendre települések között halad.   

Forrás: Kétkeréken Konzorcium: „Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése az Eurovelo 6 kerékpáros útvonal Dömös – Szentendre szakaszán (PST_B001.07)” NATURA 2000 Hatásbecslés

Közzétette a Pest Megyei Kormányhivatal az Eurovelo 6 kerékpáros útvonal Dömös– Szentendre szakaszának létesítésére vonatkozó előzetes a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati vizsgálati dokumentációt. A dokumentáció célja, a tervezett beruházás környezeti hatásainak becslése és vizsgálata, a káros hatások lehetőség szerinti minimumra csökkentésére irányuló intézkedések megfogalmazása, valamint a tevékenységet környezetvédelmi szempontból esetlegesen kizáró okok felderítése. Az alábbiakban - Kisoroszit érintő - részleteket  közlünk a Kétkeréken Konzorcium által készített tanulmányból.

Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése az Eurovelo 6 kerékpáros útvonal Dömös – Szentendre szakaszán (PST_B001.07)”

ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ

1.1 Előzetes vizsgálati dokumentáció célja

Az előzetes vizsgálati dokumentáció célja a hazánkon átvezető Eurovelo 6 kerékpárút folytonosságának megteremtése. A Dömös –Szentendre közötti szakasz tervezési menetében lépéshátrányban van a csatlakozó szakaszokhoz képest. Ennek oka, hogy az eddig készült tanulmánytervek nyomvonalai nem kapták meg a szükséges engedélyeket, ezért elvetésre kerültek. Jelen vizsgálatban az ellehetetlenült nyomvonalak helyett új összekötési lehetőségeket biztosító változatokat elemzünk. A készítés alapját három útépítési tanulmánytervi nyomvonal képezi, mely kiegészül a két folyamkeresztezés hét hídhelyének vizsgálatával. Ez az összetett feladat túlmutat a hatályos jogszabályi kereteken, mert egy dokumentáción belül több változat együttes vizsgálatát kellett elvégeznünk. Feladatunk a nyomvonali lehetőségek létesítése és üzemeltetése során fellépő környezeti hatások becslése és vizsgálata. Az egyes esetekben a káros hatások lehetőség szerinti minimumra csökkentésére irányuló javaslatok megfogalmazása.

 1.3.1 A tevékenység volumene, nyomvonalak ismertetése

A tervezési szakasz Visegrád Dömös település határától Szentendre Dera pataki átvezetésig tart. A nyomvonali vizsgálatok szempontjából a kerékpárforgalmi kötöttség, hogy EuroVelo nyomvonal, ezért kiemelt szolgáltatási szintet kell biztosítania. E miatt a nyomvonal „A” hálózati szerepű, a tervezési sebesség >20 km/h, a kiépítési keresztmetszete pedig (legalább) 3 haladósáv.

A megvalósíthatósági tanulmányok célja, hogy azonos alapokon összehasonlítható változatok között a döntéshozatalhoz támogatást adjon. Ezért ahol erre lehetőség volt 1-2 konkurens nyomvonal is vizsgálatra került. Az átvett útépítési tervekhez igazodva színkódolt jelöléssel láttuk el a változatokat. A folyamatosan végigvezetett kapta a piros, az egyes szakaszokon megjelenő változatok a sárga és lila színeket Az útépítési terven zöld színnel kerültek jelölésre a meglévő kerékpárforgalmi létesítmények, világos kékkel a hálózati kapcsolat iránya. A továbbiakban az azonosítást is ez illetve az útépítési terveknek a tervezett kialakítás módja szerinti szakaszolását vesszük alapul.

A folyamatosan vezetett (piros) nyomvonal hossza 31.5 km, amit a két Duna híd, változó hosszal egészít ki. A sárga betétváltozatok hossza 24.5 km, a liláé 7.6km. A tervi hídhelyek a két dunai keresztezés környezetében kerültek vizsgálatra.

A kisoroszi híd helyének és szerkezeti megoldásának 3-3 változatával. A szentendrei híd helyének négy, szerkezeti megoldásának két változatával.

A kerékpárút vizsgált nyomvonalai minden szakaszon aszfalt burkolaton vezetettek. Nem minden esetben szükséges új út építése. A települési átkelési szakaszokon jellemző, hogy meglévő utak, utcák adják a kialakítás alapját. Ahol építeni szükséges, ott az újonnan építendő burkolatfelületek az útépítési előírások szerint 3,75m szélességgel készülnek. A helyi adottságokhoz alkalmazkodva és a szükséges egyedi kialakítások függvényében ez 3-5m között változhat.

 1.3.1.2 A tervezett kialakítások

...

A nyomvonal Kisoroszinál és Szentendrénél keresztezi a Duna Szentendrei ágát. A keresztezési helyszínek közelében 3 és 4 ponton vizsgáltuk meg az elhelyezhetőséget. A kapcsolódó hídépítési tervek vázlattervei és látványtervei (tájvédelmi munkarésznél bemutatva) az alábbi kialakításokra készültek el (szemléltetésre kivágatokat készítettünk a hídépítési tervdokumentációból).

Kisoroszi – Dunabogdány összekötésére (HÍD-I, HÍD II és HÍD-III elhelyezési változatra vonatkozó szakaszjelöléssel) három változatban:

4.5.1 A létesítmény hatás

A tervezett kerékpáros útvonal az épített környezetben jellemzően már meglévő utakon, vagy azok mentén vezet, így területrészeket elválasztó új, érdemi hatás nem jelentkezik. A létesítmény területfoglaló hatása kis mértékben jelentkezik, ahol ténylegesen útépítésre kerül sor.

Egyes tervezési változatok esetén magánterületek kisajátítása szükséges. Fontos szempont kell, hogy legyen, az ilyen esetben szükséges épületbontás hatása az épített környezetre, még akkor is, ha a bontandó épület nem áll semmilyen hivatalos védelem alatt.

Legjelentősebb hatással a tervezett Duna hidak lesznek, mivel ezek jelentősen befolyásolják a település arculatát, forgalmát, hozzáférhetőségét. Ezek telepítési helyét és építészeti megvalósítását úgy kell megválasztani, hogy az a település fejlesztési koncepciójával, arculatával, építészeti elemeivel összhangban legyen. E tekintetben fontos az önkormányzatok és a lakosság bevonása, mivel az ő minden napi életük szerves részét fogják képezni a létesítmények.

