A klímaváltozás elleni cselekvésre az időnk egyre kevesebb, a felelősségünk viszont egyre nagyobb - mondta Áder János államfő pénteken a San Franciscó-i Global Climate Action Summit klímacsúcson elmondott beszédében - San Franciscoban, 2018. szeptember 14-én.

Áder János köztársasági elnök beszél a Global Climate Action Summit nemzetközi klímacsúcs záró ülésén a Moscone Center kongresszusi központban San Franciscóban 2018. szeptember 14-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

A köztársasági elnök a szubnacionális szervezetek szerepét hangsúlyozta a károsanyag-kibocsátás csökkentésében, hozzátéve: ezen földrajzi egységek tudják fenntartani a párizsi klímamegállapodás után megtorpant lendületet.

Reményét fejezte ki, hogy kezdeményezésére hamarosan a küzdelem ezen szereplői is, a városok és a tartományok is csatlakozhatnak a párizsi megállapodáshoz.

Az államfő a konferencián elhangzottakat úgy összegezte:

ma már nem a Föld atmoszférája a kérdés, hogy mi történik vele, hanem civilizációnk jövője a tét.

Áder János előadásában elmondta, hogy Magyarország az egyike annak a huszonegy országnak, amelyek 1991 óta úgy tudták 50 százalékkal növelni a GDP-t, hogy közben 15 százalékkal csökkentették energiafelhasználásukat és 32 százalékkal az üvegház hatású gázok kibocsátását.

Ismertette a magyar kormány klímastratégiájának fontosabb elemeit is, amely szerint Magyarország 2050-re 85 százalékkal csökkenti a szén-dioxid kibocsátását, az áramtermelést pedig 2030-ra 90-95 százalékban szén-dioxid-mentessé teszi az atom- és a napenergia felhasználása révén.

Beszámolt arról is, hogy Budapest mellett további huszonhárom magyar város csatlakozott a klímánk védelme érdekében szükséges cselekvés gyorsítását szorgalmazó Under 2 mozgalomhoz, így az ország lakosságának mintegy 40 százaléka részese annak.

Az államfő két magyar találmányra is felhívta a figyelmet: az egyik a mezőgazdasági termelés metánkibocsátásának 80 százalékos csökkentése mellett eredményez jobb minőségű tej- és hústermékeket, míg a másik a talaj vízmegtartó képességét növeli 40-50 százalékkal.

MTI

„A Kisorosziban ingatlant vásárlók és építkezők választása nem véletlenül esett a Szentendrei-szigetnek éppen erre a kis településére. Megkapó a táj szépsége, a Duna közelsége és környező hegységek látványa. Mindannyiunk közös érdeke és felelőssége, hogy a jövőben épülő házak illeszkedjenek a kialakult település képbe, megőrizve mindazt, amit szeretünk Kisorosziban. De milyen házat építsünk, ami nem csorbítja az összhangot? Erre próbál választ adni a településképi arculati kézikönyv, bemutatva Kisoroszi településképi arculatát, természeti környezetét, épített és természeti értékeit és mindazon elemeket, amelyek a településre jellemzőek. A kiadvány segítséget szeretne nyújtani az építtetőknek, ahhoz, hogy a saját elképzeléseiket megvalósítva, környezetbeillő épületet építsenek. Iránymutatást ad arra nézve, hogy Kisoroszi településképi arculatába milyen épületek illenek, mi a hagyomány, mi a követendő példa. Reményeink szerint a településen élők átlapozva a kézikönyvet újra felfedezik Kisoroszi értékeit. Mindazon szép épületek és környezet, amelyek mellett a mindennapok rohanásában elmennek, most más perspektívában látszik és rámutat arra, hogy tudatos építkezéssel, egy település értékeit megőrizve milyen településképet alakíthat ki, mely az ott élőknek otthonos, szép környezetet teremt.” – írja bevesztőjében a kézikönyv

A szomszédos települések: Visegrád, Dunabogdány, Tahitótfalu, Pócsmegyer, Szigetmonostor Településképi Arculati Kézikönyvei itt olvashatók.  

A klímaváltozás az emberiséget fenyegető legnagyobb veszély – jelentette ki Áder János köztársasági elnök hétfőn - az Európai Meteorológiai Társaság konferenciáján Budapesten, 2018. szeptember 3-án.

Áder János köztársasági elnök (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A klímaváltozás az emberiséget fenyegető legnagyobb veszély, amelyről nem hatásvadász szónoki fordulat azt állítani: civilizációnk jövője a tét – mondta Áder János köztársasági elnök hétfőn az Európai Meteorológiai Társaság budapesti konferenciáján.  

Az államfő nyitóbeszédében arra kérte a rendezvényre érkező tudósokat,

kíméletlen őszinteséggel fogalmazzák meg a klímaváltozásról szerzett ismereteiket, hogy azok megkerülhetetlenek legyenek a gazdasági élet szereplőinek és a politikai döntéshozóknak.

Kiemelte, a tudósok felelőssége, hogy az embereket és a politikai közösségeket is szembesítsék cselekedeteik következményeivel, továbbá újra és újra figyelmeztessenek arra,

„minél inkább halogatjuk döntéseinket, annál radikálisabb fordulatra lesz majd szükség később".

MTI

„A nemzet csak akkor remélhet jobb jövőt, ha polgárai képesek közös erőfeszítéssel felelősséget vállalni a közjóért” – idézte II. János Pál pápa szavait Molnár Csaba polgármester, 2018. augusztus 20-án megtartott ünnepségen, Kisorosziban. Valamennyien sokszor tévedünk, és gyakran talán nem is ismerjük fel a hibáinkat, de amíg a többséget a jobbító szándék vezeti, addig nincs okunk aggodalomra a jövőt illetően, mondta beszédében a polgármester.  

