Kisfilm készült Pest megye épített és természeti örökségéről. A rövidfilm olyan ismert és kevésbé ismert építészeti és természeti kincseket mutat be, mint a ráckevei Hajómalom, a Kisoroszi-ófalu és a szigetcsúcs a váci Diadalív vagy a zsámbéki Romtemplom.

A Pest megyei értéktárban jelenleg több mint 200 érték található az agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, valamint turizmus és vendéglátás kategóriában. Az Agrárminisztérium támogatásával készült, mintegy 19 perces kisfilm (Kisoroszi 11:17) madártávlatból mutatja be a megye építészeti és természeti kincseit, a dróntechnikának köszönhetően a nézők a levegőből csodálhatják meg többek között a lórévi Zichy-kápolnát, a Pátyi pincesort vagy az érdi Fundoklia-völgyet.

 A fim itt látható

A TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért akció ma hazánk legnagyobb önkéntes mozgalma. A szemétgyűjtési akció keretében szerte az országban „nagytakarítanak” a TeSzedd! önkéntesei.  Kisoroszi Önkormányzata is csatlakozott szemétgyűjtési akcióhoz, támogatókén a Rácz Fogadó és Rácz kert Büfé is segíti az eseményt. Találkozó: 2019. március 23., 8.30 órakor Kisoroszi Rácz Fogadó.

Információ: Kovács Sándor +36 30 922 3259

Drasztikusan csökkent a fecskék száma Magyarországon. Ha nem történik jelentős változás, akkor hazánkból 2020-ra eltűnhetnek a fecskék, pedig ők jelenthetnek biológiai védelmet a rovarok által terjesztetett betegségekkel szemben is- hangzott el az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában. A központilag szervezett szúnyogirtás következtében Kisorosziban is csökkent a szúnyogok és a fecskék száma. A biológiai szúnyogirtásban reménykedhetnek a fecskék és mi is.

Minden egyes fecske, amíg Magyarországon van, minimum 1 kilogramm rovart eszik meg - mondta el a műsorban Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület szóvivője, hozzátéve

ha egy-két millió fecske hiányzik hazánkból, egy-két millió kilogramm rovar marad a "nyakunkon". A fecskék által fogyasztott rovarok közé tartozik szinte az összes mezőgazdasági kártevő, illetve azok a szúnyogfajok, köztük az újabb betelepülők, amelyek akár halálos betegséget is terjeszthetnek

- fűzte hozzá, figyelmeztetve arra, hogy a fecskeállomány eltűnésével Magyarország természetes biológiai védekezési potenciálja csökken a klímaváltozás körülményei közepette.

A legfontosabb állománycsökkentő tényező a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítás, -pusztítás, illetve az agrárkemizálás. "A második helyen áll a klímaváltozás, és Magyarországon teljesen megdöbbentő módon a harmadik helyen belép a lakosság fecskék iránti toleranciájának csökkenése" - mondta Orbán Zoltán.

"A figyelmeztetéseink és a törvények ellenére évről évre egyre nagyobb mennyiségben verik le a fészkeket, szinte mindig a költési időszak közepén. Ekkor elpusztul a tojás, a fióka és gyakran a kotló madár is" - mondta a természetvédő, hozzátéve, hogy a tömeges elkövetések hátterében szinte mindig az önkormányzatok állnak.

A fecskefészkeket általában azért verik le, mert azt mondják, hogy a fecskeürülék veszélyt jelent, ugyanakkor az semmivel nem jelent nagyobb veszélyt mint bármilyen más ürülék.

"A településen össze nem szedett sok tonnányi macska- és kutyaürülék sokkal nagyobb kockázatot jelent"

- hangsúlyozta Orbán Zoltán, hozzátéve, hogy a fecskeürülék potyogása egy nagyon egyszerű eszközzel, a fészek alá felhelyezett, körülbelül kéttenyérnyi fém, fa vagy műanyag lappal, úgynevezett fecskepelenkával megakadályozható.

Elmondta, hogy sokszor csupán azért verik le a fészkeket, mert a madarak csicseregnek, ami zavarja az embereket.

Azzal nem számolnak, hogy ha eltűnnek a fecskék, akkor a rovarok ellen be kell vetni a kémiai idegmérgeket, amelyek minden rovart elpusztítanak, többek között a beporzó rovarokat is, és a vízbázison, a táplálékon keresztül az emberi szervezetbe is bejutnak és minket is megmérgeznek - figyelmeztetett a természetvédő, aki szerint a fecskék védelmében a lakosság toleranciájának növelése mellett fontos lenne, hogy változtassanak a szúnyogirtás szabályain is, a jelenleg 4-5-6 százalékos biológiai szúnyogírást 100 százalékra kellene növelni.

 "Próbáljunk meg együtt élni a fecskékkel!"

- kérte a lakosságot Orbán Zoltán, emellett felhívta a figyelmet arra is, ha bárki azt tapasztalja, hogy a fecskefészkekben kárt tesznek, akkor okostelefonon rögzítse azt és jelezze az illetékes megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályának.

Fotó fortepan: nemzetközi evezőstábor, Kisoroszi Szigetcsúcs 1959.

Fotó fortepan: Kisoroszi Szigetcsúcs 1935.Fotó fortepan: Kisoroszi Szigetcsúcs 1961. Fotó fortepan: Kisoroszi Szigetcsúcs 1974.Fotó fortepan: Dunaföldvár gőzös Kisoroszi, 1968.