 4.6.3 A létesítmény hatása

Tájvédelmi szempontból jelentős mértékű módosító hatása a tervezett Duna hidaknak van. Ezek, méretükből és helyzetükből adódóan domináns tájképi elemek lehetnek. A további tervezés során nagy figyelmet szükséges fordítani arra, hogy a műtárgyak ne uralják a tájat, hanem azzal összhangban legyenek.

Kisoroszi Online

Közzétette a Pest Megyei Kormányhivatal az Eurovelo 6 kerékpáros útvonal Budapest – Szentendre szakaszának létesítésére vonatkozó előzetes a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati vizsgálati dokumentációt. A dokumentáció célja, a tervezett beruházás környezeti hatásainak becslése és vizsgálata, a káros hatások lehetőség szerinti minimumra csökkentésére irányuló intézkedések megfogalmazása, valamint a tevékenységet környezetvédelmi szempontból esetlegesen kizáró okok felderítése.

Az EuroVelo 6 Budapest-Szentendre közötti szakasz nyomvonalának elhelyezkedése (forrás: Partner Kft.)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet a lakosság számára. Az országosan összehangolt szinkron felmérés 2018. január 19-22. között, péntektől hétfőig tart. A megfigyeléseiket ide küldhetjük el az egyesületnek. Az MME családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével, vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat.

Levelek hiányában a csupasz ágakon tömegesen pihenő erdei fülesbaglyok gyakran már messziről is jól láthatóak és számuk könnyedén meghatározható. Fotó: Orbán Zoltán

Év közben ritkán látható baglyok akár tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény is a városlakó, természeti élményekre vágyó lakosság számára Fotó: Orbán Zoltán

Az erdei fülesbaglyok, különösen a téli időszakban, csapatosan keresik fel a települések, az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország "bagolyfővárosában", Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma jelenleg az ezer példányt is meghaladja.

 A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos - mondta el az MTI-nek adott interjújában Orbán Zoltán, az MME szóvivője.

"Az emberek sokszor félnek, amikor a baglyok megjelennek a lakott területeken, pedig ezek a madarak nem veszélyesek és semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelentenek sem az emberre, sem a háziállatokra"

- emelte ki.

Mint mondta, a helyi vezetőkben is fontos tudatosítani, hogy ezeknek a baglyoknak a jelenléte amellett, hogy a megfigyelés szempontjából izgalmas, nagy gazdasági haszonnal is jár. Például a Túrkevén és Kisújszálláson telelő nagyjából 1000 erdei fülesbagoly egyenként minden éjjel legkevesebb három mezei pockot eszik meg, ami azt jelenti, hogy éjszakánként 3000, hideg időben 6000 rágcsálót fogyasztanak el összesen. Tavaly több mint ötezer baglyot számoltak meg a program résztvevői a megfigyelés során, ami azt jelenti, hogy ezek a madarak legalább 15 és 25 ezer közötti pockot pusztítanak el egyetlen éjszaka alatt - emelte ki.

Ha azonban a baglyok nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, ezt a feladatot az ember csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével tudná részben megoldani

mutatott rá a szóvivő.

Felidézte, hogy az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte el 2009-ben, amit az idei évtől az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez és az MME Monitoring Központ segít.

Orbán Zoltán kiemelte azt is, hogy a lakosság segítsége a felmérésben azért is fontos, mert az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék, emellett pedig segít közelebb hozni ezeket a különleges állatokat a lakossághoz, akik így a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezhetnek.

Orbán Zoltán elmondta, hogy az év közben ritkán látható baglyok tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény a városlakók számára.

 Az MME családok, baráti társaságok mellett

óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével, vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat, amelyek legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein,

illetve magánházak kertjeiben vagy lombhullatókon, esetleg a lakott területek határában fekvő temetők területén fordulhatnak elő kisebb csoportokban.

 Az országosan összehangolt szinkron felmérés január 19. és 22. között zajlik, de a tél folyamán a felmérés bármikor elvégezhető, megismételhető, és az adatokat bármikor be lehet küldeni az erre elkészített online kérdőíven keresztül, amely az MME honlapján érhető el, a papír alapú formanyomtatvány mellett.

 A szinkronszámlálás során elsősorban a belterületen tartózkodó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra kíváncsiak a szervezők, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről is lehet adatot gyűjteni.

 A baglyok tömeges jelenlétére utal általában a pihenőfák alatt felhalmozódó fehér ürülék, valamint a zsákmányállatok szőre és csontjai alkotta, a baglyok által felöklendezett köpet.

Orbán Zoltán elmondta azt is, hogy ha valaki nem lát erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen, az is elküldheti tapasztalatait, hiszen hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat, például az állományváltozások tekintetében.

"Ha valahol egyik évben sok fülesbagoly volt, de két évvel később például egy sincs, az olyan ökológiai katasztrófára hívja fel már ideje korán a figyelmet, amelybe talán még be lehet avatkozni. Azonban ha máshol jelentősen nő a telelőhelyek, illetve a baglyok száma, az is egy nagyon fontos visszajelzés a térség agrárgazdálkodására nézve"

- mondta. Hozzátette: ha valahol megszaporodnak a baglyok, az azt jelenti, hogy sok a táplálék, ebből pedig az következik, hogy a civilizációs nyomás ellenére egészséges a környezet.

Az erdei fülesbaglyok mellett egyéb bagolyfajok, például réti fülesbagoly, kuvikok is megjelenhetnek a fákon, így az erre vonatkozó megfigyeléseket is várják.

MTI ,  MME

Közel hárommilliárd forint értékben újulhatnak meg turistaházak, erdei szállások országszerte a következő két évben, a fejlesztések hat erdőgazdaságot érintenek - jelentette be a kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos és a földművelésügyi miniszter közös sajtótájékoztatón 2018. január 16-án  kedden, Budapesten.

