Visegrádon minden készen áll arra, hogy fogadják az EuroVelo 6 kerékpárúton érkező turistákat – nyilatkozta a Kisoroszi Blognak Félegyházi András, a település polgármestere, aki reményét fejezte ki, hogy a városban élők iskolába, boltba és munkába járásra, valamint szabadidős célból is használják majd.

 Félegyházi András Visegrád polgármestere

– A Dunabogdányban megtartott, a Kisoroszit és Dunabogdányt összekötő híd építésével kapcsolatos megbeszélésen Ön úgy nyilatkozott, hogy ha kisoroszi lakos lenne, akkor nem szeretné, ha a  Rév utcában épülne meg a híd – amely így egyébként a Visegrádhoz tartozó Szentgyörgypusztára ment volna át – és a Hajós utcai helyszínt támogatta. Mire alapozta ezt a véleményét? 

 –Visegrádnak tulajdonképpen mindegy, hogy a 11-es út mellett vagy a Szentendrei-szigeten halad majd az EuroVelo 6 kerékpárút. Az is legföljebb másodlagos, hogy hol épül meg a híd, csak az a fontos, hogy létrejöjjön, pár száz méter különbség a hídépítés két helyszíne (Dunabogdány, illetve Visegrád-Szentgyörgypuszta) között nem bír nagy jelentőséggel. Kisoroszinál viszont nem mindegy, hogy hol csatlakozik a településhez a híd. Budapesten az Erzsébet híd beruházása szolgálhat negatív példaként: lehet, hogy a helyszín a tervezéskor jónak tűnt, de amint az M1-es és az M3-as autópályák átmenő forgalma rázúdult a hídra, tönkretette a Ferenciek terét és a Kossuth Lajos utcát is. A mostani rekonstrukcióval próbálták helyrehozni az akkor elhibázott döntést. Ezeket a tanulságokat azért érdemes megfontolni, mert az ilyen beruházásoknak olyan hatása van egy település életére, mely akár évtizedekig tarthat és nehezen visszafordítható. Kisoroszi esetében is hasonló a helyzet, bár természetesen nagyságrendekkel kisebb beruházásról van szó, és hangsúlyozottan gyalogos és kerékpáros hídról beszélünk.

Kisoroszi közepére ilyen nagy forgalom bevezetése komoly problémákat okozhat, arról nem is beszélve, hogy a Rév utcában álló házak egy részénél ablakmagasságban menne a híd, ami komoly értékcsökkenést idézne elő az ottani ingatlanokban.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az idegenforgalom egyszerre áldás és átok. Nagyon nagy gondot okozna a falu központjába bevezetni ekkora kerékpáros forgalmat.  Aki Kisoroszit akarja meglátogatni, az a Hajós utcai hídon is megteheti, így ebben az esetben a turizmus áldásos része kerülhet előtérbe. 

 – Miután eldőlt, hogy a Szentendrei-szigeten épül meg az EuroVelo 6 kerékpárút, nem kerülnek hátrányba azok a települések, amelyeket elkerül a kerékpárút?

 – A kerékpárút tervezése során az egyik legfontosabb tényező a hálózatosság elvének érvényesítése. Az elmúlt évben kezdeményezője voltam annak az elgondolásnak, miszerint az érintett nyolc település polgármestere nyilatkozatban fogalmazza meg, hogy elfogadja a kormány által meghatározott nyomvonalat azzal, hogy az „átugrott” települések, Dunabogdány, Leányfalu és részben Tahi (településrész) is össze legyen kötve az EuroVelo 6 kerékpárúttal.

 – Döntés született arról, hogy a Hajós utcai helyszínen épül meg a híd, így funkció nélkül marad a Visegrád-Szentgyörgypuszta buszmegálló és a Duna közötti terület. Milyen fejlesztési elképzelése van az önkormányzatnak a Visegrád és Dunabogdány határánál lévő területre?

Fotó: Visegrád-Szentgyörgypuszta, tervezett gépkocsi parkoló helyszíne

– A dunabogdányi hídfőtől pár száz méterre lévő terület – a felmerülő igényeknek megfelelő infrastruktúra kialakításával – kiválóan alkalmas lehet arra, hogy kiszolgálja az EuroVelo 6 kerékpárúton közlekedőket; étkezési lehetőséget a jelenleg is működő Gondűző tud biztosítani, a területen pedig parkolóhelyek, illetve egyéb szolgáltatások kaphatnak helyet.

 – A tervezett kerékpárút mentén élők különféle problémáik megoldását remélik a beruházás részeként. Van, aki több méteres árvízi töltés tetején képzeli el az utat, van, aki az évtizedekkel korábban beígért hídépítést várja a fejlesztéstől. Ön szerint a kerékpárút építésénél mennyiben kell figyelembe venni a helyiek igényeit?

 – A különböző beruházások esetében fontos lenne az egybelátás szemléletét alkalmazni; „a helyiek” ebben jók. A legtöbbször azonban ennek ellentéte az ágazati típusú fejlesztés valósul meg, amelyre jellemző, hogy ha most például kerékpáros utat fejlesztünk, akkor csak arra koncentrálunk, és nem figyelünk egyéb szempontokra. Ez a típusú „probléma” a Dömös és Visegrád közötti kerékpárút tervezett nyomvonalán is felmerül. A 2014-ben készült tanulmányban javasolttal szemben – amely a Duna partján tervezte a kerékpárút megépítését – mi egy teljesen új nyomvonalat javasoltunk, amely szerint a kerékpárút nem a parton valósulna meg, hanem egy olyan nyomvonalon, mely gyönyörű tájképi feltárulásokkal turisztikai attrakció szempontjából is érdekes. E mellett tudni kell, hogy a nagyobb árvizek idején a Duna elönti a Visegrád Dömös közötti utat. 2013-ban másfél méteres víz állt a 11-es út érintett szakaszán, Dömöst körbe zárta a víz és csak egy keskeny földúton, nagyon nehezen volt megközelíthető a település. Az általunk javasolt kerékpárút vonalon azonban nem merülne föl ilyen jellegű probléma. 