Fotó fortepan: Kisoroszi, 1955.

Folytatódik  a strandfejlesztési program, a most induló második ütemben megújulhatnak 1-1 milliárd forintból a dunakanyari és a Tisza-tavi, és további 3 milliárd forintból a balatoni szabadstrandok - jelentette be a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója csütörtökön a kisoroszi Szigetcsúcson, sajtótájékoztatón, 2019. február 14-én

Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója

Guller Zoltán kiemelte: az MTÜ célja, hogy 2030-ig az összes szabadvízi strand megújuljon.
A vezérigazgató elmondta, hogy mára a belföldi turizmus lett a magyar turizmus motorja, ezért indult el két évvel ezelőtt a strandfejlesztési program. Az első ütemben tavaly mintegy 2 milliárd forintos támogatást kapott több mint 30 balatoni település fizetős strandja.
 Az idén 5 milliárd forint keretösszeggel indul el a strandfejlesztés második üteme, amelyben a szabadstrandok infrastruktúrafejlesztésére, a partszakaszok rendbetételére, vízi attrakciók létrehozására fordíthatók az összegek.
A kormány által az önkormányzatoknak biztosított támogatással a Balatonnál valamennyi szabadstrandon további fejlesztések valósulhatnak meg, a Dunakanyarban pedig Komárom, Esztergom, Visegrád, Zebegény, Kisoroszi, Verőce és Szentedre Duna-parti strandjai újulhatnak meg, míg a Tisza-tónál Abádszalók, Kisköre, Tiszanána, Sarud, Poroszló, Tiszabábolna és Tiszafüred tóparti strandjai. Guller Zoltán közölte, hogy a program harmadik elemeként a Balatonnál, a Dunakanyarban és a Tisza-tónál valamennyi strand támogatást kap az MTÜ-től annak érdekében, hogy megtervezzék 2030-ig a strandfejlesztéseket.

Az idén elindul a program negyedik eleme is, amely a strandokon található gasztronómiai létesítmények fejlesztését szolgálja.

Szeretnék elérni 2030-ig, hogy minden strand magas színvonalú szolgáltatást tudjon nyújtani, kiemelten foglalkozva a szabadstrandokkal - fűzte hozzá az MTÜ vezérigazgatója.Molnár Csaba, Kisoroszi polgármestere

Molnár Csaba, Kisoroszi polgármestere elmondta, hogy a megújulás kiemelten fontos számukra, hiszen a Szigetcsúcs egyedül álló természeti kincs, ugyanakkor az infrastruktúra elmaradott. "Létfontosságú, hogy részt tudjunk venni ebben a pályázatban" - fogalmazott. Hozzátette: a Szigetcsúcs kiszolgáló egységeinek megújításakor a meghatározó elv, hogy a természeti értékeket meg tudják őrizni.

 „Több előnye van a vidéki életnek mint hátránya” –  mondta lapunknak Szily Boldizsár építészmérnök. Kisoroszi díszpolgára szerint a turisztikai fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy közben a település egész évben élhető maradjon. Kiemelte, hogy a ravatalozó tervezésénél fontos szempont volt a földi élet befejezésének vallásos megközelítése.

 Szily Boldizsár

– Ön évek óta él Kisorosziban, mit szeretett meg a faluban, mikor költözött ide?

– Kisgyerekkorom óta a Kisoroszihoz tartozó Duna-parton táboroztunk minden nyáron szüleimmel és testvéremmel. Édesapám 1973-ban vásárolt egy régi parasztházat a faluban, amit harminc évvel később felújítottunk. 2008-ban kijöttünk egy hétvégére, végül itt maradtunk, azóta itt élek családommal.

– Milyen egy fiatal - többgyerekes, családos - értelmiséginek Kisorosziban élni?

– Nagyon inspiráló a környezet, sok művész élt és él ma is a faluban. Az itt élő ember többet kap a falusi környezettől, mint amennyit elveszít a városi életből; a csönd, a jó levegő, a páratlan természeti környezet lényegesen fontosabb számomra, mint a városban megtalálható infrastrukturális előnyök. A helyi óvoda és az elemi iskola szintén mesébe illő. Az iskolaudvar határos a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal.

Olyasmit szívhatnak magukba itt a gyerekek, ami, reményeim szerint, egy életre meghatározza a természethez való viszonyukat.

Három évvel ezelőtt még itthon dolgoztam, ebben a szép környezetben, most bejárok Békásmegyeren lévő tervezőirodámba. Ez egy kényszerpálya, de a nagyobb beruházások megtervezését munkatársaimmal közösen kell elvégeznünk, fontos ez a szellemi műhely. Amikor hazafelé jövök a munkából, és megérkezem a gyönyörű – fasorral szegélyezett – kapura emlékeztető bekötőúton Kisorosziba, az megnyugtatja a  lelkemet. Bármely évszakban egyedi és különleges kapuja ez településünknek.

Már a hídon való átkelésnél úgy érzem, hogy hazaértem, kint hagyom a gondokat, problémákat.

– A tervezőirodája milyen projekteken dolgozik, amiért el kell hagynia szigetet?

– Több száz lakásos lakóparkokat, többfunkciós épületeket, irodákat tervezünk, de foghíjbeépítést is készítettünk Budapesten. Most egy szállodát kezdünk tervezni Budapest belvárosba.

