A víz élet és halál kérdése - hangoztatta Áder János köztársasági elnök hétfőn Brazíliavárosban, a Víz Világfórum megnyitóján, 2018. március 19-én, hétfőn.

Brazíliaváros, 2018. március 19. Az asztalnál Áder János köztársasági elnök (j5), Naruhito japán koronaherceg (j6), David A. Granger Guyana elnöke, Benedito Braga, a Víz Világtanács elnöke (j2). MTI Fotó: Bruzák Noémi

    Az ENSZ Vízügyi Elnöki Testület kétéves munkájának eredményét ismertetve a magyar államfő egy Kurt Vonnegut-idézetet átalakítva írta le a helyzetet:

"Úgy tékozoljuk bolygónk kincseit, a levegőt és a vizet, mintha nem lenne holnap."

    Emlékeztetett: az ENSZ főtitkára és a Világbank elnöke két évvel ezelőtt kért fel 12 politikust, hogy tegyenek javaslatokat, miként lehet a vízre vonatkozó fenntartható fejlődési célt elérni.

    Áder János a jelentés üzeneteit sorolva kiemelte: a víz élet és halál kérdése.

"Nem vehetjük adottnak, hogy van elég vizünk; a vízválság nem a jövő, hanem a jelen; ha a vizes fenntarthatósági cél elérésében nem leszünk sikeresek, akkor a további célok elérése is reménytelenné válik; hogy ezt elkerüljük, meg kell változtatni gondolkodásmódunkat"

- folytatta a felsorolást a köztársasági elnök.

    Az adatok drámai képet mutatnak - fogalmazott az államfő, kifejtve: ötből két ember a Földön már napjainkban is vízhiányos régióban él. Emellett 2,1 milliárd ember kénytelen szennyezett vizet fogyasztani, 4,5 milliárd ember - az emberiség kétharmada - szennyvizének kezelése nem megoldott. A szennyvíz 80 százaléka napjainkban is tisztítatlanul kerül vissza a természetbe. Az 1990 óta bekövetkezett ezer legpusztítóbb természeti katasztrófa 90 százaléka vízzel összefüggő volt - hangsúlyozta.

    Hozzátette, a 2050-re vonatkozó prognózisok "még riasztóbb" képet mutatnak. Ekkorra az emberiség fele vízhiányos területen él majd, az elsivatagosodás 1 milliárd ember életét nehezíti meg, s a vízzel összefüggő katasztrófák száma, mértéke és az okozott kár drámaian nőni fog.

    A jelentés legfontosabb és egyben legolcsóbb javaslataként a megelőzést emelte ki az államfő, hozzátéve:

minden vízforrást - folyók, tavak, vízgyűjtők - meg kell védeni a szennyezéstől.

    Emellett meg kell érteni: mi a víz szerepe, "a víz valódi értéke" egy fenntartható világ létrehozásában. A víz használatára vonatkozó döntéseknél integrált rendszerek kialakítására kell törekedni, s mielőbb át kell térni a tudományos tényekre alapozott vízgazdálkodásra - tette hozzá.

    Kitért arra is, hogy a határon átnyúló vízkészletekkel való gazdálkodás közös felelősséggel jár. Felhívta a figyelmet arra, hogy az emberiség 40 százaléka osztott vízgyűjtő területen él. Elengedhetetlen, hogy a közös folyókat, tavakat használó országok mielőbb megállapodjanak a közös vízhasználatról, a szennyezés megelőzéséről és létrehozzák a végrehajtáshoz szükséges intézményi feltételeket. Mindez a regionális konfliktusok elkerülésének is előfeltétele - szögezte le az államfő.

    Áder János arról is szól, hogy a víz a gazdaság "hajtóereje". Ha "jól gazdálkodunk vele, hosszú távon is a jólétet gyarapítja", rossz döntésekkel viszont növekedés helyett 2050-re a világ különböző régióiban akár mínusz 14 százalékos GDP-veszteséggel is számolni lehet.

    Egy "vízbiztos világ" kialakításához jelentősen fejleszteni kell az infrastruktúrát is - mondta az államfő, aki szerint ehhez jobb megoldás a "mérnöki" és a "zöld" infrastruktúra ötvözése.

    A vizet használó vállalatoknak és a tevékenységüket finanszírozó bankoknak fel kell tárniuk, hogy beruházásaik milyen hatással vannak a vízkészletekre. Továbbá az eredményes megelőzés és a hatékony védekezés új pénzügyi konstrukciókat is kíván.

    A testület javaslata szerint öt éven belül meg kell duplázni a vízügyi befektetéseket, majd ezt mintegy évi 600 milliárd dolláros szintre kellene tovább emelni. Ilyen mértékű tőkebevonás csak akkor lehetséges, ha jelentősen javítják a víz- és szennyvízgazdálkodást végző cégek működését, a szektor szabályozását és az innovációk befogadásának feltételeit - mondta.

    Kulcskérdésnek nevezte a víz hatékony felhasználását Áder János. Megjegyezte, a legkülönbözőbb iparágak, a bányászattól a textiliparig rengeteg vizet igényelnek. Ezért olyan innovációkra van szükség, amelyek a vízfelhasználás hatékonyságát növelik, a szennyezést pedig minimálisra csökkentik - tette hozzá. Itt azt is elmondta, hogy a legnagyobb vízfelhasználó a mezőgazdaság. Megjegyezte, nincs technológiai akadálya annak, hogy az agrár vízhasználat hatékonyságát akár 2-3-szorosára emeljék. Hatékonyabb öntözési technológiák nélkül ugyanis számos országban belátható időn belül kimerülnek a kutak, s a növénytermesztés ellehetetlenül.

    Az államfő kitért arra is, hogy

2050-re a Föld lakóinak háromnegyede városlakó lesz. Így "a fenntarthatósági fordulat sikere" jórészt a városokban fog eldőlni.

A soha nem látott mértékű urbanizáció a vízellátás és a szennyvízkezelés szempontjából teljesen új technológiákat, decentralizált megoldásokat kíván. A körforgásos gazdaság elképzelhetetlen a víz városokon belüli újrahasznosítása nélkül - fejtette ki a köztársasági elnök.

