Február elején megújult a Pilisi Parkerdő Zrt. online felülete, a www.parkerdo.hu oldal. A mostantól okostelefonra és tabletre is optimalizált, kényelmesen használható honlap fő célja a tájékoztatás: bemutatni a pilisi erdők értékeit, az erdészek munkáját, és segítséget adni a természetjáróknak túráik szervezéséhez.

A Pilisi Parkerdő Zrt. megújult honlapján kiemelt helyet kaptak a természetjárással kapcsolatos információk: ha valaki bizonytalan lenne, hogy merre induljon kirándulni, számos látványosság leírása közül választhatja ki a számára leginkább megfelelő úti célt vagy éppen erdei szálláshelyet. A Pilis Bike kerékpáros útvonalhálózat térképeit böngészve megszervezhető egy könnyed családi biciklizés vagy akár egy keményebb edzés is.

Számos aktuális információt olvashatnak a tűzgyújtási tilalomtól kezdve a gombagyűjtés szabályain át az időjárásig.

(Ez utóbbihoz nagy segítséget jelenthet a pillanatnyi helyzet megismerésében a Pilisben található webkamerák képeit összegyűjtő funkció.)

Az új honlap okostelefonra és tabletre is optimalizált, így akár útközben is használható. Közvetlen kapcsolatot alakítottak ki az erdőgazdaság közösségi média-felületeivel is, így könnyen elérhetők az ott található szöveges vagy éppen videótartalmak is.

A turisztikai fókusz mellett a megújult tartalom részletesen bemutatja az erdészek szakmai munkáját is, amelynek legfőbb célja az erdők fenntartása.

Kiemelt figyelmet kapott továbbá a természetvédelem is, ami a természeti értékek aktív megőrzésének példáit gyűjti össze és ismerteti.

Nem utolsósorban pedig a honlapon megtalálhatók a Pilisi Parkerdő Zrt. erdei iskolái (Madas László Erdészeti Erdei Iskola, Hármashatár-hegyi Erdészeti Erdei Iskola) és a tavalyi évet látogatói rekorddal záró Budakeszi Vadaspark is.

 Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Megújult a WWF Föld órájának, a  világ legnagyobb önkéntes akciójának üzenete: a kezdeményezés ezúttal a természeti értékekre hívja fel a figyelmet március 24-én, amikor egy órára elsötétül a Föld.

"A fókuszban bolygónk biológiai sokféleségének megőrzése áll, valamint az, hogy vegyük észre és védjük saját környezetünket, vegyünk részt annak egészséges működésében. Legyen szó erdőkről vagy folyókról, tengerekről vagy vizesélőhelyekről, nekünk, emberek számára is rendkívül fontos, hogy ezek az élőhelyek fennmaradjanak természetes állapotukban, megőrizve azt a gazdag növény- és állatvilágot, amit folyamatosan komoly veszélyek fenyegetnek" - olvasható a WWF Magyarországnak az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

A kezdeményezés megújult mottója a Kapcsolódj a Földhöz!, melyhez új szimbólum is társul: a "kapcsolódás" egyik legismertebb jelképe, a wifijel.

A Föld órája alkalmából a WWF Magyarország idén feladattal készül: első lépésként arra kérik az embereket, hogy

csatlakozzanak a Föld órájához, és március 24-én 20:30-kor egy órára kapcsolják le a villanyt.

Ezt még három kihívás követi majd, amelyekről az akció hazai oldalán, a foldoraja.hu weboldalon lesz további információ, valamint a WWF Magyarország Facebook-oldalán.
 A Föld órája kezdeményezés 2007-ben indult Ausztráliából azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet az éghajlatváltozásra és annak negatív hatásaira.
 Egy évvel később nemzetközi színtérre lépett, 2017-ben pedig már 187 ország csatlakozott hozzá. A világ legnagyobb önkéntes akciója keretében tavaly több mint 12 ezer jól ismert épület és látnivaló díszkivilágítását kapcsolták le egy órára, ezzel is hangsúlyozva az energiatakarékosság fontosságát.

Idén is lehet csatlakozni a Föld órájához magánszemélyként, vállalatként, önkormányzatként és intézményként egyaránt:

a foldoraja.hu weboldalon már gyűlnek a regisztrálók, ide bárki feltöltheti saját kezdeményezését. A WWF Magyarország arra buzdít mindenkit, hogy valódi tettekkel is járuljon hozzá a mozgalomhoz annak érdekében, hogy a Föld a következő generációk számára is megőrizhesse természeti kincseit.

MTI

Az ökoszisztéma csodálatos rendje szerint ugyanis a férfiszúnyog nem támad, csak a női molesztál  és abuzál bennünket májustól szeptemberig. Háziállataink is szenvednek tőle, de az emberre is ráfanyalodik, mert a peteérleléshez kell neki a mi jó kis vérplazmánk. Vagyis a mi vérünk által is szaporodik. Hogy történik mindez?

ROMANTIKUS NYÁR ESTE A VÍZPARTON ÉS KERTBEN

Kisorosziban csodálatos a táj, a nyár esték romantikusak, lágyan csobog a víz a Duna parton, ilyenkor szeretünk kiülni a kertbe és meghitt eszmecserét folytatni barátainkkal, a fiatalok pedig a liliomok és jázminok illatától megrészegülve egy idilli szerelem sodrásába szédülhetnek bele.

Azaz csak szédülnének, beszélgetnének, ha az első öt percben nem keserítené meg az életüket, no nem a szomszéd éppen este felbőgő fűnyírója, hanem a világ legapróbb drónja, ami elől nincs menekülés, mert százával, ezrével támadnak ránk, a legmeghittebb és intimebb pillanatban idegesítően belezümmögnek a fülünkbe és a vérünket követelik. Más nem is kell nekik csak a vér. Kész, vége a romantikának, jön a dühödt csapkodás, a szitkozódás, a drága spray, az ultrahang, a füstölés, a nagyfrekvenciás zavaróállomás, stb., de semmi sem használ. Roppant kínos.

Olvassuk az Interneten a jó tanácsokat, hogy vacsorázzunk be alaposan fokhagymával, sőt, teljesen dörzsöljük be a bőrünket, testünket is mert azt igen utálják! Nem elég, hogy ez förtelmesen büdös, de még jó drága is. Nesze neked romantikus szerelem, baráti csevej penetráns fokhagymabűzben! Mit tesz ilyenkor a kisoroszi ember?