Molnár Csaba Kisoroszi polgármestere

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Ünneplők!

Az évek, sőt évszázadok során, sok néven ünnepeltük augusztus 20-át. A teljesség igénye nélkül: volt Szent István ünnepe, új kenyér ünnepe, az Alkotmány ünnepe, jelenleg pedig Magyarország hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére. István király uralkodása idején augusztus 15-ét Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén ezen a napon ajánlotta föl az országot Szűz Máriának, majd 1038-ban ezen a napon halt meg. Szent László közbenjárására 1083.augusztus 20-án avatták szentté István királyt. Ez a nap egyik legrégebbi magyar ünnepnap, Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam 1000 éves folytonosságának emléknapja. A keresztény magyar állam megalapításával biztosította a magyarok túlélését a Kárpát-medencében, ő alapozta meg a szilárd és erős Magyarországot.

István az egész Kárpát-medencére kiterjedő ország ura lett. Az általa kiépített erős központi királyi hatalom az egész Árpád korban uralkodói mintaként szolgált. Törvényeit két törvénykönyvbe foglalta, a harmadik - azaz a Szent István király intelmei Imre herceghez - valójában királytükör, melyben István egy jó király teendőit foglalta össze fia számára. Az országban megalapozta a vármegye rendszert, a vármegyék az ispán igazgatása alatt álltak, központjuk egy-egy vár volt. Egyházmegyéket, köztük Esztergomban és Kalocsán érsekséget, valamint országszerte püspökségeket alapított. Elrendelte, hogy minden tíz falu építsen egy templomot és közösen tartsák el a papot. Kötelezővé tette a misére járást vasárnaponként. Törvényei a kereszténység megerősítésére szolgáltak.

Nagyon fontos, hogy nem a keleti, bizánci kereszténységet vette föl, mert ez megszüntette volna politikai függetlenségünket, és nem a német-római császártól fogadta el a koronát, ami szintén a függetlenség csorbulását és politikai hűségesküt jelentett volna. Hanem II. Szilveszter pápától vette át a szent koronát és vele együtt az apostoli felhatalmazást. Szabadon építette ki a magyar egyház szervezetét, szabadon rendelkezett a pénzkibocsátás és az adókivetés jogával, szabadon rendelkezett az ország erőforrás tartalékaival, vagyis egy önálló, szuverén államot teremtett.

 Szent István királyunk államalapító tevékenységének sokféle üzenete van, és ezek évről évre elhangzanak különböző értelmezésekben ezen a napon szerte az országban. Talán az egyik legfontosabb gondolata a következő volt:

„minden ember azonos állapotban születik, semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csak a gőg és a gyűlölség.”

Tevékenységének egy fontos tényezőjét emelném ki: a meg nem alkuvó munkát, az ország jelenéért és jövőjéért történő szüntelen küzdelmet. Kijelölte az irányt, hitt benne, követte és elérte. Ez nem volt más, mint a kereszténység felvétele, a keresztény európai gondolkodás kialakítása. Nem volt könnyű feladat, találkozott belső és külső ellenállással, testvérháborúval is, de mégsem adta fel.

Fontos megemlíteni azt a sok millió magyar embert, akik az évszázadok során igyekeztek a saját hitük, elveik és elképzeléseik szerint jobbá és jobbá tenni saját környezetüket, a saját életüket, és közben talán észre sem vették, hogy az ország ügyét is viszik előre. Ezzel közösen szülőhazájukat, Magyarországot építették.

Az államalapítás, a kereszténység felvétele elengedhetetlen volt népünk fennmaradása szempontjából, fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, de úgy gondolom, ugyanilyen fontos és lényeges államunk szempontjából a sok apró személyes hozzájárulás, ami valóban állammá teszi ezt az országot.

A magunk mögött hagyott több mint ezer esztendő is azt példázza, hogy mi magyarok „annyi balszerencse közt és oly sok viszály után” is mindig képesek voltunk megőrizni jövőbe vetett hitünket, alkotókedvünket, életszeretetünket. Megőrizni azt a képességünket, hogy lelkünket felemelve, akár a semmiből is újra alapítsuk államunkat. Amikor tehát első királyunk műve előtt fejet hajtunk, nem csupán Szent István történelmi tettére emlékezünk, hanem mindazokra is, akik az elmúlt ezer esztendőben, dacolva a túlerővel, az elődök dicső példáiból erőt merítve, a fájdalmas veszteségek ellenére, reménytelennek tűnő helyzetekben is újjá alapították a magyar államot. Elég, ha a tatárjárásra, a török dúlásra, az 1848-as szabadságharcunkra vagy az 1867-es kiegyezésünkre gondolunk.

A XX. századba lépve is többször kellet újraalapítanunk államunkat. A második világháború vesztesége borzasztó volt, Trianon pedig egy mai napig elevenen égő fájdalom. 1956 októberében, amikor a „felszabadítók” megszállókká lettek, ismét felemeltük a lelkünket.

Világraszóló erővel megfogalmaztuk a szabad és önálló európai magyar állam igényét és vágyát. Így váltunk a világ szemében politikai nemzetből a szabadság nemzetévé, melynek következtében 1990-ben ismét újjá alkottuk államunkat.

Mi történelmünk üzenete a ma emberének? Széchenyi István szavaival: „A nemzet nagysága, boldogsága mindig csak magában a nemzetben rejtezik.” Vagyis ma is mi mindannyian vagyunk a fontosak, mindannyian, akik szóval és tettel, hatással vagy munkával egyre jobbá és jobbá igyekszünk tenni ezt az országot. 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Kisorosziak!

„A nemzet csak akkor remélhet jobb jövőt, ha polgárai képesek közös erőfeszítéssel felelősséget vállalni a közjóért” –mondta II. János Pál pápa. Valamennyien sokszor tévedünk, és gyakran talán nem is ismerjük fel a hibáinkat, de amíg a többséget a jobbító szándék vezeti, addig nincs okunk aggodalomra a jövőt illetően.

Az államalapítás célja az volt, hogy mindannyian, még ha néha bizonyos kérdésekben széthúzva is, de megkapjuk a kellő kereteket ahhoz, hogy itt éljünk és dolgozhassunk.

Rajtunk múlik, hogy a magyar állam XXI. századi építménye milyen otthonunk lesz. Rajtunk, mindannyiunkon. Ezért nem elég büszkének lennünk elődeinkre, nem elég fejet hajtani az ő teljesítményük előtt. Történelmünk nagyon fontos időszakát éljük. Államunk, az országunk, a hazánk védelme mindennél fontosabb. Biztos vagyok abban, hogy azok a nemzetek lesznek a XXI. század nyertesei, akik képesek megvédeni saját országukat, a kor technikai vívmányait megfelelően szolgálatba tudják állítani, biztos és megbízható jövőt tudnak teremteni állampolgáraiknak.

Befejezésül Áder János köztársasági elnök úr gondolatait idézném:

„Mi magyarok pedig a vérünkben hordozzuk a tudást, ezer év óta kellő tapasztalattal rendelkezünk, hogyha a lélek emelkedik, csakugyan vele emelkedik minden. Emeljük hát fel lelkünket mi is, kezdetnek elég lesz, ha oda emeljük, ahová az van írva: „a haza minden előtt”!

 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Kisoroszi Online

A Szentendrei sziget északi csúcsán, Kisoroszi határában különleges életközösségek találtak menedéket. A 6 000 éves homokbuckákon olyan növényritkaságok élnek, mint a csikófark, a homoki kikerics, vagy a báránypirosító. Alacsony vízállásnál a Duna part kagylóit és csigáit is ismertetjük a látogatókkal. A tavalyi nyár végén nagy egyedszámban volt megfigyelhető a védett imádkozó sáska, de előkerült a ritka sisakos sáska is. Reméljük, idén is szerencsénk lesz!

A Duna - Ipoly Nemzeti Park munkatársai várják a programra jelentkezőket Kisorosziban, 2018. szeptember 1-én 10 órakor, a Rácz Fogadó előtti parkolóban.

Fotó: forrás Duna-Ipoly Nemzeti Park

Helyszín: Kisoroszi

Túra hossza, időtartama: 2 km, 1,5 óra

Találkozó: 10:00, Kisoroszi, Rácz Fogadó parkolója (Hősök tere 3., GPS: 47.807219, 19.011133)

Részvételi díj: 1500 Ft/fő, kedv./családi: 750 Ft/fő

Kapcsolattartó: dr. Jankainé Németh Szilvia

E-mail: nemethsz@dinpi.hu

Telefon: +36 30 663 4614 (munkaidőben)

2018. augusztus 2-án csütörtökön Kisorosziból jelentkezett  be a Kossuth Rádió „A Hely” című műsora B. Tóth Klára festőművész, restaurátor, költő, helytörténész nyári festőtáborából. A református templom kertjének bejárata előtt kérdezték.  Mindenhol festékek, papírok, táblák, és persze a friss alkotások.

Kilencedik évfolyamát éli az A Hely című klasszikus riportműsor. Címének megfelelően mindig helyszínen – gyakran titkos, rejtett vagy kevésség ismert – helyszínen készül, ott élő , dolgozó beszélgetőtársakkal élénk , barátságos légkörben. Szigorúan és divatosan szólva infotainment műsor, azaz szórakoztató ismeretterjesztő, de valójában ennél sokkal több- emberekről, terekről és tárgyakről beszélő derü. Többen – rangos, rutinos rádiósok – szerkesztik, a műsorvezető/ vezető riporter Farkas Erika. Körülbelül a 2250.adás, kb 15 ezer riportalany.

A teljes adást IDE KATTINTVA hallgathatja vissza!

Szükségállapotot hirdettek ki…

Egyes helyeken április óta nem volt csapadék, sok szántóföld kiszáradt. Van, ahol már a termés 20-30 százaléka elveszett. A kormány országos szükségállapotot hirdetett a tartós szárazság miatt. Sokan azt gondolnák, hogy ez a tudósítás valamelyik afrikai vagy ázsiai országból érkezett. De nem. Ezek a hírek Lettországból származnak.

A teljes cikk itt olvasható

Milyen a budapesti csapvíz minősége? Ha összevetjük a főváros vizét más – ázsiai, afrikai, dél-amerikai – nagyvárosok csapvizével, a budapestiek különösen szerencsésnek mondhatják magukat. Míg az előbb említett régiók városainak túlnyomó többségében nemhogy ivásra, de még fogmosásra sem alkalmas a csapvíz (még a szállodákban sem!), addig Budapesten bárki ihat csapvizet.

MI KERÜL A POHÁRBA? KULISSZATITKOK A BUDAPESTI CSAPVÍZRŐL

Teljes cikk itt olvasható

Az új Országgyűlés és a leendő kormány legitimációja minden vitán felül áll - jelentette ki Áder János köztársasági elnök kedden az új parlament alakuló ülésén, 2018. május 8-án, Budapesten. Az Országgyűlés előtt az államfő kifejtette, hogy az emberiség mérhetetlen kapzsiságában, az utóbbi évtizedekben többet vett el a természettől, mint amennyihez joga lett volna. Többet, mint amennyit a természet elviselni képes és pótolni tud.

Áder János köztársasági elnök beszédet mond, miután a képviselők esküt tettek az Országgyűlés alakuló ülésén 2018. május 8-án. Mögötte Turi-Kovács Béla fideszes képviselő, korelnök. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Házelnök Úr!
Miniszterelnök Úr!
Tisztelt Országgyűlés!

Egy hónappal ezelőtt – április 8-án – a magyar választók döntöttek.

Döntöttek arról, hogy kikre bízzák a közügyek intézését a következő négy évben itt, az Országgyűlésben. Döntöttek arról, hogy kit illet a kormányzás felelőssége, és arról is, hogy kire osztanak ellenzéki szerepet.
A választók döntését mindenkinek tiszteletben kell tartania. Ez a demokrácia alapszabálya.
Önök korábban írásban megkapták, most pedig rövid összefoglalóját hallhatták a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda munkájának. A beszámolókból kiderül, hogy a választási időszakban több mint 1000 jogorvoslati eljárást kezdeményeztek. A választási szervek, a Kúria és az Alkotmánybíróság minden eljárást befejezett. A 2018-as országgyűlési választás végeredménye világos, egyértelmű, jogilag megkérdőjelezhetetlen. Az új Országgyűlés és a leendő kormány legitimációja minden vitán felül áll.
Ne feledjék: április 8-án a választási eredmények megismerése előtt – látva a magas részvételt – a most ellenzéki szerepre készülő pártok vezetői is ekként nyilatkoztak. Szinte kivétel nélkül azt mondták, hogy a magas részvétel erős legitimitást ad a következő Országgyűlésnek és kormánynak.

Tisztelt Ház!
Gyakran idézzük: a választás a demokrácia ünnepe. Április 8-án sokan sokat tettek azért, hogy ez így legyen.
Ezért elsőként köszönetet mondok minden honfitársunknak, aki részt vett a választáson.

Másodszor köszönetet mondok mindazoknak, akik a szavazókörökben, választási bizottságokban segítették a szavazás lebonyolítását. És azoknak, akik a jogorvoslati eljárások során a benyújtott kifogásokat időben elbírálták, és így biztosították annak feltételeit, hogy az Országgyűlés ma megalakulhasson.
Ugyanakkor érdemes ennek a választási időszaknak a tanulságaival is foglalkoznunk. Három kérdést javaslok megfontolásra a tisztelt Országgyűlésnek:
Először. Javaslom, hogy az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága a Nemzeti Választási Bizottsággal együtt tekintse át a választási eljárás tapasztalatait, s ha indokoltnak látja, tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a Választási Eljárási törvény módosítására.
Másodszor. Az idei esztendőben 23 párt állított országos listát. Soha ennyi ezelőtt. Sokat elárulnak a következő adatok: a 23 pártból 16 nem érte el az 1 %-os támogatást,15 még a 0,5 %-ot sem. A választási verseny utolsó 10 helyezettje összesen kapott valamivel több, mint 22.000 szavazatot. Minden egyes országos listát állító párt legalább 153 millió forint támogatásban részesült. A korábbi tapasztalatok alapján sajnos esély van rá, hogy ezzel nem tudnak elszámolni. Javaslom tehát, fontolja meg a tisztelt Országgyűlés, nem kellene-e visszatérni a korábbi szabályozáshoz, és elejét venni annak, hogy a demokrácia ünnepéből néhányan üzletet csináljanak.
Harmadszor. Mindannyian láthattuk, hogy április 8-án voltak olyan szavazókörök, ahol 2-3 órát kellett várakozniuk a választóknak, hogy leadhassák szavazatukat. Ez elfogadhatatlan.

Ezért e helyről – a jogalkotó és a jogalkalmazó felelősségét nem méricskélve – az állam nevében elnézést kérek azon honfitársainktól, akik ilyen méltatlan helyzetbe kerültek. Egyúttal köszönetet is mondok nekik, hogy türelmesen, zokszó nélkül várakoztak.

Számomra ezzel a felelős magatartással tették igazán a demokrácia ünnepévé a 2018-as országgyűlési választást.

Tisztelt Országgyűlés!
Az Alaptörvény 16. cikk (3) bekezdése szerint a miniszterelnök személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek.
Tegnapi megbeszélésünket követően felkértem Orbán Viktor miniszterelnök urat az új kormány megalakítására, aki a felkérést elfogadta. Ezért az imént idézett alaptörvényi rendelkezés alapján javaslom, hogy az Országgyűlés Orbán Viktor urat válassza meg Magyarország miniszterelnökének.

Tisztelt Országgyűlés!
Minden választás lezár egy időszakot és megnyit egy újat.
A 8. szabadon választott Országgyűlésnek már nem kell olyan kérdésekkel foglalkoznia, mint az előzőeknek. Ma már nem kérdés, hogy a kommunizmus évtizedei után hogyan teremtsünk szabad, független demokratikus országot. Mint ahogy az sem, hogy a szovjet csapatok kivonulnak-e Magyarországról. Mögöttünk van a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás is.
Új kérdések várnak megválaszolásra. Ezek közül hármat ajánlok az Önök figyelmébe. Mindhárom túlmutat az előttünk álló négy éves időszakon.

Milyen Európában szeretnénk élni?
Milyen kihívásokat tartogat Magyarország számára az új gazdasági világrend?

Miként tudjuk megóvni természeti és épített környezetünket gyermekeink és unokáink számára?

Amikor majd ezekről a kérdésekről vitatkoznak itt a parlamentben, időnként idézzék fel Sir Winston Churchill szavait:

„Az államférfi a következő nemzedékre gondol, a politikus csak a következő választásokra.”

Milyen Európában szeretnénk élni?
A kérdést nemcsak az teszi indokolttá, hogy Nagy-Britannia elhagyni készül az Uniót – míg mások, így a nyugat-balkáni országok vagy Törökország viszont csatlakozni szeretnének –, hanem az is, hogy az Unió néhány vezetője mintha elveszítette volna iránytűjét. Világos jövőkép hiánya, kicsinyes vitákba feledkező politikusok, szellemi restség, unalomig ismételt közhelyek jellemzik ma az uniós közéletet.

Érdemes lenne visszatérni az Unió alapító atyáinak vagy az elmúlt évtizedek nagy formátumú államférfiainak gondolataihoz. Például Robert Schumanéhoz, aki az ’50-es évek második felében a következőket mondta:

„Az új Európa nem maradhat csupán gazdasági-technikai vállalkozás…
…Lélekre van szüksége, történelmi kötődéseinek tudatára, mai és jövőbeni felelősségének felismerésére, valamint politikai akaratra, hogy elérjük ezt az emberi eszményképet…

…Az a dolgunk, hogy Európa keresztény alapjait egy olyan demokratikus kormányzati modellt létrehozva idézzük fel, mely a megbékélésen át a népek szabadságban, egyenjogúságban, szolidaritásban és békében élő közösségévé fejlődik, és mely mélyen a keresztény alapértékekben gyökerezik.”

Helmut Kohl még értette az alapító atyák üzenetét. Több mint 50 évvel később mintha csak az előbb idézett gondolatot folytatta volna:

„… az alapító atyák Európájának nincs alternatívája. Mindannyiunknak szükségünk van Európára, és nemcsak itt, Európában. …
…A következő kérdéseket kell mindig feltennünk: honnan jövünk, mit értünk el eddig, mi lenne az alternatíva, mit kell tennünk még?…
Az európai egyesülés a leghatékonyabb védelem az ellen, hogy visszazuhanjunk a tizenkilencedik század kártékony sovinizmusába…
Ugyanakkor Európának nem szabad valamifajta központosított állammá, európai szuperállammá válnia…
Éppen olyasvalamit nem akarunk, mint az Amerikai Egyesült Államok európai földön. Mi egy egyesült, demokratikus, polgárbarát, cselekvőképes és föderális alapvetésű Európát szeretnénk.”

Tisztelt Ház!
A nemzetközi szaksajtóban Önök arról olvashatnak, hogy két forradalom zajlik a világban. Az egyik az úgynevezett

infokommunikációs forradalom, a másik az úgynevezett klímaforradalom.

A magyar gazdaságnak is új kihívásokkal kell szembenéznie. Digitális gazdaság, infokommunikáció, robotizáció, mesterséges intelligencia.

28 évvel ezelőtt – amikor az első Országgyűlés megalakult – ezekkel a kérdésekkel nemhogy nem foglalkoztunk, de még csak nem is ismertük ezeket a fogalmakat. Ma pedig az a kérdés, hogy ebben a versenyben a győztesek vagy a vesztesek oldalára kerülünk.

Magyarországon ma már a munkavállalók több mint 15%-a dolgozik a digitális gazdaságban. Gyermekeink olyan világban nőnek fel, ahol a mai okostelefonok százezerszer gyorsabban továbbítanak adatokat, mint ahogy az Apolló 11 kommunikált a földi irányító központtal 1969-ben.

Most csupán két kérdést ajánlok az Önök figyelmébe.
Az első, ne feledkezzünk meg arról, hogy gyermekeinket nemcsak arra kell megtanítani, miképp fordíthatják javukra az újabb és újabb technológiai lehetőségeket, hanem arra is, hogy miképp védhetik meg magukat a digitális univerzum sötét oldalától.

Második kérdés, meg tudjuk-e valósítani azt az 5 évvel ezelőtt kitűzött célt, hogy 2020-ig legalább 300 tudásalapú intenzív növekedésű hazai kis- és középvállalat lépjen be a globális piacra, és legalább 1000 innovatív start-up cég jöjjön létre.

Magyar vállalkozókkal történt találkozás alapján nyugodt szívvel mondhatom, megvan bennük a tehetség, az eltökéltség és az innovatív készség, a szorgalom, a felkészültség, a munka iránti alázat ahhoz, hogy ebben a versenyben sikeresek legyenek. Méltó örökösei Neumann Jánosnak, Kármán Tódornak vagy Puskás Tivadarnak.

Tisztelt Országgyűlés!
Magyarország Alaptörvénye – amire Önök néhány perccel ezelőtt esküt tettek – kimondja:

„….a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk.
Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánuk jövő nemzedékek életfeltételeit.”

Az előttünk álló évek egyik legfontosabb kérdése: képesek leszünk-e úgy növelni jólétünket, hogy a felhasznált erőforrásokat ne utódainktól vegyük el, és a természettel szemben az utóbbi évtizedekben felhalmozott adósságunkat ugyanakkor még törlesszük is.

Az emberiség mérhetetlen kapzsiságában az utóbbi évtizedekben többet vett el a természettől, mint amennyihez joga lett volna. Többet, mint amennyit a természet elviselni képes és pótolni tud.

Csak az elmúlt 50 évben több energiát, természeti kincset éltünk fel, mint az emberiség ezt megelőző történelme során. Ezen az úton biztos, hogy nem mehetünk tovább.

Két felvetés abból a problémahalmazból, amivel mindannyiunknak foglalkoznunk kell a következő évek során. Az elmúlt évtizedeket a kitermeljük, feldolgozzuk, rövid ideig használjuk, majd eldobjuk szemlélete határozta meg. Tudunk-e ezen változtatni? A hulladékot szemétnek vagy nyersanyagforrásnak tekintjük-e? És ha nyersanyagnak, készen állunk-e a szükséges technológiai változtatásokra?

A világ jelentős részén – Európával szemben – drámai mértékű a népességrobbanás. Egyre kevesebb a termőföld, a meglévők minősége pedig romlik. Egyre kevesebb az egy főre eső víz mennyisége. Mindössze egyetlen példa. A kérdéseket ezután már fel sem teszem.

A Száhel-övezetben – ahol a sivatag napról-napra egyre több területet hódít el és egyre kevesebb a víz – ma 450 millió ember él. Zömében nyomorúságos körülmények között. Az ENSZ becslése szerint a népesség 2050-re itt megduplázódik. Mindössze egyetlen emberöltő alatt annyival nő e térség lakóinak száma, mint az Európai Unió teljes lakossága ma.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak!
Ha a környezeti fenntarthatóság problémájának erkölcsi, lelki, filozófiai kérdései is érdeklik Önöket, akkor figyelmükbe ajánlom Ferenc pápa szavait, aki a Laudato si’ című enciklikájában a következőket írja:

„…Ha az ember a valóságtól függetlennek nyilvánítja, és feltétlen uralkodóvá teszi magát, saját létezésének alapja dől össze, mert az ember helytelenül Isten helyébe lép, és így végeredményben elősegíti az általa inkább elnyomott, semmint kormányzott természet lázadását…”

Tisztelt Országgyűlés!
Megköszönve figyelmüket s azt, hogy néhány gondolatomat megoszthatom Önökkel, a következő négy évre ugyanazt szeretném adni útravalóul, mint amit 4 évvel ezelőtt.

Mindössze négy szót, amit mindenki jó szívvel fogadhat. Üljön bár a parlamenti patkó jobb vagy bal oldalán. Négy szót, ami egyszerre figyelmeztet hűségre, alázatra, közös felelősségre. Ami mércét ad és politikai távlatot nyit. Kölcsey Ferenc négy szavát:

„A haza minden előtt”

 Forrás: Köztársasági Elnöki Hivatal

Szakértők a klímaváltozással kapcsolatos 2017-es fejleményeket az alábbi hét pontban foglalták össze.

• Csökkenő jégsapkák.
• Emelkedik a tengerek és óceánok szintje.
• A gleccserek nagy iramban olvadnak.
• Újdonságok a szén-dioxiddal kapcsolatban.
• Az extrém időjárás oka gyakran a klímaváltozásra vezethető vissza.
• A szén-dioxid-kibocsátás újra nőni kezdett.
• Új hőmérsékleti rekordok születtek, a szén-dioxid-koncentráció pedig az eddigi legmagasabb volt.

Ezek a megállapítások is mutatják, hogy Párizs nem a végállomás volt. Minden országnak – különösen a nagy kibocsátóknak – további tennivalói vannak, ha a 2 °C-os célt tartani akarjuk.

Forrás:Előbolgónk

A Kisorosziban lévő Rácz Fogadó séfje, Csillik Gábor, a Duna TV CSALÁD-BARÁT műsorának volt a vendége

Fotó Médiaklikk: Csillik Gábor séf, Rácz Fogadó 

Kakukkfüves báránygerinc medvehagymás burgonyapürével

Csillik Gábor receptje:

Hozzávalók:

• 1db tisztított báránygerinc
• 2 ág friss kakukkfű
• frissen őrölt fekete bors, só
• kevés olíva olaj
• 80 dkg főtt burgonya
• csipet szerecsendió
• 1 csokor friss medvehagyma
• 1 ek vaj
• 1 dl zsíros tej

Elkészítés:

A megtisztított, lehártyázott bárányhúst sózzuk, borsozzuk, megszórjuk a kakukkfűvel és bedörzsöljük egy kevés olajjal.

Előmelegített serpenyőben minden oldalát 1 percig sütjük, majd 165˚C-ra melegített sütőben pár percig sütjük. A sütőből kivéve 10perc/kg ideig alufóliával óvatosan letakarva pihentetjük. A serpenyőben visszamaradt sütőzsiradékhoz kevés vajat adunk, amivel a felszeletelt husit tálaláskor meglocsoljuk.

A körethez elkészítjük a burgonyapürét kevés tejjel és vajjal, amihez kevés szerecsendiót és apróra vágott medvehagymát adunk, de csak miután összetörtük a burgonyát!

 Kisoroszi Online

„Véletlenül megalkották a mutáns enzimet, amely lebontja a műanyagot” – írja a Guardian. Az első gondolat, ami eszembe jutott: túl szép, hogy igaz legyen.

De mégis…

A tudósítás arról szól, hogy kutatók kikísérleteztek egy olyan enzimet, amely néhány nap alatt képes arra, hogy lebontsa a műanyagot, miközben a természetnek ugyanerre néhány száz évre van szüksége.

Bizakodjunk!

Tovább a forrásra: Élő Bolygónk

A természetvédelem középpontjában eddig főként a védetté nyilvánítás állt, ám a jövőben az élőhelyek természetvédelmi kezelése és az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése lesz a legfontosabb feladat - mondta Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért felelős helyettes államtitkára, 2018. április 20-án  pénteken, a Föld napja alkalmából Budapesten tartott központi rendezvényen, ahol átadták az idei Pro Natura díjakat és emlékplaketteket, valamint a Herman Ottó szellemisége díjakat is.

Rácz András hangsúlyozta, hogy az ország területének egyharmadán fenn tudott maradni a természetközeli állapot, ám ennek megőrzése állandó beavatkozást igényel.

A magyar állami természetvédelmi rendszer európai viszonylatban is rendkívül erős, hiszen a 10 nemzeti park mellett 300 ezer hektár védett területet van állami tulajdonban és csaknem 2 ezren dolgoznak hivatásosként az állami természetvédelemben.

A helyettes államtitkár szerint a sokrétű állami feladatrendszer ellátásához a helyben élők, a gazdálkodók, az önkormányzatok, civil szervezetek és a kutatóműhelyek támogatására is szükség van. Szorgalmazta továbbá a természetvédelemhez kapcsolódó egyéb feladatok társadalmi elfogadottságának javítását, többek között a történelmi emlékhelyek fenntartását, a régészeti lelőhelyek védelmét vagy az ökoturizmust. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója hangsúlyozta, hogy a környezet védelme terén egyre gyarapodnak a tennivalók a klímaváltozás és a túlnépesedés miatt. A Föld napja cselekvő ünnepként arra hívja föl az emberek figyelmét, hogy a bolygót épp az emberektől kell megvédeni.

A környezet védelme - mint fogalmazott - nem korlátozódhat csupán egy-egy alkalomra, hiszen az év minden napján szükség van rá.

A Föld napja Amerikából indult egyetemi magánkezdeményezésből 1970-ben. Magyarország 1990-ben csatlakozott a világszintű, mára 175 országra kiterjedő mozgalomhoz.

MTI

A világ minden táján súlyos gondot jelent a műanyagszemét keletkezése. Közterületeink, folyóink „műanyagterhelése” évről évre nő. Egy szakértői becslés szerint, ha mindez így folytatódik, 2050-re az óceánokban több műanyagszemét lesz, mint hal. A szomszéd Románia bátor döntést hozott, amikor úgy döntött, hogy júliustól betiltja a vékony műanyag szatyrok importját, jövő évtől kezdődően pedig a forgalmazásukat is. Remélem, ez a példa minél több országban követőkre talál.

Tovább a forrásra:https://fyouture.met.com

Szeretnénk megvédeni Kisoroszit a tömegturizmus hátrányos hatásaitól – nyilatkozta lapunknak Hegymegi Kiss Áron, a kisoroszi Szigetcsúcson lévő táborozóhely, parkoló és büfé üzemeltetésére kiírt pályázatot megnyerő RF-JBM Kft. ügyvezetője. Fontos számukra a természeti értékek megőrzése és a szolgáltatások színvonalának emelése. Terveik között szerepel a Rácz Kert fejlesztése, többek között a gyorsabb kiszolgálás elérése.

Hegymegi Kiss Áron

- Az Önök cége nyert a Kisoroszi Önkormányzat által – a Szigetcsúcs üzemeltetésére - kiírt pályázaton, miért indultak, mi volt a motivációjuk?

- Nem elsősorban üzleti megfontolások vezettek minket a pályázaton való indulást illetően. Mindannyian kisoroszi kötődésűek vagyunk, ügyvezető társam Balla Máté évek óta itt él a családjával és jó magam is a falut övező Duna-partokon táborozva töltöttem minden nyaramat. Nekem is van házam Kisorosziban így nem lehet közömbös számunkra, hogy milyen irányt vesz a falu fejlődése, aminek kiemelkedő fontosságú része a Szigetcsúcs és az ahhoz kapcsolódó idegenforgalom. Kisoroszi több évszázados múltra visszatekintő település, ahol az építészeti értékek kiemelkedően magas arányban maradtak fenn. Ahhoz, hogy ezt a varázst meg tudjuk őrizni, feltétlenül szükséges, hogy a turizmust – amely fontos bevételi forrása a falunak – keretek közé tudjuk szorítani, meg tudjuk előzni, hogy a falu a tömegturizmus „áldozatává” váljon. Amikor eldöntöttük, hogy indulunk a pályázaton, akkor megállapodtunk abban, hogy - sikeres pályázat esetén - nem elsődleges célunk a rövid távú, minél nagyobb nyereség elérése, hanem a fenntartható, a falu érdekeit szolgáló üzemeltetés és a jól átgondolt, a fenti célokat szolgáló fejlesztés a prioritás.

Kisoroszi

- Információnk szerint a határidő előtt nem sokkal adták be a pályázatukat. Mi volt ennek az oka?

- Amikor megjelent a pályázati felhívás, nem voltunk biztosak benne, hogy induljunk-e és ennek két oka is volt. Egyfelől, társaságunk üzemelteti a faluban található Rácz Fogadót, és a fogadó színvonalas üzemeltetése is nagyon sok munkával jár, különösen így lesz ez a nyári hónapokban. Az ottani csapat Balla Máté és Szily Bori vezetésével kitűnően végzi a feladatát, rengeteget dolgoznak, semmiképpen sem szerettük volna, hogy energiáink szétforgácsolódása a fogadó működtetését és fejlesztését akadályozza. Végül úgy döntöttünk, hogy a két területet vezetését szét kell választani, így a Rácz Fogadó színvonalas szolgáltatásainak biztosítása továbbra is Balla Máté feladata, a Szigetcsúccsal kapcsolatos feladatokat pedig én kaptam meg. A másik ok, ami elgondolkoztatott minket az indulással kapcsolatban, az a szigetcsúcson működő Rácz Kert korábbi üzemeltetőjének Rácz Lajosnak a személye volt. Biztosan vannak, akik nem voltak mindig megelégedve a Rácz Kert korábbi szolgáltatási színvonalával, de mi úgy éreztük, Lali 10 éves munkája megérdemel annyi tisztelet részünkről, hogy ellene ne induljunk el. A végső lökést a pályázaton való indulásunkhoz az adta, hogy röviddel a kiírás után kiderült, Lali nem száll versenybe, ő a jövőben más terveket dédelget.

Táborozóhely

- Milyen terveik vannak a Szigetcsúcs üzemeltetésével kapcsolatban, mi fog változni a jövőben?