Lajos-forrás melletti volt Ságvári Endre turistaház Szentendre közelében 2018. január 16-án. Az egykor 85 férőhelyes menedékház a második világháború előtt a Dreher család vadászkastélyaként funkcionált. A rendszerváltás után több üzemeltetője is volt, állapota fokozatosan romlott, 2005-ben pedig bezárt. Felújítása a Téry Ödön nemzeti turistaház-fejlesztési program keretében 2019 elejére várható. A következő két évben közel hárommilliárd forint értékben újulhatnak meg turistaházak, erdei szállások országszerte, a fejlesztések hat erdőgazdaságot érintenek. MTI Fotó: Cseke Csilla

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta: a tavaly év végi kormánydöntések értelmében újabb jelentős fejlesztések indulhatnak el a magyar erdőkben, a program 2010-ben kezdődött, a 22 állami erdőgazdaság a megtermelt nyereségét állami forrásokkal kiegészítve beruházásokra fordítja. A felújítási munkák 2,9 milliárd forintból hat erdőgazdaságot érintenek.

   A miniszter hangsúlyozta: 2010. óta megváltozott az erdészetek szemlélete, a fejlesztésekkel 21. századi színvonalú létesítményekben lehet majd pihenni az erdőkben. A magyar erdőgazdaságok mintegy kétmillió hektár erdőt gondoznak, 81 kilátó, 159 szálláshely, 36 erdei iskola, és 25 látogatóközpont van a kezelésükben, az elmúlt években 75 szálláshelyet újítottak meg - sorolta. Mindez az 1600 férőhellyel kellő hátteret biztosít az iskoláscsoportoknak a táborozáshoz, az erdei iskolák és létesítmények mintegy 80 ezer gyermeknek nyújtottak tanulási és kikapcsolódási lehetőséget az elmúlt időszakban.

Révész Máriusz kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a természetjárás feltételeinek javítása iránt, a következő két évben minden eddiginél gyorsabb ütemben újulhatnak meg turistaházak.

A 2,9 milliárd forint kiegészítve a Téry Ödön nemzeti turistaház-fejlesztési program idei évre átcsoportosított forrásaival további kétmilliárd forintot jelent az erdészetek, nemzeti parkok közjóléti létesítményeik felújítására.

Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltoztatást követően folyamatosan pusztultak le a turistaházak, erdei iskolák, kilátók, az erdészetek keveset költöttek a közjóléti intézményeikre. Rámutatott arra, hogy az elmúlt hét évben egyre többet költöttek fejlesztésekre, 38 új kilátó és 27 új szálláshely épült, 16 milliárd forintot fordítottak a létesítményeikre. A fejlesztések üteme tovább gyorsul a következő években, a döntéssel az Ipolyerdő Zrt.nél, az Egererdő Zrt.-nél, a Bakonyerdő Zrt.-nél, Pilisi Parkerdő Zrt.-nél, a Vértesi Erdő Zrt.-nél valamint a Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG) Zrt. kezelésében álló turistaházak újulhatnak meg.

Valamennyi beruházás az Országos Kéktúra útvonala mentén helyezkedik el, a TAEG Zrt. Muck-háza kivételével. A létesítmények közel háromszáz férőhellyel rendelkeznek. Hozzátette: vannak turistaházak, amelyek megvásárlásáról még tárgyalnak. A Téry Ödön programban négy további turistaház felújítása szerepel, a közbeszerzést kettőre már kiírták, a továbbiakat is folyamatosan jelentetik meg - jelezte. A sajtótájékoztatón kiosztott tájékoztató szerint 12 turistaházat érintenek a bejelentett fejlesztések, amelyek országszerte a Magas-Börzsönytől, a Bükk-fennsíkon vagy a Mátrán át a Soproni-hegységig találhatóak.

MTI

Magyarország nemzetközi tevékenységének fő irányaiban a választások eredményétől függetlenül folyamatosság és kiszámíthatóság várható - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a diplomáciai testület képviselőinek újévi fogadásán 2018. január 15-én, Budapesten. Áder János kiemelte mindannyian egyetértenek abban, hogy felelősséggel tartoznak a következő generációkért.

Áder János köztársasági elnök beszédet mond a Budapestre akkreditált nagyköveteknek adott újévi fogadáson a Művészetek Palotájában 2018. január 15-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Az államfő hat területet ajánlott a diplomaták figyelmébe, ahol, mint leszögezte, nem lesz változás a választások után, bármi lesz is a polgárok döntése.

Első helyen említette, hogy minden párt úgy gondolja,

"mi, magyarok az Európai Unió polgárai vagyunk, és azok is maradunk".

Lehetnek esetenként éles polémiák a brüsszeli intézményekkel, láthatják másképpen Európa jövőjét, vitatkozhatnak a fejlesztési források mértékéről, felhasználásának módjáról, vagy épp a kötelező kvótákról. A lényeg, hogy vitáikat nem az unió ellen, hanem érte, annak eredményesebb működéséért folytatják - mutatott rá Áder János.

Hozzátette: a nemzetközi stabilitás szempontjából a jövőben is kiemelten fontosnak tartják az észak-atlanti együttműködést, a NATO szerepét.

Magyarország a szövetségből adódó valamennyi kötelezettségét teljesíti, és az idei évben egy olyan haderőfejlesztést indít el, amely a NATO-val szemben fennálló régi adósság törlesztését is lehetővé teszi

- fejtette ki a köztársasági elnök.

Áder János harmadikként említette, hogy "számunkra magától értetődő", de az alkotmányban is rögzített, hogy

Magyarország mindenkori kormánya felelősséget visel azokért a honfitársakért is, akik határainkon kívül élnek, s akiknek ősei a legtöbb esetben nem saját akaratukból lettek más országok polgáraivá.

Magyarország változatlanul arra törekszik - folytatta-, hogy minél szorosabb együttműködést építsen ki a szűkebb térség országaival, mert ennek révén hatékonyabban képviselheti - a hasonló történelmi fejlődés miatt oly sok esetben közös - értékeket és érdekeket.

Kitért arra is, hogy

Magyarország minden politikai szereplője elkötelezett abban, hogy folytassák és erősítsék hozzájárulásukat a terrorizmus, a szélsőségek, a pusztítás megszállottjai elleni fellépéshez.