1. Szidja az Önkormányzatot, hogy nem írtja ki nekünk a szúnyogot, hiába fizetjük a megemelt településfejlesztési adónkat.
2. Szidja a falut fojtó gázzal és füsttel elárasztó szúnyogirtó autókat, kétfedelű repülőket, mert néhány nap múlva ugyanúgy csípnek a dögök. Hát ezért fizetjük nekik a sok pénzt?
3. Olvassa, hogy tartsunk bőregeret a kertben és a szigetorri kempingben, mert az két pofára falja a szúnyogot. De a hóbagoly is bekapja, csak hát elég sovány falat neki.
4. Elkezd füstölni a kertben, amíg végül a kedves vendégek megelégelik a fuldoklást és csalódottan elmenekülnek. Romantika helyett dühöngünk és borogatjuk a szúnyogcsípéseinket citromlével mi egyébbel. Kell ez nekünk? El van rontva az esténk.

MI HÁT A MEGOLDÁS, MIT TETTÜNK EDDIG?

50 éve kémiai szúnyogirtás folyik nálunk. Mit jelent ez? A szúnyogirtó szakemberek toxikus idegmérgeket juttatnak a levegőbe, melyeket a szúnyogok – és más ártatlan rovarok is belélegeznek és ettől – elpusztulnak. Az idősebben még emlékeznek a büdös, fehér porra a DDT-re, melyet kilószám szórtak a kisorosziak az utálatos krumplibogárra. Nem véletlen, hogy 1968-ban betiltották  rákkeltő hatása miatt, de nyomai a mai napig kimutathatók a talajban, a vizekben.

Ma ugyan erősen szabályozott a felhasználható idegmérgek skálája, egy komoly kifogás azonban mindegyikük ellen emelhető: sajnos, nemcsak a szúnyogot, hanem a hasznos rovarokat is pusztítják. Nem lesz aki beporozza a gyümölcsfákat, a haszonnövényeket, a madarak is éhkoppon maradnak, nem tudnak mit adni a fiókáiknak. A szakemberek évek óta húzzák a vészharangot: pusztulnak a méhek, az énekesmadarak, fertőződnek az élővizek halai is, veszélyben a beporzás. Egyszóval: az egynapos, egyemberes kémiai szúnyogirtás jövője meg van pecsételve. 

A VARÁZSSZÓ: SZELEKTÍV, BIOLÓGIAI SZÚNYOGIRTÁS

Egyszerűnek tűnik a dolog, mégsem teljesen az. Ki kell dolgozni azt az eljárást mellyel csak és kizárólag a szúnyogok lárváit pusztítjuk el (márciusban kezdve, majd áprilisban az első esőzések, áradások után). Ettől kezdve nincs ami szaporodjon. És boldog az ökoszisztéma is, mert tovább élnek és dolgoznak a hasznos rovarkák, jóllaknak az ég madarai is. (Az egyéb növényvédő vegyszerek káros hatásáról most nem beszélünk, az is egy aggasztó, de másik történet.)

VANNAK ERRE MÁR BEVÁLT, GYAKORLATI MÓDSZEREK?

Igen, pl. Németországban már évtizedek óta ezzel a módszerrel irtják a szúnyogot, Magyarországon azonban sajnos csak az utóbbi években kezdték néhány helyen alkalmazni (Szegedi Tisza-ágak, a Duna egyes délebbi holtágain és árterületein). A kisoroszi és a szigeti települések képviselői elég későn, 2017 őszén személyesen is felkeresték a szegedi szakembereket*, akik meggyőző mérési adatokkal igazolták, hogy – a szakszerűen végzett – szelektív, biológiai irtás egyrészt jóval olcsóbb (akár a tizede is lehet a kémiainak!), másrészt nem teszi tönkre a természeti élő körforgást (ökoszisztéma).

HOGYAN TÖRTÉNIK A BIOLÓGIAI SZÚNYOGIRTÁS?

Nem repülőről vegyszerszórással és nem is gázosító autókkal.

A lépések a következők:

1. Gyalogosan és terepjáró autós bejárással felkutatják a pocsolyás állóvizeket, a vizesárkoktól a holtágakig és az árterületek visszamaradó gödreiig. Ezekről térképeket készítenek, drón és GPS segítségével.
2. Február-márciusban már elkezdik a pocsolyákból a merítéses mintavételt, hogy mennyi lárva van bennük. Ennek alapján elkészítik a munkatervet.
3. Március-áprilisban terepjárókkal, gyalogosan kivezényelik a permetező szakembereket, akikaz egyes helyszíneket felkeresve lelkiismeretesen, minden vízfelületet bepermeteznek. (Ez fizikailag komoly, megterhelő munkát jelent, s versenyezni kell az idővel, mivel a levegő felmelegedésével rohamosan elkezdődik a szúnyoglárvák kifejlődése.) Ha valahol elkésnek, ott már csak a kémiai irtás jöhet ismét szóba, ugyanis a biológiai irtás csak a lárvákra hatásos. Tehát a szakszerű és lelkiismeretes, gyors terepmunkán áll vagy bukik a dolog.
4. Esős, áradásos időszakban májusban-júniusban-júliusban is megismétlik a fáradságos terepbejárást, újabb merítéses mintákat vesznek, s ha indokolt, megismétlik a bepermetezést.

Mindebből látható, ez nem egy egyestés eljárás, amikor néhány óra alatt totálisan gázosítanak, szórnak, aztán hetekig semmi. Ez több emberes, terepbejárós, jármű és felszerelés igényes munkamódszer, mely mögött laboratóriumi szakembergárda áll, nem is beszélve a felhasznált mikrobiológiai baktériumtoxinok szakszerű előállításáról. Fáradságos, komplikált, de nincs más megoldás, ha nem akarjuk tovább pusztítani az ökoszisztémát.

MIRE SZÁMÍTHATUNK KISOROSZIBAN?

Ez sajnos nem csak Kisoroszi gondja. Mind a 4 szigeti településnek (Tahitótfalu, Szigetmonostor, Pócsmegyer, Kisoroszi) össze kell fognia, mert ha nem egységes és minden árterületre, pocsolyára kiterjedő a kezelés, akkor a túlélő szúnyogok egyszerűen több kilométert is átrepülnek a következő területre.

A megbeszélések, egyeztetések elkezdődtek, azonban az egyes önkormányzatoknak is áldozatokat kell vállalniuk, hisz a terepjáró speciális járművek, az élő munkaerő mind pénzbe kerül. Jelenleg a terep részletes feltérképezése és az anyagi források keresése folyik. A jó szándék, a közös akarat már megvan. Kisorosziban a projekt felelőse: Benedek Károly alpolgármester.

[F.H.J.]

* Lásd a "Kisoroszi Hírmondó 2017.10.,11.,12., 2018.01. lapszámaiban közölt képes híradásokat.