– Kisorosziban ön katalizátora és - társadalmi munkában - tervezője az épített örökség megőrzése érdekében végzett felújításoknak. Hány épület lett felújítva az Ófalu program keretében?

– Az Ófalu területén belül szerencsére nagy számban maradtak meg hagyományos parasztházak, hála Istennek nem kerültek elbontásra. A klasszikus fésűs beépítésű házak a tömegformálást tekintve fennmaradtak, így csak a homlokzatokat és az ablakokat kellett visszaállítani eredeti szépségükbe. Nagyon jó adottságok vannak Kisorosziban, mert egy olyan településen, ahol „Kádár-kockákkal” (általában 10x10 méteres alapterületű sátortetős ház – a szerk.) van tele a falu, ott már nem lehet visszaállítani a hagyományos faluképet.

A támogatás az utcai homlokzat felújítására irányult, de gyakran kovásza lett az épület további felújításának.

Nem arról van szó Kisorosziban, hogy a homlokzatok elkészültek és mögöttük lakatlan, élettelen terek lennének. Nagyjából 60-65 épület készült el így.

– Milyen épített értéket kellene megőrizni még a faluban?

– Aki az Ófaluban, pályázni akart, annak a háza mind elkészült - egy-két kivételtől eltekintve. Aki nem akar pályázni, azt nem lehet kényszeríteni. Az önkormányzat tulajdonában lévő Ujváry Ignác műterem felújítása, kibővítése szerintem fontos volna. Ez nem kapcsolódik az Ófalu programhoz, hiszen ott a házak tulajdonosának és az önkormányzatnak közös erőfeszítése volt az épület eredeti állapotának visszaállítása.

– Az Ujváry Ignác műterem építészetileg milyen értéket képvisel?

– Ez az épület attól vált értékessé, hogy Ujváry Ignác festőművész alkotott benne. Maga az épület szerkezetileg labilis, sem formaképzése, sem anyaghasználata nem képvisel különös értéket. De mint

„Ujváry műterem” fontos és megóvandó helye Kisoroszinak.

Az utcára néző homlokzat természetesen más karakterű mint az épületet körülvevő falukép, de a műterem, mint funkció ezt kívánja.

– Mire lehetne használni az épületet felújítás után?

– Az épületnek több funkciója lehetne: az első részében egy emlékhely, kiállítás lehetne, a hátsó részében a helytörténeti múzeum kaphatna helyet, a kettő közötti nyitott tér pedig szabadtéri kulturális események színhelyéül szolgálhatna.

– A régi parasztházak felújítása, a kálváriadomb helyreállítása, a művelődési ház megépítése után most ravatalozót tervezett. Mi indokolta a beruházást?

– A régi ravatalozó minden szempontból elavult, műszakilag tönkrement és méltatlan volt a Dunakanyar egyik legszebb településéhez, Kisoroszihoz.

– Mennyire nagy kihívás, illetve mekkora feladat egy építésznek egy ravatalozó megtervezése?

– Ritkán adataik meg egy építésznek, hogy szakrális szempontból fontos épületet tervezzen, legyen az templom vagy ravatalozó. A templom tervezése jobban behatárolt, mert az adott egyház szertartásaihoz kell kialakítani a liturgikus teret. Egy ilyen, vagy ehhez hasonló épületet, a halál gondolatának, a túlvilágnak vallásos oldala felől lehet megközelíteni. Az építészetben nagyon fontos, hogy milyen környezet veszi körül a megvalósítandó épületet. A ravatalozó helye nagyon jó adottságú: ahogy az út kanyarodik és kiszélesedik a tér, valamint mögötte a domboldal a temetővel, rendkívül szép környezetet nyújt. Szerencsénk van azzal is, hogy a kivitelezés magas színvonalon készült el.

– A ravatalozó terveit nézve egy bibliai idézet jut az eszembe, hogy „könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni’’. Gondolt erre, amikor a ravatalozó keskeny ablakát tervezte?

– 2018 telének végén, mielőtt felmerült volna a romos állapotú kisoroszi ravatalozó felújítása, az egyik vasárnapi misén Gáspár atya (Kisoroszi katolikus plébánosa - a szerk.) arról prédikált a templomban, hogy

az időskor tájékán az emberi élet lehetőségei, akárcsak az idős emberek mozgásterei, beszűkülnek.

Ekkor az a vízió ébredt bennem, hogy e szűkületnek vége a halál, a koporsó. Olyan, mint egy tölcsér, amit nem lehet megkerülni: mindenkit, aki született, szépen beterelget Teremtőjéhez. A keskeny ablaknyílás utal az említett bibliai idézetre is.

– Milyen állapotban van a ravatalozó építkezése, hol tart a beruházás?

– Az építészeti munkák elkészültek, a belső építészeti tervezés folyamatban van, ennek kivitelezése van még hátra.

– Kerékpáros híd épül Kisoroszi és Dunabogdány között. A hídépítés helye izgalomban tartja Kisoroszi lakosságát. Ön szerint hol lenne ideális helye a hídnak?