Áder János kiemelte még: mindannyian egyetértenek abban, hogy felelősséggel tartoznak a következő generációkért.

"A jövőben is becsülettel kivesszük majd részünket abból a munkából, amelyet a fenntarthatóság érdekében együttes erővel kell elvégeznünk"

- fogalmazott, és kijelentette: vizeink, földjeink, természeti értékeink megóvása, gyermekeink, unokáink életesélyének biztosítása a jövőben sem lehet politikai alkudozás tárgya.

A köztársasági elnök azt mondta: bár a választási kampány mindig - és nemcsak Magyarországon - felfokozott érzelmekkel jár, ő minden fórumon arra kéri és biztatja a közszereplőket, hogy kellő tisztelettel forduljanak egymás felé és ne vitassák el annak lehetőségét, hogy a vetélytársnak is lehet igaza, őt is vezetheti tisztességes szándék. Emlékeztetett arra, hogy korábban is arra kérte a pártokat, hogy érveket érvekkel, és ne indulatokat indulatokkal mérjenek össze.

MTI

A globális felmelegedés következtében a szélsőséges időjárási jelenségek fel fognak erősödni, azt viszont nem lehet hosszú távra előre jelezni, hogy mikor, hogyan következnek be - erről Juhász Árpád geológus beszélt az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

    A geológust az Egyesült Államok északkeleti partvidékén tomboló ítéletidő és az Európában tapasztalható szokatlanul meleg időjárás kapcsán kérdezték.

    Juhász Árpád a szélsőségesen hideg időjárás okait magyarázva elmondta hogy az amerikai kontinensnek teljesen más a földrajzi felépítése mint Európának: észak-dél irányban futnak le a hegyláncok, ami azt jelenti, hogy a sarki jégtömegek akadály nélkül "pillanatok alatt" lejutnak délre. Hozzáfűzte: ennek hatására történhet meg az is, hogy egyetlen nap alatt akár 30-40 Celsius-fokot essen a hőmérséklet. Ehhez még az is hozzájárul, hogy a tengeráramlások Kanada Atlanti-óceáni partjainál negatívan hatnak a környező területek éghajlatára - tette hozzá.

    A geológus emellett fontosnak nevezte azt is, hogy már olyan dolgokat is tudnak mérni a szakemberek, amit korábban nem sikerült. Így derülhetett ki, hogy

az Északi-sarkon a közelmúltban több alkalommal is abban az időszakban, amikor mínusz 30-40 Celsius-foknak kellett volna lennie, plusz 1 Celsius-fok volt. "Ez már több mint időjárás, ez már a klíma változásának a jele"

- mutatott rá Juhász Árpád, hozzátéve, hogy Európa attól különbözik az amerikai kontinenstől, hogy keresztbe fekszik az Alpok hegységrendszere, így az északi légtömegek nem tudnak akadály nélkül dél felé áramlani.

Ugyanakkor a geológus szerint annak, hogy tavaly ilyenkor befagyott a Balaton és most meg ilyen meleg van, semmi köze nincs önmagában a klímaváltozáshoz. "Azt csak tömeges mérésekkel, statisztikai alapon lehet megítélni, hogy a Földön mi történik"

- hangsúlyozta.

    Hozzátette: a múlt év ugyanakkor egyike volt a valaha mért legmelegebb esztendőknek a Föld történetében, 2017 volt a második eddigi legmelegebb év. Arra a kérdésre, hogy ez már a globális felmelegedés tünete-e, elmondta: amikor rendszeressé válik, hogy több év is egymás után ennyire meleg, az már tekinthető egy folyamat részének.

    A geológus a műsorban beszélt arról is: az, hogy hazánkban a meleg telek vége felé nagy fagyok jönnek, a magyar mezőgazdaság történetében nem példa nélküli.

"Sajnos azt senki nem tudja megjósolni, hogy attól, hogy most ilyen kellemes meleg van, vajon mi lesz február közepén"

- magyarázta, hozzátéve, hogy a mezőgazdaság mindig ki lesz szolgáltatva ezeknek a szeszélyes jelenségeknek.

"Általában elmondható, hogy a globális felmelegedéssel a szélsőségek fel fognak erősödni(...). Azt viszont, hogy egy adott évben hogyan, mikor, milyen időrendben következnek be, ezt nem lehet ilyen hosszú távra előre megjósolni"

- hangsúlyozta Juhász Árpád.

MTI

Két magyar kutató elemzése szerint a korábbinál magasabb átlaghőmérsékleteknek jelentős szerepük van abban, hogy stagnálnak az árpa, a búza, a kukorica és a rozs termésátlagai Magyarországon és az egész régióban - közölte a Magyar Tudományos Akadémia(MTA).

    Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint jelenleg az emberiség kalóriaigényének körülbelül felét néhány gabonafajta biztosítja, amelyek közül kulcsszerepet játszik az árpa, a búza, a kukorica és a rozs. E növények jelentős hozamnövekedést mutattak az 1960-as években kezdődött, úgynevezett zöld forradalom során. Azonban, mint írják, a termésátlagok emelkedése a Föld egyes jelentős gabonatermő régióiban megtorpant, vagy egyenesen csökkenést mutat.

    A klímaváltozás hatásait elemezve a közlemény kitér arra, hogy noha a klímarendszer átalakulása látványos hatással lehet a növényi közösségekre - közöttük a gabonák terméseredményeire -, alig találkozunk olyan hosszú idősorú elemzésekkel, amelyek lehetőséget nyújtanak a változás perspektivikus áttekintésére. Egy magyarországi és egy dániai kutató viszont ilyen elemzést publikált a Global Change Biology 2017. decemberi számában. Pinke Zsolt a Szent István Egyetem Környezetvédelmi és Tájökológiai Tanszékének, Lövei Gábor pedig a dániai Aarhusi Egyetem Agroökológiai Tanszék Flakkebjerg Kutatóközpontjának munkatársa. A közlemény szerint a két kutató a négy legfontosabb magyarországi gabonaféle termésátlagai és egyes éghajlati tényezők közötti kapcsolatokat elemezte az 1921-2010 közötti időszakban.