(Ajánlott forrás, szakirodalom: http://www.szunyogok.hu/szunyog-gyerites/biologiai-szunyoggyerites/a-biologiai-keszitmeny-hatasmechanizmusa)

A Dunán évtizedek óta nem végeztek fenntartási-karbantartási munkákat, nagy munka veszi kezdetét. A jelenlegi alacsony hajózható napok számát szeretnék megemelni, és a hajózást zökkenőmentesebbé tenni. Már idén megkezdődik a tervezés, hogyan lenne legcélszerűbb megszüntetni a szűkületeket és gázlókat. A folyók természetes állapotának megőrzéséért aggódó környezetvédők szerint viszont, veszélyben vannak a vizesélőhelyek.

 A Duna Kisoroszinál Fotó: Hegymegi Kiss Áron

A hajózás az egyik legolcsóbb közlekedési mód, feltéve, ha elég a vízmélység. A Budapest feletti Duna-szakasz a nemzetközi 6B osztályba, a főváros alatti pedig a 6C osztályba tartozik. A klímaváltozás következményeként ma már rég nem igazak a menetrend szerinti árvizek, a jól kalkulálható időszakok – mondta Somlóvári László. A hajóskapitány szerint kaotikus a Duna vízjárása, ezért is nagyon lényeges a folyó szabályozása.

A folyók természetes állapotának megőrzéséért aggódó környezetvédők szerint, viszont nagyon óvatosan kell minden folyamszabályozást végezni, nehogy veszélybe kerüljenek a vizesélőhelyek.

Kötél Pál, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság hajózási szakértője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta, hogy a vízszintek süllyedése nemcsak Budapesten, hanem az ország több pontján is látható. Például

Győr térségében nagyjából másfél méterrel alacsonyabb a vízszint ugyanolyan hozamok mellett, mint a hatvanas években

– tette hozzá. A sekély részek még sekélyebbé váltak, mindez pedig negatív irányba befolyásolja a hajózást.

Megjegyezte, hogy

a felső szakaszon lévő duzzasztóművek megfogják a görgetett hordalékot, ami korábban lejjebb folyt a Dunán. Így aztán egy tendenciózus folyamat keretében a folyó kénytelen saját magát mélyíteni.

Kötél Pál szerint nehéz megjósolni, hogy mi ennek a folyamatnak a vége.

A szakember elmondta, hogy vannak olyan helyek, ahol hagyományos eljárással, kotrással elérhető, hogy a hajózhatóság javuljon, de a sziklás helyeken robbantani vagy vésni kell. Elmaradásban vagyunk, a 2000-es évek óta nem volt ilyen jellegű fenntartási munka a folyó hazai szakaszán – szögezte le.

Az elmúlt húsz év átlagát tekintve 67 százalék, tehát nagyjából nyolc és fél hónap az az időszak, amikor korlátozás nélkül hajózható a Duna. Hozzátette, a cél ezt az időszakot kitolni 300 napra, azaz 85-90 százalékra. Magyarország saját érdeke, hogy minél több árut lehessen egy környezetkímélőbb szállítási móddal mozgatni az ország területén.

Végül megjegyezte, hogy a 2,5 méteres vízmélységgel, amivel az Európai Unió is számol a magyar szakaszon, sokkal zökkenőmentesebb lenne a hajózás hazánkban.

Forrás: hirado.hu  MTI

A Duna a forrástól a torkolatig egykori ártereinek mintegy 68 százalékát elveszítette. A folyók és a vizesélőhelyek megmaradt területei az emberi tevékenység - például szúnyogirtás - miatt hazánkban is veszélyben vannak, melynek következtében már számos egykor gyakori faj nem található meg Magyarországon. A szúnyoglárvák és a kifejlett szúnyogok a vízi és szárazföldi ökoszisztémák nélkülözhetetlen elemei, teljes kiirtásuk ökológiai katasztrófát okozna. A szúnyoggyérítésnél használt vegyszerek nem szelektívek, azaz nem csak a szúnyogokra hatnak, hanem az összes rovarra és ezáltal az összes rovarfogyasztó állatfajra, gyakorlatilag a teljes táplálékláncra kihatással van. 

Kisoroszi legelő, árvízkor,  fotó: Hegymegi Kiss Áron

Kisorosziban, Benedek Károly alpolgármester irányításával - szakértők bevonásával - megkezdődött a biológiai szúnyoggyérítést előkészítő munka.

A vizesélőhelyek átmenetet képeznek a szárazföldi és a vízi élőhelyek között. Lehetnek folyóvizek és tavak partján lévő, állandóan vagy időszakosan vízzel borított területek, de a vízfolyásoktól és tavaktól távol lévő mocsaras, ingoványos területeket is ide soroljuk.

Kisoroszi, vizesélőhely, fotó: Hegymegi Kiss Áron

Kisoroszi  fotó: Hegymegi Kiss Áron

Hazánkban ezek számos formában fellelhetők: a lápok, mocsarak, folyók ártéri élőhelyei, sekély tavak, holtmedrek és a szikes tavak is ide tartoznak.

Az emberi tevékenység, például szúnyogirtás, gátépítés következtében a Föld vizesélőhelyeinek 87 százaléka elpusztult az utóbbi századokban, arányuk csak az elmúlt 40 évben 30 százalékkal lett kevesebb.

A vizesélőhelyeken élő fajok populációi világszerte megdöbbentő mértékben, 81 százalékkal csökkenetek.

A Duna a forrástól a torkolatig egykori ártereinek mintegy 68 százalékát elveszítette,

a Tisza hossza pedig alig kétharmadára rövidült.

A legújabb mérések szerint Magyarországon a vízfolyások és tavak csupán 12 százalékának megfelelő az ökológiai állapota. A hazai folyók természetes árterületei eredetileg az ország közel 23 százalékát érintették, mára ennek több mint 90 százaléka elpusztult. Emiatt számos ritka, ikonikus faj tűnt el.

A folyók és az őket kísérő hullámterek, valamint a vizesélőhelyek azonban nem csak az állatok és növények számára fontosak.

A folyószabályozások előtt a hazai lakosság hasznára is váltak: a horgászat és a halászat, az ártéri legeltetés, a gyümölcsösök, rétek és kaszálók vízigénye csak néhány példa a sok közül. A szabályozásokat követően azonban radikálisan átalakult kapcsolatunk a folyókkal. Romlottak az adottságok, de új lehetőségek is megjelentek:

teret kapott az ivóvízszolgáltatás a rekreációs és szabadidős tevékenységek és az ökoturizmus.

Ha azonban a folyók állapota tovább romlik, és elvesznek a természetes partszakaszok, holtágak és mellékágak, akkor az emberek számára nyújtott előnyök is eltűnnek.