    A Vízügyi Elnöki Testület szerint mindezen célok eléréséhez nélkülözhetetlen nemzetközi intézmények működésének javítása is - mutatott rá Áder János.

    Úgy fogalmazott: a víz drámáját eddig félvállról vette a világ, a közös cselekvés azonban nem halogatható tovább

MTI

Nincs több elvesztegetni való időnk. Cselekednünk kell, méghozzá közösen, kinek-kinek a maga felelőssége szerint – figyelmeztetnek a Vízügyi Elnöki Testület (VET) tagjai. Az ENSZ és a Világbank felkérésére létrejött testület március 14-én nyilvánosságra hozott, „Minden csepp számít” című vízügyi cselekvési programjának benyújtását követően nyílt levélben fordult a világ valamennyi kormányzatához. A felhívás szövegét teljes terjedelmében közöljük.

A Vízügyi elnöki testület világ vezetőihez intézett felhívása

A világ globális vízválsággal néz szembe. A vízkincsen keresztül bontakozik ki az egyik legnagyobb veszély, amely a gazdasági fejlődést, a szegénység visszaszorítását, a békét, a biztonságot és a fenntartható fejlődést fenyegeti.

A közelítő válságot a tiszta vízhez és szanitációhoz való hozzáférés hiánya, a világ népességének növekedése, a szennyezés, az ökoszisztémák hanyatlása és a klímaváltozás hatásai együttesen okozzák.

A Vízügyi Elnöki Testület a vízügyi cselekvés új programjára tesz javaslatot, amely a közelítő válságjelenségeket lehetőségekké formálja át. Így is lesz, ha elérjük, hogy minden csepp számítson.

Sürgősen szemléletet kell váltanunk: újra kell gondolnunk, megértjük-e, értékeljük-e, és helyesen gazdálkodunk-e vízkincsünkkel? Az együttműködési módokat és formákat meg kell változtatnunk, hogy sikerre vigyük az Agenda 2030 program vízügyi szempontból is biztonságos világot kitűző céljait.

Újra kell értelmezni azokat az értékeket, amelyeket a víz kínál a gazdaságainknak, kultúránknak, társadalmainknak és a környezetünknek. A vízkészleteinket úgy kell felhasználnunk, hogy az a legnagyobb haszonnal járjon a társadalmaink számára. Ebben a kincses kosárban van a tiszta ivóvíz, az élelmiszer előállítása, az energiatermelés és mindazok az értékek, amelyeket az egészséges folyók, tavak, vízbázisok és vizes élőhelyek állítanak elő.

A vízgazdálkodási, a vízellátási és szanitációs szolgáltatások piaca, valamint a természeti katasztrófák elleni védelem akkor vonzza a befektetéseket, ha világos politikai szándék, országos és helyi szinten átlátható szabályozás és innovatív szemlélet jellemzi a működésünket. A következő öt évben legalább meg kell dupláznunk a vizes infrastruktúrába irányuló befektetéseinket. A politikáinkat e célt szem előtt tartva kell alakítanunk.

A szemléletváltás nem könnyű, de nincs más választásunk. Haladéktalan, már ma lépésekkel számoló cselekvésre szólítjuk az állam- és kormányfőtársainkat.

Ösztönözzék az egész kormányzat erejét megmozdító, integrált problémaértelmezésre alapozott együttműködést.

Olyan megközelítést javaslunk, amelyben mindenkinek van szerepe és feladata: a gazdasági ágazatoknak, mint például a mezőgazdaságnak, és vezetőknek, mint például a polgármestereknek és a vállalati igazgatóknak. A siker érdekében új együttműködési lehetőségeket és munkamódszereket kell kimunkálni.

A kormányzatoknak együtt kell működniük a helyi közösségekkel, az üzleti és a tudományos szférával.

A határon átnyúló folyóvölgyeken és vízbázisokon osztozó országoknak olyan gyümölcsöző módon kell együttműködniük, hogy a célok és eredmények minden érintett fél számára elfogadhatóak legyenek. 

Egyénekként is felelősséggel tartozunk. Mindannyiunk kötelessége, hogy megbecsüljük a vízkincset, használjuk okosan, előzzük meg a pazarlást és a szennyezést, és másokat is helyes irányba fordítsunk.

A jelentésünk cselekvésre szólító programja és ajánlásaink építenek erre a szemléletre és azokra a látásmódokra, amelyeket a világ különböző sarkaiból érkező vezetőkként összekapcsoltunk. A rövidfilmünk pedig azt villantja fel, hogy a világ miként adhat hatékony választ az előttünk tornyosuló, létfontosságú kérdésekre.

A víz a fenntartható fejlődésért 2018–28 – nemzetközi cselekvés évtizede 2018. március 22-én indul. Kérjük Önt, csatlakozzon hozzánk, és együtt lépjünk fel az évtized keretében a víz megbecsüléséért, és együtt keressük a vízügyi problémák megoldását.

Bárki is legyen Ön, bármivel foglalkozzék, bárhol éljen, mindannyiunk közös felelőssége a víz jövőjének megváltoztatása.

Minden csepp számít. Eljött a cselekvés ideje.

Mauritius (Társelnök) – Ameenah Gurib-Fakim, Mauritius elnöke

Mexikó (Társelnök) – Enrique Peña Nieto, Mexikó elnöke

Ausztrália – Malcolm Turnbull, Ausztrália miniszterelnöke

Banglades – Sheikh Hasina, Banglades miniszterelnöke

Magyarország – Áder János, Magyarország köztársasági elnöke

Jordánia – Hani Mulki, Jordánia miniszterelnöke

Hollandia – Mark Rutte, Hollandia miniszterelnöke

Peru – Pedro Pablo Kuczynski Godard, Peru elnöke

Dél-Afrika – H. E. Mr. Cyril Ramaphosa, Dél-Afrika elnöke

Szenegál – Macky Sall, Szenegál elnöke

Tadzsikisztán – Emomali Rahmon, Tadzsikisztán elnöke

Különleges tanácsadó – Han Seung-soo, Dél-Korea korábbi miniszterelnöke

Forrás: Élő Bolygónk

A Településképi Arculati Kézikönyv egy olyan szemléletformáló dokumentum, amelyben - a településképi követelmények megalapozása érdekében - meg kell határozni a településkaraktert meghatározó településképi jellemzőket; Mi az, amitől hívogató egy település rész? Miben rejlik egy kellemes lakókörnyezet titka? Mitől vonzó egy utca, míg a másik nem? Miért mondjuk egy házról, hogy szép? Ezekre a kérdésekre ad választ a Településképi Arculati Kézikönyv.