– A híd megvalósításának helyszíne annál jobb, minél távolabb van a Szigetcsúcstól, és attól a táji és épített környezettől, ami Kisoroszi kincse. A jelenleg kijelölt Hajós utca tengely egy jó kompromisszum. Egy ekkora műtárgy megépítésénél rengeteg szempont merül fel: tájépítészeti, településképi, látványbeli, statikai, műszaki, vízgazdálkodási szempontok. Nyilvánvaló, hogy olyan megoldás, amely mindenkinek 100 százalékosan megfelel, nincsen.

A híddal mint funkcióval kapcsolatban nekem nincs ellenérzésem. A mérete és a környezetbe, tájba illesztése az, amit nagy körültekintéssel kell megtervezni.

– A Szigetcsúcson küszöbön áll egy turisztikai fejlesztés, Ön szerint mi a legsürgősebb feladat?

– Kisorosziban az elmúlt évek alatt jelentős turizmus alakult ki, az ide látogatók száma szó szerint csúcsra fejlődött. Most az infrastruktúrát kell hozzáigazítani ehhez a megnövekedett forgalomhoz. Nem arról van szó, hogy nincs semmi érdeklődés a település iránt, és szeretnénk növelni a turisták számát. Szerintem a helyi lakosok számára legzavaróbb az idegenforgalomban az, hogy a nyári hétvégéken nagy autóforgalom halad át a falun . Ezt az autós forgalmat kellene megfelelően kezelni, esetleg kitérőkkel a keskeny útszakaszokon, hogy ne alakuljon ki forgalmi dugó a Széchenyi utca vége felé. Fontos volna még megoldani, hogy a Szigetcsúcsra vezető út ne porozzon.

– Egy évben hány napon van tömegturizmus Kisorosziban?

– Nem sok napot érint, inkább csak a meleg nyári hétvégéket, amikor alacsony a Duna.

Vigyázni kell arra, nehogy olyan beruházásokat csináljunk, amelyek az év többi napján kellemetlenséggel járnak.

– Mi a legfontosabb idegenforgalmi beruházás a Szigetcsúcson, és Ön szerint hogyan kellene azt megvalósítani?

– Pormentes utat kellene létesíteni, esetleg a meglévőt rendszeresen locsolni.  Ne menjen mindenki autóval a Szigetcsúcson lévő parkolóig, inkább a falu elején leparkolva, gyalogosan tudja megközelíteni a szigetorrt, a Duna-parti sétányon, ami elképzelésem szerint egy olyan rendezett föld-, vagy makadámút lenne, amelyen kerékpárral és gyalogosan is lehetne közlekedni. A Rácz Kert büfé épülete jó épület; megjelenése és tömegformálása tájba illő, nagyon jó helyen van a Nagytisztás sarkán, a Duna-parton. A különböző hozzáépítéseket újra kellene gondolni. Az épületet hátrafelé kellene bővíteni, és a kívánt funkciókat ebbe az irányba sorolni.

– A Szigetcsúcsot és környékét időnként elönti a Duna, hogyan lehet ilyen területen beruházni?

– A nagyfokú turisztikai terheltség csak évi 10-15 napot érint, mégis ez a terhelt időszak mély nyomokat hagy az itt élőkben. Így van ez az árvíz esetében is.

Nagyon ritkán előforduló esemény, mégis nyomot hagy bennünk. Volt egy pár év, amikor egymás után kiöntött a Duna, akkor arra rendezkedtünk be, hogy minden évben árvíz lesz. Hála Istennek, 2013 óta nem volt árvíz. A Rácz Kert büfé bővítésénél, felújításánál olyan anyagokat kellene alkalmazni, amelyek bírják az árvizet, és a Duna visszahúzódása után könnyen takaríthatók.

– A táborozóhelyen lévő vizesblokkokat is bővíteni kellene, milyen irányba lehetne fejleszteni?

– Döntő kérdés, hogy a csatornahálózat megépül-e vagy sem. Én olyan megoldásban gondolkozom, hogy nem egy dombon, lábakon vagy cölöpökön lenne a vizesblokk, hanem olyan szerkezetet kellene építeni, amely kibírja, ha elönti a víz: látszó vasbeton, fagyálló és „árvízálló” burkolatokkal. A másik megoldás egy kereken guruló vizesblokk lehetne, melyet a szezon végén egyszerűen el tudnának húzni.

– Önnek a település képviselő testülete - az épített örökség megőrzése érdekében végzet tevékenységért és a tervezői munkája elismeréseként - Kisoroszi Község Díszpolgára címet adományozott. Ez milyen tevékenységet takar?

– Nagyon nagy megtiszteltetés a díszpolgári cím. Amit Kisoroszi építészeti értékeinek megőrzésért tettem, az nem egy előre elhatározott dolog volt, inkább sodródás. A felkérésekre nem mondtam nemet, és így talált meg egyre több feladat. A kialakult településkép, amelyre büszke lehet minden kisoroszi ember, természetesen nem csak az én érdemem. Kellett hozzá egy jó szemléletű polgármester és képviselőtestület, valamint olyan háztulajdonosok sokasága, akiknek ez szintén fontos volt, és akik megbíztak bennem. Az építész szakma nem olyan, mint a festőművész munkája, aki vesz egy vásznat, és megfesti az általa elképzelt műalkotást, amit akkor is meg tud tenni, ha nincs megbízója. Az építésznek, hogy alkotni tudjon, kell a megbízó, kell a bizalom. Nagyon boldog vagyok, hogy részt vehettem a régi házak, a kálváriadomb, a Szent Erzsébet tér, a művelődési ház és a ravatalozó megújulásában.