A vizesélőhelyek hiánya nagyban megnöveli a társadalom sérülékenységét a szélsőséges természeti hatásokkal szemben.

A folyók vize ma már a mellékágakba és holtágakba is egyre ritkábban jut el. Ahová pedig nem ér el a folyók vize, egyre több gondot okoz a csökkenő talajvízszint, a szárazabbá és melegebbé váló időjárás, a vízhiány és az aszály.

A folyók szabályozása miatt alig 200 éve zajló drámai változásokkal még a bámulatos alkalmazkodó képességű folyók és vizesélőhelyek sem tudták tartani a lépést. Helyreállításuk az emberek előtt álló feladat.

A vízfolyásokat számos olyan fejlesztés fenyegeti, mely állapotuk romlását eredményezi.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy ezt megakadályozzuk?

Amellett, hogy egyéni vízhasználatunkra odafigyelünk, aktív állampolgárként szót emelhetünk a vizesélőhelyeket károsító tevékenységek ellen - legyen szó vízszennyezésről, a vizek lecsapolásáról vagy a vízparti élőhelyek tönkretételével járó munkálatokról.

Európában több helyen terveznek például vízerőműveket építeni - többek között a Dráván Horvátországban, valamint a Murán Szlovéniában -, ami visszafordíthatatlan károkat okozna a folyók és árterük gazdag élővilágában.

Bár a vízenergiát természeti adottsága alapján megújuló energiaforrásnak tekintik, de sok káros hatása van a folyókra, ezért megújuló jellege ellenére a természetromboló energiaforrások egyike.

Forrás: Kisoroszi Hírmondó, http://wwf.hu

Rekordmértékben emelkedett a globális földfelszíni hőmérséklet 2014 és 2016 között, csak ebben három évben több mint 25 százalékkal emelte meg a globális felmelegedés mértékét az 1900-as évek kezdete óta - számolták ki az Arizonai Egyetem kutatói.

A Geophysical Research Letters online folyóiratban közzétett tanulmányuk az első, amelyben a kutatók számszerűsítették a hőmérséklet rekordmértékű, 0,43 Celsius-fokos emelkedését 2014 és 2016 között, és megállapították az emelkedés alapvető okait.

A kutatók elemezték a globális földfelszíni átlaghőmérsékletről feljegyezett adatokat 1850 és 2016 között, az óceán hőmérsékletét 1955 és 2016 között, a tengerszint szintjét 1948 és 2016 között, a Csendes-óceán felszíne egyenlítői térségének melegedését okozó El Nino-légköri jelenség és az évtizedes csendes-óceáni oszcilláció adatait - összesen 15 különféle időjárási, légköri jelenséget.

1900 és 2013 között a globális földfelszíni átlag hőmérséklet 1,6 Celsius-fokkal emelkedett.

 A globális hőmérsékleti rekordokat elemezve Jianjun Yin, az egyetem kutatója és munkatársai kiszámolták, hogy a következő három évben

2016 végére a globális földfelszíni hőmérséklet újabb 0,43 Celsius-fokkal nőtt, ami soha nem látott mértékű három év alatt a 20. és 21. században. 

    A felmelegedés ilyen szintű megugrását világszerte szélsőséges időjárási jelenségek, mint hőhullámok, szárazságok, áradások, a sarki jég túlzott olvadása, globális korallfehéredés kísérték.

"Klímakutatóként szembeszökő volt látni, hogy a bolygó légköre képes ilyen gyorsan melegedni"

- idézte Jonathan Overpeck, a tanulmány társszerzőjét a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Az új kutatás kimutatta azt is, hogy a rekordmértékű hőmérsékletnövekedést nem lehet megmagyarázni csupán a klíma természetes változékonyságával. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az ilyen hőmérsékleti megugrások és a velükjáró szélsőséges időjárási jelenségek mindaddig egyre gyakoribbak lesznek, amíg nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Forrás: MTI

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, január 24-én reggel egy másik, ritkán látott nagyragadozó, a hiúz nyomait kereste a friss hóban, amikor egy nagyobb kutyáéhoz hasonló lábnyomra lett figyelmes. Több kilométeren át tudta követni a nyomcsapást, nagyon jó hóviszonyok mellett. A nyomok alapján megállapíthatóvá vált az állat terepi mozgása, viselkedése és az egyedi vadászati technikája, amely csak tovább erősítette a kutatók gyanúját. Sok év után újra farkas van a Börzsönyben?

Fotó: forrás Duna-Ipoly Nemzeti Park

Kálmán Gergely sajtóközleményben ismertette: a szerdán reggel megtalált lábnyomok alapján figyelték a ragadozó mozgását, majd ürülékmintát is találtak.

Teljes biztonsággal csak a minta további elemzése után lehet kijelenteni, hogy a farkas sok év után visszatért a Börzsönybe - áll a dokumentumban.

Darányi László, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre egy másik ritkán látott nagyragadozó, a hiúz nyomait kereste a friss hóban, amikor egy nagyobb kutyáéhoz hasonló lábnyomra lett figyelmes.

Bedő Péterrel, a Börzsöny Alapítvány nagyragadozó-kutatójával folytatott konzultációt követően - aki

már tavaly decemberben a farkaséhoz hasonló nyomokat talált a Börzsönyben

- Darányi László és csapata több kilométeren át tudta követni a nyomcsapást, nagyon jó hóviszonyok mellett.

A nyomok alapján megállapíthatóvá vált az állat terepi mozgása, viselkedése és az egyedi vadászati technikája, amely csak tovább erősítette a kutatók gyanúját, majd a nap folyamán ürülékmintát is találtak

Kálmán Gergely szerint az utóbbi években egyre gyakrabban hallhatunk olyan hírekről, hogy ez az alkalmazkodóképes ragadozó fokozatosan visszahódítja korábbi területeit.

Nagyobb arányú elterjedésüknek csak élőhelyük feldarabolódása és zavartsága szab határt, hiszen élelmük lenne bőven.

A farkasok mozgásterülete akár több száz négyzetkilométer is lehet, így lehetséges, hogy ez az állat a Bükkből, vagy Szlovákia területéről érkezett a Börzsönybe felderítőként.

A farkas hazánkban fokozottan védett faj, fontos szerepet játszik a vadállomány természetes, évezredek során kialakult szabályozásában.

 Forrás: MTI,Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet a lakosság számára. Az országosan összehangolt szinkron felmérés 2018. január 19-22. között, péntektől hétfőig tart. A megfigyeléseiket ide küldhetjük el az egyesületnek. Az MME családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével, vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat.