Dunabogdány Településképi Arculati Kézikönyv itt tölthető le

Visegrád Településképi Arculati Kézikönyv itt tölthető le

Tahitótfalu Településképi Arculati Kézikönyv itt tölthető le

Pócsmegyer Településképi Arculati Kézikönyv itt tölthető le

Szigetmonostor Településképi Arculati Kézikönyv itt tölthető le

Február elején megújult a Pilisi Parkerdő Zrt. online felülete, a www.parkerdo.hu oldal. A mostantól okostelefonra és tabletre is optimalizált, kényelmesen használható honlap fő célja a tájékoztatás: bemutatni a pilisi erdők értékeit, az erdészek munkáját, és segítséget adni a természetjáróknak túráik szervezéséhez.

A Pilisi Parkerdő Zrt. megújult honlapján kiemelt helyet kaptak a természetjárással kapcsolatos információk: ha valaki bizonytalan lenne, hogy merre induljon kirándulni, számos látványosság leírása közül választhatja ki a számára leginkább megfelelő úti célt vagy éppen erdei szálláshelyet. A Pilis Bike kerékpáros útvonalhálózat térképeit böngészve megszervezhető egy könnyed családi biciklizés vagy akár egy keményebb edzés is.

Számos aktuális információt olvashatnak a tűzgyújtási tilalomtól kezdve a gombagyűjtés szabályain át az időjárásig.

(Ez utóbbihoz nagy segítséget jelenthet a pillanatnyi helyzet megismerésében a Pilisben található webkamerák képeit összegyűjtő funkció.)

Az új honlap okostelefonra és tabletre is optimalizált, így akár útközben is használható. Közvetlen kapcsolatot alakítottak ki az erdőgazdaság közösségi média-felületeivel is, így könnyen elérhetők az ott található szöveges vagy éppen videótartalmak is.

A turisztikai fókusz mellett a megújult tartalom részletesen bemutatja az erdészek szakmai munkáját is, amelynek legfőbb célja az erdők fenntartása.

Kiemelt figyelmet kapott továbbá a természetvédelem is, ami a természeti értékek aktív megőrzésének példáit gyűjti össze és ismerteti.

Nem utolsósorban pedig a honlapon megtalálhatók a Pilisi Parkerdő Zrt. erdei iskolái (Madas László Erdészeti Erdei Iskola, Hármashatár-hegyi Erdészeti Erdei Iskola) és a tavalyi évet látogatói rekorddal záró Budakeszi Vadaspark is.

 Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Megújult a WWF Föld órájának, a  világ legnagyobb önkéntes akciójának üzenete: a kezdeményezés ezúttal a természeti értékekre hívja fel a figyelmet március 24-én, amikor egy órára elsötétül a Föld.

"A fókuszban bolygónk biológiai sokféleségének megőrzése áll, valamint az, hogy vegyük észre és védjük saját környezetünket, vegyünk részt annak egészséges működésében. Legyen szó erdőkről vagy folyókról, tengerekről vagy vizesélőhelyekről, nekünk, emberek számára is rendkívül fontos, hogy ezek az élőhelyek fennmaradjanak természetes állapotukban, megőrizve azt a gazdag növény- és állatvilágot, amit folyamatosan komoly veszélyek fenyegetnek" - olvasható a WWF Magyarországnak az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

A kezdeményezés megújult mottója a Kapcsolódj a Földhöz!, melyhez új szimbólum is társul: a "kapcsolódás" egyik legismertebb jelképe, a wifijel.

A Föld órája alkalmából a WWF Magyarország idén feladattal készül: első lépésként arra kérik az embereket, hogy

csatlakozzanak a Föld órájához, és március 24-én 20:30-kor egy órára kapcsolják le a villanyt.

Ezt még három kihívás követi majd, amelyekről az akció hazai oldalán, a foldoraja.hu weboldalon lesz további információ, valamint a WWF Magyarország Facebook-oldalán.
 A Föld órája kezdeményezés 2007-ben indult Ausztráliából azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet az éghajlatváltozásra és annak negatív hatásaira.
 Egy évvel később nemzetközi színtérre lépett, 2017-ben pedig már 187 ország csatlakozott hozzá. A világ legnagyobb önkéntes akciója keretében tavaly több mint 12 ezer jól ismert épület és látnivaló díszkivilágítását kapcsolták le egy órára, ezzel is hangsúlyozva az energiatakarékosság fontosságát.

Idén is lehet csatlakozni a Föld órájához magánszemélyként, vállalatként, önkormányzatként és intézményként egyaránt:

a foldoraja.hu weboldalon már gyűlnek a regisztrálók, ide bárki feltöltheti saját kezdeményezését. A WWF Magyarország arra buzdít mindenkit, hogy valódi tettekkel is járuljon hozzá a mozgalomhoz annak érdekében, hogy a Föld a következő generációk számára is megőrizhesse természeti kincseit.

MTI

Nagyon nagy kaland volt, és ami a filmmel történt, bizonyítja, hogy jól dolgoztunk - nyilatkozta az Oscar-díjátadó után Enyedi Ildikó a közmédiának.

Forrás: MTI

"Körülbelül erre készültem" - mondta a rendező a jelölteknek és a győzteseknek rendezett bál bejáratánál az M1 riporterének magyar idő szerint hétfőn Los Angelesben.
A 90. Oscar-díjátadó gáláján a legjobb idegen nyelvű alkotások mezőnyében, amelyben Enyedi Ildikó Testről és lélekről című műve is szerepelt, végül chilei győzelem született az Una Mujer Fantástica (Egy fantasztikus nő) révén.

"Nagyon nagy kaland volt, nagyon szép volt, nagy boldogság volt dolgozni, és ami azóta történt a filmmel, az azt bizonyítja, hogy jól dolgoztunk" 

 - mondta Enyedi Ildikó, aki Deák Kristóf, a Mindenki című film Oscar-díjas rendezőjének társaságában állt a kamera elé. Az alkotó kiemelte, hogy már új filmje előkészületein, Füst Milán Feleségem története című regényének adaptációján dolgozik. A Testről és lélekről stábja mindenkinek megköszönte a drukkolást a film közösségi oldalain.
A Magyar Nemzeti Filmalap által 420 millió forinttal támogatott alkotás vetítési jogát több mint 90 ország vásárolta meg eddig. A Testről és lélekről többek között elnyerte a fődíjat a 2017-es Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén, főszereplője, Borbély Alexandra pedig megkapta a legjobb női alakításért járó Európai Filmdíjat

Fontosnak tartom a biológiai szúnyoggyérítés bevezetését – nyilatkozta lapunknak Benedek Károly, Kisoroszi alpolgármestere. Szerinte a település fejlődését csak az értékek megőrzése mellett szabad megvalósítani és reméli, hogy sokan fognak termelni saját kertjükben zöldséget, gyümölcsöt. 

Benedek Károly, Kisoroszi alpolgármestere

– „A környezetvédelmet illetően a Föld szinte minden országára jellemző a politikai nemtörődömség” – korholta Áder János köztársasági elnök beiktatási beszédében a politikusokat a parlamentben. Ezek szerint Ön – a biológiai szúnyoggyérítési programmal – kilóg a sorból. Nem fél attól, hogy ha a választások előtt a falut ellepik szúnyogok, akkor az mondják az emberek, hogy ez Benedek Karcsi miatt van, és nem szavaznak Önre?

– Úgy gondolom, hogy annak a képviselőnek, aki az emberek érdekében cselekszik helye van a közéletben.

Sajnos az emberek sokszor nem ismerik fel, hogy mi az érdekük,

így van ez a szúnyoggyérítésnél és így van a falu fejlesztésénél is.

– Miért gondolja, hogy az eddig használt, kémiai szereket előtérbe helyező szúnyogirtás helyett a biológiai szúnyoggyérítést kellene alkalmazni?

– A jelenleg használt vegyszerek nem csak a szúnyogokra hatnak, hanem az összes rovarra, például a virágokat beporzó méhekre, és ezáltal az összes rovarfogyasztó állatfajra, gyakorlatilag a teljes táplálékláncra, így az emberre is. A légi permetezéssel kiszórt méregfelhő fentről lefelé süllyedve szinte kizárólag a repülő szúnyogokra hat, mert csak így tud érintkezni a rovar testével. A módszer a nem repülő, a levelek fonákán rejtőzködő szúnyogokra hatástalan, éppen ezért a kémiai szórást csak este vagy hajnalban lehet végezni, amikor a szúnyogok repkednek. A másik szúnyoggyérítési módszer a földről kiszórt melegködös szúnyoggyérítés. A vízszintes irányban mozgó mérgező köd hosszú ideig a területen lebeg és elárasztja  a térséget, így a növényzetben megbúvó, tehát az éppen nem repülő rovarokra is hat.

– Mi a jelenleg alkalmazott szúnyoggyérítésnél a „munkamegosztás” az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Kisoroszi Önkormányzat között?

– Amíg alacsony csípésszámok vannak az irtandó területen, addig az önkormányzatok feladata a szúnyoggyérítés, ez többnyire melegködös módszert jelent. A csípésszámok megnövekedése esetén napnyugtakor jön – a kémények magasságában repülő – „megmentő sereg”, a katasztrófavédelem repülőgépe és bepermetezi Kisoroszit…

– Miért szenteli idejét és energiáját a biológiai szúnyoggyérítésre?

– Kisoroszi ivóvízbázison helyezkedik el, természetvédelmi terület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén van és egy része a Natura 2000 védelem alatt áll. Gondolom, ilyen helyen mindenképpen fokozottan kell vigyázni az ökológiai egyensúlyra. Van önző része is az elhatározásnak,

itt élünk Kisorosziban, szeretnénk egészséges körülmények között élni

és nem szeretném, hogy mesterségesen kelljen megtermékenyíteni a növényeket, amire sajnos a világban, több helyen van már szomorú példa. Nagyon fontos, hogy a Szentendrei-szigeten élő emberek is felismerjék, hogy a biológiai szúnyoggyérítés az elemi érdekük.

– Mi a lényege ennek az eljárásnak?

– A biológia szúnyoggyérités csak a csípőszúnyog lárváit pusztítja el a keltető helyeken, a többi rovar nem pusztul el, ezzel nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az ökológiai egyensúly fennmaradjon. Első és egyben a legfontosabb szakasza a szúnyoglárvák élőhelyeinek beazonosítása. Ha tudjuk, hogy hol kelnek ki a szúnyogok, akkor már könnyű dolgunk van, mert utána csak monitorozni kell a lárvák keltető helyeit és csak ott kell kijuttatni a szúnyogirtó anyagot, amely csak csípőszúnyog lárvákra hat.

Kisoroszi, a Kőgeszteri- sziget mellékágban az árhullámból megrekedt víz, fotó: Hegymegi Kiss Áron

– Mennyire költséges ez a módszer?

– Visszakérdezek. Mennyire drága az egészségünk? Mennyire drága az ökológiai egyensúly megőrzése?

– Mit tehetnek az emberek, hogy ők is segítsék a programot?

– A lakosok is sokat tehetnek annak érdekében, hogy kevesebb szúnyog legyen a faluban. Vízgyűjtőhordók, az egyéb vízzel teli edények kiváló keltető helyei a szúnyoglárváknak.

Mindenkinek saját környezetében kellene figyelnie arra, hogy ne legyen szúnyogkeltető hely.