Györgyi János

Kisorosziban befejezéséhez közeledik a ravatalozó építése. A faluban élő emberek méltán lehetnek büszkék a település épített örökségére és az újonnan épült ravatalozóra. Szily Boldizsár, Kisorosziban élő - a ravatalozót tervező - építészmérnök osztja meg gondolatait a tervezés alkotói folyamatáról.

Gondolatok a Kisoroszi Ravatalozó épületéhez

2018 telének végén, mielőtt felmerült volna a romos állapotú kisoroszi ravatalozó felújítása, az egyik vasárnapi misén Gáspár atya (katolikus plébános - a szerk.) arról prédikált, hogy az időskor felé az emberi élet lehetőségei, akár csak az idős emberek mozgástere, beszűkülnek.

Ekkor az a vízió ébredt bennem, hogy e szűkületnek vége a halál, a koporsó, olyan mint egy tölcsér, amit nem lehet megkerülni: mindenkit, aki született, szépen beterelgeti Teremtőjéhez.

Pár hónappal később, mikor Molnár Csaba polgármester úr felvetette a ravatalozó felújításának ötletét, még csak állagmegóvási munkálatokról beszélgettünk, valamint egy fedett tér kialakításáról az épület elé, hogy a szertartásokra ne egy sörsátor alatt kerüljön sor. Az idő előrehaladtával, a meglévő épület alapos vizsgálata után kiderült, hogy érdemesebb volna egy teljesen új ravatalozót építeni.Az újat a régi ravatalozó helyére terveztük, a kőépület kontúrja lényegében meg is megegyezik az eredetiével. Az alapterület az előtte elhelyezkedő fedett, nyitott térrel lett nagyobb.

Az alapvető építészeti koncepció kigondolása során bevillant pár hónappal korábbi gondolatmenetem a szimmetriáról és a szűkülő élethelyzetről.

Ez a szűkülő tér volt az alapmotívum a tervezés során, erre épült fel a szerkezet.

Az épület előtt kialakított fedett tér szintén szűkül. Ez a geometria a legalkalmasabb arra, hogy a gyászolók halottjuk körül elhelyezkedjenek. Az elhunyt közvetlen hozzátartozói, akik kevesebben vannak, a „szűkületben” kaptak helyet; a távolabbi rokonok, barátok, akik jellemzően nagyobb létszámban jelennek meg, pedig a kiszélesedő, fedett térben.

A kapu vonalában, a belső padsorok elé kő kerékvetőt terveztünk, mely szintén szimbolikus jelentőséggel bír. Itt említeném meg Riesz Abigél építész kolléganőmet, aki sok jó észrevétellel és hozzáfűzött gondolattal segítette munkámat.A trapéz alaprajzú ravatalozótér két oldalára vizes helységet és tárolót terveztünk.

A ravatalozó érckapuja igen bonyolult feladatnak bizonyult. A korábbi változatokban fából készült kapu volt az elképzelés, de a funkcióhoz a vaskapu jobban illett, a véglegesség gondolatát megfelelőbben fejezi ki. A kétszárnyú kapu felső háromszöge ledönthető, annak érdekében, hogy a tetőszerkezetbe ne ütközzön bele. Burkolata pikkelyszerű lemezekből áll, mely több jelképet is magában foglal.

A kapu lemezborítása geometriája hajóbordák keresztmetszeti szelvényeire emlékeztet. Olyan hajóéra, melyen Kharón a révész. A pikkelyszerű kialakítás amellett, hogy a halra, mint Krisztus szimbólumára utal, a középkori érckapuk lemezdarabokból való összeállítását is mímeli. De akad, aki angyalszárnyat lát benne.

A belsőépítészeti kialakításnál a kapu vonalvezetését követő bordák-hajóbordák megjelenítése volt az irányadó. E fából készült szegmensek között foglalhatnak helyet az elhunyt közvetlen hozzátartozói. A gyászolókat egymástól elválasztó falapok lehetővé teszik a befelé fordulást, a saját gondolatokban való elmerülést. A fedett előtér két oldalán egyszerűbb kialakítású padok találhatóak.

Az épület szerkesztése, jelképrendszere, megjelenése elválaszthatatlan környezetétől, ez tette igazán izgalmassá a feladatot.

Az épület körül álló fák és a mögötte elhelyezkedő temető fogja ténylegesen meghatározni a hely szellemét.

Szily Boldizsár

Kisoroszi, 2019. január

Mi kapcsolja össze a dalai lámát, David Attenborough-t, Mahátma Gandhit vagy Szent-Györgyi Albertet? A természetről való felelős gondolkodás. Tanulságos idézeteket gyűjtött össze az elobolygonk.hu. Minden mondat közös és egyéni felelősségünkre figyelmeztet minket.

Fotó: /pixabay.com/

A eredeti teljes cikk itt olvasható

Fotó: Szily Boldizsár

Kisoroszi polgármestere, 2018. december 22-én, karácsonykor  mondott ünnepi beszédében kifejtette, hogy fontos tudnunk, hogy a pénz nem érték, hanem fizető eszköz. Amik körülveszik az embert, azok tárgyak. Amit magunkban hordozunk, azok az értékek. Molnár Csaba kifejtette, hogy a családalapítás, a gyermeknevelés a társadalom továbbélésének lényegi eleme.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Azt kérem Önöktől, így karácsonykor, álljunk meg egy pillanatra – égnek a gyertyák, nézzünk a fényükbe – tekintsünk magunkba, végezzünk önvizsgálatot, és keressük meg emberségünket. Figyeljék meg karácsony este nagy-nagy csend van a világban. A világ érzi, hogy nagy dolog történt, illetve történik, mondhatnám még a rosszak is lesütik szemüket. A gondolkodó ember számára nyilvánvalóvá válik a szeretet ereje.