A vizsgálat a hőmérséklet és a gabona-termésátlagok varianciái között fennálló egyre szorosabb kapcsolatra mutatott rá 1921 és 2010 között. A kutatás szerint ez a tendencia különösen meglepő, hiszen 1921-1950-ről 1951-1980-ra a középhőmérséklet vegetációs időszaki és éves átlagai jelentős mértékben csökkentek.

    Ezt követően az 1981-2010 közötti időszakban a vegetációs időszaki középhőmérséklet átlagának emelkedése Celsius-fokonként 9,6-14,8 százalékkal csökkentette a négy legfontosabb gabonaféleség terméshozamait. Mint írják, ez az érték globális tekintetben is jelentősnek mondható, és arra utal, hogy a közép-európai gabonatermesztés kiemelkedően ki van téve az éghajlat melegedésének. A vizsgált 90 év során a csapadékösszegek és a hőmérsékleti átlagok kombinációja 17-39 százalékban magyarázta a termésátlagok ingadozását, de ez a mutató az 1981 és 2010 közötti időszakban 33-67 százalékra ugrott.

    A két kutató elemzésének egyik következtetése szerint a 20. század második felében lezajlott "zöld forradalom" a klímatörténelem egy kivételesen kedvező időszakában javított a termésátlagokon, amikor a növekvő műtrágya- és kemikáliafelhasználás, valamint a gépesítés és a növénynemesítés eredményei a mainál lényegesen előnyösebb klimatikus feltételekkel párosultak.

Egyes gabonaféléknek az egész régióban megfigyelhető stagnálását eddig többnyire társadalmi és gazdasági tényezőkkel magyarázták, az elemzés eredményei azonban felvetik a korábbihoz képest szignifikánsan magasabb hőmérséklet szerepét e negatív tendenciájú folyamatban.

A felmelegedésnek a vizsgálatban feltárt robosztus hatása a termésátlagokra a jövőre vonatkozó figyelmeztetés is a közép-európai régió gabonatermesztői számára. Ezért a kutatók az Alföldhöz hasonló adottságú, délkelet-európai száraz síkságok aszálykitettségének releváns csökkentéseként a földhasználat extenzifikációját és a korábbi vizes élőhelyek restaurációját javasolják - áll a közleményben.

MTI

A Szent Korona az országalmával, a jogar és a kard az Országház kupolacsarnokában 2018. január 5-én. Az 1945-ben az Egyesült Államokba került koronázási jelvényeket Cyrus Vance külügyminiszter adta vissza a magyar népnek. Az évforduló alkalomból a Parlamentben január 6-án nyílt napot tartanak.

A Szent Korona az országalmával, a jogar és a kard, amelyeket a Honvéd Koronaőrség őriz az Országház kupolacsarnokában  MTI Fotó: Illyés Tibor

Németországi természetvédelmi területeken - az elmúlt 25 évben - a repülő rovarok száma háromnegyedével csökkent, egy most publikált kutatás szerint. Az eredmények megdöbbentették a természettudósokat.

Fotó: theguardian.com  Kevin Elsby/Alamy

A rovarok hihetetlenül fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémáink működésében, mind a beporzás végrehajtóiként, mind más fajok táplálékaként. Azt is lehetett már tudni, hogy egyes rovarfajok, például a lepkefélék száma visszaszorulóban van, de a most publikált kutatás jóval nagyobb pusztulásra hívta fel a figyelmet.

A kutatásban résztvevő Dave Goulson (Sussex University) a Guardiannak arról beszélt, hogy úgy tűnik,

jelentős területeket tettünk lakhatatlanná az élet legtöbb formája számára, és jelenleg egy ökológiai Armageddon felé haladunk. Ha ugyanis elveszítjük a rovarokat, minden más is össze fog omlani.

A most publikált adatok német természetvédelmi területeken végzett gyűjtésekből származtak. A rovarszám drasztikus visszaesésének pontos okát még nem tudni, de erős tippek persze vannak: a megműveletlen területek visszaszorítása, a szúnyogirtás, a növényvédő-szerek elterjedt használata mellett a klímaváltozás hatása is felmerül.

Németországban 1989 óta gyűjtenek amatőr entomológusok nagyon szigorúan lefektetett szabályok mentén rovarmintákat a természetvédelmi területeken: speciális rovarcsapdákkal gyűjtik be a repülő rovarokat, a minták alapján pedig precíz képet tudnak kapni a populáció állapotáról.

Az elmúlt 27 évben azt figyelték meg, hogy folyamatosan csökken az adott idő alatt befogott rovarok száma: összesen 76 százalékkal, de ha a leginkább rajzós nyári hónapokat nézzük, ott 82 százalékos csökkenést tapasztaltak.

 Egyes rovarfajok erőteljes visszaszorulásáról eddig is lehetett tudni, most viszont olyan rovarok számának csökkenése is kiderült, melyekkel eddig keveset foglalkoztak a kutatók.

A kutatásban szintén résztvevő Caspar Hallmann (Radboud University) szerint az még aggasztóbb, hogy a mintákat természetvédelmi területekről gyűjtötték, hiszen ezek jellemzően pont védettebb helyeknek számítanak.

Az adatokat gyűjtő entomológusok rögzítették az időjárással kapcsolatos adatokat és a természeti tájban bekövetkezett változásokat is, de ezekből nem rajzolódott ki egy olyan kép, ami magyarázni tudná a tömeges rovareltűnést.

Goulson szerint egy valószínű magyarázat, hogy a természetvédelmi területekről a megmunkált mezőgazdasági területek fölé történő kirepülés tépázza meg az egyedszámot, hiszen

a gazdasági hasznosítású földeknél nehéz az élet egy rovar számára: sem táplálék nincs elég, és a különféle vegyipari szerek alkalmazása is gondot okozhat.

Idén szeptemberben a brit kormány vezető tudományos tanácsadója fogalmazott meg egy figyelmeztetést azzal kapcsolatban, hogy tévedésben vannak világszerte a döntéshozók, amikor azt feltételezik, hogy tényleg nem veszélyes egész tájakat növényvédő- vagy rovarirtószerekkel kezelni, és hogy valójában nem mérik fel annak következményeit, ha ekkora területeket öntenek le ilyen szerekkel.