Levelek hiányában a csupasz ágakon tömegesen pihenő erdei fülesbaglyok gyakran már messziről is jól láthatóak és számuk könnyedén meghatározható. Fotó: Orbán Zoltán

Év közben ritkán látható baglyok akár tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény is a városlakó, természeti élményekre vágyó lakosság számára Fotó: Orbán Zoltán

Az erdei fülesbaglyok, különösen a téli időszakban, csapatosan keresik fel a települések, az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország "bagolyfővárosában", Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma jelenleg az ezer példányt is meghaladja.

 A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos - mondta el az MTI-nek adott interjújában Orbán Zoltán, az MME szóvivője.

"Az emberek sokszor félnek, amikor a baglyok megjelennek a lakott területeken, pedig ezek a madarak nem veszélyesek és semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelentenek sem az emberre, sem a háziállatokra"

- emelte ki.

Mint mondta, a helyi vezetőkben is fontos tudatosítani, hogy ezeknek a baglyoknak a jelenléte amellett, hogy a megfigyelés szempontjából izgalmas, nagy gazdasági haszonnal is jár. Például a Túrkevén és Kisújszálláson telelő nagyjából 1000 erdei fülesbagoly egyenként minden éjjel legkevesebb három mezei pockot eszik meg, ami azt jelenti, hogy éjszakánként 3000, hideg időben 6000 rágcsálót fogyasztanak el összesen. Tavaly több mint ötezer baglyot számoltak meg a program résztvevői a megfigyelés során, ami azt jelenti, hogy ezek a madarak legalább 15 és 25 ezer közötti pockot pusztítanak el egyetlen éjszaka alatt - emelte ki.

Ha azonban a baglyok nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, ezt a feladatot az ember csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével tudná részben megoldani

mutatott rá a szóvivő.

Felidézte, hogy az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte el 2009-ben, amit az idei évtől az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez és az MME Monitoring Központ segít.

Orbán Zoltán kiemelte azt is, hogy a lakosság segítsége a felmérésben azért is fontos, mert az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék, emellett pedig segít közelebb hozni ezeket a különleges állatokat a lakossághoz, akik így a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezhetnek.

Orbán Zoltán elmondta, hogy az év közben ritkán látható baglyok tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény a városlakók számára.

 Az MME családok, baráti társaságok mellett

óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével, vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat, amelyek legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein,

illetve magánházak kertjeiben vagy lombhullatókon, esetleg a lakott területek határában fekvő temetők területén fordulhatnak elő kisebb csoportokban.

 Az országosan összehangolt szinkron felmérés január 19. és 22. között zajlik, de a tél folyamán a felmérés bármikor elvégezhető, megismételhető, és az adatokat bármikor be lehet küldeni az erre elkészített online kérdőíven keresztül, amely az MME honlapján érhető el, a papír alapú formanyomtatvány mellett.

 A szinkronszámlálás során elsősorban a belterületen tartózkodó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra kíváncsiak a szervezők, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről is lehet adatot gyűjteni.

 A baglyok tömeges jelenlétére utal általában a pihenőfák alatt felhalmozódó fehér ürülék, valamint a zsákmányállatok szőre és csontjai alkotta, a baglyok által felöklendezett köpet.

Orbán Zoltán elmondta azt is, hogy ha valaki nem lát erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen, az is elküldheti tapasztalatait, hiszen hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat, például az állományváltozások tekintetében.

"Ha valahol egyik évben sok fülesbagoly volt, de két évvel később például egy sincs, az olyan ökológiai katasztrófára hívja fel már ideje korán a figyelmet, amelybe talán még be lehet avatkozni. Azonban ha máshol jelentősen nő a telelőhelyek, illetve a baglyok száma, az is egy nagyon fontos visszajelzés a térség agrárgazdálkodására nézve"

- mondta. Hozzátette: ha valahol megszaporodnak a baglyok, az azt jelenti, hogy sok a táplálék, ebből pedig az következik, hogy a civilizációs nyomás ellenére egészséges a környezet.

Az erdei fülesbaglyok mellett egyéb bagolyfajok, például réti fülesbagoly, kuvikok is megjelenhetnek a fákon, így az erre vonatkozó megfigyeléseket is várják.

MTI ,  MME

Közel hárommilliárd forint értékben újulhatnak meg turistaházak, erdei szállások országszerte a következő két évben, a fejlesztések hat erdőgazdaságot érintenek - jelentette be a kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos és a földművelésügyi miniszter közös sajtótájékoztatón 2018. január 16-án  kedden, Budapesten.

Lajos-forrás melletti volt Ságvári Endre turistaház Szentendre közelében 2018. január 16-án. Az egykor 85 férőhelyes menedékház a második világháború előtt a Dreher család vadászkastélyaként funkcionált. A rendszerváltás után több üzemeltetője is volt, állapota fokozatosan romlott, 2005-ben pedig bezárt. Felújítása a Téry Ödön nemzeti turistaház-fejlesztési program keretében 2019 elejére várható. A következő két évben közel hárommilliárd forint értékben újulhatnak meg turistaházak, erdei szállások országszerte, a fejlesztések hat erdőgazdaságot érintenek. MTI Fotó: Cseke Csilla

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta: a tavaly év végi kormánydöntések értelmében újabb jelentős fejlesztések indulhatnak el a magyar erdőkben, a program 2010-ben kezdődött, a 22 állami erdőgazdaság a megtermelt nyereségét állami forrásokkal kiegészítve beruházásokra fordítja. A felújítási munkák 2,9 milliárd forintból hat erdőgazdaságot érintenek.

   A miniszter hangsúlyozta: 2010. óta megváltozott az erdészetek szemlélete, a fejlesztésekkel 21. századi színvonalú létesítményekben lehet majd pihenni az erdőkben. A magyar erdőgazdaságok mintegy kétmillió hektár erdőt gondoznak, 81 kilátó, 159 szálláshely, 36 erdei iskola, és 25 látogatóközpont van a kezelésükben, az elmúlt években 75 szálláshelyet újítottak meg - sorolta. Mindez az 1600 férőhellyel kellő hátteret biztosít az iskoláscsoportoknak a táborozáshoz, az erdei iskolák és létesítmények mintegy 80 ezer gyermeknek nyújtottak tanulási és kikapcsolódási lehetőséget az elmúlt időszakban.

Révész Máriusz kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a természetjárás feltételeinek javítása iránt, a következő két évben minden eddiginél gyorsabb ütemben újulhatnak meg turistaházak.

A 2,9 milliárd forint kiegészítve a Téry Ödön nemzeti turistaház-fejlesztési program idei évre átcsoportosított forrásaival további kétmilliárd forintot jelent az erdészetek, nemzeti parkok közjóléti létesítményeik felújítására.

Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltoztatást követően folyamatosan pusztultak le a turistaházak, erdei iskolák, kilátók, az erdészetek keveset költöttek a közjóléti intézményeikre. Rámutatott arra, hogy az elmúlt hét évben egyre többet költöttek fejlesztésekre, 38 új kilátó és 27 új szálláshely épült, 16 milliárd forintot fordítottak a létesítményeikre. A fejlesztések üteme tovább gyorsul a következő években, a döntéssel az Ipolyerdő Zrt.nél, az Egererdő Zrt.-nél, a Bakonyerdő Zrt.-nél, Pilisi Parkerdő Zrt.-nél, a Vértesi Erdő Zrt.-nél valamint a Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG) Zrt. kezelésében álló turistaházak újulhatnak meg.

Valamennyi beruházás az Országos Kéktúra útvonala mentén helyezkedik el, a TAEG Zrt. Muck-háza kivételével. A létesítmények közel háromszáz férőhellyel rendelkeznek. Hozzátette: vannak turistaházak, amelyek megvásárlásáról még tárgyalnak. A Téry Ödön programban négy további turistaház felújítása szerepel, a közbeszerzést kettőre már kiírták, a továbbiakat is folyamatosan jelentetik meg - jelezte. A sajtótájékoztatón kiosztott tájékoztató szerint 12 turistaházat érintenek a bejelentett fejlesztések, amelyek országszerte a Magas-Börzsönytől, a Bükk-fennsíkon vagy a Mátrán át a Soproni-hegységig találhatóak.

MTI

Magyarország legszebb tájai, természeti csodái tárulnak fel a Hortobágy szikesétől a Bükk erdein és az Őrség falvain át a Balaton-felvidékig. A 10 részes ismeretterjesztő filmsorozattal olyan helyekre látogatunk, ahol csak a madár jár: nemzeti parkjaink mélyére, az érintetlen természet eldugott rezervátumaiba. Az ismeretterjesztő filmsorozat készítője Asbót Kristóf, Gyenes Károly és Sáfrány József.

A Hortobágyi Nemzeti Park

A Hortobágyot mindenki ismeri – gondolhatnánk, pedig a nagy magyar puszta sok olyan titkot rejteget, amelyet csak a szakemberek, a természetvédelem munkatársai segítségével lehet megtalálni, megmutatni. Ebben segít az itt következő film.

Duna–Ipoly Nemzeti Park

1997 óta, aki a főváros szomszédságában lévő nagy tájegységekbe, a Börzsönybe, a Pilisbe, az Ipoly partjaira vagy a Szentendrei-szigetre kirándul, az egyúttal a Duna–Ipoly Nemzeti Parkkal is találkozik. S hogy mit kell ott nézni, látni? Adunk néhány ötletet.

A Fertő–Hanság Nemzeti Park

Nagycenk, Fertőd, Fertőrákos – jól ismert úti céljai a nyugati határszélre igyekvő magyar országjáróknak. Talán nem is gondolnák, hogy e jól ismert kulturális emlékek közelében hazánk egyik legérdekesebb tája, valamint a védett természeti értékek sokaságát kezelő és bemutató Fertő–Hanság Nemzeti Park működik. Legközelebb azt is látogassák meg!

Az Aggteleki Nemzeti Park

A Magyarország nemzeti parkjait bemutató sorozat most következő része Aggtelekről és környékéről szól. Talán meglepő, hogy a film alkotói A gyöngyszem címet adták e természetfilmnek. Ha meglepő is, semmiképpen nem indokolatlan. Aki megnézi, meglátja.

A Körös–Maros Nemzeti Park

A Dél-Tiszántúl, szeszélyesen vízjárta puszták, átvonuló-fészkelő madárhad, növény- és állatritkaságok, egy védelemre méltó táj birodalma. Természeti örökségünk tekintélyes részét ismerhetik meg a Körös–Maros Nemzeti Parkról készült filmben.

Bükki Nemzeti Park

1977-ben hegyvidékek közül elsőként nyilvánították védetté a Bükk hegységet, Magyarország harmadik nemzeti parkját. S bár a természet erői után az ember is alaposan átformálta a tájat, ez a vidék még így is egyike Magyarország legféltettebb természeti kincseinek – egy gyönyörű fennsík az ország tetején.

Kiskunsági Nemzeti Park

Gyakran nem tudjuk, hogy a jól ismert, és a hazai országjáró számára megszokott tájak micsoda természetvédelmi értéket is képviselnek, ha európai szemmel pillantunk rájuk. Így van ez a Budapesttől csak egyórányi autózásra lévő Kiskunsági Nemzeti Parkkal is. Hogy mik ezek az értékek? Erről a következő 25 perc pontos útmutatást nyújt.

Az Őrségi Nemzeti Park

Az Őrségnek ma már nem kell reklámot csinálni, hiszen Magyarország egyik legkeresettebb, bár igen távoli úti célja, kirándulóhelye. A táj, a szelíd dombvidék, a selymes vizű mesterséges tavak, a gerinceken épült apró falvak, a sok száz éves műemlékek felejthetetlen élményt jelenthetnek. De hogy ezeken túl, ezek mögött is vannak még különleges értékek, azt a következő film érzékeltetni fogja.

A Duna–Dráva Nemzeti Park

Gemenc neve nem ismeretlen a magyar tájakat és természeti szépségeket kedvelő országjárók körében. 1996 óta Gemenc a Duna–Dráva Nemzeti Park egyik tájegysége. Aki viszont a Dráva mentére vagy a Barcsi borókásra is kíváncsi, a következő filmből megláthatja, hogy azok a tájak sem kevésbé színes és értékes természeti világot őriznek. (A Duna–Dráva Nemzeti Parkot bemutató rész 24:55-nél kezdődik.)

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park

A Balaton-felvidék – vörös, fehér, fekete kövek, madárrejtő nádtengerek, növényritkaságok – számtalan magával ragadó szépség birodalma. Természeti örökségünk közép-dunántúli részét ismerhetik meg a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkról készült filmben.

Forrás:youtube.com, Élő Bolygó

Se szeri, se száma a bevásárlóközpontokban a divatmárkáknak, amelyek az úgynevezett fast fashion piaci szektorába tartoznak. Az általuk kínált termékek legfőbb sajátossága, hogy viszonylag olcsók, ám nem tartósak. Kate Fletcher 2008-ban a slow fashion fogalmában foglalta össze az etikus és környezettudatos divat alapjait.