Érdemes volna megfontolni a kerékpárút tervezésénél, hogy az útalapot úgy kellene elkészíteni, hogy árvíz – és kizárólag árvíz – idején teherautóval is használható legyen.

Igaz, hogy ez növeli a beruházás költségét, de sokszorosan megtérül. Megértem ugyanakkor azt az álláspontot is, hogy minden igényt nem lehet a kerékpárút-fejlesztés költségvetésébe belerakni.

 – Visegrád a Dunakanyar kiemelt turisztikai célpontja, jelenleg is nagyon sokan keresik fel a várost. Az EuroVelo 6 kerékpárúton csúcsidőben várható, hogy évente többszázezer kerékpáros fog a településen áthaladni. Számos negatív példa van arra (Velence, Dubrovnik, Szentendre), hogy a település befogadóképességét meghaladó számú turista az ott élők életét megkeseríti. Jelenleg mekkora gondot okoz az idegenforgalom a visegrádiaknak?

 – Visegrád részben hasonló helyzetben van, mint az előbb említett települések. A városban nem a klasszikus idegenforgalmi időszakban jelentős a közterületeken is megjelenő turistaforgalom, hanem jellemzően a szép tavaszi és őszi napokon, valamint a hétvégéken. A Rév, Nagy Lajos és Mátyás király utca forgalma gyakorlatilag kettévágja a települést, továbbá valós problémaként jelentkezik, hogy hogyan jut el egy visegrádi polgár a boltig. Jelenleg nehezen becsülhető meg, hogy az EuroVelo 6 kerékpárút mekkora változást fog okozni az átmenő forgalom tekintetében, mindenesetre az önkormányzat feltett szándéka a jelenleg meglévő parkoló kapacitás bővítése, elsősorban a városközponthoz közeli területen gépkocsi megállásra alkalmas park kialakításával. Ugyanitt, illetve a város több pontján kerékpáros parkoló kialakítását is tervezzük.

 – Milyen szempontokat kell figyelembe venni a kerékpárút tervezésénél, hogy Visegrád lakosainak az életminősége ne romoljon a kerékpárút megépítése után? Visegrád szempontjából milyen jelentősége van az EuroVelo 6 megépítésének? Jelent-e valamilyen előnyt Visegrádnak ez a beruházás?

 – A kerékpárút fejlesztése a jelenlegi, idegenforgalommal kapcsolatos kellemetlenségeket nem fogja befolyásolni, mert a belvároshoz közeli szakasz forgalma a Duna-parton halad majd. Azt is látni kell, hogy a kerékpárút-fejlesztés nem csak az idegenforgalmi szempontok miatt fontos, hanem a helyben lakóknak is rengeteg előnnyel jár. Például biztonságosan el lehet jutni kerékpárral a környező településekre, ügyet intézni vagy egyszerűen csak sportolás céljából. A beruházás fontos Visegrádnak és a Dunakanyarnak is.

Jelenleg a 11-es úton turisztikai szezonban életveszélyes kerékpározni, ennek ellenére bátrabb turisták vállalkoznak erre, én is időnként megteszem, de a gyermekeimmel nem merészkedek ki biciklivel a főútra.  

Aki kerékpárral közlekedik, az nem autóval jön a városba az idegenforgalmi szezonban: a Palotajáték idején, pünkösdhétfőn, március 15-én, napos tavaszi, őszi hétvégén autóforgalommal túlterhelt a település, a kerékpárút tehermentesítheti a közúti és a tömegközlekedést is. Véleményem szerint a kerékpárút építése egészségügyi beruházásnak is tekinthető, mert aki rendszeresen kerékpározik, az ritkábban keresi fel az orvosi rendelőket. Visegrádon minden készen van arra, hogy fogadja az EuroVelo 6-on érkező turistákat. A turisztikai attrakciók adottak, a turisztikai kiszolgáló kapacitás rendelkezésre áll, a megfelelő infrastruktúra készen van, minimálisan kell csak fejleszteni.

Fotó: Visegrád madártávlatból, jobboldalon a Fellegvárba vezető Rév utca - Nagy Lajos utca - Mátyás király utca, balra a tervezett autóPARKoló  helyszíne

Györgyi János

A gyaloghidak sorozatunkban most a Temze felett átívelő „Kerthidat” mutatjuk be, amelyen nem csak átkelni lesz kellemes élmény, hanem ott tartózkodni is, a hídról gyönyörű kilátás nyílik majd Londonra. A „Kerthíd” új közterület is kíván lenni, ahol szívesen töltik majd az idejüket a londoniak. Pénzügyi nehézségek miatt azonban bizonytalan a híd elkészültének időpontja.

London déli partján az elmúlt évtizedekben kialakult egy élénk művészi negyed, mely sok látogatót vonz. Míg a Temze déli partján több művészeti galéria, színház, koncertterem, étterem és szórakozó hely épült, az északi part kevésbé frekventált hellyé változott. A Garden Bridge növelni szeretné London sokszínű kertészeti örökségét, parkokkal, terekkel, veteményesekkel, közösségi kertekkel és számos őshonos növényfajjal.A hídon kacskaringós ösvények, zegzugos kertek és parkok vezetnek majd át az egyik partról a másikra. A Garden Bridge szeretné a két part közötti kapcsolatot is erősíteni, és új útvonalakat biztosítani a Soho és a Covent Garden felé.

Forrás: www.gardenbridge.london   / wkipédia

A londoni gyaloghíd tervezésére kiírt pályázatra érkezett pályaművek egy részét mutatjuk be, kommentár nélkül. A kiírás szerint a brit főváros egyik legkifejezőbb látványosságát kellett megtervezni, mely a város legdrágábbnak számító környékei közül kettőt kötne össze.

Forrás: http://nepbridgecompetition.co.uk

A gyaloghíd 2000. évi átadását követő napon, becslések szerint kilencvenezer ember gyalogolt át a hídon. A  hídon áthaladó emberek meglepve tapasztalták, hogy a híd erős oldalirányú kilengésbe kezdett, ezért az egyszerre áthaladók számát próbálták korlátozni, majd a harmadik napon a hidat lezárták és csak 2002-ben nyitották meg ismét a nagyközönség előtt. A londoniak azonnal elkeresztelték a hidat az „Imbolygó híd” (Wobbly Bridge) becenévre.