 A kutatást vezető szakemberek szerint most sürgősen arra van szükség, hogy más régiókban is hasonló kutatásokat végezzenek, illetve hogy minél több részletet megpróbáljanak megérteni. Addig pedig meg kell próbálni visszafogni azokat a lépéseket, melyekről sejthető, hogy káros a hatásuk, azaz akár a növényvédőszerek túlzott használatát, akár a mezőgazdasági területek mellett fekvő virágos rétek és mezők felszámolását.

Lynn Dicks (University of East Anglia) nem vett részt a kutatásban, de a Guardian újságírójának arról beszélt, hogy az eredmények meggyőzőek voltak: új bizonyítékot szolgáltatott arról a drámai visszaesésről, amit sok kutató már eddig is sejtett.

Forrás: theguardian.com  ,444.hu

Jézus születése az egész emberi életet értelmező, átható örömhír, amely minden élethelyzetben reményt ad - mondta Erdő Péter bíboros, prímás karácsony alkalmából.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, fotó: Illyés Tibor/MTI

A bíboros hangsúlyozta: a keresztények hite abban teljesedik ki, hogy az emberrel sorsközösséget vállaló Isten szeretete erősebb, mint a halál, ez az, ami a kereszténységet optimista világnézetté teszi.

E nélkül az életet értelmező lényege nélkül a karácsony nem több egy világnapnál vagy fesztiválnál, amelyen évről évre összejönnek és jól érzik magukat az emberek.

Erdő Péter kitért arra: az ünnepre készülő keresztény pontosan látja, hogy karácsonykor sem csak öröm van a világban. Ilyenkor is van szenvedés, betegség és halál, ettől azonban nem veszíti el derűjét, mert Isten szeretete "bevilágítja a szomorúságot és értelemet ad a szenvedésnek is".

A karácsonyi örömhír ugyanakkor nemcsak ajándék, hanem feladat is: a beteg, magányos vagy éppen utolsó napjaikat élő emberek is a "mi közösségünkhöz tartoznak, és joggal tartanak számot a szeretetünkre" - fogalmazott.

A bíboros beszélt arról is, hogy miközben vannak Európában a keresztény ünnepeket és szimbólumokat érintő konfliktusok, itt-ott megpróbálják a közterekről, intézményekből eltávolítani vagy meggyalázni a keresztet, újabban látszik egy ezzel ellentétes folyamat is.

Mintha a nyugati civilizáció elért volna egy szakadék szélére, ahol megtorpant, és rádöbbent arra, hogy gyakorlati következményekkel is jár, ha nincs mélyebb, az e világi életen túlmutató értelme semminek.

Emiatt felmerül benne, hogy mégiscsak szüksége van a régi, már-már elfeledett hitére, és újra felfedezi azt.

Hozzátette: "minél többet tudunk a világról és benne az emberről, minél több dolgot fedeznek fel a fizikusok, a csillagászok vagy a genetikusok, annál inkább felismerjük, hogy mennyire nem magától értetődő az élet, az, hogy van egy hely a világmindenségben, ahol élni tudunk". Az ember beleborzad, hány feltételnek kellett teljesülnie ahhoz, hogy kialakuljon az élet, és milyen sok minden kell pillanatról pillanatra ahhoz is, hogy fennmaradjon.

Ebben a bizonytalanságban az életbe vetett bizalom alapja a "személyes Isten, aki szeret minket, aki sorsközösséget vállalt velünk". Ha pedig ő a garancia, akkor ennek következménye van, akkor az ember bízhat a jövőben, merhet családot alapítani, és van értelme a nagyobb közösségek, népek sorsának is.

MTI

Olyan egyházra van szükség, amely nemcsak az ünnepnapokon látszik, hanem vigasztaló egyházként képes jelen lenni az emberek hétköznapi életben - mondta a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) elnök-püspöke karácsonyi interjúban.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház  (MEE) elnök-püspöke MTI Fotó: Mohai Balázs

Fabiny Tamás hozzátette: az ünnep mindig esélyt ad az emberek megszólítására. Az egyházak nagy felelőssége, hogy mit tudnak kezdeni azokkal, akik karácsonykor a látóterükbe kerülnek, mert elmennek a templomba éjféli misére vagy megnézni egy betlehemes játékot. Hozzátette: szeretné,

"ha a ritkábban templomba járók nem a dorgáló egyház felemelt mutatóujjával találkoznának, hanem nyitott, befogadó közösséggel".

Az evangélikus püspök, aki novemberben vette át az MEE elnök-püspöki tisztségét, terveiről szólva elmondta: tizenkét éve, püspöki beiktatásán a lutheri mondatot jelölte meg célként, amely szerint az egyház a "testvérek beszélgetése és egymás vigasztalása".

Felidézte: akkoriban a legfontosabb feladat az volt, hogy demokratikusabbá váljon a 70-es 80-as években kialakult, autoriter egyházvezetés, ezért próbált "beszélgető stílusú egyházvezetést megvalósítani".

 "Ennek fenntartásával most a másik szóra tenném a hangsúlyt: a vigasztalásra. Vigasztaló egyházként kell jelen lennünk híveink életében, akik között sok az idős, a beteg, elesett és Isten-kérdéssel vívódó ember, de a társadalom különböző rétegeit is vigasztalnunk kell, akiket más esetleg otthagy az út szélén" - fogalmazott.

Fabiny Tamás az egyházon belüli konkrét, sürgető feladatként beszélt a lelkészi életpályamodell kialakításáról. Mint mondta, a lelkipásztori szolgálat "veszélyeztetett hivatás", a lelkészeken olyan lelki és fizikai teher van, amelynek "feldolgozása és elhordozása korántsem könnyű". Az egyházvezetés ezért a közeljövőben szeretne olyan életpályamodellt kidolgozni, amelyben a lelkészek folyamatos támogatása, egészségügyi szűrése, lelki gondozása, továbbképzése, a krízishelyzetbe kerültek segítése és az anyagi megbecsülésük igazságossá tétele is szerepel.

Kifejtette: a lelkész nemcsak meghallgatja, hanem magára is veszi a hozzá fordulók bánatát, és az ilyen találkozások sora idővel komoly teherré válik.