Szeretni annyi, mint megtenni a jót és kerülni a rosszat. A tevékenység pedig az értelem, az érzelem és az akarat egységéből fakad. Legalapvetőbb értelmi tevékenység különbségtétel jó és rossz között. Az értékrendet szükséges kristálytisztán meghatározni.

Fontos tudnunk például azt, hogy a pénz nem érték, hanem fizető eszköz.Amik körülveszik az  embert, azok tárgyak. Amit magunkban hordozunk, azok az értékek.

Felelősségteljesen, helyesen dönteni értelemmel és akarattal kell. Akarni kell a jót és ezt a jót helyesen, jól kell akarni. Igazsággal, megtisztult lélekkel, ahogy a Mester tanította: a világban egyedül a szeretet végtelen, mert a szeretet maga a jó Isten, minden más véges. Ezért ne féljenek attól, hogy ha az Isten keresztülhúzza a terveiket, csak az Önökét húzza keresztül, a sajátját nem.

A templombajárók ismerik Pál apostol első levelét a Korintusiakhoz, melyben a szeretet himnuszát olvashatjuk. Engedjék meg, hogy én most egy ismeretlen szerző karácsonyi gondolatait osszam meg önökkel:

Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszlettervező.

Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra, ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elő, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakácsnő.

Ha a szegénykonyhában segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket zengek, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit nem használ nekem.

Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de Jézus Krisztus nincs a szívemben, akkor nem értettem meg, miről is szól a karácsony.

A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje.

A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja a házastársát.

A szeretet barátságos az idő szűke ellenére is.

A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni.

A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg épp azokat, akik ezt nem tudják viszonozni.

A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.

A videójátékok tönkremennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak. De a szeretet ajándéka megmarad. A szeretet soha el nem múlik.

Minden alkalommal kérem Önöket, gondoljunk, emlékezzünk azokra, akik már nem lehetnek velünk, akik már az égi karácsonyfa köré gyűlnek, de soha nem feledhetjük őket. Emlékükre karácsony este is égjen egy-egy gyertya.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Hamarosan lezárul a Magyarországon a Család Éve, érdemes még néhány gondolatot szentelnünk neki. Az emberről szóló valóságos kép megkívánja a család tiszteletét. Jézus Krisztus vállalta, hogy szegény családba születik, azt is mondhatnám, szinte hajléktalanként, hiszen sehol sem kapott szállást, végül egy istállóban kellett megszületnie. Vállalta, hogy olyan nép gyermekeként születik meg, amely nem független, hanem idegen elnyomás alatt áll. De családban akart megszületni.  Szilárd meggyőződésem, a társadalom számára is akkor tesszük a legnagyobb jót, ha jó családban neveljük fel gyermekeinket. Ehhez különleges személyes tartásra és erőre van szükség. Rendkívüli fontosságú az élet védelme, a társadalom fenntarthatósága érdekében minden gyerek megszületése fontos.

Goethe szavaival:„A gyerekek azok a kardok, amivel a jövő harcait meg lehet nyerni.”

Számtalan statisztika bizonyítja, hogy a gyermekek tanulmányi eredményeit, szociális beilleszkedését legfőképpen a családi háttér befolyásolja. A családalapítás, a gyermeknevelés a társadalom továbbélésének lényegi eleme.

Hogy szól a mindenki által ismert ima? „Ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól.” Sajnos ma a kísértések világát éljük. Jól látható a különbség a mindennapok csábítása és a vallás tanítása között.

A társadalom eresztékei recsegnek ropognak, a túlzott egyéni szabadság szétzilálta a társadalom kötelékeit. Fogalmak tűntek el, mint: mértékletesség, takarékoskodás, szerénység, alázat…sorolhatnám tovább. A liberális gondolkodás azt erősíti, hogy hogyan legyen neked személyesen jobb.

Meggyőződésem, hogy személyesen is csak akkor tud jobbá válni a jövő, ha a család, a társadalom belső kötelékei megerősödnek.

Ehhez először is meg kell erősítenünk Istenbe vetett hitünket. Az már jól látható hogy az eredendő bűn a Istennel való szembefordulás volt. Két fontos dologtól távolodtunk el, az eredendő hit és a természettel való kapcsolat szakadt meg. Ettől beteg az ország, betegek az emberek, betegek a lelkek.

A közelmúltban egy ismerősömmel beszélgettem a társadalom általam érzékelt problémáiról. Azt mondja, hogy igen-igen, de ilyen a korszellem. Melyik korszellem? Az, amely védi a sivárságot, a kivagyiságot, az őszintétlenséget, a hülyeséget és az együgyűséget? Az a korszellem, amely védi mindenkin keresztülgázolva a pénzt, a bankokat? Véd minden kisegyházat, szektát, boszorkányt és boszorkánymestert? A korszellem védi a középszerűséget, a devianciát, a primitívséget, az ostobaságot, a testi és lelki restséget, a kulturálatlanságot, a szexuális eltévelyedéseket? Védi a hagyományok megtagadását, a haza és osztályárulást is? Hát ezzel a korszellemmel én soha nem akarok azonosulni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim!