A Millennium Bridge (a fotón a legalsó híd) London első gyalogos függőhídja, amely a Southwark Bridge, valamint a Blackfiars Bridge között, a Bankside és a City városrészeket köti össze.

A hidat lezárását követően azonnal vizsgálatok sora alá helyezték, majd a módosítások kivitelezését és tesztelését követően 2002-ben ismét megnyitották a nagyközönség előtt. Az 5 millió fontos átépítés során számos oldalirányú lengésgátlót építettek a hídpálya alá. Az átépítést követően többet nem jelentkezett az oldalirányú oszcillálás.

A zűrös megnyitást és átépítést kísérő negatív vélemények elültével ma már London egyik érdekessége
a Millenniumi híd, amely összeköti a Szent Pál Székesegyházat és a Tate Modern-t.

A Millenniumi híd tájolása révén pont úgy helyezkedik el, hogy észak felé nézve tisztán látható a Szent Pál Székesegyház homlokzata, melyet a híd pillérei öveznek.

A függőhidat úgy alakították ki, hogy az oldalankénti 4-4 acél tartókábel a 325 méter hosszú híd szintje alá bukik a két Y alakú pillér közötti részen, hogy semmi ne zavarja a híd közepén a Temze parti London panorámájában gyönyörködőket.

Forrás:wikipédia

A Hajós utcai helyszín alkalmas lehet a Kisoroszinál megépítendő, 4 méter széles kerékpáros-gyalogos híd helyszínének, de a pontos helyszínt a tervezési folyamat során fogják meghatározni - nyilatkozta a Kisoroszi Blognak Révész Máriusz. A kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztésével és népszerűsítésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy a Szentendrei-szigeti önkormányzatok erősen lobbiztak azért, hogy az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpáros út a szigeten keresztül vezessen. A beruházás és a híd építése során is kiemelt szerepet kap majd a természeti értékek védelme, a Kisorosziba vezető 1113. j. országos közút mellé nem tervezik, hogy gátat is emelnének, a közúttal párhuzamos önálló kerékpárút építése azonban indokolt lehet. 

Révész Máriusz kerékpározásért és az aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos Fotó: NFM/Pongrátz Anita 

– Eldöntött tény-e már a híd építése Kisoroszi térségében? Milyen, mekkora híd épülne a térségben?

- A beruházásról a 1013/2017 Kormányhatározat döntött. Kerékpáros-gyalogos hídról van szó. A pontos paraméterek nem ismertek, de egy körülbelül

4 méter szélességű hídról van szó, amelyen nem lehetséges az autóforgalom.

 – A híd helyszíneként felmerült többek között a Rév utca, a Hajós utca és a katolikus templomtól partra vezető út térsége is. A Rév utcai helyszín ellenzői a Duna-parti panorámát, és az itt lévő építészeti emlékeket féltik a beruházástól. Hol lehet ennek a hídnak a helye?

 – A híd pontos helyét a tervezési folyamat során kell meghatározni. A folyamat része lehet a híd helyére vonatkozó tanulmányterv, a szükséges vizsgálati dokumentációk, engedélyes és kiviteli tervek. A Rév utcai helyszínt tudomásunk szerint az önkormányzat és a helyi lakosok sem támogatják. Ezt nem is vizsgálnánk. A Hajós utcai helyszín alkalmas lehet, de ha további helyszínek, ésszerű javaslatok merülnek fel, azokat is figyelembe lehet venni a tervezés során.

 –  Mit adhat a környéken élőknek a kerékpárút fejlesztése és a Kisoroszinál tervezett híd építése?

- A híd helyétől függően a kerékpárút átvezethet a településen, vagy annak csak a keleti térségét érintené. Egyértelműen nagyobb kerékpáros forgalomra lehet számítani, melyet a helyi vállalkozások, üzletek, vendéglátóhelyek ki tudnának használni.

 – Egyesek durva beavatkozásnak tartják egy híd építését Kisoroszi térségében. Ők inkább a révet fejlesztenék, szerintük egy modern, sűrűbben járó hajó is el tudná látni a forgalmat a két part között, akár még az EuroVelo 6 kerékpárosainak is. Mi erről a véleménye?

- Az EuroVelo hálózat elemein megszokott szolgáltatási szintet egy állandó kapcsolat tudná megfelelően biztosítani. Az EuroVelo 6 osztrák szakaszán például nagyon sűrűn vannak a Dunán állandó átkelési lehetőségek.

- Mennyire szempont a beruházás tervezésénél a természeti értékek és az  épített örökség védelme? Kell-e aggódniuk az itt élőknek, hogy jelentősen változik a környezet a beruházás miatt?

- Tekintettel arra, hogy a Duna-part Natura 2000 terület, a természeti értékek védelme kiemelt szerepet kap. Szigorú szabályok határozzák meg, hogy hol és milyen feltételekkel létesülhet ebben a térségben kerékpáros híd. A tervezési és engedélyezési folyamat során a Nemzeti Park és a további szakhatóságok feladata a természeti értékek és az épített örökség védelmének biztosítása.

Közös cél, hogy a híd létesítése a lehető legkisebb mértékben változtassa meg a környezetet.

A híd helyének meghatározása során fontos szempont még az ivóvízbázisok védelme is.

 – A Szentendrei-szigeten, a Kisoroszi térségben megépítendő EuroVelo6 nemzetközi kerékpárút milyen műszaki tartalommal épülne meg? Terveznek-e gátat építeni a kerékpárút miatt a Kisorosziba menő, fasor által szegélyezett út mentén?

- Az EuroVelo 6 kerékpárutat 3 méter szélességűre tervezzük. Indokolt esetben, rövidebb szakaszokon ennél keskenyebb is lehet. A Kisorosziba vezető 1113. j. országos közút mellé a 2013-2014-ben készült megvalósíthatósági tanulmány önálló kerékpárút építését nem javasolta. Ugyanakkor a tervezési folyamat során ezt a kérdést újból meg kell vizsgálni, tekintettel arra, hogy a nyári időszakban a magasabb gépjármű és kerékpáros forgalom konfliktusok forrása lehet. További probléma, hogy a 1113. j. úton nagy sebességgel hajtanak az autósok (teljesen egyenes a vonalvezetés), ami veszélyes a kerékpárosokra nézve.