A karácsony ebből a szempontból is kiemelt időszak: krízis sok magányos ember számára, és könnyen azzá válhat egy lelkész számára is, akinek ilyenkor sokak gondját kell magára vennie.

"Püspökként ezért igyekszem ilyenkor támogatni a lelkészeimet, a szolgálatban pedig fontosnak tartom, hogy ne csak a hagyományos istentiszteleteket tartsam meg, hanem diakóniai munkát is végezzek", idén például karácsony első napján egy kistarcsai szeretetotthonban - tette hozzá Fabiny Tamás.

A reformáció emlékévéről szólva kiemelte: az év legfőbb hozadéka az eredeti lutheri kérdések újrafeltevése volt. Ezek leginkább arról szólnak,

"hogyan találunk irgalmas Istent, és - ami legalább ilyen fontos, hogy - hogyan találunk irgalmas felebarátot".

E kérdések megválaszolását az emlékév végével sem lehet lezártnak tekinteni, és aktualizálásuk többet ér száz emlékmű állításánál - mondta.Kitért arra is:

a 2017-es év sok lehetőséget kínált, hogy "kilépjünk a templomkapun", és ez fontos, hiszen Luther sem a templom belsejében helyezte el 95, az egyház megújulását sürgető tételét, hanem a kapura szögezte ki."Nekünk is meg kell tanulnunk használni a templom külső falát" -

hangsúlyozta, hozzátéve: fontos, hogy legyenek az egyháznak az embereket a kultúra oldaláról megszólító terei és programjai. Emellett legalább ilyen fontos a médiában való jelenlét, ott az egyházat nem ismerő embereknek is meg lehet mutatni, hogy ez nem egy "zárt istentiszteleti közösség".

Az egyházak médiaszerepléséről szólva kitért arra, hogy ezt még mindenkinek, az egyháznak, a médiának és a befogadóknak is tanulniuk kell.

Az egyháznak meg kell tanulnia úgy beszélni a médiában, hogy egyszerre legyen figyelemfelkeltő, érthető és egyértelmű a hívek és a kívülállók számára.

Ugyanakkor a média embereinek is érzékenyebben kellene reagálniuk a politika világán kívülről érkezőkre. A média ma mindent a politikai koordinátarendszerben próbál értelmezni, mindent azonnal politikai állásfoglalássá tesz. Az egyház azonban nem ebben a koordinátarendszerben működik, és nem szerencsés minden kijelentését "visszatuszkolni" oda - mondta Fabiny Tamás.

MTI

Az ünnep nem feladat, amit el kell végezni, hanem ajándék, amit el kell fogadni, részesedés, amit karácsony alkalmából hagyni kell megtörténni - mondta Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke.

Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke MTI Fotó: Bruzák Noémi

A református püspök szerint a "jól szervezett tömegtársadalom" sok mindent átvállal az egyes embertől a hétköznapokban. Központilag szervezett a munka és a munkába járás, "gyermekeink iskolai, óvodai felügyelete" és a "tömegmédia gondoskodik a szabadidőnk valamiféle eltöltéséről" is.

Az ünnep idején azonban "ellép mellőlünk a jól szervezett társadalom", az ember pedig úgy érzi, hogy magára marad a feladattal, hogy ünnepeljen.

Ráadásul "ünnepeink kereskedelmi megszállása" egyfajta megfelelési kényszert is eredményez: sikerül-e mindent időben beszerezni, sikerül-e mindenkinek a kedvére tenni, sikerül-e - most már ez is kérdés - nagyobb felfordulás nélkül túljutni az ünnepen.

Az ünnep megünneplésével kapcsolatos fokozódó szorongás és az aggodalmak mögött valójában "civilizációs gond van".

A mai ember mintha elvesztette volna érzékenységét a szent iránt, elkoptak a "sejtései arról, hogy mi az elkülönített idő és az elkülönített hely"

- mondta. Bogárdi Szabó István szerint

"az a mi drámánk", hogy "képtelenek vagyunk beleoldódni az ünnepbe".

A gyermekben még ott van az egyszerű és eredendő tudás, hogy maga az ünnep megajándékozza őt, anélkül, hogy ő maga megcsinálná. "Ha ezt el tudnánk fogadni, akkor az összes karácsonyi kellék, ami körülvesz és sokszor frusztrál bennünket", a helyére kerülne.

 A reformáció emlékévét összegezve kiemelte: szép és jó volt, hogy "mi magunk próbálhattuk meg elmondani magunknak" és a többségében nem protestáns magyar társadalomnak, hogy mi a protestantizmus.

"Végre nem régi marxista történelemkönyvekből olvasták fel nekünk, nem Max Weber magyarázta - véleményem szerint tévesen -, hogy mi a lényege a protestantizmusnak, és nem is csupán a reformációnak köszönhető nyelvi, kultúrtörténeti emlékeinket mutogattuk" - fogalmazott a református püspök.

Talán ez volt az ünnepben igazán protestáns, a szó eredeti értelmében: tanúskodtunk a krisztusi igazság mellett. "Ha jól sikerült, nem is fogjuk abbahagyni", ez azonban vasárnapról vasárnapra derül majd ki a gyülekezetekben, a szószéken, a közéleti megnyilvánulásokban - tette hozzá Bogárdi Szabó István.

MTI

Kisoroszi falukarácsony ünnepi műsorát a művelődési házban tartották meg, ahol beszédet mondott Ailer Gáspár romai katolikus esperes, Pályi Péter református lelkész és Molnár Csaba polgármester. A református templomtorony felújításában végzet munkájáért az Év Embere díjat, Pályi Péter református lelkész kapta, az Év Portája a református templom lett. A műsor után a Kisoroszi Önkormányzata a Rácz Fogadóban ünnepi vacsorára hívta meg a falu lakosságát. „Az ünnep, különösen a karácsony, alkalom arra, hogy az ember belássa, vannak dolgok, amikhez kicsi vagyok, amik előtt értetlenül állok. Élem az életem, és egyszer csak ott van valaki, aki addig nem volt, gyermek született", mondta ünnepi beszédében Molnár Csaba Kisoroszi polgármestere.