- Mint már említettem

nagyon átgondolt és a falu népével, valamint a táborozókkal egyeztetett fejlesztéseket szeretnénk végrehajtani.

Ennek érdekében minden év április első szombatján lakossági fórumot tartanánk, ahol a kisoroszi lakosság és a táborozók tapasztalatait szeretnék megismerni. Az első lakossági fórum tervezett időpontja: 2018. április 21. 15:00 óra, a Rácz Kertben. Emellett persze ott vannak azok a fejlesztések, amiket a pályázatunkban is vállaltunk, például az illemhelyek számának, színvonalának emelése, vagy a hulladékgyűjtés eddigieknél eredményesebb megoldása. 

- Milyen változást fognak tapasztalni azok a vendégek, akik idén kilátogatnak a Szigetcsúcsra?

- A Szigetcsúcsra kilátogató vendégek elsőként a parkolási rendszert érintő változásokat fogják tapasztalni, mindenképpen gördülékenyebbé szeretnénk tenni a forgalmat, az erre vonatkozó terveket a napokban véglegesítjük. A táborozóhelyen fontos változás lesz, hogy az önkormányzat által a pályázati kiírásban megszabott feltételeknek megfelelően regisztrálnunk kell az érkezőket és 2018-tól idegenforgalmi adó fizetési kötelezettség terheli a sátorozókat, Ennek mértéke 300 forint egy főnek éjszakánként. Bízunk benne, hogy ezt a rajtunk kívül álló okból jelentkező plusz terhet bőven ellensúlyozni fogják a pozitív változások.

A Rácz Kertet illetően a legfontosabb változás az lesz, hogy megszűnnek a hosszú várakozások,

emellett szeretnénk egy kisebb mobil egységgel kitelepülni a táborozóhely nyugati végébe is, hogy a vendégek, strandolók helyben hozzájuthassanak egy hideg italhoz, vagy némi harapnivalóhoz.

Szigetcsúcs

 - Kapnak-e kedvezményt a kisoroszi lakosok?

- A Szigetcsúcs fontos helyszíne a kisoroszi lakosok, nyaralótulajdonosok pihenésének kikapcsolódásának, ezért azt szeretnénk, ha a jövőben is hozzájuthatnának mindahhoz, amit a hely kínál. Ennek megfelelően a pályázati kiírásban is szereplő kedvezmények (ingyen parkolás, ingyen strandhasználat, sátorozás féláron) mellett további 10 százalék kedvezményt nyújtunk nekik a csónak-, a kerékpárkölcsönzés, a Rácz Kert, illetve a Rácz Fogadó áraiból. Ahogy a pályázati szlogenünkben is fogalmaztunk,

„a Szigetcsúcs Kisoroszié és az is marad!”

 Milyen tematikus szolgáltatásokat terveznek a Szigetcsúcson?

- Sok mindennel készülünk, persze ezen tervek egy része csak közép-, vagy hosszabb távon valósulhat meg. Szeretnénk táboroztatási lehetőséget biztosítani a gyermek-, ifjúsági-, sport-, művészeti-, evezőstáborok szervezői részére. Kellő érdeklődés esetén sportversenyek rendezését is tervezzük. Mindenképpen

szeretnénk erősíteni a kerékpárosoknak nyújtott szolgáltatásokat,

ahogy Máté fogalmazott, „ha 500 kerékpáros biciklizik át a falun, az maximum látványosság...ám ha ugyanennyi autó megy végig a főutcán, na az már csúcsforgalom”. Értelemszerűen szeretnénk a gyerekek kedvében is járni, hosszabb távon tervezzük egy játszótér kialakítását is.

- Milyen hosszú távú fejlesztési céljaik vannak?

- Rengeteg tervünk van a jövőre nézve, de ezek megvalósítását egyeztetni szeretnénk a falu népével, a táborozókkal, az önkormányzattal is. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a Szigetcsúcs Natura 2000-es védettségű terület, a fejlesztéseknek rendkívül szigorú környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelniük, és van köztük olyan is, amely más hatóságok engedélyezéséhez kötött. Emellett az is fontos szempont, hogy a Szigetcsúcs területe a Duna ártere, árvíz járta terület, ezért a beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy árvíz esetén az eszközök a területről elszállíthatók legyenek. Mindezek figyelembevételével alakítottuk ki hosszú távú fejlesztési stratégiánkat.

– Megemlítene néhány konkrét tervet? Például mi változna a táborozóhelyen és a környékén?

 – Többek között el szeretnénk érni, hogy a jövőben a partszakasz egy részét szabadvizi strandfürdővé nyilvánítsák. Fürdésre alkalmas partszakaszt jelölnénk ki, vizimentő ügyeletet is biztosítanánk. Öltözőket, zuhanyzókat hoznánk létre, növelnénk a vezetékes vízvételi pontok számát. A büfénél fedett teraszt építenénk, itt is növelnénk az illemhelyek számát, s ahogy már említettem, mozgó büfét telepítenénk a nyugati partszakaszra. Korszerűsítenénk a parkolót, kerékpártárolókat is építenénk. Az informatikai fejlesztések között megemlíteném, hogy bevezetnénk egy GPS alapú sátorhely foglalási rendszert. Online vízállásjelentés jelenne meg a táborozóhelyről, telepítenénk web-kamerát is a helyszínre, s létrehoznánk egy interaktív weblapot is. Tervezzük, hogy nyáron kivetítőn nézhetik majd a vendégek az oroszországi labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseit.

- Úgy látom nem fognak unatkozni az elkövetkező években, sok sikert kívánok a terveik megvalósításához.

- Köszönjük, reméljük, nem fognak bennünk csalatkozni sem a kisorosziak, sem az ideérkező vendégek.

 Éber Sándor