Így indokolt lehet a közúttal párhuzamos önálló kerékpárút építése, de gát építését nem tervezzük.

 – Mi indokolja, hogy nem a 11-es út mellett, részletekben meglévő kerékpárút összekötésével fejlesztik az  EuroVelo 6 kerékpárutat?

- A 2013-14-ben készült megvalósíthatósági tanulmány a Duna jobb parti nyomvonal fejlesztését javasolta, akkor államtitkári döntés született erről. A Szentendrei-szigeti önkormányzatok azonban erősen lobbiztak azért, hogy az EuroVelo 6 a szigeten keresztül vezessen, ezért döntöttem úgy, hogy a kormány elé viszem a kérdést.

 – Ön tavaly nyáron interjút adott a Mandinernek, amiben megemlíti, hogy a Duna-menti kerékpárút, ha a kormány kiemelt fejlesztésnek nyilvánítja, akkor 2-3 éven belül elkészülhet. Ez az időtartam még mindig aktuális?

- Általánosságban reális lehet, azonban a Szentendrei-szigetre vezető hidak esetében ennél hosszabb idővel kell számolni.

– Mennyire gyorsítja meg a projekt megvalósítását az a tény, hogy kiemelt kormányzati beruházás lett? A kerékpárút által érintett önkormányzatoknak van-e döntési vagy véleményezési joga? Tulajdonképpen ki és hogyan dönt a kerékpárúttal, illetve a híddal kapcsolatos beruházásról?

- A kiemelt státusz az engedélyezési folyamatot gyorsítja meg. Az önkormányzatoknak a tervezés során van véleményezési és döntési joguk. A kormány döntése megszületett. A továbbiakban a tervezőkkel, az érintett hatóságokkal, helyi lakosokkal, önkormányzatokkal közösen kell megkezdeni a tervezést. Véleményünk szerint csak akkor lehet a beruházás sikeres, ha a döntő többség számára megfelelő megoldás és terv születik.

Éber Sándor

A világ leghosszabb kéttámaszú gyalogos- és kerékpároshídja, a francia-német barátság egyik jelképe és szivárványra emlékeztető alakjának köszönhetően egyúttal a béke szimbóluma is. A német–francia–svájci hármashatártól  200 méter távolságra északi irányban található, Rajna partján lévő Weil am Rhein városát köti össze a franciaországi  Huningue-gel megkönnyítve egyúttal a svájci Bázel megközelítését is.

Fotó: David Boureau

A Rajna partján épült városok, a franciaországi Hunningue  Rue de France útja és a németországi Weil am Rhein  főutcája egymással szemben, azonos tengelyen helyezkednek el. A két ország szimbolikus és vizuális összekötéseként – a kilátás megtartása érdekében – e tengellyel párhuzamosan került elhelyezésre a Rajna felett átívelő gyalogoshíd.

Legfontosabb tartóeleme egy kettős hexagonális acélcső ívszerkezet. Déli oldalán még egy ív támasztja alá úgy, hogy segítse a látvány kibontakozását. További tartóelemek a folyóparti megtámasztások, a lassan emelkedő rámpák kiszélesedése,a kábelekkel felfüggesztett acélháló korlát, amelyek szabad kilátást engednek a folyóra, így az építők szándéka szerint a híd szinte a tájba olvad.

Fotó: David Boureau

Fesztávolsága 230 m, nyílmagassága mindössze 15 méter. Tervezése közben a dinamikai számítások több veszélyes sajátfrekveniát jeleztek, ezeket az előrejelzéseket azonban a gyakorlat nem igazolta vissza, ezért a szerkezetbe nem kellett lengéscsillapítókat beépíteni.

Franciaországi hídfő,  fotó: David Boureau

Franciaországi hídfő

A beruházás teljes költsége 8 259 863 euró volt; ebből 1 680 000 euró volt az EU hozzájárulása. 2007. március 30-án nyitották meg, a helyiek június végén a Rajna mindkét partján két napos hídavató ünnepséget rendeztek.

Forrás: építészfórum, Wikipédia

A Kisoroszi Blognak szándékában áll bemutatni a már megépített és a tervezőasztalon már megtervezett, de még beruházás előtt álló gyalogoshidakat. Ebben az írásban a szolnoki, 2011-ben átadott „Tiszavirág” gyalogoshidat ismertetjük.  A híd gyalogos, kerékpáros és akadálymentes közlekedésre is alkalmas.

A szolnoki „Tiszavirág” gyalogoshíd 2011-ben került átadásra, a belvárosi Tiszai hajósok terét köti össze a Tiszaligeti Termálstrand és Élményfürdő főbejáratával. A híd tömege 550 tonna, hossza 444 méter, ezzel Közép-Európa leghosszabb gyaloghídja. A híd gyalogos, kerékpáros és akadálymentes közlekedésre is alkalmas.

Három részből áll: egy 186 m hosszú acélszerkezetű mederhídból, az ahhoz csatlakozó kétoldali vasbeton feljáróhidakból, valamint a csatlakozó tereken elhelyezett végpontok közlekedési kapcsolatokat magába foglaló épületekből. A híd ünnepélyes alapkőletételének napja 2009, augusztus 9.volt, hivatalos átadására 2011. január 21-én került sor.

Az Európai Unió 1,5 milliárd forinttal támogatta az 5 milliárd forintos fejlesztést, amiből 2 milliárd forintba került a híd és az északi hídfőnél épült dísztér.

 A generál és hídtervezés a Pont-Terv Kft, az építészeti tervezés és a térrendezés az A.D.U. Építésziroda Kft. feladata volt. Megépítésével a Közgép Zrt.-t bízták meg. A híd vezető tervezője Pálossy Miklós okleveles építőmérnök volt.