Kisoroszi betlehem 2017. karácsony, fotó: Szily Boldizsár

Kisoroszi óvodások és az iskolások műsora, fotó: Szily Boldizsár

Pesti Zenés Színpad előadása, fotó: Szily Boldizsár

Pályi Péter református lelkész, fotó: Szily Boldizsár

Ailer Gáspár romai katolikus esperes, fotó: Szily Boldizsár

Molnár Csaba polgármester, fotó: Szily Boldizsár

Molnár Csaba ünnepi beszéde

 Jó estét kívánok tisztelt Hölgyeim és Uraim!

„Legyen az ünnep csendes, mint szíved dobbanása

Legyen békés, mint a hó hullása

Legyen szép, mint gyertya ragyogása

És vidám, mint gyermek kacagása.”

Az ünnep, különösen a karácsony, alkalom arra, hogy az ember belássa vannak dolgok, amikhez kicsi vagyok, amik előtt értetlenül állok. Élem az életem, és egyszer csak ott van valaki, aki addig nem volt, gyermek született.

Hiába próbálkoznak orvosok, genetikusok, valójában ez megmagyarázhatatlan. Nem kételkedem a tudomány eredményeiben, de mégiscsak csodálatos, amikor eggyel többen vagyunk. A gyermekszületés nemcsak ámulatba ejt, hanem hálaadásra is késztet.

A gyermek eleinte csak eszik, meg alszik, aztán nevet, megszólal, majd elkezd járni. Később iskolába megy, számol, ír, olvas. Aztán gyermekei születnek, én leszek a nagyapjuk. Belátható ez emberi ésszel? A karácsony különösen fogékonnyá tesz bennünket mindarra, aminek láttán érezhetjük: bizonnyal létezik egy ember feletti szándék, amely rajtunk keresztül okosan és gondviselően igazgatja az egész világot. Kell, hogy igazgassa a legkisebb és alapvető közösséget, a családot is.

Szilárd meggyőződésem, hogy mindennek alapja az elfogadó, egymás tiszteletét megadó és szerettet teljes családi élet.

Nehéz a karácsonyról beszélni, hiszen régóta ünnepeljük már ezt az ünnepet, így sok mindent elmondtak már róla. Ezért Berecz András egyik kedvenc meséjéhez folyamodom. A főhős, bizonyos János nevezetű vitéz megjárja a poklot és a mennyországot is. A pokolban furcsa látvány fogadja: nagy kerek asztal mellet ülnek a kárhozott lelkek. Az asztalon minden, mi szem szájnak kellemes, ám mindegyiküknek hosszabb a kanala, mint a keze, ezért bárhogyan is igyekeznek egy falatot sem tudnak a szájukba tenni. Így mindannyian éheznek. Odafent az égben ugyanez a látvány fogadja. Kerek asztal, sok finom ennivaló és méteres kanalak. Csakhogy az üdvözültek mégis jóllaknak. Ők ugyanis egymást etetik. Ez a történet pár szóban nagyon sokat elmond mindennapjainkról, megmutatja azt, hogy csak az egymást segítő hozzáállás az, ami hosszútávon mindenki számára sikeres lehet.

„A nép, amely sötétségben jár nagy fényességet lát és az embereknek hirdetik az örömhírt: fiú született.”

Ősi, több mint 2000 éves jövendölés ez, amelyet az első karácsonyt várva vetettek papírra, és amelyet azóta is minden esztendőben újra és újra felidéznek a hívők.

Így ádvent vége táján valóban nagy a sötétség, elég ha a rövid nappalokra és a korán leszálló hosszú estékre gondolunk. Sajnos a mindennapjainkban is elég nagy a zűrzavar. Nehéz eldönteni, hogy ki mond igazat és ki beszél hamisan. Nehéz időszak előtt áll az ország is, biztos vagyok benne, hogy minden embernek szüksége van az összes tudására ahhoz, hogy szét tudja majd választani az igazságot a hamis gondolatoktól.

Azt kívánom, hogy a bennünket összekötő szeretet sugározzon szerte és segítsen minket abban, hogy nemzetünk döntő többségéhez ismét eljusson az igazság.

A hozzánk közelítő ünnep, a karácsony ünnepe egyre nagyobb fényességgel világít a sötétségben. Várjuk a megérkeztét és a csendességét, még talán akkor is, ha nincs kivel megosztanunk ezt a napot. Ezen a napon meg kell emlékeznünk azokról, akikkel valaha együtt ünnepeltük a karácsonyainkat, de már nem lehetnek velünk. Értük is gyújtsunk egy-egy gyertyát ezen az ünnepen.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mi hát a karácsony titka? Azt hiszem hívő és nem hívő ember egyetért abban, hogy a karácsony titka a szeretet. Hívők úgy tudják, az Isteni szeretet, az Isten emberré lett. Azért jött, hogy szolgálja az embereket, hogy megmutassa a szeretet útját, ahogy mondják megváltsa életünket. Fenséges gondolat ez, amelyet csak a hit tesz érthetővé. A szeretet - az, amely értelmet ad az életünknek - abból a felismerésből táplálkozik, hogy valakinek szüksége van ránk. Amikor az ember szeret, akkor képes arra, hogy megteremtsen egy olyan állapotot, melyet a beszédem elején a mesében már említettem, ahol rájövünk szükségünk van egymásra.

Sokan mondják, megváltozott, felgyorsult a világ. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy átalakulóban van. A technika fejlődését nem lehet megállítani és elvitatni sem, ugyanakkor az alapkövek nem szabad, hogy változzanak. Gondolják végig a Nap ugyanakkor kel föl és nyugszik, mint 2000 évvel ezelőtt.

Albert Einstein így fogalmazott : „Ne mond, hogy nincs időd semmire! A te napod sem rövidebb mint Michelangelo, Pasteur, Teréz anya, Leonardo da Vinci vagy Jézus napja!”

A Föld forgása sem gyorsult fel. Jézus Krisztus megszületése is akkor és ott történt meg. Az alapok maradnak, a tanítások élnek. A mi dolgunk, hogy vigyázzunk rá, csak akkor bizakodhatunk abban, hogy meg tudjuk őrizni a keresztény Európa értékeit.

 Áldott karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok.