SZIGETCSÚCS ZENEI SZÍNPAD           

Nyári zenés esték a Rácz Kertben!

Augusztus 15. csütörtök 19 -21 óra

SZEMEK ZENEKAR koncert,  Balogh Géza – gitár, ének, Zarubay Bence - ének, szájharmonika, fuvola,  Potys Róbert – gitár Horváth Márton – basszusgitár, Bolló Gergő – dob.

Dalok egy utazó szemszögéből, az úton látottakról, és az út közben átélt érzésekről, lelkiállapotokról. Felismerések, melyek a nagyvárosi éjszakákban születtek. Elbeszélések, fotóalbumok világát idéző hangulatképekben, progresszív blues-rock zene kíséretében.

Augusztus 17. szombat 19:30 -21 óra

MILÁN ACUSTIC koncert (a nagy sikerre való tekintettel  újra, közkívánatra) 

  SZIGETCSÚCS KERTMOZI                

Nézz filmeket a csillagos ég alatt!

Augusztus 16. péntek 21 óra

KINCSEM magyar romantikus kalandfilm

Blaskovich Ernő mindenét elvesztette a szabadságharc után. Céltalan, kicsapongó életet él, amikor egy nap megjelenik élete nagy lehetősége, Kincsem, a csodaló, akivel sikert sikerre halmoz az európai lóversenypályákon.

Augusztus 18. vasárnap 21 óra  

ROLLING STONES Scorsese szemével Shine a Light amerikai-angol koncertfilm 

Két rendhagyó koncertet adott 2006 őszén a világhírű Rolling Stones rockegyüttes a New York-i Beacon színházban. Ezen nemcsak különleges vendégszereplők - Jack White a White Stripes együttesből, Christina Aguilera és Buddy Guy - működtek közre, hanem olyan számokat is játszott a csapat, amelyet élőben még sohasem adtak elő. A koncertfelvételek mellett ritka archív képek, valamint kulisszák mögött készült felvételek és interjúk is láthatók. A különleges zenés film addig még soha nem látott helyzetben mutatja be a Rolling Stones-t a színpadon és a színpad mögött.

Augusztus 20. kedd 21 óra

ISTVÁN, A KIRÁLY, magyar zenés film

A rockopera főhősei az első magyar király, István, aki az országot a keresztény Európába integrálta, és a törzsi-nemzetségi kötelékekhez ragaszkodó, az ősi tradíciókat őrző-védelmező Koppány.

 KISOROSZI HŐSÖK TERE:           

Augusztus 19. hétfő:

KIS DUNA-ÜNNEP 

11 óra                              Államalapító Szent István király ünnepe, Millenniumi emlékmű

14 óra                              Sportpark avató

14-17 óra                        Családi- és gyermekprogramok

15-17 óra                        Halfőző-verseny

19-21 óra                        Latin gitárest Mediterrán Duó, Szűcs Antal Gábor, Horváth János

21:30 -24 óra                 Rácz Fogadó: Sanzonest Orbán Borival és Pánczél Kristóffal

21:30 - 24 óra                Dréher Söröző: Rácz Kati koncert

22-02 óra                        Sziget Pizza: Jazz est

Az év végére befejeződik a kisoroszi Szigetcsúcs, szabad strand, táborozóhely turisztikai fejlesztése. Kisoroszi polgármestere lapunknak kifejtette, hogy a turisztikai fejlesztésnél nem az cél, hogy a turisták számát növeljék, hanem hogy a szolgáltatások színvonala emelkedjen. Molnár Csaba kifejtette, a fejlesztés alapvető célja az, hogy a Kisorosziban élők életminősége javuljon, a páratlan természeti érték és az épített örökség ne sérüljön és a Duna-part adottságait a település jobban kihasználja.

– A Kisorosziban élőket nagy izgalomban tartják a közeljövőben megvalósuló beruházások, féltik a falu eddigi csendjét, hangulatát. Milyen fejlesztések valósulhatnak meg Kisorosziban?

– Négy nagy csoportra oszthatók a beruházások: vidékfejlesztés a Magyar Falu Program keretében, turisztikai fejlesztés a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programban, az EuroVelo 6 kerékpárút építése, valamint vízi közlekedés fejlesztése, ezen belül kikötök építése és gyorshajó járatok beindítása. Ezen fejlesztések mindegyikében érintett Kisoroszi. 

A magyar kormány célul tűzte ki a kistelepülések népességmegtartó erejének növelését, a fiatalok helyben maradását, az elvándorlás visszaszorítását.

A Magyar Falu Program „A helyi egyházi közösségi terek fejlesztése”, alprogram keretében a helyi egyházaknak lehet pályázni, remélem élnek a lehetőséggel. A Magyar Falu Program pályázatai folyamosan kerülnek kiírásra, jelenleg: A helyi egyházi közösségi terek fejlesztése, A nemzeti és helyi identitástudat erősítése, Orvosi rendelő, Orvosi szolgálati lakás, Orvosi eszközök fejlesztésére lehet pályázni. A turizmus fejlesztés keretében a Szigetcsúcson idei évben valósul meg egy jelentős fejlesztés, az EuroVelo 6 kerékpárúthoz kapcsolódó híd tervezése és építése is folyamatban van.

– Ezeknek a fejlesztéseknek jelentős hatása lesz a kisoroszi lakosok mindennapjaira, életminőségére. Milyen társadalmi egyeztetés van a fejlesztésekkel kapcsolatban?

– 2018 év végén falugyűlésen ismertettem a Kisoroszi tíz éves fejlesztési koncepció tervezetét. Településünk életében soha nem látott összegű fejlesztés valósul meg a közeljövőben, nem mindegy, hogyan. Elkészítettünk egy anyagot, ami az összes lehetséges fejlesztési irányt tartalmazza. Ez vitaanyagként szolgál, amit természetesen a falu igényeinek megfelelően tovább kell gondolni. Ezt prezentáltam a falugyűlésen.

– Kiknek a véleményét tartalmazza a fejlesztési koncepció?

– Próbáltam minél több, a faluban élő ember véleményét, képviselőtársaim ötleteit, javaslatait összegyűjteni. Például volt olyan javaslat, hogy a falu elejét zárjuk le sorompóval az autósforgalom elöl. A falugyűlésen bemutatott anyagban lényegesen több fejlesztési javaslat szerepel, mint amire majd ténylegesen forrásunk lesz, arra kértem a lakosokat, hogy mindenki mondja el a véleményét, több észrevétel érkezett a fejlesztéssel kapcsolatban, ezeket figyelembe vesszük a beruházásnál.

– Információink szerint az idei évben megkezdődik a Szigetcsúcs turisztikai fejlesztése. Mekkora összeg áll rendelkezésre? 

– A kormány a 1 milliárd forintos támogatást biztosított hét település önkormányzatának a Duna-part strandjainak fejlesztésére (Komárom, Esztergom, Visegrád, Zebegény, Kisoroszi, Verőce és Szentendre a – szerk.)  Minden fórumon elmondtam, hogy a Szigetcsúcs turisztikai fejlesztése kiemelten fontos számukra, mert a

Szigetcsúcs egyedül álló természeti kincs, és a látogatók száma évről-évre növekszik, ugyanakkor az infrastruktúra elmaradott.

Most az infrastruktúrát kell hozzáigazítani a megnövekedett idegenforgalomhoz.  Kisoroszi számára létfontosságú, hogy kellő forrás álljon rendelkezésre a beruházáshoz, sikerült elérni, hogy – egyedi elbírálás alapján – a rendelkezésre álló forrás 30 százalékát Kisoroszi kapja meg. A Szigetcsúcson 300 millió forint állami támogatásból tudunk fejleszteni.

– Kinek a tulajdonában van a Szentendrei-sziget északi csúcsa a turisztikai fejlesztés területe?