Nagyon fontos volna, hogy sikerüljön meggyőzni a környező települések önkormányzatait, lakosait a biológiai szúnyoggyérítés fontosságáról, mert így hatékonyabb és olcsóbb lehetne a védekezés.

– Az EuroVelo 6 kerékpárút megépítésével a kisoroszi lakosok eddigi élete meg fog változni. Ön szerint pozitív vagy negatív irányba?

– Az EuroVelo 6 kerékpárút és a hozzákapcsolódó híd jelentős változást hoz Kisoroszi mindennapjaiban. Mindent el kell követni azért, hogy a pozitív hatások legyenek többségben. Én éveken át jártam dolgozni mindennap a révvel, szép emlékeim vannak a dunai átkelésről, megértem azokat is, akik ellenzik a hídépítést. A híddal kapcsolatban nem árt, ha tudjuk, hogy amit megépítenek az egy gyalogos- kerékpáros híd lesz, ahol télen esőben, hóviharban is gyalogosan kell átmenni.

Kapunk egy hidat és cserébe adunk egy szigetet, majd évek múlva kiderül milyen üzlet volt.

Tavaly év elején kormánydöntés született arról, hogy az EuroVelo 6 kerékpárút a Szentendrei-szigeten fog megépülni és döntöttek arról is, hogy két híd fog megépülni. Most az érintett települések önkormányzatainak már csak arra van lehetősége, hogy próbálják azt elérni, hogy a beruházások a településen élők érdekeit is szolgálják. Jelenleg a beruházás tervezési fázisban van. A közelmúltban készült el az EuroVelo 6 kerékpáros útvonal Dömös–Szentendre szakasz környezeti hatásvizsgálata, amely három lehetséges helyszint vizsgált a híddal kapcsolatban. Szerintem nincs olyan helyszín, amely mindenkinek megfelel, remélem olyan döntés születik, amely a legkevesebb gondot okozza a falu életében.

– Ön szerint Kisoroszinak milyen irányba kellene fejlődnie?

– Kisoroszinak sikerült megőriznie a természeti és építészeti értékeit, amit elzártságának következménye, és amit az itt élő emberek egy része természetesnek tart.

Csak akkor jövünk rá, hogy milyen csodálatos helyen élünk, ha elmegyünk a nagyvilágba.

Nem becsüljük eléggé, hogy milyen gyönyörű a környezetünk. Kérdés, ha jelentős mértékben megnő a turisták száma, akkor mit tudunk megőrizni a megmaradt értékekből. Sajnos sok negatív példa van arra a világban, hogy a nagyszámú turista az ott élők életét megkeseríti. Nagyon fontos, hogy az értékeinket megőrizzük. Kisorosziban sok régi épület maradt fenn. A természeti értékeink is Natura 2000 védelem alatt állnak. Kisoroszi fejlesztését  csak az értékek megőrzése mellett szabad megvalósítani.

A falu-szépészeti program megvalósításánál nem az a cél, hogy városi mintát másoljunk, hanem, hogy meglévő értékeinket megőrizzük,

illetve amit elrontottunk, azt kijavítsuk. Nagyon örülnék annak, ha sikerülne a falut elcsúfító elektromos kábeleket, oszlopokat megszüntetni. Az elektromos áramot földkábeleken lehetne vezetni.

 Kisoroszi, Damjanich utca, fotó: Szily Boldizsár 

 Kisoroszi, Hősök tere, Nepomuki Szent János szobor fotó: Györgyi János

 Kisoroszi, Széchenyi út 93. önkormányzat épülete, fotó: Szily Boldizsár

– Mi a Kiskert – Nagy öröm program? Kik vesznek benne részt?

- A program célja elsődlegesen a szemléletformálás és a szakmai támogatás, tanácsadás. Kisorosziban minden házhoz tartozik annyi földterület, hogy konyhakertet lehessen csinálni.

Ma az a helyzet, hogy a lakosok nagy része elmegy az üzletbe és azon bosszankodik, hogy nincs, petrezselyem a boltban, ahelyett, hogy kimenne a kertbe, és onnan szedné le.

Nagyon-nagy öröm, hogy a programban minden korosztály részt vesz. Az idősek tudását itt a fiatalok átvehetik, és reméljük, hogy továbbadják. Újra kell tanulni olyan dolgokat, amiket már elfelejtettünk. Remélem, minél többen csatlakoznak a programhoz és otthon, saját kertjükben, megtermelik a zöldséget és a gyümölcsöt.

Györgyi János

A Dunán évtizedek óta nem végeztek fenntartási-karbantartási munkákat, nagy munka veszi kezdetét. A jelenlegi alacsony hajózható napok számát szeretnék megemelni, és a hajózást zökkenőmentesebbé tenni. Már idén megkezdődik a tervezés, hogyan lenne legcélszerűbb megszüntetni a szűkületeket és gázlókat. A folyók természetes állapotának megőrzéséért aggódó környezetvédők szerint viszont, veszélyben vannak a vizesélőhelyek.

 A Duna Kisoroszinál Fotó: Hegymegi Kiss Áron

A hajózás az egyik legolcsóbb közlekedési mód, feltéve, ha elég a vízmélység. A Budapest feletti Duna-szakasz a nemzetközi 6B osztályba, a főváros alatti pedig a 6C osztályba tartozik. A klímaváltozás következményeként ma már rég nem igazak a menetrend szerinti árvizek, a jól kalkulálható időszakok – mondta Somlóvári László. A hajóskapitány szerint kaotikus a Duna vízjárása, ezért is nagyon lényeges a folyó szabályozása.

A folyók természetes állapotának megőrzéséért aggódó környezetvédők szerint, viszont nagyon óvatosan kell minden folyamszabályozást végezni, nehogy veszélybe kerüljenek a vizesélőhelyek.

Kötél Pál, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság hajózási szakértője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta, hogy a vízszintek süllyedése nemcsak Budapesten, hanem az ország több pontján is látható. Például

Győr térségében nagyjából másfél méterrel alacsonyabb a vízszint ugyanolyan hozamok mellett, mint a hatvanas években

– tette hozzá. A sekély részek még sekélyebbé váltak, mindez pedig negatív irányba befolyásolja a hajózást.