A szerkezetet Budapesten készítették, amelyet azonban az időhiány miatt ott is szereltek össze, s a 390 tonnás acélszerkezet így közúti szállításra alkalmatlanná vált. Ezért a szerkezetet két uszályra rakták, melyek előbb Titelig szállították azt, majd a Tiszán hozták vissza Szolnokig; ez mintegy 500 folyó-kilométeres utat jelent. A híddarabok 2010. július 23-án indultak a fővárosból és – miután Szegeden a magas vízállás miatt rövidebb ideig várakozniuk kellett – augusztus 17-én érkeztek Szolnokra.

Műszaki adatok:

Fotó: epiteszforum.hu / Szolnok, Tiszavirág gyalogoshíd

A Hajós utca térsége lenne a megfelelő helyszín az EuroVelo6 nemzetközi kerékpárúttal együtt megépülő hídnak, amely Dunabogdányba vezetne át – nyilatkozta a Kisoroszi Blognak Kisoroszi polgármestere. Nádasdy-Csontos Elek szerint, ha a híd a Rév utcánál épülne meg, akkor sérülnének az itt lévő egyedülálló építészeti értékek, a gyönyörű Duna-parti panoráma, az utca végén pedig már 2,5 méter magasan lenne a híd járószintje. A polgármester közölte, hogy a Hajós utcai helyszínt támogatja többek között a Pest megyei főépítész, a Fővárosi Vízművek és a fejlesztési tárca is.

Fotó: www.pestemegye.hu, Nadasdy-Csontos Elek, Kisoroszi polgármestere

– Mennyire eldöntött tény, hogy az EuroVelo6 nemzetközi kerékpárutat bevezetik a Szentendrei-szigetre, és a beruházás keretében két híd is épül, az egyik pedig éppen Kisoroszinál?

– A beruházásról már megszületett a kormány döntése, ami a Magyar Közlönyben is megjelent. Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert azzal bízták meg, hogy február végéig keressen uniós forrásokat a beruházásra, de ha ez esetleg nem sikerülne, akkor is megépül a kerékpárút a két tervezett híddal magyar költségvetési forrásból. Az egyik híd Szentendréből menne át Szigetmonostorra. A Kisoroszinál épülő híd pontos helyszínéről még nincs döntés. Tudomásom szerint a híd már nem épül meg a 2018-as parlamenti ciklusig, a szakértők szerint ehhez már meg kellett volna építeni a cölöpöket, inkább az a valószínűbb, hogy 2019-re, 2020-ra lehet kész.

– Informálisan két helyszín merült fel. Az egyik ilyen helyszín az épített örökségekben gazdag Rév utca lenne, a másik pedig a Hajós utca térsége. Ön melyik helyszínt támogatná?

– Reményeink szerint a híd nem a Rév utcánál épül meg, hanem a Hajós utcánál menne át Dunabogdányra.

A Rév utca nem optimális a beruházásra, túlságosan szép ehhez, ez a legszebb utcánk, az ott lévő páratlan dunakanyari panorámában és a faluképben is kárt tenne. Egy gyalogos, illetve kerékpáros híd is elég nagy monstrum lenne, a Rév utca végén már mintegy 2,5 méter magasan lenne a járószintje a hídnak. Így a Duna partjára való lejutás is nagyon körülményes lenne, ahová most könnyedén el lehet jutni autóval, biciklivel és gyalog is.

Fotó: Kisoroszi Rév utca

A Hajós utca környéke viszont nem olyan gazdag épített örökségben, mint a Rév utca környéke. A Rév utcánál egy híd nem is Dunabogdányra, hanem a Visegrádhoz tartozó Szentgyörgypusztára menne át, míg a Hajós utcánál egy építmény ténylegesen a Kisoroszihoz jobban kötődő Dunabogdányra vezetne át a vízművek vízkútjai mellett.

A Rév utcaiak egyébként aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy ne ott épüljön meg a híd.

A két lehetséges helyszín között nem lenne túl nagy távolság, biciklivel és gyalogosan is csak pár perc plusz különbség lenne a Felvégen, az Ófaluban lakóknak, viszont például a Homokalja, a Rigó, az Akácfa, vagy a Diófa utca térségében lévőknek ez egy közelebbi lehetőség lenne az átkeléshez, amely közelebb is lenne Dunabogdány központjához, például az ott lévő henteshez, gyógyszertárhoz, virágoshoz, vagy bármilyen egyéb szolgáltatáshoz. A Hajós utcai híd közelében is lenne buszmegálló, mégpedig a Kőkeresztnél Visegrád-Szentgyörgypusztához hasonlóan.

Fotó: Kisoroszi Duna part

–  Vannak-e olyan szakvélemények, amelyek a Hajós utcai helyszínt támogatnák a híd építésénél?

– A Fővárosi Vízművek írásbeli állásfoglalásában jelezte a Kisoroszi Önkormányzatnak, hogy a Hajós utcai helyszínt támogatnák. Ez érdekük is lenne, mivel egy 300-as főnyomócsövet is átvinnének a híd alatt, ami Dunabogdány északi részének a vízellátását is jelentősen javítaná. Szabóné Pányi Zsuzsanna, Pest megye főépítésze is a Hajós utcai, az úgynevezett alsó helyszínt támogatja. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól is azt jelezték, hogy maximálisan figyelembe veszik a település érdekeit a beruházásnál.

– Milyen műszaki tartalommal készülne el ez a híd?

–  Gyalogos és kerékpáros híd épülne, amelyet a legnagyobb hajózási vízszint felé kell emelni, el kell férni alatta a hajóknak, ezért lenne például egy erőteljes emelkedés a Rév utca végén. A vízműveknek az az álláspontja, hogy kizárólag mentőautó mehessen át rajta, így a katasztrófavédelem, így például egy tűzoltóautó már nem. Mi azt szeretnénk, ha a mentő mellett rendőrautó is áthaladhatna rajta.

– Olyan vélemények is vannak, amely szerint nem is lenne szükség hídra Kisoroszinál, a rév is át tudná vinni a kerékpárosokat. Sokan azért tartanak a beruházástól, mert szerintük, így elveszne a település számukra a nyugalom miatt előnynek számító zsákfalu jellege. Mi erről a véleménye?