– A Szentendrei- Duna-ág felöli oldal, a Kisoroszi Önkormányzat tulajdonában van, a Nagy-Duna felé eső területen a Magyar Állam a tulajdonos, az egész terület kezelője a Kisoroszi Önkormányzata az erdőgazdálkodási feladatokat a Pilisi Parkerdő Zrt. végzi. A sportpálya és a Rácz- Kert Büfé épülete is az önkormányzat tulajdona.

– Mikor kezdődik és fejeződik be a beruházás, milyen társadalmi egyeztetés várható?

– A Megvalósíthatósági tanulmány most készül, ha elkészült bemutatjuk a lakosoknak a terveket is nyilvánosságra hozzuk. A beruházást 2019. december 31-ig be kell fejezni. Nagyon rövid idő áll rendelkezésre ezért nagyon fontos, hogy mindenki támogassa a munkánkat.

– Ez nagyon rövid idő, milyen beruházás lesz a Szigetcsúcson?

– Az idei év végéig szilárd burkolattal látjuk el a táborozóhely bejáratáig vezető utat.  A Szigetcsúcson ivóvízhálózat, szennyvízcsatorna, elektromos hálózat, valamint közvilágítás kerül kialakításra. Legális szabad strand, mobil vizesblokkok, úszómesteri tartózkodó, öltöző egységek készülnek. Padokat, strand- és utcabútorokat, szelektív szeméttárolókat helyezünk ki, a vendéglátó-ipari egységek fejlesztése is megtörténik. Kerékpártárolót építünk, kerékpárok, kenuk, kajakok és mentőcsónak beszerzésére is meg fog történni.

– A turisztikai beruházás sok kellemetlenséggel jár majd a lakosoknak, miért jó ez Kisoroszinak?

– A fejlesztés alapvető célja, hogy a Kisorosziban élők életminősége javuljon és a páratlan természeti értékek ne sérüljenek, a települést meg akarjuk óvni a tömegturizmus kedvezőtlen hatásától, a strand létrehozásával pedig a Duna-parti adottságainkat akarjuk jobban kihasználni. Nem beszélve arról, hogy a magasabb színvonalú infrastruktúrát a kisoroszi lakosok is élvezni fogják.

– Első hallásra az ellentmondásnak tűnik, hogy a turisztikai fejlesztés a Kisorosziban élők érdekeit szolgálja?

 – Valóban, első hallásra ez ellentmondásnak tűnhet, de hiszek benne, hogy lehet úgy fejleszteni a turizmust, hogy abból a helyben élők ne szenvedjenek kárt.

Fontos hangsúlyozni, hogy nem a hozzánk látogató turisták számát kell emelni, hanem a nekik nyújtott szolgáltatások színvonalát.

Kisorosziban a turizmussal járó kellemetlenség nagy részét – a falun áthaladó – nagyszámú autó okozza. Az önkormányzat mindent elkövet annak érdekében, hogy az autósforgalmat csökkentsük. Forgalomszervezéshez értő szakembert bíztunk meg egy közlekedési hatástanulmány elkészítésével, lakósági  fórumon lehet majd véleményezi a koncepciót, ha elkészül a tanulmány, akkor nyilvánosságra hozzuk. A turisztikai fejlesztés keretében külön forrás áll rendelkezésre parkoló területek vásárlására. Az elektromos busz beszerzését a Fővárosi Vízművek is támogatja.  Kérek minden kisoroszi lakost, hogy támogassa munkánkat, mert a beruházás kisoroszi emberek érdekében történik. Az önkormányzat mindent elkövet, hogy az építkezés minél kevesebb kellemetlenséggel járjon.

– Az elmúlt év végén kormányhatározat született a Kisoroszi és Dunabogdány között épülő híd finanszírozásáról, több milliárdos forrást is rendelt hozzá a kormány az idei évre. Hol tart a beruházás és milyen nyomvonalon és mikor épül meg a kerékpáros híd?

– Az EuroVelo6 kerékpárút fejlesztése kiemelt kormányzati beruházás, az önkormányzatnak csak véleményezési joga van, minden kérdésben a beruházó dönt. Nincs beleszólásunk abba, hogy hol épül meg és azt sem mi döntjük el, hogy milyen legyen.

– Mi a munkamegosztás a többi beruházásoknál a kisoroszi önkormányzat és a kormány között?

– A Magyar Falu Programnál „A helyi egyházi közösségi terek fejlesztése”pályázatnál az egyház az illetékes, nekik kell pályázni és a beruházást lebonyolítani. A „A nemzeti és helyi identitástudat erősítése” című alprogramnál az önkormányzat feladata a pályázat és a beruházás intézése.  A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében megvalósuló strandfejlesztési program beruházásának megvalósítása Kisoroszi Önkormányzatának a feladata, a szükséges forrást pedig a kormány biztosítja.

– Sokan aggódnak amiatt, hogy a turisztikai fejlesztés után jelentősen növekedni fog az idegenforgalom. Jelenleg mekkora gondot okoz a falunak a turizmus?

– Sok negatív példa van arra Magyarországon és világban is, hogy egy település befogadóképességét meghaladó számú turista megkeseríti az ott élők életét. A szomszédos Visegrádon a Fellegvárba vezető út gyakorlatilag ketté vágja a várost, hatalmas a forgalom a hétvégeken. Hasonló gonddal küszködik Kisoroszi is, a nyári meleg hétvégeken - ha alacsony a Duna vízállása - több ezer ember látogatja meg a Szigetcsúcs táborozóhelyet. Ez egy évben pár nyári hétvégét érint, a többi napon nem okoznak gondot a turisták Kisorosziban.

A turisták által kedvelt Szigetcsúcsra jelenleg csak egy keskeny út vezet, a nagy forgalom az ott lakóknak sok kellemetlenséget okoz. Szerintem a legfontosabb a Szigetcsúcsra történő közlekedés megoldása.

Az autóközlekedést a hajóközlekedést és a kerékpáros közlekedést kell harmonizálni, ez közlekedésfejlesztéshez értő szakemberek feladata. Nem az a célja a beruházásnak, hogy a turisták számát növeljük, hanem hogy a szolgáltatások színvonalát emeljük, amit a kisoroszi lakosok is használni fognak.

– Kisorosziról az itt élő embereknek és az ide látogató vendégeknek most is van egy kialakult képe. Ön mit szeretne, hogy mit gondoljanak az emberek a faluról a beruházások után?

– Én azt szeretném, ha valaki Kisoroszira gondol, akkor az jusson az eszébe, hogy a Szigetcsúcson, természetvédelmi területen, kristálytiszta vízben, biztonságosan lehet fürödni és táborozni. A Duna-parti falu több kikötővel és kerékpáros híddal rendelkezik, valamint a víz felől is kiválóan megközelíthető. A településen élők a természeti értékeket és az épített örökséget megőrzik és gondozzák.

Györgyi János

 „Több előnye van a vidéki életnek mint hátránya” –  mondta lapunknak Szily Boldizsár építészmérnök. Kisoroszi díszpolgára szerint a turisztikai fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy közben a település egész évben élhető maradjon. Kiemelte, hogy a ravatalozó tervezésénél fontos szempont volt a földi élet befejezésének vallásos megközelítése.

 Szily Boldizsár

– Ön évek óta él Kisorosziban, mit szeretett meg a faluban, mikor költözött ide?

– Kisgyerekkorom óta a Kisoroszihoz tartozó Duna-parton táboroztunk minden nyáron szüleimmel és testvéremmel. Édesapám 1973-ban vásárolt egy régi parasztházat a faluban, amit harminc évvel később felújítottunk. 2008-ban kijöttünk egy hétvégére, végül itt maradtunk, azóta itt élek családommal.

– Milyen egy fiatal - többgyerekes, családos - értelmiséginek Kisorosziban élni?

– Nagyon inspiráló a környezet, sok művész élt és él ma is a faluban. Az itt élő ember többet kap a falusi környezettől, mint amennyit elveszít a városi életből; a csönd, a jó levegő, a páratlan természeti környezet lényegesen fontosabb számomra, mint a városban megtalálható infrastrukturális előnyök. A helyi óvoda és az elemi iskola szintén mesébe illő. Az iskolaudvar határos a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal.

Olyasmit szívhatnak magukba itt a gyerekek, ami, reményeim szerint, egy életre meghatározza a természethez való viszonyukat.

Három évvel ezelőtt még itthon dolgoztam, ebben a szép környezetben, most bejárok Békásmegyeren lévő tervezőirodámba. Ez egy kényszerpálya, de a nagyobb beruházások megtervezését munkatársaimmal közösen kell elvégeznünk, fontos ez a szellemi műhely. Amikor hazafelé jövök a munkából, és megérkezem a gyönyörű – fasorral szegélyezett – kapura emlékeztető bekötőúton Kisorosziba, az megnyugtatja a  lelkemet. Bármely évszakban egyedi és különleges kapuja ez településünknek.

Már a hídon való átkelésnél úgy érzem, hogy hazaértem, kint hagyom a gondokat, problémákat.

– A tervezőirodája milyen projekteken dolgozik, amiért el kell hagynia szigetet?

– Több száz lakásos lakóparkokat, többfunkciós épületeket, irodákat tervezünk, de foghíjbeépítést is készítettünk Budapesten. Most egy szállodát kezdünk tervezni Budapest belvárosba.

– Kisorosziban ön katalizátora és - társadalmi munkában - tervezője az épített örökség megőrzése érdekében végzett felújításoknak. Hány épület lett felújítva az Ófalu program keretében?

– Az Ófalu területén belül szerencsére nagy számban maradtak meg hagyományos parasztházak, hála Istennek nem kerültek elbontásra. A klasszikus fésűs beépítésű házak a tömegformálást tekintve fennmaradtak, így csak a homlokzatokat és az ablakokat kellett visszaállítani eredeti szépségükbe. Nagyon jó adottságok vannak Kisorosziban, mert egy olyan településen, ahol „Kádár-kockákkal” (általában 10x10 méteres alapterületű sátortetős ház – a szerk.) van tele a falu, ott már nem lehet visszaállítani a hagyományos faluképet.

A támogatás az utcai homlokzat felújítására irányult, de gyakran kovásza lett az épület további felújításának.

Nem arról van szó Kisorosziban, hogy a homlokzatok elkészültek és mögöttük lakatlan, élettelen terek lennének. Nagyjából 60-65 épület készült el így.

– Milyen épített értéket kellene megőrizni még a faluban?

– Aki az Ófaluban, pályázni akart, annak a háza mind elkészült - egy-két kivételtől eltekintve. Aki nem akar pályázni, azt nem lehet kényszeríteni. Az önkormányzat tulajdonában lévő Ujváry Ignác műterem felújítása, kibővítése szerintem fontos volna. Ez nem kapcsolódik az Ófalu programhoz, hiszen ott a házak tulajdonosának és az önkormányzatnak közös erőfeszítése volt az épület eredeti állapotának visszaállítása.

– Az Ujváry Ignác műterem építészetileg milyen értéket képvisel?

– Ez az épület attól vált értékessé, hogy Ujváry Ignác festőművész alkotott benne. Maga az épület szerkezetileg labilis, sem formaképzése, sem anyaghasználata nem képvisel különös értéket. De mint

„Ujváry műterem” fontos és megóvandó helye Kisoroszinak.

Az utcára néző homlokzat természetesen más karakterű mint az épületet körülvevő falukép, de a műterem, mint funkció ezt kívánja.

– Mire lehetne használni az épületet felújítás után?

– Az épületnek több funkciója lehetne: az első részében egy emlékhely, kiállítás lehetne, a hátsó részében a helytörténeti múzeum kaphatna helyet, a kettő közötti nyitott tér pedig szabadtéri kulturális események színhelyéül szolgálhatna.

– A régi parasztházak felújítása, a kálváriadomb helyreállítása, a művelődési ház megépítése után most ravatalozót tervezett. Mi indokolta a beruházást?

– A régi ravatalozó minden szempontból elavult, műszakilag tönkrement és méltatlan volt a Dunakanyar egyik legszebb településéhez, Kisoroszihoz.

– Mennyire nagy kihívás, illetve mekkora feladat egy építésznek egy ravatalozó megtervezése?

– Ritkán adataik meg egy építésznek, hogy szakrális szempontból fontos épületet tervezzen, legyen az templom vagy ravatalozó. A templom tervezése jobban behatárolt, mert az adott egyház szertartásaihoz kell kialakítani a liturgikus teret. Egy ilyen, vagy ehhez hasonló épületet, a halál gondolatának, a túlvilágnak vallásos oldala felől lehet megközelíteni. Az építészetben nagyon fontos, hogy milyen környezet veszi körül a megvalósítandó épületet. A ravatalozó helye nagyon jó adottságú: ahogy az út kanyarodik és kiszélesedik a tér, valamint mögötte a domboldal a temetővel, rendkívül szép környezetet nyújt. Szerencsénk van azzal is, hogy a kivitelezés magas színvonalon készült el.

– A ravatalozó terveit nézve egy bibliai idézet jut az eszembe, hogy „könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni’’. Gondolt erre, amikor a ravatalozó keskeny ablakát tervezte?

– 2018 telének végén, mielőtt felmerült volna a romos állapotú kisoroszi ravatalozó felújítása, az egyik vasárnapi misén Gáspár atya (Kisoroszi katolikus plébánosa - a szerk.) arról prédikált a templomban, hogy

az időskor tájékán az emberi élet lehetőségei, akárcsak az idős emberek mozgásterei, beszűkülnek.

Ekkor az a vízió ébredt bennem, hogy e szűkületnek vége a halál, a koporsó. Olyan, mint egy tölcsér, amit nem lehet megkerülni: mindenkit, aki született, szépen beterelget Teremtőjéhez. A keskeny ablaknyílás utal az említett bibliai idézetre is.

– Milyen állapotban van a ravatalozó építkezése, hol tart a beruházás?

– Az építészeti munkák elkészültek, a belső építészeti tervezés folyamatban van, ennek kivitelezése van még hátra.

– Kerékpáros híd épül Kisoroszi és Dunabogdány között. A hídépítés helye izgalomban tartja Kisoroszi lakosságát. Ön szerint hol lenne ideális helye a hídnak?

– A híd megvalósításának helyszíne annál jobb, minél távolabb van a Szigetcsúcstól, és attól a táji és épített környezettől, ami Kisoroszi kincse. A jelenleg kijelölt Hajós utca tengely egy jó kompromisszum. Egy ekkora műtárgy megépítésénél rengeteg szempont merül fel: tájépítészeti, településképi, látványbeli, statikai, műszaki, vízgazdálkodási szempontok. Nyilvánvaló, hogy olyan megoldás, amely mindenkinek 100 százalékosan megfelel, nincsen.

A híddal mint funkcióval kapcsolatban nekem nincs ellenérzésem. A mérete és a környezetbe, tájba illesztése az, amit nagy körültekintéssel kell megtervezni.

– A Szigetcsúcson küszöbön áll egy turisztikai fejlesztés, Ön szerint mi a legsürgősebb feladat?

– Kisorosziban az elmúlt évek alatt jelentős turizmus alakult ki, az ide látogatók száma szó szerint csúcsra fejlődött. Most az infrastruktúrát kell hozzáigazítani ehhez a megnövekedett forgalomhoz. Nem arról van szó, hogy nincs semmi érdeklődés a település iránt, és szeretnénk növelni a turisták számát. Szerintem a helyi lakosok számára legzavaróbb az idegenforgalomban az, hogy a nyári hétvégéken nagy autóforgalom halad át a falun . Ezt az autós forgalmat kellene megfelelően kezelni, esetleg kitérőkkel a keskeny útszakaszokon, hogy ne alakuljon ki forgalmi dugó a Széchenyi utca vége felé. Fontos volna még megoldani, hogy a Szigetcsúcsra vezető út ne porozzon.

– Egy évben hány napon van tömegturizmus Kisorosziban?

– Nem sok napot érint, inkább csak a meleg nyári hétvégéket, amikor alacsony a Duna.

Vigyázni kell arra, nehogy olyan beruházásokat csináljunk, amelyek az év többi napján kellemetlenséggel járnak.

– Mi a legfontosabb idegenforgalmi beruházás a Szigetcsúcson, és Ön szerint hogyan kellene azt megvalósítani?

– Pormentes utat kellene létesíteni, esetleg a meglévőt rendszeresen locsolni.  Ne menjen mindenki autóval a Szigetcsúcson lévő parkolóig, inkább a falu elején leparkolva, gyalogosan tudja megközelíteni a szigetorrt, a Duna-parti sétányon, ami elképzelésem szerint egy olyan rendezett föld-, vagy makadámút lenne, amelyen kerékpárral és gyalogosan is lehetne közlekedni. A Rácz Kert büfé épülete jó épület; megjelenése és tömegformálása tájba illő, nagyon jó helyen van a Nagytisztás sarkán, a Duna-parton. A különböző hozzáépítéseket újra kellene gondolni. Az épületet hátrafelé kellene bővíteni, és a kívánt funkciókat ebbe az irányba sorolni.

– A Szigetcsúcsot és környékét időnként elönti a Duna, hogyan lehet ilyen területen beruházni?

– A nagyfokú turisztikai terheltség csak évi 10-15 napot érint, mégis ez a terhelt időszak mély nyomokat hagy az itt élőkben. Így van ez az árvíz esetében is.

Nagyon ritkán előforduló esemény, mégis nyomot hagy bennünk. Volt egy pár év, amikor egymás után kiöntött a Duna, akkor arra rendezkedtünk be, hogy minden évben árvíz lesz. Hála Istennek, 2013 óta nem volt árvíz. A Rácz Kert büfé bővítésénél, felújításánál olyan anyagokat kellene alkalmazni, amelyek bírják az árvizet, és a Duna visszahúzódása után könnyen takaríthatók.

– A táborozóhelyen lévő vizesblokkokat is bővíteni kellene, milyen irányba lehetne fejleszteni?

– Döntő kérdés, hogy a csatornahálózat megépül-e vagy sem. Én olyan megoldásban gondolkozom, hogy nem egy dombon, lábakon vagy cölöpökön lenne a vizesblokk, hanem olyan szerkezetet kellene építeni, amely kibírja, ha elönti a víz: látszó vasbeton, fagyálló és „árvízálló” burkolatokkal. A másik megoldás egy kereken guruló vizesblokk lehetne, melyet a szezon végén egyszerűen el tudnának húzni.

– Önnek a település képviselő testülete - az épített örökség megőrzése érdekében végzet tevékenységért és a tervezői munkája elismeréseként - Kisoroszi Község Díszpolgára címet adományozott. Ez milyen tevékenységet takar?

– Nagyon nagy megtiszteltetés a díszpolgári cím. Amit Kisoroszi építészeti értékeinek megőrzésért tettem, az nem egy előre elhatározott dolog volt, inkább sodródás. A felkérésekre nem mondtam nemet, és így talált meg egyre több feladat. A kialakult településkép, amelyre büszke lehet minden kisoroszi ember, természetesen nem csak az én érdemem. Kellett hozzá egy jó szemléletű polgármester és képviselőtestület, valamint olyan háztulajdonosok sokasága, akiknek ez szintén fontos volt, és akik megbíztak bennem. Az építész szakma nem olyan, mint a festőművész munkája, aki vesz egy vásznat, és megfesti az általa elképzelt műalkotást, amit akkor is meg tud tenni, ha nincs megbízója. Az építésznek, hogy alkotni tudjon, kell a megbízó, kell a bizalom. Nagyon boldog vagyok, hogy részt vehettem a régi házak, a kálváriadomb, a Szent Erzsébet tér, a művelődési ház és a ravatalozó megújulásában.

Györgyi János

„A Kisorosziban ingatlant vásárlók és építkezők választása nem véletlenül esett a Szentendrei-szigetnek éppen erre a kis településére. Megkapó a táj szépsége, a Duna közelsége és környező hegységek látványa. Mindannyiunk közös érdeke és felelőssége, hogy a jövőben épülő házak illeszkedjenek a kialakult település képbe, megőrizve mindazt, amit szeretünk Kisorosziban. De milyen házat építsünk, ami nem csorbítja az összhangot? Erre próbál választ adni a településképi arculati kézikönyv, bemutatva Kisoroszi településképi arculatát, természeti környezetét, épített és természeti értékeit és mindazon elemeket, amelyek a településre jellemzőek. A kiadvány segítséget szeretne nyújtani az építtetőknek, ahhoz, hogy a saját elképzeléseiket megvalósítva, környezetbeillő épületet építsenek. Iránymutatást ad arra nézve, hogy Kisoroszi településképi arculatába milyen épületek illenek, mi a hagyomány, mi a követendő példa. Reményeink szerint a településen élők átlapozva a kézikönyvet újra felfedezik Kisoroszi értékeit. Mindazon szép épületek és környezet, amelyek mellett a mindennapok rohanásában elmennek, most más perspektívában látszik és rámutat arra, hogy tudatos építkezéssel, egy település értékeit megőrizve milyen településképet alakíthat ki, mely az ott élőknek otthonos, szép környezetet teremt.” – írja bevesztőjében a kézikönyv

A szomszédos települések: Visegrád, Dunabogdány, Tahitótfalu, Pócsmegyer, Szigetmonostor Településképi Arculati Kézikönyvei itt olvashatók.  

„A nemzet csak akkor remélhet jobb jövőt, ha polgárai képesek közös erőfeszítéssel felelősséget vállalni a közjóért” – idézte II. János Pál pápa szavait Molnár Csaba polgármester, 2018. augusztus 20-án megtartott ünnepségen, Kisorosziban. Valamennyien sokszor tévedünk, és gyakran talán nem is ismerjük fel a hibáinkat, de amíg a többséget a jobbító szándék vezeti, addig nincs okunk aggodalomra a jövőt illetően, mondta beszédében a polgármester.  

Molnár Csaba Kisoroszi polgármestere

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Ünneplők!

Az évek, sőt évszázadok során, sok néven ünnepeltük augusztus 20-át. A teljesség igénye nélkül: volt Szent István ünnepe, új kenyér ünnepe, az Alkotmány ünnepe, jelenleg pedig Magyarország hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére. István király uralkodása idején augusztus 15-ét Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén ezen a napon ajánlotta föl az országot Szűz Máriának, majd 1038-ban ezen a napon halt meg. Szent László közbenjárására 1083.augusztus 20-án avatták szentté István királyt. Ez a nap egyik legrégebbi magyar ünnepnap, Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam 1000 éves folytonosságának emléknapja. A keresztény magyar állam megalapításával biztosította a magyarok túlélését a Kárpát-medencében, ő alapozta meg a szilárd és erős Magyarországot.

István az egész Kárpát-medencére kiterjedő ország ura lett. Az általa kiépített erős központi királyi hatalom az egész Árpád korban uralkodói mintaként szolgált. Törvényeit két törvénykönyvbe foglalta, a harmadik - azaz a Szent István király intelmei Imre herceghez - valójában királytükör, melyben István egy jó király teendőit foglalta össze fia számára. Az országban megalapozta a vármegye rendszert, a vármegyék az ispán igazgatása alatt álltak, központjuk egy-egy vár volt. Egyházmegyéket, köztük Esztergomban és Kalocsán érsekséget, valamint országszerte püspökségeket alapított. Elrendelte, hogy minden tíz falu építsen egy templomot és közösen tartsák el a papot. Kötelezővé tette a misére járást vasárnaponként. Törvényei a kereszténység megerősítésére szolgáltak.

Nagyon fontos, hogy nem a keleti, bizánci kereszténységet vette föl, mert ez megszüntette volna politikai függetlenségünket, és nem a német-római császártól fogadta el a koronát, ami szintén a függetlenség csorbulását és politikai hűségesküt jelentett volna. Hanem II. Szilveszter pápától vette át a szent koronát és vele együtt az apostoli felhatalmazást. Szabadon építette ki a magyar egyház szervezetét, szabadon rendelkezett a pénzkibocsátás és az adókivetés jogával, szabadon rendelkezett az ország erőforrás tartalékaival, vagyis egy önálló, szuverén államot teremtett.

 Szent István királyunk államalapító tevékenységének sokféle üzenete van, és ezek évről évre elhangzanak különböző értelmezésekben ezen a napon szerte az országban. Talán az egyik legfontosabb gondolata a következő volt:

„minden ember azonos állapotban születik, semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csak a gőg és a gyűlölség.”

Tevékenységének egy fontos tényezőjét emelném ki: a meg nem alkuvó munkát, az ország jelenéért és jövőjéért történő szüntelen küzdelmet. Kijelölte az irányt, hitt benne, követte és elérte. Ez nem volt más, mint a kereszténység felvétele, a keresztény európai gondolkodás kialakítása. Nem volt könnyű feladat, találkozott belső és külső ellenállással, testvérháborúval is, de mégsem adta fel.

Fontos megemlíteni azt a sok millió magyar embert, akik az évszázadok során igyekeztek a saját hitük, elveik és elképzeléseik szerint jobbá és jobbá tenni saját környezetüket, a saját életüket, és közben talán észre sem vették, hogy az ország ügyét is viszik előre. Ezzel közösen szülőhazájukat, Magyarországot építették.

Az államalapítás, a kereszténység felvétele elengedhetetlen volt népünk fennmaradása szempontjából, fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, de úgy gondolom, ugyanilyen fontos és lényeges államunk szempontjából a sok apró személyes hozzájárulás, ami valóban állammá teszi ezt az országot.

A magunk mögött hagyott több mint ezer esztendő is azt példázza, hogy mi magyarok „annyi balszerencse közt és oly sok viszály után” is mindig képesek voltunk megőrizni jövőbe vetett hitünket, alkotókedvünket, életszeretetünket. Megőrizni azt a képességünket, hogy lelkünket felemelve, akár a semmiből is újra alapítsuk államunkat. Amikor tehát első királyunk műve előtt fejet hajtunk, nem csupán Szent István történelmi tettére emlékezünk, hanem mindazokra is, akik az elmúlt ezer esztendőben, dacolva a túlerővel, az elődök dicső példáiból erőt merítve, a fájdalmas veszteségek ellenére, reménytelennek tűnő helyzetekben is újjá alapították a magyar államot. Elég, ha a tatárjárásra, a török dúlásra, az 1848-as szabadságharcunkra vagy az 1867-es kiegyezésünkre gondolunk.

A XX. századba lépve is többször kellet újraalapítanunk államunkat. A második világháború vesztesége borzasztó volt, Trianon pedig egy mai napig elevenen égő fájdalom. 1956 októberében, amikor a „felszabadítók” megszállókká lettek, ismét felemeltük a lelkünket.

Világraszóló erővel megfogalmaztuk a szabad és önálló európai magyar állam igényét és vágyát. Így váltunk a világ szemében politikai nemzetből a szabadság nemzetévé, melynek következtében 1990-ben ismét újjá alkottuk államunkat.

Mi történelmünk üzenete a ma emberének? Széchenyi István szavaival: „A nemzet nagysága, boldogsága mindig csak magában a nemzetben rejtezik.” Vagyis ma is mi mindannyian vagyunk a fontosak, mindannyian, akik szóval és tettel, hatással vagy munkával egyre jobbá és jobbá igyekszünk tenni ezt az országot. 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Kisorosziak!

„A nemzet csak akkor remélhet jobb jövőt, ha polgárai képesek közös erőfeszítéssel felelősséget vállalni a közjóért” –mondta II. János Pál pápa. Valamennyien sokszor tévedünk, és gyakran talán nem is ismerjük fel a hibáinkat, de amíg a többséget a jobbító szándék vezeti, addig nincs okunk aggodalomra a jövőt illetően.

Az államalapítás célja az volt, hogy mindannyian, még ha néha bizonyos kérdésekben széthúzva is, de megkapjuk a kellő kereteket ahhoz, hogy itt éljünk és dolgozhassunk.

Rajtunk múlik, hogy a magyar állam XXI. századi építménye milyen otthonunk lesz. Rajtunk, mindannyiunkon. Ezért nem elég büszkének lennünk elődeinkre, nem elég fejet hajtani az ő teljesítményük előtt. Történelmünk nagyon fontos időszakát éljük. Államunk, az országunk, a hazánk védelme mindennél fontosabb. Biztos vagyok abban, hogy azok a nemzetek lesznek a XXI. század nyertesei, akik képesek megvédeni saját országukat, a kor technikai vívmányait megfelelően szolgálatba tudják állítani, biztos és megbízható jövőt tudnak teremteni állampolgáraiknak.

Befejezésül Áder János köztársasági elnök úr gondolatait idézném:

„Mi magyarok pedig a vérünkben hordozzuk a tudást, ezer év óta kellő tapasztalattal rendelkezünk, hogyha a lélek emelkedik, csakugyan vele emelkedik minden. Emeljük hát fel lelkünket mi is, kezdetnek elég lesz, ha oda emeljük, ahová az van írva: „a haza minden előtt”!

 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Kisoroszi Online

2018. augusztus 2-án csütörtökön Kisorosziból jelentkezett  be a Kossuth Rádió „A Hely” című műsora B. Tóth Klára festőművész, restaurátor, költő, helytörténész nyári festőtáborából. A református templom kertjének bejárata előtt kérdezték.  Mindenhol festékek, papírok, táblák, és persze a friss alkotások.

Kilencedik évfolyamát éli az A Hely című klasszikus riportműsor. Címének megfelelően mindig helyszínen – gyakran titkos, rejtett vagy kevésség ismert – helyszínen készül, ott élő , dolgozó beszélgetőtársakkal élénk , barátságos légkörben. Szigorúan és divatosan szólva infotainment műsor, azaz szórakoztató ismeretterjesztő, de valójában ennél sokkal több- emberekről, terekről és tárgyakről beszélő derü. Többen – rangos, rutinos rádiósok – szerkesztik, a műsorvezető/ vezető riporter Farkas Erika. Körülbelül a 2250.adás, kb 15 ezer riportalany.

A teljes adást IDE KATTINTVA hallgathatja vissza!

A Kisorosziban lévő Rácz Fogadó séfje, Csillik Gábor, a Duna TV CSALÁD-BARÁT műsorának volt a vendége

Fotó Médiaklikk: Csillik Gábor séf, Rácz Fogadó 

Kakukkfüves báránygerinc medvehagymás burgonyapürével

Csillik Gábor receptje:

Hozzávalók:

• 1db tisztított báránygerinc
• 2 ág friss kakukkfű
• frissen őrölt fekete bors, só
• kevés olíva olaj
• 80 dkg főtt burgonya
• csipet szerecsendió
• 1 csokor friss medvehagyma
• 1 ek vaj
• 1 dl zsíros tej

Elkészítés:

A megtisztított, lehártyázott bárányhúst sózzuk, borsozzuk, megszórjuk a kakukkfűvel és bedörzsöljük egy kevés olajjal.

Előmelegített serpenyőben minden oldalát 1 percig sütjük, majd 165˚C-ra melegített sütőben pár percig sütjük. A sütőből kivéve 10perc/kg ideig alufóliával óvatosan letakarva pihentetjük. A serpenyőben visszamaradt sütőzsiradékhoz kevés vajat adunk, amivel a felszeletelt husit tálaláskor meglocsoljuk.

A körethez elkészítjük a burgonyapürét kevés tejjel és vajjal, amihez kevés szerecsendiót és apróra vágott medvehagymát adunk, de csak miután összetörtük a burgonyát!

 Kisoroszi Online

Szeretnénk megvédeni Kisoroszit a tömegturizmus hátrányos hatásaitól – nyilatkozta lapunknak Hegymegi Kiss Áron, a kisoroszi Szigetcsúcson lévő táborozóhely, parkoló és büfé üzemeltetésére kiírt pályázatot megnyerő RF-JBM Kft. ügyvezetője. Fontos számukra a természeti értékek megőrzése és a szolgáltatások színvonalának emelése. Terveik között szerepel a Rácz Kert fejlesztése, többek között a gyorsabb kiszolgálás elérése.

Hegymegi Kiss Áron

- Az Önök cége nyert a Kisoroszi Önkormányzat által – a Szigetcsúcs üzemeltetésére - kiírt pályázaton, miért indultak, mi volt a motivációjuk?

- Nem elsősorban üzleti megfontolások vezettek minket a pályázaton való indulást illetően. Mindannyian kisoroszi kötődésűek vagyunk, ügyvezető társam Balla Máté évek óta itt él a családjával és jó magam is a falut övező Duna-partokon táborozva töltöttem minden nyaramat. Nekem is van házam Kisorosziban így nem lehet közömbös számunkra, hogy milyen irányt vesz a falu fejlődése, aminek kiemelkedő fontosságú része a Szigetcsúcs és az ahhoz kapcsolódó idegenforgalom. Kisoroszi több évszázados múltra visszatekintő település, ahol az építészeti értékek kiemelkedően magas arányban maradtak fenn. Ahhoz, hogy ezt a varázst meg tudjuk őrizni, feltétlenül szükséges, hogy a turizmust – amely fontos bevételi forrása a falunak – keretek közé tudjuk szorítani, meg tudjuk előzni, hogy a falu a tömegturizmus „áldozatává” váljon. Amikor eldöntöttük, hogy indulunk a pályázaton, akkor megállapodtunk abban, hogy - sikeres pályázat esetén - nem elsődleges célunk a rövid távú, minél nagyobb nyereség elérése, hanem a fenntartható, a falu érdekeit szolgáló üzemeltetés és a jól átgondolt, a fenti célokat szolgáló fejlesztés a prioritás.

Kisoroszi

- Információnk szerint a határidő előtt nem sokkal adták be a pályázatukat. Mi volt ennek az oka?

- Amikor megjelent a pályázati felhívás, nem voltunk biztosak benne, hogy induljunk-e és ennek két oka is volt. Egyfelől, társaságunk üzemelteti a faluban található Rácz Fogadót, és a fogadó színvonalas üzemeltetése is nagyon sok munkával jár, különösen így lesz ez a nyári hónapokban. Az ottani csapat Balla Máté és Szily Bori vezetésével kitűnően végzi a feladatát, rengeteget dolgoznak, semmiképpen sem szerettük volna, hogy energiáink szétforgácsolódása a fogadó működtetését és fejlesztését akadályozza. Végül úgy döntöttünk, hogy a két területet vezetését szét kell választani, így a Rácz Fogadó színvonalas szolgáltatásainak biztosítása továbbra is Balla Máté feladata, a Szigetcsúccsal kapcsolatos feladatokat pedig én kaptam meg. A másik ok, ami elgondolkoztatott minket az indulással kapcsolatban, az a szigetcsúcson működő Rácz Kert korábbi üzemeltetőjének Rácz Lajosnak a személye volt. Biztosan vannak, akik nem voltak mindig megelégedve a Rácz Kert korábbi szolgáltatási színvonalával, de mi úgy éreztük, Lali 10 éves munkája megérdemel annyi tisztelet részünkről, hogy ellene ne induljunk el. A végső lökést a pályázaton való indulásunkhoz az adta, hogy röviddel a kiírás után kiderült, Lali nem száll versenybe, ő a jövőben más terveket dédelget.

Táborozóhely

- Milyen terveik vannak a Szigetcsúcs üzemeltetésével kapcsolatban, mi fog változni a jövőben?

- Mint már említettem

nagyon átgondolt és a falu népével, valamint a táborozókkal egyeztetett fejlesztéseket szeretnénk végrehajtani.

Ennek érdekében minden év április első szombatján lakossági fórumot tartanánk, ahol a kisoroszi lakosság és a táborozók tapasztalatait szeretnék megismerni. Az első lakossági fórum tervezett időpontja: 2018. április 21. 15:00 óra, a Rácz Kertben. Emellett persze ott vannak azok a fejlesztések, amiket a pályázatunkban is vállaltunk, például az illemhelyek számának, színvonalának emelése, vagy a hulladékgyűjtés eddigieknél eredményesebb megoldása. 

- Milyen változást fognak tapasztalni azok a vendégek, akik idén kilátogatnak a Szigetcsúcsra?

- A Szigetcsúcsra kilátogató vendégek elsőként a parkolási rendszert érintő változásokat fogják tapasztalni, mindenképpen gördülékenyebbé szeretnénk tenni a forgalmat, az erre vonatkozó terveket a napokban véglegesítjük. A táborozóhelyen fontos változás lesz, hogy az önkormányzat által a pályázati kiírásban megszabott feltételeknek megfelelően regisztrálnunk kell az érkezőket és 2018-tól idegenforgalmi adó fizetési kötelezettség terheli a sátorozókat, Ennek mértéke 300 forint egy főnek éjszakánként. Bízunk benne, hogy ezt a rajtunk kívül álló okból jelentkező plusz terhet bőven ellensúlyozni fogják a pozitív változások.

A Rácz Kertet illetően a legfontosabb változás az lesz, hogy megszűnnek a hosszú várakozások,

emellett szeretnénk egy kisebb mobil egységgel kitelepülni a táborozóhely nyugati végébe is, hogy a vendégek, strandolók helyben hozzájuthassanak egy hideg italhoz, vagy némi harapnivalóhoz.

Szigetcsúcs

 - Kapnak-e kedvezményt a kisoroszi lakosok?

- A Szigetcsúcs fontos helyszíne a kisoroszi lakosok, nyaralótulajdonosok pihenésének kikapcsolódásának, ezért azt szeretnénk, ha a jövőben is hozzájuthatnának mindahhoz, amit a hely kínál. Ennek megfelelően a pályázati kiírásban is szereplő kedvezmények (ingyen parkolás, ingyen strandhasználat, sátorozás féláron) mellett további 10 százalék kedvezményt nyújtunk nekik a csónak-, a kerékpárkölcsönzés, a Rácz Kert, illetve a Rácz Fogadó áraiból. Ahogy a pályázati szlogenünkben is fogalmaztunk,

„a Szigetcsúcs Kisoroszié és az is marad!”

 Milyen tematikus szolgáltatásokat terveznek a Szigetcsúcson?

- Sok mindennel készülünk, persze ezen tervek egy része csak közép-, vagy hosszabb távon valósulhat meg. Szeretnénk táboroztatási lehetőséget biztosítani a gyermek-, ifjúsági-, sport-, művészeti-, evezőstáborok szervezői részére. Kellő érdeklődés esetén sportversenyek rendezését is tervezzük. Mindenképpen

szeretnénk erősíteni a kerékpárosoknak nyújtott szolgáltatásokat,

ahogy Máté fogalmazott, „ha 500 kerékpáros biciklizik át a falun, az maximum látványosság...ám ha ugyanennyi autó megy végig a főutcán, na az már csúcsforgalom”. Értelemszerűen szeretnénk a gyerekek kedvében is járni, hosszabb távon tervezzük egy játszótér kialakítását is.

- Milyen hosszú távú fejlesztési céljaik vannak?

- Rengeteg tervünk van a jövőre nézve, de ezek megvalósítását egyeztetni szeretnénk a falu népével, a táborozókkal, az önkormányzattal is. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a Szigetcsúcs Natura 2000-es védettségű terület, a fejlesztéseknek rendkívül szigorú környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelniük, és van köztük olyan is, amely más hatóságok engedélyezéséhez kötött. Emellett az is fontos szempont, hogy a Szigetcsúcs területe a Duna ártere, árvíz járta terület, ezért a beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy árvíz esetén az eszközök a területről elszállíthatók legyenek. Mindezek figyelembevételével alakítottuk ki hosszú távú fejlesztési stratégiánkat.