Megjegyezte, hogy

a felső szakaszon lévő duzzasztóművek megfogják a görgetett hordalékot, ami korábban lejjebb folyt a Dunán. Így aztán egy tendenciózus folyamat keretében a folyó kénytelen saját magát mélyíteni.

Kötél Pál szerint nehéz megjósolni, hogy mi ennek a folyamatnak a vége.

A szakember elmondta, hogy vannak olyan helyek, ahol hagyományos eljárással, kotrással elérhető, hogy a hajózhatóság javuljon, de a sziklás helyeken robbantani vagy vésni kell. Elmaradásban vagyunk, a 2000-es évek óta nem volt ilyen jellegű fenntartási munka a folyó hazai szakaszán – szögezte le.

Az elmúlt húsz év átlagát tekintve 67 százalék, tehát nagyjából nyolc és fél hónap az az időszak, amikor korlátozás nélkül hajózható a Duna. Hozzátette, a cél ezt az időszakot kitolni 300 napra, azaz 85-90 százalékra. Magyarország saját érdeke, hogy minél több árut lehessen egy környezetkímélőbb szállítási móddal mozgatni az ország területén.

Végül megjegyezte, hogy a 2,5 méteres vízmélységgel, amivel az Európai Unió is számol a magyar szakaszon, sokkal zökkenőmentesebb lenne a hajózás hazánkban.

Forrás: hirado.hu  MTI

A Duna a forrástól a torkolatig egykori ártereinek mintegy 68 százalékát elveszítette. A folyók és a vizesélőhelyek megmaradt területei az emberi tevékenység - például szúnyogirtás - miatt hazánkban is veszélyben vannak, melynek következtében már számos egykor gyakori faj nem található meg Magyarországon. A szúnyoglárvák és a kifejlett szúnyogok a vízi és szárazföldi ökoszisztémák nélkülözhetetlen elemei, teljes kiirtásuk ökológiai katasztrófát okozna. A szúnyoggyérítésnél használt vegyszerek nem szelektívek, azaz nem csak a szúnyogokra hatnak, hanem az összes rovarra és ezáltal az összes rovarfogyasztó állatfajra, gyakorlatilag a teljes táplálékláncra kihatással van. 

Kisoroszi legelő, árvízkor,  fotó: Hegymegi Kiss Áron

Kisorosziban, Benedek Károly alpolgármester irányításával - szakértők bevonásával - megkezdődött a biológiai szúnyoggyérítést előkészítő munka.

A vizesélőhelyek átmenetet képeznek a szárazföldi és a vízi élőhelyek között. Lehetnek folyóvizek és tavak partján lévő, állandóan vagy időszakosan vízzel borított területek, de a vízfolyásoktól és tavaktól távol lévő mocsaras, ingoványos területeket is ide soroljuk.

Kisoroszi, vizesélőhely, fotó: Hegymegi Kiss Áron

Kisoroszi  fotó: Hegymegi Kiss Áron

Hazánkban ezek számos formában fellelhetők: a lápok, mocsarak, folyók ártéri élőhelyei, sekély tavak, holtmedrek és a szikes tavak is ide tartoznak.

Az emberi tevékenység, például szúnyogirtás, gátépítés következtében a Föld vizesélőhelyeinek 87 százaléka elpusztult az utóbbi századokban, arányuk csak az elmúlt 40 évben 30 százalékkal lett kevesebb.

A vizesélőhelyeken élő fajok populációi világszerte megdöbbentő mértékben, 81 százalékkal csökkenetek.

A Duna a forrástól a torkolatig egykori ártereinek mintegy 68 százalékát elveszítette,

a Tisza hossza pedig alig kétharmadára rövidült.

A legújabb mérések szerint Magyarországon a vízfolyások és tavak csupán 12 százalékának megfelelő az ökológiai állapota. A hazai folyók természetes árterületei eredetileg az ország közel 23 százalékát érintették, mára ennek több mint 90 százaléka elpusztult. Emiatt számos ritka, ikonikus faj tűnt el.

A folyók és az őket kísérő hullámterek, valamint a vizesélőhelyek azonban nem csak az állatok és növények számára fontosak.

A folyószabályozások előtt a hazai lakosság hasznára is váltak: a horgászat és a halászat, az ártéri legeltetés, a gyümölcsösök, rétek és kaszálók vízigénye csak néhány példa a sok közül. A szabályozásokat követően azonban radikálisan átalakult kapcsolatunk a folyókkal. Romlottak az adottságok, de új lehetőségek is megjelentek:

teret kapott az ivóvízszolgáltatás a rekreációs és szabadidős tevékenységek és az ökoturizmus.

Ha azonban a folyók állapota tovább romlik, és elvesznek a természetes partszakaszok, holtágak és mellékágak, akkor az emberek számára nyújtott előnyök is eltűnnek.

A vizesélőhelyek hiánya nagyban megnöveli a társadalom sérülékenységét a szélsőséges természeti hatásokkal szemben.

A folyók vize ma már a mellékágakba és holtágakba is egyre ritkábban jut el. Ahová pedig nem ér el a folyók vize, egyre több gondot okoz a csökkenő talajvízszint, a szárazabbá és melegebbé váló időjárás, a vízhiány és az aszály.

A folyók szabályozása miatt alig 200 éve zajló drámai változásokkal még a bámulatos alkalmazkodó képességű folyók és vizesélőhelyek sem tudták tartani a lépést. Helyreállításuk az emberek előtt álló feladat.

A vízfolyásokat számos olyan fejlesztés fenyegeti, mely állapotuk romlását eredményezi.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy ezt megakadályozzuk?

Amellett, hogy egyéni vízhasználatunkra odafigyelünk, aktív állampolgárként szót emelhetünk a vizesélőhelyeket károsító tevékenységek ellen - legyen szó vízszennyezésről, a vizek lecsapolásáról vagy a vízparti élőhelyek tönkretételével járó munkálatokról.