– Én hídpárti vagyok! Történelmi léptékű esemény lenne a megépülése,

Kisorosziból ingyen, időponttól függetlenül, korlátlanul lehetne átmenni a Duna túloldalára. Árvíz esetén, a hídon lehetne biztosítani a bejövő védanyagot és az élelmiszert, ugyanis a településre bejövő 1113-as jelű út egy része ilyenkor víz alá kerül, elzárva a települést. Szerintem az alsó híd megépülésével nem veszne el a település nyugalma, nyáron már most is ki lehet tenni a megtelt táblát Kisorosziba. A híd nem gépjárművek számára épülne meg, így a faluba nem jutna több zaj, vagy benzinfüst.

– A híd elkészülte után mi lesz a Visegrád-Szentgyörgypusztára átmenő rév sorsa?

– Elvi lehetőségként az merül fel, hogy a két felszabaduló hajóművet, a Galgát, és a Varsányt a két kikötőpontonnal, illetve a lakópontonokkal át lehetne telepíteni a Nagy-Dunára és meg lehetne nyitni egy rév, vagy esetleg egy kompjáratot a szemben lévő partra, közigazgatásilag Verőce üdülőterületére (a település egyébként támogatja a kezdeményezést), amely közel van Kismaros vasútállomáshoz. Onnan már Budapest Nyugati pályaudvarra 35 perc alatt be lehet érni vonattal. A környéken élőknek, rokonoknak így nem kellene körbejönniük a Visegrád-Nagymaros komppal, vagy a Megyei hídon át kerülve Kisorosziba. Ezzel az átkelési lehetőséggel a Szentendrei-szigetre bejövő EuroVelo6 kerékpárutat is össze lehetne kötni a Budapest-Szob kerékpárúttal. Jelenleg azonban ennek nincsenek meg a feltételei, az oda vezető út nem szabványos, jelenleg csak egy másfél méter széles betonjárda vezet oda, a szabvány szerint az útnak legalább 3 méter szélesnek kellene lennie, két félméteres padkával, hogy a mentőautó is ki tudjon menni a kikötőhöz. Ezért egy komoly gát- és útszélesítésre lenne szükség és hajózási engedélyt is kellene kérni egy új révhez.

– Jelentene valamilyen terhet, költséget a híd megépítése Kisoroszinak?

– Nem tudjuk pontosan, hogy jelentene-e költséget nekünk a híd akkor, ha az állam építi meg. Reményeink szerint nem.

– A nemzetközi kerékpárút, az EuroVelo6 behozása a Szentendrei-szigetre hogyan érintené Kisoroszi térségét? Miért nem valósítják meg egyébként a beruházást a 11-es úton?

– A kormány a szigeti nyomvonal mellett döntött. A szigeten nyugodtabb körülmények között lehetne kerekezni, mezőkön keresztül madárcsicsergésben. A Kisorosziba vezető 1113-as jelű úton valószínűleg nagyobb beavatkozások fognak történni, mivel a 3 méter széles, két félméteres padkával rendelkező kerékpárút árvízvédelmi töltésként is szolgál majd.

– Nincs-e így veszélyben a településre vezető út melletti gyönyörű fasor?

–  A legkevésbé sem akarjuk feláldozni a gyönyörű fasort a kerékpárút érdekében. Az ökológiai szempontok a Pest megyei kormányhivatal és a Duna-Ipoly nemzeti Park számára is fontosak a beruházásnál, a környéken ugyanis Natura 2000-es védett területek is vannak.

Ha felmerül, hogy a fasornak valamilyen baja eshet, az ellen mi erősen protestálnánk.

 Éber Sándor

Csaknem három emelet magasságban ívelné át a folyó átlagos vízszintje felett a Dunát egy Kisoroszinál épített híd– nyilatkozta lapunknak a hídépítést ellenző dr. Szily Imre Balázs. A tapasztalt kerékpárosnak számító építészmérnök, többször is végig kerekezte az osztrák Dunakanyart, az elismert műemlékvédelmi szakember évtizedeken át egyetemi docensként építészettörténetet tanított. 

Fotó: Kisoroszi madártávlatból

Fotó: Dunakanyar, Kisoroszi térségében

A Duna középső szakaszán nagyjából háromszor tör át jelentősebb hegyvonulatot, ezek a helyek tájképileg gyönyörűek, így turisztikailag is fontosak. Ezek az ausztriai Wachau, a magyar Dunakanyar és az al-dunai Kazán szoros vidéke.

Hazánknak Budapest, a Balaton és a Dunakanyar a leginkább látogatott látványosságai. Kötelességünk megvédeni, megőrizni szépségüket!

A nyaralók, turisták, kerékpárosok számára is népszerű Szentendrei szigetre Tahi és Tótfalu között ívelő, nemrég felújított és megszélesített, közúti hídon lehet bejutni. A többi települést – így Kisoroszit is – jelenleg kompok kötik össze a pesti, illetve budai parttal.

Évek óta folyik a vita, hogy létesüljön-e híd a sziget felső csúcsa közelében fekvő Kisoroszi község és Szentgyörgy-puszta között.

Elvileg gyalogoshídra gondoltak a hídépítés támogatói, de olyanra, amelyiken a tűzoltó- és a mentőautó is átmehet – azaz közúti hídra

. Ez az álláspont megkérdőjelezhető, hiszen mindkét szerv gépkocsijai Budapest, Szentendre felől érkeznek ma is, tehát egyenes az útjuk a faluba a már meglévő hídon át. Nem valószínű, hogy ezután Esztergomból fogják – kerülővel, vagy az új hídon át - megközelíteni a települést. Azt is tudjuk, hogy ha van autós híd, akkor hazánkban előbb-utóbb más tulajdonú személy- és tehergépkocsik is igénybe fogják venni ezt a lehetőséget….

Az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpárút erre környékre eső szakasza – a tervek szerint – a Szentendrei szigeten haladna át oly módon, hogy Szentendrénél is épülne egy kerékpár-gyalogoshíd és Kisoroszinál is. A terv megfontolásra érdemes, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a budai oldalon Tahi és Dunabogdány között nemrég adták át a forgalomnak az újonnan épült kerékpárutat!

A hídépítés ellen szól egy sereg szempont. Vegyük sorra őket.