Harley Weir és Urs Fische alkotását Stellea McCartney kiállása ihlette. A fotó egy skóciai hulladéklerakóban készült. Forrás: The Guardian

A ruhák előállítása legtöbbször átláthatatlan folyamatok eredménye, és persze a szálak a fejlődő világba vezetnek. De miért is? Azért, mert ezekben az országokban nagyfokú a korrupció, a hatóságok könnyedén megvásárolhatók, jóllehet sok helyen még erre sincs szükség, hiszen nem léteznek olyan jogszabályok, amelyek a környezetet védenék, vagy a szociális biztonságot, a társadalmi igazságosságot segítenék elő legalább valamilyen halvány formában.

A munkavállalóknak nincsenek jogaik, gyakran kisgyerekek ülnek a varrógépek, válogatók mögött, és a munka óradíja dollárcentekben mérhető.

És ha már itt tartunk, nemcsak a munkavállalókat lehet kihasználni, hanem azon is lehet megtakarításokat elérni, ha például egy gyár a szennyvizet tisztítás nélkül engedi bele az élővizekbe, vagy olyan vegyszereket használnak például a textiltermék tartósítására, amelyek károsak az egészségre, károsak a környezetre.

A világon a legintenzívebben növényvédő szerekkel kezelt növény a gyapot. Ebből készül az, amit utána magunkon hordunk 24 órában. 

Bizonyára kevesen tudják, hogy olyan országokban, mint például Pakisztán, az újrahasznosításra befogadott textilekből éppen csak a vegyszereket nyerik vissza, ami aligha nevezhető ténylegesen újrahasznosításnak.

A slow fashion követői akkor leszünk, ha jól megnézzük, hogy

• honnan származik az alapanyag (minél közelebbről),
• hol folyik a gyártás (lehetőleg helyben)
• mennyire etikus munkáltatóként a márka tulajdonosa.
• Ezenkívül legyünk háklisak arra, hogy a termékek természetes anyagból készüljenek, ne legyenek vegykezelve, és ami borzasztóan fontos: tartósak és javíthatók legyenek.

Innentől jön a vásárló felelőssége: minél hosszabban, minél többször használja a holmit, ha kilyukad, javíttassa meg, és ne dobja el, illetve ha feleslegessé vált, akkor adományozza tovább. Ha pedig már rongyosra hordta, akkor a ruhagyűjtőbe dobja be, hogy ne a lerakón legyen az enyészeté.

Nagy-Britanniában az ismert divattervező, Stella McCartney saját kampányt indított a divatvilág etikus fordulata érdekében. Ha te is változtatni szeretnél a szokásaidon, további hasznos tippeket találhatsz a tudatos ruhavásárlással kapcsolatban a vous.hu Békési Annával készített interjújában.

Forrás: Élő Bolygónk     humusz.hu

Magyarország nemzetközi tevékenységének fő irányaiban a választások eredményétől függetlenül folyamatosság és kiszámíthatóság várható - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a diplomáciai testület képviselőinek újévi fogadásán 2018. január 15-én, Budapesten. Áder János kiemelte mindannyian egyetértenek abban, hogy felelősséggel tartoznak a következő generációkért.

Áder János köztársasági elnök beszédet mond a Budapestre akkreditált nagyköveteknek adott újévi fogadáson a Művészetek Palotájában 2018. január 15-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Az államfő hat területet ajánlott a diplomaták figyelmébe, ahol, mint leszögezte, nem lesz változás a választások után, bármi lesz is a polgárok döntése.

Első helyen említette, hogy minden párt úgy gondolja,

"mi, magyarok az Európai Unió polgárai vagyunk, és azok is maradunk".

Lehetnek esetenként éles polémiák a brüsszeli intézményekkel, láthatják másképpen Európa jövőjét, vitatkozhatnak a fejlesztési források mértékéről, felhasználásának módjáról, vagy épp a kötelező kvótákról. A lényeg, hogy vitáikat nem az unió ellen, hanem érte, annak eredményesebb működéséért folytatják - mutatott rá Áder János.

Hozzátette: a nemzetközi stabilitás szempontjából a jövőben is kiemelten fontosnak tartják az észak-atlanti együttműködést, a NATO szerepét.

Magyarország a szövetségből adódó valamennyi kötelezettségét teljesíti, és az idei évben egy olyan haderőfejlesztést indít el, amely a NATO-val szemben fennálló régi adósság törlesztését is lehetővé teszi

- fejtette ki a köztársasági elnök.

Áder János harmadikként említette, hogy "számunkra magától értetődő", de az alkotmányban is rögzített, hogy

Magyarország mindenkori kormánya felelősséget visel azokért a honfitársakért is, akik határainkon kívül élnek, s akiknek ősei a legtöbb esetben nem saját akaratukból lettek más országok polgáraivá.

Magyarország változatlanul arra törekszik - folytatta-, hogy minél szorosabb együttműködést építsen ki a szűkebb térség országaival, mert ennek révén hatékonyabban képviselheti - a hasonló történelmi fejlődés miatt oly sok esetben közös - értékeket és érdekeket.

Kitért arra is, hogy

Magyarország minden politikai szereplője elkötelezett abban, hogy folytassák és erősítsék hozzájárulásukat a terrorizmus, a szélsőségek, a pusztítás megszállottjai elleni fellépéshez.

Áder János kiemelte még: mindannyian egyetértenek abban, hogy felelősséggel tartoznak a következő generációkért.

"A jövőben is becsülettel kivesszük majd részünket abból a munkából, amelyet a fenntarthatóság érdekében együttes erővel kell elvégeznünk"

- fogalmazott, és kijelentette: vizeink, földjeink, természeti értékeink megóvása, gyermekeink, unokáink életesélyének biztosítása a jövőben sem lehet politikai alkudozás tárgya.

A köztársasági elnök azt mondta: bár a választási kampány mindig - és nemcsak Magyarországon - felfokozott érzelmekkel jár, ő minden fórumon arra kéri és biztatja a közszereplőket, hogy kellő tisztelettel forduljanak egymás felé és ne vitassák el annak lehetőségét, hogy a vetélytársnak is lehet igaza, őt is vezetheti tisztességes szándék. Emlékeztetett arra, hogy korábban is arra kérte a pártokat, hogy érveket érvekkel, és ne indulatokat indulatokkal mérjenek össze.

MTI

Míg a Szaharában havazik, Amerikában hidegrekordok dőlnek meg, autók fagynak be az utakon, áram, víz és étel nélkül maradnak családok, addig Ausztráliában 79 éve nem volt ilyen meleg, és tűzgyújtási tilalmat rendeltek el. Következzen egy Ausztráliában élő magyar srác levele a klímaváltozásról. Sós Péter bő három éve költözött Ausztráliába dolgozni, és bár nagyon szereti a napsütést, megtapasztalta, hogy egy ponton túl abból is tud sok lenni.  Most nyílt levelet írt, melyet mindenkinek érdemes elolvasni.