– Megemlítene néhány konkrét tervet? Például mi változna a táborozóhelyen és a környékén?

 – Többek között el szeretnénk érni, hogy a jövőben a partszakasz egy részét szabadvizi strandfürdővé nyilvánítsák. Fürdésre alkalmas partszakaszt jelölnénk ki, vizimentő ügyeletet is biztosítanánk. Öltözőket, zuhanyzókat hoznánk létre, növelnénk a vezetékes vízvételi pontok számát. A büfénél fedett teraszt építenénk, itt is növelnénk az illemhelyek számát, s ahogy már említettem, mozgó büfét telepítenénk a nyugati partszakaszra. Korszerűsítenénk a parkolót, kerékpártárolókat is építenénk. Az informatikai fejlesztések között megemlíteném, hogy bevezetnénk egy GPS alapú sátorhely foglalási rendszert. Online vízállásjelentés jelenne meg a táborozóhelyről, telepítenénk web-kamerát is a helyszínre, s létrehoznánk egy interaktív weblapot is. Tervezzük, hogy nyáron kivetítőn nézhetik majd a vendégek az oroszországi labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseit.

- Úgy látom nem fognak unatkozni az elkövetkező években, sok sikert kívánok a terveik megvalósításához.

- Köszönjük, reméljük, nem fognak bennünk csalatkozni sem a kisorosziak, sem az ideérkező vendégek.

 Éber Sándor

Több fotó:>>> KISOROSZI FOTÓK

Fontosnak tartom a biológiai szúnyoggyérítés bevezetését – nyilatkozta lapunknak Benedek Károly, Kisoroszi alpolgármestere. Szerinte a település fejlődését csak az értékek megőrzése mellett szabad megvalósítani és reméli, hogy sokan fognak termelni saját kertjükben zöldséget, gyümölcsöt. 

Benedek Károly, Kisoroszi alpolgármestere

– „A környezetvédelmet illetően a Föld szinte minden országára jellemző a politikai nemtörődömség” – korholta Áder János köztársasági elnök beiktatási beszédében a politikusokat a parlamentben. Ezek szerint Ön – a biológiai szúnyoggyérítési programmal – kilóg a sorból. Nem fél attól, hogy ha a választások előtt a falut ellepik szúnyogok, akkor az mondják az emberek, hogy ez Benedek Karcsi miatt van, és nem szavaznak Önre?

– Úgy gondolom, hogy annak a képviselőnek, aki az emberek érdekében cselekszik helye van a közéletben.

Sajnos az emberek sokszor nem ismerik fel, hogy mi az érdekük,

így van ez a szúnyoggyérítésnél és így van a falu fejlesztésénél is.

– Miért gondolja, hogy az eddig használt, kémiai szereket előtérbe helyező szúnyogirtás helyett a biológiai szúnyoggyérítést kellene alkalmazni?

– A jelenleg használt vegyszerek nem csak a szúnyogokra hatnak, hanem az összes rovarra, például a virágokat beporzó méhekre, és ezáltal az összes rovarfogyasztó állatfajra, gyakorlatilag a teljes táplálékláncra, így az emberre is. A légi permetezéssel kiszórt méregfelhő fentről lefelé süllyedve szinte kizárólag a repülő szúnyogokra hat, mert csak így tud érintkezni a rovar testével. A módszer a nem repülő, a levelek fonákán rejtőzködő szúnyogokra hatástalan, éppen ezért a kémiai szórást csak este vagy hajnalban lehet végezni, amikor a szúnyogok repkednek. A másik szúnyoggyérítési módszer a földről kiszórt melegködös szúnyoggyérítés. A vízszintes irányban mozgó mérgező köd hosszú ideig a területen lebeg és elárasztja  a térséget, így a növényzetben megbúvó, tehát az éppen nem repülő rovarokra is hat.

– Mi a jelenleg alkalmazott szúnyoggyérítésnél a „munkamegosztás” az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Kisoroszi Önkormányzat között?

– Amíg alacsony csípésszámok vannak az irtandó területen, addig az önkormányzatok feladata a szúnyoggyérítés, ez többnyire melegködös módszert jelent. A csípésszámok megnövekedése esetén napnyugtakor jön – a kémények magasságában repülő – „megmentő sereg”, a katasztrófavédelem repülőgépe és bepermetezi Kisoroszit…

– Miért szenteli idejét és energiáját a biológiai szúnyoggyérítésre?

– Kisoroszi ivóvízbázison helyezkedik el, természetvédelmi terület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén van és egy része a Natura 2000 védelem alatt áll. Gondolom, ilyen helyen mindenképpen fokozottan kell vigyázni az ökológiai egyensúlyra. Van önző része is az elhatározásnak,

itt élünk Kisorosziban, szeretnénk egészséges körülmények között élni

és nem szeretném, hogy mesterségesen kelljen megtermékenyíteni a növényeket, amire sajnos a világban, több helyen van már szomorú példa. Nagyon fontos, hogy a Szentendrei-szigeten élő emberek is felismerjék, hogy a biológiai szúnyoggyérítés az elemi érdekük.

– Mi a lényege ennek az eljárásnak?

– A biológia szúnyoggyérités csak a csípőszúnyog lárváit pusztítja el a keltető helyeken, a többi rovar nem pusztul el, ezzel nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az ökológiai egyensúly fennmaradjon. Első és egyben a legfontosabb szakasza a szúnyoglárvák élőhelyeinek beazonosítása. Ha tudjuk, hogy hol kelnek ki a szúnyogok, akkor már könnyű dolgunk van, mert utána csak monitorozni kell a lárvák keltető helyeit és csak ott kell kijuttatni a szúnyogirtó anyagot, amely csak csípőszúnyog lárvákra hat.

Kisoroszi, a Kőgeszteri- sziget mellékágban az árhullámból megrekedt víz, fotó: Hegymegi Kiss Áron

– Mennyire költséges ez a módszer?

– Visszakérdezek. Mennyire drága az egészségünk? Mennyire drága az ökológiai egyensúly megőrzése?

– Mit tehetnek az emberek, hogy ők is segítsék a programot?

– A lakosok is sokat tehetnek annak érdekében, hogy kevesebb szúnyog legyen a faluban. Vízgyűjtőhordók, az egyéb vízzel teli edények kiváló keltető helyei a szúnyoglárváknak.

Mindenkinek saját környezetében kellene figyelnie arra, hogy ne legyen szúnyogkeltető hely.

Nagyon fontos volna, hogy sikerüljön meggyőzni a környező települések önkormányzatait, lakosait a biológiai szúnyoggyérítés fontosságáról, mert így hatékonyabb és olcsóbb lehetne a védekezés.

– Az EuroVelo 6 kerékpárút megépítésével a kisoroszi lakosok eddigi élete meg fog változni. Ön szerint pozitív vagy negatív irányba?

– Az EuroVelo 6 kerékpárút és a hozzákapcsolódó híd jelentős változást hoz Kisoroszi mindennapjaiban. Mindent el kell követni azért, hogy a pozitív hatások legyenek többségben. Én éveken át jártam dolgozni mindennap a révvel, szép emlékeim vannak a dunai átkelésről, megértem azokat is, akik ellenzik a hídépítést. A híddal kapcsolatban nem árt, ha tudjuk, hogy amit megépítenek az egy gyalogos- kerékpáros híd lesz, ahol télen esőben, hóviharban is gyalogosan kell átmenni.

Kapunk egy hidat és cserébe adunk egy szigetet, majd évek múlva kiderül milyen üzlet volt.