- Egy híd, még egy gyalogos híd is, komoly mérnöki létesítmény. Ha a 2013 évi árvíz során kialakult nagyon magas Duna szintet vesszük alapul, és ahhoz adunk 5-6 méter szabad magasságot, plusz a hídszerkezet cca 1.5 m-es vastagságát, akkor maga

a hídpálya, a Duna vízszint felett csaknem három emeletnyi magasságban íveli át a folyamágat!

És még akkor nem is beszéltünk a tartószerkezetéről. Ha egy merészen ívelő tartószerkezetű vagy egy pilonok közé függesztett kábelhíd megoldására gondolunk, akkor az ív(ek) 20-30, a pilonok 40-60 méter magasak is lehetnek. Amennyiben gerendahídra, akkor a hídszerkezet vastagsága növekszik meg jelentősen. Ebben a keskeny, átlag 100-150 méter széles folyamágban mederpilléres megoldás hajózási szempontból nem tűnik megvalósíthatónak.

- Ez az építmény jelentős tájalkotó tényező lenne. Jobban mondva: jelentősen csökkentené esztétikai szempontból a dunabogdányi és visegrádi hegyek szegélyezte vidék látványát, pedig a környék a

Duna-Ipoly Nemzeti Park területe, védett állat és növényvilággal. Ennek megóvása pedig nemzeti feladatunk!

A Wachaunak csak az elején, Kremsnél, és a végén, Melknél építettek hidat. A közbeeső mintegy 25-30 kilométeres szakaszon elképzelhetetlen, hogy az erdő borította hegyek, teraszos szőlők, középkori kisvárosok, falvak romantikáját egy híddal bontanák meg – helyette komp közlekedik több helyen, mint például Spitznél.

- Kisoroszi község központi részén a régi házak egységes megjelenése védett örökség. Zsákfalu mivolta segített megőrizni a település korábbi, fésűs beépítésű építészeti jellegét. Ezért is olyan népszerű a főutca, a házak bájos látványa az üdülők és a turisták körében. Ebben a faluképben nagyon idegenül hatna egy híd.

- Nem vagyok hídmérnök, de úgy gondom, hogy egy ilyen híd megépítése talán egy-másfél milliárdnál is nagyobb költséggel járna, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy magán, a hídszerkezeten kívül, a hozzávezető többszáz méteres, a hídpálya induló magasságához felvezető útszakaszokat is ki kellene építeni.

- Jelenleg óránként közlekedik személy- és kerékpárszállító komp Kisoroszi és a túlpart között – a távolsági autóbusz menetrendjéhez igazodva. Ez tökéletesen kielégíti a helyi lakosság és az üdülők igényeit. A komp magas vízállás esetén is közlekedik, még árvízkor is, így az emberek háborítatlanul tudnak dolgozni, iskolába menni a fővárosba vagy a közeli parti településekre, még abban a ritka esetben is, amikor az árvíz elönti a faluba vezető országút egy-egy szakaszát.

- A hazai és nemzetközi kerékpárturizmus szezonja jószerével legfeljebb csak április 1-től október 31-ig tart. Erre az időszakra tehető a megnövekedett forgalom. A terv szerint ezt a hét hónapot szolgálná ki az új híd.

- Ha egy új, nagyobb kapacitású kishajót kapna a község és az – mondjuk – nem óránként, hanem 20 percenként járna a főszezonban, akkor a kerékpárosok várakozási ideje jelentéktelenné válna. Sőt, ha igény esetén egy dereglyét is kapcsolnának hozzá – ahogy sok évtizeden át működött itt a komp - és például Nagymaros és Visegrád között ma is közlekedik, akkor még az autós átkelés is megoldódna. Ez a beruházás a töredéke lenne a hídnak, melynek építési költségéből hosszú évtizedeken át lehetne üzemeltetni a kompot, arról nem is beszélve, hogy nem egyszeri kiadás lenne az állam számára!

 Arra kérem magam és még sokak nevében a döntéshozókat, hogy fontolják meg a hídépítést, segítsenek megőrizni a Dunakanyar viszonylag érintetlen szépségét, a magyar történelemben olyan fontos szerepet játszó Visegrád környékének békéjét!

Egy környezetért aggódó építészmérnök, műemlékvédelmi szakember

 dr. Szily Imre Balázs

Az önkormányzatok csak véleményt mondhatnak arról, hogy hogyan és hol épül meg az EuroVelo6 nemzetközi kerékpárút és a beruházáshoz kapcsolódó híd Kisoroszi térségében, a döntést a Nemzeti fejlesztési Minisztérium hozza meg – nyilatkozta a Kisoroszi Blognak Dunabogdány polgármestere. Schuszter Gergely elmondta, hogy a beruházásról a döntés már megszületett és Dunabogdányban nagyon örülnek annak, hogy a két település híddal lesz összekötve.

Schuszter Gergely: Dunabogdány polgármestere

„A kialakult gyakorlat alapján úgy látom, hogy az EuroVelo6 nemzetközi kerékpárúttal kapcsolatos hídépítések pontos helyszínéről, a beruházás tartalmáról az önkormányzatok csak véleményt mondhatnak, onnan tovább a felsőbb szervek veszik a kezükbe az ügyet. Megpróbáljuk őket minél jobb tanácsokkal ellátni”  – nyilatkozta a Kisoroszi Blognak Dunabogdány polgármestere. Schuszter Gergely elmondta, hogy a döntést a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hozza meg, a beruházással kapcsolatos kerekasztal ülésen Révész Máriuszt, a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztésével és népszerűsítésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztost hallgatták meg. A polgármester hangsúlyozta, hogy Dunabogdány Község nyíltan és segítően áll a híd építéséhez, attól függetlenül, hogy ez Kisorosziban a Rév utca, vagy a Hajós utca térségében épülne-e meg. Dunabogdány minden helyzethez tud alkalmazkodni, és abból a legtöbbet tudja kihozni. A polgármester kiemelte, hogy az EuroVelo6-tal kapcsolatos döntés már megszületett, most már azon dolgoznak, hogy ehhez a döntéshez alkalmazkodjanak. Szerinte a lényeg az, hogy

szervesen össze leszünk kötve Kisoroszival és ennek mi nagyon örülünk, mert Kisoroszi egy nagyon kedves település.