 Kedves családom és barátaim!

Szeretném, ha tudnátok, hogy félek. Nem túlzok, tényleg félek.

A mai napon, január 7-én melegrekord volt Sydney-ben (47 fok feletti legmagasabb hőmérséklettel),

míg Észak-Amerikában hidegrekord van, évszázadok óta nem látott havazással. Néhány hete Kaliforniában erdőtüzek pusztítottak – a tél kellős közepén, ami korábban még soha nem fordult elő.

 Félek, mert ma nemcsak tudom, de érzem is, hogy a klímaváltozás maga a valóság. A változás már most is komoly problémákat okoz világszerte, rendszeressé vált az éhínség, árvizek, tüzek, áramkimaradás, szélsőséges viharok, otthonukat elveszítő állatok… Félek, mert már azt sem tudom elképzelni, mit hozhat a közeli jövő.

Világos, hogy az emberiség nem fogja egyik napról a másikra megváltoztatni a régi szokásait. Nem fog azonnal felhagyni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, nem fog véget vetni a túltenyésztésnek, a túlfogyasztásnak, az erdőirtásnak, a légszennyezésnek, a műanyag-függőségének. Ez nem reális, hiszen a komoly változtatásokhoz idő kell. Még akkor is, ha szorít az idő, és óriási rajtunk a nyomás. Próbálkozásra, új megoldásokra, befektetésre, energiára és millió másra van szükség, hogy valós és mélyre ható változást érjünk el.

De mi lesz addig? Évről évre nő az éves átlaghőmérséklet, az extrém időjárás egyre gyakoribbá válik. Egyszerűen elképzelni sem tudom, mi vár ránk a következő egy-két évtizedben, míg megpróbáljuk kitalálni, hogyan tovább.

Be kell vallanom, bár tisztában vagyok vele, hogy a klímaváltozás a migrációs krízis legmeghatározóbb oka, hogy a korallzátonyok elpusztulnak a melegedő óceánban, és a bozóttüzek is egyre gyakrabban pusztítanak (és igen, ezek szintén mind rendkívüli módon aggasztanak), de most az életemet féltem. A saját életemet.

Csak annyit kérek tőled, és mindenkitől, aki ezt olvassa, hogy gondolkozz, mielőtt cselekszel. Nem kérem, hogy változtasd meg minden szokásodat még ma. Csak motoszkáljon ott a fejedben, tudat alatt, hogy jelenleg épp elpusztítjuk ezt a bolygót. Ha úgy gondolod, ez nem jó így (és biztos vagyok benne, hogy így gondolod), legközelebb gondold át a döntéseid, amikor vásárolni indulsz.

Ne kérj nejlonzacskót, ha ott van veled a hátizsák. Csukd be az ablakot, amikor bekapcsolod a légkondit. Fontold meg, nem jobb-e bicajjal menni a városba kocsi helyett. Csak annyi kaját vegyél, amennyit meg is eszel. Próbálj meg valamivel kevesebb húst enni.

Rengeteget tudsz tenni azért, hogy ne féltsem annyira az életem. Kérlek, tedd meg értem. És mindannyiunkért.

 Köszönöm!

Sós Péter

Forrás: wmn.hu

A globális felmelegedés következtében a szélsőséges időjárási jelenségek fel fognak erősödni, azt viszont nem lehet hosszú távra előre jelezni, hogy mikor, hogyan következnek be - erről Juhász Árpád geológus beszélt az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

    A geológust az Egyesült Államok északkeleti partvidékén tomboló ítéletidő és az Európában tapasztalható szokatlanul meleg időjárás kapcsán kérdezték.

    Juhász Árpád a szélsőségesen hideg időjárás okait magyarázva elmondta hogy az amerikai kontinensnek teljesen más a földrajzi felépítése mint Európának: észak-dél irányban futnak le a hegyláncok, ami azt jelenti, hogy a sarki jégtömegek akadály nélkül "pillanatok alatt" lejutnak délre. Hozzáfűzte: ennek hatására történhet meg az is, hogy egyetlen nap alatt akár 30-40 Celsius-fokot essen a hőmérséklet. Ehhez még az is hozzájárul, hogy a tengeráramlások Kanada Atlanti-óceáni partjainál negatívan hatnak a környező területek éghajlatára - tette hozzá.

    A geológus emellett fontosnak nevezte azt is, hogy már olyan dolgokat is tudnak mérni a szakemberek, amit korábban nem sikerült. Így derülhetett ki, hogy

az Északi-sarkon a közelmúltban több alkalommal is abban az időszakban, amikor mínusz 30-40 Celsius-foknak kellett volna lennie, plusz 1 Celsius-fok volt. "Ez már több mint időjárás, ez már a klíma változásának a jele"

- mutatott rá Juhász Árpád, hozzátéve, hogy Európa attól különbözik az amerikai kontinenstől, hogy keresztbe fekszik az Alpok hegységrendszere, így az északi légtömegek nem tudnak akadály nélkül dél felé áramlani.

Ugyanakkor a geológus szerint annak, hogy tavaly ilyenkor befagyott a Balaton és most meg ilyen meleg van, semmi köze nincs önmagában a klímaváltozáshoz. "Azt csak tömeges mérésekkel, statisztikai alapon lehet megítélni, hogy a Földön mi történik"

- hangsúlyozta.

    Hozzátette: a múlt év ugyanakkor egyike volt a valaha mért legmelegebb esztendőknek a Föld történetében, 2017 volt a második eddigi legmelegebb év. Arra a kérdésre, hogy ez már a globális felmelegedés tünete-e, elmondta: amikor rendszeressé válik, hogy több év is egymás után ennyire meleg, az már tekinthető egy folyamat részének.

    A geológus a műsorban beszélt arról is: az, hogy hazánkban a meleg telek vége felé nagy fagyok jönnek, a magyar mezőgazdaság történetében nem példa nélküli.

"Sajnos azt senki nem tudja megjósolni, hogy attól, hogy most ilyen kellemes meleg van, vajon mi lesz február közepén"

- magyarázta, hozzátéve, hogy a mezőgazdaság mindig ki lesz szolgáltatva ezeknek a szeszélyes jelenségeknek.

"Általában elmondható, hogy a globális felmelegedéssel a szélsőségek fel fognak erősödni(...). Azt viszont, hogy egy adott évben hogyan, mikor, milyen időrendben következnek be, ezt nem lehet ilyen hosszú távra előre megjósolni"

- hangsúlyozta Juhász Árpád.

MTI