Magunkban kell elkezdeni a változást, a magunkban kezdett változás alapja a család megerősítése, a belső szeretet és tisztelet kialakítása. A kis közösségek megerősítése.

Szilárd meggyőződésem, hogy a társadalmat csak egy, az alapokból elinduló változás újíthatja meg, zökkentheti újra a helyes kerékvágásba. A jó Istenbe vetett hit és a tanítások fontos, nélkülözhetetlen segítségek. Hiszen a hit megkérdőjelezhetetlen, erős és egyedülálló.

Azt gondolom, abban talán egyetérthetünk, hogy mostanában új Isten nem születik.

Az egész társadalom újrakezdése olyan alapokon, evidenciákon múlik, hogy különbséget tudjunk tenni pl. a jó és a rossz, az igaz és a hamis között.

Higgyék el a betlehemi rongyos istálló a mi utolsó reményünk.

Áldott, békés karácsonyt és sikerekben gazdag, eredményes új évet kívánok mindenkinek.

Az ünnep számos kihívást tartogat: család, rokonság, barátok, ünnepi étkezések és találkozások – napokon keresztül. Bárhol ott rejtőzhet a feszültség, és a kisüléseire is számíthatunk: a szikrák nyomán könnyen fellobbanhat a tűz, és akkor a szeretet ünnepéből veszekedés lehet, aztán pedig egymás elkerülése, - írja Füzes Ádám Esztergomi Hittudományi Főiskola liturgiatanára a Magyar Kurír karácsonyi számában.

Amikor beköszönt a tél, az advent és a karácsonyi várakozás ideje, olyan ígéretesnek, békességesnek tűnik a távoli ünnep.

Aztán mire rákanyarodunk a célegyenesre, azt látjuk, hogy már nincs erőnk hajrázni,

és bizony sok minden hiányzik a hátizsákunkból, amivel meg akartunk volna érkezni.

Szokott-e veszekedés lenni az ünnepekben? 

Az elvárások és vágyak közül lehet-e célra tartani?

Sokakkal beszélgettem arról, hogyan érdemes felkészülni az ünnepre. A legtöbben azt a tanácsot fogalmazták meg, hogy „nem kell annyi elvárás”. Tekintsük most át, hogy a kérdőív válaszadói mit tartanak fontosnak a készület során.

A többség mindenekelőtt azt szeretné, hogy béke legyen a családban, és elég idő egymásra, a közös készülődésre.

Hangsúlyos volt az a vágy is, hogy legyen idő Istenre, imára, misére, spirituális javakra. A tisztaság, a rend és a karácsonyfa-állítás csak mindezek után következett a sorban.

A teljes cikk itt olvasható

A kormány úgy döntött, hogy az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpáros útvonal Dömös és Szentendre közötti szakasza a Szentendrei-szigeten, a Dömös–Visegrád–Kisoroszi–Tahitótfalu–Pócsmegyer–Szigetmonostor–Szentendre nyomvonalon, az árvízvédelmi és vízbázisvédelmi előírások figyelembevételével valósuljon meg.

Az EuroVelo 6 Dunabogdány – Kisoroszi Duna-híd, előkészítés és kivitelezés I. ütem VEKOP-4.1.1. forrásból, a II. ütem hazai forrásból valósul meg.

A falinaptár itt látható

Évekkel ezelőtt a Rácz Fogadóban reggelizett  " a minden galaxisban ismert színészlegenda" most drámai beszédet mondott a Föld megmentéséről a Conservation International ügyvezető alelnökeként.

Harriosan Ford a Conservation International ügyvezető alelnökeként arról beszélt egy klímavédelmi rendezvényen, hogy amíg nem hagyunk fel természetes élővilágunk pusztításával, mit sem ér a megújuló energia alkalmazása, az autók károsanyag-kibocsátásának csökkentése.

Csak akkor van lehetőségünk elkerülni az éghajlati katasztrófa fenyegetését, ha a hozzánk hasonló emberek nem adják fel.

Mindannyian szenvedni fogunk, napjaink legnagyobb morális válságává válik a téma, tette hozzá.

Ha életben akarunk maradni, szükségünk van a természetre,  fogalmazott.

A  beszéd felvétele magyar felirattal az alábbi videón  itt tekinthető meg.

Kisoroszi Rácz Fogadó és Étterem, 2016. szeptember 11.

A gazdasági növekedés és fenntarthatóság nem egymást kizáró fogalmak, a klímaváltozás nem csak veszély, egyúttal lehetőség is - mutatott rá Áder János köztársasági elnök a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács működésének tízéves évfordulóján rendezett tanácskozáson, pénteken a Parlamentben. Az államfő végül Barack Obama korábbi amerikai elnököt idézve azt mondta: "mi vagyunk az első generáció, amelyik a klímaváltozás hatásait már érzi, és mi vagyunk az utolsó generáció, amelyik tehet még ellene".