„Először is nagyon örülünk, hogy most már évtizedek után döntések születnek” – hangoztatta Dunabogdány polgármestere. – A hídnak is nagyon örülünk, mert ez a két települést még közelebb fogja hozni egymáshoz és plusz lehetőségeket nyit mindkét félnek, inkább a rekreációban, mint üzleti téren. Dunabogdánynak egyetlen kérése maradt a döntés hozókhoz, hogy a mi, már 2008 óta meglévő EuroVelo 6 nyomvonalán kiépített szakaszunkat kössük össze a híddal, legyen ez Kisorosziban a Rév vagy a Hajós utcánál. Mindkét bekötésnek a mi oldalunkon megvan a buszmegálló lehetősége, így a Kisorosziból munkába, illetve haza igyekvő emberek kényelmesen megtehetik az utat. Mi nyitottak vagyunk” – hangsúlyozta Schuszter Gergely.

Éber Sándor

Biztos, hogy néhány embernek csodálatos élménye lesz a kontinenst átszelő kerékpártúrák közben, de az EuroVelo útjainak nagy része lokális lesz, iskolába, boltba, munkába járásra használják majd!

 Az EuroVelo, teljes nevén az Európai Kerékpárút Hálózat az Európai kerékpárszövetség terve  Európát átszelő 60 000 km hosszú kerékpárút kialakítására

Az EuroVelo célja, hogy bátorítsa az embereket: utazásaik nagy részében a biciklizést részesítsék előnyben az autózással szemben. Bár néhány embernek csodálatos élménye lesz a kontinenst átszelő kerékpártúrák közben, de

az EuroVelo útjainak nagy része lokális lesz – iskolába, boltba, munkába járásra és hobbi célból használják majd!

Magyarországon két EuroVelo útvonal fog áthaladni, az Atlanti-ócentól a Fekete-tengerig futó EV6, illetve az EV11. Magyarországon az EuroVelo útvonalak fejlesztője a Magyar Kormány  a munkálatokat kormánybiztos koordinálja. Az Európai országokban nemzeti és regionális kormányzati szervei, a helyi önkormányzatok, a non-profit szervezetek az szervezik a kerékpárút fejlesztést. Az útvonalakat az EuroVelo-val kell  jóváhagyatni, ez így biztosítja a jó minőséget a használóknak, és az útvonal létrehozójának.

Györgyi János

A híd pontos helyének meghatározását és kialakításának módját rendkívül körültekintően kell végezni, hiszen a későbbi híd Kisoroszi arculatának meghatározó eleme lesz, mely az Ófalu értékes szerkezetére és településképére nem lehet kedvezőtlen hatással.

Kisoroszi Településfejlesztési koncepció, részlet

„Kisoroszi több évszázados múltra visszatekintő település, ahol az építészeti értékek kiemelkedően magas arányban maradtak fenn az Ófaluban. A hagyományos építészet jellemzői közül a településközpontban megjelenő hagyományos település szerkezet, valamint az egységes utcakép maradt fenn szinte változatlan formában, valamint számos, elsősorban lakóépület őrzi még a térségre jellemző, hagyományos építészeti vonásokat”

 „A terv a közlekedési kapcsolatok bővítése érdekében egyrészt tervezett kerékpárutat jelöl az 1113 sz. összekötő út nyomvonala mentén, amely a Rév utcába köt be, másrészt a településszerkezeti terv feltüntet egy tervezett gyalogos-kerékpáros hidat is a Szentendrei-Duna-ágon. Utóbbi  pontos helyének meghatározását és kialakításának módját rendkívül körültekintően kell végezni, hiszen a későbbi híd Kisoroszi arculatának meghatározó eleme lesz, mely az Ófalu értékes szerkezetére és településképére nem lehet kedvezőtlen hatással.”

Évekkel ezelőtt, már felmerült a hídépítés gondolata. 2007-ben Kisoroszi Község Önkormányzata megbízta SPECIÁLTERV Építőmérnöki Kft-t, hogy terveket készítsen - Rév utcai helyszínnel - Kisoroszi és Dunabogdány közötti híd megvalósításával kapcsolatban.

Fotó: Kisoroszi, Szentendrei Duna-ág feletti gyalogos híd - Ferdekábeles változat

Szerkezeti rendszer: Egypilonos, ferdekábeles

Támaszköz: 20,00 m+20,00 m+130,00 m+30,00 m+20,00 m+ 20,00m (240,00 m)

 Pályabeosztás: 5,25 m (0,825 m+3,60 m+0,825 m)

 Szerkezeti magasság: 1,00 m

 Fotó: Kisoroszi, Szentendrei Duna-ág feletti gyalogos híd - Függőhíd változat

Szerkezeti rendszer: Kétpilonos függőhíd

Támaszköz: 21,00 m+155,00 m+21,00 m (197,00 m)

Pályabeosztás: 5,20 m (0,80 m+3,60 m+0,80 m)

Szerkezeti magasság: 0,60

Fotó: Kisoroszi, Szentendrei Duna-ág feletti gyalogos híd - Ívhíd változat

Szerkezeti rendszer: Vegyespályás ívhíd

Támaszköz: 30,00 m+13,50 m+112,00m+13,50 m+30,00 m+30,00 m (229,00 m)

Pályabeosztás: 5,25 m (0,825 m+3,60 m+0,825 m)

Szerkezeti magasság: 1,00 m

Fotó: Google/ Rév utca/ Duna Part 2016.

Információnk szerint nem a bemutatott tervek alapján szándékoznak  kivitelezni a hidat, de arra mindenképpen alkalmasak a képek, hogy a híd hatalmas méretét és magasságát bemutassa.

 Györgyi János

Kisoroszi Önkormányzat Közleménye

Kedves Kisoroszi Lakosok! Örömmel jelentjük be, hogy a kormány döntése alapján az EUROVELO kerékpár útvonal többlet forrásból a szigeten fog áthaladni. Arról már korábban is tájékoztattuk Önöket, hogy két kis híd megépítésére is sor kerül. Egy Kisorosziban és egy másik várhatóan Szigetmonostornál.  Az előkészületi  munkák várhatóan 2017-ben megkezdődnek.