Tavaly év elején kormánydöntés született arról, hogy az EuroVelo 6 kerékpárút a Szentendrei-szigeten fog megépülni és döntöttek arról is, hogy két híd fog megépülni. Most az érintett települések önkormányzatainak már csak arra van lehetősége, hogy próbálják azt elérni, hogy a beruházások a településen élők érdekeit is szolgálják. Jelenleg a beruházás tervezési fázisban van. A közelmúltban készült el az EuroVelo 6 kerékpáros útvonal Dömös–Szentendre szakasz környezeti hatásvizsgálata, amely három lehetséges helyszint vizsgált a híddal kapcsolatban. Szerintem nincs olyan helyszín, amely mindenkinek megfelel, remélem olyan döntés születik, amely a legkevesebb gondot okozza a falu életében.

– Ön szerint Kisoroszinak milyen irányba kellene fejlődnie?

– Kisoroszinak sikerült megőriznie a természeti és építészeti értékeit, amit elzártságának következménye, és amit az itt élő emberek egy része természetesnek tart.

Csak akkor jövünk rá, hogy milyen csodálatos helyen élünk, ha elmegyünk a nagyvilágba.

Nem becsüljük eléggé, hogy milyen gyönyörű a környezetünk. Kérdés, ha jelentős mértékben megnő a turisták száma, akkor mit tudunk megőrizni a megmaradt értékekből. Sajnos sok negatív példa van arra a világban, hogy a nagyszámú turista az ott élők életét megkeseríti. Nagyon fontos, hogy az értékeinket megőrizzük. Kisorosziban sok régi épület maradt fenn. A természeti értékeink is Natura 2000 védelem alatt állnak. Kisoroszi fejlesztését  csak az értékek megőrzése mellett szabad megvalósítani.

A falu-szépészeti program megvalósításánál nem az a cél, hogy városi mintát másoljunk, hanem, hogy meglévő értékeinket megőrizzük,

illetve amit elrontottunk, azt kijavítsuk. Nagyon örülnék annak, ha sikerülne a falut elcsúfító elektromos kábeleket, oszlopokat megszüntetni. Az elektromos áramot földkábeleken lehetne vezetni.

 Kisoroszi, Damjanich utca, fotó: Szily Boldizsár 

 Kisoroszi, Hősök tere, Nepomuki Szent János szobor fotó: Györgyi János

 Kisoroszi, Széchenyi út 93. önkormányzat épülete, fotó: Szily Boldizsár

– Mi a Kiskert – Nagy öröm program? Kik vesznek benne részt?

- A program célja elsődlegesen a szemléletformálás és a szakmai támogatás, tanácsadás. Kisorosziban minden házhoz tartozik annyi földterület, hogy konyhakertet lehessen csinálni.

Ma az a helyzet, hogy a lakosok nagy része elmegy az üzletbe és azon bosszankodik, hogy nincs, petrezselyem a boltban, ahelyett, hogy kimenne a kertbe, és onnan szedné le.

Nagyon-nagy öröm, hogy a programban minden korosztály részt vesz. Az idősek tudását itt a fiatalok átvehetik, és reméljük, hogy továbbadják. Újra kell tanulni olyan dolgokat, amiket már elfelejtettünk. Remélem, minél többen csatlakoznak a programhoz és otthon, saját kertjükben, megtermelik a zöldséget és a gyümölcsöt.

Györgyi János

A Duna a forrástól a torkolatig egykori ártereinek mintegy 68 százalékát elveszítette. A folyók és a vizesélőhelyek megmaradt területei az emberi tevékenység - például szúnyogirtás - miatt hazánkban is veszélyben vannak, melynek következtében már számos egykor gyakori faj nem található meg Magyarországon. A szúnyoglárvák és a kifejlett szúnyogok a vízi és szárazföldi ökoszisztémák nélkülözhetetlen elemei, teljes kiirtásuk ökológiai katasztrófát okozna. A szúnyoggyérítésnél használt vegyszerek nem szelektívek, azaz nem csak a szúnyogokra hatnak, hanem az összes rovarra és ezáltal az összes rovarfogyasztó állatfajra, gyakorlatilag a teljes táplálékláncra kihatással van. 

Kisoroszi legelő, árvízkor,  fotó: Hegymegi Kiss Áron

Kisorosziban, Benedek Károly alpolgármester irányításával - szakértők bevonásával - megkezdődött a biológiai szúnyoggyérítést előkészítő munka.

A vizesélőhelyek átmenetet képeznek a szárazföldi és a vízi élőhelyek között. Lehetnek folyóvizek és tavak partján lévő, állandóan vagy időszakosan vízzel borított területek, de a vízfolyásoktól és tavaktól távol lévő mocsaras, ingoványos területeket is ide soroljuk.

Kisoroszi, vizesélőhely, fotó: Hegymegi Kiss Áron

Kisoroszi  fotó: Hegymegi Kiss Áron

Hazánkban ezek számos formában fellelhetők: a lápok, mocsarak, folyók ártéri élőhelyei, sekély tavak, holtmedrek és a szikes tavak is ide tartoznak.

Az emberi tevékenység, például szúnyogirtás, gátépítés következtében a Föld vizesélőhelyeinek 87 százaléka elpusztult az utóbbi századokban, arányuk csak az elmúlt 40 évben 30 százalékkal lett kevesebb.

A vizesélőhelyeken élő fajok populációi világszerte megdöbbentő mértékben, 81 százalékkal csökkenetek.

A Duna a forrástól a torkolatig egykori ártereinek mintegy 68 százalékát elveszítette,

a Tisza hossza pedig alig kétharmadára rövidült.

A legújabb mérések szerint Magyarországon a vízfolyások és tavak csupán 12 százalékának megfelelő az ökológiai állapota. A hazai folyók természetes árterületei eredetileg az ország közel 23 százalékát érintették, mára ennek több mint 90 százaléka elpusztult. Emiatt számos ritka, ikonikus faj tűnt el.

A folyók és az őket kísérő hullámterek, valamint a vizesélőhelyek azonban nem csak az állatok és növények számára fontosak.

A folyószabályozások előtt a hazai lakosság hasznára is váltak: a horgászat és a halászat, az ártéri legeltetés, a gyümölcsösök, rétek és kaszálók vízigénye csak néhány példa a sok közül. A szabályozásokat követően azonban radikálisan átalakult kapcsolatunk a folyókkal. Romlottak az adottságok, de új lehetőségek is megjelentek:

teret kapott az ivóvízszolgáltatás a rekreációs és szabadidős tevékenységek és az ökoturizmus.

Ha azonban a folyók állapota tovább romlik, és elvesznek a természetes partszakaszok, holtágak és mellékágak, akkor az emberek számára nyújtott előnyök is eltűnnek.

A vizesélőhelyek hiánya nagyban megnöveli a társadalom sérülékenységét a szélsőséges természeti hatásokkal szemben.

A folyók vize ma már a mellékágakba és holtágakba is egyre ritkábban jut el. Ahová pedig nem ér el a folyók vize, egyre több gondot okoz a csökkenő talajvízszint, a szárazabbá és melegebbé váló időjárás, a vízhiány és az aszály.

A folyók szabályozása miatt alig 200 éve zajló drámai változásokkal még a bámulatos alkalmazkodó képességű folyók és vizesélőhelyek sem tudták tartani a lépést. Helyreállításuk az emberek előtt álló feladat.

A vízfolyásokat számos olyan fejlesztés fenyegeti, mely állapotuk romlását eredményezi.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy ezt megakadályozzuk?

Amellett, hogy egyéni vízhasználatunkra odafigyelünk, aktív állampolgárként szót emelhetünk a vizesélőhelyeket károsító tevékenységek ellen - legyen szó vízszennyezésről, a vizek lecsapolásáról vagy a vízparti élőhelyek tönkretételével járó munkálatokról.

Európában több helyen terveznek például vízerőműveket építeni - többek között a Dráván Horvátországban, valamint a Murán Szlovéniában -, ami visszafordíthatatlan károkat okozna a folyók és árterük gazdag élővilágában.

Bár a vízenergiát természeti adottsága alapján megújuló energiaforrásnak tekintik, de sok káros hatása van a folyókra, ezért megújuló jellege ellenére a természetromboló energiaforrások egyike.

Forrás: Kisoroszi Hírmondó, http://wwf.hu