Európában több helyen terveznek például vízerőműveket építeni - többek között a Dráván Horvátországban, valamint a Murán Szlovéniában -, ami visszafordíthatatlan károkat okozna a folyók és árterük gazdag élővilágában.

Bár a vízenergiát természeti adottsága alapján megújuló energiaforrásnak tekintik, de sok káros hatása van a folyókra, ezért megújuló jellege ellenére a természetromboló energiaforrások egyike.

Forrás: Kisoroszi Hírmondó, http://wwf.hu

A torkos csütörtök a hamvazószerda - 2018. február 14. - előtti csütörtök, valaha része volt a magyar népszokásoknak is. A közelgő nagyböjt előtt ezen a napon bőségesen lehet zsírban gazdag és egyben a farsangi időszakhoz kötődő ételeket enni.

Kisoroszi, Rácz Fogadó

A régi magyar népszokás szerint is a hamvazószerda előtti napon, azaz húshagyó kedden kellett elfogyasztani az utolsó húsételeket, ezt követően a háziasszonyok a főzőedényeket a szokásosnál is alaposabban mosták el, nehogy hús- vagy zsírmaradványok kerüljenek a hamvazószerdával kezdődő nagyböjt ételeibe. Meglepő tehát azt feltételezni, hogy a korábbi, a mainál sokkal szigorúbb katolikus szabályozás, a mainál jóval erősebben őrzött néphagyományok idején a torkos csütörtök hamvazószerda után lett volna. Ennek ellenére egyes magyar források és népi elnevezések (kisfarsang, csonka csütörtök, halottak húshagyata) azt a látszatot keltik, hogy hazánkban a régebbi időkben is a jelenleg használatos időpontban tarthatták meg, ennek megbízható tisztázása komolyabb kutatást igényelne. Az utóbb említett megközelítést olvashatjuk A Magyar Néprajzi Lexikonban, miszerint a hamvazószerdát követő második böjti napon, a böjtöt megszakítják, annak céljából, hogy a farsangi ünnepségek után megmaradt hús ételek elfogyasztásra kerüljenek. Elképzelhető, hogy ugyanaz az elnevezés két teljesen különböző indíttatású és eredetű szokást is takar, amelyek megtartása függhetett az adott terület többségi vallásfelekezetétől.

Forrás: Wikipédia

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége által meghirdetett 36. Magyar Sajtófotó Pályázatra összesen 247 szerző 2260 pályaművel pályázott sikeresen. A zsűri összesen 6302 képet tekintett meg a zsűrizés során.

Balogh Zoltán, Éjjeli menedék című, egy hajléktalan nőt a RÉS Szociális és Kulturális Alapítvány női éjjeli menedékhelyén ábrázoló képe, amely dicséretben részesült a 36. Magyar Sajtófotó Pályázaton MTI Fotó: Balogh Zoltán

Balázs Imola Fájdalom című képe, amely első díjat nyert sport egyedi kategóriában a 36. Magyar Sajtófotó Pályázaton 2018. január 28-án. MTI Fotó: Balázs Imola

Kovács Tamás, Vízitánc című sorozatának felvételei, amely 2017 júliusában a 17. vizes-világbajnokságon készült a budapesti Városligetben. A fotósorozat a 36. Magyar Sajtófotó Pályázat Sport (sorozat) kategóriájában harmadik díjat nyert 2018. január 28-án. MTI Fotó: Kovács TamásIllyés Tibor, az Ellenfényben című sorozata, amely 2017 júliusában a 17. vizes-világbajnokságon készült a budapesti Duna Arénában. A fotósorozat a 36. Magyar Sajtófotó Pályázat Sport (sorozat) kategóriájában második díjat nyert 2018. január 28-án. MTI Fotó: Illyés Tibor

Rakó Alex szabadfoglalkozású fotóriporter Jelenés című képe, amellyel első díjat nyert természet és tudomány kategóriában a 36. Magyar Sajtófotó Pályázaton 2018. január 28-án. MTI Fotó: Rakó Alex

Az eredmények a következőek

MÚOSZ Nagydíj: Móricz-Sabján Simon (Világgazdaság) - Borsosék

André Kertész Nagydíj: Mónus Márton (MTI/MTVA külső munkatárs) - A krízisautó éjszakája

KÜLÖNDÍJAK:

Escher Károly-díj, a legjobb Magyarországon készült hírképért: Asszonyi Eszter (HVG külső munkatárs): Megemlékezés

Munkácsi Márton-díj a legjobb kollekcióért: Végh László (Magyar Nemzet Magazin)

A megyékben dolgozó legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporter: Kerekes M. István (szabadfoglalkozású)

Szalay Zoltán-díj, a legjobb teljesítményt nyújtó 30 év alatti fotográfusnak: Mónus Márton (MTI/MTVA külső munkatárs)

Dícséretben részesítve

Balázs Zsolt: Szezon kétezertizenhét

Hajdú D. András (abcug.hu): Úgy lenyomlak ballal, hogy becsinálsz!

Balogh Zoltán (MTI/MTVA): Éjjeli menedék

Bánhegyesy Antal (szabadfoglalkozású): Ceauşescu

KATEGÓRIADÍJAK:

Hír-, eseményfotó

1. díj: Asszonyi Eszter (HVG külső munkatárs): Megemlékezés

2. díj: Sánta István Csaba (szabadfoglalkozású): Pánik Torinóban

3. díj: Mónus Márton (MTI külső munkatárs): Academic Freedom

Képriport  

1. díj: Kurucz Árpád (Magyar Idők): Katalán függetlenedés

2. díj: Zsolnai Péter (szabadfoglalkozású): Tüntetés turizmus

3. díj: Mónus Márton (MTI/MTVA külső munkatárs): A per

Mindennapi élet (egyedi)

1. díj: Kerekes M. István (szabadfoglalkozású): Pihenő

2. díj: Kerekes M. István (szabadfoglalkozású): Ibolya

3. díj: Kerekes M. István (szabadfoglalkozású): A műhely

Mindennapi élet (sorozat)

1. díj: Ajpek Orsolya (Index): Otthon, édes otthon

2. díj: Bácsi Róbert László (szabadfoglalkozású): A bolgár határfolyó

3. díj: Somorjai Balázs (szabadfoglalkozású): Visszatérés

Emberábrázolás – portré (egyedi)

1. díj:  Földes András  (Index.hu): Az utolsó cigaretta

2. díj:  Ajpek Orsolya  (Index.hu): Az otthonszülés fekete báránya

3. díj:  Boncsér Orsolya (szabadfoglalkozású): Ismeretlen lány

Emberábrázolás – portré (sorozat)

1. díj:  Végh László  (Magyar Nemzet Magazin): Ottó

2. díj:  Forgács Zsuzsanna  (Origo): Csak lélegezz!