Áder János köztársasági elnök beszédet mond a tízéves Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ünnepi ülésén az Országházban . Fotó MTI/ Bruzák Noémi

Az államfő - összhangban a témában készült nemzetközi jelentéssel - egy új közgazdasági modell megalkotását szorgalmazta, amelyben a természeti tőke, a tiszta víz, a tisztább levegő és a biodiverzivitás gazdasági, társadalmi és egészségügyi előnyeit egyaránt figyelembe kell venni, illetve a természeti tőke felélésének negatív következményeit is be kell számítani.

Ha tétlenül nézik a biodiverzivitás hanyatlását, akkor az elkövetkező évtizedek élelmiszer-termelésének feltételeit lehetetlenítik el - figyelmeztetett Áder János.  Hangsúlyozta: ha tovább szennyezik a levegőt, akkor még többen halnak meg légúti betegségekben.

Ha tovább szennyezik a vizeket, nem lesz elegendő tiszta víz sem a lakosság ellátására, sem mezőgazdasági művelésre, sem ipari tevékenységre - tette hozzá. Rámutatott: a fejlődő országokban a kórházi ágyak 50 százalékán olyanokat ápolnak, akik a szennyezett víz okozta betegségek miatt kerültek oda, és naponta 10 ezer 5 év alatti gyermek hal meg szennyezett víz által terjesztett betegségek következtében.

A köztársasági elnök szerint véget kell vetni a "kitermeljük, rövid ideig használjuk, majd eldobjuk" kultúrájának.

Át kell térni a körforgásos gazdaságra, ahol a hulladék már nem szemét, hanem nyersanyag. Példaként említette az e-hulladék hasznosítását és újrahasznosítását.

Kitért arra is, hogy jelentősen nő a Föld népessége, tovább folytatódik az urbanizáció, 2050-re a Föld lakóinak 75 százaléka városlakó lesz, és ehhez megfelelő infrastruktúrát kell kialakítani. Az előttünk álló évben számítások szerint 90 billió dollár értékű infrastruktúrát kell megépíteni, és az a kérdés, hogy ezt a hagyományos technikával építjük meg, vagy fenntartható módon, esélyt adva magunknak a "túlélésre" valósítják meg a beruházásokat - mondta.

A köztársasági elnök idézve a jelentést rámutatott: ha a kívánt fenntarthatósági fordulatot a következő években, 2030-ig megvalósítanák, akkor az stabilabb gazdasági növekedést eredményezne, és jelentős forrásátcsoportosítás lehetőségével járna. A fosszilis energiahordozók támogatásának megszüntetéséből felszabaduló összegeket fontos közösségi célokra lehetne fordítani - emelte ki. Kitért arra, hogy új munkahelyek jöhetnének létre, nőne a női munkavállalók száma, és kevesebben halnának meg légúti betegségekben. Az államfő szavai szerint a fordulat bár elkezdődött, de nem elég gyors és az idő vészesen fogy.

 Áder János öt cselekvési területet mutatott be, elsőként arról beszélt, hogy tisztítani kellene az energiarendszereket, csökkenteni kellene a fosszilis energiahordozók támogatását, a széndioxid kibocsátást. Szólt az intelligens városfejlesztés jegyében a tömeg- és nem motorizált közlekedési hálózat fejlesztéséről. Felvetette, hogy szükség van az e-járművek számának növelésére. Harmadikként említette a fenntartható földhasználatot, azon belül az esőerdők megvédését, a leromlott talajok javítását, a korszerű művelési technológiák meghonosítását. Kitért a hatékony vízgazdálkodás fontosságára, a lakossági vízhálózat fejlesztésére. Emlékeztetett arra az adatra, miszerint a fejlődő országokban a szennyezett víz 90 százaléka tisztítatlanul kerül vissza folyókba, tengerekbe. 

Az államfő több pozitív magyarországi fejlesztést is megemlített előadásában, többi között a klímavédő takarmányt, amely csökkenti a kérődző állatok metánkibocsátását, egyidejűleg pedig a tej és hús minősége is javul. Kitért a Hollandiában közelmúltban magyar találmányként üzembe állított bio-szennyvíztisztítóra is, amely a héten innovációs nagydíjban is részesült.

Áder János az elkövetkező tíz esztendő teendőivel összefüggésben az Országgyűléshez, a kormányhoz és az egyetemekhez, az MTA-hoz intézett kérdéseket.

Az Országgyűléstől többi között választ vár arra, hogy

a törvényalkotásban milyen módon érvényesíthetők a jövőben a fenntarthatósági fejlődés szempontjai,

mit jelent az ezeket támogató költségvetés megalkotása.

Készít-e a kormány fenntartható fejlődési stratégiát, és kialakítja-e a körforgásos gazdaság intézményi, jogszabályi, pénzügyi feltételeit.

Az egyetemektől és az akadémiától választ vár arra, hogy sikerül-e felgyorsítani azokat a kutatásokat, amelyek segítik a felkészülést a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásaira, illetve az egyetemi oktatásba beépülnek-e a fenntartható fejlődés integrált szempontjai.

"Felkészülünk, vagy tétlenül várunk, alkalmazkodunk, vagy sodródunk?

A megelőzés, a nagyobb baj elkerülése érdekében időben döntéseket hozunk, vagy a döntéseket elodázzuk? - tette fel a kérdést a köztársasági elnök. Az államfő végül Barack Obama korábbi amerikai elnököt idézve azt mondta: "mi vagyunk az első generáció, amelyik a klímaváltozás hatásait már érzi, és mi vagyunk az utolsó generáció, amelyik tehet még ellene".

MTI