3. díj:  Urbán Ádám  (szabadfoglalkozású): Idős magyar artisták

Művészet – műalkotás vagy művészeti tevékenység ábrázolása, fotóriporteri eszközökkel (egyedi)

1. díj: Teknős Miklós (Magyar Idők): Szék

2. díj: Csudai Sándor (Origo): Lufi

3. díj: Zsolnai Péter (szabadfoglálkozású): Fent és lent

Művészet – műalkotás vagy művészeti tevékenység ábrázolása, fotóriporteri eszközökkel (sorozat)

1. díj: Bődey János (Index.hu): Nyugdíjas Ki mit tud 2017

2. díj: Sánta István Csaba (szabadfoglalkozású): Cavallerizza Reale, avagy művésztelep Torinó egykori királyi lovardájában.

3. díj: Ficsor Márton (Magyar Hírlap): Nyolc nap, ahogy én láttam

Sport (egyedi)

1. díj:  Balázs Imola: Fájdalom

2. díj:  Derencsényi István (Hajfdú-Bihari Napló): A nagy kékség

3. díj:  Földi Imre (Nemzeti Sport): Úszó fenomének

Sport (sorozat)

1. díj: Hajdú D. András (abcug.hu ): Egy krumpliszállító furgonban vittem őket az első meccsre

2. díj: Illyés Tibor (MTI/MTVA): Ellenfényben

3. díj: Kovács Tamás (MTI/MTVA): Vízitánc

Természet és tudomány (egyedi)

1. díj: Rakó Alex (szabadfoglalkozású): Jelenés

2. díj: Török János (Délmagyarország): Mártélyi hattyúk

3. díj: Máte Bence (Fotonatura Kft.): Csillagfürdő

Természet és tudomány (sorozat)

1. díj: Végh László (Magyar Nemzet Magazin): Duna-delta

2. díj: Máte Bence (Fotonatura Kft.): Napos oldal

3. díj: Varga Dzsenifer (szabadfoglalkozású): Otthon az, ahol a szív van

Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (egyedi)

1. díj: Balassa László (szabadfoglalkozású): Csend

2. díj: Móricz-Sabján Simon (Világgazdaság): Csanytelek

3. díj: Török János (Délmagyarország) Kecze Ferenc

Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (sorozat)

1. díj: Urbán Ádám (szabadfoglalkozású): Az Aszódi Javítóintézet

2. díj: Hajdú D. András (abcug.hu): A család reménysége: a szőke, kék szemű Szofi

3. díj: Polyák Attila (Origo): Doktor Mancsok

Forrás: MTI, www.sajto-foto.hu

A gyűrű alakú fényjelenséget a 8-12 kilométer magasban elhelyezkedő felhőkben lévő jégkristályokon visszaverődött és megtört fénysugarak okozzák. Balról a kivilágított pécsi tévétorony.

A haló elnevezésű fényjelenség látszik a Hold körül a Tubesről fotózva 2018. január 28-án. A gyűrű alakú fényjelenséget a 8-12 kilométer magasban elhelyezkedő felhőkben lévő jégkristályokon visszaverődött és megtört fénysugarak okozzák. MTI Fotó: Sóki Tamás

 Forrás: MTI

Rekordmértékben emelkedett a globális földfelszíni hőmérséklet 2014 és 2016 között, csak ebben három évben több mint 25 százalékkal emelte meg a globális felmelegedés mértékét az 1900-as évek kezdete óta - számolták ki az Arizonai Egyetem kutatói.

A Geophysical Research Letters online folyóiratban közzétett tanulmányuk az első, amelyben a kutatók számszerűsítették a hőmérséklet rekordmértékű, 0,43 Celsius-fokos emelkedését 2014 és 2016 között, és megállapították az emelkedés alapvető okait.

A kutatók elemezték a globális földfelszíni átlaghőmérsékletről feljegyezett adatokat 1850 és 2016 között, az óceán hőmérsékletét 1955 és 2016 között, a tengerszint szintjét 1948 és 2016 között, a Csendes-óceán felszíne egyenlítői térségének melegedését okozó El Nino-légköri jelenség és az évtizedes csendes-óceáni oszcilláció adatait - összesen 15 különféle időjárási, légköri jelenséget.

1900 és 2013 között a globális földfelszíni átlag hőmérséklet 1,6 Celsius-fokkal emelkedett.

 A globális hőmérsékleti rekordokat elemezve Jianjun Yin, az egyetem kutatója és munkatársai kiszámolták, hogy a következő három évben

2016 végére a globális földfelszíni hőmérséklet újabb 0,43 Celsius-fokkal nőtt, ami soha nem látott mértékű három év alatt a 20. és 21. században. 

    A felmelegedés ilyen szintű megugrását világszerte szélsőséges időjárási jelenségek, mint hőhullámok, szárazságok, áradások, a sarki jég túlzott olvadása, globális korallfehéredés kísérték.

"Klímakutatóként szembeszökő volt látni, hogy a bolygó légköre képes ilyen gyorsan melegedni"

- idézte Jonathan Overpeck, a tanulmány társszerzőjét a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Az új kutatás kimutatta azt is, hogy a rekordmértékű hőmérsékletnövekedést nem lehet megmagyarázni csupán a klíma természetes változékonyságával. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az ilyen hőmérsékleti megugrások és a velükjáró szélsőséges időjárási jelenségek mindaddig egyre gyakoribbak lesznek, amíg nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Forrás: MTI